|
|
|
2020-12-08 10:23:25, kedd
|
| |
| |
1941 december 7. - Japán repülőgépekkel megtámadja az Egyesült Államok Pearl Harbor-i haditengerészeti támaszpontját, megsemmisíti az amerikai flotta jelentős részét.
Nem hunyhatunk szemet afölött, hogy területeink és érdekeink komoly veszélyben vannak. Katonáinkba vetett bizalmunkkal - és népünk határtalan akaratával - elkerülhetetlenül győzelmet aratunk majd, amihez Isten segítségét kérjük. Kérem a kongresszust, hogy nyilvánítsa ki a hadiállapotot a Japán Birodalom és az Egyesült Államok között a december 7-i, vasárnapi, ki nem provokált és gyáva japán támadás miatt."
(Franklin Delano Roosevelt)
1941. december 7-én hajtotta végre a Jamamoto Iszoroku és Nagumo Csúicsi vezette japán flotta híres Pearl Harbor elleni rajtaütését. A hadüzenet nélkül megindított, meglepetésszerű támadás az ázsiai nagyhatalom elsöprő győzelmét hozta, ugyanis az akcióban néhány óra alatt megsemmisült a csendes-óceáni amerikai haderő jelentős része.
Az Egyesült Államok és Japán szövetségesként harcolt az első világháborúban, és a későbbi időszakban is rendkívül aktív gazdasági kapcsolatot tartott fenn egymással, a két nagyhatalom viszonya azonban az 1930-as évek során mindinkább megromlott. Ennek oka a császárság távol-keleti terjeszkedési politikája volt, Japán ugyanis Mandzsúria 1931-es elfoglalásával, majd az 1937-ben, Kína ellen indított háborúval - az európai mellett - amerikai érdekeket is sértett. Francia Indokína 1940. évi megszállása aztán törésponthoz is vezetett a két ország között, az akciót ugyanis az Egyesült Államok kereskedelmi korlátozásokkal szankcionálta, 1941 júliusában pedig olajembargóval sújtotta Japánt. Ez a lépés Tokió figyelmét az áhított nyersanyagban bővelkedő délkelet-ázsiai szigetvilágra fordította, így aztán Roosevelt elnök - a békepárti közvélemény miatt - bármennyire is igyekezett kimaradni a háborúból, az embargó közvetetten mégiscsak hadiállapotot eredményezett. Japán ugyanis egy esetleges indonéz offenzívát nem mert végrehajtani az amerikai flottával a hátában, mely 1940 májusa óta Pearl Harbornál, a Hawaii-szigeteknél rendezte be csendes-óceáni főhadiszállását.
A császárság stratégái úgy találták, ezen hadművelet biztonsága érdekében előbb meg kell semmisíteniük a Husband Kimmel és Walter Short által irányított amerikai hajóhadat, amit egyetlen gyors akcióval kívántak kiiktatni. Megtévesztés céljából Japán a hadművelet előkészítése alatt is - gyakorlatilag egészen a Pearl Harbor elleni támadásig - tárgyaló viszonyban maradt Washingtonnal, ugyanakkor az Egyesült Államok számos figyelmeztető jelet kapott arra nézve, hogy Tokió egy katonai csapást készít elő: a hírszerzés november során olyan üzeneteket fejtett meg, melyek háborús szándékra utaltak, nem is beszélve arról, hogy a hadüzenet nélküli támadás - lásd az 1904-05. évi orosz-japán háborút - kifejezetten az ázsiai birodalom ,,specialitása" volt.
