|
2020-05-29 07:27:25, péntek
|
| |
| |
Huszonöt kérdés és válasz a pünkösdről
...... .............
Füzes Ádámot, az Esztergomi Hittudományi Főiskola levelező tagozatának liturgia tanárát kérdeztük pünkösd ünnepéről és a Szentlélekről, hogy könnyebben válaszolhassunk az Úr hívására ebben a kegyelmi időszakban (is).
1. Mit jelent a pünkösd szó?
A pünkösd szó a görög ötvenes számból származik: ötvenedik nap húsvét után.
2. Van szimbolikus jelentése az ötvenes számnak? Máshol is előfordul a Bibliában?
A 7×7 a teljesség, ennek a lezárása az 50. A jubileumi évnél is előfordul, amikor minden visszaáll a teremtésben.
3. Honnan ered ez az ünnep?
Az ünnep zsidó eredete mozgalmas. Jellemzően az üdvtörténeti és a mezőgazdasági ünnepek összekapcsolódnak. A ,,hetek ünnepe", mert hét héttel a kovásztalan kenyér, a pászka ünnepe után következik. Aratási hálaadás, az első kévéket köszönték meg, termésfelajánlás, közös lakoma és a szegények megvendégelése történt. Az egyik olyan zarándokünnep, amikor a Földközi-tenger medencéjének zsidóságából is sokan részt vettek a templomi szertartásokon. Jézus korában a Sínai-hegyen történt szövetségkötést is ünnepelték. Ez fontos szimbólum lesz: azzal a néppel lehet valódi szövetséget kötni, aki már szabad. A pászka a megszabadulás ünnepe, ötven napra rá a szövetségé.
4. Mióta ünneplik a keresztények pünkösdöt?
Az apostolok cselekedeteiben leírt pünkösd a zsidó ünnepen történik, és egy évre rá már nem a hetek ünnepe lesz, hanem a Szentlélek kiáradásáé. Talán 34-től? Mindenesetre a Jézus feltámadása utáni évtől.
5. Miért a piros ilyenkor a liturgikus szín?
Most nem a vértanúság, a szenvedés, hanem a lángnyelvek festik pirosra a miseruhát.
6. A kereszténység két másik fontos ünnepe előtt van ,,hivatalos" felkészülési időszak, advent és nagyböjt. Hogyan készülhetünk fel pünkösdre?
Pünkösdre készülünk ötven napig, a húsvéti időben. Mindennap olvassuk Az apostolok cselekedeteit, a ,,Szentlélek evangéliumát". Nyomon követjük, hogyan dolgozik a Szentlélek az apostolokban, az ősegyházban.
Az ünnepre Jézus mennybemenetele után intenzívebben készülünk, kilenceddel. Jézus alakja után a liturgia himnuszai, könyörgései már a Szentlélek eljövetelét várják, nyitogatják a szívünket. Végül pünkösd szombatján a húsvétihoz hasonló virrasztás, vigília van, sok olvasmánnyal.
7. Régen volt nyolcada pünkösdnek?
Igen, régen sok ünnepnek volt nyolcnapos továbbünneplése.
8. Ma miért nincs? Nem olyan fontos ünnep ez?
A II. vatikáni zsinat naptárreformjában lecsökkentette a nyolcadok számát. Ma már csak karácsonynak és húsvétnak van nyolcnapos ünneplése. Pünkösdnek azért nincs, mert az nem valami új időszak kezdete, hanem a húsvéti események beteljesedése, lezárása. Nem nyolc napig, hanem az egész évközi időben folytatjuk a megkapott Szentlélekkel való életet, működést.
9. Hogyan lehet, hogy mégis munkaszüneti nap pünkösdhétfő?
Ez politikailag alakult így, úgy tudom, nem a katolikusok kérésére.
10. Pünkösddel zárul a húsvéti idő. Mi változik ekkor a liturgiában?
Még utoljára allelujás elbocsátást éneklünk a mise végén, majd a húsvéti gyertya az ami mellől a keresztelőkút mellé kerül.
11. Sokféle elnevezése van az ünnepnek: a Szentlélek kiáradása, az Egyház születésnapja... Pontosan mit ünneplünk ilyenkor?
