|
2019-06-14 12:39:20, péntek
|
| |
| |
"A gregorián legnagyobb értéke talán az, hogy általa valóban a liturgia szavai szólalnak meg, hiszen magát a Bibliát énekeljük..."
Nem szabad lemondani a Biblia énekléséről.
...... ........
A gregorián legnagyobb értéke, hogy a Bibliát énekeljük" - vallotta Szendrei Janka Széchenyi-díjas zenetörténész, egyházzenész, aki június 8-án hunyt el. Rá emlékezünk egy 2008-ban, 70. születésnapja alkalmából készült interjúval.
2008 novemberében az MTA Zenetudományi Intézete kétnapos nemzetközi zenetudományi konferenciát tartott Szendrei Janka tiszteletére, aki november 14-én ünnepelte hetvenedik születésnapját. Zenetudós, egyházzenész, a Schola Hungarica énekegyüttes egyik alapítója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, éveken át az egyházzenei tanszék vezetője, szakíró... - és a sort még hosszan lehetne folytatni. Pályafutását népzenekutatóként kezdte, de érdeklődésének középpontjában a gregorián, a magyar hagyomány feltárása, illetve a középkori hangjegyírás története állt.
- Lassan, de nem véletlenül és előzmények nélkül tértem át a népzenéről a gregorián kutatására. A két területen ,,felnövekedett" anyagnak ugyanis van egy közös tulajdonsága, mégpedig az, hogy kezdetben mindkettő a szájhagyomány útján öröklődött, terjedt. Vagyis e két hagyomány közös tulajdonságaiból indulhattam ki. A gregorián énekeket a 9. századtól kezdték leírni, a dallamok viszont még akkor sem voltak ,,leolvashatók", amikor már neumákkal jegyezték le őket. Érdekelt az a népdalokra és gregoriánra egyaránt vonatkozó sajátosság, hogy bár nem rögzítették a dallamot, azt mégis mindenki tudta énekelni. Ahogy a nép ajkán született dal elérhető és közérthető mindenki számára, úgy a gregorián egyes rétegei is felvetették a taníthatóságnak és széles körben való alkalmazásnak lehetőségét. A népdalokkal ellentétben a gregoriánnál kezdettől jelen volt a tudatos művészi alakítás, s miután rögzítették, ,,írásbelisége" sokat segít a kutatásában.
- Munkatársaival együtt elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar gregorián kincs feltárásában, megismertetésében és terjesztésében. Mi minden történt az elmúlt évtizedekben ezen a téren?
- Tanárunk, Rajeczky Benjámin megkezdett munkáját egy tudományos osztály keretében folytathattuk. A Magyar Tudományos Akadémián elindult egy projekt, amely a magyar zenetörténet megírását tűzte ki célul. A középkori Magyarország zenekultúráját a kódexekből, a gregorián forrásokból kellett feldolgozni, tekintettel arra, hogy más dokumentum nem maradt fent abból a korból. Tulajdonképpen ez a megbízás indított el a ma is tartó kutatói munkában. A magyar gregoriánról persze csak úgy lehet beszélni, ha összehasonlítjuk a környező országok, illetve Nyugat-Európa vonatkozó hagyományaival. Mindaz, ami ehhez a kutatáshoz kapcsolódott, ajándék volt. Gondolok itt a Schola Hungarica közreműködésével készített felvételekre, és ami talán még ennél is fontosabb, a liturgikus alkalmazásra. Hiszen azért is dolgozunk, hogy a gregoriánt megpróbáljuk visszavezetni a liturgiába, élővé téve az Egyház üzenetét közvetítő zenei nyelvet. A Schola Hungaricával eddig mintegy ötven lemezünk jelent meg, köztük a Magyar gregorián sorozat hat része. A szélesebb közönség ezek alapján ismerheti meg e jelentős anyagot. Mára az MTA Zenetudományi Intézetének egyik legnépesebb osztálya lettünk, és immár tíz éve egyetemi szinten, a Zeneakadémia egyházzene tanszékén is folyik e tudomány és gyakorlat oktatása. A nyolcvanas évek közepétől sikerült külföldi kapcsolatokat is kiépítenünk. Megalapítottuk a nemzetközi Cantus planus munkacsoportot, amely nemcsak gregoriánnal foglalkozik, hanem a középkori liturgikus műzenével is.
- Milyen sajátosságai vannak a magyar gregoriánnak?
