|
2021-02-23 10:11:20, kedd
|
| |
| |
Ferenc pápa meglátogatta Edith Bruck magyar származású írónőt, a holokauszt túlélőjét
...... ......
A 88 éves Edith Bruck Tiszakarádon született zsidó családban, az egész családját elhurcolták a zsidóüldözés idején. Hosszú ideje él Olaszországban. Januárban a L'Osservatore Romano vatikáni napilap interjút közölt vele a holokauszt nemzetközi emléknapján. Ferenc pápát megrendítette tanúságtétele, február 20-án felkereste az írónőt római házában.
Az interjúban Edith Bruck elbeszélte azt a sok fájdalmat, amit ő és családja átélt a náci uralom alatt. Szavai olyan mélyen hatottak Ferenc pápára, hogy megkérte, hadd látogassa meg otthonában. Szombat délelőtt került sor a látogatásra, a pápa elhagyta a Vatikánt és magánlátogatást tett Edith Bruck lakásában, Róma központjában.
A Szentatya ezekkel a szavakkal fordult hozzá: ,,Azért jöttem el ide Önhöz, hogy megköszönjem tanúságtételét, kifejezzem tiszteletemet a nemzetiszocialista őrület miatt vértanúvá lett nép iránt, és őszintén megismételjem szívből jövő szavaimat, melyeket a Jad Vasemben mondtam el, és melyeket elmondok minden olyan embernek, aki Önhöz hasonlóan sokat szenvedett: »Bocsáss meg, Uram, az egész emberiség nevében kérem!«"
A szentszéki sajtószolgálat közölte, hogy beszélgettek a láger poklának tapasztalatairól, valamint korunk félelmeiről és reményeiről, hangsúlyozva az emlékezés fontosságát és azt, milyen fontos szerepe van az időseknek abban, hogy megőrizzék és továbbadják a fiataloknak a történelmi emlékezetet. Körülbelül egy órát beszélgettek, ezt követően a pápa visszatért a Vatikánba.
Edith Burck annak szentelte életét, hogy tanúskodjon arról, amit átélt. Két, számára ismeretlen ember kérte ezt tőle, akiknek meghallgatta utolsó szavait Bergen-Belsenben: ,,Meséld el, nem fognak hinni neked, de ha túléled, mondd el, értünk is!" És ő betartotta ígéretét. Az interjút olvasva meglepő, hogy mekkora reménnyel tekint az életre, mekkora reményt sugároz. Még amikor a legsötétebb pillanatokat, a kislányként átélt borzalmas mélységeket mondja el, amelyben családja nagy részét elveszítette, akkor sem mulasztja el észrevenni azt, ami szép és jó, egy kis emberségnek a jele, ami lehetővé tette, hogy tovább élhessen és remélhessen.
Amikor azt írja le, milyen volt az élet a gettóban, miután szüleivel és testvéreivel együtt elhurcolták a faluból, ahol élt, beszél egy nem zsidó emberről, aki egy szekérnyi élelmet ajándékozott az üldözötteknek. Amikor arról beszél, hogy Dachauban lövészárkokat kellett ásnia, eszébe jut egy német katona, aki odadobott neki egy csajkát, hogy mossa el - ,,de az alján hagyott nekem egy kis lekvárt" - teszi hozzá. És amikor arra emlékszik vissza, hogy a tisztikonyhában dolgozott, feleleveníti a szakács alakját, aki megkérdezte, hogy hívják, és miután remegő hangon elmondta a nevét, ezt válaszolta: ,,Nekem is van egy ilyen korú lányom." Majd ,,előhúzott a zsebéből egy kis fésűt, ránézett az éppen csak újra kinövő hajamra és nekem ajándékozta. Olyan érzés volt, mintha hosszú idő után végre egy emberi lénnyel állnék szemben. Meghatott ez a gesztus, maga volt az élet, a remény." Néhány kis gesztus is elég ahhoz, hogy megmentsük a világot - mondja Edith Bruck az interjúban.
