|
2015-01-24 11:00:52, szombat
|
| |
| |
VIRÁGos idézetek - HÓVIRÁG
Zelk Zoltán: Hóvirág
Jó, hogy látlak hóvirág
Megkérdezem tőled
Mi hírt hoztál? Mit üzensz
erdőnek, mezőnek?
Szedd a szárnyad szaporán
vidd a hírt madárka
Útra kelt már a tavasz
itt lesz nemsokára.
Gyurcsó István: Fehér ruhás hóvirág
Csingiling, csingiling,
enyém most a szó,
lehet körülöttem
akármennyi hó.
Én vagyok az első
tavaszi virág,
játszik a szél, játszik,
köszönt a világ.
Kányádi Sándor: Hóvilág, hóvirág
Hóvilág,
holdvilág -
alszik még a
hóvirág.
Félöles,
méteres
paplan alatt
aluszik:
számoljuk ki,
hányat kell még
alunnia
tavaszig.
A költő soraira és a fenti versikére bizony idén is alaposan rácáfolt a természet. Az enyhe tél ugyanis alaposan megtréfált bennünket és a természetet is. Bizony már kinyílott a hóvirág nagyon sok helyen. Nálunk is. Sőt már harmadszor szedtem belőle egy-egy kis csokrot is. Bár ma sok helyen szállingózott a megkésett hó a Dunántúlon, s talán holnap az ország más részeire is átterjed. Bizony nagyon szép ez a megkésett fehér lepel, de mégis ez már nem lesz tartós.
A hóvirág már megjelent.
Mert bizony ebben a nagy fehérségben, ami persze azért nagyon szép, sokan bizony már nagyon vágynak a virágok után. Tudom, hogy lehet kapni mindenféle tenyésztett virágot az árusoknál, de mégis a hóvirág az egészen más...
Imádom a hóvirágot!
Én is persze arra vágyom, hogy a természet lágy ölén végre beinduljon az élet és előbújjanak ezek a csodás kis hóvirágok mindenütt. Annyira egyszerűek és szépek...
Napsütéses, hóvirág csalogató napokat kívánok Mindenkinek!
Dömötör Ilona: Hóvirág
Már újra van virág.
Gyöngécske, hófehér.
Parányi, reszkető,
de elmegy már a tél.
Deres kövek közül
kibújt az új remény,
piciny hajnalharang
gyötrelmek éjjelén.
Fagyos hetek után
jött, mint a gyógyulás.
Azt mondja: lesz öröm,
lehet megújulás.
Lélek, ne csüggedezz!
Hallgass el, rút panasz!
Él még a szeretet.
Van Isten. Lesz tavasz.
Gyurcsó István: Fehér ruhás hóvirág
Csingiling, csingiling,
enyém most a szó,
lehet körülöttem
akármennyi hó.
Én vagyok az első
tavaszi virág,
játszik a szél, játszik,
köszönt a világ.
Bornemissza Endre: Hóvirág-köszöntő
Köszöntelek, hóvirág,
telet űző kisvirág.
Hópadkára könyökölsz,
hófehérben tündökölsz.
Figyeled, kék-e az ég,
s szól-e már a nyitnikék?
Érzed azt, hogy nyitni kell,
föld mélyéről jött a jel:
készülődik valami:
a tavasz szívdobogását
föld szagából, szél szavából,
a levegő illatából
érezni és hallani.
Gazdag Erzsi: A hóvirág éneke
Kinyílott a hóvirág,
Vidámabb lett a világ ...
Itt a tavasz, megy a tél,
Kis magban a csíra kél.
Szikrázik a napsugár,
Nyakát nyújtja a gúnár,
Táncot jár a víz fodra,
Tavaszi szél forgatja.
Itt a tavasz, gyerekek,
Kacagnak a verebek.
Osvát Erzsébet: Hóvirág bimbója
Egy kis bimbó
kibújt bátran,
széjjelnézett
a világban.
Kék ég várta,
napsugár
és zsibogó
sok madár:
rigók,
varjak,
verebek,
hancúrozó
gyerekek ...
Szellő szirmát
cirógatta
és szólt:
- Nyílj ki,
nőj meg nagyra!
Zelk Zoltán: Hóvirág
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág -
zúzmarás a fán az ág.
Ám télúton egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.
Öröm rezzen ágról ágra:
itt a tavasz nemsokára,
kizöldülnek mind a fák -
Isten hozott, hóvirág!
Káldi Géza: Hóvirág
Foltokban már olvad a hó a hegyen,
Az avarból virág bújik szerényen.
Fehér harangját lehajtva földre néz.
Dárdás levele vigyázza testőrként.
