Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
Eva Kaili letartóztatása előtt úgy élt, mint egyfilmsztár
  2023-01-30 13:00:43, hétfő
 
 














EVA KAILI, A KORRUPT BRÜSSZELI OP-ALELNÖK ÚGY ÉLT, MINT EGY AMERIKAI FILMSZTÁR - ITT VANNAK A RÉSZLETEK!
2023.01.30. 10:16


Karibi nyaralás, fényűző partik Athén klubjaiban szupermodellek társaságában, luxusingatlanok: Eva Kaili a brüsszeli korrupciós botrány főszereplője úgy élt, mint egy filmsztár. Ahogy arról a V4NA is beszámolt, Kaili nemcsak a társasági életben szerette a fényűzést, hanem a magánéletében is: otthon luxuskörülmények között élt.


Luxuséletet élt Eva Kaili, a brüsszeli korrupciós botrány főszereplője, az Európai Parlament szocialista alelnöke - emlékeztet a Financial Times. A lap arról ír, hogy

Eva Kaili fényűző éjszakai klubokban szórakozott Athénban szupermodellek, köztük Naomi Campbell társaságában, az Égei-tengeren hajókázott és napozott, és egy iparmágnás karibi rezidenciáján vakációzott.

Mint fogalmaznak:

Eva Kaili letartóztatása előtt úgy élt, mint egy filmsztár.

Az Európai Parlament egykori alelnöke azonban a fényűzés és a luxus évei után most egy brüsszeli börtönben ül, és mindössze kétszer látta a lányát.



Eva Kaili (középen) Forrás: Nick Paleologos/SOOC/AFP via Getty Images





Ahogy arról korábban a V4NA beszámolt, Eva Kaili nemcsak a társasági életben szerette a fényűzést, a többi brüsszelitához hasonlóan ugyanis a korrupcióval gyanúsított politikus is szeretett luxuskörülmények között élni.

Kaili Görögországban, az Athén melletti Psychikóban vásárolt 2019-ben egy 169 négyzetméteres luxuslakást 260 ezer euróért, erről az Alpha című lap írt. Az ingatlannal kapcsolatban Paris Rigopoulos ingatlan-tanácsadó elmondta, hogy az objektív értékét 659 ezer euróra becsülik, míg a piaci értéke 850 és 900 ezer euró között van.

Amint arról Rena Kouvelioti, az Alpha újságírója beszámolt,

a képviselő lakása a harmadik és negyedik emeleten található, és négyzetméterenkénti értékét 4 ezer euróra becsülik. A lakás negyedik emelete sajtóértesülések szerint irodaként szolgál, és belső lépcsőházzal kapcsolódik az alatta lévő szinthez.

A nyilatkozatai szerint Eva Kaili a szóban forgó ingatlant egy másik, Anixi településen lévő lakás eladása után vásárolta meg. Az eladott lakást, egy 250 négyzetméteres ingatlant sajtóértesülések szerint 2009-ben vásárolta meg 291 ezer euróért. Kilenc évvel később pedig 340 ezer euróért adta el a házat. Ugyanakkor az adóhivatal csak 214 ezer euróra értékelte az ingatlan értékét.



Eva Kaili, a háttérben Gurmai Zita figyeli Forrás: Origo





A jelentős, több mint 100 ezer eurós különbség kérdéseket vethet fel a korrupciós ügy fényében.

Kaili egyébként még másik három ingatlant is megvásárolt. Az egyik Kolonakiban, a Skoufa utcában található, 44 négyzetméteres lakás, amit 2005-ben 66 ezer euróért vásárolt meg, itt volt a november 30-án alapított cégének székhelye. A lakás értékét jelenleg 52 215 euróra becsülik. Kaili továbbá egy 120 négyzetméteres házat birtokol Thesszalonikiben, amelyet 1997-ben vásárolt. Emellett egy 53 négyzetméteres lakása is van Belgiumban, amit 2015-ben vásárolt 175 ezer euróért.



Kaili Ujhelyi István mellett Forrás: Origo





A korrupciós botrányra visszatérve: a másik fő gyanúsított, Pier Antonio Panzeri belső embereként emlegeti a Financial Times Eva Kailit, aki az EP-ben próbálta Katar érdekeit képviselni. A katari tisztségviselőkkel folytatott brüsszeli találkozók, az arab országban tett látogatások és a Katarral kapcsolatos negatív szavazások szabotálására tett erőfeszítései ezt a célt szolgálhatták.

Egyes képviselők szerint azonban ennek nem volt valódi hatása.

"Az a benyomásom, hogy a [Panzeri-] csapat megpróbálta megmutatni a katariaknak, hogy keményen dolgoznak az érdekükben, ezért csinálták ezeket a jeleneteket" - mondta Brando Benifei, az olasz Demokrata Párt (PD) szocialista küldöttségének vezetője, hozzátéve, hogy szerinte ,,nem értek el valódi eredményeket."


Link















 
 
0 komment , kategória:  Média  
Rejtélyes helyek a világon, ahol hátborzongató dolgok történ
  2023-01-29 19:00:43, vasárnap
 
 







REJTÉLYES HELYEK A VILÁGON, AHOL HÁTBORZONGATÓ DOLGOK TÖRTÉNNEK

FOTÓK, VIDEÓK


Bolygónkon a gravitáció Newton által felfedezett törvényei érvényesülnek. De vannak olyan rejtélyes helyek a világon, ahol a gravitáció valamiért mégsem működik: egy autó leállított motorral is képes felfelé haladni, egy vízesés nem lefelé esik, hanem felfelé haladnak a vízsugarak, egy rendkívüli súlyú kőtömb pedig elképzelhetetlenül furcsa szögben csücsül egy szikla tetején, mégsem zuhan le onnan. A Bright Side segítségével nyolc olyan misztikus helyet mutatunk be, amelyek nem is létezhetnének, legalábbis annyiban semmiképpen sem, hogy fittyet hánynak a tömegvonzás minden szabályára.







1. A FORDÍTOTT VÍZESÉS ANGLIÁBAN


Ez a különös vízesés nem messze Hayfieldtől található: itt a víz nem lefelé, hanem felfelé folyik, olyan az egész, mintha egy szökőkút lenne.

A fordított vízesés titka a szélben rejlik: olyan erős ezen a helyen, hogy a lezuhanó vizet megfogja, és visszalöki. A vízesés magassága általában megközelíti a 24 métert.


VIDEÓ

Link








2. A REJTÉLYEK HÁZA OREGONBAN (USA)


Az Oregon Vortex házikó az USA első számú látványosságai közé tartozik, és 1930 óta nyitva áll a nagyközönség előtt. Lényegében egy gömb formájú gravitációs erőtér, félig a talajszint alatt és félig felette. A ,,vortex" szó egyfajta örvényt jelent, és szabad szemmel is érzékelhető spirálformában jelenik meg a levegőben.

Az emberek ezen a titokzatos helyen másképp érzékelik a valóságot. Csak a falakba kapaszkodva lehet például lépegetni, máskülönben lezuhan az ember. Van ott egy seprű is, amely ugyan nincs kitámasztva, mégsem dől el a levegőben. Bárhová is helyezik a házikóban, továbbra is egyenesen áll. További rejtélyes jelenség, hogy ezen a titokzatos helyen golyók gördülnek felfelé egy teljesen sík, ferde szögben álló felületen.

Az amerikai őslakos indiánok a területet ,,Tiltott földnek" nevezik, olyan helynek, amelyet kerülni kell.

Link








3. AZ ARAGAC-HEGY ÖRMÉNYORSZÁGBAB

Törökország és Örményország határán van egy hegy, tele titokzatos jelenségekkel. Az Aragac Örményország legmagasabb hegycsúcsa. Aragazotn tartományban található, Jerevántól 45 kilométerre északnyugatra.

Évente utazók ezrei érkeznek ide, hogy szemtanúi legyenek a helyszínen tapasztalható csodálatos antigravitációs jelenségeknek. Az autók a leállított motor ellenére például maguktól mennek felfelé a hegyen. A közelben van egy folyó, amely szintén felfelé halad. Sokan, akik itt jártak, azt állítják, hogy az úton könnyebb felfelé haladni, mint lefelé.

Metekinthető: ITT

Link











4. A HOOVER-GÁT NEVADÁBAN (USA)

Bárki, aki felmászik erre a körülbelül 221 méter magas gátra, maga is elvégezhet egy egyszerű kísérletet. Ha megpróbál vizet kiönteni egy palackból, akkor azt fogja tapasztalni, hogy a folyadék nem lefelé fog folyni a szokásos módon, hanem éppen ellenkezőleg: felfelé!
A Hoover-gáton is csődöt mond a gravitáció

Forrás: Full Picture Agency/FPA/Fpa

Ugyanez történik, ha megpróbál egy könnyű tárgyat a gát tetejéről kidobni - az erős légáramlás miatt ugyanis lebegni kezd.







5. ÖRDÖGTORONY, WYOMING (USA)

Az Egyesült Államok természeti nemzeti kincse, az Ördögtorony (Devils Tower) Wyoming állam északkeleti részén található, a csodálatos Crook Country területén. A tornyot és a hozzá tartozó mintegy 550 hektárnyi területet Theodore Roosevelt elnök 1906-ban az USA első nemzeti emlékhelyévé avatta. A tudósok véleménye szerint az Ördögtorony egy ősi vulkán magja, amely hosszú évmilliókon keresztül volt kitéve az eróziónak és a Belle Fourche folyó sodrának.
Szinte lehetetlen feljutni az Ördögtorony tetejére
Forrás: AFP/Mladen Antonov

A hegymászók is kedvelik, ám valamilyen oknál fogva még azok sem tudják megmászni, akik már feljutottak a Mount Everestre. Noha alig valamivel több mint 386 méter magas, de meredek falai miatt szinte lehetetlen feljutni a tetejére.







6. JINDO SZIGET - MÓZES CSODÁJA, AVAGY A TITOKZATOS TENGERI ÚT


A Dél-Koreához tartozó Jindo és Jodo szigetek a Koreai-félsziget délnyugati sarkán találhatók. Évente két alkalommal, februárban és júniusban körülbelül egy órára megnyílik itt a tenger: 2,8 kilométer hosszan és 10-40 méter szélességben visszahúzódik a víz, így ez alatt az idő alatt gyalogosan el lehet jutni az egyik szigetről a másikra. Aki késve indul, bokáig érő sárban, vagy térdig érő vízben fejezi be ezt a sajátos zarándokutat.

További érdekesség, hogy az úton hagyott üres palackok és dobozok általában felfelé, vagyis a magasabban fekvő részek felé gurulnak.

A találékony dél-koreai idegenforgalmi hatóság gyorsan turisztikai látványossággá tette ezt a helyet. Napjainkban évente körülbelül félmillió külföldi és helyi turista sereglik oda az évnek ebben a két különleges időszakában. A tenger szétválásához fesztivál is kapcsolódik, a Jindói Tengeri Út fesztivál, amelynek alkalmával Ganggangsuwollae (hagyományos koreai körtánc), Ssitkim-gut (a halott lelkét vigasztaló sámán szertartás), deul Norae (hagyományos mezőgazdasági dalok), Manga (temetési dal), kutyakiállítás, Buknori (dob produkció) és tűzijáték tekinthető meg.

