Regisztráció  Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Zágorec-Csuka Judit
  2017-05-13 20:30:15, szombat
 
   
 







ZÁGOREC-CSUKA JUDIT


Zágorec-Csuka Judit (Göntérháza, 1967- ), szlovéniai muravidéki magyar író-költő, irodalomtörténész. Sok műfajban alkotó költő-író; a vers mellett prózával, tanulmányokkal és esszékkel is jelen van a muravidéki és az egyetemes magyar irodalomban.

"Versek mindenütt teremnek, és ennek örülni kell, minthogy egy ember vagy egy emberi közösség nemcsak azáltal teremti meg otthonát, hogy házat épít, megműveli a földet, műhelyeket és iskolákat alapít, hanem azzal is, hogy verset ír róla: versekben veszi birtokába az életnek és a világnak azt a darabját, amelyen otthont kell teremtenie. Talán ez a szellemi költemény is ösztönzi a kisebbségi sorsban élő fiatal magyar költőket arra, hogy számot vessenek mindazzal, amit szülőföldjük ad számukra, ami ezen a szülőföldön otthonos érték és hagyomány."
(Pomogáts Béla, irodalomtörténész)


Zágorec-Csuka Judit: KIŰZVE AZ ÉDENBŐL

Link



Zágorec-Csuka Judit: VIHARVERTEN


Link



Zágorec Csuka Judit "A családom anyanyelve a muravidéki magyarok tükrében"

Link








AZ ANGYALOK TRÓNJÁNÁL
férjemnek


A fényoszlopok alagútjain
tikkasztó sivatagok és zöld
mezők árnyékában csupán
a szerelem tanított meg arra,
hogy még önmagammal
szemben is megvédelmezzelek,
de ez nem elég az örökkévalósághoz
és a halhatatlansághoz.

Az angyalok trónja előtt majd
valamifajta csodálatos szabadság
enyhíti terheinket, és az angyalok
előtt szeretnék veled meghalni,
tisztelettel.







AZ ANGYALOK ZENÉJE




Ott fent még zengtek a hárfák,
a rend uralkodott, tavaszodott,
rügyeket bontottak a fák,
friss esők öntözték Kánaán földjét,
szivárványra feszült fel az Isten.

Itt lent csak a győzelem és a siker igazol,
a munka nem ad értelmet a napnak,
második lenni szégyen, vereség,
csak a jelen a fontos, nem kell a múlt
és a jövő sem, naponta haldoklunk.

Nem hallom az angyalok zenéjét,
nem hallom az angyalok zenéjét,
nem hallom az angyalok zenéjét!







ARS POETICA


Ha majd végképpen el
kell mennem,
ha majd nem leszek,
ha bármi is elszakít
tőletek, legyek egy
haldokló lélegzet
közös lélegzetetekben,
időtálló sóhajtás
eltiport életekben,

De, bocsáss meg Uram,
bocsáss meg anyám,
ha nem tudtam szeretni!







AZT AKAROM


Azt akarom, hogy úgy szeress,
ahogy a költő szereti önnön
szomorú gondolatait.

Azt akarom, hogy társam légy,
mint a csillagok a holdnak.

Azt akarom, hogy úgy szeress,
mint nap melegét a virágok.

Azt akarom, hogy úgy emlékezzél,
mint pásztor emlékezik a zöld
rétre és az édesvizű csermelyekre.

Azt akarom, hogy legyen egy
utad hozzám, s ne verj engem
végtelen fájdalommal.

Azt akarom, hogy igazi fény legyél,
hatalmas szívemet perzselő láng,
örök zene.

Uram, te nyitottad szerelemre
szemem, s ne tegyél rögtön
vakká, de legyen ez a szerelem
mégis akaratod szerint.






CSÓKJAIM


Az első csók, amelyet adtam, ügyetlen volt és kevés,
A második csók, amelyet kaptam, hazug volt és nehéz,
A harmadik csók, amelyre vágytam, eltűnt és még igéz,
A negyedik csók, édes volt, még bennem él,
Az ötödik csók, még nem jött el, de félelmet sodor felém.







