Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Karácsonyi versek
  2016-12-22 19:29:48, csütörtök
 
   
  . . . .













KARÁCSONYI VERSEK


A karácsony a legnagyobb magyar költőket is megihlette. A karácsony meghittsége, a tél hófehér, érintetlen szépsége az átlagembert is elvarázsolja, nem meglepő, hogy a legnagyobb magyar költőket is megihlette.

Egy szép csokor Tőlük:















Ady Endre: KARÁCSONY - HARANG CSENDÜL...


I.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből


- Úgy mint régen -
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.







Aranyosi Ervin: MI LENNE, HA A KARÁCSONY...


Mi lenne, ha a Karácsony, a szeretetről szólna?
Ha minden ember szívében egy apró gyertya volna?
Mi lenne, ha meggyújtanánk, s fénye mást elérne?
Mi lenne, ha a fény körül mindenki elférne?
Mi lenne, ha így, közösen, őriznénk a lángot,
szeretettel beragyognánk az egész világot?
Az ajándék, a szeretet, s a kedvesség lenne,
ha világunk Karácsonykor, újjá is születne.
Mi lenne, ha a Karácsony sosem érne véget?
Szeretetben és békében kezdenénk új évet?
Mi lenne, ha megváltoznánk, s emberibbé válnánk?
Mi lenne, ha meg is tennénk, nem csak megpróbálnánk?
Mi lenne, ha nem vennénk el, s megpróbálnánk adni,
s mindenkit, ki emberré lett, el tudnánk fogadni?
Mi lenne, ha megélhetnénk, mind a boldogságot,
s szeretettel jobbá tennénk az egész világot?







Áprily Lajos: KARÁCSONY-EST


Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött? -
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.










Babits Mihály: KARÁCSONYI ÉNEK


Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt.
mégis itt rídogálsz, állatok közt.

Bölcs bocik szájának langy fuvalma
jobb tán mint csillag-őr szele volna?
Jobb talán a puha széna-alom,
mint a magas égi birodalom?

Istálló párája, jobb az neked,
mint gazdag nárdusok és kenetek?
Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt:


kezed csak bús anyád melléért nyult...

Becsesnek láttad te e földi test
koldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük, hogy "megszületett"!

Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
Csengess éjükön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.







Benkő Gabriella: KARÁCSONY


Ahol annyi a szomorú
És az elrontott élet,
Ahol annyi a háború,
És a hamis ítélet.
Ahol az irigység tombol,
És a pénz a hatalom,
Ahol a háború rombol,
Pusztul élet és vagyon.
Ahol a szellem, a tudás,
Egy eltévedt mozgalom
Ahol a jutalom busás,
Ha hazug vagy és barom.
Ott kell a szeretet napja,
jobban, mint akármi más,
Ott kell, hogy az ember kapja
Lélekben a gyógyulást.
A karácsony összefogja


a sok széthulló kezet.
A karácsony visszahozza
Az eltévedt lelkeket.
Legyen ez az ünnep nekünk
A szeretet virága.
A karácsony legyen lelkünk
Felébresztő harangja.
Ahogy a harang megszólal
Szent karácsony hajnalán,
Úgy szökjön fel a mély sóhaj
A családok asztalán
Csengjen össze az emberek
Karácsonyi fohásza,
Hozzon reményt, szeretetet
és békét a világra.







Bodor Miklós: BETLEHEMI CSILLAG


Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve Mária
újszülött kis Fiát.

Karácsony este van
csend honol a tájra
szeretet szívekben
békesség hazája.

Harang hangja kondul
hótakarta tájon
templomba hívogat
havas pusztaságon.

Harangszó hívogat
zengő szép zenével


egybeolvad hangja
hívők énekével.

Egy család asztalnál
szívük valakit vár,
Ki nem jöhet haza
üres egy szék egy tál.

Zöldel a fenyőfa
besétál a házba
ünnepre öltözik
csillogó ruhába.

Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve MÁRIA
újszülött kis Fiát.







B: Radó Lili: MIT ÜZEN AZ ERDŐ?


Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
- Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!







Bernáth William: KARÁCSONY


Hó nem szitál. Az ég derűs.
Csupán az este hűs.

A szív örül: Jézusra vár.
A lélek: fénysugár.

Havatlan pusztán mély a csend
egy csillag megjelent.

Az arcokra kíváncsiság
mély áhitata szállt.

Idézve látom múltamat...
a gyémántos havat.

S míg lelkem Jézust keresi:
szívem békével van teli.







Csanádi Imre: KARÁCSONY FÁJA


A Karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép-
nem is sárba, latyakba...
Ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő-
búcsúzik a madártól,
őzikétől elpártol.

Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának-
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben!







Csákváry Zoltán: ÚJÉVI IMÁDSÁG


Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén.
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Romokból építsz boldog holnapot,
Hozzád küldjük ma szívünk imádságát
Uram, ne hagyd el árva magyarod!

Ne hagyd el őket, akik téged hívnak
A mélységből kiáltva szent neved.
Megváltást váró rongyos rabjaidnak
Add meg Uram a napi kenyeret.
Segítsd őket, kik mindig másnak vetnek,
Kiknél az éhség elsőnek kopog,
Mert áldásodból csak akkor ehetnek,
Ha a zsarnok vérebje jóllakott.

Takard be őket tél hidege ellen!
Hozz sebeikre enyhe gyógyulást!
Addj, Uram, nekik áldó két kezeddel
Bő szüretet és gazdag aratást!
Légy velük, akik verejtékben ázva
Az új Bábelhez hordják a követ,
S mentse meg őket irgalmad csódája,
Amikor a torony mindent eltemet.

Minden áldásod, amit nékünk szántál
Oszd ki közöttünk az újév során,
Hogy túl a tél lidércnyomásos álmán
Élőket köszöntsön a napsugár.
Add, hogy túléljék, amit rájuk mértek,
Keresztre verték, adj hozzá erőt.
Addj nekik, Uram, száz kisértő fénynél
Fénylőbb csillagot, égi vezetőt.

Vezesd őket, hogy soha, soha többé
El ne tévelyedjen a mi nemzetünk.
Légy velük, Uram, most és mindörökké,
Akkor is, mikor mi már nem leszünk.
Akkor is, mikor jő a boldog holnap,
S parányi sorsunk emléke sem él,
Sárga csontvázunk felett zöld fű sarjad,
Szívünk porával messze szállt a szél.

Ki jelen vagy a tűzben és a jégben,
Csillagok közt és bányák mély ölén,
Sötét árnyékban, fénylő napsütésben,
Madárdalban és kis gyermek szemén,
Ki igazgatod sorsok fordulását,
Uram, ne hagyd el árva magyarod,
Hallgasd meg szívünk újévi imáját,
És legyen minden úgy, mint akarod.







Donászi Magda: KARÁCSONY


Karácsonyfa, Karácsony,
Ezüst dió zöld ágon.
Csilingelő csengettyű,
A fenyőfa gyönyörű.
Csillagszóró, gyertyafény,
ég a fenyő ünnepén.







Donászy Magda: KARÁCSONY DÉLUTÁN


Karácsony délután
lassan jön az alkony.
Kíváncsiság bujkál
minden gyermekarcon.

Végre sötétedik...
hamvas lesz az este.
Bodri velem együtt
figyel minden neszre.

Mikor szól a csengő,
az ajtó kitárul,
piros alma nevet
rám a fenyőfárul.

Tudom, az erdőből
édesapám hozta,
a diót meg anyám
be is aranyozta...

Azért olyan kedves...
azért olyan drága.
Meghatottan nézek
Apára...Anyára.







Donászy Magda: KIS FENYŐ


Szabad-e bejönni?
Zöldfenyő vagyok.
Kicsiknek, nagyoknak,
Békés jó napot!

Jó napot, Zöldfenyő!
Régen várunk rád,
maradj itt minálunk,
díszítsd a szobát!

Nincs tarka virágom,
egyetlen tobozban,
a távoli erdők,
üzenetét hoztam.

Zúzmara díszíti,
a tobozod, s ágad,
maradj itt közöttünk,
kiskarácsonyfának.

Szeretettel jöttem,
szívesen maradok,
hogy veletek töltsem,
a szép ünnepnapot.

Állj ide középre,
feldíszítünk szépen,
te leszel a legszebb,
a földkerekségen.







Dömötör Tibor: KARÁCSONY


Karácsonykor:
Angyalok szállnak,
Híradást hoznak,
Béke jegyében,
Élet fényében,
Szentség lelkében,
Hívők hitében,
Krisztus képében
Földön jár az Isten.

Karácsonykor:
Harangok zúgnak,
Szent igék szólnak,
Imádság szárnyán,
Szíveknek vágyán,
Zsoltárok hangján,
Szeretet hídján,
Bocsánat útján
Mennyben jár az ember.







Dsida Jenő: ITT VAN A SZÉP KARÁCSONY


Itt van a szép, víg karácsony,
Élünk dión, friss kalácson:
mennyi fínom csemege!
Kicsi szíved remeg-e?

Karácsonyfa minden ága
csillog-villog: csupa drága,
szép mennyei üzenet:
Kis Jézuska született.



Jó gyermekek mind örülnek,
kályha mellett körben ülnek,
aranymese, áhitat
minden szívet átitat.

Pásztorjátszók be-bejönnek
és kántálva ráköszönnek
a családra. Fura nép,
de énekük csudaszép.

Tiszta öröm tüze átég
a szemeken, a harangjáték
szól, éjféli üzenet:
Kis Jézuska született!

1929







DUTKA ÁKOS: KARÁCSONY


Karácsony, béke szeretet.
Beszéltek róla emberek,
Várjátok, vágyó álmotok
S nincs itthon, Soha nálatok.
Elillant drága képzelet:
Gyermekkorodból jön veled.

Aranydiós szent mesefa,
anyád terített asztala.
Karácsony, béke, Betlehem...
Elég a gyertya hirtelen.
Elég a karcsú mesefán,
S mi marad holnap ezután?

Marad a gond, bűn, gyűlölet!
Pedig higgyétek el emberek,
Ez az egyetlen értelem,
Amelynek titka végtelen.
Ez az egyetlen igaz út,
Melyen mindenki haza jut.

Mely földre hozza, az eget,
A Szeretet, a Szeretet.







Dutka Ákos: KARÁCSONYI BESZÉLGETÉS AZ ÚR JÉZUSSAL 1923-BAN


Ha e beteg, bolond világra
Uram, még egyszer megszületnél,
Bár milliónyi templomod van,
Kezdhetnél megint Betlehemnél.
Szalmajászolnál rangosabb hely
Uram, tenéked ma se jutna:
Soha messzibb a Te országod,
,,Miatyánkod" bár mindenki tudja.