Ehhez a különleges jelenséghez - természetesen - egy legenda is fűződik. Valamikor nagyon régen még rengeteg tigris élt a szigeten. Amikor a vadállatok egyre gyakrabban mentek be a faluba prédáért, a helyiek elmenekültek a Jodo-szigetre. Végül már csak Bbjong, egy öregasszony maradt a faluban. Minden nap imádkozott a tenger istenéhez, Jongwanghoz, engedje meg neki, hogy újra láthassa a családját. Egyszer, februárban Jongwang megjelent neki álmában, és annyit mondott: "holnap küldök neked egy szivárványt a tengerre. Ülj fel rá, és lovagolj át a másik szigetre." Bbjong így tett. Másnap kiment a tengerpartra, újra imádkozott, és a tenger szétvált. Ezen az úton utána mehetett a családjának. Azóta ahányszor a tenger kettéválik, látványos fesztivállal ünneplik meg ezt a jelenséget és a hozzá kapcsolódó legendát.

Ez a természeti jelenség 1975 óta ismert, és egy különleges árapály-jelenség okozza a tenger kettéválását.


Megnézhető: ITT

Link



Az alábbiakban bemutatjuk a világ két, talán legrejtélyesebb helyét!










7. AZ ARANY-SZIKLA MIANMARBAN

Ezt a különleges formájú, arannyal fedett sziklatömb úgy tűnik, mintha bármelyik pillanatban lezuhanhatna. De a valóságban 2500 éve ugyanazon a helyen pihen, a tetejére épült pagodával együtt.

A legenda szerint a sziklát a belsejében található Buddha haja tartja a helyén. A sziklatömb egyáltalán nincs rögzítve az alatta lévő sziklához, de még a természet erői sem voltak eddig képesek a mélybe taszítani. Úgy tartják, csak egy nő tudja megmozgatni a sziklát, emiatt a nők nem érinthetik meg.


Link








8. A DAVASKO KŐ ARGENTINÁBAN

Ez a hatalmas szikla 110 évvel ezelőtt elvesztette a gravitáció elleni harcát. A több mint 300 tonna súlyú kő több ezer éve ült egy hatalmas szikla szélén, majd a múlt század elején egy kicsit megdőlt.

1912. február 29-én pedig a Davasko kő a mélybe zuhant, ami igazi sokkot okozott a helyi lakosság számára.


Az eredeti Davasko kő műanyag mása:





95 évvel később azonban visszatették a helyére a szikla műanyag másolatát. Súlya mindössze 9 tonna, és a sziklához van rögzítve.

Link












 
 
0 komment , kategória:  Világjárók  
145 éve hunyt el Deák Ferenc
  2023-01-28 15:30:49, szombat
 
 





145 ÉVE HUNYT EL DEÁK FERENC


145 éve hunyt el Deák Ferenc (Söjtör, 1803. okt. 17.--1876. jan. 28.), a Batthyányi-kormány igazságügy-minisztere, országgyűlési képviselő, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfija, a 19. századi magyar politikai és jogi gondolkodás legjelentősebb alakja.

Deák Ferenc - Nem jegyzetelt, mégis mindent megjegyzett ,,a haza bölcse"

Deák Ferenc 1803. október 17-én született Söjtörön, a ,,haza bölcse". Egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához került.

Ötéves korában édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett és tanult.

Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt.

Karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre.

Deák 1833 májusában csatlakozott az alsóház politikai küzdelmeihez, és a jobbágyfelszabadítás, a lengyel kérdés, valamint a vallás- és szólásszabadság ügyében tartott szónoklataival hamarosan az ellenzék egyik vezéralakjává vált.


(Fotó: Wikipedia.org)





A politikus az 1839-40. évi diétán aztán még nagyobb tekintélyt szerzett, ugyanis elérte, hogy a Budán raboskodó Kossuthot és a Lovassy-per elítéltjeit végre szabadon engedjék, ezzel együtt pedig véget vessenek a még zajló felségsértési pereknek.

Deák aktivitása nyomán 1841-ben tagja lett a magyar büntető törvénykönyv tervezetének megalkotására létrehozott országgyűlési bizottságnak, ám a kor szellemében megfogalmazott jogszabályokat a főrendi tábla később leszavazta.

A politikus karrierje 1842 után más szempontból is törést szenvedett, ugyanis az 1843-44-es diéta előtti követválasztás a Deák ellen uszított bocskoros nemesek zavargása nyomán véres eseményekbe torkollott, a ,,haza bölcse" pedig ilyen áron nem kért a politikai szereplésből.

Végül 1848 márciusában visszatért a politikába, majd az első felelős magyar kormányban igazságügy-miniszter lett.


(Fotó: Wikipedia.org)





Miután szeptember 11-én Jellasics csapatai átlépték a határt, Deák belátta erőfeszítései hiábavalóságát, ezért távozott miniszteri székből, ugyanakkor képviselői helyét továbbra is megtartotta.

Deák 1848-49 fordulóján aztán másodszor is kísérletet tett az ellentámadásba lendülő Habsburgok megbékítésére, Windischgrätzcel folytatott január 3-i tárgyalásai azonban eredménytelenül zárultak, így hazatért zalai birtokaira.

Jól felszerelt műhelyében bútorokat és más felszerelési tárgyakat készített. Mindennek nagy szerepe lehetett kivételes emlékezőképességének és képzelőerejének ébrentartásához.

Deák Ferenc soha nem nősült meg. Ifjúkori szerelme kikosarazta, és a csalódás mélyen érintette. Az anekdoták szerint a házasságról és a szerelemről szinte elutasítóan beszélt.

Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol leginkább.

Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét.


(Fotó: Wikipedia.org)





Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében, a birodalmi és magyar érdekek egyeztetésének szükségességét hangsúlyozva s feladva a perszonáluniós terveket.

Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket.

Az életművével az egész későbbi magyar történelmet döntően befolyásoló Deák magánemberként csöndes, visszahúzódó, majdhogynem magányos volt. Évtizedeken át egy Duna-parti szállodában lakott, családot nem alapított, hű barátjának, Vörösmartynak árván maradt gyerekeit nevelte.

Egyre többet betegeskedett, korábban sem túl erős egészségét a megfeszített munka, a támadások visszaverése megviselte. Külön nehézséget jelentett számára, hogy pártjának oszlopait, legmeghatározóbb tagjait is nélkülöznie kellett: báró Eötvös József 1871-ben meghalt, gróf Andrássy Gyula pedig a közös külügyminiszteri hivatal élére távozott.

A parlamenti erőviszonyok is megváltoztak:

egyre többször fordult elő, hogy leszavazták reformjavaslatait.

Deák Ferenc 1876. január 28-án hunyt el, érdemeit az országgyűlés törvényben ismerte el és előírta, hogy emlékére országos adakozásból szobrot állítsanak fel.


Deák Ferenc temetési gyászmenete 1876. február 3. Budapest



Síremléke






Deák Ferenc emlékműve 1896


 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Az erdélyi magyarok tízparancsolata
  2023-01-26 22:15:09, csütörtök
 
 




AZ ERDÉLYI MAGYAROK TÍZPARANCSOLATA






I.

Ne vándorolj ki Erdélyből, sőt ha a mostoha viszonyok arra is kényszerítettek volna, hogy ideiglenesen eltávozzál onnan, mihelyt lehet, azonnal térj vissza, mert Erdély csak úgy veszhet el, ha megfogyatkozik benne a magyarság. A hazát nem a hegyek, a völgyek, a folyók és a mezők alkotják, hanem azok kik benne laknak, a nemzet tagjai, az emberek. Ne feledd azt az igazságot, hogy Erdélyt tőlünk senki sem veheti el, hanem csak magunk veszíthetjük el bűneink és és tévedéseink következtében.





II.

Légy hű vallásodhoz és egyházadhoz. Őseid hite és Istene szent legyen és tisztelet tárgya előtted, mert erős várunk lesz nekünk erdélyi magyaroknak az Isten és az ő háza, a templom.





III.

Rendületlenül ragaszkodjál magyar anyanyelvedhez. Ne feledd el, hogy nyelvében él a nemzet. A nemzet nyelvének megőrizői és kincsesházai azok a könyvek, melyeket a nemzet nagy költői és tudósai írtak, temploma pedig az iskola. Magad és gyermekeid magyarságának érdekében a könyvért és az iskoláért ne sajnálj soha, semmiféle anyagi áldozatot. Légy hű ősapáid nemes szokásaihoz, hagyományaihoz, meséihez, mondáihoz, zenéjéhez, dalaihoz és művészetéhez, mert azokban él magyarságod legnemesebb alkotóereje, magyar fajodnak lelke.





IV.

Szeresd kivétel nélkül magyar véreidet, mert azok igazi édestestvéreid. Élj velők egyetértésben és szeretetben. Vezetőidet azoknak legderekabbjai és legbecsületesebbjei közül válaszd, de aztán bízzál bennök, kövesd őket és engedelmeskedjél nekik. Bizalom és fegyelem nélkül nem maradhat fenn semmiféle emberi társadalom. Ne civakodj, ne pártoskodj, mert egyetértés nélkül, mint oldott kéve hull szét szegény, sokat szenvedett magyar nemzeted. Lásd, a búzaszál is egymagában gyenge és törékeny, de kévébe kötve nehezebben szakítható el, mint a kőoszlop.





V.

Ne gyűlöld a veled együtt lakó idegen nemzeteket még akkor sem, ha ellenségeid. Igyekezzél velök, ha csak lehet, békességben élni. Magyar véreid ellen, azonban azoknak szolgálatába a világ semmi kincséért se állj. Nemzetiséged megtartásának legerősebb védőeszköze nem a gyűlölet, amelyet ellenségeid ellen táplálsz kebledben, hanem a nemzetedhez és önmagadhoz való rendíthetetlen hűséged.





VI.

Szeresd családodat. Légy jó férj, jó apa, jó feleség, jó anya és jó gyermek. Ne feledd, hogy a nemzet nem más, mint az egyszármazású vagy az egymáshoz simult családok összesége. Ha a család egészséges, erős, becsületes, akkor a nemzet is egészséges, erős és becsületes lesz. A tiszta erkölcsű család alkotja azt az alapját az államnak, amelynek megromlása után még a hajdan annyira híres és hatalmas Róma is ledőlt és rabigába görnyedt.





VII.

Makacsul ragaszkodjál a birtokodban levő házhoz és földhöz, bármilyen kicsi is legyen az. Idegen nemzetből valónak el ne add semmi áron és semmi körülmények között sem házadat, sem földedet, mert ne feledd, hogy kié a föld, azé az ország.





VIII.

Tanulj és folytass hasznos mesterséget, ipart és kereskedést, mert ezek nélkül a nemzet nem lehet vagyonos és nem tehet jólétre szert. Ha az ipar és kereskedelem idegenek kezébe kerül, akkor még saját házadban és saját földeden is idegenek szolgája leszel. Szorgalom és kitartó munka nélkül nincs sem egyéni, sem nemzeti önállóság és szabadság.





IX.

Légy becsületes nemcsak magánéletedben, hanem a közdolgokat illető minden cselekedetedben is. Közéleti dolgodban,legyen az akár községed, akár egyházad, vármegyéd, vagy hazád ügyeivel kapcsolatos. Amerika nagy államférfiának, a mondását kövesd, amely azt tanítja, hogy a legjobb politika a becsületes politika!