ESŐVEL JÖTTÉL


Esővel jöttél, esővel mentél,
ködös volt a Mura partja,
esős volt a Mura partja,
tücsökzene szólt,
margarétából fontál
koszorút fejemre, hogy
királynőd legyek.

Virággal jöttél, virággal
mentél, te a szegénység
királynője, névtelenül,
időtlenül, a világ elviselhetetlen
valóságával, a tények mögül
száműzött Istennel, aki majd
átvérzi királynői ruhád.

Esővel jöttél, esővel mentél,
fagyos volt a Mura partja,
hogy a szívedbe is beköltözzön
az örökös fagy, hogy ne legyen
virágbontó tavasz, se nyár, se
ősz, se áhított megoldás -
az érzékek és a szellem, a táj és
az anyag birodalmában, az én
és te és az ő birodalmában,
a tiltott paradicsomban, de
kiűzetés se legyen, csak
menekülés a maga szakadatlan
folytonosságában most és
mindörökké.







AZ ÉGBŐL KIBUKOTT LÉLEK


Ó, Istenem, így élni?
Miféle elrendeltetés ez?
Nem egy esztendőt,
hanem életfogytiglant?

Ó, Istenem, kitaszítottság ez,
vagy földi vándorút?
Legalább hazát teremthetnél
e földi száműzetésben.

Ó, Istenem, a feltündöklő
parányi sárpalánták
áthatják majd az Éden
utáni sóvárgást.







ÉROSZ TÜZE


Hiányzol mint fáknak a júniusi eső,
hiányzol mint hóvirágnak a téli napsütés,
hiányzol gyereknek a játék,
hiányzol mint holdfénynek a nap sugara,
hiányzol mint minden, ami pótolni tudná
hiányod, távozásod, kezed melegét,
szemed fényét, érintésed könnyedségét,
mint mindent, ami te vagy, voltál és leszel
nélkülem.







FÉLELEM


Az idő esős zuhatagában porladsz el,
mint fehér márványszobor az időzített
bombák tüzében.
Tökéletesen és maradék nélkül
tűnsz el.
Az Istened is csak hallgat, nem menthet meg.
Mitől félsz mégis?
A Haláltól?






HA...


Ha angyalod lennék,
lilára festeném neked
az eget, kékre az ajkad,
körbetáncolnálak,
röpülnék veled
szárnyak nélkül.

Ha angyalod lennék,
angyalt szülnék neked,
hogy őrizze melegségünk,
belőlünk nőjön, erősödjön.

Ha angyalod lennék, visszatérnék
hozzád, én lennék a kezdet és
a végzet, felmelegíteném hideg
kezed, újjáteremtenélek.







HA ELJÖN...


Ha eljön az utolsó estéd,
és fekete szárnyakat ölt az Ég,
majd könnyebb leszel, mint a fény.

Ne félj, havazásod feloldja
besározott álmaid!







A HALÁLOM TÚL


A gyertyák úgyis csonkig égnek,
tövig a fák,
emlékezeted sem élheti túl
magányod, szavaid hiányát.
Isten is számonkéri -
hiábavalóságodat.







HA JÓ LESZEL

Ha jó leszel,
majd beléd bújnak
az angyalok.

Ha jó leszel,
majd felmászok
a felhőkbe.,
könnyeimmel
megöntözlek,
hajammal
betakarlak,
megvetem
ágyadat.

Ha jó leszel,
beléd bújok,
mert én vagyok
az angyalod.







HALÁLRA SZÜLETTEM


Halálra születtem, nem kibontakozásra,
vajúdó édesanyám mégis Nagypéntekkor
hozott a világra, reménységnek, vigasznak,
beteljesült örömnek, elszigetelt magánynak.

Lázasan hajszolva, útra készen, zord
fogadók magányától megtépázva, gonosz
vasutasok idegbaját elviselve - én azóta
várom a szent feltámadást, a megváltást.

Ha nem születtem volna, most nem hiányoznék,
nem keresnék menedéket mások igazában, hamis
tanútételében, lenézett röhejében, kitagadott
jussában, hiszen halálra születtem, nem a világra.







HA LÁTLAK


Ha látlak, megelevenedek,
mint egy terebélyes fa,
virágot bontok, érzem
életed lüktetését.