Ha így jönnél Názáretből
Sápadtan, fázva, december este,
Az ügyefogyott szenvedőkhöz
Párizsba, vagy Budapestre,
S leülnél az éhezők közt
S abból, amit valaha mondtál
Mesélnél új vigasztalásul -
Elfognának a tizedik szónál.

Mondjál csak új Hegyibeszédet
S amit mondtál a gazdagokról
S ha gyűlnének az elhagyottak
S szólnál az Írás-forgatókról
S ha megpróbálnád Uram még egyszer
Az Embert rávenni Szeretetre -
Internálnának, esküszöm rá,
Ha nem is vernének mindjárt keresztre.







D. Tóth Sándor - RÉGI KARÁCSONY


Szép volt a gyermekkor! A csodás Szenteste!
Mikor gyermekszívünk áhítattal leste
A csodás estének varázslatos fényét.
Lelkem most is hordja ennek emlékét.

Hosszú évek teltek. Bár még most is élne!
Most is övé lenne a karácsony fénye!
És mikor Szentestén gyúl a gyertya lángja,


Mindig rá gondolok, jó édesanyámra!

Tudom, érzem, - él még! Most is itt van velem!
A varázsfenyőhöz ő vezeti kezem.
Együtt imádkozunk most és majd mindenkor,
Mert mindig velem lesz! Minden karácsonykor!







Dömötör Tibor: KARÁCSONY


Karácsonykor:
Angyalok szállnak,
Híradást hoznak,
Béke jegyében,
Élet fényében,
Szentség lelkében,
Hívők hitében,
Krisztus képében
Földön jár az Isten.

Karácsonykor:
Harangok zúgnak,
Szent igék szólnak,
Imádság szárnyán,
Szíveknek vágyán,
Zsoltárok hangján,
Szeretet hídján,
Bocsánat útján
Mennyben jár az ember.







Fésüs Éva: ÁLMODIK A FENYŐFÁCSKA


Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.

Csillag röppen a hegyére,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel


boldog otthonokban.

Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.







Fésűs Éva: KARÁCSONYKOR


Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt.
Ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból.
Szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot én is
készítettem,
amíg készült
majdnem tündér lettem!







Gazdag Erzsi: KARÁCSONY


Szól a csengő, száll a dal.
Itt van a karácsony.
Arany csillag tündöklik
a fenyőfaágon.

Gyertya lobban, mennyi fény!
Mintha a fa égne!
Ha nem volna Karácsony
felszállna az égre.

Ott lobogna a fenyő
mint egy tüzes csillag,
amelyikről éjszaka
szikraesők hullnak.

Itt marad most a fenyő.
Itt marad minálunk.
S amíg itt lesz, mindnyájan
ünneplőben járunk.

Fényben rezeg a fenyő.
Lobognak a gyertyák.
Ünnep van ma, Karácsony
látogatott hozzánk.







Gárdonyi Géza: FEL NAGY ÖRÖMRE!


Fel nagy örömre! ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!







Gerzsenyi László: KARÁCSONYI ÉNEKSZÓ


Mikor Jézus született,
Angyalok így énekeltek:

,,Az Istennek dicsőség,
Embereknek békesség!“

Folytassuk az éneket,
Hogy mindenki hallja meg!







Helena: KARÁCSONYI VARÁZSLAT...


A szeretet ott csillog
szemed tiszta kék egén,
mennyei tekinteted
emeld reánk szép Remény!

Adj erőt... tán meghallod,
elviselni ami fáj,
s ha jutalmad is osztod,
égi kegyből gondolj ránk.

Csillagvarázst küldj nékünk,
esti szelíd harangszót,
szívünkbe békességet,
oszd nékünk a földi jót...

Fenyőnek ágain csillag ...
beragyogja kis szobánk,
dalunk száll már boldogan,
égi áldásod küldd reánk.

Szenteste csengettyű hív,
lám üzenet érkezett,
megszületett a kisded,
s benne éled a szeretet.

Véle jő egy szép remény,
s otthonra lel szívemben ...
újra éled a szép varázs,
fényeket gyújt lelkemben.


Helena: Karácsonyi varázslat... VIDEÓ

Link








Horváth Piroska - KARÁCSONY ANGYAL


Angyal szállt a kis házunkba karácsonynak éjjelén,
Nem szólt semmit, némán ült a karácsonyfánk tetején.
Csöpp kis angyal, csöpp szárnyával, finom cukorillattal,
Szőke, fürtös hajacskával, édes babaalkattal.
Selyemruhácskája csillant csillagszóró fényében,
Áhítat és kedvesség volt sziporkázó lényében.
Melegség és szeretet táncolt át a lelkemen,
Gyermekként én azt gondoltam, soha el nem feledem.
Múltak napok, múltak évek, elmúlt sok-sok karácsony,
Nem jött el a kicsi angyal, most már nagyon sajnálom!
Felnőtt vagyok, de nem szégyellem, gyermekemmel várom Őt,
Karácsonykor kislányommal fürkésszük a szép fenyőt.
Visszatért a fürtös angyal karácsonynak éjjelén,
Ott kuporog megint fényben a karácsonyfánk tetején.
Újra csillan csöpp ruhája, újra cukorillat száll,
Hittem benne, így minden évben karácsonykor angyal vár!







Ismeretlen szerző: FEHÉR KARÁCSONY


Havazik, havazik...
Meg sem áll tavaszig.
Tán az egész világ
Hó alatt aluszik.

Hó alatt aluszik,
Pilláját se nyitja,
Hó alatt aluszik
Kertünkben a fűzfa.

Álmában barkát bont;
Csupa fehér bársony...
Azt hiszi tavasz van,
S itt van a karácsony.

Itt van a karácsony,
Most nyílik virága,
Hócsillagot bontott
Minden bokor ága.

Ünnepel a tél is;
Felöltözött szépen,
Kint sétál az utcán
Ünnepi fehérben.







Jakab Anikó: KARÁCSONY ANGYALOK


Angyalszárnyon küldeményem érkezett.
Rá volt írva csomagomra: Szeretet.
Felnyitottam melengetem szívemben.
Csoda történt, megváltoztatott engem.

Reményeink hírnökei az Angyalok.
Leszállnak, s szívünk máris mosolyog!
Halkan súgva mondják el nekünk,
Karácsonykor megváltozhat életünk.

Általunk lesz fényesebb a Karácsony
Szeretteim arcában ma azt látom,
Hogy szemük tiszta örömtől ragyog,
mikor mindenki egymásra mosolyog.

Csillagszórók felszikrázó fényében
fahéj-illatú, langy-meleg estében.
Ajándékot hordoz a szeretet,
Angyalszárnyak simogatják szívemet.







József Attila: BETLEHEMI KIRÁLYOK


Adjonisten Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem,
Segíts, édes Istenem.

Istenfia, jónapot, jónapot;
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
Aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!







Juhász Gyula: BETLEHEMES ÉNEK


Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki Betlehemben született ez este
A jászol almán, kis hajléktalan,
Szelíd barmok közt, kedves bambinó,

Ó, emberek, gondoljatok ma rá:
Hogy anyja az Úr szolgáló leánya
És apja ács volt, dolgozó szegény
S az istállóban várt födél reájuk.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
A betlehemi kisded jászolára,
Amely fölött nagyobb fény tündökölt,
Mint minden várak s kastélyok fölött.

Ó, emberek, gondoljatok ma rá,
Ki rómaihoz, barbárhoz, zsidóhoz,
A kerek föld mindegyik gyermekéhez
Egy üzenettel jött: Szeressetek!

Ó, emberek, gondoljatok ma rá!







Juhász Gyula: KARÁCSONY FELÉ


Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

...Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,


És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

...És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

1902







Kacsó Sándor: ADVENT A LÁGERBEN


Ó, gyere be, kicsi Jézus,
Ó, gyere be, béke,
Hajszolt lelkem hajlékába,
Fáradt lábam, hajlott hátam
Bús Betlehemébe.

Nagyon rossz a világ most itt.
Zárva ajtó, ablak,
Mindhiába kopogtatnál,
Előkelőbb lakásokban
Aligha fogadnak.

Nem is nagyon hiszem, hogy jobb
Szállásod akadna,
Mint ez az én fáradt testem
Karácsonyi békét váró
Rozzant istállója.

Igaz, itt az idegenben
Elhagyatott, árva,
Kóbor kutyák vonítnak rá,
S hosszú puskák, szöges drótok
Állnak ajtajába.

Igaz, búval vert födelét
Komisz szél cibálja,
S nincsen semmi, semmi fény már
Hideg éjbe vakon néző
Két kis ablakába.

De az alázat szalmáját
Hintettem le a földre,
S meleg párát lehel majd Rád
Türelmességem szamara,
Jámborságom ökre.

Gyere bé hát, kicsi Jézus,
Karácsonyi béke!
Rozzant testem kis ablakán
Hadd tekintsen ki az öröm
Meleg lámpafénye.

Tirgu Jiu, 1944. december 10. - román internálótáborban







Kalotay Mária: LEGENDA: 1956 KARÁCSONYÁN


Mikor a kis Jézus lenézett a Földre
nyomban mint a zápor megeredt a könnye...
Magyar tájra esett szelíd tekintete
Pont mikor az orosz ott a magyart ölte.

El is födte gyorsan síró csillag-szemét,
a Szűzanya ölébe rejtette fejét...
A Szent Szűz is búsult ,,Virágos Kertjéért",
Istvántól rábízott hű magyar népéért!

Szomorúan telt el Jézuska ünnepe
Még az angyalok sem hódoltak előtte.
A kis Isten-Gyermek zokogott-zokogott,
s forró könnye-árja Budapestre hullott...!







KARÁCSONY


Mikor este a gyertyák csendben égnek,
az angyalok hárfáikon halkan zenélnek,
egy árva arcocska az ablakhoz simul,
s néhány könnycsepp szomorún kicsordul...

Ha szíveddel nem érzel, nem hallasz, nem látsz,
ha megállni nem tudsz, most is rohansz tovább,
nem láthatod meg a csillogó szemű gyermeket,
s nem érezheted az ablak mögötti szeretetet...

Az ünnepet sokan búsan élik meg,
fájdalmat éreznek, testük szorongón remeg,
gondolj Rájuk néhány szerető pillanatban,
s öleld meg lelküket nagy-nagy magányukban...

