Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Ilianne
  2017-02-19 18:00:05, vasárnap
 
   
 










ILIANNE


Forrás: Pieris.hu - interaktív művészeti portál

Link








A MA ÜZENETE...


A szép nyári őszben,
A szívemmel láttalak,
Már nem voltál önmagad.
Asztal fölé görnyedt vézna tested.
Mondd hát, ezt kerested?
Meg a kócos jósnőt veled szemben?
Hisz körötte csak szürke köd,
Mi az, ami úgy hozzá köt?
Emlékszel?
Pont ott azon a helyen,
Kezdődött bennünk a szerelem,
A vágy, melyet úgy a sutba dobtál,
Pedig vele izgató, olyan vonzó voltál,
S én beléd olvadtam néhány perc alatt,
Örök reménnyé vált minden pillanat.
S jött a ma, a csúfos valósággal,
Hogy mégsem velem vagy, hanem a ,,mással".
S adósom maradsz egy őszinte vallomással.







AZ ARANYLÓ PERCEKÉRT...


Sárgán aranyló percek,
titkos őszi fények,
lassan úsztok velem,
s vár ránk a végtelen.
Némán járjátok át,
lelkem s testem mosolyát,
kövessetek, és én úgy érzem,
nélkületek már elvérzem.
Ti sárgán aranyló percek,
néha fázom,
s a szívem is belereszket.
Fagyott lelkem lángjai vagytok,
remélem sokáig velem maradtok...







AKAROM...


Akarom,
hogy a föld összeérjen az éggel!
Töltődjön a lélek,
erős reménnyel.
Vad csatákban győzzön a szeretet,
melyből egy új életerő születhet.
Akarom,
hogy erősebb legyen a múltnál,
minden szó, ami elavult már.
Jelentsen többet a boldog pillanat,
s maradjon örökre velünk,
mert nincs szebb, mint érezni azt,
mikor lélekmelengető könnyet fakaszt.
Akarom még az életet,
hordozni a szivárvány alatt,
s némán türni, hogy csak így lehet.
Akarom tudni,
hogy még a mienk minden képzelet...







ÁLLJ MEG!


Állj meg! Hová rohansz?
Sorsod kisér hiába minden.
Álmod így elrebben,
nem álmodhatod meg szebben.

Állj meg! Maradj velem!
Még nem mondtam el,
hogy volt egy égi jel,
mely álmunkat szőtte gondolatból,
keserédes lélekcsókból.

Állj meg! Kérj tőlem!
Ne fuss el újra előlem!
Mint ölelő inda, fonódj körém,
s ringj tovább az álmunk ölén...







ÁLOMBELI ÖLELÉS


A hajnali fények halványan osontak be a reluxa szűk nyílásain, és a szobát sejtelmes hangulattal töltötték meg.

A nő hason feküdt a francia ágy közepén. Ruhátlan testét vékony takaró fedte, melyen keresztül átsejlett karcsú dereka és kerek csípője. Szemét résnyire nyitotta, s lassan kidugta vékony formás lábait a takaró alól, karjait pedig a feje fölé emelve, hosszan egy jólesőt nyújtózott. A derengő fények még bántották az alig nyitott szemeit, s az elnehezedett pillák álmot küldtek, olyan hajnali igazán jólesőt. Az álom, mint egy kellemes üzenet lassan átjárta a gondolatainak minden zegzugát.

A férfi, akit mindig vágyott, kezével lassan leemelte a nő testéről a takarót. Megérintette a vállát, s ujjaival játszva, alig érintésekkel végigsiklott a reszkető test minden vonalán. A nő halkan szisszent, s várta minden ízében az újabb és újabb érintéseket. A simogatásokra válaszként megrándult a lelke is, és forróság járta át minden porcikáját. A férfi fölé hajolt, s arcát belefúrta a haja illatába, majd lágy csókokkal érintetve a nyakát, a magáéhoz vonta a nő testét. A két test úgy simult egymáshoz, mint ahogyan a rózsaszirmok befedik védőn, az alattuk lévőket. A nő szorosan behunyta a szemét, de így is látta a férfi arcának minden kéjes rezdülését. Lassan megfordult az ölelésben és száját szerelme szájához tapasztotta, kezével pedig finoman végigsimította a hátát egészen a fenekéig, majd a gyengédség minden erejével megmarkolta...

Az óra erős sikolyára a nő szeme kinyílt. A férfi nem volt sehol, pedig az álom teljesen olyan volt, mint ha valóság lett volna. Az érintések libabőrét, még sokáig ott hordozta a bőrén. Saját karjaival átölelte a még remegő testét, s az ablakon beszűrődő fényben megcsillant az arcán, egy csordogáló könnycsepp.







ÁLMODOK...


Álmom között vágyad,
Selyem puha ágyad.
Takarózom veled,
Lágyan simít kezed.

Finom sóhajok és halmok,
Két karodba omlok.
Remegésed hevít,
Könnyen feljebb repít.

Lebegek a fényben,
Öled ringó kéjében.
Nyelvemen a szavak,
Némán sorakoznak.

Utat tör a merész,
Mélyből jövő gyönyör.
Szabad szerelemmel,
S többé már nem gyötör.

