Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Reményik Sándor
  2015-11-22 20:00:28, vasárnap
 
   
 

















REMÉNYIK SÁNDOR


Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 30. - 1941. okt. 24. Kolozsvár) költő, szerkesztő. A két világháború közötti *erdélyi magyar líra kiemelkedő egyénisége.

125 éve született Reményik Sándor Kolozsváron, és 51 éves korában ugyanitt halt meg. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Sírkövén ez áll: "Egy lángot adok, ápold, add tovább." Temetésekor Bánffy Miklós mondta a sírnál:

,,mindenütt ott lesz, és örökké, ahol él, küzd és szenved a magyar."

Az 1990-es évekig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után - jórészt politikai megfontolásokból - évtizedekre száműzték a magyar irodalomból. Reményik Sándor istenkereső lélek volt. Hit és kétség, remény és kétségbeesés küzdött benne, ismerte és átélte a magány, a kivetettség mélységét és a kegyelem, a rátalálás, az ima magasságát.


,,Én csak kis fatornyú templom vagyok,
Nem csúcsíves dóm, égbeszökkenő,
A szellemóriások fénye rám ragyog,
De szikra szunnyad bennem is: Erő."








Gyermekkora

Evangélikus családban született, ősei a Felvidékről, Dobsináról kerültek Erdélybe. Apja Reményik Károly ismert kolozsvári építész volt, anyja Brecz Mária. Az evangélikus elemi iskola után 1900 szeptemberében íratták be a kolozsvári Református Kollégium első osztályába, ahol osztálytársai voltak Makkai Sándor, Ligeti Ernő, felettük járt Áprily Lajos és Kós Károly. Természet szeretetének gyökerei ezekre az évekre vezethetők vissza, vakációit a felvidéki Dobsinán töltötte, és szerette a szülővárosa melletti Hója-erdőt, ahol több verset is írt. Történelemszemléletét már egész fiatalon formálták történelmi olvasmányai Rákóczi Ferenc életéről, a francia forradalomról és az 1848-as szabadságharcról.

Reményik Sándor: Versek

Egy csipkegalléros kisfiúhoz, aki valaha én voltam (részlet)

Ó, de a szemed egyebet beszél,
A szomorú szemed,
A szemedben a sorsom van megírva:
Hogy másképp nem lehet.
Elölről mindhiába kezdeném:
Csak odajutnék, ahol most vagyok,
Ha száz más úton indulnék is én.
Poétának szólított el a sors.
S az életbe ily félszegen ereszt el,
S így kell bolyongnom itt, ily felemásan,
Babérral és kereszttel
És mindig egyedül.







Első versek

Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultásán kezdte meg . Már joghallgató korában cikkei jelentek meg a Dobsina és Vidéke, majd az Ellenzék, az Erdélyi Lapok, a Kolozsvári Hírlap és más újságok hasábjain. Szembetegsége miatt azonban utolsó szigorlatát már nem tette le. A református kollégiumban, de főképp az egyetemen szövődtek kedves barátságai, többek között Olasz Lajossal és a későbbi híres íróval, Makkai Sándor református püspökkel.

Építész apjától örökölt vagyona lehetővé tette, hogy függetlenül, 1916-tól kezdve kizárólag az irodalomnak éljen. Költeményt először az Új Idők c. újság közölt tőle 1916-ban. 1918-tól állandó munkatársa az Erdélyi Szemlének, és 1921-ben az ő szerkesztésében indult el az Erdélyi Szemléből átalakult irodalmi és művészeti folyóirat, a Pásztortűz, amelyet a legnehezebb időben szerkesztett. Körülötte és a Pásztortűz körül alakult ki az erdélyi irodalom. Első kötetei, a Fagyöngyök (1918), a Mindhalálig (1918) és a Végvári versek (1921) a magányos költő vívódásairól és útkereséséről vallanak. A huszonöt éves fiatalembert Trianon tragikusan érinti. Első versei az Erdélyt sújtó igazságtalanságnak adnak hangot. Ezek Vegvári versek címen jelentek meg 1921-ben.







Eredj, ha tudsz!