Mindent. Minden ünnepben mindent ünneplünk igazából. A feltámadást is, de itt főszerepben a Szentlélek van, és az Egyház is erősödik. Mikor született az Egyház? Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán, amikor Jézus kezükbe adja a kenyeret és bort? Amikor megmossa a lábukat és új parancsot kapnak? Vagy amikor elalszanak az apostolok az imádkozó Jézus mellett? :-) Vagy amikor végre bátrak lesznek, és kilépnek a nép elé pünkösdkor?
12. A Lélek már a teremtés óta működik a világban. Miért küldte el Jézus külön is a Szentlelket? Mi az a plusz, amit az első pünkösd hozott?
Ahogy a pászka után más minőségű néppel köt Isten szövetséget a Sínai-hegyen, úgy most is más minőségű emberiség kapja a Szentlelket. Akiket Jézus megváltott, akik a feltámadás hitében élnek és halnak vértanúhalált, akik a megváltás hírével indulnak a világba, misszióra.
13. Mit csináltak az apostolok a mennybemenetel és a Szentlélek eljövetele közötti tíz napban?
Vártak. Még kicsit értetlenül, de egyre nyitottabban.
14. Csak az apostolokra áradt ki a Szentlélek?
Nem, mert mindenki megértette a beszédjüket. A ,,Lélek ott fú, ahol akar". Zavarba ejtő a Szentlélek, nem mindig tartja be a kereteket. :-)
15. Azt olvassuk Az apostolok cselekedeteiben: ,,mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek" az apostolok. Valóban idegen nyelveken kezdtek beszélni?
Nem tudjuk, de a csoda a megértés. Manapság sokat dolgozunk azon, hogy értsük egymást. Nemcsak nyelveket tanulunk, hanem próbáljuk megérteni a házastársunkat, gyerekeinket, munkatársainkat. A Szentlélek akkor és ott egy szempillantás alatt megoldotta. Még Péter prédikációját is megértették és magukra vették.
16. Miért rendelt Ferenc pápa egy Mária-ünnepet pünkösdhétfőre? Mit ünneplünk ekkor?
A hagyomány szerint Mária is ott volt az utolsó vacsora termében és a Szentlélek kiáradásakor. Az Egyház megkezdi nyilvános működését pünkösdkor, és másnapján az Istenszülőre mint az Egyház anyjára emlékezünk.
17. Honnan ered a pünkösdi fa (májusfa) állításának hagyománya?
A pünkösd egyházi jelentése mellett a tavasz fontos ünnepe. Minden zöldell, élettel telik meg. Így a legények szíve is, és ezt a virtust mutatja meg a szerelme kapuja előtt, éjszaka vagy hajnalban, titokban felállított magas, lecsupaszított fa, a tetején meghagyott zöld ágakkal, színes szalagokkal. Általában május elsejére állítják, és pünkösdkor bontják ezt a fát.
18. Hagyományosan pünkösdkor vannak a bérmálások. Ez a legjobb idő erre?
Pont pünkösdkor csak néhány helyen van bérmálás, de a tavasz és a nyár eleje a bérmálások egyik kedvelt időszaka. Sokféle meggondolás lehet a bérmálás időzítésében. Mikor ér rá a püspök, mikorra készülnek fel a bérmálandók, milyen egyéb ünnepe van a plébániának.
19. Miért ábrázolják olyan sokféle módon a Szentlelket? A legtöbbször galambként és lángnyelvként szokták ábrázolni. Ez honnan ered?
A galamb Jézus alámerítkezésének történetében szerepel, ahol a Szentlélek galambhoz hasonló módon szállt le. Azonban a Szentlélek nem galamb, csak emlékeztet erre a momentumra. A szószékek hangfogóján is megjelenik a galamb, jókívánságként: bárcsak szállna le a Szentlélek a szónokra. A lángnyelvek az első pünkösdre utalnak.
A kora középkori római bazilikák apszismozaikjain az Atyát jelző kéz körül hullámokat látunk. Ezek a hullámok a Szentléleknek nagyon találó szimbólumai: ő, aki ott lebegett a vizek felett a teremtésnél, most is inkább ,,hullámtermészetű", nem galamb.