Ölelések csókok
Olyan jót álmodok!







ÁLOM VAGY VALÓSÁG?


Forró a testem, ölelne a karom,
Mindennél jobban akarom.

Izzó a vágyam, kívánja a tested!
Bár nekem adnád az összes ested!
Kinyílhatnék, mint egy ékes virág,
Forognál bennem, s forogna a világ.

Érintenélek hangtalan szerelemmel,
S gyengéden vonnálak magamra,
Verejtékben ziláló lelkünk,
Felszállna újra a magasba.

Csak arra vágyom még,
Hogy az érintésed fájjon,
S vele az álmom,
Végre valósággá váljon...







ÁRNYÉKKÉNT


Csak árnyéka vagyok a múltnak,
a szép napok már rég elmúltak.

De jönnek újak, s előttem
nincs az az út mit kerestem.

Lassan bezáródik felettem az ég,
s akkor elillanok, mint egy üres árnyék-kép...







BELÉD FÁRADVA...


Szívemben karc,
Nincs tovább harc!
Vágytam rád eleget,
De hideget adsz,
S nem meleget.

Keserű vég.
Nem kellek még?
Vágyak ég veletek!
Mást akarok!
De téged szeretlek.

Megfojtott románc,
Nem volt utolsó tánc!
Álmaimba rejtelek,
Soha meg nem fejtelek,
Ott ölellek, csak ölellek...







"BOLDOGSÁG GYERE HAZA!"


A szívem még szorosan ölel,
De ismeretlen veled a jövő,
Olykor kínt sugall a képzelet,
S a bizonytalanság reményt ölő.
Vágyom hallani őszinte szavad,
Hogy erősebb legyen az igaz hit,
Félek, hogy az idő távolabbra sodor,
S bennem üressé vált majd minden színt.
Hiába álmodom minden estén,
Hogy a lélegzeted szeretve őrzöm,
Csak hiányod, mit szemem kémlel,
Ha fájva, álmatlan nélküled az éjjel.
Szeretlek!
Elmondtam oly sokféleképpen.
Mondd! Miért nincs rá valós felelet?
Mi a célod itt a lelkemmel?
S ha szeretsz, miért nem jössz hozzám,
Igaz szerelemmel?







'BOLERO' ÉRZÉKI CSATA A ZENÉRE...


Lágy hullámzó mozdulatok,
Simogató kecses karok.
Feléd, egyre csak feléd tartok.
Színesedő álom léptek,
Ébredő vággyal teli képek.
Lassan, lassan hozzád érek.
Nyújtózom az éji fényben,
S már karom ölelő kehelyében,
Ringok veled békességben.
Majd heves izgalmaddal,
Tested a testembe mar,
S lüktetővé válik a vágy,
Forog a világ,
Kinyílik a virág.
Hajlunk mint a fűzfa ága,
Mikor azt vad orkán rázza.
Villámokat szór tekintetünk,
Önfeledten ölelkezünk,
Vad táncot jár testünk s lelkünk.
Jaj mennyire szeretünk!







CSAK TAVASZIG VÁRLAK...


Csak tavaszig várlak szerelmem,
Hisz minden gondolat kusza és rendetlen.
Magad sem tudod már, hogy ki vagy?
Hol a kedves, hol a pimasz,
Aki játszadozik az élettel,
Mert álmodni a ,,más" szavára nagyot mer!
A szerelmem örök!
A szavaim igazak!
De a tiéd a lelkemben nagy űrt hagy!
Ha szemembe nézel, a szemed ragyog,
Miért vesztesz el mégis minden csillagot?
Hűségem semmit sem ér,
Százötven százalékért lapátra tettél.
A második lehetőség sem inspirált,
A "más" terveiből szövögetsz továbbra is új spirált.
Aztán elveszik mind, mert hamis,
Pont, mint a játék, amit játszol.
Azt mondod, szeretsz,
És mégis megalázol,
Pedig én így is őszintén szeretlek,
Egyetlen pillanatra sem feledlek.
Tudom, hogy mikor mit érzel,
Minden rezdülésed látom éjjel,
A szerelmeid tiszta foltja vagyok,
Bármit teszel, örökre az maradok.
Amikor már késő, tudni akkor fogod,
Csak együtt voltunk, és lehettünk volna boldogok.







ELENGEDLEK...


Elengedlek!
Jaj, pedig de szeretlek!
Sorsod, sorsom bár csak lenne!
Keserű könnyem nem peregne.

Tudom, érzed, ahogy a szívem szakad,
Mert nem hallhatom kedves szavad,
Mert nem érzem már szereteted,


S így ki kell, mondjam, isten veled!

Elengedlek, a ,,másnak" adlak!
A szívemből kifaraglak.
Ha benne hagylak, belehalok,
Hisz tőled távol, a semmi vagyok.







ELFOGYÓ REMÉNYEK...


Olyan messze már a boldogság!
Úgy fáj, mert nincsen rá orvosság.
Üres kínok között még vibrál egy gondolat:
- Lélektelenül szakadt meg minden szép pillanat. -
Elérhetetlenül távol a gyógyulás.
Kéne hozzá egy őszinte vallomás!
Egy valódi ölelés,
Melyben a lélek is összeér,
A szív a szívben örök nyugalmat ígér.
De elfáradt két nyár, és benne én is.
Fárad az élet, még ha néha szép is.
Az idő, melyről hittem, hogy végtelen,
Érzem, így szalad el mellettem hirtelen,
S vele fogy a remény, és az életem...