Erdélynek Romániához való csatolása mély megrendülést jelentett a fiatal kolozsvári költő számára is. Az erdélyi magyarság döntő többségével együtt képtelen volt zokszó nélkül elfogadni a főhatalom megváltozásával bekövetkezett helyzetet. A szenvedő, törődő, halk hangú ember belső töprengéseit, legbelsőbb érzéseit a nagy megrendülés élménye hatotta át. Kétségbeesetten látta, miként menekülnek ősi szülőföldjükről százezrek, hogyan hagyják el verejtékes munkával teremtett otthonukat, adják fel megalapozott egzisztenciájukat. Ez idő tájt születtek a keserű indulattól fűtött, izzó nemzetféltő szenvedélytől átitatott, Budapesten kiadott Végvári-versek (Segítsetek! Hangok a végekről, 1919; Mindhalálig, 1921), melyekben a kényszerűségből álnevet használó költő helytállásra, itthon maradásra buzdította kisebbségi léthelyzetbe szorított testvéreit.


Eredj, ha tudsz /Selmeczi Roland/

Link


Bár barátai és költőtársai, Áprily Lajos és Makkai Sándor, valamint a lelkéhez legközelebb álló két asszony, a testvérként, alkotótársként, mesterként emlegetett festőművész Szőcs Jenőné Szilágyi Piroska, és a költőre talán nála is nagyobb hatást tévő Judik Józsefné Imre Ilona is Magyarországra költözött nem sokkal Trianon után, ő sohasem hagyta el szeretett városát.
Reményik Sándor életét szorongások és súlyos betegségek kísérték, lelkének egyensúlyát szinte sohasem találta meg, a kisebbségi létben és az elvadult korban nehezen lelte meg helyét. Szenvedésekben volt része, hónapokat töltött szanatóriumokban, és a húszas évek derekától úgy érezte, hogy népe felmorzsolódása is elkerülhetetlen, de azért mindig az életet hirdette. Emberileg is nagy tett volt az élete: reménytelenül is csillagokkal népesítette be az erdélyi éjszakákat.


Ha nem lesz többé iskolánk /Selmeczi Roland/

Link


Ha nem lesz többé iskolánk című verse több mint illusztráció, egy nép élni akarás-vágyának szimbóluma. Számot vetett a kisebbségi létezéssel: mindig lesz, míg lesznek államok, amelyekben jelentős számmal élnek más nemzeti hagyományú népek. Verseiért és szenvedésekben tisztult életéért szerették őt értő kortársai.

A 1920-as években hat verseskötete jelent meg: Csak így, 1920; Vadvizek zúgása, 1921; A műhelyből, 1924; Atlantisz harangoz, 1925; Egy eszme indul, 1925; Két fény között, 1927. 1926-ban kiadták a Gondolatok a költészetről című, elméleti jellegű írását. 1928-tól hűséges munkatársa volt az Erdélyi Helikon folyóiratnak is.







Istenes versek

Istenes verseiben hit és hitetlenség ütközik, istenkeresés és hitvallás együtt szólal meg. Legismertebb vallásos versei: Templom és iskola, Pilátus, Az óriás (melyben Luthernek állít emléket), Kegyelem, A fordító (Károli Gáspár emlékének), Kenyér helyett, Elkéstetek, János evangéliuma. Templom és iskola 1925-ben született, kötetben azonban csak az 1935-ös Romon virág című válogatásban volt olvasható. A vers címében az erdélyi magyarság megmaradásának és önazonosságának két alapvető fogalma áll: a ,,templom" és az ,,iskola". A ,,templom" ebben az értelemben természetesen nemcsak az istentiszteletek, az imádság és a vallásos élet megszentelt helye, hanem az erdélyi magyarság szakrális intézménye is. Ugyanilyen szakrális jelentést és jelentőséget kapott az ,,iskola" fogalma, minthogy a magyar iskolák a nemzeti identitás és kultúra fennmaradásának, a felnövekvő nemzedékek anyanyelvi nevelésének voltak az elsőrendű műhelyei. A Kegyelem című vers a legnagyobbak közé tartozik, ilyen röviden, harminc sorban, ilyen hitelesen, ennyire átélten, magyar nyelven csak Reményik Sándor írta meg.

Kegyelem

Link







Álmodsz-e róla?

Reményik Sándor érzelmi-alkotói életében kivételes szerephez jutott két asszony: Szőcs Jenőné Szilágyi Piroska, illetve Judik Józsefné Imre Ilona. Mindkét szeretett nő, a testvérként, alkotótársként emlegetett festőművész, Piroska és a költőhöz talán nála is közelebb álló Ilonka Reményik Sándor kolozsvári életének része volt, mind a hárman kolozsvári születésűek.