20. Miért imádkozunk csak ritkán kifejezetten a Szentlélekhez?
Miért, ritkán imádkozunk? :-) Az oltárnál az Atyához, a Fiú által a Szentlélekben imádkozunk - tanítja ősidők óta az Egyház. Jézussal a kezünkben emeljük tekintetünket az Atyához. De mindezt a Szentlélekben tesszük. A misén kívül azonban bármennyit imádkozhatunk a Szentlélekhez is közvetlenül.
21. Van olyan ima, amit különösen jó, ha mondunk, amikor hozzá szeretnénk imádkozni?
Saját szavainkkal például. Mert a Lélek tanít bennünket imádkozni, és imádkozik bennünk. Egy kötött imában ez nehezebben lesz látható, mintha elhisszük, hogy itt és most bennünk és velünk lélegzik a Szentlélek.
22. Mik a Szentlélek ajándékai?
Izajás próféta sorolja fel először: bölcsesség és értelem, tanács és erősség, tudomány, a jámborság és az Úr félelmének lelke. Hét galambbal vagy hét sugárral ábrázolják. Az ajándékok segítenek bennünket együttműködni a kegyelemmel, jobban befogadni.
23. Kik kaphatják meg?
Mindenki megkaphatja az ajándékokat, aki nyitott szívvel van Isten felé, és kész együttműködni velük. Nem a megkapás, hanem az együttműködés a komolyabb kérdés. A keresztségben mindent megkapunk az üdvösséghez, ezeket is. A döntés utána rajtunk áll: együttműködni, vagy tudatlanra venni.
24. Mik a karizmák?
A karizmák a szolgálatra való ajándékok. Szent Pál felsorol közülük néhányat: bölcsesség, tudás, hit, gyógyítás, csodák, lelkek megkülönböztetése, nyelveken szólás, a nyelvek megértése és a szeretet. De folytathatjuk a sort a tanítás, a vezetés karizmájával, az anyaság és apaság ajándékával...
25. Hogyan találhatom meg, hogy milyen karizmám van?
A karizma olyan ajándék, ami feltűnhet abból, hogy jó visszajelzéseket kapok rá. Az énekemre, a rajzomra, arra, hogy jó meghallgató, lelkesítő vagyok, stb. De abból is, hogy amire karizmám van, azt szívesen csinálom, örömömet lelem benne, és látom a gyümölcsét. Sajnos hierarchikus rendszerek nem mindig figyelnek a karizmákra, és feladatokat bíznak emberekre, akiknek nem mindig egyezik a karizmájuk a feladatkörükkel. Ezért sokszor magunknak kell kiállni a karizma alapú szolgálatunkért.
Magyar Kurír 2020.05.28 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Pünkösd |
|
|
|
Címkék: termésfelajánlás, hullámtermészetű, visszajelzéseket, apszismozaikjain, továbbünneplése, cselekedeteiben, válaszolhassunk, mennybemenetele, szolgálatunkért, munkatársainkat, nagycsütörtökön, feladatkörükkel, szövetségkötést, szertartásokon, lecsupaszított, mennybemenetel, lecsökkentette, pünkösdhétfőre, házastársunkat, jókívánságként, megvendégelése, szentlélekben, imádkozhatunk, tekintetünket, mezőgazdasági, hagyományosan, lángnyelvként, megszabadulás, keresztelőkút, intenzívebben, szentlélekhez, szentléleknek, cselekedeteit, szentlélekről, együttműködni, együttműködés, kegyelmi időszakban, görög ötvenes, ötvenes számnak, jubileumi évnél, ünnep zsidó, mezőgazdasági ünnepek, kovásztalan kenyér, pászka ünnepe, első kévéket, szegények megvendégelése, egyik olyan, templomi szertartásokon, néppel lehet, megszabadulás ünnepe, keresztények pünkösdöt, apostolok cselekedeteiben, Füzes Ádámot, Esztergomi Hittudományi Főiskola, Akiket Jézus, Szent Pál, Magyar Kurír,
|
|
Offline