ESŐCSEPP VAGY KÖNNY?


Esőcsepp vagy könny
Az arcomon?
Néma tavaszi fájdalom?
Nem, nem az!
Inkább gyengéd érzelem,
Igaz remény,
Apadhatatlan s szüntelen.
Esőcsepp vagy könny?
A lelkemben?
Igen könny az,
A könnyed e rejtekben.
Melegsége minden kincsem,
Hitem adom érte,
hisz másom nincsen.
Esőcsepp van és könnycsepp is az arcomon.
Édes a sóssal,
Harcolok érted a sorssal...







ÉDES PILLANATOK VELED...


Úgy vártalak már, és te jöttél!
Ajkamra édes csókot leheltél.
Felforgattad pillanatok alatt a lelkem,
S lángba borult parázsló szerelmem.


Kedves arcod két kezembe fogtam,
Szemedbe nézve, szívedbe hatoltam,
S e földön újra, a legboldogabb voltam...







AZ ÉN EROTIKÁM...


Az esti csendben
halkan megszólal a zene.
Lágy édes dallam.
Érzem ahogy bevésődik a testembe,
kitölti az érzékeimet,
mint ahogyan az itatóspapírt átszínezi a tinta.
A szám megremeg és a szívem egyre erősebben ver.
Átjárja a remegés és a vágy az egész lényemet.
Mozdulni akarok.
Mozdulok is,
s közben csukva tartom a szememet.
Mozdul a karom, a csípőm, íveket ír a légben.
Könnyű lepéssel siklok és forgok a gyertyafényben.
Átölelem a zenét, és az is átölel.
Kölcsönös szerelemmel a menny kapujában.
Kitárom mindenem,
S verejték cseppjeimen szikrázik az ablakon át beszűrődő holdfény.
Szédülés, édes önkívület,
S az aktus felemeli, megfeszíti, majd a földre dobja ernyedten testemet.
Eggyé váltunk.
Élveztem a zenét, és a zene is engemet...







ÉRZÉSEK A KÉRDÉSEKBEN... KÉRDÉSEK AZ ÉRZÉSEKBEN...


Hit, remény, szeretet?
Elveszett?
Elveszettek lennénk?
Csak eltűnt szép emlék?
Poros érték?
Más a mérték?
Mással élsz még?
Miért nem velem...?
Ez szerelem...?







GYŐZ A SZERELEM...!?


Haragszom, mert nem vagy bűntelen,
De haragom felett győz a szerelem!
Elhagytál, s mondtad:
Meglátjuk, egymás nélkül milyen?!
Neked jó?
Mert nekem nem!
Még mindig hiszem,
Hogy győz a szerelem!
Így várok rád szüntelen.
Nem számít, hogy nem vagy bűntelen!







A HITÜNK SEGÍT...


Mosolyom és könnyem,
Egy igaz remény.
Szavaink, s az értelmük
Néha kegyetlenül kemény.
Bánat és áhított öröm,
Együtt a szívemben,
A hitünk segít,
s egy halk fohász mi rebben.

Ma ez csak egy reménysugár,
De holnap tudom az élet,
A jövő zenéje lesz,
S egy újabb ígéret.
Tavaszt hozó szikra,
Egy mulandó rossz álom,
Nincs más a Földön,
Amire most vágyom...







HÍVLAK!


Ott álltam veled szemben,
S belül a lelkemben,
Ahol a szerelmed vetett ágyat,
Közelséged ébresztett újra vágyat.
Bele akartam kiabálni a füledbe,
Te bolond vagy, hisz így veszünk el örökre!
Mit tett veled az a hamis lélek?!
Szavaidból néha csöppen a méreg.
Máskor, pedig ahogy rám nézel,
Az, édes perceket idéz fel!
Kuszaság a fejemben minden percben,
Az életem alakul, de még sincs rendben,
Mert nélküled, csak egy fél vagyok.
S a Tiéd is omlik széjjel,
Csak szolgálsz egy nőt nappal és éjjel.
Hát megéri elveszteni szabadságod és hited?
Hisz látható, hogy vele semmire se viszed!
Minden éjjel és hajnalban a szívembe lépsz,
Nem tudom, honnan jössz, és hová mész?
De azt igen, hogy csak nálam van az otthonod,
S akkor leszel boldog, ha ezt végre felfogod!
Hívlak! Ez az utolsó üzenet!
Mely az őszinte érzéseimből született.







ÍGY MARAD VELEM...


Nem játszom!
Igazán érzek.
Álmokat látok,
Hol nincsenek határok.
Kelek a Nappal,
Az álom szavakkal.
Rejtem magamban,
Őrzöm és félek,
Csak csendben bízok,
És erősen remélek,
Még varázslatban élek.
Fekszem a Holddal,
S a lelkemben oly dal,
Melyet örökre,
Bezártam a szívembe.
Vele alszom,
Hisz tőled a dallam.
Átkarol az érzés,
Ebben a dalban.
Tudom, hogy másnak is szól,
De csak magaménak hiszem.
S így marad velem,
Ez a tiszta szerelem.