Az Egyesült Államok olyannyira gyanútlanul várta a december 7-i pusztítást, hogy később olyan találgatások is napvilágot láttak, miszerint Pearl Harbornál Roosevelt elnök szándékosan veszni hagyta a flottát, annak érdekében, hogy a közvéleményt a háborúra hangolhassa. Bár ez az elmélet több ponton is ellentmond az ésszerűségnek - hiszen a támadás önmagában is elegendő casus belli lehetett volna -, azt meg kell mondanunk, hogy az Oahu szigetén állomásozó amerikaiak szándékosan sem teremthettek volna kedvezőbb feltételeket a japánoknak. Túl azon, hogy a Jamamoto és Nagumo vezette flotta - 6 repülőgép-anyahajóval, számos hadihajóval, tengeralattjárókkal és 414 repülőgéppel - november 26-a óta zavartalanul és észrevétlenül haladhatott Pearl Harbor felé, a támaszpont - miután december 7-e vasárnapra esett - szintén teljesen készületlenül várta a pusztító repülőrajt. Ezek a hibák önmagukban is komoly súllyal estek latba, mindezt azonban betetőzte, hogy reggel 7 órakor a támaszponton észlelték ugyan a közeledő japán gépeket, a radartiszt azonban - jóhiszeműen - azokat egy általuk várt B-17-es köteléknek vélte. A támaszpont legénységének végül csalódnia kellett, ugyanis a 7:48-kor megjelenő 183 repülőgépen a felkelő nap szimbóluma díszlett.
Az Oahu szigete ellen végrehajtott támadást a Pearl Harbortól 440 kilométerre északra felszálló japán gépek két - egy 6 órakor és egy 7:15-kor indított - hullámban hajtották végre. Az akcióban részt vevő 354 repülő néhány órán belül elpusztított 4 csatahajót, 188 repülőgépet, valamint 5 másik hajót, ezzel egy időben pedig körülbelül ugyanennyi hadieszközben okozott súlyos károkat. A rajtaütés amerikai részről majdnem 2500 halálos áldozatot követelt, akik közül ezren az első hullám által felrobbantott USS Arizonán vesztették életüket. A Pearl Harbornál végrehajtott támadás elsöprő japán győzelmet eredményezett, hiszen ezen a napon a császári flotta mindössze 29 gépet és 4 törpe tengeralattjárót, illetve 65 embert veszített (1 fő fogságba esett). Bár a rajtaütés rendkívül súlyos veszteségekkel járt, az amerikaiak bizonyos szempontból mégis szerencsésnek mondhatták magukat, ugyanis a japánok ,,csak" a hajókat és a repülőket lőtték, az éppen nyílt vizeken tartózkodó repülőgép-anyahajókat és a kikötő infrastruktúráját - például a dokkot, vagy az üzemanyagtartályokat - megkímélték a pusztítástól.
Ez a látszólagos ,,hanyagság" abból eredt, hogy Nagumo Csúicsi eredetileg egy harmadik hullámmal is számolt, melynek feladata már a fent leírt objektumok megsemmisítése lett volna, a kockázati tényezők miatt azonban az admirális végül mégis lefújta az újabb támadást .Nagumo döntését elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy a japán veszteségeket nagyrészt a második raj szenvedte el, de a hadműveletek befejezését indokolta az üzemanyag megfogyatkozása, az amerikai hadihajók ismeretlen pozíciója és az is, hogy a bevetés már sötétedés után ért volna véget. Az admirális emellett úgy ítélte meg, hogy a csapás így is elég megrendítő volt, vagyis nem érdemes tovább kockáztatnia flottája épségét. Döntésének helyességét természetesen azóta is vitatják, hiszen, bár igaz, hogy az Egyesült Államok fél évre mozgásképtelenné vált a Csendes-óceánon, a támaszpont elpusztítása még ennél is nagyobb veszteség lett volna, ami - például Nimitz admirális szerint - akár hosszú évekkel kitolhatta volna a háború befejezését.
Pearl Harbor mindenesetre így is az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb vereségeként vonult be a történelembe, mely az addig békepárti közvéleményt egyszeriben a háború oldalára állította. A támadás másnapján, december 8-án a szenátus egyhangúlag, míg a képviselőház egy tartózkodás ellenében megszavazta a hadüzenetet, az amerikai nagyhatalom belépésével pedig a második világháború új szakaszába lépett.