Ha veled vagyok,
nem félek a haláltól
sem.







HAVAZÁSBAN


Várd a kristályok
közeledését.

Fehér paripák tüzes leheletén,
ringatózom benned,
melegítem zúzmarás ajkad.
Havazásomban
eléghetsz.

Holdfogyatkozáskor
hópelyheid olvadása,
szúrós tüskék,
csillagjáráskor,
hervadó krizantémok.

Nem sütök kalácsot,
havazásodba sem vetek ágyat
Isteneidnek megsúgom,
őrizzék jégkristályaid.







INVOKÁCIÓ


Lehet, hogy elveszítjük hitünket,
kibeszélt küldetésünket, megcsalt
szeretőnket, igaznak hitt énünket,
fellázadt testvérünket.

Kell-e több a veszteségből,
kivakart sebeinkből, elégetett
verseinkből?

Lehúz a Föld,
Elringat az Ég.







ISTENEM


Istenem, ha célt adtál,
adjál hozzá utat is,
ha anyanyelvet adtál,
adjál hozzá szavakat is,
ha szerelmet adtál,
adjál hozzá tüzet is!

Istenem, hallgasd meg
imáimat!







JANUÁRI EPIGRAMMA


Ó, ha tudnád, álmaimban
őz voltál, amely tiszta
forrás után kutatva
enyhítette szomját,
megtörölközött
bennem.







JÉZUSNAK


A kunyhóból
fel lehet érni
az égbe, de
sem arannyal,
sem ezüsttel,
nem leszel
méltó
a felemelkedésre.







KÉSŐRE JÁR


Hosszú kételkedés után nem hívod
fel barátaidat, nem keresed őket,
nem akarsz a sok gyűrődés után
megbocsátani, nem kellenek többé
az összefüggések, a hízelgő
beszédek, nem nézel bele többé
a noteszeidbe, fölösleges lesz
az írás is, pedig a szavak sok
mindent elárulhatnak még, nekik
majdnem mindegy, hogy Adyt
idézel vagy Kosztolányit,
reménykedjél, lehet, hogy még
néhányszor szívendöfnek a
blöffölés szlogenjével, ne politizálj,
újabb rendezések helyett itt van
a jól bevált színpadi kép, hogy tanár
vagy, vagy költő, egyre megy, lehetsz
még bohóc is, csak szórakoztass,
adjál újabb szenzációt, legyél gyors
és felületes, de ne legyen megoldás,
a színfalak mögött úgysem rád várnak,
inkább akadjon el a torkodon a
kimondatlan szó, ne legyél többé
letisztult klasszicista, sem
avantgardista, csak hallgassál,
mint az elhagyott sírjel, későre jár,
későre jár...







KÉT FAL KÖZÖTT


Két fal közé szorultál,
két kultúrába, két országba,
két nyelvbe, két gyermek
mosolyába, két diplomával,
két úton járva, két keresztre
feszülve, de mégis egy
az anyád, egy az apád,
egy a testvéred, ők azt
akarták, hogy egy legyél,
s cipeld nyugtalanságod,
idegenséged, ők azt akarták,
hogy két fal közé szorulva is
boldog legyél, ők azt akarták.







KÉZ A KÉZBEN


Kéz a kézben, ami ígéret volt
nekem törvény már, te mondtad,
legyen kéz a kézben, legyél
lehetőség egy másik életre.

Kéz a kézben, ami csend volt,
vallomás már, te mondtad szólalj
meg bennem, legyek nyár a te
teledben, legyél hang az én versemben.







KILÉPÉS


Kilépek a szemedből,
hogy ne lássál többé.

Kilépek a szádból,
hogy ne szólíthass többé.

Kilépek a kezedből,
hogy ne ölelhess többé.

Kilépek a homlokodból,
hogy repülhess az ég felé.

Kilépek a lelkedből,
hogy visszatérhessek
önmagamhoz, aki voltam
és vagyok.







KIŰZVE AZ ÉDENBŐL


Isten is látni akarta a szenvedésedet,
a kiűzetés fájdalmát, a születés
kiszolgáltatottságát, a halál
sejtelmes pillanatát, az elvesztést,
a fenti lebegést, a lenti elnyomást.