IN MEMORIAM 2013. április 1


Így nem élhet tovább ez a szerelem!
Csak játszol és játszottál velem?
Aki igazán szeret, az nem dob el soha,
Az élet bármily cudar a sors bármily mostoha.
Az igaz érzés a szívben, a lélekben születik,
Aki fontos, az más szűrőn szűretik.
Ostoba a kín, hisz általam szólsz némán.
Nem keresel, nem jössz el soha hozzám.
Hiába várom az őszinte szót és érzést,
Nem kapom, és nem látom a régi féltést.
Inkább egy banyát szolgálsz ágyért és ételért,
Vele küzdesz kétes álmokért s kétes célokért!
Most sincs saját otthonod, csak szolga vagy nála,
Én szabadnak hagytalak, csúnyán dobtál, az lett a hála.
Mindig veled virrasztok éjszakákon át hajnalig,
Nem tudom mégsem, hogy a lelkedben mi lakik.
Itt üzensz, hogy vágysz és remélsz engem!
De ez az egész csalfa, s nincs így rendben!
Nem hagysz tovább lépni, kötsz magadhoz mélyen.
Döntened kell végre, hogy én is a saját életem éljem.
Társra vágyok, aki nem hagy el és őszintén szeret!
Ha úgy érzed még Te vagy, szavaidnak adj teret!
Hívj fel, gyere el, akkor itt a helyed nálam!
Nem mondtam ki, de mindig erre vágytam.
Ha még sem, akkor menj e helyről végleg el!
Nekem egy valós lélek és nem egy képzelt szerelem kell!
Az "In memoriam 2010. április 7." másnak szóló üzenet,
Akkor lett a tiéd belőlem minden szeretet.
Akkor fordultam feléd teljes szívemmel,
S most lehet meg kell küzdenem ezzel a szerelemmel.
El kell engedjelek, ha a boszorka lett az életed álma,
De itt maradsz bennem örökre, a szívembe zárva.







JÓ ESTÉT NYÁR! JÓ ESTÉT SZERELEM!


Hűvös szellő, felemelő.
Karom nyújtom, megölelő.
Bíbor fényű napom alatt,
A lelkem nyugton mégsem marad.
Érzem, sötét helyen helyed.
Fehér hajú retteneted,
Fogva tartód nem ereszted.
S becsületed egyre veszted.
Nyári ének, tűzben lobban,
Mégis fázom egyre jobban.
Beléd bújok, testem leszel,
Engednélek,
S te nem engedsz el.
Tűz a réten, fénye éget,
Szemem látod, érint téged.
Szívem érzed, s dobbanása,
Ritmusodnak pontos mása.







KETTESBEN A BIZONYTALANSÁGGAL...


Hónapok óta éget a láz,
A szívemben keserű gyász.
A lelkemen fáj még a seb,
Nincs lét, mely üresebb.
Egyetlen vigasz a sok üzenet,
Mely saját szavaimból született,
S talán Te vagy ki visszaüzened,
De nem erősíted meg a hitemet.
Tétova gondolatok között,
Várlak, hívlak, s kérlellek,
Lépj felém!
De Te nem teszed,
S lassan elfogy minden remény.
Elfáradtam itt a hiába futott körökben,
S az időm egyre csak rohan,
Nem tudom, mit hoz az élet még nekem,
De azt tudom, hogy nélküled boldogtalan.







KEZEINK ÖLELÉSE...


Még most is reszketek,
Mikor a kezemhez érsz.
Azt mondtad:
a kezeink mindig szeretkezve ölelik egymást,
S én szenvedéllyel őrzöm ezt a vallomást.
Hűvös ujjaim kapaszkodnak a tiédbe,
Lágyan vonod őket tenyered medrébe.
Érzem ez a világ legforróbb helye,
Mert vágytól ég a kezed szerelme.
Játszol és simogatva érinted a karom,
Érzed, hogy mennyire, de mennyire akarom,
Hogy vágyom a kezedet újra megfogni,
S tenyérszerelmünkben eggyé fonódni...







LEHETETLEN...

James Arthur: 'Impossible' dalának a fordítása


Emlékszem sok éve már,
Azt mondták egy szerelem vár.
Vigyázzak és fenntartással éljem.

Én gyenge voltam, s te a fém!
Az illúziók tengerén lubickoltam.
Pont így éltem.

De most, hogy mindennek vége,
Elmentél és nem maradt semmi a szerelmed helyében
Kiáltsd szerte széjjel
A háztetőkről az égbe!
Hogy, ami volt, elmúlt,
Vége van örökre.
Kiáltsd! Boldog voltam
S most a szívem törten,
Ezer sebből vérzik,
S a minden, már lehet, hogy lehetetlen, lehetetlen...!

Ha úgy szeretsz valaki mást,
Hogy elkövetsz egy árulást,
Megsebzel egy szívet és a szíved.
Megcsorbulnak a hitek,
Hisz jöttek üres ígéretek,
Már tudom, tudom, hogy ez így van, és így lesz!

