|
2017-03-06 16:01:50, hétfő
|
| |
| |
50 ÉVE HUNYT EL KODÁLY ZOLTÁN
Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. - Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig.
Ötven éve, 1967. március 6-án hunyt el Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, akadémikus, aki azt vallotta: “Legyen a zene mindenkié!" Halálának ötvenedik és születésének 135. évfordulója alkalmából 2017-ben Kodály-emlékévet tartanak.
1882. december 16-án született Kecskeméten, zenekedvelő vasutas családban. Szavai szerint első és legmélyebb zenei élménye az volt, amikor háromévesen meghallotta Mozart F-dúr hegedűszonátáját. Apját 1885-ben Galántára helyezték, itt szerette meg a népdalokat, itt itatódott át a nép kultúrájával. Nagyszombatban gimnáziumi tanulmányai mellett hegedülni, gordonkázni és zongorázni tanult. A zeneirodalommal partitúrákból ismerkedett meg, a legnagyobb hatással Beethoven C-dúr miséje és Liszt Ferenc Esztergomi miséje volt rá. Eötvös-kollégistaként egy időben tanult a budapesti bölcsészkar magyar-német és a Zeneakadémia zeneszerzés szakán. 1905-ben kezdte el a népdalgyűjtést, barátságot kötött Bartók Bélával, közös kiadványuk Magyar népdalok címmel jelent meg. Első zenekari darabját, a Nyári estét 1906-ban mutatták be, és ekkor kötött házasságot Sándor Emmával.
Több külföldi tanulmányutat tett, Párizsban megismerkedett Debussy zenéjével, 1907-ben a Zeneakadémia tanárává nevezték ki. Bartókkal közös törekvéseik a modern zene népszerűsítésére és a népdalgyűjtésre rendre elakadtak a közönség közönyén és a hivatalos körök ellenállásán. 1917 és 1919 között a Nyugatban megjelent cikkeiben a népzene jelentőségét hirdette, és lefektette a Bartók-féle esztétika alapjait. Az 1918-as őszirózsás forradalom idején a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki, a Kommün alatt részt vett a zenei direktórium munkájában, ezért később fegyelmi eljárás indult ellene, évekig nem taníthatott, hallgatásra kényszerült.
Elszigeteltségéből 1923-ban az alig három hónap alatt, Budapest egyesítésének 50. évfordulójára írott Psalmus Hungaricus nemzetközi sikere emelte ki. Három évvel később világsikert aratott Háry János című daljátéka is, az 1932-ben bemutatott, népdalokra épülő Székelyfonót a milánói Scalában is színre vitték. Műveit Arturo Toscanini is vezényelte, akivel baráti kapcsolatot ápolt, Kodály volt “a Maestro" lányának esküvői tanúja. Sorra születtek jelentős alkotásai: a Marosszéki táncok (1927-1930), a gyermekkori élményeket idéző Galántai táncok (1933), a Buda visszavételének 250. évfordulójára írott Budavári Te Deum (1936), a Fölszállott a páva (1939), a Concerto (1940).
Kodály nevelői tevékenysége egyre szélesedett, kompozíciói mellett ének- és olvasógyakorlatokkal is segítette a magyar kórusmozgalmat. Zeneelméleti tevékenységének jelentős állomása volt A magyar népzene című monográfiája (1937). Rokonszenvezett a népi írók mozgalmával, a Márciusi Front tevékenységével, tiltakozott a faji megkülönböztetésen alapuló törvények ellen. A második világháború alatt mentette az üldözötteket, végül neki is bujkálnia kellett, de közben befejezte Missa brevisét. Ez volt az első darab, amelyet 1945 februárjában a felszabadult Pesten bemutattak, amikor az Operaház alsó ruhatárában felcsendült a zene, Budán még tartott a főváros ostroma.
Kodály lett a Zeneakadémia igazgatótanácsának elnöke, 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, 1946-ban első amerikai hangversenykörútján saját műveit vezényelte. 1948-ban mutatták be Czinka Panna című daljátékát (a szöveg Balázs Béla műve), három évvel később a Kállai kettőst, ennek előadásával mutatkozott be a Magyar Állami Népi Együttes, 1951-től jelentek meg irányítása alatt a Magyar Népzene Tára kötetei. Utolsó nagy művei a Mohács (1965) és a Laudes organi (1966). Első feleségének halála után, 1959-ben másodszor is megnősült, Péczely Saroltát vette feleségül.
