|
2019-06-05 07:29:08, szerda
|
| |
| |
,,a magyar történelem egyik hiányzó, fehér foltját színezi be nekünk."
- Beszélgetés Ablonczy Balázzsal és Dékány Istvánnal a Trianoni árvák című könyv bemutatóján.
A dokumentumfilmesként ismert Dékány István első könyve, a Trianoni árvák 2018-ban jelent meg a Noran Libro Kiadó gondozásában. A budapesti Örkény István Könyvesboltban a könyv szerkesztője, Szarka Károly beszélgetett Ablonczy Balázs történésszel, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársával, valamint a szerzővel, Dékány Istvánnal.
- Szarka Károly: Szeretettel köszöntök mindenkit Dékány István Trianoni árvák című könyvének bemutatóján. Örülök, hogy a hétfő, az eső és szél dacára ilyen szép számmal eljöttek. Rögtön át is adnám a szót Ablonczy Balázs történésznek, hogy szóljon néhány szót a könyvről.
- Ablonczy Balázs: A könyv szerintem három dolog miatt rettenetesen fontos. Dékány Istvánról talán sokan tudják itt a teremben, hogy Csonka vágányon címmel készített egy dokumentumfilmet a vagonlakókról, illetve a menekültekről. Számomra is egészen meglepő, hogy ő még elő tudott szedni olyan embereket, akik vagonban születtek. Ma már nem tudom, hogy lehetséges volna-e beszélni olyanokkal, akik 1920-ban, '21-ben vagy '22-ben vagonban születtek, vagy ha igen, nem hiszem, hogy személyes emlékeik lehetnek a vagonlakásokról.
Miért fontos ez a könyv? Egyrészt azt gondolom, hogy van itt egy nagy histográfiai hiány. A magyar történetírás tulajdonképpen a trianoni menekültkérdéssel nem foglalkozott. Nincs róla monográfia, miközben ez egy hatalmas tömeg. A hivatalos statisztikák szerint 350 ezer, de valószínűleg egy kicsivel több, 400-420-425 ezer ember került át 1918 vége és 1924 között Magyarországra az elszakított országrészekből. Ezzel igazából senki nem foglalkozott, az egyetlen monográfia 1983-ban született, egy Mócsi István nevű amerikai magyar történész tollából, aki nagyon sok mindent megnézett, de levéltári anyagokkal például nem volt módja dolgozni. Dékány István abszolút tiszteletreméltó elszántsággal és odaadással bement a levéltárba, és elkezdte feltúrni az anyagokat, hogy ilyen prózaian fogalmazzak. Ráadásul a dolgát nehezítette, hogy a menekültekkel foglalkozó kormányzati szervnek, az Országos Menekültügyi Hivatalnak nincs meg az iratanyaga. Elveszett. Ismerve a XX. századi magyar történelmet - talán mindenki emlékszik, hogy néhány évvel ezelőtt egy Kossuth téri lakásból kerültek elő 1944-es lakásívek óriási tömegben -, nincs kizárva, hogy valami még előkerülhet. De félő, hogy az iratok nagy része a '44-45-ös ostrom, a selejtezés vagy az '56-os nagy levéltári tűz áldozatául esett.
De nemcsak histográfiai hiány van itt, hanem emlékezeti hiány is. Esetleg beszélhetünk két szót arról, hogy ez miért volt egy nem létező tömeg Magyarország számára. Ha megnézzük akár a korabeli újsághíreket vagy egy egyszerű keresést végzünk az Arcanum adatbázisában a menekült szóval, azt látjuk, hogy 1924-25 után a menekültek fokozatosan eltűnnek a nyilvánosságból. Nincs már róluk szó. Irodalmi művek születtek róluk, és Dékány István fel is használja Ignácz Rózsától az Urak és úrfiakat, Zilahy Lajostól a Földönfutó várost és még van jó néhány regényt, amelyek egyébként kvalitásos regények, de ezek az úgymond irodalmi kánonba nem kerültek be. Dékány István citál két filmet is az 1920-as évekből, de a '30-as, '40-es évekből olyan film, amely ezt a témát ,,megzenésítette" volna, nincsen. Nem volt a menekülteknek pártja, tömegszervezete sem. Ennek különböző okai vannak, amikre itt nem térnék ki, illetve csak hipotézisekkel tudnék szolgálni - tehát ez már a két háború között is egy elmondatlan történet volt. 1945 után pedig evidens okokból szintén elmondatlan maradt. Itt áll most előttünk, és én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már olvastam. 600 oldal, tehát nagyon neki kell gyürkőzni.
