Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Kölcsey Ferenc
  2016-01-21 22:00:43, csütörtök
 
   
 










KÖLCSEY FERENC


Kölcsei Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. - Szatmárcseke, 1838. augusztus 23.). Magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy-társaság alapító tagja volt.

Százkilencvenhárom éve, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett; e napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.

A Magyar Kultúra Napja - A Himnusz születésnapja január 22.








BÁR RÓZSA VOLNÉK...
Töredék

Bár rózsa volnék, szép leány,
Hogy elvirítva kebleden
Lelnék magamnak büszke sírt!
S o, bár lehetnék esti szellő,
Hogy édes ajkad bíborán
Szedhetnék balzsamcsókokat!

Itt állok félénk messzeségben;
S mint bércein Endymion
Sohajt a csillagokra fel,
Hová röpűlni szárnya nincs:
Némán sohajtozom feléd.

Ölelni vágy e kar, de fél,
Vágy ajkam ajkadon remegni,
De tilt komoly pillantatod.

Menj lángtekintet, ah röpűlj,
Röpűlj felé hév gondolat,
Tinéktek útat semmi nem zár.

1831







BORDAL

Igyunk derűre,
Igyunk borúra,
Ugy is hol kedvre,
Ugy is hol búra
Fordúl az élet.
Kedved a jó bor
Jobban éleszti,
Búdat a jó bor
Messze széleszti,
S elmúlat véled.

Minden por, álom,
S füst e világon;
Mi haszna gázol
A boldogságon
A hír barátja?
Ha dob riadt a
Harc reggelére,
Patakban omlik
Hullámzó vére,
S bérét más látja.

Békételen, bús,
Senyved magába,
Kétség s remény közt
Vár s fél a kába
Percet s esztendőt.
Miért törődöl
Szűk életeddel?
Napod ma mit nyújt
Köszönve tedd el,
S hagyd a jövendőt.

Reggel vagy estve,
Szélben vagy csenddel,
Eljön magától
Sorsod mit rendel:
Miként nyár és tél.
Ernyőt keress, ha
Készűl borúlni,
Szenvedj, ha nem tudsz
Hová vonulni,
Fordulhat a szél.

Éld a jelenlét
Percét s óráját,
Együtt lefutja
Jó s rossz pályáját,
S együtt húny véled.
Igyunk derűre,
Igyunk borúra,
Ugy is hol kedvre,
Ugy is hol búra
Fordúl az élet!

Cseke, 1822. december 7.







BÚSAN CSÖRÖG . . .

Búsan csörög a lomb,
Mert fú szél;
Sűrűn dobog e szív,
Mert búm kél.
Kárpát kebeléből
A szél fú;
Tőled szerelem jön ez éjjeli bú.

Lyány sziklakemény, lyány
Csillagszép,
Nem látod-e kínom,
Mely dúl s tép?
Nem szánod-e kínom,
Mely tép s dúl,
S felforrva szememben ez arcra lehull?

Hajh rózsa, piroslik
Lángorcád,
Jer, könnye szememnek
Forrjon rád!
Hervadva hevétől,
Mely áltfut,
Majd adsz temetőmre halottkoszorút!

1831







HAVAZÁS


Utcákra és terekre
szálldos a könnyű, halk hó
szitál és leng kavargó
pelyhe.

A végtelent söpörve
táncol, újra meg újra,
végül fáradtan hull a
földre.

Az álmosarcú nagy sík
fölött halotti formán,
tetők, kémények ormán,
alszik.

A csend világa áll ma.
Kinyújtózik a földön
felejtő, nemtörődöm
álma.

De a mély nyugalomból
a szív emlékre kelve,
egy hamvadt szerelemre
gondol.













HIMNUSZ

A magyar nép zivataros századaiból

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedv­vel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Meg­bűnhődte már e nép
A múl­tat s jövendőt!

Ősein­ket felhozád
Kár­pát szent bércére,
Álta­lad nyert szép hazát
Ben­deg­úz­nak vére.
S merre zúg­nak habjai
Tiszá­nak, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Fel­vi­rá­go­zá­nak.

Értünk Kun­ság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlő­vesszein
Nek­tárt csepegtettél.
Zász­lónk gyak­ran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécs­nek büszke vára.

