|
2019-10-08 11:08:29, kedd
|
| |
| |
...... .......
Október 6-a nemzeti gyásznap. 165 évvel ezelőtt, 1849-ben e napon végezték ki Aradon a tizenhárom honvéd tábornokot és Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt.
1849. október 5-én az aradi osztrák várparancsnok, Howiger tábornok felszólította az aradi minoritákat, hogy keressék fel az elítélt tiszteket. Sujánszky Euszták, Bardócz Sándor, Pléva Balázs és Vinkler Brúnó minoriták lettek a vértanúk vigasztalói, délután 5 óráig velük maradtak.
,,Vérző szívvel lépők át reggeli tíz óra után a vár küszöbét, s megjelenve a börtönné alakított főőrház falai között, azonnal átvevénk vigasztalásul - és mennyire lehetett, bátorításul - a nagylelkű jövendő mártírokat, kezet szorítva teljes bizalommal fogadának bennünket, s miután mi az őszinte részvét után több órai barátságos beszélgetés közben őket, a nehéz harcokban annyira megedzett hadfiakat a reájok nézve ugyan gyászos, de meg nem érdemlett csapás elviselésére és az isteni gondviselésbeni megnyugvásra felhívók, ők egész nyugodtan és egész maguk megadásával bízák sorsukat és életöket arra, kinek kezeiből minden jő." (Részlet Sujánszky Euszták visszaemlékezéséből)
Október 6-án hajnali két órakor az atyák visszatértek az aradi várba. Meggyóntatták és megáldoztatták a tíz katolikus tábornokot, valamint a börtönben katolikus hitre tért Damjanich Jánost, és halálukig velük maradtak.
- Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra
Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.
Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.
Damjanich Emíliának vigasztalásul
,,Mindegyik hőslélekkel halt meg. Egyik a másikát azzal biztatván, hogy nemsokára ismét együtt leendnek. Lelki éberségüket eléggé kitünteté az, hogy midőn mi papok síránk, ők, nevezetesen Nagysándor József a mellette levő Vinkler Brúnó barátunkhoz imigyen szóla: »Eddig ön vigasztalt engem, s jelenleg ön sír, jobb - úgymond -, ha imádkozunk.« És ekkor Leiningen gróf, noha ágostai vallású, hozzánk csatlakozva fennhangon mondá a pap által elmondott ima szavait." (Részlet Sujánszky Euszták visszaemlékezéséből)
Az aradiak már október 6-án este gyertyát gyújtottak a vesztőhelyen, a vár tövében, és közösen imádkoztak a kivégzettekért. Másnap ünnepélyes szentmisét tartottak az aradi templomban, melyen a városi tanács, a megye tisztikara és katonasága tömegesen vettek részt. Az aradi dalárda gyászdalokat énekelt, a templom gyászravatalát díszítő cserfa koszorúkat és füzéreket a szentmise után kivitték a temetőbe, és a vértanúk sírjára helyezték. A város két napra teljes gyászba borult, bezártak a boltok is.
A minorita atyák számára azonban nem ért véget a megpróbáltatások sora. 1854. szeptember 20-án nagyszámú csendőrség érkezett Aradra, másnap behatoltak a rendházba, és foglyul ejtették Kosztka Libor házfőnököt, Lakatos Ottót, Zetykó Kelement, Csüdör Tamást, Eperjessy Aurelt és Livery Dánielt. Szeptember 22-én erős katonai őrizettel Szegeden át Cseh- és Morvaország börtöneibe hurcolták őket. A magyar emigrációval való kapcsolattartással és egy, az országban elterjedt titkos összeesküvésben való részvétellel vádolták őket. Kosztka Libor, Zetykó Kelemen, Csüdör Tamás atyák a fogságban haltak meg, a többiek csak 1857-ben nyerték vissza szabadságukat.
Sujánszky Eusztákot több évig várfogságban tartották az olmützi börtönben. Innen a Zemplén vármegyei Imregre került, ahol nyolc évig, egészen a kiegyezésig bujkálva élt a minorita kolostor egy pinceszerű odújában. 1875. december 7-én halt meg. Az imregi templom udvarán temették el. Sírjánál a környékbeli magyarság minden évben megemlékezést tart.
- 2014. október 5-én, vasárnap kettős ünnepet ültek Imregen. Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt minorita kolostortemplomban koncelebrált búcsúi szentmisén három nemzet - lengyel, szlovák és magyar - papjai és hívei voltak jelen. Egyúttal megemlékeztek az aradi vértanúkról is, az ünnepi szentmise után pedig koszorút helyeztek el Sujánszky Euszták sírján - tájékoztatott Gábor Bertalan szepsi esperes, plébános.
Forrás
P. Bogdan Adamczyk: Sujánszky Euszták, az aradi vértanúk gyóntatója (Nyugatijelen.com)
Sujánszky Euszták minorita szerzetes visszaemlékezése (MEK.hu)
Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Október 06 |
|
|
|
Címkék: miniszterelnököt, visszaemlékezése, megpróbáltatások, összeesküvésben, gondviselésbeni, kivégeztetésem, kivégzettekért, magyarországot, gyászravatalát, megáldoztatták, felszólította, vigasztalásul, várparancsnok, megemlékeztek, tájékoztatott, szerencsétlen, veszedelemtől, szabadságukat, megemlékezést, meggyóntatták, dicsértessék, visszatértek, koncelebrált, gyászdalokat, emigrációval, vesztőhelyen, elviselésére, részvétellel, megnyugvásra, várfogságban, tiszteletére, ütközetekben, nyugatijelen, éberségüket, kiegyezésig, nevezetesen, tizenhárom honvéd, aradi osztrák, aradi minoritákat, elítélt tiszteket, vértanúk vigasztalói, börtönné alakított, nagylelkű jövendő, őszinte részvét, nehéz harcokban, reájok nézve, isteni gondviselésbeni, atyák visszatértek, aradi várba, börtönben katolikus, nőmtől való, kemény próbát, Pesten Batthyány Lajos, Sujánszky Euszták, Bardócz Sándor, Pléva Balázs, Vinkler Brúnó, Részlet Sujánszky Euszták, Damjanich Jánost, Legfőbb Jó, Nagysándor József, Kosztka Libor, Lakatos Ottót, Zetykó Kelement, Csüdör Tamást, Eperjessy Aurelt, Livery Dánielt, Zetykó Kelemen, Csüdör Tamás, Sujánszky Eusztákot, Assisi Szent Ferenc, Gábor Bertalan, Bogdan Adamczyk, Magyar Kurír,
|
|
Offline