S most, hogy már mindennek vége,
S megbénítottál örök időkre,
Menj előre egyedül az úton!
S kiáltsd, s kiáltsd szerte széjjel
A háztetőkről az égbe!
Hogy, ami volt, elmúlt
Vége van örökre!
Kiáltsd! Boldog voltam,
S most a szívem törten,
Ezer sebből vérzik,
S a minden, már lehet, hogy lehetetlen, lehetetlen...!

James Arthur - Impossible - Videó

Link

Link








MIKOR MINDENT ÁTSZŐ A FÉNY...


Mikor mindent átsző a fény,
mikor minden csupa remény,
mikor igazabb lesz az érzés,
mikor fontosabb a féltés,
mikor boldogabb a lelkem,
akkor jön, mit sosem szerettem.
Akkor mint egy villámcsapás,
eltűnik a fény áradás,
s marad a tapogatózó félelmem,
már nem leszel többé velem!?
Mikor színes minden pillanat,
mi bennem abból megmaradt,
mit felejteni nem akarok,
csak tovább élni,
újra átélni,
s hogy kell még,
nagyon remélni.
Mikor mindent átsző a fény,
mikor van még remény,
mikor csak az igaz érzés kell,
akkor engedjem el?
Akkor legyek újra bizonytalan,
s a szerelemben hontalan...?
Most hogy mindent átsző a fény,
azt szeretném: hogy még legyél az enyém...!







NINCSENEK SZAVAK...


Nincsenek szavak,
s félek ezen a világon.
Néma űr van a lelkemben,
s illattalanok a virágok.
Színüket látom csak,
de halványul egyre a kép,
nyitnám a számat,
s ordítani szeretnék.
Belekiabálni a füledbe,
hogy meghalld a hangomat,
de csak írom itt helyette
az agyon nyűtt szavakat.
Megfoghatnám a kezedet,
de nincs meg a közös tér,
s fájó lelkemet befedte,
ez az illattalan kopár tél...







ÖLELÉS


Most voltál velem,
Most öleltél kedvesem,
Simogattál édesem.
Álom volt vagy képzeltem?
De éreztem a tested tüzét,
szíved heves lüktetését.
Tudom, csak álom voltál,
de mégis jó, hogy rámhajoltál.
Lelkem repült veled tova,
álombeli ölelésed,
nem felejtem soha...







ÖLELÉS A TÁVOLBÓL...


Két karom erősen ölel át,
feledve a világ zaját,
bár nagy a távolság,
mégis elér hozzád.

Érezd ezt az ölelést,
mely több mint szeretet,
s örömmel tölt el,
ha Te is szereted.

Majd két karom gyengéden ölel át,
átlépve a világ minden határát...







ÖLELÉSBEN...


Álltunk sebzetten s némán,
Átkarolva múltunk és jelenünk.
Vigaszra várt lelkünket kitárva,
Csak öleltük egymást,
S nem volt belőle elegünk.
A csend beszélt s a sóhaj,
Lágy simogatásom az arcodon,
Kezed lett újra a meleg fészkem,
S most azt kívánom,
Bár lenne erre még alkalom!
Forró volt a homlokod,
Láz égette, mint a szívem.
Ajkad játszott az ajkamon,
S minden rezdülése már a kincsem,
Mert magamba ittalak, átjártál újra teljesen,
S most örök álmot remélek,
Melyben így ölelhetlek, még és még... kedvesem...







AZ ÖLELÉSED KÉNE!


Talán csak az kell,
Hogy végre ölelj,
Egy teljes éjszakán át,
Hogy megmozduljon újra a világom,
Már annyira, de annyira kívánom!

Talán csak az kell,
Hogy mindennél szorosabban ölelj!


S hogy megtaláljam az elveszett hitem,
S hogy érezzem a sírig tartó szerelem milyen.

Talán csak az kell,
Hogy könnyek helyett verejtékünkbe burkolózzam,
S csókodtól szédülve testedet testemre takaróként húzzam.

Talán csak lépnem kéne a boldogságért végre,
S tiszta lélekkel felnézve a tavaszi égre,
Kiáltanom kéne hangosan, ahogyan csak lehet,
Velem van az, aki igaz szívből szeret!







ÖLELÉSEINK MEMOÁRJA...


Ha a nap hideg vagy forró volt,
S a testünkben eredő a vágy.
Nálad ott volt hívogatón,
S puhán a megvetett ágy.

Léptem mindig sietett,
Hogy érezzelek újra és újra,
De az ölelésekben színes élet,
Mégis veled veszett a múltba.

Mintha örökké érintett volna a kezed,
Régről ismerős volt a lélegzeted.
S ha a kezem olykor a hajadba túrt,
A levegő köröttünk teljesen megvadult.

Érinteni vágytam mindened,
S befogadni magamba lényed,
S ha a testem hevült a végletekig,
Öleltelek egészen reggelig,
Mert nem tudtam betelni azzal,
Hogy az enyém vagy,
Lüktető vérem nyugodni most sem hagy.

Öleléseink varázsát,
Bár hordozhatná újra és újra az élet,
Szavamra mondom,
Soha semmiért és senkiért, el nem cserélnélek.