Hajh, de bűne­ink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsúj­tád villamidat
Dörgő fel­le­ged­ben,
Most rabló mon­gol nyilát
Zúgat­tad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vál­la­inkra vettünk.

Hány­szor zen­gett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győ­ze­delmi ének!
Hány­szor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S let­tél mag­za­tod miatt
Mag­za­tod hamvvedre!

Bújt az üldö­zött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Hon­ját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s két­ség mellette,
Vér­özön lábainál,
S láng­ten­ger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halál­hör­gés, siralom
Zaj­lik már helyettek.
S ah, sza­bad­ság nem virúl
A holt­nak véréből,
Kínzó rab­ság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Ten­ge­rén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Meg­bűnhődte már e nép
A múl­tat s jövendőt!

/Cseke, 1823. január 22./


Kölcsey Ferenc - Himnusz /Bessenyei Ferenc/

Link








HOLDHOZ

Hold, szelíd hold, felhőd kárpitjában
Sokszor könnyes szemmel néztelek,
Képét láttam arcod súgarában,
Sohajtási voltak a szelek.
Karjaim kinyíltak, hő keblemre
Hogy szorítsam a szép ideált,
Ah de halhatatlan gyötrelmemre
A hevűlő megcsalatva állt!

Vágyaimtól gerjedő reményem
Őt nyomozza most is, szüntelen,
Ah de ködben elborúlt ösvényem
Tévedeztet kínos éjjelen!
Ismeretlen messze föld vidékin
Kísér s hurcol titkos érzetem;
Rengetegben, sziklák omladékin,
S vad pusztákon árnyát kergetem.

Élsz-e tündérberkek szent homályán?
Ohajtásim ott is rengenek;
Túl az égen, túl a csillagpályán
Gondolattal messze röppenek.
Képzetemben száll egy édes álom,
Lángvonással egy kép bennem ég,
Folyton érzem, és mégsem találom,
Itt közel leng e bús messzeség.

Szív, örvényed zajgó hullámában
Árad és forr mély hevűleted;
Ah magaddal küzdesz e hiában?
S tennen álmod képét kergeted?
Érzem innen kelni rejtekedből
E borút, mely titkosan hervaszt;
Szív, derűlj ki lassan fellegedből,
Vagy dobogva szaggasd széjjel azt!







HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Cseke, 1831. december 29.







Kölcsey Ferenc: A KÖLTŐ


Két istenasszony, amidőn születtem,
Vitt hűs berkeidbe, Leto szent fia,
S most, mint örökre vidám grácia,
Szelíd tavaszban lengenek mellettem.

Egyik, kitől az égi lantot vettem,
Az édesen ömlő Harmonia;
Másik te vagy csendes Fantázia,
Ki rózsaleplet vígan vonsz felettem.

Amannak oltárt nyögdelő szelek,
És búsan ömlő csermely zúgásánál
Echónak ellenében szentelek.

Neked virító bükkjeim sátoránál,
Merengve hallván a Dryasokat,
Fűzök hajadba rózsalombokat.

Sződemeter, 1811. szeptember 7-e után







MINDEN ÓRÁM...

Minden órám csüggesztő magányom
Néma csendén búnak szentelem,
Rajtad elmém, ah, törődve hányom
S könyim árját issza kebelem.
Merre, merre tüntök hű szerelmek,
Melyek láncolátok szívemet?
Ha fogjátok forró szenvedelmek
Elborítni lángként éltemet?

Most is karján fényes Ideálnak
Még magasan rengnek álmaim,
Ah, de tündérvárán nem találnak
Méltó tárgyat többé lángjaim.
Fanni, Fanni, mint zefír utánad
Sóhajtásim szállnak úntalan,
Szűnj meg egyszer lélekvesztő bánat!
Szív, mért ingerlődöl hasztalan?

Zengtem égi dalt: mint alkonyában
Philoméla kertem bokrain,
S mind hiában folytak, mind hiában
Bájos hangok lantom húrjain.
Csillagokra fel remegve sírtam,
S fényektől nem jött vígasztalás;
Berkén Echót fájdalomra bírtam,
S jajgatásnak szólt csak jajgatás.