,,Szőcsné nem kerülhet másképpen az irodalomtörténetbe, avagy a kritikusok tollára, mint ami a valóságban: az én drága, önzetlen, szép és jó Testvérem Lélekben, Igazságban, Művészetben, indítóm a magasságok felé, búvártársam a tenger fenekén, barátom és kalauzom a problémák sziklavilágában."

Az Álmodsz-e róla? című verset aligha túlzás a magyar szerelmi líra legelső vonalában emlegetni, Szabó Lőrinc hatalmas ciklusa, A huszonhatodik év közelében. A költő az elveszített kedves, Imre Ilona hites férjével, verseng a fájdalomban, a veszteség nagyságában; mi több, versét ,,az élő hitestársnak" ajánlja, és el is küldi neki a kéziratot.


Mit nem adnék pedig,
Ha láthatnám egyetlenegyszer bár!
Érezném édességét közelének!
Barna haját, vadgesztenye-szemét,
Mellyel most játsznak őszi angyalok -
Lélek-kitágította pupilláját,
Egy-egy barázdát arca drága földjén,
Egy mosolyát, ha láthatnám! - Egy könnyét
Ha érezném forrón kezemre hullni!
Aggódnánk együtt és nevetnénk együtt,
S fájna szívünk nevetés közben is!

Álmodtam róla egész életemben,
Kiálmodtam lelkemet, magamat.
S álmaimban most meg nem látogat
Soha, soha.

Álmodsz-e róla, mondd?
Mert ha álmodsz, hiába veszteséged:
Kettőnk közül Te vagy a boldogabb!
(részlet)







Romon virág

Az 1935-ben megjelent, Romon virág c. kötete egyik ciklusában kapott helyet az 1931-ben írott verse, az Ahogy lehet. Költői és emberi programját, a sorsvállaló közéletiség programját fogalmazta meg itt Reményik Sándor, politikai realizmusról és elkötelezettségről tanúskodó tisztánlátással. Jelszó lett ez a verscím Erdélyben, a kisebbségi léthelyzetben élő magyarság legszélesebb soraiban.

Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz,
azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet,
Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból,
A töredéket eltört mondatodból,
Minden megmaradt árva keveset:
Ahogy lehet...
(részlet)

1933-ban Miért hallgatott el Végvári? című versében a békét immár vallásos hitében kereste, és az erkölcsi megigazulás hirdetésében fedezte fel a kisebbségi költő elsőrendű feladatát:

,,Nem a mi dolgunk igazságot tenni,
A mi dolgunk csak: igazabbá lenni.
Elhallgatott, - mert vad tusák közül
Immáron Istenéhez menekül.
Vele köt este-reggel új kötést.
És rábízza az igazságtevést."
(részlet)

1933 augusztusában a Nagykőhavas hegyormának közelében írta a Szemeimet a hegyekre emelem című költői ciklusának tizenkét darabját. A havasok emberen túli vagy emberfeletti szikla- és hó világa a transzcendens létezés költői metaforájává válik, a költőt mindenekelőtt az erdélyi havasok monumentalitása, mondhatnám: ,,istenközelisége" nyűgözte le. Talán a legszebb, a Találkoztam a szabadsággal című vers, a ciklus tizenegyedik költeménye:

"Ment nagy léptekkel: a világ száműzötte,
Fenyőszag tömjénezett körülötte (...)

Ment az embertől egyre távolabb,
Ment csúcsról-csúcsra, csillagtávolokba,
Kissé túl drága volt méltatlanoknak:
Vitte ajándékul - az angyaloknak".

(részlet)


Amikor az Erdélyből váratlanul eltávozott jó barát, Makkai Sándor Nem lehet című tanulmányára válaszolva 1937-ben megírta az Ellenzék című folyóiratban a Lehet, mert kell című vitacikkét, akkor a helytállásban kikristályosodott erdélyi gondolat, az élni akarás, az építő munka érveit sorakoztatta fel az önfeladással szemben.
A harmincas évek vége felé a fenyegetően térhódító fasizmust elítélve a költő nyíltan és határozottan szembefordult az "ordas eszmékkel", világosan kifejezésre juttatta tiltakozását a faji megkülönböztetés minden formája ellen.







Babits Mihály gondolatai

Az igazi és megkérdőjelezhetetlen irodalmi kanonizációt mégis Babits Mihálynak a Nyugat 1940-es évfolyamában közölt, Az erdélyi költő című szép esszéje jelentette. Ez az írás a kolozsvári költő ötvenedik születésnapja alkalmából készült.