1930-ban megkapta a Corvin-koszorút, 1948-ban a Kossuth-díjat, 1952-ben és 1957-ben a Kossuth-nagydíjat, számos egyetem avatta díszdoktorává, 1965-ben átvehette a Herder-díjat is. 1967. március 6-án hunyt el Budapesten.
Életművének jelentős részét alkotja egyházzenei munkássága. Kórusművei a vokális zenének csak Palestrinához hasonlítható csúcspontjai. Bartókkal korszakalkotó munkát végzett a magyar népzene gyűjtésében, de az ő tevékenysége szinte kizárólag magyar nyelvterületekre irányult. Jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és a nyelvművelés területén is. Szívügye volt a tiszta kiejtés, nemcsak zenei, hanem nyelvművelő versenyeken is elnökölt. A magyar zene érdekében tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott, meggyőződése volt, hogy csak az emberi hang, a közös ének lehet a széles körű zenekultúra alapja. Felismerte az ifjúság zenei nevelésének fontosságát, és egész életén át ezért harcolt, ideértve az iskolai énekoktatást, a zenei írás-olvasás alapvető funkcióját a tantervben, valamint a kóruskultúra hazai elemekre építő ápolását. A Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában, 2016-ban az UNESCO felvette a szellemi kulturális örökség listájára. Kodály azt hirdette, hogy a zene lelki táplálék, semmi mással nem pótolható örömforrás, melynek birtokában jobb, harmonikusabb, fegyelmezettebb, teljesebb emberek leszünk.
Nevét számos közterület, oktatási intézmény, kórus és kórusverseny és a Vásáry Tamás által alapított Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar viseli. 1975-ben hozták létre a kecskeméti Kodály Intézetet, a róla elnevezett ösztöndíjat 1984-ben alapították fiatal zeneszerzők, zenetudósok és zenekritikusok részére. Egykori budapesti, köröndi lakásában működik a Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum. Élet-pálya címmel 2011-ben kötet jelent meg róla.
Kodály Zoltán: Galántai táncok (Dances of Galánta) 1933
Link
Kodály Zoltán: Kállai kettős
Link
Kodály Zoltán - Psalmus Hungaricus - Énekel az ország MÜPA 2013
Link
Kodály Zoltán: Mátra pictures - Mátrai képek
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: zenepedagógiában, irodalomtörténet, népszerűsítésére, hegedűszonátáját, nyelvterületekre, fegyelmezettebb, tevékenységének, visszavételének, zeneirodalommal, népdalgyűjtésre, tevékenységével, rokonszenvezett, nagyszombatban, népdalgyűjtést, megismerkedett, aligazgatójává, kórusmozgalmat, zenekritikusok, kollégistaként, harmonikusabb, egyesítésének, zeneesztétika, évfordulójára, népzenekutató, tanulmányutat, partitúrákból, palestrinához, díszdoktorává, korszakalkotó, zeneelméleti, meggyőződése, világzenekar, foglalkozott, székelyfonót, kóruskultúra, zeneakadémia, zene mindenkié, zeneirodalommal partitúrákból, legnagyobb hatással, időben tanult, budapesti bölcsészkar, modern zene, népdalgyűjtésre rendre, közönség közönyén, hivatalos körök, népzene jelentőségét, 1918-as őszirózsás, zenei direktórium, alig három, 1932-ben bemutatott, milánói Scalában, gyermekkori élményeket, Kodály Zoltán, HUNYT EL KODÁLY ZOLTÁN, Mozart F-dúr, Beethoven C-dúr, Liszt Ferenc Esztergomi, Bartók Bélával, Sándor Emmával, Psalmus Hungaricus, Háry János, Műveit Arturo Toscanini, Budavári Te Deum, Márciusi Front, Magyar Tudományos Akadémia, Czinka Panna, Balázs Béla, Magyar Állami Népi Együttes, Magyar Népzene Tára, Péczely Saroltát, Vásáry Tamás, Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar, Kodály Intézetet, Kodály Zoltán Emlékmúzeum,
|
|
Offline