A bűnbeesés benne volt a teremtésben,
és benne lesz az elmúlásban is.
Tűz tüzet lobbant, víz vizet áraszt.
Kit ölelsz magadhoz, kegyes Aphrodité,
kedvesed, vagy az elégedett Éden porát?







MEGÉRKEZÉS


Hogy megérkezzél oda,
ahova elindultál,
hogy végre úton legyél,
és meghajoljál
a teremtő előtt,
hogy megadta ezt neked.







MEGJÖTTÜNK...


Megjöttünk, nehéz, agyagos
sár tapadt szekereink kerekére,
mint a ránk nehezedő kor.

Megjöttünk, mint a gólyák,
de félig rakott fészkeinket
lassan belepi az út pora.

Megjöttünk, de utunkon
nem követnek, ösvényeink
szűkülnek, hangjuk bereked.

Megjöttünk, de elkéstünk,
mint minden, ami késve
jön, végre megpihenhetünk?

Megjöttünk, de a messzeségből
még integet dédapám, tekintete
elkísér, megigéz, betakar.

Megjöttünk, hiszen félelembe
születtünk, haldokolva mégis
megérkeztünk, kiszolgáltatottan.







MELANKÓLIA


Szomorú az a harc,
amelyet egyedül vívnak,
mégis várd az Angyalt, amely
szent türelmével sorsodat,
életedet hozza feléd.
Ne kapkodj, ne siettesd útját,
lassan hömpölyögve úgyis utolér.

Te könnyű leszel és személytelen,
ő csodákat láttat, vizet fakaszt,
kenyeret szaporít, ez lesz az ünnep.
Ajkad elkékül, szemedben darazsak zúgnak,
kezedben vérzik a fehér liliom.
Szeme bukásodat tükrözi.

Áhítatos, körülményes szertartással
érkezik: üres szárnyaiban nem lesznek
italok, férfiak, meglepetések, csak
feledkezés és varázslatos rendhagyás.
Készülj fel rá, testben és lélekben -
Ő lesz az igazi Szerelem, az igazi Halál.







MENNI KELLENE


Menni kellene melegebb tájakra,
ki tudja, merre, ki tudja, hová?
Északabbra, zúzmarás, fagyos
télbe, délre, keresztre feszítve.

Menni kellene melegebb tájakra
ki tudja, merre, ki tudja, hová?
Keletebbre, napraforgós nyári
mezőkre, közelebb a Naphoz,
gyökereinkhez.







MINDEN...


Minden, ami elválaszt,
minden, ami összeköt,
minden, ami közeli,
minden, ami távoli
most elér, szíven üt.

Minden, ami emberi,
minden, ami emberfeletti,
minden, ami élő,
minden, ami szervetlen
most elér, szíven üt.










NAPONTA KERESEM


Naponta keresem szétzilált hajad,
gyűrött esőkabátod hajlatait.
Naponta apadnak el gondolataim,
ritkulnak csontjaim, vizesedik vérem.

Naponta kevesebb vagyok,
lassan tűnök el, esek szét,
őrlődöm, mint eltévedt utasok
a Halálba száguldó vonatokon.







NE...


Ne kopogjatok,
ne telefonáljatok,
ne üzenjetek,
ne szeressetek,
ne sajnáljatok,
ne segítsetek,
ne bántsatok,
ne üssetek,
ne bíráljatok,
ne pletykázzatok,
ne akarjatok most
semmit, mert
gyenge vagyok,
félénk és fáradt,
most végképpen
ne közeledjetek!







NYOMTALANUL


Csak nyomokat szerettem volna hagyni,
kőben, fában, fémben, papíron
megörökített igazságokat, de mégis
nyomtalanul vonulok vissza vén
diófám árnyékába, mintha Babits üzenné;
akikért ragyogtam majd eltemetnek.







ÖNARCKÉP


Nincsen benne semmi krisztusi,
de a töredékek közt ott van
a szenvedése, a tövises korona
helyett néhány vércsepp az
állkapcson.

Így szeretnék meghalni,
Pannónia síkságán, szikes
talaján, a cölöpkunyhók
magányában, szülő asszonyok
jajkiáltásai közt.