- A harmadik fontos dolog, ami miatt mindenkinek ajánlom a könyvet olvasásra, hogy nemcsak a menekültügy száraz közigazgatási kérdésével foglalkozik, hanem bő forrásanyaggal, visszaemlékezésekkel, újságcikkekkel próbálja bemutatni, hogyan nézett ki a korabeli Magyarország 1918 és 1924 között, és mi történt, mi az a keret, amibe ez a sorstörténet belehelyeződik. Jórészt egy középosztálybeli történetről van szó, tehát olyanok jöttek el, akiknek városi, vármegyei vagy állami egzisztenciájuk volt, és az új hatalom erre nem tartott igényt, de nem csak ők érkeztek. Persze felülreprezentáltak voltak a középosztálybeliek, a postatisztek a tanárok, tanítók - a tanító ebben a korszakban még középosztálybelinek számított -, de gondoljunk csak Gombos Gyulára, a magyar népi mozgalom egyik fontos szereplője, aki egy - ma úgy mondanánk, hogy - melós gyerek a temesvári munkásvárosból. Ők egyébként később jöttek át, 1925-ben, amiből egy csomó adminisztratív problémájuk volt. Mindenesetre jelezni szeretném, hogy ezek nem csak középosztálybeli sorsok.
Mindenkinek nagy szeretettel javaslom tehát ennek a könyvnek az olvasását, akár érintett, akár nem. Nagyon sokan vannak ma Magyarországon, ha beszorozzuk ezt a hivatalosan regisztrált 350 ezer menekült családfőt a leszármazottaikkal, azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a társadalom elég jelentős része érintett ebben a történetben a felmenői miatt. Az más kérdés, hogy érdekli-e ez a téma vagy sem, de Dékány István könyve olyan keretet adhat ennek a tudásnak, amelyik a magyar történelem egyik hiányzó, fehér foltját színezi be nekünk.
- Szarka Károly: A Csonka vágányon című dokumentumfilm egyébként a megtalálható könyvben DVD-mellékletként, és ezen a DVD-n olvasható a szomszédos államokból menekülők listája is, amely, ha nem is teljes, mégis egyedülálló, mert ilyen lista még nem született. Mielőtt átadnám a szót a szerzőnek, Dékány Istvánnak, aki mellettem foglal helyet, megkérdezném, hogy mi volt a motivációja. Ezt egyrészt azért tartom fontos kérdésnek, mert elhangzott, hogy elég sokan érintettek, de a könyv keletkezéstörténetét ismerve tudom, hogy a szerző nem tartozik közéjük. Én ugyan Magyarországon születtem, a szüleim is Magyarországon születtek, de az egyik nagyanyám a Felvidéken, ami egyébként akkor éppen nem tartozott Csehszlovákiához, mert a második világháború idején visszacsatolták a Felvidék egy részét. Tudtam erről, de nem tartottuk a kapcsolatot a rokonsággal, és sokáig nem hallottam a vagonlakókról sem. Tehát az én családom egy része is érintett, még ha nem is közvetlenül az első világháború után érkeztek. Másrészt az utóbbi pár napban több ismerősömtől hallottam azt, hogy ,,bocs, de én nem megyek el erre a trianonos könyvbemutatótokra." Valami szélsőjobboldali dolognak gondolják sokan baloldalról - pedig a baloldali érzelműek számára is igazán érdekes lehet a könyv a lakhatási és megélhetési gondokkal küzdő vagonlakók miatt -, jobbról pedig éppen a miatt nézhetnek ránk gyanakodva, mert amúgy a kiadónkat nem lehet jobboldalisággal vádolni.
Bővebben Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Trianon Országunk feldarabolás |
|
|
|
Címkék: középosztálybeli, jobboldalisággal, dokumentumfilmet, csehszlovákiához, szélsőjobboldali, tiszteletreméltó, visszacsatolták, vagonlakásokról, országrészekből, tömegszervezete, nyilvánosságból, egzisztenciájuk, könyvesboltban, belehelyeződik, munkásvárosból, forrásanyaggal, adminisztratív, újságcikkekkel, hipotézisekkel, magyarországon, dokumentumfilm, megzenésítette, magyarországra, tulajdonképpen, vagonlakókról, elszántsággal, menekültekről, mellékletként, munkatársával, közigazgatási, menekülteknek, menekültekkel, adatbázisában, ismerősömtől, statisztikák, menekültügyi, magyar történelem, budapesti Örkény, könyv szerkesztője, szót Ablonczy, könyv szerintem, nagy histográfiai, magyar történetírás, trianoni menekültkérdéssel, hatalmas tömeg, hivatalos statisztikák, kicsivel több, elszakított országrészekből, egyetlen monográfia, dolgát nehezítette, menekültekkel foglalkozó, iratok nagy, Beszélgetés Ablonczy Balázzsal, Dékány Istvánnal, Dékány István, Noran Libro Kiadó, Örkény István Könyvesboltban, Szarka Károly, Ablonczy Balázs, Magyar Tudományos Akadémia, Dékány István Trianoni, Dékány Istvánról, Mócsi István, Országos Menekültügyi Hivatalnak, Ignácz Rózsától, Zilahy Lajostól, Gombos Gyulára, Dékány Istvánnak,
|
|
Offline