"Különös - állapította meg -, hogy Erdély leghangosabb hatású dalnoka ez a csöndes, tartózkodó, szemérmes jellemű költő lett; különös, de nem érthetetlen. És bizonyos, hogy jól történt ez így. Nagy dolog verssel hatni a tömegre, zengő hangot adni egy közösség indulatainak; de egyúttal felelősség is ez. A hangosakban, a könnyű szavú, kész pátoszú poétákban ritkán van meg a leírt szó felelősségének érzése. S nemcsak a szóról kellene itt beszélni, hanem a magatartásról, minden mozdulatról, az egész emberi egyéniség sugalmazó erejéről. A költő Reményik évei nehéz évek voltak. Nehéz és küzdelmes kisebbségi évek, ezer veszéllyel és kelepcével. Azt hiszem, ebben a helyzetben senki sem tudott volna tökéletesebben viselkedni, mint Reményik viselkedett. A költői tehetség nem volt elég itt, sőt nem is volt a legfontosabb. A versekhez ember kellett, s a költő értékei emberi értékek. Ember, erdélyi ember és magyar." (Babits Mihály)







Élete alkonyán

1941 tavaszán megírta a Korszerűtlen verseket és a Meghalni mégis egyedül kell című költeményeket. Ezek Reményik Sándor utolsó versei: ekkor már kórházi szobáról kórházi szobára vándorolva töltötte erőtlen életét, s a végső nyomorúságból emelte fel tekintetét valami távoli fényhez. Költői hangjának zengése azonban ekkor sem csökkent, ez a nemesen zengő hang hatolt el költőtársaihoz. Reményik Sándor a sorsát vállaló, minden viszontagság ellenére is az igazságot kereső és hirdető ember volt. A hűség, a kitartás, a nyelv és a lélek megőrzése ezért lehet minden lázas, forradalmi tevékenységnél messzebbre vivő, távlatosabb tett - írta több versében.

Reményik Sándor: Meghalni mégis egyedül kell

Az ágyad és az asztalod
Minden nap rózsával lehet tele -
Lehet, hogy egy babérerdőt aratsz -
S mint játékközben a labdát a gyermek:
Egyik kedves kéz a másikba perget -
Álmodhatsz, szerethetsz és barátkozhatsz
És végül mégis egyedül maradsz:
Halálod egyedül kell elviselned
(részlet)


Házsongárdi temetőben





Emlékezete

,,Amikor Kolozsváron végigvonult temetési menete, a városban megállt az élet. Csend volt. Tíz- és tízezrek sorakoztak fel az utcákon, amerre a gyászolók feketeruhás csapata elvonult: Erdély búcsúzott, búcsúztatta nagy fiát, aki talán legharsogóbban fejezte ki az itt élőkre váratlanul rászakadt kisebbségi sors keservét, aki úgy érezte, végváron áll, s úgy is írta verseskötetét, mint Végvári."
,,Félelmetesen nehéz történelmi pillanatban kezdte lírai pályáját. Kortársai úgy érzékelték jelentkezését, mintha az evangéliumok lapjairól lépett volna közéjük biztató szavával: mit féltek, kicsinyhitűek? Törékeny volt, de akik ismerték, úgy érzékelték, azok a terhek roppantották meg vállát, amelyeket folyvást magán hordott, felelősséggel, átszellemült komolysággal. Valami rendkívüli erő és elhivatottság sugárzott belőle."
,,A lázadó költő, aki élete, költőléte nagyobbik korszakában Erdélyért perlekedett, végső periódusában János evangélistát tekintette szellemi példájának, s újra meg újra a szeretet igéit fogalmazta meg, a belső csend és békesség igézetében." (Rónay László)


Források:
Babits Mihály: Az erdélyi költő. In: Nyugat, 1940. 8. sz. p. 388
Balog Edgár (főszerk.): Romániai magyar lexikon. 4. köt. Bukarest: Kriterion Kiadó, 2002.
Kántor Lajos: Malomkövek közt - álmok szőnyegén: Az ismert és ismeretlen Reményik. In: Kortárs, 2000. 12. sz.
Pomogáts Béla: Reményik Sándor költészete. In: Helikon, 2008. 8-9. sz.
Reményik Sándor
Rónay László: Reményik Sándorról. In: Rónay László: Mesterek és legendák. Budapest: Hungarovox, 2012. p. 183-186.


Antal Margit Kiegészítés Reményik Sándor portréjához

Link


"Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát!"