X.

Légy lelkedben, szavaidban és tetteidben igaz, önzetlen, őszinte és egyenes, mert ez az igaz magyar jellem. Ne csak a másét ne kívánd, hanem a közvagyont is olyan érintetlen szentségnek tekintsd, amelyet nemcsak nem szabad csorbítanod, hanem munkás hozzájárulásoddal éppen úgy tartozol növelni, mint saját magánvagyonodat, mert a közvagyon egyszersmind a tied is. Ne feledd egy pillanatra sem, hogy hazád, Erdély, csak úgy maradhat magyar, bárkié is legyen benne a hatalom, ha most nemcsak a benne lakó egyes magyarok, hanem magyar községei, városai is virágzók és gazdagok lesznek.









 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Erdélyi Magyarok Könyvesháza: CSABA KIRÁLYFI
  2023-01-26 20:30:52, csütörtök
 
 







Erdélyi Magyarok Könyvesháza: CSABA KIRÁLYFI


Hunor és Magyar.


Ennek előtte sok ezer esztendővel élt messze Keleten egy hatalmas fejedelem, akinek Nimród volt a neve. Arról volt híres ez a fejedelem, hogy kerek e földön nem volt anyaszülte, aki úgy értse s úgy szeresse a vadászást, mint ő. Sebes szélnél sebesebben vágtatott hegyeken, völgyeken át s lóhátról lőtte le a repülő madarat.
Nimród egymagában szeretett vadászni, de mikor két idősebb fia, Hunor és Magyar, fölcseperedett, őket is el- elvitte magával. Apja fia volt míg a kettő s ha rájuk tekintett, nevetett mind a két szeme: Hunor is, Magyar is csak nagy ritkán hibázták el a repülő madarat.
Telt, múlt az idő, Hunor és Magyar nagy legényekké, deli vitézekké serdültek s ezentúl külön sátorban laktak s mert hogy Nimród leöregedett, kettesben vadászgattak. Eleinte nem mentek messze a sátraktól, de később mind messzibb-messzibb kalandoztak el. Egy este aztán, amikor a lobogó tűz körül ültek s falatoztak, megszólalt Hunor:
- Valamit mondanék, öcsém.
- Mondjad, bátyám, mondjad.
- Az a mondásom, hogy holnap reggel induljunk messzibb útra. Tekintsük meg, mi van a mi országunkon túl ? Hátha ott több a vad ? Nagyobbak a folyók s több a hal?
- Ezt már én is rég forgatom a fejemben, mondta Magyar, csak ajangottam elmondani.
Megegyeztek, hogy pirkadattal indulnak, még pedig Nyugat felé. Magukkal visznek ötven-ötven legényt, a legerősebbeket, a legbátrabbakat s vissza sem jönnek, míg a hó le nem szakad.
Pitymallatkor csakugyan felkerekedtek, vadászgatva mentek elébb, elébb. Ahol az éjszaka meglepte, szállást vertek s jókor reggel tovább eredtek. Már rég túl voltak az ország határán s mennél tovább mentek, annál jobban tetszett erdő, mező. S mi tenger vad a végtelen rónaságokon, a rengeteg erdőségekben! Meg is sokallották, annyi volt. Bölények, szarvasok, őzek ott legelésztek a tisztásokon: nem bántották. Jobban esett nekik, ha egy-egy vadat külön vettek üldözőbe. S íme, egyszer egy olyan csodaszép szarvast pillantottak meg, amilyen szépet emberi szem még nem látott. A két ágas-bogas szarva össze volt fonódva s lebegett a feje fölött, mint egy koszorú. A két szeme feketéllett, ragyogott, mint a fekete gyémánt. A dereka karcsú, hajlékony, mint a nádszál, a lába vékony s szaladván, nem látszott érinteni a földet.
- Nézd, öcsém, Magyar, de csodaszép szarvas! - kiáltott Hunor.
- Csodaszép, csodaszép! - kiáltott Magyar is.
- Huj, huj! Utána! Utána!
Szaladt a csodaszép szarvas, mint a sebes szél, utána Hunor és Magyar s velük száz dalia. Tisztásról sűrűbe, sűrűből tisztásra, hegyeken föl, vizeken át. Hol eltűnt, hol feltűnt a csoda szép szarvas: csalta, csalogatta Hunort és Magyart. Reggeltől alkonyatig űzték s egyszerre csak sűrű nádas ingoványába eltűnt a csodaszép szarvas. Ide már nem követhették
De ha a csodaszép szarvast meg nem is foghatták, elvezette őket olyan szép földre, amilyet még nem láttak. Szépséges szép sziget volt ez. Köröskörül, ameddig a szemük ellátott: erdők és folyóvizek. Övig gázoltak fűben, virágban. Nagy, terebélyes fák adtak pompás gyümölcsöt s enyhe
árnyékot. A vizek színén kicsiny s nagy halaknak ezrei úszkáltak s játszadoztak a nap verőfényén.
- De szeretnék ittmaradni örökre! - monda Hunor áradozó szívvel. Hát te öcsém, Magyar?
- Én is, bátyám, én is!
Másnap reggel felkerekedtek, vissza az apjuk országába, hogy engedelmét kérjék. Az agg Nimród sátrában feküdt, amikor hazaértek. Szomorú volt, igen szomorú.
- Hol voltatok? - Kérdezte gyönge hangon. Kétszer hét napja s éje, hogy nem láttalak.
Monda Hunor:
- Bocsásson meg, édes apám uram, vadászkedvünk messze vitt. Ám találtunk egy szép, nagy országot: szeretnénk megtelepedni ottan. Hadd legyen a kigyelmed országa és a többi testvérünké, minket eresszen szabadjára.
Könnyel telt meg Nimród szeme s monda remegő hangon: Eredjetek. Áldás, szerencse kísérjen, amerre jártok.
Még egyszer megpihent tekintete rajtuk, aztán Hunor s Magyar karjai közt lelkét kilehelte.
Nagy pompával temették el Nimródot a fiai. Hunor és Magyar visszatértek a szépséges szép szigetre, ahová a csodaszép szarvas csalta, csalogatta őket.
Már több napja voltak ott; de a maguk vitézein kívül egy élő lelket sem láttak sehol. Nosza, fölkerekedtek, kalandoztak szerteszéjjel a végtelen rónaságon s hej, egyszerre csak mit látnak! Szemük, szájuk elállt a nagy csodálkozástól. Egy nagy csapat leány, egyik szebb a másnál, ott táncolt karikába-körbe egy csörgedező forrás körül. Lehettek százan, ha nem többen s a kör közepén két leány lejtett, de olyan szép mind a kettő, mint égen a ragyogó csillag.
Összenézett Hunor és Magyar, nemkülönben a többi legény is, szót sem szóltak, de egyet gondoltak mind. Közrefogták a leányokat, egyet-egyet minden vitéz felkapott a nyergébe s elvágtattak velük sebes szélnél sebesebben, még a. gondolatnál is sebesebben.
Hunor és Magyar azt a két leányt kapták nyergükbe, akik a kör közepén táncoltak. A sátrukhoz érve, szép gyöngén kiemelték a nyeregből s bevezették. Reszkettek a leányok, mint a nyárfalevél, de Hunor és Magyar oly szép szavakkal engesztelték, hogy lassanként nekibátorodtak s bizony nem bánták, hogy elrabolta őket a két szép dalia.
Csak most tudta meg Hunor és Magyar, hogy ez a két leány az alánok fejedelmének, Dúlnak a leányai. Fejedelmi vér-bői való feleségük lesz hát! De örültek a leányok is, amikor megtudták, hogy Hunor és Magyar a világhíres Nimródnak a fiai.
Mondta Hunor a párjának:
- Te az enyém, én a tied. Ásó, kapa válasszon el minket.
Ezt mondta Magyar is az ő választottjának. Visszamondták a leányok is: Ásó, kapa válasszon el minket!
Ez volt az esküjök. Még aznap nagy lakodalmat laktak. Egyszerre volt a lakodalma Hunornak és Magyarnak s a száz deli legénynek.


