|
2019-11-20 17:50:39, szerda
|
| |
| |
OLVASMÁNY a Makkabeusok második könyvéből
A hét gyermekével együtt vértanúságot vállaló édesanya hitvallása szerint a világ Teremtője új, örök életet ad nekünk.
A pogány Antiokusz Epifánész uralkodása idején történt, hogy elfogtak hét testvért, anyjukkal együtt. A király arra akarta őket kényszeríteni, hogy egyenek a sertéshúsból, ezért korbáccsal és szíjjal verték őket.
Különösen csodálatra és a jók emlékezetére méltó az édesanya. Istenbe vetett bizakodással hősiesen viselte el azt, ahogy egyetlen napon hét fiát látta meghalni. Bölcsességgel eltelve, asszonyi lelkülettel és férfias bátorsággal mindegyiket külön-külön lelkesen buzdította atyáik nyelvén: ,,Nem tudom, hogyan kaptatok életet méhemben. A lelketeket nem én adtam, és nem én illesztettem össze testeteknek tagjait, hanem a világmindenség Teremtője. Ő alkotta az embert, és minden létezőnek ő adott létet. Ha most törvényeiért feláldozzátok magatokat, irgalmasságában visszaadja majd nektek lelketeket és az életet."
Antiokusz látta, hogy megvetik őt, és az elhangzott beszéd ugyancsak őt gyalázza. Ezért a még életben lévő testvért nemcsak szavakkal próbálta rábeszélni, hanem esküvel is biztosította, hogy ha eltér atyái törvényétől, gazdaggá és boldoggá teszi, sőt barátjává fogadja és felruházza magas tisztségekkel.
De az ifjú semmiképpen sem hallgatott rá. Erre a király magához hívatta az anyát, és unszolta, hogy tanácsaival segítsen megmenteni a fiát. Hosszú rábeszélés után az anya meg is ígérte, hogy fiának lelkére beszél. Odahajolt hozzá, és a kegyetlen zsarnok megcsúfolására így szólt hozzá atyái nyelvén:
,,Fiam, légy irgalommal hozzám! Kilenc hónapig szívem alatt hordoztalak, három évig magam tápláltalak, és mind ez ideig neveltelek. Kérlek, fiam, tekints az égre és mindenre, amit csak égen-földön látsz! Értsd meg, hogy mindezt, valamint az emberi nemet az Isten a semmiből teremtette. Ne félj tehát ettől a hóhértól, légy méltó bátyáidhoz! Vállald a sorsodat, szenvedd el most a halált, hogy majd az irgalom napján, bátyáiddal együtt visszakapjalak téged."
Anyja még beszélt, amikor az ifjú közbeszólt: ,,Mire vártok még? Nem a király parancsának engedelmeskedem, hanem a törvényre hallgatok, amelyet Mózes adott atyáinknak. De te, király, aki annyi szörnyűséget kiagyaltál a zsidók ellen, tudd meg, hogy nem fogsz megmenekülni Isten kezétől!"
Ez az Isten igéje. 2Mak 7,1.20-31
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Tehetségeinket, mint Istentől ránk bízott kincset, kamatoztatnunk kell.
Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Sokan azt hitték, hogy hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik: ,,Egy előkelő ember messze földre indult, hogy ott királyi méltóságot nyerjen, és úgy térjen vissza. Magához hívta tíz szolgáját. Tíz mínát adott nekik, és így szólt: Kereskedjetek vele, míg vissza nem térek!« Polgártársai azonban gyűlölték őt, ezért követséget küldtek utána, és tiltakoztak: Nem akarjuk, hogy ez legyen a királyunk!« Az előkelő ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele. Előlépett az első, és így szólt: Uram, mínád tíz mínát hozott. Erre azt mondta neki: »Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.
Jött a másik szolga, és így szólt: Uram, mínád öt mínát hozott.« Ennek azt mondta: Te öt város kormányzója leszel.