Link


Reményik Sándor összes versei

Link

Link





Remenyik Sándor Emlékpad



 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor   
Címkék: istentiszteletek, szanatóriumokban, csillagtávolokba, megfontolásokból, szabadságharcról, megkülönböztetés, önazonosságának, elkerülhetetlen, megváltozásával, szerkesztésében, fennmaradásának, sziklavilágában, tisztánlátással, monumentalitása, felmorzsolódása, egyetlenegyszer, szülőföldjükről, kényszerűségből, istenközelisége, kétségbeesetten, tudományegyetem, költőtársaihoz, szeptemberében, szellemóriások, alkotótársként, megmaradásának, szenvedésekben, magyarországra, legharsogóbban, magyarországon, csipkegalléros, tevékenységnél, felelősségének, tökéletesebben, méltatlanoknak, szembetegsége, lángot adok, magyar irodalomból, kivetettség mélységét, szellemóriások fénye, evangélikus elemi, kolozsvári Református, évekre vezethetők, felvidéki Dobsinán, szülővárosa melletti, francia forradalomról, 1848-as szabadságharcról, csipkegalléros kisfiúhoz, szemed egyebet, szomorú szemed, kolozsvári Ferenc, református kollégiumban, Reményik Sándor, REMÉNYIK SÁNDOR, Reményik Sándor Kolozsváron, Temetésekor Bánffy Miklós, Apja Reményik Károly, Brecz Mária, Református Kollégium, Makkai Sándor, Ligeti Ernő, Áprily Lajos, Rákóczi Ferenc, Ferenc József Tudományegyetem, Erdélyi Lapok, Kolozsvári Hírlap, Olasz Lajossal, Erdélyi Szemlének, Erdélyi Szemléből, Ezek Vegvári, Erdélynek Romániához, Selmeczi Roland, Szőcs Jenőné Szilágyi Piroska, Judik Józsefné Imre Ilona, Erdélyi Helikon, Károli Gáspár, Ilonka Reményik Sándor, Testvérem Lélekben, Szabó Lőrinc, Imre Ilona, Immáron Istenéhez, Makkai Sándor Nem, Babits Mihály, Babits Mihálynak, Ezek Reményik Sándor, Amikor Kolozsváron, Rónay László, Balog Edgár, Kriterion Kiadó, Kántor Lajos, Pomogáts Béla, Reményik Sándorról, Antal Margit Kiegészítés Reményik Sándor, Remenyik Sándor Emlékpad,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
01.20. 18:22 BÉT - Erősödött a vezető részvények többsége
01.20. 18:22 Borrell: nem született döntés a hajók járőrözésének újraindításáról a Sophi...
01.20. 18:12 Devizapiac - Jelentősen erősödött a forint
01.20. 18:12 Hörcsik: családbarát európai politikára van szükség!
01.20. 18:02 Spanyolországban hárman haltak meg a rossz időjárás miatt
01.20. 18:02 Brexit - Johnson: az új bevándorlási szabályozás "az embert nézi, nem az út...
01.20. 18:02 Férfi kézilabda Eb - Utolsó másodperces góllal nyertek a horvátok
01.20. 17:52 Elektromos autókhoz fejleszt navigációs megoldásokat az NNG
01.20. 17:42 Az EJEB a Magyar Kétfarkú Kutya Párt javára döntött a párt mobilalkalmazása...
01.20. 17:42 Dunai hajóbaleset - Kiengedték az ukrán hajóskapitányt, ismét házi őrizetbe...
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
Orazio Vecchi - Néked zeng ez ...  Rózsafüzér KIRÁLYNÉJA - Vallás...  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Facebookon kaptam  Téli este  Létem  Keresd és vedd észre a csodáka...  Nesze neked facebook  Haiku  Vannak helyek  Deres környezetben a Máriagyűd...  A mindennaposban is látni tudj...  Telefon fából  Esti mese  Kellemes napot  Ezüst torta  Aprórózsás torta  Posertube  Jó éjszakát  Rózsa almával  Jó éjszakát  Facebookon kaptam Cs Ildikót...  Téli kép  Téli este  Téli este  Az emberi szív . . .  Téli kép  Facebookon kaptam  Téli kép  Aranyosi Ervin. Odakint most ...  Posertube  Boldog szülinapot a ma ünneplő...  Hmmm  Jó éjt kívánok ezzel a gyönyör...  Vannak helyek  Kaktuszos-rózsás-kagyló díszít...  Posertube  Hmmm  Facebookon kaptam  Kék rózsa  Moldova György: Lefelé a lejtő...  