Isten kardja

Száz esztendő sem telt belé, hogy Hunor és Magyar letelepedtek azon a szigeten, ahová a csodaszarvas csalta, csalogatta őket, úgy megszaporodott a hún meg a magyar nemzetség, hogy nem volt maradásuk ottan. Felkerekedtek hát s addig mentek, mendegéltek, míg Szittyaországba nem értek. Ez már jó darab föld volt, laktak is ezen mindenféle népek s Hunor és Magyar maradékainak karddal kellett elfoglalniuk az országot. Száznyolc nemzetség volt ekkor a hún s magyar nemzet, de telt, múlt az idő s ím egyszerre Szittyaország sem volt elég nekik, úgy megszaporodtak.
Új hazát kellett keresniök ismét. Merre vándoroljanak: nyugatra-e vagy vissza keletre? A hún nemzetség vezérei azt javasolták: menjenek nyugat felé, a magyar nemzetség vezérei: menjenek vissza az őshazába. Végezetül abban egyeztek meg, hogy a hunok elmennek nyugatnak, a magyarok meg Szittyaországban maradnak. Ha elég nagy földet találnak a hunok, üzennek a magyar testvéreknek: induljanak ők is. Ám amikor éppen búcsúzódtak, megszólal Atilla, Bendegúz fia:
- Hát az Isten kardja kié lesz ezután: a hunoké vagy a magyaroké?
Mert amikor elfoglalták Szittyaországot, hálából egy kardot szenteltek Istennek. Ezt a kardot Isten kardjának hívták, jussa volt hozzá minden nemzetségnek. Mindjárt előszólították a bölcseket: tegyenek igazságot. Három éjjel s három nap tanakodtak s azt javasolták: Egy világtalan ember hétszer egymásután penderítse meg a kardot, a hetedik penderítés után ejtse ki a kezéből. Ha nyugat felé esik vigyék a hunok, ha kelet felé, maradjon a magyaroknak.
Ebbe mind belenyugodtak, egy ősz öreg világtalan embernek kezébe adták a kardot s az a hetedik penderítés után kezéből kiejté ... S ím, halljatok csodát! - a kard nem esett a földre. Hirtelen rettentő forgószél kerekedett, felkapta a kardot, vitte, repítette nyugat felé s egyszerre csak eltűnt: égbe szállott, földre hullott, emberi szem azt nem láthatá.
- Lám, - mondja Atilla, - Isten is azt akarja, hogy nyugatnak menjünk. Ne búsuljatok a kard után. Megtaláljuk mi még azt s ha megtaláltuk, hírül adjuk nektek: jertek ti is, jertek!
És a hunok elindultak. Elől ment az öreg Bendegúz, két oldalán két fia: Atilla és Buda. Utánuk tenger nép, ki lóháton, ki szekéren, ki gyalogszerrel. Meg-megállapodtak erdőn, mezőn, folyóvizek mentén, megvizsgálták a földet, a vizet, amerre elmentek, de nem találtak kedvökre valót, míg a Duna s Tisza közé nem értek. Ez a föld tetszett nekik erősen. De még meg sem nyughattak, jött rettentő nagy sereggel a vasfejű Detre, akit segítségül hívtak a megrettent népek. Hiszen talpra kelt a hun sereg is:
vezette Bendegúz, két oldalán két fia, Atilla és Buda. Mint két fekete felleg csapott össze a két sereg s ahogy összecsaptak, megáradt a Duna, annyi vér folyt belé. No, ha megáradt, győztek is a hunok: övék lett a szép tartomány. A vasfejű Detrének nyilat lőtt a homlokába Bendegúz, de csak félig fúródott belé. Megfogta a nyilat, kettéroppantotta s megfenyegette Bendeguzt: Ezt még a hetedik nemzetséged is megkeserüli. Azzal elvágtatott ő is a serege után.
Csendben, békességben éltek a hunok sokáig, de Atillának nem volt nyugvása: kicsi volt neki a Duna s Tisza köze. Meg akarta hódítani az egész világot. Közben meghalt Bendegúz s a hunok Atillát választották királyuknak. S e naptól fogvást mindég az Isten kardja volt a fejében. Hej csak megtalálja! S ím egyszer csak csudálatos álmot látott. Nem tudta megfejteni, hivatta hát a táltosokat.
-- Hallgassatok ide. Az éjjel álmomban csodálatos álmot láttam. Ősz öreg ember szállott le hozzám a levegő-égből s ragyogó kardot kötött az oldalamra, azzal eltűnt, mintha föld nyelte volna el. Nézem, nézem a kardot s hát kivilágra olyan, mint az Isten kardja. Akkor nagy hirtelen felkapott engem sebes forgószél, vitt erdők, hegyek, rónaságok, tengerek rengeteg nagy városok felett, én pedig lesujtottam kardommal s ím az erdők meghajoltak, folyók s tengerek kétfelé nyíltak, a városok lángba borultak. Erre aztán felébredtem. Mondjátok meg nekem, mit jelent az álmom?
Elé állott Torda a legvénebb táltos s monda:
- Azt jelenti a te álmod, hunoknak királya, hogy megkerül az Isten kardja s akkor meghódítod az egész világot.
Hát, ebben a szempillantásban szalad feléjök egy pásztorfiú nagy lelkendezve s mondja Atillának:
- Ihol, felséges királyom, a pusztán egy kardot találtam, fogadd el éntőlem!
Nézi, nézi Atilla a kardot, megforgatja, villogtatja s ég, föld megzendült, akkorát kiáltott nagy-nagy örömében.
- Ez az Isten kardja, emberek!
Nézik a táltosok, nézik a Szittyaországból jött öreg emberek s egy szívvel, szóval mondják ezek is: Ez az Isten kardja, ez! Kérdi Atilla a pásztorfiút: Hol találtad, fiam?
- Felséges királyom, monda a fiú - amint a gulya után mendegéltem, látom, hogy egy tavalyi üsző ,,sajnálja" a lábát. Nézem, mi baja eshetett s hát vérzik az utó ballába. Tűnődtem magamban: ugyan mi vérezheté meg, hiszen gyenge hajlós fűnél nincs egyéb a pusztán. Nézek erre, nézek arra s ihol, kard hegyét pillantom meg. Megfogom, hogy kihúzzam s hát abban a szempillantásban láng csap ki a kard hegyéből Én bizony megijedtem s megfutamodtam, de ahogy visszanézek látom hogy a kard csak kipattan a földből s forog, forog, mintha szél forgatná. Egyszerre csak ellobban a lángja s elterül a földön. Én aztán nekibátorodtam, visszamentem s felvettem.
- Ez az Isten kardja, ez! kiáltották a hunok.
Mindjárt kipróbálta Atilla: háromszor vágott a négy anyaszélnek, hogy csak úgy zúgott belé.
- Ez az! Ez az! örvendezett Atilla s egyszeribe rendelte, hogy tüzet gyújtsanak mindenfelé az Istennek, aki a kardját visszaadta nekik...