De addig,
Uram, ne vedd el tőlem
a szeretteimet, ne vedd el
tőlem őket!







A PARADICSOM MEGHÓDÍTÁSA


Azért vagyok Nő,
hogy te Férfi legyél,
animus, anima.
Mi ketten mezítelenül kiűzve
a Paradicsomból.
Levetkőzve, kibelezve,
kicsontozva - többek és
kevesebbek vagyunk
Isten alkotásánál -
benned rejlik az Élet,
bennem a Halál.







PIPACSOK


Pirosak, mint a vércsepp,
bevilágítják a zöldellő
réteket, mint a katicabogarak,
s elhervadnak, ha megérik
a búza, majd kóróvá
száradnak a sivatagban,
tavasztól őszig, piros,
zöld, sárga, barna,
fekete álarcok
mögött megbújva
megállnak
a télben.







POKOL


Csak az a néhány barát van még,
csak az a néhány lépcső a Pokolig,
csak néhány sóhaj kell a megkönnyebbüléshez,
csak néhány nap van a végső sötétségig,
a végső lemerülésig.








SZELÍDÍTS MEG


Szelídíts meg szavaiddal,
hogy higgyek szavaidban.

Szelídíts meg tekinteteddel,
hogy szemedbe nézhessek.

Szelídíts meg kezeiddel, hogy még
egyszer megfoghassam a kezedet.

Szelídíts meg mosolyoddal,
hogy mosolyoghassak még rád.

Szelídíts meg magányoddal,
hogy én is megszelídíthesselek.







A SZERELEM ODAÁT VAN


A szerelem odaát van,
fölszállt a hegyek fölé,
elbújt a hegyek mögé.

A szerelem odaát van,
csak visszajár a sötét éjszakába,
bánatot hoz, s feledést.

A szerelem odaát van,
nincsen ragyogása, fénye,
elvesztette tüzes erejét.

A szerelem odaát van,
fekete rés a vakolatban,
repedés lett a feledés otthonában.







SZERELMED KÖT


Szerelmed köt,
szerelmed old,
szerelmed elűz,
szerelmed áld,
szerelmed megvált,
szerelmed kiönt,
szerelmed bánt,
szerelmed fáj,
szerelmed vár,
szerelmed fojt,
szerelmed olt,
szerelmed ég,
szerelmed
szerelmemben
megnyugszik.







SZERELMES VERS


Egyszer eljön a te pillanatod is,
mosoly lesz arcodon, mosoly lesz
arcomon, simogatom kezed, simogatod
kezem, szél lebbenti majd őszülő hajad.

Egyszer eljön az én pillanatom is,
a beteljesülés pillanata, angyal
leszek arcodon, betakarlak szárnyaimmal,
lebegek, hogy te is lebegjél a Naphoz.

Egyszer eljön a mi pillanatunk is,
esőtől ázunk, fázunk, kékül el ajkunk,
ölelésünktől emelkednek hegyek, háborognak
tengerek, őrlődnek fel sziklák, kövek.

Egyszer majd egymásé leszünk,
ha az árnyak elégnek, meztelen lesz
a tenger, a mi tengerünk, hogy aranyban
ezüstben fürödjünk meg benne, utoljára







SZÉTSZÓRATÁS


Hiába mondod, kedvesem, hogy az idő, amelyben élek,
a még megnemszületett prófétáknak kedvez, akik
majd napsugaras szőlőhegyek lankáiról gyűjtik
a nektárt, mint az ügyes méhecskék!

Ne mondd, kedvesem, hogy él még bennünk
valami abból a tűzből, amelyet Prométheusz
lopott el az Istenektől, ha reggelre már
belefulladunk mozdulatlan önmagunkba!

Ne mondd, kedvesem, hogy kezeink nyomain
járkál a jóság arkangyala, ha meddő újsághírek
és lázadó gyűlések zajától hangos a századunk,
ha álmaink helyett káromkodások visszhangjába
temetkezünk!

Hiába mondod, kedvesem, hogy kizökkenthetetlen
az örökös anyag szerkezete, ha az emberek
hirtelen összetört oszlopaik alá fekszenek,
este már nem akarják látni a fák porbahajlott
ajándékát, a csillaghullást.







