|
2020-08-05 08:09:39, szerda
|
| |
| |
MInden hónak, hó-harmatnak, Eüdvöz légy Királynéja
Hozzád futok, és kiáltok, Halgass-meg oh MARIA!
Hidegségét, s' nedvességét, A' tisztaság havának
Olvazd reám, árazd reám, Hogy bújaság lángjának
Melegsége, s' nedvessége Ne árcson te szólgádnak.
Söt jútalmát, s' koronáját, Nevellye tisztaságnak.
Midön éget, és sérteget, Testemnek tüzes lángja.
Midön dérrel, s' havas széllel A' bün lelkem foglallya.
Akkor szóllok, és óhajtok, Havi Szüz MARIA-nak.
Mind havak közt, s' mind tüzek közt, Orvos irét havának.
Nékem adgya, soha rabja Ne legyek bújaságnak.
Ezt meg-nyerjed, és engedgyed MARIA te szólgádnak.
Hogy hegyeken, és völgyeken, A' szarvas mikor fárad;
Eüzés miatt, nagy félsz miatt, Sebessen futván izzad.
Melly kedvessen, és szivessen Iszsza a' forrás vizét.
Abban örül, és el-merül, S' vészen nagy könnyebséget.
MARIA-hoz fris forráshoz, Ugy siess szomjú Lélek,
Szomjúságát, s' fáradságát, Hogy enyhitse szivednek.
Mit bánkodol, s' szomorkodol, Oh én keserves szivem!
Mit bújdosol, és futosol, Félvén rettegsz én lelkem!
Talám fejed, s' epett szived Akarod nyúgosztalni?
Avagy iját, s' halál nyilát Kivánod távoztatni?
Tekincs Menyben, s' lásd e' Szüzben Bánatod orvosságát:
Ott sebednek s' életednek, Meg-leled patikáját.
Ha szólhatna, mit mondana, Vallyon a' mezö nyárban?
Mikor szárad, s' minden hervad, Az hév Cániculában:
Nyilván felyhöt, és böv essöt, Ezer nyelvel-is kérne,
Minden füvet, és gyükeret, Melly meg nedvesitene.
Fohászkodgyál, s' imádkozzál En lelkem MARIA-nak.
Hogy csöpögje, s' rád öntözze Harmattyát malasztyának.
Ez a' felyhö, melybül essö Csöpög a' száraz földre.
Ezt kévánom, és óhajtom, Harmatozzon szivemre.
Ennek vize, s' kedves ize, Hasznosb minden vizeknél.
Meg-halladgya, és meg-dúllya, Nilust: s' gazdagb Gángesnél.
Nyári hónak, MARIA-nak, Szent vize áradozzon.
Hogy én lelkem, és életem Szárazon ne maradgyon.
A' vér-ontó Dispas kigyó Kinek testét meg-marja:
Noha iszik nem elégszik, Inkáb szomjúhoztattya.
Ne csudállyad, se ne mondgyad, Hogy eped Adám fia;
Mert kigyónak a' Sátánnak Mérge szivét szárasztya.
Oh MARIA Isten Annya! Királynéja essöknek.
Nedvesitsed, és enyhitsed Szárazságát szívemnek.
Verses imádság Havi Boldogasszony napjára (Beata Maria Virgo ad Nives, aug. 5.). A római S. Maria Maggiore bazilika III. Sixtus (megh. 440) pápa által történt felszentelésének emléknapja. Az ünnep elnevezésének eredetét középkori legenda mondja el: egy dúsgazdag gyermektelen házaspár és ugyanakkor Liberius pápa is álmában Szűz Máriától kapott felhívást, hogy ott építsenek templomot, ahová másnap reggelre hó esik. Lásd LThK 6, 936; az ünnep hazai hagyományáról: Bálint 1977, II, 153--6. -- A vers eredetije egy közelebbről nem ismert hórás ének lehetett; erre mutat, hogy a huszonegy strófa hétszer három versszakos részre bontható, ami megfelel a hórák számának. Tarnóczy hórás eredetű énekeiről: Boldogh aszszonyunk Szüz Maria, macula nélkül valo fogantatásárul kis officium c. jz.
...... ........... ....... ...... ......
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
Címkék: felszentelésének, szomjúhoztattya, fogantatásárul, boldogasszony, hagyományáról, elnevezésének, fohászkodgyál, gyermektelen, tisztaságnak, könnyebséget, malasztyának, nyúgosztalni, szomorkodol, nedvességét, közelebbről, szárazságát, nedvesitsed, szomjúságát, aszszonyunk, nedvesitene, cániculában, harmatozzon, királynéja, versszakos, szólgádnak, bújaságnak, emléknapja, szárasztya, orvosságát, nedvessége, hidegségét, imádkozzál, távoztatni, csudállyad, ugyanakkor, harmattyát, ünnep elnevezésének, dúsgazdag gyermektelen, ünnep hazai, vers eredetije, huszonegy strófa, hórák számának, Boldog Asszonyról, Havi Szüz MARIA-nak, Tekincs Menyben, Szüzben Bánatod, Sátánnak Mérge, MARIA Isten Annya, Havi Boldogasszony, Beata Maria Virgo, Maria Maggiore, Szűz Máriától, Lásd LThK, Szüz Maria,
|
|
Offline
