|
2019-11-01 07:55:00, péntek
|
| |
| |
2019. november 1. - Péntek, Mindenszentek
Abban az időben: Jézus látva a tömeget, fölment a hegyre, leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitotta ajkát, és így tanította őket:
,,Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők kielégítést nyernek.
Boldogok az irgalmasok, mert nekik is irgalmaznak.
Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.
Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket üldöznek az igazságért, mert övék a mennyek országa.
Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak titeket és üldöznek, ha hazudozva mindenféle gonoszsággal vádolnak titeket.
Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a ti jutalmatok az égben!" Mt 5,1-12a
Elmélkedés
A szentek Krisztus ügyének képviselői a világban, nem a maguk ügyét, elképzelését, érdekét kívánták előmozdítani, hanem Isten országának növekedéséért fáradoztak. Azt a munkát folytatták a maguk korában, amelyet egykor Krisztus elkezdett. A meghívás, az Istentől való kiválasztottság és az önkéntesség egyaránt jellemzi a szenteket. Hivatástudatukat megalapozza, hogy Isten különleges feladatra hívja őket és annak teljesítéséhez meg is adja számukra a szükséges lelki erőt, ugyanakkor szükség van arra is, hogy teljes odaadottsággal, teljes erővel dolgozzanak. Ennek köszönhetően ők, akik mindent Krisztus példájából tanultak és tettek, a maguk korában nagyot fordítottak a történelem kerekén, olyan megoldást találtak a problémákra, amely az adott történelmi helyzetben iránymutató volt és a későbbi időkben is példaértékű maradt. Nem elbújtak a világ gondja elől, nem titokban figyelték az események alakulását és nem másoktól várták a szükséghelyzetek feloldását, hanem meglátták személyes hivatásukat, megérezték Krisztus sürgetését, ráébredtek személyes felelősségükre, s nem maradtak tétlenek. Nem bénította meg őket a legnehezebb helyzetek látványa és nem korlátozhatta őket az emberi akadékoskodás, hanem Istentől vezetve teljesítették szolgálatukat. Őket, a szenteket és boldogokat ünnepeljük ma, Mindenszentek napján, valamint azokat, akiket ugyan nem avatott hivatalosan boldoggá vagy szentté Egyházunk, de hitünk szerint eljutottak a mennybe.
Mindenszentek ünnepén Jézus hegyi beszédéből a nyolc boldogságról szóló részt olvassuk az evangéliumban. A boldogság-mondások üzenetét jobban megérthetjük, ha Jézus beszédét összehasonlítjuk Keresztelő János próféciájával, prédikációjával, és felfedezzük a két beszéd közti hangsúlyeltolódást. Miközben a nép azon töprengett, hogy nem János-e a Messiás, ő az utána érkező Jézusról a következőket hirdette: ,,Szórólapátját már a kezében tartja, hogy megtisztítsa szérűjét: a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzben elégesse. És még sok mással is buzdította a népet. Így hirdette nekik az üdvösséget" (Lk 3,17-18). János büntetésről beszél, még akkor is, ha Lukács evangélista azzal a szép kifejezéssel zárja le János tevékenységének bemutatását, hogy ,,így hirdette nekik az üdvösséget."
Ezzel szemben Jézus valóban Isten üdvösségét hirdeti, és ennek egyik legszebben megfogalmazott tanítása a nyolc boldogság. Vándorútja során Jézus naponta találkozik a szegényekkel, az éhezőkkel és a nélkülözőkkel. A hegyi beszédben őket nevezi boldognak, de nem azért mert sírásuk, nyomorúságuk, éhezésük vagy szegénységük önmagában volna értékes, hanem mert Isten segítsége hamarosan megmutatkozik életükben. Nem a távoli jövőben ígér számukra valamilyen jót jutalomként, hanem szavai szerint életük fordulata már most bekövetkezett, mert az üdvösség napja rájuk ragyogott. A mi Urunk boldogság-mondásai nem a jövőre, a halál utáni élete vonatkozó ígéretek, hanem már a jelen életben megtapasztalható valóságot hirdetnek. Amíg Keresztelő János ítéletet hirdet, addig Jézus örömhírt közöl az emberekkel. Ennek az örömhírnek a befogadása indít el minket az üdvösségre vezető úton és a szentek példája segít a kitartásban, hogy le ne térjünk róla.
C. Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Erősítsd bennünk a mennyország utáni vágyat! Földi életünket úgy kell élnünk, hogy teljesítjük kötelességeinket ebben a világban és igyekszünk szebbé tenni a teremtett világot, jobbá tenni embertársaink életét. Bár ez a világ csak ideiglenes otthonunk, hiszen a mennyei Atya mindannyiunkat az örök életre hív. Hisszük, hogy akiket Egyházunkban szentként és boldogként tisztelünk, eljutottak a mennyországba, amely az ő legfőbb vágyuk volt. Segíts minket, hogy közbenjárásukra és példájukat követve mi is eljussunk az üdvösségre! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Halottak napjára |
|
|
|
Címkék: megtapasztalható, szükséghelyzetek, kötelességeinket, hivatástudatukat, összehasonlítjuk, prédikációjával, tevékenységének, békességszerzők, közbenjárásukra, kiválasztottság, felelősségükre, teljesítéséhez, mindannyiunkat, odaadottsággal, megfogalmazott, nélkülözőkkel, szórólapátját, teljesítették, akadékoskodás, korlátozhatta, növekedéséért, megmutatkozik, szolgálatukat, mindenszentek, evangéliumban, próféciájával, embertársaink, bekövetkezett, mennyországba, kifejezéssel, vigasztalást, következőket, boldogságról, megérthetjük, egyházunkban, megtisztítsa, lélekben szegények, mennyek országa, tiszta szívűek, szentek Krisztus, maguk ügyét, munkát folytatták, maguk korában, önkéntesség egyaránt, szükséges lelki, történelem kerekén, adott történelmi, későbbi időkben, világ gondja, események alakulását, szükséghelyzetek feloldását, legnehezebb helyzetek, Keresztelő János, Amíg Keresztelő János, Horváth István Sándor, Jézus Krisztus,
|
|
Offline