A hadak útja

Amint megkerült Isten kardja, nem volt a földön nép,mely Atillát s vitéz seregét legyőzni bírja. Pedig Atillanem a karddal harcolt: palotájában hármas zár alatt őrizték. De azóta, hogy megkerült a kard, szívét nem szállottameg csüggetegség. Tudta, hogy vele van az Isten s ez megnövelé karjának erejét. Sokszor mondogatta feleségének, Rékának s fiainak: most már nyugodtan fekszem koporsómba, megértem, amire törekedtem: az én vitéz népemnek adózó szolgája e földnek minden népe. De ha magában volt, sokat tűnődött azon: nem züllik-e szét az ő világverő népe? Azt szerette volna, ha legkisebb fia lesz a hunok királya: sok fia közt ez volt a legvitézebb s legkedvesebb. Csabát kényeztette az édesanyja is.
Egyszer aztán, mikor a Réka-erdőben, ahol legkedvesebb vára volt Atillának, együtt valának mind: nagy szomorúság érte Atillát s fiait. Nagybeteg lett Réka királyné s érezvén halálát, ágyához hivatá urát s fiait. Monda a királyné:
- Én most meghalok, de hét napig el ne temessetek. A hetedik nap sorba jöjjetek hozzám, édes fiaim s csókoljátok meg mindkét szememet. Akinek csókjára felnyílnak szemeim, az legyen a hunok királya.
Ahogy ezt mondta a királyné, lehunyta szemeit s meghalt. És hét napig el nem temették. A hetedik napon megcsókolták mind a két szemét a fiai. Először Aladár, a legidősebb, aztán a többiek, de Réka szemei nem nyíltak meg. Jött legvégül Csaba királyfi, sírva borult az édesanyjára, megcsókolta szemeit s ím, Réka fölnyitá azokat, rámosolygott legkedvesebb fiára.
- Te leszel a hunok királya: a te csókod volt a legmelegebb. Ihol, itt fekszik ágyam mellett egy nyíl, legyen a tied. Sok nagy bajodban hasznát veszed ennek.
Azzal örökre lehunyta szemeit. Lent a vár alatt, hegynek tövében folyik egy patak. Annak a partján ástak sírt neki. És rengeteg nagy követ hengeríttetett Atilla a hegynek tetejéről, hogy, míg a világ, emberi kéz meg ne háborítsa Réka nyugodalmát.
Sok-sok esztendő telt el Réka halála után, amikor Atilla megunta a magányos életet s feleségül vette Mikoltot, a szépséges szép királykisasszonyt. S ím, halljátok, mi történt. Aki meghódítá az egész világot, meghalt lakadalma éjszakáján. Megeredt az orra vére s envérében fúlt meg!
Hej, nagy volt a szomorúság az egész országban!
- Hogy aki vérét ontá annyi vitéznek, envérében haljon meg! - keseregtek a népek. - Meg sem áldhatott minket! - keseregtek a fiai.
Hát - eltemették Atillát. Hármas koporsóba fektették a testét: arany volt az első, ezüst a második, vas a harmadik. Folyó partján mélységes gödröt ástak, le a víz feneke alá. Ide eresztették le a hármas koporsót s hogy emberi kéz meg ne háboríthassa s meg ne tudja soha senki, hová temették: rabszolgákkal ásatták meg a sírt, ezek földelték el s egymást le kellett gyilkolniok...
Hiszen alig földelték el Atillát, megmozdultak a legyőzött népek. Ám jól tudták, hogy addig nem bírnak a vitéz hunokkal, csak ha egymás ellen tüzelik Atilla fiait. Az ármányos Detre volt az első. Ez még mindig homlokában hordta a nyilat, melyet Bendegúz lőtt volt bele. Homlokában a nyilat s szívében a bosszút. Ment egyenest Aladárhoz s ármányos beszédével megmaszlagolta a fejét Hogy így meg úgy, őt illeti a királyság. Hiszen ő az idősebb. Hogy az anyja megcsalta őt mert hogy Csabát szerette Nosza üzent Aladár Csabának hogy küldje az ő sátrába Isten kardját: ott annak a helye. Visszaüzent Csaba: A hún nemzeté az Isten kardja sem az enyém sem a tied.
Szóból szó kerekedett s egyszerre csak két pártra szakadtak a hunok. Közben az ármányos Detre kitanította a legyőzött népeket, hogy egy része álljon Aladár, más része Csaba mellé, de csak a hunokat gyilkolják, amikor a két sereg összeütközik. De még ez sem volt elég az ármányos Detrének. Amikor már három napja tartott a szörnyű hadakozás s a hunok vérétől folyók, patakok megáradtak, egy biztos emberét ősz öreg jövendőmondó képében Csabához küldte s azt jövendölte neki, hogy csak úgy győzheti le Aladárt, ha Isten kardját eléveszi.
Megzavarta Csabát a jövendőmondás, elévette Isten kardját s messziről kiáltott Aladárnak: Itt az Isten kardja, bátyám! És összecsapott a két testvér, hogy ég s föld megnyilallott belé. Szikrádzott Isten kardja és lángolt rettenetesen, hogy szemük világát vesztették sok ezerén. Holtan bukott le paripájáról Aladár s mellőle sok-sok hún vitéz. Ám egyszerre csak, halljatok csodát! Isten kardja sem nem szikrázott, sem nem lángolt. Reáfreccsent Aladár vére s egy csepp vértől kialvék szikra és láng. Hiába vágott Csaba jobbra, balra, sebet többé nem vágott e kard.
- Megvert az Isten! jajdult fel Csaba. Vége a dicső hún nemzetnek, vége!
Világverő vitéz seregéből nem maradt több ötezer embernél. A többit vér és seb borítá. Ha legalább ezek megmaradnának! Ha ezeket meggyógyíthatná! Még talán megtarthatná ezt a szép földet a hún nemzetnek! S ím, hogy ezen búsongott, megnyílt az ég s turulmadár ereszkedett nagy égi ragyogásban a hún vitézek fölé. És meg- szólalt a turulmadár:
- Vedd elé a nyilat, mit édesanyád adott néked, Csaba. Lőjj vele s szaladj a vesszeje után. Amely növényre esik, annak tejével kenesd meg vitézeidnek sebeit s menten meggyógyulnak.
Mindjárt hozzák a csoda-nyilat, Csaba királyfi meghúzta az íjat s szalad a nyílvessző után. És megtalálta egy széles levelű növényen. Ennek tejével megkenték a vitézek sebeit. Erősebbek, szebbek lettek, mint annak előtte. És mondták a hún vitézek:
- Vezess vissza minket a magyar testvérekhez, híjuk ide őket. Közös erővel újra elfoglaljuk.
- Szívemből szóltatok, monda Csaba királyfi. Menjünk vissza. De ne mind. Maradjon itt háromezer vitéz. Székeljenek itt, amíg mi a magyar testvérekkel visszatérünk.
Még aznap kivált háromezer vitéz a seregből s letelepedtek az országnak szélén, Csiglemezőn, a szép Székely-földön. Ám mielőtt visszaindult Csaba Szittyaországba, áldoztak a tűznek, áldoztak a víznek, azután a levegőnek s végezetül a földnek. S megesküdtek mind a visszatérők, hogy ha a székelyeket ellenség támadná, még a világ végéről is visszatérnek. Hírül hozza nekik a tűz, ha ez nem, a víz, ha a víz nem, a levegő, ha nem, a föld.
Ahol az Olt vize ered, ott esküvének meg. Akkor Csaba királyfi elévevé az Isten kardját s belemarta Oltnak vizébe. És monda hangos szóval:
- Oltnak vize, mosd le testvérem vérét Isten kardjáról.
S ím, Aladár vére lefolyt Isten kardjáról. Ragyogott, villogott, mint annak előtte. Hármas zár alá tették ismét s úgy vitték hazafelé, Szittyaországba ...
Haj, de alig indultak el, még a határig sem értek, megrendült a föld, búsan hajladoztak, integettek a fák, mintha mondták volna: Vissza, vissza, bajban van a székely! Úgy volt, ahogy a fák megjelenték. Megtámadták a székelyeket mindenféle népek.
- Vissza! Vissza! Kiáltott Csaba. Utánam, vitézek!
S vágtattak a sebes szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben s széjjelverték az ellenséget, de úgy, hogy hírük-poruk sem maradt.
Aztán megint elindultak Szittyaország felé. Mentek hegyeken, völgyeken, erdőkön, mezőkön át. S hát a hetedik napon, ahogy egy nagy folyóvizén át akarnak menni, egyszerre megdagad a víz, kicsap a medréből, zúgott, bőgött rettentően s mintha mind ezt zúgta, bőgte volna: Vissza! Vissza! Bajban van a székely !
- Vissza! Vissza! - Kiáltott Csaba. - Utánam, vitézek!
S vágtattak visszafelé szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben s hát a víznek igaza volt: körülfogták a székelyt mindenféle népek. Széjjelverte ezeket is Csaba, hírük-poruk sem maradt.
Harmadszor is fölkerekedtek a hazatérő hunok s mehettek már jó esztendeje, ott borongtak Görögország földjén, hát egyszer csak kerekedék rettentő nagy fergeteg. Onnét indult a székelyek földjéről. Elindult sebes szellő képében, repült, repült s mire odaért, fergeteggé nevekedett. Zúgott, búgott a fergeteg s mintha mind azt zúgta-búgta volna: Vissza! Vissza! Bajban van a székely!
És vágtattak vissza a vitézek sebes szélnél sebesebben, még a gondolatnál is sebesebben s a tenger ellenséget harmadszor is széjjelverték. Úgy indultak vissza Szittya-országba, most már negyedszer.
Telt, múlt az idő. Eltelt ötven, eltelt száz esztendő, nem bántotta a székelyt ellenség. De hiába várták Csaba királyfit a magyar testvérekkel. Azt hitték, talán nem is találtak vissza. Pedig visszataláltak. Csaba királyfi könnyes szemmel adta át Isten kardját a magyaroknak. íme, monda, az én apám megtalálta Isten kardját, meg is hódítá vele a világot. Ám ahogy meghalt, a gonosz szellem belénk költözék, testvér testvérre emelte kardját. Megtántorodott az én szívem is: Isten kardját testvérem szívébe döftem. De mielőtt eljövék, megmártottam Oltnak vizébe: ím, lássátok, ragyog, villog, mint ennek előtte. Jertek velem, foglaljuk vissza Atilla országát!
Nagy kedve lett a fiataloknak hogy induljanak nyomban, annyi sok szépet regélt Csaba királyfi Atilla országáról. De mondták az öregek: Várjatok addig ne induljunk már: közülünk valakinek Isten meg nem jelenti: menjünk-é vagy sem?
Ebben a magyar testvérek megnyugodtak s éltek tovább Szittyaországban...
Ezenközben a vitéz székelyek elszaporodtak. Benépesítették nemcsak az egész Csiglemezejét - a mai Csík-országot, ahol Csabának és népének eltávozása után először letelepedtek, hanem az egész mai Háromszéket, Udvarhely-széket és Marosszéket is. Fejedelmöket, aki egy személyben hadvezér és főpap volt. rabonbánnak hívták. Hat ágra és nemre oszolva éltek földjükön, amelyet székekre osztva kormányoztak a hadnagyok és a dúllók. Szép kies ligetekben, kristályvizű források mellett, nagy szikladarabokból épített oltárokon áldoztak papjaik, kiket táltosoknak neveztek, Hadúrnak pompás fiatal fehér lovakat.
Így élt békességben, jólétben és boldogságban több száz esztendőn át a székelység mai földjén. Erős, virágzó és boldog volt. Megelégedett a saját földjével, a szép Székelyországgal. Nem kívánta senki másét. Annál irigyebbek voltak szomszédai. Egyik sem merte egyedül megtámadni, mert féltek az erős székely kartól. Szövetkeztek tehát egymással, hogy közös erővel legyőzzék és megsemmisítsék. Még a fűszál is feltámadt ellenük: egy székelyre száz ember is jutott. S hiába néztek Szittyaország felé, nem jött segítség. Csaba királyfi rég por s hamu volt, őt ugyan hiába várták...
De halljatok csodát, mi történt! Amikor éppen utolsó csatára készült a székely, éjnek éjszakáján megvilágosodott az ég s ím, csillagoknak fényes ragyogása közt megjelent Csaba királyfi s nyomában a vitézek, akik sok száz esztendővel annak előtte háromszor verték széjjel a székelyek ellenségeit. Nem hagyta el a székelyeket az ő csillaguk, a Szaturnus-csillag. Hírül vitte magas mennyországba Csabának: Bajba van a székely!
- Fel, fel, vitézek! kiáltott Csaba s ím 'elkerekedtek a halott vitézek, végigszáguldanak a csillagos ég boltozatján, sebes szélnél sebesebben, a gondolatnál is sebesebben' s a székely határon, hol az ég ráhajlik a hegyekre, leszállottak az égből. Rettentő rémület szállja meg az ellenséget, láttára a hún vitézeknek, kik az égből szálltak le s nem hagyják a székely testvért nagy veszedelmében. Fut a tenger ellenség esze nélkül, nincs olyan vitéz, aki megállani merjen, vissza is tekintsen.
És halljátok, csodáljátok, Csaba és vitézei ismét felszálltnak a csillagos ég boltozatjára s visszaszáguldanak azon az úton, amerről jövének. Ragyogó fehér út verődik a paripák lába nyomán, amely el nem enyészik soha, mely megmarad örökkön-örökké: a hadak útja ez.
Ismét eltelt vagy száz esztendő. A székely nép megint virágzó, boldog és gazdag lett Atillától örökölt ősi földjén. Szomszédai is újra megirigyelték. Ismét szövetkeztek ellene és készültek megtámadni őket. De ekkor sem hagyta el Hadúr. Történt valami, ami megmentette.
Három év előtt két fiatal székely vitéz: Szoboszló és Bögömér útnak indultak északkelet felé, hogy felkeressék Szittyaországban Csaba királyfi népének utódait, akik a táltosok ajkáról nemzedékről nemzedékre szálló hagyomány szerint ott élnek boldogul a Donfolyó tövében, Dontövi Magyarországban magyar testvéreik között.
Egy szép reggel megérkezett a három év előtt útrakelt két székely dalia, Szoboszló és Bögömér. Nem magokban jöttek. Velők jött még tizenkét idegen vitéz is. Ezeknek kíséretében mentek fel a mai Udvarhely város mellett levő Budvárába a székelyek rabonbánjához Zandirhámhoz, hogy elmondják, hol jártak az elmúlt három esztendő alatt és mit végeztek a székely nemzet javára?
- Oh dicsőséges rabonbán - kezdé elbeszélését Szoboszló - Hadúr nem engedte, hogy három esztendeig hiában és haszontalanul járjunk össze kietlen pusztákat, irdatlan rengeteg erdőket. Mikor Kiev alá érkeztünk, nagy Oroszország kellős közepében, találkoztunk magyar testvéreink hadával. Álmos vezérlete alatt a Duna és Tisza partjain elterülő tejjel-mézzel folyó Kánaán felé igyekeztek, hogy fegyverrel szerezzék vissza ősapáinknak, Atillának örökségét. Mikor elmondottuk, hogy kik és milyen népnek vagyunk a fiai úgy fogadtak mint testvér szokta fogadni régen nem látott édes testvérét Együtt jöttünk velők a Kárpátokon át Munkácsig.
- Munkácson Álmos vezér felment egy magas hegyre, ahonnan délnyugat felé, a kanyargó Tisza mentén elterülő síkságra szegezve szemeit, így kiáltott fel: Hadúr, minden hunok és magyarok Istene, fogadd hálás köszönetemmel együtt lelkemet azért, hogy megengedted látnom az ígéret földét, Atilla ősapánknak örökségét, a Tisza és a Duna partjain elterülő tejjel-mézzel folyó Kánaánt, magyar népemnek jövendő hazáját!
- Ekkor rózsaszínű felhő ereszkedett az égből a hegyre és eltakarta Álmos alakját. Egy kis idő múlva a rózsaszínű felhő az ég felé kezdett emelkedni és Álmossal együtt eltűnt a magas égboltozat megnyíló kapuján át.
- A vezér nélkül maradt magyar sereg Álmos fiát, Árpádot választotta vezérré. A hét magyar törzs vezérei pajzsukra emelték, a fiatal Árpádot és azután hűséget esküdtek neki. És Árpád, a magyarok új vezére, engemet és Bőgőmért maga elé szólítva, így szólott hozzánk:
- Mint a magyarok újonnan választott fejedelme, köszöntlek titeket, kik Csiglemezőről jöttetek székely testvéreinktől szóló híradással. Tizenkét legjobb vitézemet adom mellétek és kíséretekben menjetek vissza székely véreitekhez. Mondjátok meg nekik: eljöttek magyar testvéreik Dontövi Magyarországból, hogy visszafoglalják ősapánknak, Atillának örökségét, a Duna és Tisza partjain elterülő tejjel-mézzel folyó Kántónt. E tizenkét vitéz tizenkét kőpajzsra vésve viszi azt a szerződést, amelyet a magyar nemzet szándékozik kötni székely testvéreivel, ha azok elfogadják szövetségünket és segítenek nekünk visszafoglalni Atilla ősapánk örökségét.
Csodálkozva hallgatták ezt a rabonbán és az összegyülekezett székelyek. Harmadnapra összehívták az agyag-falvi rétre a székelyek nagygyűlését, amely egyhangúan elfogadta az Árpád által felajánlott szövetséget és a tizenkét kőtáblára vésett szerződést, amely késő századokon át szabadságlevele maradt a székely nemzet alkotmányának.
De ez nem volt elég. Negyednapján Szoboszló és Bögömér vezérlete alatt a tizenkét magyar vitéz kalauzolása mellett húszezer székely lovas indult a Tisza felé, hogy csatlakozzék Árpád hadaihoz és segítsen elfoglalni Atilla örökségét, a Duna és Tisza folyók partjain elterülő tejjel-mézzel folyó Kánaánt.
A mai Bihar megye területén találkozott a székelyek hada Árpádéval. Éppen jókor érkezett, mert nélküle bajosangyőzhették volna le a magyarok Ménmarótot, a kazárok hatalmas fejedelmét. Mikor azonban Ménmarót meghallotta, hogy a székelyek Árpád hadainak segítségére érkeztek, önként meghódolt.
E pillanattól kezdve eggyé lett a magyar és a székely nemzet és egy is marad örökre.


Az erdélyi magyarok tízparancsolata


I.