SZÍVEM SZÍVEDBEN


Engedd, hogy öleljelek szilajon,
hogy lüktessen szívem szívedben,
folyjon a vér ereimből ereidbe, hogy
benned ébredjek, keljen fel a napom
homlokodon, s járja át a fény!

Engedd, hogy megtaláljam benned
az elveszett csendet, a fagyos szeleket,
hideg madarainkat, amelyeket szerettünk,
dédelgettünk, takarjon be a havazásod,
elveszett fiatalságod!

Engedd, hogy veled szülessen meg ez a perc is,
hiszen győznöd kell, győznünk kell ezen a reggelen,
zengjenek hárfák, háborogjon azúr tengerünk,
vergődjenek habjaink, s öleljen át a kék égbolt!







SZOLGÁLAT
édesapámnak


"Én úgy akartam élni,
mint aki szolgál az embernek.
De nem engedték, hogy
szolgáljak nekik: mindig
szolgaságot követeltek,
ami nem ugyanaz.
Szolgálni tudok, szolga
lenni nem tudok.
Ezért félreálltam
útjukból, megbuktam."







SZÓTLANUL
Somos Béla költőnek


Ars poetica helyett azért kell a vers,
hogy kijöjjek a gödörből, de nem kell
a tragikus póz, sem a hamleti monológ,
de kell a szavak néma simogatása,
csendes eső zivatar nélkül, te is mondtad,
hogy nem kell haragudni, de megbocsátani
sem, nem kell a Kései sirató József Attilától,
ha már megszülettünk, verseinket sem kell
lefordítani, be sem kell fejezni, de kell az elégia,
a befelé szivárgó könnyek, a visszanyelt szó,
az elrejtett arc, de jó emlékezni, még jobb
felejteni, nem kell futni mások elől,
mert a vers kihúzhat a gödörből, de nem
menthet meg, a szó, a szó, a szó nem
menthet meg.







SZÜLŐFÖLDEM


Kőbaltákat látok,
élesednek e föld gyomrában,
megbújva évezredeken át
a cölöpkunyhók sövényfalai
mögött.

Utak kereszteződnek
Pannónia szívében,
szlávok és avarok,
kelták s hadat üzenő
rómaiak keresik az utat
Halicanum felé.

Gyepűvidék, senkiföldje,
évszázadokon át őseim
szemfedője, buja termőföld,
apám búzaföldje, szülőföldje,
Muravidék.







TAVASZI SZERENÁD


Tűlevelű fenyőfák illatával
belopta szívembe magát
a fény...
Virágot bontott,
s belém zuhant,
mint magányos sirály
az Adria kék habjaiba.
Zuhanása szétzilálta
őszülő hajamat, s elaludt
szempilláim feketeségében.
Sirálysikoly a szememben,
havazás számban.







TÁVOZÁSKOR


Távozáskor feketébe öltöznek
a fáid, elnémul a hangod,
lebénul a kezed, megdermed
a lábad, már nem integetsz,
nem nézel vissza, becsukod
a szemed, becsukod az ajtót,
gyilkos lesz a szó, gyilkos lesz
a tekinteted, meghalsz e percben.

Újra kellene kezdeni mindent,
a születéstől a halálig,
hogy isteni és emberi legyél.
Újra kellene élni a szerelmeket,
kiásni az elásott kincseket
a szemedben, forrón homlokon
csókolni, hogy isteni és emberi
legyél.

Újra kellene kezdeni mindent,
a gyermekek mosolyát,
újjáalkotni a forrást,
amely vizet fakaszt megváltásra,
keresztségre, hogy isteni
és emberi legyél tövises
koronáddal.





-

TE ÉS ÉN


Mi ketten együtt,
sivatagi magányban,
kalitkában őrzött madárként,
kietlen utakon járva,
felszántott réteken repülve,
égető nap alatt elbújva,
tekintetedbe merülve,
örökös harcban és kételyben,
teremtésben és gyászban,
ott bent és itt kint,
sem élni, sem meghalni
nem tudok nélküled.