ŐSZ VOLT...


Ősz volt már akkor is,
a nap langyosan csókolt,
s a szél apró leveleket kergetett.
Jöttél a sors hozott,
bár akkor már nem szőttem terveket.
Elég volt hallanom hangodat,
mélyen érintett a szavad,
s tudtam nekem elkezdeni,
sosem lenne szabad.
Már mindent másként látok,
az ősz most is gyönyörű.
a nap langyosan csókol,
s Veled lennem olyan nagyszerű.
Sétálj velem tovább az őszi s téli életen,
legyél velem tavaszi forrás hűs és végtelen,
minden bút feledtető mézédes szerelem










P. S. I LOVE YOU


Mocskos lettél!
Mocskossá tetted a szerelmünk!
S én így piszkosul is szeretlek.
S én így is piszkosul szeretlek...







REMÉNY


Néha, mikor fekszem a félhomályban,
A lelkem egyszer csak megremeg,
Könny nélkül sírom a bánatom,
Hogy ne hallja meg senki meg.

Tűnt idők árnyékában számolom a napokat,
S a néma csend szívemben egyre mélyebb nyomot hagy.
Nem mozdulok, bár hívnak a fények,
Más amit várok, s már más, hogyan élek.

Nem sietek, nem döntök hegyeket,
Nem járok a föld felett,
S az ég mégis betemet,
De van valami, ami felemel.

Egy csodás tünemény,

Az álmom szülte erős remény...







ROXANNE ÉRZÉSEI, KÉRDÉSEI... CYRANOHOZ...?

Agymenés fordított szereposztásban és a "sötétben."


Ki vagy Te? - mondd!
Ki éjek és hajnalok során,
Elidőzöl verseim szerelmes során?
Múltamból jössz, mi szívemhez közel?
Lelkemmel üzensz, így nem engedsz el?
Ismersz! Érzem!
Hisz az "érzés köztünk pont úgy lobog",
Mint a tűz, mi vonzza azt, ki reszket,
Szívedből lényem éppen így nem ereszted?
Ha arra gondolok, akit kívánnék,
A lelkem is beleremeg,
De nincs biztos jel,
Csak reményem érinted meg.
Ha volt hozzám valaha közöd,
Ne csak itt, ha nem a valóságban is közöld!
S ha te vagy, kiért még most is égek,
Engem ölelj inkább, arra kérlek!
A játék van, hogy jó érzéssel tölt el,
S máskor valami félelem ölel,
Hogy a titka olyan völgybe terel,
Ahonnan semmi fel, és ki nem emel.
Nyílj meg végre!
Úgy kell egy biztosabb jel!
Ha nem ismered valós lényem,
Ne rontsd tovább a még tiszta fényem,
Egyszer még a sánta kutyát is utolérem!
De, ha nem oly rég a múltam voltál,
S tőlem egy másik nőhöz fordultál,
Nem szép dolog éltetni bennem úgy a vágyat,
Hogy vele osztod meg az ágyad.
Ha titok akarsz maradni gyáván,
Huss, akkor repülj innen el!
Mert úgy, szeretném, hogy vége legyen!
Jár nekem ez a kegyelem!
Az őszinte, valós szerelmedre vágyok,
Nem kellenek tovább a talányok!
Ha nyíltsággal jössz,
Mindent megbocsájtok,
Hisz fél ezer napja csak rád várok!
Lassan tél van már!
S valahol egy ölelő kar nekem jár.
Vágyom rá, hogy a tiéd legyen,
De ez a játék így már nem jó nekem!
Lelkedbe nézz, hogy a szívembe láss!
Nekem nagyon kellesz!
S ha én, nem kellek igazán, engedj,
Hogy megkapjon más!










RÓZSASZÍVEK


Bársonyos bíbor színt
Őriz a lelkem,
Egy dobozba rejtve
Gyönyörű szerelmem.
Rózsaszívek,
Ott alszanak hosszú álmot,
Elhagytak egy szép világot.
Ujjaimmal simogatom őket,


Idézik a régi időket,
Hol a sárgából pirossá lett a szirom,
Majd üressé vált minden oltalom.
Bársonyos bíborszínt
Kíván a lelkem,
Talán megtalálom benne újra a hitem...







A SZERELEM ÖRÖK...


A szerelmem örök,
S a tiéd.
Ha szárnyalása néha alább hagy,
Tudd akkor is hogy az enyém vagy.
A lelkemből nem űz el,
Sem idő, sem bármily jel.
A szerelmem erős lánc,
Egy hosszan tartó tánc.
Egy vad s érzéki tangó,
Egy repdeső pillangó.
A szerelmem édes méz,
Csordultig ér, ha hozzám érsz.
Nincs ennél édesebb érzés,
Nem múlik el!
S ez nem lehet kérdés!







SZÍVED A SZÍVEMBEN...