- Európa térképe két részre osztható, a gregorián egyik ,,dialektusa", a diaton változat a latin országokban, illetve Anglia zenei gyakorlatában jelent meg. A másik, a germán tradíció a dallamok pentaton gondolkodásmód szerinti alakulását mutatja. Ez utóbbi változathoz tartozik a közép-európai gregorián. Az, hogy egy adott dallam melyik tradíció része, összehasonlító vizsgálatokkal, rengeteg apró jel és motívum figyelembevételével határozható meg. A magyar gregorián jellegzetessége, hogy zenei nyelve erősen pentaton, még határozottabban és következetesebben, mint a területen kialakult egyéb germán variánsoké. A későbbi, nem tisztán gregorián alkotásoknak gyakran a szerzőit is ismerjük, és itt már igazi magyar kompozíciókról is beszélhetünk. A magyar zenetörténet első névvel jegyzett alkotásai közé tartozik például Szent István király rímes officiuma, ami a 13. század második felében keletkezett. A szerző, Raimundus neve kiolvasható a matutinum responzóriumainak kezdőbetűiből.
- Min dolgozik mostanában?
- Az elmúlt években sikerült egy-két nagy kutatási pályázatot elnyernünk, melyek segítségével jelentős projekteket tudtunk elindítani. Ami most közvetlenül is a legjobban érint, az a zsolozsma nagy responzóriumait, melizmatikus énekeit tartalmazó kritikai összkiadás előkészítése. Ezt megelőzte a zsolozsmaantifónák kritikai kiadása, amely 1999-ben jelent meg a Bärenreiter Kiadónál. Ebben hozzáférhetővé tesszük az esztergomi kódexekből elérhető összes dallamalakokat, mellettük pedig feltüntetjük a magyarországi ferencesek kódexanyagának itáliai eredetű - vagyis latin, diaton dialektushoz tartozó - dallamvariánsait. Ezzel a magyar gyakorlat két jeles tradícióját párhuzamosan adjuk közre, amely így egyszerre reprezentálja az említett két nagy európai hagyományt. Folytatódnak a forráskiadások a Musicalia Danubiana sorozatban. Most épp a Sátoraljaújhelyen keletkezett ,,retrospektív" forrás, a 17. századi pálos graduale kiadását készítjük elő. Közép-Európa zsolozsmahagyományából számítógépes adatbázis készült. A CAO-ECE (Corpus Antiphonalium Officii - Ecclesiarum Centralis Europae) nevű program összehasonlíthatóvá teszi a különböző zsolozsmarítusokat. Egyéb privát munkáim pedig változatlanul a középkori hangjegyírás történetével kapcsolatosak.
- Korábban utalt a gregorián ,,élővé" tételére...
- Nagy örömömre szolgált, hogy közreműködhettem az egyre elfogadottabb énektár, az Éneklő Egyház, valamint egy sor egyéb ilyen célú kiadvány (Graduale Hungaricum, Esztergomi énekes zsolozsma) megalkotásában. Akiket érdekel a műfaj ,,gyakorlati alkalmazása", azoknak szívesen ajánlom az alsó-krisztinavárosi templom vasárnap esti miséit, ahol immár harminc éve próbáljuk ,,visszaadni" a liturgia zenei kincseit. Jó hallani, amikor a hívek is bekapcsolódnak az egyes tételek éneklésébe. A gregorián legnagyobb értéke talán az, hogy általa valóban a liturgia szavai szólalnak meg, hiszen magát a Bibliát énekeljük. Erről nem szabadna lemondani...
Az interjú az Új Ember 2008. november 30-i számában jelent meg.
Fotó: Híradó.hu
Pallós Tamás/Magyar Kurír
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Női szentek bemutatás |
|
|
|
Címkék: dallamvariánsait, közreműködhettem, összehasonlítjuk, közreműködésével, tulajdonságaiból, responzóriumait, taníthatóságnak, jellegzetessége, krisztinavárosi, határozottabban, munkatársaival, forráskiadások, tulajdonképpen, megalkotásában, kompozíciókról, elévülhetetlen, gondolkodásmód, összehasonlító, terjesztésében, születésnapját, hagyományaival, vizsgálatokkal, kódexanyagának, zenekultúráját, bekapcsolódnak, érdeklődésének, középpontjában, megalapítottuk, dallamalakokat, munkacsoportot, hozzáférhetővé, zeneművészeti, kapcsolatokat, zenetudományi, reprezentálja, kezdőbetűiből, gregorián legnagyobb, liturgia szavai, egyházzenei tanszék, magyar hagyomány, középkori hangjegyírás, gregorián kutatására, közös tulajdonsága, szájhagyomány útján, gregorián énekeket, dallamok viszont, gregorián egyes, népdalokkal ellentétben, gregoriánnál kezdettől, tudatos művészi, magyar gregorián, elmúlt évtizedekben, Szendrei Jankára, Szendrei Janka Széchenyi-díjas, Zenetudományi Intézete, Szendrei Janka, Schola Hungarica, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Rajeczky Benjámin, Magyar Tudományos Akadémián, Schola Hungaricával, Zenetudományi Intézetének, Szent István, Bärenreiter Kiadónál, Musicalia Danubiana, Corpus Antiphonalium Officii, Ecclesiarum Centralis Europae, Éneklő Egyház, Graduale Hungaricum, Pallós Tamás, Magyar Kurír,
|
|
Offline