A TENGERT HOZTAM EL NEKED


A Tengert hoztam el Neked,
hogy betöltse hiányomat, árvaságom.
De mindig megérkezett valaki, aki
elvitte óceánjaid, megcsodálta
szemed kékségét.

Tengereim elapadtak,
virágaim elhervadtak.

Kerestelek máshol, másban,
a Gibraltári-szoros magányában,
Casablanca és Párizs fényében,
sötét kamrákban, harangzúgásban,
szülőasztalon, a félelem golyózáporában.

Veled, vagy valaki mással
nevettem, mégis idegen maradtam
benned, vagy valaki másban,
ólmos esőben, reggeli zokogásban.

Ünnep volt, ha jöttél, hiszen
én beszéltem rólad tízezer
méterrel a svájci hegyek felett,
én ringattalak az Adriai tenger
hullámaival.

Te voltál a ködösítő lélegzetben,
a megelőző percben, emlékezetemben,
te leszel a kék felhőkben, sárga
búzatengerekben, halálomban.

A Tengert hoztam el Neked,
hogy téged öleljen, ringasson,
mint Agamemnón ölelte Klütomanesztrát,
amikor Trója kapui várták a végső
küzdelemre.

A Tengert hoztam el Neked, hogy
pásztortüzekkel perzselje szét
lázadásod, mint Agamemnón mükéni
tüzei, amikor kilépett a fellegvár
oroszlánkapuján.

A Tengert hoztam el Neked, zöld
oázisaival, fehér szikláival,
hogy csak te lásd könnyedségem,
kékségem, hogy bennem mérd le
önmagad.

Lendva, 1997.







TÉLUTÓ


Valami mégis kimaradt ebből a télből,
pedig kellett volna még valami biztató,
mint kenyérnek a só, földnek az eső,
nárciszoknak a napfény.

Valami mégis kimaradt ebből a télből,
telefonhívásaidból, egy feléd nyúló
férfikézből, gyermekded mosolyodból,
önfeledt pillantásaidból.

Valami mégis kimaradt hosszú utadból,
a házfalakról leomló vakolatból,
félelmeidből, zakatoló szívedből,
mindenből, ami szárnyakat adhatott
volna, de hideg és fénytelen télutó volt,
fehér hóesés fekete szívedben.







TITOK


Titkos kapocs, láthatatlan kötelék,
bennem és benned, együtt rezdülés,
csillagot hordok szemedben,
dédelgetlek, hegyekből zúduló eső,
feléd irányítom, mint a hófehér
viharok lángra lobbanó tüzét,
távoli dalod semmivé foszlik,
ha távol jársz tőlem,
ha távol járok tőled,
jó volna meleg szemeidbe nézni,
elfáradt öledbe bújni, mint
az eső, pusztító örvény vonz
magához, gondolsz-e rám,
benned élek, mint a titok.







TUDHATTAD VOLNA


Tudhattad volna,
hogy az esték
reszketéssel töltenek el,
mint az elvetélt anyák
sirató magzata,
mégis szalmával töltöd meg
az ágyam,
kezeimen hangyaáradat
vet ágyat,
szememben másokat látsz, láttatsz,
érintésed Krisztus töviskoszorúja -
álmaim zivatara csendes patakokban
ver gátat.







AZ UTOLSÓ VERS

mindenkinek


Eljön az utolsó pillanatod,
az utolsó lépcsőfok,
az utolsó esélyed,
hogy véget érjen
e reménytelen
utazásod, eljön
a kiszállás,
az üresség,
ahol szétválik
a fent a lenttől,
a színek a formától,
a mosoly a keserűségtől,
a hangosság a csendtől,
a hegyek a vizektől,
a világosság a sötétségtől,
én tőled,
az anya
az anyaméhétől,
a gyermekétől,
mindentől és mindenkitől.

Az utolsó verstől.

Átlépek az ismeretlenségbe.




-


ÚTKÖZBEN HOZZÁM


Amikor eljössz hozzám,
kinyílnak a virágaim,
az eső is eláll, a madarak
megrázzák tollukat,
köszöntenek, tavaszodik
bennünk az idő.