Életet kaptál, egy nagy lehetőséget mára,
hogy dédelgesd, vigyázz az egész világra,
egyedül Rajtad múlik, mit kezdesz vele,
s az életnek szép nyara lesz-e, vagy hideg tele...

Tárd ki szíved, nagyra tárd, adj sok-sok fényt,
szereteteddel nyújts vigaszt, nyújts bíztató reményt,
s talán egyszer, ha Te is, ha mindenki ezt teszi...
az ablak mögötti gyermek bánatát végleg elviszi...

Szeress...

/Ismeretlen/







KARÁCSONY ANGYALOK


Karácsonynak délutánján, sötét még a nagyszoba.
Kukucskálni sem, lehet, mert zárva van az ajtaja.
Csengőszóra kinyílik majd, s a sok gyertya felragyog.
Olyan jó, hogy meggyújtjátok, karácsonyi angyalok.

Szikrázik a csillagszóró, éneklünk, hogy pásztorok.
A fa alatt, mindenféle titokzatos dobozok.
Bárcsak végre megnézhetném, karácsonyra mit kapok.
Olyan jó, hogy elhozzátok, karácsonyi angyalok.

Lesz, majd ott egy papír angyal, én küldtem el hozzátok.
Azért, hogy a fenyőfánkra, ti, majd vissza hozzátok.
Olyan, mint ti, úgy csináltam, repülve jár, nem gyalog.
Olyan jó, hogy vele szálltok, karácsonyi angyalok.

Kis jászolba Jézus fekszik, az angyalom, rá vigyáz.
Körülötte, bárány, tehén, egy szamár is ott iáz.
Jézus mellett, apja, anyja, s róla szólnak a dalok.
Olyan jó, hogy van karácsony, karácsonyi angyalok.

Játszhatok ma akármeddig, most senki se veszekszik.
Azt mondják a hátam mögött, majd ha akar, lefekszik.
Együtt van, az egész család, s köztük én is ott vagyok.
Olyan jó, hogy karácsony van, karácsonyi angyalok.







KARÁCSONYI FÉNYEK


Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

Mikor a fenyő illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mi is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.







Karádi Erzsébet: KARÁCSONYI CSODA


Egykor régen, nagyon régen,
csoda történt Betlehemben.
Istállóban, barmok között
megszületett egy kisgyerök.

Ő az, kit nagyon vártatok,
akit mindenki óhajtott.
Jézus! Megmentett titeket,
meghalt értetek, emberek!

Minden karácsony este
a csodát várjuk egyre.
Mi mindannyian, emberek,
szomjazzuk a szeretetet!

Sok kis angyal szorgoskodik,


lelkünkbe jóság költözik.
Szárnyra kap álom és remény,
a kék madár repül felém.

Gyerekek boldog kacaja,
a jövő fényes csillaga.
Sugara a szívünkig ér,
s remény virága újra él!

Fényben tündököl a kis fa,
vigyáz ránk angyalok hada.
A csoda mi magunk vagyunk!
Legnagyobb csoda, hogy vagyunk!







Kányádi Sándor: ISTEN HÁTA MÖGÖTT


üres az istálló s a jászol
idén se lesz nálunk karácsony
hiába vártok
nem jönnek a három királyok

sok dolga van a teremtőnek
mindenkivel ő sem törődhet
messzi a csillag
mindenüvé nem világíthat

megértjük persze mit tehetnénk
de olyan sötétek az esték
s a szeretetnek
hiánya nagyon dideregtet

előrelátó vagy de mégis
nézz uram a hátad mögé is
ott is lakoznak
s örülnének a mosolyodnak







Kasza-Marton Lajos: KARÁCSONY KÜSZÖBÉN


Hó szitál és Karácsony jön.
Az utcán hömpölyög a nép özön
és szinte árad, kicsattan a
mosoly, a vágy és csupa öröm
minden mozdulat, minden szó,
hisz Karácsony jön és hull a hó!
- A lábak mellől égre tör
a gyermek szájt idéző hahó.

Az utcákon szellő játszik,
- a hópelyheken látszik
megdőlve fut a házak között el
és így cicázik, így hintázik
sok kicsi hópehely.
Most hiretelen,
ezen a szép téli reggelen
harangja érkezik hozzám,
kissé mély-lágyan és csendesen.

És újra eszembe jutsz. - Halk, hang,
hallom a hangod, itt lappang
körülöttem és mindég visszatér,
egyre szebben, csengő haranghangban,
télben, fehérhavas reggelen
s oly arányos most, közel Karácsonyhoz;
a hang, a hó s végtelen...







Kosztolányi Dezső: KARÁCSONY


Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve...
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.







K. László Szilvia: KARÁCSONYI ÉNEK


Karácsonyfa tűlevelén kis csengettyű üldögél,
Csengő hangján énekelget, csingi-lingi nevetgél.
Kint a hóban, falu tornyán, megkondul a nagyharang,
Zengő-bongó hangon dalol, bimmi-bamm, giling-galang.

Megérkezett szép Karácsony, köszöntjük az ünnepet,
Örüljetek nénik, bácsik, örüljetek gyerekek!
Együtt csendül, együtt zendül kiscsengő és nagyharang,
Jó, hogy itt vagy, szép Karácsony, csingi-ling, giling-galang!







Kőszeghy Miklós: ÁLDOTT KARÁCSONYT NEKED!


Ha kandalló mellett melegszel,
ha úton vagy, talán ezredszer,
ha családod ott van veled.
Áldott Karácsonyt neked!

Ha neked Isten csak gyermekmese,
ostoba lelkeknek rejteke,
csak magad erejét hiszed.
Áldott Karácsonyt neked!

Ha utca sarkán árulod magad,
fogadsz kéjelgő kuncsaftokat,
ha titkod sírva viseled.
Áldott Karácsonyt neked!

Ha mindennapjaidra tornyosul
gonoszság, mi életedben úr,
ha jobbik éned nem leled.
Áldott Karácsonyt neked!

Ha ez az élet csak keveset ád,
ha száraz kenyér a vacsorád,
vacogva dörzsölöd kezed.
Áldott Karácsonyt neked!



Ha bolyongó magány, egyedüllét
éltedet ellepi, hozzád lép
és elvesztesz reményt, hitet.
Áldott Karácsonyt neked!

Ha minden nap halálra készen állsz,
beteg perceket vizionálsz,
ha holnapod már nem hiszed.
Áldott Karácsonyt neked!

Ha igaz utat Jézusban találsz,
Isten közénk jött Fiára vársz,
vétkeidet, ha szenveded.
Áldott Karácsonyt neked!







Lajossy Sándor: KARÁCSONYKOR


Soha szebben még nem harangoztak
kis falumban, mint szent karácsonykor.
Ölelkezett Ég a földdel mostan
és tarkállott a sok nép az úton.
A templomban szépen énekeltünk:
,,Megszületett Isten Fia nékünk!"

A szentbeszéd ünnepélyes hangja
imáinkkal a magasba szárnyalt.
Úgy éreztük: Isten kezét fogjuk
s megtelt szívünk szent bizonysággal.
Szólt az ének. Ó, hogy énekeltünk:
,,Megszületett Isten Fia nékünk!"







Lendvay Hedvig: KARÁCSONYI UTAZÁS


Szent Karácsony éjszakán,
Előáll az égi szán,
Arany talpa, gyémánt rúdja,
Jézus indul földi útra.

Földi útra, messze útra,
Csengős bárány húzza, húzza.
Ezüst csengőt meg-megrázza,
Apró léptét szaporázza.

Hegyre föl és völgybe le,
Száz kis angyal száll vele.


Angyal kocsis ült a bakra,
Ostorkáját pattogtatja...

Elől száll a fulajtárja,
Vígan zeng a trombitája.
Ahol járnak csillag lehull,
Minden ember földre borul.

Amerre lép csengős bárány,
Hidat ível szép szivárvány.
Minden házat sorba járnak,
Mindent tudnak, mindent
látnak,
Mindenkire rátalálnak.

Nem nézik az ajtó nyitját,
Jézus fáját beállítják.
És a végén minden ágnak
Meggyújtják a kis gyertyákat.

Tesznek alá sok játékot,
Jézus küldte ajándékot,
Puska, csákó, baba, labda,
Örül is ám aki kapja!

Gyertya lángja libben-lobban,
Száz gyerek láb táncra dobban,
Jézus küldte, angyal hozta,
Jaj de szép a karácsonyfa.

Harang hangja száll a mennyből,
Bari nyakán csengő csendül,
Szánkó rúdját az angyalkák
Visszafelé fordították.

Egyre halkabb egyre messzebb
Mennyországba megérkeztek,
Üres szánkót helyre tolják,
Csengős bárányt csutakolják.

Fáradt szárnyuk összehajtják,
Kicsi Jézust elringatják,
Álma édes, álma mély,
Szent karácsony éjjelén.







Lengyel Jolán: KARÁCSONY FELÉ...


Hideg téli este van már,
hallgatom a szél dalát,
Félhomályos kisszobámban
gondolatom messze száll...

Felderengnek régi képek:
Most Karácsony közeleg.
De jó is volt réges-régen,
mikor voltam még gyerek.










Ligeti János: KARÁCSONY ÉJSZAKÁJÁN...


Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!
Áldd meg, Isten, a magyart karácsony éjszakáján!
Engedd, hogy a harangszó, ha már mindenüvé elért,
Egymáshoz öleljen szülőt, barátot, testvért
És mindazokat, kiket a sors ma idegen fenyő alá állit,
De lélekben itthon vannak mind egy szálig!..
Kiket - mint tékozló gyermekeket - már elveszettnek hittünk.
Ma hazahozza őket az egyszerű jászolba vetett hitünk
És a magyar röghöz láncoló szeretet,


Mely legyőz minden távot, tengert, gyűlöletet,
Hogy öledbe hozza édes szülő a gyermekedet.
Hitvesnek a hitvest, testvérnek a testvért, barátnak a barátot..
Óh, színezüstben csillogó karácsonyfa, legyél érte áldott!
- Bár ne aludna ki fényed soha, mely lángol karácsony éjszakáján,
Áldd meg, Isten, a magyart itthon és a világ minden táján!

1958







Lukács Angéla: KARÁCSONY


Karácsony van, s odakint,
hull a hó, hull a hó.
Angyalt vár a sok gyerek,
jaj, de jó! Jaj, de jó!

Énekelnek boldogan,
hangjuk messze zengő,
Nini! Nyílik az ajtó,
s csilingel a csengő.