Ne vándorolj ki Erdélyből, sőt ha a mostoha viszonyok arra is kényszerítettek volna, hogy ideiglenesen eltávozzál onnan, mihelyt lehet, azonnal térj vissza, mert Erdély csak úgy veszhet el, ha megfogyatkozik benne a magyarság. A hazát nem a hegyek, a völgyek, a folyók és a mezők alkotják,
hanem azok kik benne laknak, a nemzet tagjai, az emberek. Ne feledd azt az igazságot, hogy Erdélyt tőlünk senki sem veheti el, hanem csak magunk veszíthetjük el bűneink és


II.
Légy hű vallásodhoz és egyházadhoz. Őseid hite és Istene szent legyen és tisztelet tárgya előtted, mert erős várunk lesz nekünk erdélyi magyaroknak az Isten és az ő háza, a templom.


III.

Rendületlenül ragaszkodjál magyar anyanyelvedhez. Ne feledd el, hogy nyelvében él a nemzet. A nemzet nyelvének megőrizői és kincsesházai azok a könyvek, melyeket a nemzet nagy költői és tudósai írtak, temploma pedig az iskola. Magad és gyermekeid magyarságának érdekében a könyvért és az iskoláért ne sajnálj soha, semmiféle anyagi áldozatot. Légy hű ősapáid nemes szokásaihoz, hagyományaihoz, meséihez, mondáihoz, zenéjéhez, dalaihoz és művészetéhez, mert azokban él magyarságod legnemesebb alkotóereje, magyar fajodnak lelke.


IV.

Szeresd kivétel nélkül magyar véreidet, mert azok igazi édestestvéreid. Élj velők egyetértésben és szeretetben. Vezetőidet azoknak legderekabbjai és legbecsületesebbjei közül válaszd, de aztán bízzál bennök, kövesd őket és engedelmeskedjél nekik. Bizalom és fegyelem nélkül nem maradhat fenn semmiféle emberi társadalom. Ne civakodj, ne pártoskodj, mert egyetértés nélkül, mint oldott kéve hull szét szegény, sokat szenvedett magyar nemzeted. Lásd, a búzaszál is egymagában
gyenge és törékeny, de kévébe kötve nehezebben szakítható el, mint a kőoszlop.


V.

Ne gyűlöld a veled együtt lakó idegen nemzeteket még akkor sem, ha ellenségeid. Igyekezzél velök, ha csak lehet, békességben élni. Magyar véreid ellen, azonban azoknak szolgálatába a világ semmi kincséért se állj. Nemzetiséged megtartásának legerősebb védőeszköze nem a gyűlölet, amelyet
ellenségeid ellen táplálsz kebledben, hanem a nemzetedhez és önmagadhoz való rendíthetetlen hűséged.


VI.

Szeresd családodat. Légy jó férj, jó apa, jó feleség, jó anya és jó gyermek. Ne feledd, hogy a nemzet nem más, mint az egyszármazású vagy az egymáshoz simult családok összesége. Ha a család egészséges, erős, becsületes, akkor a nemzet is egészséges, erős és becsületes lesz. A tiszta erkölcsű család alkotja azt az alapját az államnak, amelynek megromlása után még a hajdan annyira híres és hatalmas Róma is ledőlt és rabigába görnyedt.


VII.

Makacsul ragaszkodjál a birtokodban levő házhoz és földhöz, bármilyen kicsi is legyen az. Idegen nemzetből valónak el ne add semmi áron és semmi körülmények között sem házadat, sem földedet, mert ne feledd, hogy kié a föld, azé az ország.


VIII.

Tanulj és folytass hasznos mesterséget, ipart és kereskedést, mert ezek nélkül a nemzet nem lehet vagyonos és nem tehet jólétre szert. Ha az ipar és kereskedelem idegenek kezébe kerül, akkor még saját házadban és saját földeden is idegenek szolgája leszel. Szorgalom és kitartó munka nélkül
nincs sem egyéni, sem nemzeti önállóság és szabadság.


IX.

Légy becsületes nemcsak magánéletedben, hanem a közdolgokat illető minden cselekedetedben is. Közéleti dolgodban,legyen az akár községed, akár egyházad, vármegyéd, vagy hazád ügyeivel kapcsolatos. Amerika nagy államférfiának, a mondását kövesd, amely azt tanítja, hogy a legjobb politika a becsületes politika!


X.

Légy lelkedben, szavaidban és tetteidben igaz, önzetlen, őszinte és egyenes, mert ez az igaz magyar jellem. Ne csak a másét ne kívánd, hanem a közvagyont is olyan érintetlen szentségnek tekintsd, amelyet nemcsak nem szabad csorbítanod, hanem munkás hozzájárulásoddal éppen úgy tartozol növelni, mint saját magánvagyonodat, mert a közvagyon egyszersmind a tied is. Ne feledd egy pillanatra sem, hogy hazád, Erdély, csak úgy maradhat magyar, bárkié is legyen benne a hatalom, ha most nemcsak a benne lakó egyes magyarok, hanem magyar községei, városai is virágzók és gazdagok lesznek.

Hornyánszky Viktor m. kir. udvari könyvnyomdája, Budapest

1926


Link



Csaba Királyfi legendája

Link


Csaba királyfi legendája: a székelyek legendás vezérének titkos története

Link










 
 
0 komment , kategória:  Hazánk - otthonunk  
Végezd el minden nap ezt a négy gyakorlatot, hogy frissen ta
  2023-01-23 15:30:11, hétfő
 
 










VÉGEZD EL MINDEN NAP EZT A NÉGY GYAKORLATOT, HOGY FRISSEN TARTSD AZ ELMÉDET IDŐSEBB KORBAN ISf


Ha rendszeresen mozogsz, egészséges marad a tested és elkerülnek az öregedéssel sokaknál felbukkanó betegségek. Nincs ez másképp az aggyal sem. Trenírozd rendszeresen az alábbi gyakorlatokkal, hogy frissen tartsd a memóriádat és az elmédet!







1. SZÍNES SZÍNEK

Fent láthatsz egy szólistát: színeket, de mindegyiket más színnel írtuk, mint amit valójában jelent a szó. Kezdd el hangosan mondani azt a színt, amilyen színnel leírtuk a szavakat! Aztán fordítva: olvasd fel a színeket!

Ez a gyakorlat nagyszerű például az Alzheimer-kór elkerüléséhez, mivel a színek és a szöveg felismerését nem ugyanaz az agyfélteke végzi. Így tudsz új kapcsolatokat kiépíteni a két agyfélteke között. Ezen kívül fejleszti a memóriát és a koncentrációt.







2. SCHULTE TÁBLA


Koncentrálj a középen lévő 19-es számra. Aztán keresd meg az 1-et, és növekvő sorrendben találd meg az összes számot úgy, hogy mindegyiken pár másodpercig rajta tartod a szemedet. Ha készen vagy, rajzolhatsz magadnak másik táblát. A lényeg, hogy ugyanígy összekeveredve legyenek rajta a számok.

Ez a feladat az információ átvitel sebességét növeli az agyban, valamint karban tartja a periférikus látást.







3. SZINKRONÍRÁS


Fogj két papírt és mindkét kezedbe 1-1 tollat. Kezdj el mindkét kezeddel különböző geometriai formákat rajzolni. Írhatsz számokat vagy betűket is.
Ez a feladat szintén aktiválja mindkét agyféltekét és edzi az agyat arra, hogyan tud egyszerre két dolgot véghez vinni.







4. JELEK

Mutasd a jobb kezeddel az 'ok' jelet és a bal kezeddel a 'győzelem' jelet. Ezután válts kezet: a jobb mutassa a győzelmet, a bal az okét. Ismételd meg a váltogatást többször is.
Előnye, hogy edzi a koncentrációt és gyakoroltatja a tevékenységek közötti gyors váltást.

Még több nagyszerű agy-gyakorlat:

- Eddz a nem domináns kezeddel: gyakorold, hogy azzal írsz, számítógépezel vagy konyhai tevékenységet végzel! A fogmosás, fésülködés is alkalmas tevékenységek.
- Zuhanyozz behunyt szemmel! Más hétköznapi tevékenységeknél is próbáld ki, milyen behunyt szemmel végezni a feladatot. (persze ha nem okoz szédülést)
- Próbálj ki új útvonalakat, amikor pl. vásárolni, stb. mégy!
- Némítsd le a filmeket és próbáld meg kitalálni, miről van szó, csak a színészek gesztusain keresztül!







HA LÁB, TÉRD VAGY CSÍPŐFÁJDALOMTÓL SZENVEDSZ:
6 GYAKORLAT, AMIVEL MEGSZABADULHATSZ TŐLÜK


Életkortól függetlenül ajánlott! Nagyon hasznos, és egyáltalán nem megerőltetőek ezek a gyakorlatok.

Az emberek 15-25%-a szenved térdfájdalomtól, ami az egyik leggyakoribb krónikus fájdalom. De ettől függetlenül is lehetnek sérüléseink, vagy akár a fáradtság is okozhat fájdalmat. A következőkben olyan gyakorlatokat mutatunk, melyektől jobban érezheted magad, ha gyötör a csípő-, a térd- vagy a lábfájás!







SAROKEMELÉS

Tégy magad elé egy széket és fogd meg a támláját.
- Emeld fel az egyik lábadat.
- A másik lábaddal a sarkadat emeld addig, hogy lábujjhegyre állj.
- Lassan ereszd vissza a sarkadat a talajra.
- 10-15 ismétlést végezz mindkét lábaddal.

Ezzel a gyakorlattal erősítheted a bokáidat, és megdolgoztathatod a térd körüli izmokat.







SÉTÁLÁS LÁBUJJHEGYEN


Egyszerű gyakorlat, amit akár a háztartási teendők közben is elvégezhetsz. Egyszerűen sétálj lábbujj hegyen gyors ütemben. Ezzel erősítheted a vádlit, megdolgoztathatod a lábujjakat és a talppárnát. Sétálj 10-15 percig, vagy amíg el nem fáradsz.







BOKAKÖRZÉS


A gyenge bokák erősítéséhez végezd a következő gyakorlatot.

- Ülj le vagy állj fel, és emeld meg az egyik lábadat.
- A lábfejedet lassan kezdd el körkörösen mozgatni.
- 10-szer írj le kört kifelé és 10-szer befelé mindkét lábfejeddel.







REZISZTENCIA EDZÉS


Ehhez a gyakorlathoz erős gumiszalagra lesz szükséged.

- Az asztal, a kanapé vagy más fix bútor lábához erősítsd oda a gumiszalagot.
- Az egyik lábadat bújtasd a másik alá, térdedet enyhén hajlítsd be.
- A felül lévő lábfejedet bújtasd át a gumiszalagon.
- Kezdd el lassan húzni a gumiszalagot, miközben a lábfejedet magad felé hajlítod.
- Mindkét lábadon 10-15-ször ismételd.

Ez a gyakorlat a vádli izmai, valamint a külső és belső combizmokat dolgoztatja meg.







JÁTÉK A LÁBUJJAKKAL


Naponta végezd el ezt a játékos gyakorlatot.

- Hajlítsd be a lábujjaidat.
- Tégy egy törölközőt a földre, és próbáld megfogni a lábujjaiddal.
- Szórj apró kavicsokat a talajra, és próbáld meg őket beletenni egy kosárba a lábujjaid segítségével.