Szerző: Tarján M. Tamás |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
Címkék: haditengerészeti, mozgásképtelenné, tengeralattjárót, meglepetésszerű, főhadiszállását, korlátozásokkal, szövetségesként, megfogyatkozása, világháborúban, elfoglalásával, magyarázhatjuk, repülőgépekkel, megsemmisítése, veszteségekkel, olajembargóval, hadiállapotot, szankcionálta, szigetvilágra, természetesen, észrevétlenül, eredményezett, nyersanyagban, felrobbantott, hadieszközben, gyakorlatilag, legénységének, veszteségeket, szerencsésnek, semmisíteniük, készületlenül, terjeszkedési, ésszerűségnek, washingtonnal, támaszpontját, figyelmeztető, végrehajtott, amerikai flotta, hadüzenet nélkül, ázsiai nagyhatalom, akcióban néhány, csendes-óceáni amerikai, első világháborúban, későbbi időszakban, 1930-as évek, császárság távol-keleti, európai mellett, akciót ugyanis, lépés Tokió, áhított nyersanyagban, békepárti közvélemény, embargó közvetetten, esetleges indonéz, Egyesült Államok Pearl Harbor-i, Japán Birodalom, Egyesült Államok, Franklin Delano Roosevelt, Jamamoto Iszoroku, Nagumo Csúicsi, Pearl Harbor, Francia Indokína, Pearl Harbornál, Husband Kimmel, Walter Short, Pearl Harbornál Roosevelt, Pearl Harbortól, Tarján,
|
|
|
|
|
|
| amerikai flotta, hadüzenet nélkül, ázsiai nagyhatalom, akcióban néhány, csendes-óceáni amerikai, első világháborúban, későbbi időszakban, 1930-as évek, császárság távol-keleti, európai mellett, akciót ugyanis, lépés Tokió, áhított nyersanyagban, békepárti közvélemény, embargó közvetetten, esetleges indonéz, amerikai flottával, császárság stratégái, hadművelet előkészítése, katonai csapást, hírszerzés november, hadüzenet nélküli, ázsiai birodalom, háborúra hangolhassa, elmélet több, ésszerűségnek –, támadás önmagában, támaszpont –, pusztító repülőrajt, hibák önmagukban, támaszponton észlelték, közeledő japán, radartiszt azonban, általuk várt, támaszpont legénységének, akcióban részt, időben pedig, rajtaütés amerikai, első hullám, császári flotta, rajtaütés rendkívül, amerikaiak bizonyos, japánok „, repülőket lőtték, éppen nyílt, kikötő infrastruktúráját, látszólagos „, harmadik hullámmal, fent leírt, kockázati tényezők, admirális végül, újabb támadást, japán veszteségeket, hadműveletek befejezését, üzemanyag megfogyatkozása, amerikai hadihajók, admirális emellett, támaszpont elpusztítása, háború befejezését, addig békepárti, háború oldalára, támadás másnapján, szenátus egyhangúlag, tartózkodás ellenében, amerikai nagyhatalom, második világháború, haditengerészeti, mozgásképtelenné, tengeralattjárót, meglepetésszerű, főhadiszállását, korlátozásokkal, szövetségesként, megfogyatkozása, világháborúban, elfoglalásával, magyarázhatjuk, repülőgépekkel, megsemmisítése, veszteségekkel, olajembargóval, hadiállapotot, szankcionálta, szigetvilágra, természetesen, észrevétlenül, eredményezett, nyersanyagban, felrobbantott, hadieszközben, gyakorlatilag, legénységének, veszteségeket, szerencsésnek, semmisíteniük, készületlenül, terjeszkedési, ésszerűségnek, washingtonnal, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
47466 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3607
- e Hét: 19999
- e Hónap: 32675
- e Év: 266422
|
|
|
Offline