Isten hozzád eltűnt rózsapálya,
Isten hozzád elsírt nyúgalom!
Képed lelkem többé nem találja,
Dúló vészként zúg a fájdalom.
S bár a kor, borítva fátyolával,
Tőle messzebb messzebb elvezet,
Rám világít lobbanó fáklyával,
S visszavonz a bús Emlékezet.

S ah reményem mindegyik virága
Újra fonnyad szellemkebelén,
Újra sűlyed a szív boldogsága,
S régi sebben újra vérzem én!
S míg a gyötrelemnek visszérzése
Százszorozva tépi lelkemet:
Képzetemnek vészhozó lengése
Gyújt és kínos álmokkal temet.

Szállj homályba, s húnyj el fátyolodnak
Éjjelében bús Emlékezet!
Álmaid ha lassan alkonyodnak,
Nyúgalom tán nyújt még hű kezet.
Nyájas arcod visszasúgárzása
Enyhe fény a boldog napjain;
Nékem, ah, csak Léthe áradása
Hoz segédet kínom lángjain!







REBELLIS VERS

Zrínyi vére mosta Bécset,
S senki bosszút nem állt;
Rákóczi küzdött hazánkért,
S töröknél lelt halált.
Páris ígért szabadságot,
Ti nem fogadtátok,
Járom rátok, gyáva népek,
S maradéktól átok.







A REMÉNYHEZ

Vad óceánnak mély hullámain
Vergődöm én és küzdöm a szelekkel,
S ah, képed minden este, minden reggel
Felém leng a két hajnal szárnyain.

Szelíd Remény, jobb kor szebb napjain
Mosolygva jöttél lángoló szemekkel,
De most borongasz barna fellegekkel,
Mint búcsuzó hölgy férje karjain.

Idv néked igy, ha mindent elvesztettem,
Ha tengerhabként duzzad bánatom,
Ne légyek elhagyatva, légy mellettem.

Ím újra vészek árján hányatom,
Süvöltve röppen a vihar felettem,
S remegve száll rád végpillantatom.







A SZABADSÁGHOZ

Nyisd fel ó lángzó kebeled dicső Hölgy,
Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled,
Fennröpűltedből kegyesen mosolygván,
Égi Szabadság!

Nékem is forrtak szemeimben égő
Könnyek, éreztem haza szent szerelmét,
Ints, zajos habként dagadozva várom
Lengeni zászlód.

Járom a gyáván! ki remegve futja
Fenndicsőséged ragyogó világát,
S megszokott rabság' kezein tudatlan
Csörgeti láncát.

Átok a gyáván! ki nevedre borzad,
Mert gyakor szélvész kavarog föletted,
Mert halálhörgés diadalmi pályád
Mennyei bére.

Szállj ki felhőden, s noha szózatod mint
Villogó szélvész dörög is körűlem,
S zöld borostyánod noha fürteid közt
Vérbe füredt is:

Kellemed látom, s dobog érte mellem,
Csókodat várom szerelemben égve,
Csókodat szomjún epedő ajakkal,
Jer, ne tagadd meg!







SZERELEMHEZ

Kertje csendes alkonyában,
Míg csapongva zúg a szél,
A Dalos bolyong magában,
S keble búsabb lángra kél.
Könny között tolul szemére
A benn küzdő gyötrelem;
Önts, ah, balzsamot sebére,
Boldogító Szerelem!

Minden lepke lél virágot,
Harmatot minden virág;
Én tekintem a világot,
Bús magány az s pusztaság.
Istenné, kit hajnalában
Hű karod vitt mint vezér,
Most ím égető napjában
Híves árnyat tőled kér!

Vagy ha kedved szép egében
Több remény nem bíztat már,
S csillagod rezgő fényében
Nincs egy enyhítő sugár:
Küldd el véglehelletemre
Még egyszer hív angyalod,
S tőle bérűl húnyt szememre
Könnyáztatta fátyolod.








SZÉP ERDÉLY...
Töredék

Szép Erdély barna fürtű
Leánya, hű anyám,
Tekints az égi lakból
Még egyszer vissza rám.
Im elhagyott hazádon
Pusztúlat átka leng;
Erdély ledőlt, s fölötte
Fiad keserve zeng.