Elhagyhatsz százszor és ezerszer.
Játszhatsz itt a lelkemmel,
De akkor is csak én érzem,
Hogy a szíved hogyan ver.
Hallgattam az éjszakáink csendjében,
Ölelő karjaink vad szenvedélyében.
Az utca közepén az esti fényben.
Bánatod legmélyében, vágyaid rejtekében.
Elhagyhatsz még százszor és ezerszer,
De a szívem soha nem ereszt el,
Mert összeért az ég a földdel,
Táncot járt a lelkünk,
Amikor őrülten egymásba szerettünk.
Elhagyhatsz örökre!
De nem lesz értelme akkor a dalnak,
A pénznek, a megszerzett diadalnak.
Az űr mely a szívedben már most is fáj,
Űzni fog, hogy újra rám találj,
S az én űröm folyton keresni fog bárhol is leszel,
Érezd végre,
A szívem soha nem ereszt el!







TAVASZI ÉRZÉSEK...


Égszínkék palástját terítette rám a Nap,
tavaszi fényétől a lelkem mindig új erőre kap.
Szinte, néma volt az utam a parkon át,
sehol senki sem várt,
sehol senki sem volt,
csak néha egy halk madár hang dalolt.
Nem voltam mégsem magányos nagyon,
mert velem voltál gondolatom.
S benned ott volt apró titkaim között,
pontosan odaköltözött,
egy kedves érzéssel teli emlék,
amit újra szívesen megtennék.
Égszínkék palástját terítette rám a Nap,
s én a tavaszban is megtaláltalak.
Megtaláltalak, hisz gondolatom vagy,
lelkembe vésett szép,
örök és örökebb emlék...







ÜZENET


Halld a messzi távolból,
Hozzád száll egy sóhaj,
Hűs őszi szél szárnyán repül,
Megrakva lélekcsókkal.
Esti harmattól csillogó,
Csillagoktól fénylő,
Ablakodon besuhanó,
Szívedig elérő,
Édes-bolondos érzés ez.
Üzenete: örökös varázs,
Alvó szikra, szunnyadó parázs,
S hogy kellesz az álmomnak!
Kellesz minden éjjel,
Hol hangtalan képeken ölelsz
Végtelen szenvedéllyel...







VARÁZSLAT VAGY NEKEM...


Úgy várom a reggelt,
és ha jő,
sietek hozzád.
Varázslat vagy nekem,
az ismeretlen életem.
A föld felett járok,
és hiszem,
hogy a valóság is lehet ilyen.
Olyan vagyok mint a szellő,
kit bezártak a szobába,
s utat keresgélek,
talán nem hiába.
Utat, melyen szabadon bolyonghatok,
utat ahol hozzád eljuthatok.
Olyan vagyok mint a nap,
kinek simogatására éhes a vándor,
Lassan engedem a fényt,
s a sugaram kitárul.
Körbefonlak melegséggel,
és nem engedlek addig el,
még érzed ez a fény az,
ami Neked kell...







VÁROK EGY CSODÁT

Csak egy valami érdekel,
S várok őszinte reménnyel.
Kitárva szívem minden ablakát,
Várok egy élettel teli csodát.

Ez több,
Mit vártam valaha
Ez más,
Ez lesz a lelkem balzsama.

Ettől az élet lesz maga,
Gyönyörű és nem mostoha.
Meg is halnék egy kicsit érte,
Ha eljönne ezért cserébe.

Majd angyalszárnyon szállnék,
S elcsitulnék, ha kéred,
Mert a szívedbe tudom,
Örökre beleférek...












 
 