Ég a gyertya, csillog
már a fenyőfa éke,
fehér szárnyon száll közénk
Angyalunk, a béke.







Lupsánné Kovács Eta: ÜNNEPVÁRÁS

Alkonyodik már az idő,
az ég szövi bíborát,
nyomában a hűvös szellő
elsöpri a hódarát.

Karácsonyi gyertya lángja
hívogatón integet,
Egy mosolyban, érintésben
rejtőzik a szeretet.

Szent Karácsony nagyon várunk,
erősíts meg lelkünkben,
mindig vágyunk szeretetre,
remény van a szívünkben.

Pihen most az aggodalom,
halkulnak a sóhajok,
karácsonyi szép dallamon
ringanak a holnapok.







Maryam - KARÁCSONY SZENT NAPJÁN


Karácsony szent napján megnyugszik a lélek
Égen és földön is angyalok zenélnek
Gyertyák gyúlnak sorra, mécsesek lobognak
Nyoma sincs bánatnak, szívünk összedobban.
Minden ember békés, otthonában készül
Fő a finom leves, karácsonyfa szépül.
Terített asztalon épp már készülőben
Friss kalács illata száll a levegőben.
A fenyő új ruhát ölt, fény-fűzér a karja
Tetejét ezüstös kristálydísz takarja
Csillagszóró szikrák csillannak az ágán
Piros gömbök lógnak meseszép palástján.
Gyermeki kezecskék izgatottan várják
Mit hozott Jézuska, s vidáman csodálják
Mit rejt a fa alja, van-e még ajándék
Azon nyomban kezdődhet az önfeledt játék.
Adventi koszorú pihen az asztalon
Gyertya lángja lobban, nézem, és csak hagyom
Töltse be a szobát arany sugarával
Tele van a szívem meleg boldogsággal.
Karácsony éjjelén én csak azt kívánom
Szeretet és béke legyen a világon
Lehulló hópelyhek vigyázzák az álmunk
Minden beteljesül, amit csak kívánunk.










Marschalkó Lajos: A FOGOLY BÍBOROS


Kemény az éj a véres cella mélyén,
a Sátán áll őrt kinn az éjszakán,
és akit őriz, annak nincsen társa,
csak a világot vádoló magány.
Körötte szurony, géppisztoly és börtön
s hol a Halál a szolgává tett földön
a mártírokból légiót soroz:
Ti szabad népek! Moszkva bilincséből
üzen néktek a fogoly bíboros.

Egyedül álltam, Istennel - Hazáért,
míg ránkszakadt a gyilkos Ázsia,
de Boldogasszony zsoltáráért zokogva
velem jött népem millió fia.
Gyilkos erő bár eltörte a kardot,
Krisztus keresztje a magasba tartott
égi jel: itt, a Tisza felett
ti szabadok, ti gondtalanul alvók,
az én keresztem védett titeket.

Mohinál Ugrin, Tomori Mohácsnál...
Vártam én is, hogy mozdul a világ,
s nem hagyja veszni - szemben Góliáttal -
a szabadságért harcoló fiát.
Hisz azt védtük itt, ami a tiétek:
a lelket, amely az oltáron égett,
s karácsony éjjel kialudt a fény...
Magam maradtam, mint egykor a kertek
a Golgotának égbeszúrt hegyén.

Kemény az éj a véres cella mélyén,
a Sátán áll őrt kinn az éjszakán,
és akit őriz, annak nincsen társa,
csak a világot vádoló magány.
Körötte szurony, géppisztoly és börtön
s hol a Halál a szolgává tett földön
a mártírokból légiót soroz:
Ti szabad népek! Moszkva bilincséből
üzen néktek a fogoly bíboros.

1949 Karácsony







Mányoki-Németh Károly: JÁSZOL KÖRÜL


Hajnal dereng -
hó csillámlik
Ezüst sávban
holdfény vakít

Kéklő mennybolt -
felhő takart
zugaiban:
Mécs csillag gyúl

üstökös fény
Karácsony-éj
kisded szület -
Pásztordal zeng:

Szeretet jön
három király
Bölcs, vén aggok:
Áldást osztók.

József az Ács
és Mária
Jézus anyja
Fohászt küldnek

Ég Urához:
S jászol körül
Angyal mosoly -
kara zeng - száll.







Medriczky Andor: KARÁCSONYI PÁSZTORÉNEK


Betlehemi kis jászolban
Isten fia jött közénk,
Megváltani minden embert
Gazdagot és a szegényt.
Szeretetet áraszt máris:
Kis kezét nyújtja felénk.

Betlehemi kis jászolhoz
Jöttek szegény pásztorok,
Angyalszózat hívta őket
Az istálló ragyogott.
S hoztak ami tellett tőlük:
Báránykát, juhászbotot.

Később jöttek a királyok
Ajándékkal gazdagon,
Tömjén, mirha és aranykincs
Csillog-villog a napon.
Mert király Ô, a kis Jézus,
Övé minden hatalom.

Most mi jöttünk, hazátlanok,
Legszegényebb hívei,
Vándorúton, kincsek nélkül
Szívünket kiönteni.
Kicsi Jézus segíts minket
Hinni, tűrni, küzdeni...

1951







Mentes Mihály: PROLETÁR KARÁCSONY


Pincelakás. Vad. Nyirkos és hideg.
Egy koldusasszony karácsonyt mesél
A gyermekeinek.

,,Anyám, úgy fázom..." ,,Csitt, csak csendesen.
Ilyenkor jár az áldott kicsi Jézus.
Talán hozzánk is eljön. Ôt lesem."

,,Éhes vagyok, jaj..." ,,Kicsit várjatok:
már erre jár a túlsó soron
Fényben égnek már mind az ablakok."

Egy fénycsík táncol a pice falán,
Sóváran nézik a lázas szemek:
,,Nem is talál be mihozzánk talán."

,,Én behívom. Jó lesz, édesanyám?"
,,Megyünk mi is mind." S az utcán bolyong
Az éhes, fázó kolduskaraván.

Benéznek itt-ott fényes ablakon.
De a kis Jézus tovább hívja őket:
,,Én odább lakom."

Hideg templomban koldus Betlehem.
A kicsi Jézus szalmán didereg...
,,Nézd, anyám, ott is egy proletárgyerek!"

A szegény rongyos had haza oson,
álmukban Jézus látogatja őket,
s könnygyöngyök égnek ócsak vánkoson.







Mentovics Éva: KARÁCSONYI JÓKÍVÁNSÁG


Szent karácsony beköszöntött,
pompázatos ruhát öltött.
Oly szaporán, mint a zápor,
ezer csillag hull a fáról.

Örömkönnyek hullnak egyre,
s pottyannak a kis kezekre.
Fenyőfánkat körbeálljuk,


és egymásnak azt kívánjuk:

E szép este minden fénye
adjon erőt az új évre.
Minden napja legyen ünnep,
melengesse kis szívünket.







Mészáros Sándor: KICSI JÁSZOL


Úgy szeretném, hogyha szívem
Kicsi jászol lenne,
Karácsonykor az Úr Jézus
Megszületne benne.

Befogadnám, betakarnám,
Illattal beszórnám,
Hideg széltől, deres csóktól


Szeretettel óvnám...

Elringatnám: szent álmait
rózsákkal behinteném,
S ránk borulna csillagostul
Csöndes, égi szent éj...

Jer, Uram, hát, várlak, jövel!
Szívemet kitárom...
Születésed áldott percét
Örömtelten várom...







Móra László: KARÁCSONYI CSENGŐ


Csingilingi, cseng a csengő,
Száll a szánkó, mint a felhő,
Csaknem elszakad a gyeplő,
Csingilingi, cseng a csengő.

Égi szánkót hajt az angyal.
És mire az estihajnal
Megjön a szép fenyőgallyal,
Cseng a csengő, jő az angyal.

Itt a Jézus angyalkája,
Égben termett csodafája,
S mindent, mindent aggat rája
A kis Jézus angyalkája.

Arany diót, arany csengőt,
Ezüst lepkét, ringót rengőt,
Amilyen még földön nem nőtt,
S csilingelő arany csengőt.

Kérünk Jézus angyalkája,
Ahol sok a koldus, árva,
Hol jóságod legtöbb várja,
Ott pihenj meg legtovábbra.

Hozz örömet, békességet,
A szíveknek melegséget,
Karácsonyi szép meséket,
S az Istennek dicsőséget.







Móra László: KARÁCSONYI IMÁDSÁG


Ó, édes Jézuska,
Hallgasd meg szavunk!
Nagy országért síró
Bús magyarok vagyunk.

Szent karácsony estjén
Halld meg ezer jajunk...
Igaszágot kérő
Bús magyarok vagyunk.

Küldd le angyalkáid,
Tedd fényessé napunk!
Hiszen csak sötétben
Botorkálók vagyunk.

Széttépett Hazánkban
Nézd városunk, falunk!


Alig-alig élők
Meglopottak vagyunk.

Ne küldj sok játékot!
Karácsonyfát se adj!
Ó, csak azt tudhassuk,
Hogy most közöttünk vagy.

Hogy közibénk jöttél
S két áldott kezeddel
Földi csodát teszel
Síró nemzeteddel.

Ó, édes Jézuska
Hallgasd, amit kérünk:
Szent István országát
Adjad vissza nékünk!







Negyedi Szabó Margit: URAM! MIT ADJAK NÉKED KARÁCSONYRA?


NINCSEN ARANYOM, bíborom, ámbrám,
Nem adhatok dús gyámánt-kincseket.
Szegény poéta mit adhat szépet,
Uram, karácsonyra mit adjak Néked?

TÖMJÉNEM VAN csak, néhány szem tömjénem,
s a lelkem hittől lobogó lángja.
Hadd illatozzék, szálljon fel Hozzád
Áldozattüzem gomolygó árja.

ÉN DALT TUDOK csak, egyszerűt, tisztát,
Mely Téged áld és Téged magasztal,
Fogadd e dalt, mely Tehozzád száll fel
Tömjénes, égő füst-áldozattal.

SZÁLLJON AZ ÉNEK, zengjen az oltár,
Terjessze széjjel illatos árját,
Téged dicsérjen, Tégedet áldjon,
Szegény poéta kis Jézuskáját.







N-Orbán István: KARÁCSONYI ÉNEK


Ha meggyúlnak a gyertyák, és felhangzik az ének,
Mennék... mennék,... mennék én közétek.
Dalolnék imát, mondanék meséket,
Szent Karácsony este... ha felhangzik az ének.