SÉTA A LABDÁN


A talppárnákat kitűnően edzheted és ellazíthatod ezzel a gyakorlattal.

- Végy egy teniszlabdát vagy egy hasonló méretű labdát.
- Ülj le egy székre.
- Tedd a labdát a talpad alá és lépj rá.
- Lassan nyomd a labdát a lábujjaid, majd vissza a sarkad felé.

Élvezd a kellemes masszázst!







BÓNUSZ


Az akupresszúra és a talpmasszázs a világ minden táján használatos módszerek.

Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!












 
 
0 komment , kategória:  Egészségünk érdekében...  
A Magyar Kultúra Napja
  2023-01-21 08:30:49, szombat
 
 










A MAGYAR KULTÚRA NAPJA


Ne legyen kultúra magyarság
és magyarság kultúra nélkül."
(Kodály Zoltán)



A Magyar Kultúra Napja - A Himnusz születésnapja január 22.


A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.

A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába.

A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Erre az eseményre emlékezve 1989 óta január 22-én ünnepeljük A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT.

Minden népnek van nemzeti himnusza, de ilyen, Istenhez szóló, védelmet kérő nincs több. Ezért is nevezzük Kölcsey Himnuszát a magyar nép imádságának.

1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítésére, amelyet Erkel Ferenc nyert meg. A vers megírása után 21 évvel hangzott el énekelve. Kölcsey ekkor már hat éve halott volt, így soha nem hallhatta a megzenésített formában.

Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

Az emléknapon országszerte számos kulturális és művészeti rendezvényt tartanak.







Kölcsey Ferenc: HIMNUSZ

A magyar nép zivataros századaiból


Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött, s felé
Kard nyúlt barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját e hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.

Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virul
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

(1823)


Magyar Himnusz

Link



A magyar kultúra napja 2023. január 22.

Link








 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag
  2023-01-20 20:15:25, péntek
 
 




EGYSZERRE VOLT NÉMET NÁCI, ÉS SZOVJET KOMMUNISTA PÁRTTAG


AZ ABWERT ŰGYNÖKÉNEK VÉLTÉK A SZOVJET JAMES BONDOT


Richard Sorge (Sabunçu (Baku), 1895. október 4. - Tokió, 1944. november 7.) német kommunista, a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos munkatársa. A második világháború idején német újságírói fedéssel Japánban kémkedett a Szovjetunió számára. 1964-ben posztumusz a Szovjetunió Hőse címmel tüntették ki. Számos történész szerint tevékenysége alapvetően befolyásolta a német-szovjet keleti front eseményeit.

Sorge az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó Baku közelében született. Apja az olajbányászati munkájából tehetőssé vált, a család 1898-ban Berlinbe költözött. Sorge ott végezte gimnáziumi tanulmányait. Nagyapai nagybátyja, Friedrich Adolf Sorge, Karl Marx harcostársa és az Első Internacionálé alapító tagja volt.



Egyszerre volt német náci, és szovjet kommunista párttag. Imádta a szebbik nemet, egykori egyetemi professzora, továbbá bizalmas barátja, a tokiói német nagykövet feleségét is elcsábította. Mind a Harmadik Birodalom külügyi apparátusa, mind pedig a császári kormány bizalmát bírta, barátai között tudta Konoe herceg japán miniszterelnököt is. Pontos információkat továbbított a Pearl Harbor ellen készülő japán támadásról, valamint a Barbarossa-hadműveletről, a Szovjetunió lerohanásának német tervéről. Richard Sorgét 1941.november 7-én végezték ki Tokióban.


Vilmos császár hadseregétől a szovjet katonai hírszerzésig

Ha van a népszerű filmhősnek, James Bondnak történelmi alteregója, akkor Richard Sorgét, a 20. század leghíresebb mesterkémét mindenféleképpen annak tekinthetjük.


" Lenyűgöző példája a kémkedés briliáns sikerének" - emlékezett meg róla Douglas MacArthur tábornok, aki a második világháború idején az Egyesült Államok csendes-óceáni haderejének volt a főparancsnoka.


Richard Sorge, a 20. század egyik leghíresebb mesterkémje Forrás: Assasincreed.wikia





Sorge életútja olyan, mint egy izgalmas kémregény. Wilhelm Richard Sorge, a tehetős német olajmérnök kilencedik gyermekeként 1895. október 4-én a cári birodalomhoz tartozó Bakuban látta meg a napvilágot.

Apja a cári kormány megbízásából kőolaj-lelőhelyeket tárt fel Azerbajdzsánban, munkája végeztével a család 1898-ban visszaköltözött Berlinbe. 1914-ben, az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a német császári hadseregbe. Többször kitüntette magát, megkapta a II. osztályú Vaskeresztet, és tiszthelyettessé léptették elő. Háromszor is megsebesült, utoljára olyan súlyosan, hogy emiatt 1918-ban leszerelték a hadseregtől.


Richard Sorge a német császári hadsereg katonájaként (a kép bal oldalán) az első világháború idejénForrás: Bundesarchiv





Lábadozása alatt kezdte el Karl Marx munkáit olvasni, amelynek hatására meggyőződéses kommunistává vált. 1919-ben a rendkívül intelligens és kiváló képességekkel megáldott fiatalember PhD fokozatot szerzett a hamburgi egyetemen.

Még ugyanebben az évben belépett Németország Kommunista Pártjába.

A jóképű és megnyerő modorú Sorge igen népszerűnek számított hölgytársaságban, és nem is bizonyult különösen gátlásosnak, hiszen még egyetemi oktatója, Gerlach professzor feleségét is elszerette.


Forrás: Bundesarchiv





Német páncélos alakulat valahol a Szovjetunióban, 1941 nyarán, a Barbarossa-hadművelet idején A történészek álláspontja szerint Sorge hírszerzési információinak komoly szerepe volt abban, hogy a Szovjetunió túlélte a moszkvai csatát

Meggyőződéses kommunistaként részt vett az 1923-as Ruhr-vidéki puccskísérlet előkészítésében, majd 1924-ben Moszkvába emigrált.

A Szovjetunió Kommunista Pártjába 1925-be vették fel az ,,ambiciózus német elvtársat", aki először a moszkvai Marx-Engels Intézet munkatársa lett, és a Komintern apparátusába dolgozott. A kalandvágyó Sorge az irodai munkát azonban nem tartotta túl izgalmasnak, ezért 1929-ben belépett a szovjet katonai hírszerzés, a GRU hivatásos állományába. Világhíressé vált karrierje ekkortól vette kezdetét.


A Távol-Kelet vonzásában

A katonai hírszerzésnél a legjobbaktól kapott kiképzést. A lett származású Jan Karlovics Berzin, a GRU alapítója volt legfőbb mentora, de a másik híres szovjet mesterkém, Szemjon Petrovics Urickij is részt vett a nagyreményű ügynök képzésében.

1929 novemberében visszaküldték Németországba. Az ekkor már forrongó weimari köztársaságban az igen erős kommunisták mellett egyre többen tekintettek úgy Adolf Hitlerre illetve a Nemzetiszocialista Német Munkáspártra (NSDAP), mint a jövő megváltójára.

Sorge 1929 végén az NSDAP tagja lett, náci párttagságának később komoly hasznát vette.

Moszkvai kapcsolataival egyeztetve, 1930-ban a Távol-Keletre küldték. Az 1930-as évek elején Sanghaj, az egyszerre dekadens és egzotikus lüktető dél-kínai metropolisz számított az európai, amerikai, és japán hírszerző szolgálatok első számú ázsiai rezidentúrájának. Sorge mint a német hírügynökség, a DPA, és a Frankfurter Zeitung munkatársa lépett színre a kínai nagyváros társadalmi életének porondján. Rövid idő alatt kitűnő és széleskörű kapcsolatrendszert épített ki.


Forrás: Wikimedia Commons





Mao Ce-tung kínai kommunista vezetőt (a képen középen, papírlappal a kezében) a 30-as években Sztálin komoly támogatásban részesítette. Sorge egyik feladata a kínai kommunisták segítése volt, hírszerzési eszközökkel.

Az 1930-as évek elején egyre feszültebbé vált a hódító szándékú Japán Császárság, és a Kuomintang, a Kínai Köztársaság kormánya közötti viszony.

Sorge feladata a háborús készülődéssel kapcsolatos adatgyűjtés, és a kínai kommunisták támogatása volt.

Link









 
 
0 komment , kategória:  Híres emberek-jeles napok-évfo  
Idézetek
  2023-01-20 11:00:45, péntek
 
 














IDÉZETEK




Link








"Szívem mélyén elhervadt már minden virág,
De megtanultam, mit jelent egy igaz barát
Ha bajban vagyok, elég az, ha rá gondolhatok
Hisz nélküle már nem lehetnék az, ki most vagyok."

( Halász Judit: Ismeretlen ismerős c. dal )







"A legszebb napok nem azok, mikor valami váratlan, szokatlan,
nagy dolog történik velünk, hanem, mikor apró örömök érnek sorozatban."

( Ismeretlen )







"Van egy személyes emberi és tiszta szeretet, amely az isteni szeretet megsejtése
és visszatükröződése. Ez a barátság."

( Simone Weil francia filozófus )







"Az élet egy angolkeringő,
mit eltáncolsz a sírig.
Sorsod csupán attól függ
hogy kivel táncolod végig."

( Goethe )






"Az ember a világmindenséget beragyogó csillag, ha szeret,
és szürkén félelmetes égbolt, ha nem szeret "

( Hioszi Tatiosz: a Kassák Kiadó szerint ókori görög filozófus, a Wikipédia vitaoldala szerint a fordítóként feltüntetett Vágó Gy. Zsuzsanna írói álneve)







"Emberi törvény kibírni mindent, s menni mindig tovább,
Még akkor is , ha nem élnek már benned Remények és csodák!"

( Hemingway )







"Érzések szívbe szorulva , emlékek, hevernek szerte szórva .
Össze már nem szedhetem emlék vagyok én is , Sosem volt szerelem ."

( Szécsi Magda: Sosem volt szerelem )







"Lelkünk tiszta szerelmével oltár elé megyünk,
Hogy egymásnak örök hűséget tegyünk,
S ha szerelmünk lángja parázzsá csitulna,
Gyermekünk szemében újra - s újra lobogna."

( Kovács Mihály )







"Öleljük meg egymást, szívesen, meghitten,
és szeressük egymást: Úgy áld meg az Isten."

( Arany János: Egyesülés c. vers )







"Tedd a kezed homlokomra,
mintha kezed kezem volna.
Úgy őrizz, mint ki gyilkolna,
mintha éltem élted volna.
Úgy szeress mintha jó volna,
Mintha szívem szíved volna."

( József Attila: Tedd a kezed )







"Akit párodul melléd rendel az ég,
Becsüld meg, szorítsd meg kezét,
És ha minden álmod valóssággá válik,
Akkor se feledd, légy hű mindhalálig."

( Madách Imre )







"Csókot, csókra adjon aki hű, nem álnok,
Aki büszke arra, hogy mellette állok,
Aki még én alszom, őrködik könnyezve,
És ha ébren vagyok kacagó a kedve."

( József Attila: Egyedül )







"Álmodj rólam, és én ott leszek veled,
ha megérint a hajnal korábban, ébredek.
Szólj néha hozzám, ha hiányzom néked,
Keress álmaidban, és én ott leszek veled!"