1838







TÖREDÉK

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak,
Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.
Nyúgoszik az zöld lombjai közt a nemzeti béknek,
Ez ragyog újra midőn tele fénye dalomnak elönti,
S színe varázs súgáraiban szállítja fel ismét
Őseim árnyaikat, kik az őszkor napjait élték,
Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor
Don hullámi körűl, a Hét magyar eggyike, hős Ond,
Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn.
Vígan laktanak ők rohanó Tisza partjai mellett,
S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr,
Mígnem az elkomorúlt sorsnak nyila dúlva lecsattant
S könnypatak áradozott a bánatölelte teremben,
S áldozatát vérben fogadá vala boltja sötétén,
Elsiratott hamvak közt, a cégényi monostor...







VÁNDOR REMÉNY...

Vándor Remény csapongva jár,
Örömre hív, de búra vár;
Távolra mint hajnal pirúl,
Közel sötét éjként borúl.

Tenéked, ó bús Szerelem,
E rózsabimbót szentelem;
Nyájas, piros, s illatja szép,
De hajh tövíse szívet tép!

Föld-e lakod vagy fenn az ég?
Ragyogj felém örök Hüség!
S virágra mint harmat ha húll,
Enyhítsd e kínt mely bennem dúl!







VÁGY

Volnék csak kis madár,
Röpűlnék szárnyakon,
El, szép hazám felé,
Hű szívem merre von;
Túl erdőn, túl hegyen,
Merről a nap felkél,
Virúló part felett
Lyánykám hol búban él.

Lassan szállonganék
Mint esti fúvalom,
Forró szerelmeket
Csattogna bús dalom;
S elszenderíteném
A lyányt zengésivel,
Hogy édes álmain
Képem víradna fel.

Látnám, mint gyúl felém
Hullámzó kebele,
Hév ajkán, hallanám,
Nevem mint zengi le;
S az álomkép után
Felnyitván karjait,
Örömcsepp fénylené
Végig lángarcait.

Mint lepke harmatot
A rózsa bájölén:
O reszkető könycsepp
Felszívlak téged én!
S erőd balzsam gyanánt
Átfolyva mellemet,
Megenyhűl majd sebem,
Mely most kínnal temet.

Pest, 1826. november 1.














 
 
