|
2020-01-13 10:22:15, hétfő
|
| |
| |
Ami a legteljesebben betölt mindent
A király, mikor érezte, hogy napjai meg vannak számlálva, maga elé hívatta három fiát. Ezt mondta nekik. ,,Időm lassan lejár. Ki kell, hogy válasszam közületek leendő örökösömet. Én annak adom közületek a trónt, aki a palota egyik nagy, teljesen üres szobáját egyetlen nap alatt úgy meg tudja tölteni valamivel, hogy egy aprócska lyuk, egy picinyke rés sem marad üresen, kihasználatlanul."
A hercegek kisiettek a trónteremből, s készülődni kezdtek. Az első nap a legidősebb fiú próbálkozott. Béreseivel kora hajnaltól késő estig szénát hordatott az üres szobába. Taposták, gyúrták, gyömöszölték a szénát, s újabb és újabb bálákat hordtak be. Mire elmúlt a nap, a széna közé még egy rudat sem lehetett betolni, olyan sűrűn megtöltötték vele a termet. A király elégedetten nyugtázta a fia próbálkozását. A következő héten a középső hercegre került a sor. Ő a szolgáival hamut hordatott az üres szobába. Egyik zsákkal a másik után öntötték, lapátolták be a hamut, míg a terem lassan színültig megtelt. Egy tűt sem lehetett volna beszúrni a keményre döngölt hamurétegek közé. ,,Te még ügyesebb voltál, mint a bátyád!" - mondta a király az önelégülten mosolygó középső királyfinak. Végül pár nap múltán a legkisebb királyfira került a sor. Ő azonban egész nap semmit sem csinált. A két bátyja csodálkozva, de ugyanakkor nem titkolt örömmel sugdosott össze: hát őrült ez a fiú! Teljesen feladta, nem is próbálkozik!
Azonban amikor a nap alászállt és sötétség borult a palotára, a legkisebb fiú egyetlen gyertyaszállal belépett az üres terembe, s egy hanyag mozdulattal meggyújtotta azt. A gyertya fénye egyetlen pillanat alatt szétterjedt a szobában, még a legsötétebb sarokba is jutott belőle. ,,Igen, fiam! Te vagy a legokosabb!" - mosolyodott el az öreg király. ,,Valóban a világosság az, ami a legteljesebben betölt mindent."
A sötétség a világosság hiánya. Nem lehet összetörni és kilapátolni az ablakon. Sokkal egyszerűbb, ha meggyújtunk egy gyertyát. Tehát nem a rossz, a hiány ellen kell küzdeni, hanem életre hívni a fényt a saját életünkben és másokéban egyaránt. (Böjte Csaba)
A kérdés: hogyan lesz nagyobb világosság az életemben? Mit tudok ezen a héten tenni érte? Mit kell tennem, hogy a szívemben és a fejemben is világosabban lássam, mi Isten akarata?
*
Urunk megkeresztelkedése
Ki az, akiben kedved telik?
Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik." (Mt 3, 16-17)
Milyen jó érzés lehetett Jézusnak ezeket a szavakat hallani: ,,Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik."
Milyen jó érzés hallani, amikor megdicsérnek valamiért, amikor érzed, hogy szeretnek, fontos vagy másoknak, amikor elégedettek veled, a munkáddal!
Aztán milyen nagyszerű, amikor te is kinyilváníthatod, hogy szereted a másik embert (a szülődet, a házastársadat, a gyermekedet, a nagymamádat, a testvéredet). Szárnyakat ad annak, aki érzi.
Nos, ki az, akiben kedved telik? Válassz ki egy-két embert ezen a héten! Nyilvánítsd ki számukra valamilyen módon! Mondd el nekik, hogy fontosak neked, nagyra becsülöd őket!
*
Példák, akik előttünk jártak
A nagylelkű Péter
Az egyik leghatalmasabb velencei család, az Orseolók első trónra lépő tagja Péter volt, aki egy félig lerombolt várost vett át. Az előző dózse ellen fellázadó nép romba döntötte a dózse palotáját, porig égette a Szent Márk-székesegyházat és a környező városrészeket is elpusztították.
Péter igen erős keresztény neveltetésben részesült, ezért első feladatának tekintette rendbe hozni a feldúlt várost. Saját költségén újjáépítette a palotát és Szent Márk templomát.
Magánvagyonából nemcsak az állami épületeket hozta rendbe. A nagylelkű dózse ezer fontnyi pénzt adott azoknak, akik megsérültek, vagy elvesztették mindenüket a háború során. Sőt, még a városi szegényeknek is adományokat juttatott. Nem is csoda, hogy népszerűsége hamarosan hatalmasra nőtt.
Az emberséges uralkodó 978-ban úgy döntött, hogy visszavonul az uralkodástól, és egy kolostorba zárkózott el, remete életet élt.
A kiváló dózse 987. január 10-én halt meg a távoli kolostorban. 1731-ben szentté avatták. Földi maradványait XV. Lajos, Franciaország királya vitette vissza Velencébe, ahol a Szent Márk székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Biblia - szentírások |
|
|
|
Címkék: kihasználatlanul, kinyilváníthatod, magánvagyonából, gyertyaszállal, legteljesebben, elpusztították, leghatalmasabb, székesegyházat, házastársadat, próbálkozását, franciaország, neveltetésben, városrészeket, trónteremből, népszerűsége, szegényeknek, meggyújtotta, uralkodástól, megtöltötték, újjáépítette, gyömöszölték, próbálkozott, elvesztették, megdicsérnek, maradványait, világosabban, székesegyház, megsérültek, mozdulattal, kolostorban, adományokat, nagymamádat, gyermekedet, kriptájában, elégedetten, feladatának, legteljesebben betölt, palota egyik, aprócska lyuk, hercegek kisiettek, üres szobába, széna közé, király elégedetten, következő héten, középső hercegre, szolgáival hamut, másik után, terem lassan, keményre döngölt, önelégülten mosolygó, legkisebb királyfira, üres terembe, Heti Lélekemelő, Laudetur Kiadó, Böjte Csaba, Isten Lelke, Szent Márk-székesegyházat, Szent Márk,
|
|
Offline