Meglásd megérkezik, megjön valahára,
Megváltó születik Isten parancsára.
Megváltó születik, Mária az anyja,
Három király indul, rögvest felkutatja,
Az égen egy csillag vezeti őket
Fényesen ragyogva, az utat mutatva.
Meglelik, tisztelik, az embert, az újat,
Sokan reménykednek, sokan csak bámulnak.
Megváltó születik, mondja az ének,
Mennék, mennék, mennék én közétek.
József és Mária menekülnek újra,
Egyiptom a céljuk és Jezus tanulja,
A leckét, hogy miként tesz az ember,
Miként alázza meg számtalan gazember.
Tanul emberséget, szeretetet példát,
Szeresd barátod, segíts a gyengét,
S ha arra kerül sor, mentsd meg a cemendét,
Ne várj a sorstól semmit, amiért nem tettél,
Ne vágyódj olyanra, mit mástól elvehetnél,
Ne magadra gondolj, maradj mindig ember,
Hiába sújt le rád a korbács ezerszer,
Hiába adnak el a Júdások százszor,
Hiába tagad meg Péter a bátor,
Az úton menned kell, s ez itt a kezdet...

Ha meggyúlnak a gyertyák, és felhangzik az ének,
Mennék..., mennék..., dalolnék imát,
Mondanék meséket, s mennék közétek
Szent Karácsony este... ezért szól az ének.







Pálfalvi Nándor: KARÁCSONY


Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.







P. Pál Ödön: KARÁCSONY ÉJJELE


Se hold, se csillag fenn az égen,
Eltünt az éjnek méla boltja;
A bűn a földet, mint koporsót,
Fekete bakacsinba vonta:
Pont sincs, hová reményevesztve
Az ember bús szemét meressze.

De a Sátán lát a sötétben,
S minden gonosz fülébe hallik -
Meghallja Heródes parancsát
S kéngőzös szája röhejbe vonaglik:
,,Lelöktél Isten! Jó, nem bánom,
Hát úrrá lészek e világon!"

Szívekre vág egy kalapácsnak
Izzó szikrát verő ütése...
Halálosnak gondolta minden -
És - halleluja! - mégse, mégse...
Sőt ott, hol a szuroksötét volt,
Kristályosan dereng a mennybolt.

Az Úr szeme villan ki rajta:
Nagy égő rózsa fenn az égen.
Fényében a Három király
Egy rozzant istállóhoz mégyen;
És onnan, onnan gőgicsélve
Hallatszik a kisded beszéde:

,,Azért küldött - Atyám - a földre
Hogy minden bajnak - kútforrását
A gonoszságot - eltöröljem"...
Az édes hang lesujtja a Sátánt,
De angyalkart zendít meg az égen
S hozsannát az ember szívében!







Pilinszky János: A FÉNYESSÉGES ANGYAL IS

Emlékezés egy világháborús karácsonyra


Az égbolt elsötétedett.
S akár a végitélet
zord fellege tört volna ránk,
a föld is oly sötét lett.

Gyermekszívünk is oly nehéz!
A házak és a kertek,
az egész törékeny világ,
éreztük, velünk reszket.

Aztán a roppant csöndön át
puhán és észrevétlen,
a hangtalan meginduló
és puha hóesésben,

akár a fényes pelyhek is
vigyázva földet értek,
a fényességes angyal is,
ő is a földre lépett.







Pohárnok Jenő: KARÁCSONYFA ALATT


Eljött a nap, mit várva-vártunk,
Az égen csillagfény ragyog,
Jézuska fáját ím' elhozták
A halkan szálló angyalok.

Köszönjük neked, édes Jézus,
Hogy szíved minket így szeret,


S az angyalok dalával együtt
Dicsőítjük ma szent neved!

S ha elmúlik majd a karácsony,
Te akkor is maradj velünk,
Míg élünk, ezt a kis családot
Szeresd, ó édes Istenünk!







Reményik Sándor: KARÁCSONYKOR


A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök - ide.

Itt minden fehér lesz, - fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.

És én fenyőtől fenyőhöz megyek


És minden fenyőt megsimogatok.

És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?

És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk...
Néked ajánlom égő szívemet...

Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.







Reményik Sándor: MAGYAR KARÁCSONY (1920-1923)


Arról a Szent Magyar földről,
melyet tőlünk elraboltak,
amelyet most gyáva rablók,
gaz árulók bitorolnak.

Valaki egy fenyőfácskát,
hozott nekem karácsonyra
ahol az én bölcsőm ringott,
onnan hozta, onnan hozta.

Elvágták a gyökerétől
és bedugták egy favázába,
az eleven gyökér helyett,
ez a faváz lett a lába.

De sok földönfutó Magyar,
osztozik e szörnyű sorsban,
akit csonkán elüldöztek,
koldus-mankón járnak mostan.

Az én gyökerem is ott van,


ahol azé a kis fáé,
ott van-ezer éve-van ott,
ősapámé, ősanyámé.

Szinte hallom, hogy mit suttog,
nekem az a csonka fácska,
s panaszára mit felelget,
sajgó szívem dobbanása.

S, amint ráhull egyre könnyem,
a kis fenyő meg-meg rezzen,
s hirtelen egy szörnyű erőt,
érzek meg a két kezemben.

A szeretet Szent ünnepén,
lángba borul imádságom,
verd meg Isten, azt ki oka,
hogy ilyen a Szent karácsony.







Reményik Sándor (Végvári): NAGY MAGYAR TÉLBEN


Nagy magyar télben picike tüzek,
A lángotokban bízom,
Legyen bár messze pusztán rőzseláng,
Bár bolygófény a síron,
Szent házi tűz, vagy bujdosó zsarátnok:
Boldog vagyok, ha magyar lángot látok.

Nagy magyar télben picike tüzek,
Szikrák, mécsek, lidércek,
Mutassatok bár csontváz halmokat,
Vagy rejtett aranyércet,
Csak égjetek, csak melegítsetek ma,
Soh'se volt ily szükség a lángotokra!

Nagy magyar télben picike tüzek,
Jaj, be szétszórva égtek,
Királyhágón, Kárpáton, mindenütt!


De mondok egyet néktek,
Szelíd fények és szilaj vándorlángok:
Mit gondoltok: ha összefogóznátok!

Nagy magyar télben picike tüzek,
Soh'se volt olyan máglya,
Mintha most ez a sok-sok titkos láng
Összefogna egy láncba......!
Az égig, a csillagos égig érne,
És minden idegen rongy benne égne!

1919. február







Reviczky Gyula: KARÁCSONYKOR


A zúgolódás, gúny, harag
Rég halva már szívemben.
Egy szóval sem panaszkodám,
A kis Jézus ellen.

Nem vádolnám balgán azért,
Hogy engem kifelejtett.
Hogy nem hozott ajándékot,
Szemem könnyet nem ejtett.

Lelkem nyugodtan, csöndesen
Átszáll a nagyvilágon.
Imádkozom, hogy Jézusom
Minden szegényt megáldjon.

Ágyamra dőlök, s álmodom
Egy régi szép, édes álmot:
Boldog, ki tűr és megbocsát,
S ki szenved, százszor áldott!







Sajó Sándor: KARÁCSONYI ÉNEK


Akkoron csillag gyúlt az égre
És rásugárzott a vidékre,
És Betlehem fölött megállván,
Egy rongyos istálló homályán
Tündöklött már a Glória:
Ott ingecskében, szép fehérben,
Feküdt a jászol szent ölében
Az Isten egyszülött Fia...

A hír bejárta a világot,
És jöttek bölcsek és királyok
És együgyűk és pásztorok:
Ott minden lélek egyetérzett
És sírt és álmélkodva nézett
És boldogan fohászkodott:
Örömöt hozván az embernek,
Dicsőség légyen az Istennek!

Ó betlehemi égi csillag,
Világmegváltó Szeretet!
Lásd, én is várlak, várva hívlak:
Jöjj, váltsd meg ezt a nemzetet!
Lásd, sírva vár egy csonka ország
És gyásza fátylát lengeti,
Ó szánd meg népe árva sorsát
S hozz végre örömöt neki:

Jöjj újra úgy, mint azelőtt,
Hozz duzzadt ágú friss fenyőt
A Tátra s Erdély erdejéből,
Az elrablottból, - a mienkből!
Ó, neked lehet és szabad, -
Neked nem állja utadat
Oláh Heródes, se cseh zsandár,
Mert a te utad magasan jár,
Te angyalként jársz, égi szárnyon,
Te átrepülhetsz a határon,
Mindenhová és mindenhonnan, -
Te sohsem voltál Trianonban...

Ó, szállj le hozzánk, égi angyal,
Ó, jöjj, kis Jézus s légy velünk,
És igazságot hozz magaddal,
És sok játékot hozz nekünk, -
Mindent, mit vágyunk álmodott:
Sok trombitát és sok dobot,
És sok-sok puskát, kardot, ágyút,
Hogy szent nevedet áldva-áldjuk,
Hozz hírt, amelynek hallatára
Itt minden szemek fölragyognak,
Boldog Karácsonyt valahára
Szegény-bús-árva magyaroknak!







Sík Sándor: A NAPKELETI BÖLCSEK


Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakában,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elől ment a három.

A sziklás föld mogorván és kopáron
Feküdt el lábaik alatt.
Méltóságos sora a száz tevének
A harmaton halkan haladt.
És mintha fehér árnyak lengenének,
Úgy vonult végig a fehér sereg
A völgyön, ahol nem nőttek virágok,
S a városon, ahol az emberek
Nem virrasztottak és nem énekeltek.
S ahol nem látta őket senkisem.

És így suhant el csendesen
Életre éledt vágya Napkeletnek
Az ezredéves éjszakán.

Ama csillag után.







Siklós József: ÜNNEP UTÁN


Oly szép ünnep a karácsony!
Készülünk rá jó előre.
De ha elmúlik az ünnep,
Vajon mi marad belőle?

Finom falatok emléke,
Néhány gyorsan romló játék?
Földre-hulló tűlevelek,
Elfelejtett pár ajándék?

Maradjon szívünkben Jézus!
Az az öröm, az a béke,
Amit Ő hozott magával,
S annak nem lesz soha vége!







Szalai Kincses Ibolya: KARÁCSONYVÁRÓ


Szél szava szárnyal
hódara szálldos
ünnepi fényben
ámul a város

Tél dala röppen
szív szava szökken
sok kicsi gyermek
angyal-örömben

Tél dala lüktet
hópihe szálldos
gyermeki szívben
hála virágoz...