0 komment , kategória:  Kölcsey Ferenc  
Címkék: fennröpűltedből, balzsamcsókokat, véglehelletemre, elszenderíteném, visszasúgárzása, fenndicsőséged, végpillantatom, halottkoszorút, szellemkebelén, visszamerengni, rózsalombokat, csillagpályán, tengerhabként, születésnapja, szenvedelmek, könnyáztatta, düledékeiden, szállonganék, tündérberkek, gyötrelemnek, magyarország, gyötrelmemre, lángtekintet, sziklakemény, százszorozva, barlangjában, szatmárcseke, lángvonással, csepegtettél, istenasszony, elvesztettem, szabadsághoz, csonthalmain, messzeségben, rengetegben, képzetemben, magyar kultúra, végtelent söpörve, álmosarcú nagy, csend világa, mély nyugalomból, szív emlékre, hamvadt szerelemre, holt­nak véréből, szép ideált, hevűlő megcsalatva, édes álom, éjjeli hold, csarnok elontott, haza fényre, édesen ömlő, szív boldogsága, Kölcsey Ferenc, KÖLCSEY FERENC, Kölcsei Kölcsey Ferenc, Magyar Tudományos Akadémia, Kölcsey Ferenc Hymnus, Erkel Ferenc, Magyar Kultúra Napja, RÓZSA VOLNÉK, BÚSAN CSÖRÖG, Értünk Kun­ság, Bessenyei Ferenc, MINDEN ÓRÁM, Berkén Echót, REBELLIS VERS, Szelíd Remény, Boldogító Szerelem, SZÉP ERDÉLY, Szép Erdély, VÁNDOR REMÉNY, Vándor Remény,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Astra Zeneca és a vérrögösödés  Jézus tanácsa  Cukorbetegség és a vese  Szárnyalhatunk.  Mai napi mosoly.....  Tulipànok  Várják a túristákat......  Jó éjt !  Lámpa  Virágot a virágnak  Igaz ügyért való szenvedés  Hívő ember  A víz még a fogyásban is segít  Az ember eszköz  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  A nagyok kegye  Hívő ember  Szép estét  Vágyakozás  Facebookon kaptam  Verses képem  Kellemes ébredést, derűs napot  Az élet rövid, élj!  Jó éjszakát!  Facebookon kaptam  Keresztyén lét  Az aktív szén szerepe a szépsé...  5216 az új fertőzött, elhunyt ...  Naplemente  Facebookon kaptam  Padlizsánkrémrecept Hozzávaló...  Tulipànok  Tulipànok  Kereszthalál  Lehet, hogy a szelídeké lesz a...  Facebookon kaptam  Tasnádi Györgyi - Coronita Cla...  Kereszt  Naplemente  Naplemente  Az élet rövid, élj!  Jó reggelt mindenkinek  Tegyünk egyszer egy próbát. Zá...  Kórusban  Cocora völgy /Kolumbia/..........  Április 16 Magyarországon 2001...  Szeretet nem lesz többé áru  Harmónia......  Gramofon  Kereszt  Kellemes délutáni kikapcsolódá...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Virágot a virágnak  Gondolkodó  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Edinburgh hercege és II. Erzs...  Elizabeth Barrett Browning ver...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Zöld andara kristály  Himalája ( Nepál )  Astra Zeneca és a vérrögösödés  Aratás  Tanulás  Jézus  Tulipànok  Az aktív szén szerepe a szépsé...  Az élet rövid, élj!  Maurice Maeterlinck  Jézus  Tanulás  Mai harmónia kártyám  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Krisztinától  Miért feledkeztél meg rólam?  Csitáry - Hock Tamás idézet  Szép estét kedves látogatóimna...  Himalája ( Nepál )  Elvetettség és szenvedés  Szép estét  Keresztyéni magatartás  Kereszthalál  Tisztázták a szakemberek: itt ...  Elvetettség és szenvedés  Szép estét  Png nő  Kereszt  Keresztyéni magatartás  Délutáni mosoly.......  Mai napi mosoly Nektek :) ...  Az élet rövid......  A vidámságnak megvan az ereje ...  Szép estét  Szabó Lőrinc: Dsuang Dszi álma  Délutáni mosoly.......  A vashiányos vérszegénység ot...  Csitáry - Hock Tamás idézet 
Bejegyzés Címkék
magyar kultúra, végtelent söpörve, álmosarcú nagy, csend világa, mély nyugalomból, szív emlékre, hamvadt szerelemre, holt­nak véréből, szép ideált, hevűlő megcsalatva, édes álom, éjjeli hold, csarnok elontott, haza fényre, édesen ömlő, szív boldogsága, gyötrelemnek visszérzése, boldog napjain, vihar felettem, küzdő szeretőre, benn küzdő, enyhítő sugár, zöld lombjai, nemzeti béknek, őszkor napjait, elkomorúlt sorsnak, bánatölelte teremben, cégényi monostor, lyányt zengésivel, álomkép után, rózsa bájölén, fennröpűltedből, balzsamcsókokat, véglehelletemre, elszenderíteném, visszasúgárzása, fenndicsőséged, végpillantatom, halottkoszorút, szellemkebelén, visszamerengni, rózsalombokat, csillagpályán, tengerhabként, születésnapja, szenvedelmek, könnyáztatta, düledékeiden, szállonganék, tündérberkek, gyötrelemnek, magyarország, gyötrelmemre, lángtekintet, sziklakemény, százszorozva, barlangjában, szatmárcseke, lángvonással, csepegtettél, istenasszony, elvesztettem, szabadsághoz, csonthalmain, messzeségben, rengetegben, képzetemben, vígasztalás, gondolattal, szerelmeket, rejtekedből, lélekvesztő, csillagokra, tündérvárán, jajgatásnak, alkonyodnak, szerelemhez, ellenséggel, szerelemben, borostyánod, századaiból, nyugalomból, csillagszép, szerelemmel, kinyújtózik, halálhörgés, fellegekkel, visszérzése, kárpitjában, halhatatlan, pillantatod, képzetemnek, fátyolodnak, bánatölelte, szabadságot, boldogságon, megcsalatva, rózsabimbót, fellegedből, rózsaleplet, , ,
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 23 db bejegyzés
e év: 111 db bejegyzés
Összes: 4100 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3626
  • e Hét: 3626
  • e Hónap: 33275
  • e Év: 180611
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.