|
2020-01-26 11:53:38, vasárnap
|
| |
| |
...... ........... ........
Csöndes, halk, fájdalmas, mégis gyönyörű verset választottunk erre az estére. Kodály Zoltán így írt a neki ajánlott költeményről, melyet mindössze tizenöt (!) évesen írt Weöres Sándor: ,,A vers mindjárt megkapott, mert ritkán hallani ilyen őszinte érzést, és főleg fiatal embertől, az öregek iránti szánalmat."
Oly árvák ők mind, az öregek.
Az ablakból néha elnézem őket,
hogy vacogó szélben, gallyal hátukon
mint cipekednek hazafelé -
vagy tikkadt nyárban, a tornácon
hogy üldögélnek a napsugárban -
vagy téli estén, kályha mellett
hogyan alusznak jóízűen -
nyújtott tenyérrel a templom előtt
úgy állnak búsan, csüggeteg,
mint hervadt őszi levelek
a sárga porban.
És ha az utcán bottal bandukolnak,
idegenül néz a napsugár is
és oly furcsán mondja minden ember:
,,Jó napot, bácsi."
A nyári Nap,
a téli hó,
őszi levél,
tavaszi friss virág
mind azt dalolja az ő fülükbe:
,,Élet-katlanban régi étek,
élet-szekéren régi szalma,
élet-gyertyán lefolyt viasz:
téged megettek,
téged leszórtak,
te már elégtél:
mehetsz aludni..."
Olyanok ők,
mint ki utazni készül
és már csomagol.
És néha, hogyha agg kezük
játszik egy szőke gyerekfejen,
tán fáj, ha érzik,
hogy e két kézre,
dolgos kezekre,
áldó kezekre
senkinek sincsen szüksége többé.
És rabok ők már,
egykedvű, álmos, leláncolt rabok:
hetven nehéz év a békő karjukon,
hetven év bűne, baja, bánata -
hetven nehéz évtől leláncolva várják
egy jóságos kéz,
rettenetes kéz,
ellentmondást nem tűrő kéz
parancsszavát:
,,No gyere, tedd le."
A képek forrása: Balassa-Ortutay: Magyar néprajz Magyar Kurír |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
Címkék: parancsszavát, ellentmondást, választottunk, költeményről, bandukolnak, napsugárban, gyerekfejen, üldögélnek, leláncolva, cipekednek, rettenetes, szánalmat, leláncolt, fájdalmas, megkapott, katlanban, mindössze, leszórtak, tenyérrel, csüggeteg, szekéren, senkinek, ablakból, karjukon, embertől, megettek, napsugár, idegenül, gyertyán, szüksége, tornácon, egykedvű, csomagol, alusznak, nyújtott, hazafelé, neki ajánlott, vers mindjárt, öregek iránti, ablakból néha, napsugárban –, templom előtt, sárga porban, utcán bottal, szőke gyerekfejen, békő karjukon, képek forrása, Weöres Sándor, Kodály Zoltán, Magyar Kurír,
|
|
Offline