Halkul a dallam
Éj dala vár most:
csengettyűhangon
hozza az álmot







Szappanos Márta Mária: KARÁCSONY ÉJJELÉN


Meg-nyilt az Ég!
Pehelyspórákban hullt a szeretet-fény,
Millió lámpa gyult
A sötétség titkos éjjelén.

Testet öltött s emberré lett
Az üdvöt sugárzó isteni lény,
S fehér gyolcsokban piheg, mint halvány
Rozsaszirom: a Szűz kebelén.

S gyult millió lámpatűz a sötétség éjjelén
S a föld minden zugába betört a lámpa-fény.
Ugy lángol azóta s patakzik szerteszet
Hogy kétezer év sem olthatta el forró sziv-tüzét.

E forró lávafényből
Harangot öntött a szeretet,
E harang zugástól megittasult a föld,
A szikla megrepedt,

S meg-megkondul ember szivednek
Elrejtett zugában, halkan, csendesen,
S igy szálldogál Karácsony éjjelen
A béke, s megszentelt szeretet.







Szent Ágoston: MEGSZÜLETETT AZ ISTEN FIA


A jászolban fekszik,
de a világot tartja fenn;
emlőkből táplálkozik,
de az angyalokat táplálja;
pólyába takarják,
de halhatatlansággal
ruház fel bennünket;
tejjel tartják,
de imádás hódol neki;
nem talál helyet a szálláson,
de templomot épít magának
a hívők szívében;

hogy ugyanis erős legyen a gyöngeség,
gyönge lett az erősség.










Szilágyi Domokos: KARÁCSONY


A puha hóban, csillagokban,
az ünnepi foszlós kalácson
láthatatlanul ott a jel,
hogy itt van újra a karácsony.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,


hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony.







Szuhanics Albert: SZENTESTE


Szeretet fényével üdvözítő király,
ő, kit Karácsonykor mindenki visszavár.

Éjjel születik meg az Isten fény-fia,
boldogan ringatja karjában Mária.

Retteg a sötétség, ha csak reá tekint,
mert az üdvözítő feltárja titkait.

Mennyek Királynője az ő édesanyja,
születési helyét csillaga mutatja.

Őnéki hódolnak napkeleti bölcsek,
angyalok a mennyben, s pásztorok is jőnek.

Béke fejedelme, Szelídségnek atyja,
üdvözítő szívét szeretetként adja.

Örvendezz Magosság! Békesség a Földnek!
Új napja virradt ránk az örök évkörnek!







Theodor Storm - KARÁCSONYI DAL


Nevetve néz le a világra
az ég egy szelíd csillaga:
a fenyőerdő illatára
fagyot lehel a téli pára,
gyertyafényes az éjszaka.

Oly boldog szívem, lázban égve,
az édes Karácsony van itt!
Mesecsöndű gyönyörűségbe
csalogat harangok zenéje,
a csengő hang felmelegít.

Kedves varázslat int megállnom,
imát mond szám, ámul szemem,
leszáll rá arany gyermekálom,
pilláimat lassan lezárom,
érzem, csoda történt velem.







T. Nagy Ilona: ANGYALOKRA VÁRVA


Valamikor régen
ünnep éjszakáján
kis fenyőgally mellett
angyalokra vártam.

Kis fenyőgally mellett
vén tanyasi házban
ültem anyám mellett
angyalváró lázban...

Óh! Az Angyal nem jött
nem érhetett rája,
ajándékot hordtak
fényes fenyőfákra!

Mennyezetes fákra
szép díszeket rakva,
csilingelő szánkón
égi dalt dúdolva...

Nem tudtak eljönni
szegényes házunkba,
kényes úri porták
várták őket sorra...

Míg aludtam éjjel,
az Angyal megjelent,
meséskönyvet hozott,
benne üzenetet:

Első oldalára
aranyozott írás,
"Szeretettel Édesanyád"
s kis verses folytatás...

"Néked adnék mindent,
de nekem semmim sincs,
ezért Karácsonyra
e könyv legyen kincs."

Akkor nem értettem,
Angyal sugallhatta,
tiszta üzenetét
az Úr meghallgatta...

Örök szeretetét
adta a sorokban.
Karácsony éjjelén
előveszem újra.

Könnyes szemmel látom
azt a boldog évet,
a mesés gyermekkort,
gyönyörű meséket.







Tollas Tibor: FENYŐK


. . . . . . . . . . . . . . . . . . t
. . . . . . . . . . . . . . . . . . i
. . . . . . . . . . . . . . . . . .tű
. . . . . . . . . . . . . . . . levelű
. . . . . . . . . . . . .csend kupolái
. . . . . . . . . . . . . . . . .örök-
. . . . . . . . . . . .zöld fenyvesek
. . . . . . . . . . . . . . . . .a hó
. . . . . . . . .alól is reményt szikrázni
. . . . . . . . . . . . csak zengjetek!
. . . . . . . .Isten nélküli istállók mélyén
. . . .ti őrzitek a szárnyatok alá menekült
. . . . . . . . . . . . . . Kisdedet.
. Túl: arasznyi ágaitok szalmazsákokba rejtve,
. . . . . . . . . . . . . . . ha őrök
elkobozzák, rabok szabad szívében nyit tovább!
. .Némán is hirdessétek e gyűlölet-rengetegbe':
. . . . . . . . . . . . . . . csak a
. . . . . . . . . . . . . . .szeretet
. . . . . . . . . . . . . . . .tehet
. . . . . . . . . . . . . . . csodát.







Tompa Mihály: KARÁCSONY ESTÉJÉN


Nem hallod-e? Kopogtat valaki...
Told hátra, édes anyjok, a reteszt!
Setét van künn, s erősen fú, esik...
Ereszd be a szegény utast, ereszd!
Boldogtalan, kinek ma útja van,
S ott éri a szent est, hol idegen!
Csak erre, erre! bátran egyenest, -
A szó elég jókor lesz ide benn!
- Ah, ifjú s vándor, mint a mi fiúnk!

Isten hozott, oldozd le saruid -
Jól ég a tűz, melengesd fel magad!
Szemközt fogott a csapkodó vihar,
Hajfürtöd a két orcádhoz tapadt!
Hja szenvedés az utas élte most...
Szél ostora s köd a kísérete,
Ember s hajlék öröm reája, kit
Éhes, vonító vad kísérgete.
- Nem jársz-e künn te is, szegény fiam?

Elébb, elébb! Úgy hátra mért vonulsz?
Tied köztünk az asztalnál a hely,
Szerény tálunk mellett bor és kalács,
Elégülj meg, vidulj fel, s ünnepelj!
Vendégünk vagy, s szállást ad e fedél,
S alatta szél - hideg, ne félj, hogy árt!
Megosztjuk, ami jót nyerénk - veled,
Nyújtsd közelebb azt az üres pohárt...
- Hol ünnepelsz te most, jámbor fiúnk?

Aztán beszélj, hadd halljam a szavad.
S hogy ifjú szívednek mily álma van?
Nagy cél után kellett eredned - a
Széles világnak ily fiatalon!
Élnek-e még szüleid, a kiket
Úgy érdekel szerencséd és bajod?
Hazafelé fordul-e már utad,
Vagy a tieid még messzebb hagyod?
- Miként az a mi kedves, rossz fiúnk!

Mert úgy van az! oly balga a szülő:
Hogy a fiak serdült korára vár.
Akkor kiszállnak... S árván marad
Üres fészkében az anyamadár.
Bár szüntelen fáj, fáj... ilyenkor ont
Az a hiány legkeserűbb könnyüt:
Midőn az édes vagy szent alkalom
Nagyot, kicsinyt a háznál egybegyűjt...
- Mikor térsz meg mi várva várt fiúnk?

Mikor telnek be édes álmaink...?!
Úgy lenne majd végóránk is nyugodt...
De ím éjfélt üt - a hívő világ
E nagy s dicső ünnepre eljutott:
Hogy reggel új, szent érzések között
Hallgassuk a váltság örök szavát:
Hajtsuk fejünket nyugalomra most,
Jer, a vetett ágy vár... jó éjszakát!
- Jó éjszakát, mi szeretett fiúnk!







Tóth Árpád: KARÁCSONYI EMLÉK


Itt volt, elment a szép karácsony,
S amíg itt volt, jó koszton éltünk,
Cukron, fügén, mákos kalácson.

Hozott diót, mogyorót, smukkot,
Új százkoronás is volt nála,
De erről alig szólt egy kukkot.

Hogy a pénzügy is derűt öltsön,
Adott az osztrák - magyar banknak
Húsz koronát - aranyban! - kölcsön.

És hozott új választó-listát.
Mely szerint csak Lukács szavazhat,
S megválaszthatja Tisza Pistát.

A Béke is, e bús egyénke,
Jött volna vele, ám egy hídon
A strázsa belelőtt szegénybe.

Örült Prohászka is Prizrendbe,
Az udvarias szerb kormánytól
Egy sérvkötőt kapott prezentbe.

Szóval a karácsony sok kincsét
Megkaptuk és ami a legfőbb,
Megszűnt a fűtőanyag-inség.

Ez üdvöt zengem el ma számmal:
Egész télen fűthetünk majd
Egy-egy dús - karácsonyi számmal!







Tóthárpád Ferenc: UGYE, HALLOD SZAVAM?


Karácsony van! Kisjézusom,
ugye, hallod szavam?
Segíts nekem, hogy még jobban
ismerhessem magam!

Segíts, hogy a testvéremnek
jó testvére legyek,
szeretetem tőled kapjam,
és hogy szeressenek!

Segíts, hogy a szüleimnek
jó gyermeke legyek,
Megérthessem a világot
és az embereket!

Karácsony van, Kisjézusom!
Téged ünnepelünk.
Hit, a béke s a szeretet
legyen mindig velünk!







Tóth Juli: KARÁCSONYI ÁLOM


Karácsonyi álom,
csillag ül az ágon,
Kicsi Jézust melengeti,
hogy meg ne fázzon.

Karácsonyi álom,


valósággá váljon!
Szent éjszakán angyal dalol
az egész világon!







Törő Zsóka: ÉGI KÜLDÖTT

Karácsony a szeretet ünnepe


Megnyílott az éj bársonya,
fényárban egy égi csoda,
angyal szállt le a mennyekből,
szárnya fehér hópehelyből.

Arany színű haja lebben
csillagoknál fényesebben,
szemében a hold sugára,
ezüst békét hint a tájra.