( Zeneszöveg )







"Mi nem hirdetjük Fennen, hangos szóval
Csak te, csak én örökké és holtomiglan.
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni
lelkünk mélyén, őszintén, igazán szeretni."

( Stendhal )







"Semmi a minden, a minden az semmi
ahogy az első percben, csak úgy szabad szeretni."

( Gyurkovics Tibor: Örök c. vers )







"Vannak boldog könnyek, s fájó mosolyok.
Mindig lesznek szerelmek míg a Föld forog.
Az élet szép, de élni tudni kell,
Az élet harc, és benne győzni kell!"

( Anatole France Nobel-díjas francia író, költő )







"Te édes - kedves társam, miféle szerződés ez?
Micsoda isten írta, Mikor szívünkbe írta?"

( Kaffka Margit: Litánia )









"Az apró örömök olyanok mint az útszéli kis virágok,
csak azok találnak rájuk, Akik igazán keresik őket."







"A szeretet nem adó, nem követelés, mely mögött áll végrehajtó.
A szeretet úgy árad, mint a napfény csöndesen és állandóan -
egyedül a maga csodatévő hevétől."

( Hekler Antal: művészettörténész és régész )







'Minden nap egy - egy szál virág többet jelent,
mint egy egész csokor ünnepélyes alkalmakkor "

( Perui mondás )








"Tetteidnek tudjál örülni,
más tetteit tudd megbecsülni
főként ne gyűlölj egy embert se,
S a többit hagyd az Úristenre."

( Geothe: Életszabály )







"Ne küzdj túl erősen. a legjobb dolgok váratlanul történnek."

( Gabriel García Márquez: 13 jó tanács az élethez )'







"Öreg fának kidőlt törzse, két szép hajtás nőtt belőle.
Új hajtások sok virága emlékeztet a vén fára"

( Családfakutatás)









"Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk,
s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk"

( Heltai Jenő )







"A szeretet kérés nélkül ad, makacskodás nélkül elfogad,
késlekedés nélkül megbocsát, és csak saját elégtelensége miatt szenved."

( Peter Lippert: német pap és teológus )







"Jegyezd meg az élet kemény
Egy tart minket állva, a remény
S ha bár a legtöbb ember gyáva
A remény hal meg utoljára!"







"Sorsunk egybeforr, együtt megyünk tovább,
Az élet viharában Te vigyázol reám
Köszönöm, hogy szeretsz, s hogy hiszel bennem
S hogy megosztod az életed velem "

(Az idézet a Neten Ady Endre, és Vörösmarty verseként jeleníti meg, szorgalmas egyéni kutatók szerint a két költő összes verseinek gyűjteményét áttanulmányozva természetesen
nem lelték meg őket bennük, észrevételüket még 2010 előtt a Nyelvtudományi Intézethez továbbították, így az esküvői meghívót készítő párok, családok továbbra is felülnek a hamisításnak)







"Tudod, mi a virág?
A földnek jósága,
Tudod, mi a jóság
A lélek virága."

( Petőfi Sándor: AZ ÁRVA LYÁNY )







"Tanúm legyen a föld, az ég, a tenger,
A sok madár, a hal és a sok ember:
Neked adom szívemet, senki másnak,
Életemet még mellé ráadásnak!"

( Az idézet a Neten tévesen Goethe és Rabindranáth Tagore alatt is megjelenik. Feltehetően ez is álidézet!)







"Az ember egy napon rádöbben arra,
hogy az életben semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás,
csak az, hogy valaki szeresse őt igazán."

( Az idézet Johann Wolfgang von Goethe neve alatt terjedt el az Interneten, az eredeti forrását azonban sehol sem jelölik meg, és sem angolul, sem németül nem sikerült megtalálnunk. Mivel ez alapján valószínűleg tévesen van neki tulajdonítva, az idézetet a Citátum törölte az oldaláról. )







"Az én utamon
Nem nyílnak virágok,
Sötétség vesz körül,
Csillagot nem látok."

( Ady Endre: Ismeretlen átok )







"Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok,
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad
Csak árnyéka annak, ami vagy. "

( Szabó Lőrinc: A tükör vallomása c. vers )







"Rossz úton jár az, aki álmokból épít várat, s közben elfelejt élni."

( Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a Bölcsek Köve )








 
 
0 komment , kategória:  Idézetek birodalma  
Egy asszony tragédiája,Madách Imre és Fráter Erzsébet házass
  2023-01-19 19:15:17, csütörtök
 
 




EGY ASSZONY TRAGÉDIÁJA - MADÁCH IMRE ÉS FRÁTER ERZSÉBET HÁZASSÁGA


Madách Imre felesége, Fráter Erzsébet minden idők egyik legrosszabb hírű írófeleségeként vonult be a magyar irodalomtörténetbe. Az kétségtelen, hogy megromlott házassága okán Madách végzetesen csalódott a nőkben. De valóban megérdemli Fráter Erzsébet ezt a címet?







A leány


A pár 1844-ben, egy farsangi ünnepélyen, nevezetesen a losonczi bálban ismerkedett meg egymással. A feljegyzések szerint az akkor huszonegy éves Madách az oszlopnak dőlve szemlélte a vidám forgatagot, különösképpen egy fiatal, tizenhét éves lányt, akinek a tánca valósággal megbabonázta őt. S miután annak tánc közben leoldódott, földre esett a karkötője, Madách emelte fel és nyújtotta át neki. Aztán már ment minden magától. Az életvidám, fiatal kisasszony hamar elbűvölte az írót, aki a nagy, romantikus szerelem lehetőségét látta meg benne, noha természetük szerint nem illettek össze.

Madách visszahúzódó, befelé forduló alkat volt, míg Fráter Erzsébet nyugtalan, szórakozásra vágyó egyéniség, aki szeretett táncolni, társaságba járni, és élvezte a nemes ifjak szakadatlan udvarlását.

Az író így jellemzi a lányt legjobb barátjának, Szontagh Pálnak:

"Hol kezdjek írni ezen minden vonzó és minden álnok, minden jó és minden könnyelmű, minden lelkűiét és minden cynizmus mikrokosmosáról? Öltözete... igen ízléses és egyszerű fehér, hajzata pretension kis taréjával, mint egy lidércke, mely éjjel ég, bolyong, örvény fölébe csal - és megfoghatatlan... Karkötője elveszvén, mint róla leesik minden bilincs... kedélye változékony - eső napsugarak között."



Majthényi Anna, 1862. Forrás: library.hungaricana.hu





Az anyós


A pár a bál után egy évvel meg is tartotta az esküvőt. Madách anyja, Majthényi Anna beleegyezett ugyan a menyegzőbe, ám kezdettől fogva nyíltan ellenségeskedett az eltérő vallású, jelentős hozomány nélkül érkező Erzsébettel. Az asszony nem volt hajlandó egy fedél alatt lakni menyével, akit könnyelmű és követelőző lánynak tartott. Így az ifjú pár a család csesztvei birtokrészére költözött be, hogy a két nőnek ne kelljen elviselnie egymást.

Ennek ellenére a házasság első évei boldogan teltek. Kapcsolatukat gyermekeik születése is megerősítette (Aladár, Jolán, Borbála). A rövid, boldog időszak azonban hamar, egészen pontosan 1852-ben véget ért, amikor is letartóztatták az írót, aki Kossuth halálra ítélt titkárát bújtatta parócai birtokának erdészházában. Madách ezután Pozsonyban majd Pesten raboskodott, birtoka jövedelmét pedig lefoglalták.

A férfi természetesen bízott benne, hogy távolléte alatt anyja és felesége támogatni fogják egymást, ez azonban nem így történt. Erzsi magára maradt a gyerekekkel, a családi birtok jövedelmét kezelő Majthényi Anna pedig szinte semmivel sem támogatta Erzsit, akinek később fel is rótták, hogy fogságban lévő férjének folyamatosan a pénztelenségről panaszkodott. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Erzsi akkoriban utolsó idős terhes volt negyedik gyermekükkel.



Madách Imre és Fráter Erzsébet. Forrás: library.hungaricana.hu





A végkifejlet


[Mire a költő hazatért, a családi élet szinte teljesen megromlott. Anyagi helyzetük javítása érdekében a férj úgy döntött, Alsósztregovára költöznek, az anyóshoz, amit Erzsi természetesen árulásként élt meg. Ő ugyanis egyáltalán nem akart Sztregova úrnője lenni! Főként a ,,Grossmama" közelsége miatt nem. Ám végül mégiscsak követte férjét, és egy ideig úgy látszott, hogy tetszik neki az előkelőbb környezet, a kéttornyú kastély, a társaság, a divatos ruhák, a vacsorák, a vadászatok sora...

Erzsi voltaképpen csak ekkor kezdte el élni igazán az életet — vesztét érző, ,,sose halunk meg" hangulatban. Madáchnak mindez persze nem tetszett, a nagyasszonynak még úgy sem. Egymást érték az összetűzések. A férj dilemmáját jól érzékeltetik a következő sorok:


,,...két világ közé hajítva,
Melyikhez nyújtsam jobbom, nem tudom."


Hogy beverje az utolsó szeget is házasságuk koporsójába, Erzsi úgy döntött, ellátogat férje nélkül a losonczi bálba, ahol férfitársaságban mulatozott, mint egykor, lánykorában. Várható volt, hogy Madách nem fogja elviselni a pletykákat, így anyja határozott óhajára úgy döntött, elválik Erzsitől.

Házasságukat 1854. július 25-én bontották fel.

Fráter Erzsébet ezután visszaköltözött apja birtokára. A nőt övező pletykák azonban ekkorra már olyannyira megszaporodtak, hogy a magányos, rossz hírű asszony csak a legrosszabb társaságban talált barátokra. Vagyonát elveszítette, inni kezdett, néhány évvel később pedig szellemileg is teljesen leépült. 1875-ben, egy szegény kórházban halt meg.
.
Hogy Fráter Erzsébet valóban a magyar irodalomtörténet egyik legrosszabb írófelesége volt-e, vagy csak egy fiatal lány, aki keveset tudott a világról, és mindössze boldogan akart élni, talán egyéni megítélés kérdése. Annyi azonban bizonyos, hogy házasságuk és válásuk keserű csalódással töltötte el a költőt.

Bár Madách meglehetősen sok művet írt, lényegében mégis egykötetes szerzőként, Az ember tragédiájának írójaként tartjuk számon. A gyakran csak Tragédiaként emlegetett drámai költemény máig őrzi az író közéleti és magánéleti csalódásainak lenyomatát.


Link



A szerelem ihlette egyetlen verseskötetét

Link



A ,,házasságok házassága" sem volt tökéletes: Petőfi és Szendrey Júlia kapcsolata

Link



A múlt század celebjei: ha Ady Endre Tinderezett volna - avagy egy ,,kíváncsi" olvasó

Link



A múlt század celebjei: így viccelte meg Karinthy Márai Sándort

Link










 
 
0 komment , kategória:  Madách Imre  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 30 
2022.12 2023. Január 2023.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 30 db bejegyzés
e év: 30 db bejegyzés
Összes: 4544 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 971
  • e Hét: 5113
  • e Hónap: 78927
  • e Év: 78927
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2023 TVN.HU Kft.