Haiku  Rózsafüzér KIRÁLYNÉJA - Vallás...  Png rózsa  Téli kép  Okosan és bölcsen  Semmi nem a miénk, csak a láts...  Sexy nők  Telefon fából  Téli este  Mondd nekem is: „Legyen ...  Édi a kis huncut  Gyógyítás mézzel  Rózsaszín rózsa  Facebookon kaptam  Stop a gondolatnak  Képes üzenet !  Havas fenyő  5 táplálék, amely felgyorsítja...  Moldova György: Lefelé a lejtő...  Egy 120 éves nagymama elmondta...  Facebookon kaptam  Téli kép  Szèp napot kívánok!  Szeretlek benneteket - mondja ...  "Ma ahogyan a mosógépbe tettem...  Rózsa almával  Facebookon kaptam  Bereményi Géza kapta idén a Kö...  Ámbér erőd Indiában  Mai harmónia kártyám  Egy 120 éves nagymama elmondta...  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Jó éjszakát  Mentális betegségek és a táplá...  Png virág  Kaffka Margit : Nem hiszek  Rózsafüzér KIRÁLYNÉJA - Vallás...  "Ma ahogyan a mosógépbe tettem...  Semmi nem a miénk, csak a láts...  Dr. Székely János megyéspüspök...  Kókusz  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Út szélén áll egy szobor - va...  Apám árnyéka  Posertube  Okosan és bölcsen  Stop a gondolatnak  Rózsa a fa odvában  Sötétben nem látok aludni  Macika  Orazio Vecchi - Néked zeng ez ...  EGY NŐNEK KELL, HOGY LEGYEN...  Évközi 2. vasárnap 01.19 Csíks...  Facebookon kaptam  Rózsaszín rózsa  Kellemes napot  9. parancsról szóló elmélkedés... 
Bejegyzés Címkék
lángot adok, magyar irodalomból, kivetettség mélységét, szellemóriások fénye, evangélikus elemi, kolozsvári Református, évekre vezethetők, felvidéki Dobsinán, szülővárosa melletti, francia forradalomról, 1848-as szabadságharcról, csipkegalléros kisfiúhoz, szemed egyebet, szomorú szemed, kolozsvári Ferenc, református kollégiumban, egyetemen szövődtek, későbbi híres, irodalomnak éljen, legnehezebb időben, erdélyi irodalom, magányos költő, huszonöt éves, fiatal kolozsvári, erdélyi magyarság, főhatalom megváltozásával, nagy megrendülés, keserű indulattól, kényszerűségből álnevet, lelkéhez legközelebb, költőre talán, kisebbségi létben, elvadult korban, húszas évek, életet hirdette, erdélyi éjszakákat, kisebbségi létezéssel, 1920-as években, eszme indul, költészetről című, 1935-ös Romon, vers címében, értelemben természetesen, vallásos élet, magyar iskolák, nemzeti identitás, felnövekvő nemzedékek, elsőrendű műhelyei, legnagyobbak közé, költőhöz talán, hárman kolozsvári, kritikusok tollára, magasságok felé, tenger fenekén, problémák sziklavilágában, magyar szerelmi, elveszített kedves, veszteség nagyságában, 1935-ben megjelent, 1931-ben írott, sorsvállaló közéletiség, verscím Erdélyben, kisebbségi léthelyzetben, talpalatnyi helyet, töredéket eltört, békét immár, erkölcsi megigazulás, kisebbségi költő, hegyekre emelem, havasok emberen, transzcendens létezés, költőt mindenekelőtt, erdélyi havasok, szabadsággal című, ciklus tizenegyedik, világ száműzötte, embertől egyre, helytállásban kikristályosodott, élni akarás, építő munka, önfeladással szemben, harmincas évek, fenyegetően térhódító, költő nyíltan, faji megkülönböztetés, erdélyi költő, kolozsvári költő, közösség indulatainak, könnyű szavú, szóról kellene, egész emberi, költő Reményik, helyzetben senki, költői tehetség, versekhez ember, költő értékei, végső nyomorúságból, nemesen zengő, sorsát vállaló, igazságot kereső, lélek megőrzése, , ,
2019.12 2020. Január 2020.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 15 db bejegyzés
Összes: 3867 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1469
  • e Hét: 3326
  • e Hónap: 50566
  • e Év: 50566
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.