Angyal ő, az ég küldötte,


lelked fénnyel betöltötte,
könnyű lépte tovalibben,
örömöt hagy minden szívben.

Ha a lelked kitakarod,
ajándékát befogadod,
boldogság kíséri lényét,
megleled újra a békét.

Karácsonyi gyertyák fénye
legyen jövőnk új reménye,
költözzön szívünkbe derű,
legyen az ünnep gyönyörű...







Túrmezei Erzsébet: GYERTYA


Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
A belén észrevenni már, hogy égett.
S én mégse dobom el mint semmiséget.
Nézem, elémbe állítom,
Majd a kezembe' forgatom.
A cirádáit, ferdeségét,
törött voltát, sok betegségét
mind tudom már, mind ismerem.
Igénytelen, értéktelen.
Szépsége, ékessége, ára
nincs semmi. Mégse dobom el.
Félreteszem karácsonyfára.
Majd a lángjába néz szemem,
s nem lesz nekem
igénytelen, értéktelen.
Sok betegsége, ferdesége,
törött volta nem semmiség-e,
ha ott lobog az ágon,
s vezérlőm, világom,
útmutató fény Betlehem felé?


Tekintetem sugarát issza,
lelkem száll századokon vissza:
a nagy csodát csodálja újra
és megremeg belé.
Magában semmi. Félredobnám.
De ha zöld fenyőről ragyog rám,
a szívem fölviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzám.
Kezembe' forgatom, nézegetem,
s valami egyre azt súgja nekem,
hogy ez a kis gyertya az életem.
Görbe, törött, beteg.
Valami, amit senki nem keres,
mert észrevenni nem is érdemes.
Végigélni se volna érdemes,
ha nem lenne karácsony...
ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával
karácsonyesti csodálatos fákon...
ha Betlehem felé utat mutatva,
nem ragyoghatna, nem világolhatna,
végigélni se volna érdemes.

De van karácsony, s én úgy szeretem


kis gyertyaéletem.
Ameddig karácsonyra vártam,
értelmét, célját soká nem találtam.

Míg egy szép angyalénekes,
halk estén Betlehembe értem,
s fel nem ujjongtam: ,,Most már értem,
Most már tudom, miért is élek
ezen a nagy sötét világon:
hogy világítson kicsi gyertyalángom
előre, Betlehem felé
és megváltatlan, Megváltóra váró,
sok emberszív dobbanjon meg belé."

Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér.
Felül törött. Talán semmit se ér.
De ha zöld fenyőről ragyog rád,
a szíved felviszi az égig,
az eget meg lehozza hozzád.







Túrmezei Erzsébet: KARÁCSONY ELŐTT


Legyünk egy kicsit csendben!
Födje mély csend a szíveket:
mert a sötét, elgyötört földre
Karácsony közeleg.

Jó, ha most lelkünk messze hagyja
a hajsza, lárma mind.
Ne siessünk hangos utakra!
Karácsony lesz megint.

Kezem a jászol előtt szépen
imára kulcsolom.
Nyomorúságom, szegénységem
mind elpanaszolom,
Szívem kitárom: kérlek add meg,
ami nincsen nekem!

Csodáddal csodálatos gyermek,
takard be életem!
Hadd legyen szívünk boldog csöndje
imádattal tele!

Újra leszáll a sötét földre
Karácsony éjjele.

Túrmezei Erzsébet: Karácsony előtt

Link








Túrmezei Erzsébet: KARÁCSONYI KÍVÁNSÁG


Ha én betlehemi
pásztorgyerek lennék,
karácsony estéjén
a jászolhoz mennék.

Ha volna egy szelíd
szép, fehér báránykám,
azt is odavinném,
azt is odaszánnám.

Gyorsan letérdelnék...
Milyen jó is volna!
Angyalok éneke
gyönyörűen szólna.

Talán egy kis angyal
kezemen is fogna...
Megtartó Úr Jézus
rám is mosolyogna.

De én nem lehetek...
mért is nem lehetek
betlehemi nyájat
őrző pásztorgyerek!

Magyar földön járok...
el is múlt az régen,
hogy az a csillag
ragyogott az égen.

Van most csillag elég,
de úgy egy se ragyog.
Nem énekelnek már
mennyei angyalok.

Úr Jézus elébe
Elmegyek én mégis,
száz nap és száz éjjel


Ha mindig mennék is.

Száz nap és száz éjjel,
még nem is kell járnom:
Odarepít engem,
az én imádságom.

Mért megyek elébe?
megköszönni szépen,
a sötét világra,
hogy leszállott értem.

Megmondani neki:
életem, halálom:
már én csak ezentúl
mindig őt szolgálom.

Megsimogat, tudom,
Szerető szemével,
Megtelik a szívem,
Szíve melegével.

Megtartó Úr Jézus
édes mosolyával:
karácsonyestének
nagy boldogságával.







Udud István: ÉG A GYERTYA


Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Karácsonyfa-
gyertya köré
mind ide gyűljék!

Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Csillagszóró
száz sziporka
mind ide hulljék!

Ég a gyertya, ég,
el ne aludjék!
Béke,
szeretet,
igazság
el sose múljék!







Újházy Irén: KARÁCSONYI IMA


Édes kis Jézuska,
gyermekek barátja,
hallgasd meg imánkat
fenn a mennyországban.

Születésed napján
bús sóhaj ne szálljon,
legyen áldás, béke
az egész világon.













Wass Albert: KARÁCSONYI VERSEK I.


I.

Bajorerdő. Zimánkós fenyvesekből
előoson a téli szürkület.
Gunnyasztó házak ködrongyokba bújva
koldus szatyorban gondot gyűjtenek.

Egy vonat sípol messze valahol.
Fulladtan vész el fák között a hang.
Sóhajt az erdő. Csönd. Valahol messze
kísértethangon fölsír egy harang.

Olyan este ez is csak, mint a többi:
olyan a színe, nyirkos ködszaga.
Pedig valahol szent titokpalástban
csodát takargat ez az éjszaka...!

Angyalok húznak a világ fölött.
Hírét hozzák, hogy földre szállt a béke!


Megszületett az Igazság, a Jóság,
akit úgy vártunk: megszületett végre!

Keresik régen bölcsek és királyok,
papok, költők és koldusok.
Világmegváltó konferenciák
várják jöttét és fényes trónusok!

Megérkezett. Bámulják bamba szemmel
barmok, cselédek, pásztorok.
Talán van olyan is, aki letérdel
s valami együgyű imát motyog.

A jászol fölött fölragyog egy csillag,
néhány angyal és gyermek énekel...
Szelíden száll az ének és a pára
szurtos ólból a fényes égre fel...

Aztán a barmokat itatni hajtják.
A hajnal megnyergeli rőt lovát
és robotos nyomán a szürke élet
megy úgy, mind eddig, megy tovább.

Mintha nem történt volna semmi sem.
Meresztgetik szemeiket a kandik:
királyok, bölcsek, költők, hadvezérek...
amíg lassan a csillag is kialszik.

A zord-sötét zimankós fenyvesekből
előoson a téli virradat.
Ködrongyokban gunnyasztanak a házak
s vacognak vedlő gondjaik alatt...

Plarnhof, 1945. Karácsony







Weöres Sándor: NŐ A DÉR, ÁLOM JÁR


Nő a dér, álom jár,
Hó kering az ág közt.
Karácsony ünnepe
Lépeget a fák közt.

Én is, ládd, én is, ládd,
Hóban lépegetnék,
Ha a jeges táj fölött
Karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt
Nagy könyvből dalolnék
Fehér ingben, mezítláb
Ha karácsony volnék.







Weöres Sándor - SZÉP A FENYŐ


Szép a fenyő télen-nyáron,
sose lepi dermedt álom:
míg az ágán jég szikrázik,
üde zöldje csak pompázik.

Nagykarácsony immár eljő,
érkezik az újesztendő.
Míg a mező dermed, fázik,
a zöld fenyves csak pompázik.







Zsitvay Tibor: MAGYAR GYERMEK IMÁJA


Kis Jézuska, kérve kérünk,
Tégy miértünk nagy csodát!
Rabláncot hord annyi vérünk,
És nem bírja már tovább.

Nyújtsd kezecskéd csak feléje,
Szólj csak egy szót, édeset,
S magyar népünk szerencséje
Boldogabb lesz, fényesebb!







Karácsonyi versek
A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár - a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.

Link



Karácsonyi versek

Link



Karacsonyvárás

Link











Ne feledd, ha a karácsony hiányzik a szívedből, akkor a fa alatt sem találsz rá!

(Charlotte Carpenter)


Egy pillanatnyi igazság megszépítheti, és meg is fogja szépíteni a világot.
Egy pillanatnyi béke megmentheti, és meg is fogja menteni a világot.
Egy pillanatnyi szeretet tökéletessé teheti, és tökéletessé is fogja tenni a világot.

(Sri Chinmoy)





































KÖSZÖNÖM, HOGY BENÉZTÉL HOZZÁM! GYERE MÁSKOR IS!

2017 - ben is SZERETETTEL VISSZAVÁRLAK!



