Edith Bruck 1932-ben született Tiszakarádon, egy kis tiszaháti faluban. Gyermekkorában a nyomort tapasztalta meg, ő volt szülei hatodik gyermeke. Az egész családot deportálták, szüleit és három testvérét elvesztette. Ő maga megjárta Aushwitzot, Dachaut, Bergen-Belsent.
,,Az én könyveim egytől egyig fájdalomban fogantak" - vallja magáról. Első könyve, a Chi ti ama così (Ki téged így szeret) vallomás a gyermekkoráról, a háborúról, a lágerről, a menekülésről. Az ,,életben maradt Anna Frank naplójának" is nevezik ezt az írását. Húsz év elteltével érzett annyi erőt magában, hogy ismét haza tudjon látogatni szülőfalujába. Ezt a látogatást örökíti meg egy elbeszélésben (amelyből film is készült), amelyet két másik elbeszéléssel együtt a Due stanze vuote (Két üres szoba) című kötetben jelentetett meg. Számos regényt és elbeszélést írt, több magyar szerző, köztük József Attila, Radnóti Miklós és Illyés Gyula műveit fordította olaszra.
A lágert követően kereste a helyét, és a megoldásnak Izrael látszott, ahol sok túlélő otthonra lelt azokban az években. 1948-ban, tizenhat évesen, már férjes asszonyként ezt az országot választotta hazájának, itt élt 1954-ig. Ekkor Olaszországba költözött és itt vált íróvá.
Rómában férjhez ment Nelo Risi filmrendezőhöz, aki az olasz kulturális élet kiemelkedő személyisége volt. Edith Bruck újságíróként is dolgozott, volt rádiós és televíziós munkatárs, színdarabokat rendezett, filmeket készített. Az egyik filmje egy televíziós sorozat része volt, amelyben női írók mutatták be Olaszország tájait, de készített portréfilmet is, több közülük a társadalom számkivetettjeiről, vakokról, törpékről szólt.
,,Az emlékezés tart életben minket, az élet pedig fenntartja az emlékezést" - mondta egy díjátadó alkalmából. Mindig fontosnak tartotta, hogy tanúként beszéljen minden üldözött nevében, szívesen szól fiatalokhoz és felnőttekhez is, és ilyenkor nemcsak a zsidóüldözésről, hanem a mai előítéletekről, a mai számkivetettekről is beszél. Az Auschwitzot szintén túlélő Primo Levi olasz író mondta róla: ,,Azok között van, akik mint Jób hírvivői, azért maradtak életben, hogy beszélni tudjanak."
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás és fotó: Vatican News
Magyar Kurír 2021.02.21 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vatikan_Ferenc pápa |
|
|
|
Címkék: tapasztalatairól, tisztikonyhában, zsidóüldözésről, magánlátogatást, gyermekkoráról, gyermekkorában, olaszországban, filmrendezőhöz, tanúságtételét, sajtószolgálat, előítéletekről, elbeszélésben, elbeszéléssel, lövészárkokat, tanúságtétele, megrendítette, üldözötteknek, szülőfalujába, színdarabokat, megismételjem, olaszországba, tiszteletemet, központjában, megköszönjem, ajándékozott, portréfilmet, felnőttekhez, pillanatokat, beszélgettek, meglátogatta, elveszítette, testvéreivel, feleleveníti, személyisége, hangsúlyozva, tiszakarádon, holokauszt túlélőjét, egész családját, zsidóüldözés idején, holokauszt nemzetközi, írónőt római, interjúban Edith, náci uralom, pápa elhagyta, szavakkal fordult, egész emberiség, szentszéki sajtószolgálat, láger poklának, emlékezés fontosságát, időseknek abban, történelmi emlékezetet, órát beszélgettek, Edith Bruck, Edith Bruck Tiszakarádon, Osservatore Romano, Edith Burck, Anna Frank, József Attila, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Ekkor Olaszországba, Nelo Risi, Primo Levi, Thullner Zsuzsanna, Vatican News, Magyar Kurír,
|
|
Offline