Pici hagymából fejlődve díszeleg,
Takarítja maga elől a telet.
A hóvirág jelez: tavasz közelít,
Érkezése téli tájat megszépít.
Te kis virág milyen nagyon bátor vagy!
Jössz akkor is mikor kemény még a fagy!
Legyőzöd a rideg-hideg világot,
Megelőzöl minden büszke virágot.
Benedek Elek: Dal a hóvirágról
Kedves virágom vagy te, hóvirág,
Gyermekkorom legszebb virága vagy.
Édes öröm szívemnek nézni rád:
Virulsz, bár dajkád a hó és a fagy.
Mikor a földet hó borítja még,
Nevetve bújsz ki: Ihol, itt vagyok!
A nap alant jár, szomorú az ég,
De a te arcod örömtől ragyog.
Nem pompázol tarka színekbe te,
Egy a te színed: Egyszerű fehér.
Ám a tavasz első lehelete,
Legelső csókja téged ér.
Te vagy a kikeletnek hírnöke,
A természetnek első mosolya:
Veled mozdul a föld kemény röge
S szólal meg a víg pásztorfurulya.
A furulyaszó... mintha hallanám...
Pedig de rég volt, Istenem, de rég!
Ott vagyok megint a pásztortanyán,
S terelgetem báránykák seregét.
Volt kis botocskám, cifrán faragott,
Kicsi tarisznyám, benne lágy cipó,
S ha egy-egy bárány el-elmaradott,
Hajrá! Szaladtam, mint a kis csikó.
Legjobb barátom János bácsi volt,
A vén juhász, - derék egy cimbora! -
Pipára tüzet kovából csiholt...
Oh, múlt időknek kedves pásztora!
Öreg legény volt, szépen furulyált,
A hóvirág kedves virága volt.
Ment, mendegélt s mindegyre meg-megállt:
,,Né, mennyi gyócsé!" s lassan lehajolt.
Óh, hóvirágos szépséges napok!
Te vén juhász! Te bájos hóvirág!
Ti hóvirágos pörge kalapok!
Jaj, milyen szép volt akkor a világ!
Megállt a hóvirág előtt. Lehajolt, nézte. Mitől ilyen a hóvirág? Mitől ilyen fehér? Mitől zöld a zöldje? Mitől búvik elő a föld alól? Ezt a Jóisten csinálja? Valaki kell csinálja mindezt, az biztos. Mert magától miképpen nőhetne ki virág a földből? Miképpen lenne madár? És ki tanítaná meg a madarakat annyi szép hangra? És ki festené meg a tollukat annyi mindenféle szép színre, a madarak tollát és a virágok szirmát és a fákat és a napsugarakat és mindent, ha nem a Jóisten?
Wass Albert
Wass Albert: Te és a világ /részlet/
Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek rosszak. A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.
A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed, adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi, amit magadban hurcolsz egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik
világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik.
Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán. Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad, s az avar tüzet fog és elég. Elég a hóvirág is vele, az igaz. De jövő tavasszal előbúvik megint. Miért? Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben.
Így van ez veled is, testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted, s a hóvirágok között abban a világban.
A hóvirág imája
Link
Nádasdi László: Hóvirág
Link
A télkergető hóvirág
Link
Dömötör Ilona: Hóvirág
Link
A hóvirág a tél végének szimbóluma
Link
Kora tavaszi virágok
Link
Kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis)
Link
Fésűs Éva: A télkergető hóvirág
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyönyörű virágok&idézetek |
|
|
|
Címkék: gyökérszálainak, pásztorfurulya, visszamenekül, szállingózott, pásztortanyán, széjjelnézett, szívdobogását, napsugarakat, természetnek, gyermekkorom, hajnalharang, láthatatlan, penészszagú, adottságaid, felületesen, mesterséges, fehérségben, kizöldülnek, mindenkinek, köszöntelek, előbújjanak, bornemissza, természetet, tenyésztett, megkérdezem, csingiling, télkergető, mindenféle, hóvirágnak, gyötrelmek, hóvirágról, testőrként, hófehérben, akármennyi, könyökölsz, körülöttem, szárnyad szaporán, hírt madárka, költő soraira, fenti versikére, megkésett fehér, nagy fehérségben, virágok után, természet lágy, tavasz szívdobogását, levegő illatából, hegyek teteje, árva virág, tavasz nemsokára, avarból virág, rideg-hideg világot, tavasz első, Zelk Zoltán, Gyurcsó István, Kányádi Sándor, Dömötör Ilona, Bornemissza Endre, Gazdag Erzsi, Osvát Erzsébet, Káldi Géza, Benedek Elek, Wass Albert, Nádasdi László, Fésűs Éva,
|
|
Offline