 
 
0 komment , kategória:  Karácsony - Újév  
Címkék: karácsonyestének, csengettyűhangon, selyemruhácskája, karácsonyfaláng, szalmajászolnál, megváltoztatott, gyertyafényénél, mindennapjaidra, pehelyspórákban, összefogóznátok, megválaszthatja, gyermekkorodból, mennyországban, kísértethangon, reményevesztve, karacsonyvárás, földkerekségen, lidércnyomásos, gyermekszívünk, pásztorjátszók, angyalszárnyak, angyalszárnyon, proletárgyerek, csillagvarázst, szalmazsákokba, titokpalástban, varázsfenyőhöz, karácsonyesti, ködrongyokban, koldusruháját, csillagszórók, cukorillattal, megpróbálnánk, gunnyasztanak, internálnának, haranghangban, legnagyobb magyar, karácsony meghittsége, szép csokor, magasság Istenének, nagy Isten, nagy város, szép rege, gyarló ember, szomorú útra, földi élet, nagy mindenséget, szeretetről szólna, apró gyertya, fény körül, egész világot, kedvesség lenne, KARÁCSONYI VERSEK, HARANG CSENDÜL, Aranyosi Ervin, Áprily Lajos, Erembe Krisztus, Szemembe Krisztus-könny, Babits Mihály, KARÁCSONYI ÉNEK, Benkő Gabriella, Bodor Miklós, BETLEHEMI CSILLAG, Radó Lili, ÜZEN AZ ERDŐ, Bernáth William, Csanádi Imre, KARÁCSONY FÁJA, Csákváry Zoltán, ÚJÉVI IMÁDSÁG, Donászi Magda, Donászy Magda, KARÁCSONY DÉLUTÁN, Dömötör Tibor, Dsida Jenő, SZÉP KARÁCSONY, DUTKA ÁKOS, Dutka Ákos, KARÁCSONYI BESZÉLGETÉS AZ ÚR JÉZUSSAL, Tóth Sándor, RÉGI KARÁCSONY, Fésüs Éva, ÁLMODIK FENYŐFÁCSKA, Fésűs Éva, Gazdag Erzsi, Gárdonyi Géza, NAGY ÖRÖMRE, Isteni Kisded Szűznek, Gerzsenyi László, KARÁCSONYI ÉNEKSZÓ, Mikor Jézus, KARÁCSONYI VARÁZSLAT, Horváth Piroska, KARÁCSONY ANGYAL, FEHÉR KARÁCSONY, Jakab Anikó, KARÁCSONY ANGYALOK, József Attila, BETLEHEMI KIRÁLYOK, Adjonisten Jézusunk, Jézus Krisztus, Irul-pirul Mária, Juhász Gyula, BETLEHEMES ÉNEK, KARÁCSONY FELÉ, Szép Tündérország, Kacsó Sándor, ADVENT LÁGERBEN, Tirgu Jiu, Kalotay Mária, Szent Szűz, Virágos Kertjéért”, KARÁCSONYI FÉNYEK, Karádi Erzsébet, KARÁCSONYI CSODA, Kányádi Sándor, ISTEN HÁTA MÖGÖTT, Kasza-Marton Lajos, KARÁCSONY KÜSZÖBÉN, Kosztolányi Dezső, László Szilvia, Kőszeghy Miklós, ÁLDOTT KARÁCSONYT NEKED, Áldott Karácsonyt, Lajossy Sándor, Ölelkezett Ég, Megszületett Isten Fia, Lendvay Hedvig, KARÁCSONYI UTAZÁS, Szent Karácsony, Kicsi Jézust, Lengyel Jolán, Most Karácsony, Ligeti János, KARÁCSONY ÉJSZAKÁJÁN, Lukács Angéla, Lupsánné Kovács Eta, KARÁCSONY SZENT NAPJÁN, Marschalkó Lajos, FOGOLY BÍBOROS, Mohinál Ugrin, Tomori Mohácsnál…, Mányoki-Németh Károly, JÁSZOL KÖRÜL, Medriczky Andor, KARÁCSONYI PÁSZTORÉNEK, Kicsi Jézus, Mentes Mihály, PROLETÁR KARÁCSONY, Mentovics Éva, KARÁCSONYI JÓKÍVÁNSÁG, Mészáros Sándor, KICSI JÁSZOL, Móra László, KARÁCSONYI CSENGŐ, Kérünk Jézus, KARÁCSONYI IMÁDSÁG, Széttépett Hazánkban, Szent István, Negyedi Szabó Margit, ADJAK NÉKED KARÁCSONYRA, NINCSEN ARANYOM, TÖMJÉNEM VAN, DALT TUDOK, Mely Téged, SZÁLLJON AZ ÉNEK, N-Orbán István, Pálfalvi Nándor, KARÁCSONY ÉJJELE, Meghallja Heródes, Lelöktél Isten, Pilinszky János, FÉNYESSÉGES ANGYAL IS, Pohárnok Jenő, KARÁCSONYFA ALATT, Reményik Sándor, MAGYAR KARÁCSONY, Szent Magyar, NAGY MAGYAR TÉLBEN, Reviczky Gyula, Sajó Sándor, Világmegváltó Szeretet, Oláh Heródes, Boldog Karácsonyt, NAPKELETI BÖLCSEK, Siklós József, ÜNNEP UTÁN, Amit, Szalai Kincses Ibolya, Szappanos Márta Mária, KARÁCSONY ÉJJELÉN, Szent Ágoston, MEGSZÜLETETT AZ ISTEN FIA, Szilágyi Domokos, Szuhanics Albert, Mennyek Királynője, Örvendezz Magosság, Theodor Storm, KARÁCSONYI DAL, Nagy Ilona, ANGYALOKRA VÁRVA, Szeretettel Édesanyád, Tollas Tibor, Tompa Mihály, KARÁCSONY ESTÉJÉN, Tóth Árpád, KARÁCSONYI EMLÉK, Tisza Pistát, Örült Prohászka, Tóthárpád Ferenc, HALLOD SZAVAM, Tóth Juli, KARÁCSONYI ÁLOM, Törő Zsóka, Túrmezei Erzsébet, KARÁCSONY ELŐTT, KARÁCSONYI KÍVÁNSÁG, Megtartó Úr Jézus, Udud István, Újházy Irén, KARÁCSONYI IMA, Wass Albert, Weöres Sándor, ÁLOM JÁR, SZÉP FENYŐ, Zsitvay Tibor, MAGYAR GYERMEK IMÁJA, Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, Charlotte Carpenter, HOGY BENÉZTÉL HOZZÁM, GYERE MÁSKOR IS, SZERETETTEL VISSZAVÁRLAK,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
12.05. 23:22 A civil hajók tevékenységét szabályozó európai megállapodást javasol az ola...
12.05. 22:42 Hillary Clinton volt demokrata elnökjelölt úgy véli, jó elnöke lett volna a...
12.05. 22:32 Ökölvívó ob - Nem lesz Harcsa-Cservenka döntő
12.05. 21:32 Premier League - Menesztették az Everton edzőjét
12.05. 21:23 Női kosárlabda EK - Csoportelső lett a Szekszárd
12.05. 21:23 Jégkorong Erste Liga - Debrecenben győzött a Csíkszereda
12.05. 21:22 Rövidpályás úszó Európa-bajnokság - Késely ezüstérmes, Holló negyedik, Bohu...
12.05. 20:42 Rövidpályás úszó-Eb - A csütörtöki eredmények
12.05. 20:32 Putyin: Moszkva kész előfeltételek nélkül meghosszabbítani az Új START egye...
12.05. 20:32 Új médiaszabályozási rendszer készül Németországban
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
Várnak reám  Karácsony  Mentovics Éva: Mézeskalácsos k...  Lépjünk már rá a cselekvő szer...  Hóember  Posertube  Facebookon kaptam  Becsületsértés  Advent 2  Hóember  Lila kép  Kellemes kávézást  Csinos nő és a madárkák  KARÁCSONY JIMMYVEL - Zámbó Jim...  Béke  Facebookon kaptam  Fehér rózsák  Téli kép  Sexy nők  Hull a hó - a képen  Téli kép  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Karácsony  Ha sovány vagy,..................  Szép fehérnemű  Sziget  Tavasz angyala  Ima  Ha sovány vagy,..................  Diós, - mákos bejgli  Png nő  Becsületsértés  Becsületsértés  Havas fa  Beszéd  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  Grinch ellopja a Kifalvi karác...  Beszéd  Facebookon kaptam  Havas téli kép  Anthony de Mello – Szárn...  2. adventi hét szerda 11.11  Várnak reám  Téli kép  Mi a baj, a" Grinch " fával?  Karácsonyfa  Szűzanya  Cicák az ablakban  Facebookon kaptam  Idén is csordultig megtelt fia...  Karácsonyi gömbök  Advent időszaka mindig nagy ha...  Mai harmónia kártyám  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Téli gömb  Béke  Téli kép  Egy vonat igyekszik a havas tá...  Egy angyal és a csillogó feny...  Szűzanya  A salgótarjáni sortűz 1956. de...  Facebookon kaptam  Útszélen ültem  Szűzanya  Rózsák bögrében  Gyertya mellett  Png kutya  Szép fehérnemű  Karácsonyi égők  Png nő  Hamupipőke  Karácsonyfa  Facebookon kaptam  Csinos nő és a madárkák  Téli kép  Tavasz angyala  Facebookon kaptam  Becsületsértés  Png rózsa  Erhart Kaestner: Mire való a c...  Png rózsa  Facebookon kaptam  Karácsony  Png nő  Karácsonyi gömbök  Téli kép  Rózsák bögrében  Téli kép  A lámpás  Szèp napot kívánok  Beszéd  Diós, - mákos bejgli  Szeretet ünnepe közeleg  Pilinszky János - Magamhoz  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Várnak reám  Becsületsértés  Lépjünk már rá a cselekvő szer... 
Bejegyzés Címkék
legnagyobb magyar, karácsony meghittsége, szép csokor, magasság Istenének, nagy Isten, nagy város, szép rege, gyarló ember, szomorú útra, földi élet, nagy mindenséget, szeretetről szólna, apró gyertya, fény körül, egész világot, kedvesség lenne, kezek között, éhes barikára, puha széna-alom, zord életet, elrontott élet, hamis ítélet, irigység tombol, háború rombol, eltévedt mozgalom, jutalom busás, szeretet napja, ember kapja, karácsony összefogja, karácsony visszahozza, eltévedt lelkeket, ünnep nekünk, szeretet virága, karácsony legyen, harang megszólal, mély sóhaj, családok asztalán, család asztalnál, szép fenyőfa, erdő beszél, szív örül, csillag megjelent, arcokra kíváncsiság, gyémántos havat, mélységből kiáltva, napi kenyeret, éhség elsőnek, zsarnok vérebje, torony mindent, újév során, boldog holnap, fenyőfa gyönyörű, fenyő ünnepén, ajtó kitárul, távoli erdők, szép ünnepnapot, gyertya hirtelen, karcsú mesefán, egyetlen értelem, egyetlen igaz, ügyefogyott szenvedőkhöz, éhezők közt, tizedik szónál, csodás Szenteste, csodás estének, karácsony fénye, gyertya lángja, ünnep eljön, tüzes csillag, föld epedett, marha lehel, egyedül szent, szép remény, szép varázs, karácsonyfánk tetején, kicsi angyal, szép fenyőt, fürtös angyal, egész világ, jászol almán, istállóban várt, betlehemi kisded, kerek föld, üzenettel jött, szeretetnek csillagára, élet vágott, világ most, alázat szalmáját, zápor megeredt, magyart ölte, gyertyák csendben, angyalok hárfáikon, árva arcocska, ablakhoz simul, csillogó szemű, ablak mögötti, ünnepet sokan, nagy lehetőséget, egész világra, életnek szép, papír angyal, , ,
2019.11 2019. December 2020.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 254 db bejegyzés
Összes: 3868 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 4312
  • e Hónap: 16654
  • e Év: 405881
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.