Jött a harmadik, és így szólt: Uram, itt a mínád. Kendőbe kötve elrejtettem. Féltem ugyanis tőled, mert szigorú ember vagy: felveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem is vetettél.
Ezt így büntette meg: A magad szavával ítéllek el, haszontalan szolga. Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért nem adtad pénzemet a pénzváltóknak, hogy hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza? Aztán a körülállókhoz fordult: »Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van!« Azok megjegyezték: Uram, hiszen már van tíz mínája.
De ő így válaszolt: Mondom nektek: Mindenkinek, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék. Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királyuk legyek, hozzátok ide, és öljétek meg szemem láttára!"
E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.
Ezek az evangélium igéi. Lk 19,11-28
...... .......
Imádság
Istenünk, segíts, hogy örömhíredet hirdethessük! Add, hogy hívásodra mindig figyelni tudjunk! Te azt kívánod, hogy az emberek szabadon kövessenek Téged. Nyisd meg, kérünk, az emberek szemét, hogy meglássák az evangélium fényét. Nyisd meg az emberek szívét, hogy befogadják a Te igéd igazságát, és boldogok legyenek, mert az örömhírben életet találnak.
Elmélkedés
Lukács evangélista bevezető megjegyzése szerint Jézus azért mondta el ezt a történetet, mert egyesek Isten országa közeli megvalósulását várták. E mögött inkább azt kell látnunk, hogy néhány évtizeddel Jézus halála és feltámadása után, az evangélium megírásának idején a közösség tagjai Krisztus visszatérését várták, mégpedig egyesek arra számítottak, hogy az már hamarosan bekövetkezik. A visszatérés, Krisztus második eljövetelének idejére vonatkozóan nem tartalmaz semmit a példázat, hanem csupán a keresztények helyes magatartását ösztönzi.
Jézus története szerint elutazása előtt az előkelő ember szolgáira bízza vagyona egy részét és kifejezetten felszólítja őket, hogy kereskedjenek vele. Visszatérésekor kiderül, hogy voltak, akik megértették a feladatot és úgy tettek, amint azt uruk kívánta. Ők kamatostul fizették vissza a pénz, s jól végzett munkájukért jutalmat kaptak. De volt olyan szolga is, aki félt, hogy esetleg el is veszítheti a rábízott pénzt, ezért inkább úgy gondolta, elég, ha megőrzi azt és majd visszafizeti. A félelem megakadályozta őt a helyes cselekvésben.
A történet arra figyelmeztet minket, hogy földi életünk után nem kerülhetjük el Isten ítéletét. Mindazt, amit Isten ránk bíz, üdvösségünk érdekében kell felhasználnunk.
C. Horváth István Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: vallás |
|
|
|
Címkék: visszatérésekor, irgalmasságában, engedelmeskedem, megakadályozta, tehetségeinket, megcsúfolására, kamatoztatnunk, világmindenség, visszakapjalak, felhasználnunk, megvalósulását, bölcsességgel, feláldozzátok, körülállókhoz, pénzváltóknak, jeruzsálemhez, kereskedjetek, kereskedjenek, kényszeríteni, tisztségekkel, visszatérését, eljövetelének, ellenségeimet, példabeszédet, kifejezetten, visszafizeti, polgártársai, kormányzását, bekövetkezik, figyelmeztet, sertéshúsból, bizakodással, megjegyezték, cselekvésben, emlékezetére, illesztettem, világ Teremtője, pogány Antiokusz, király arra, világmindenség Teremtője, elhangzott beszéd, ifjú semmiképpen, király magához, kegyetlen zsarnok, emberi nemet, semmiből teremtette, irgalom napján, ifjú közbeszólt, király parancsának, törvényre hallgatok, zsidók ellen, következő példabeszédet, Antiokusz Epifánész, EVANGÉLIUM Szent Lukács, Jézus Jeruzsálemhez, Horváth István Sándor,
|
|
Offline