0 komment , kategória:  Ilianne  
Címkék: szereposztásban, lélekmelengető, végigsimította, angyalszárnyon, szenvedélyében, elérhetetlenül, gyertyafényben, bizonytalanság, megcsorbulnak, verejtékünkbe, szenvedéllyel, fenntartással, megtaláltalak, gondolatainak, megbénítottál, sokféleképpen, simogatásokra, kinyílhatnék, megérintette, villámcsapás, varázslatban, megmozduljon, félhomályban, boldogságért, bolyonghatok, simogatására, lélekcsókkal, csillagoktól, visszaüzened, odaköltözött, érintésekkel, apadhatatlan, rózsaszirmok, végigsiklott, lélektelenül, kapaszkodnak, szép nyári, szívemmel láttalak, kócos jósnőt, sutba dobtál, csúfos valósággal, őszinte vallomással, föld összeérjen, boldog pillanat, szivárvány alatt, mienk minden, álmunk ölén…, hajnali fények, reluxa szűk, szobát sejtelmes, takaró alól, feje fölé, ARANYLÓ PERCEKÉRT, ÁLLJ MEG, ÁLOMBELI ÖLELÉS, ÁLOM VAGY VALÓSÁG, BELÉD FÁRADVA…, BOLDOGSÁG GYERE HAZA, ÉRZÉKI CSATA ZENÉRE…, CSAK TAVASZIG VÁRLAK, ELFOGYÓ REMÉNYEK…, ESŐCSEPP VAGY KÖNNY, ÉDES PILLANATOK VELED…, ÉRZÉSEK KÉRDÉSEKBEN…, KÉRDÉSEK AZ ÉRZÉSEKBEN…, GYŐZ SZERELEM…, HITÜNK SEGÍT, MARAD VELEM, ESTÉT NYÁR, ESTÉT SZERELEM, KETTESBEN BIZONYTALANSÁGGAL…, KEZEINK ÖLELÉSE…, James Arthur, MIKOR MINDENT ÁTSZŐ FÉNY, NINCSENEK SZAVAK, ÖLELÉS TÁVOLBÓL, ÖLELÉSED KÉNE, ÖLELÉSEINK MEMOÁRJA, LOVE YOU, ROXANNE ÉRZÉSEI, SZERELEM ÖRÖK…, SZÍVED SZÍVEMBEN…, TAVASZI ÉRZÉSEK…, VARÁZSLAT VAGY NEKEM, VÁROK EGY CSODÁT,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
10.14. 23:22 Lengyel választások - A végeredmény szerint is alsóházi többséget szerzett ...
10.14. 23:12 Először kaptak ki a magyarok a vegyescsapatok curling-világbajnokságán
10.14. 21:42 Meghalt egy motoros Piliscsabán
10.14. 21:12 Török offenzíva - Amerikai és szíriai hivatali partnerével tárgyalt az oros...
10.14. 21:12 Semjén Zsolt: az unióban Magyarország költi a legtöbb pénzt templomok megúj...
10.14. 21:02 Új vezérigazgató az Appeninn Holding élén
10.14. 20:53 Fedeles fogathajtó vk - Lyonban, Stuttgartban, Budapesten és Londonban indu...
10.14. 20:52 Önkormányzat 2019 - Alapjogokért Központ: a Fidesz-KDNP továbbra is a leger...
10.14. 20:52 A Masterplast közgyűlése jóváhagyta a 6 milliárdos kötvénykibocsátást
10.14. 20:42 Au fost evaluate proiectele pentru programul de dezvoltare economică destin...
Tudjátok ?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
Kívánhatok kellemes ünnepeket?
még több kérdés
Blog Címkék
Kellemes délutáni időtöltést          Jó reggelt , szép napot  Kellemes délutáni időtöltést  Kellemes délutáni időtöltést    Őszi kép  Rázós      Rózsa csokor bögrében      Facebookon kaptam  Szabadítás          Csokizó gyerekek      Kellemes délutánt kívánok!    Rózsa csokor bögrében            Retro kályha  Szép napot  Keresztség és szent élet  Szép estét , jó éjszakát  Őszi csendélet      Jó a zene  Kellemes délutánt kívánok!    Moretti Gemma: Síró madár  Liliom csokor  Facebookon kaptam  Szemüveges        Rózsa csokor bögrében      Őszi dekoráció  Nő virágokkal          Keresztség és szent élet  Szép őszi napot  Rázós  Keresztség és szent élet      Facebookon kaptam        Szép napot      Béka  Őszi kép  Jó a zene  Kellemes kikapcsolódást  Szép új hetet - sárga rózsákka...    Szép estét  Őszi csendélet  Őszi kép  Kislány cicát itat  Kislány cicát itat    Szabadítás          Őszi kép  Jó a zene      Őszi kép  Őszi kép      Kalapos    Szép estét 
Bejegyzés Címkék
szép nyári, szívemmel láttalak, kócos jósnőt, sutba dobtál, csúfos valósággal, őszinte vallomással, föld összeérjen, boldog pillanat, szivárvány alatt, mienk minden, álmunk ölén&#8230, hajnali fények, reluxa szűk, szobát sejtelmes, takaró alól, feje fölé, jólesőt nyújtózott, derengő fények, alig nyitott, elnehezedett pillák, kellemes üzenet, gondolatainak minden, reszkető test, simogatásokra válaszként, férfi fölé, haja illatába, magáéhoz vonta, rózsaszirmok befedik, alattuk lévőket, férfi arcának, hátát egészen, gyengédség minden, álom teljesen, érintések libabőrét, ablakon beszűrődő, csordogáló könnycsepp, összes ested, ékes virág, érintésed fájjon, szép napok, üres árnyék-kép, bizonytalanság reményt, lélegzeted szeretve, szerelmem örök, szavaim igazak, lelkemben nagy, szemed ragyog, második lehetőség, szerelmeid tiszta, szívem szakad, szívemből kifaraglak, semmi vagyok, őszinte vallomás, valódi ölelés, szívben örök, legboldogabb voltam&#8230, esti csendben, itatóspapírt átszínezi, szám megremeg, szívem egyre, egész lényemet, menny kapujában, aktus felemeli, földre dobja, igaz remény, hitünk segít, halk fohász, jövő zenéje, újabb ígéret, mulandó rossz, szerelmed vetett, fejemben minden, életem alakul, szívembe lépsz, utolsó üzenet, őszinte érzéseimből, álom szavakkal, tiszta szerelem, élet bármily, sors bármily, igaz érzés, lélekben születik, őszinte szót, régi féltést, banyát szolgálsz, egész csalfa, saját életem, helyed nálam, valós lélek, képzelt szerelem, tiéd belőlem, boszorka lett, életed álma, szívembe zárva, lelkem nyugton, szívemben keserű, hiába futott, időm egyre, kezemhez érsz, kezeink mindig, világ legforróbb, , ,
2019.09 2019. Október 2019.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 8 db bejegyzés
e év: 213 db bejegyzés
Összes: 3849 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 232
  • e Hét: 2897
  • e Hónap: 17194
  • e Év: 336369
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.