Amikor eljössz hozzám,
elengedhetetlen világodban
járok mint elalvó lányok
arcára nehezedő árnyak,
hegyeid közt állok.

Amikor eljössz hozzám,
kezedbe hullva
nyomodban járok,
hogy senki se lásson,
összecsukom előtted
a szárnyam.







ÜZENET


Kedvesem, nélkülem arcnélküli holnapra ébredsz,
de az idő majd összemossa távolságunk, szemed

kéksége veszik el közös tengerünkben, a föld
kiégett barázdái integetnek feléd, míg nézed
magányomat, távozásom erősíti hiányodat.

Így tisztábbak lesznek a nappalaid, és
sötétebbek az éjszakáim, a hold mégis hitet
kovácsol homlokodra, de ne félj, ne félj
kedvesem, még átölelheted a szelíd nap
melegét, én visszatérek álmaidba,
megtisztellek és felemellek.







VERGŐDÉS


Vergődés
a Jó és a Rossz
között,
a racionális és
az irracionális
között,
a tudás és az
öntudatlan
között,
a rend és a káosz
között,
a kiszámítható és
a kiszámíthatatlan
között,
az ellenőrizhető és
az ellenőrizhetetlen
között,
a megzabolázó és
a megzabolázhatatlan
között,
a bizonyosság és
a bizonytalanság
között,
a világosság és
a sötétség
között,
a kizáró és az egymást
mégis feltételező
erők között,
keresztre feszítve,
nem önmagamban,
hanem párban
létezve, így állok
előttetek.







VÉGRENDELET


Nem viszek magammal semmit,
csak legyen, aki integet,
aki még egyszer visszanéz,
mint Vergilius Dante pokla előtt.







VIHARVERTEN


Legyen már ez a tél is a tiétek,
a nyerteseké, a befutottaké,
legyek mint áldozat a tiétek,
ha üldözőim helyett engem mar a
rozsda.

Kezdetben mintha kihagytak volna,
aztán kikerültek, csak a Mura menti
erdők szerettek, a Lendva-hegy feletti
tüzesedő Nap, a göntérházi búzamezők
ringása.

Ebben a félelmetes télben erős
villámok verik szét aszályos paraszti
arcod, kenyeret dagasztó kezed.
Reggelre lehet, hogy elalszanak a
szénakazlakban a csillagok, s
szunnyadásukkal eláll a vihar.







VISSZANÉZVE


Távozáskor feketébe öltöznek
a fáid, elnémul a hangod,
lebénul a kezed, megdermed
a lábad, már nem integetsz,
nem nézel vissza, becsukod
a szemed, becsukod az ajtód,
gyilkos lesz a szó, gyilkos lesz
a tekinteted, meghalsz e
percben.

Újra kellene kezdeni mindent
a születéstől a halálig, hogy
isteni és emberi legyél.
Újra kellene élni a szerelmeket,
kiásni az elásott kincseket
szemedben, forrón homlokon
csókolni, hogy isteni legyél
és emberi.
Újra kellene kezdeni mindent,
a gyermekek mosolyát,
újjáalkotni a forrást, amely
vizet fakaszt, megváltásra,
keresztségre, hogy isteni
és emberi legyél tövises
koronáddal.










A ZUHANÁS


Mennyi esés, landolás,
zuhanás a semmibe.
Mennyi újrakezdés, áhitat
a jóra, virágbontásra,
kijózanodásra.

Mennyi elveszett pillanat,
elfojtott érzés, gyáva
visszavonulás.
Mennyi kietlen út, sivatag
trópusi erdők helyett.

És mégis a zuhanás erősít,
felemel.









 
 
0 komment , kategória:  Zágorec-Csuka Judit   
Címkék: folytonosságában, hiábavalóságodat, kiszámíthatatlan, megvédelmezzelek, újjáteremtenélek, körbetáncolnálak, örökkévalósághoz, elviselhetetlen, elengedhetetlen, lélegzetetekben, megnemszületett, szunnyadásukkal, ismeretlenségbe, búzatengerekben, pillantásaidból, életfogytiglant, oroszlánkapuján, pásztortüzekkel, klütomanesztrát, csillagjáráskor, visszatérhessek, golyózáporában, felmelegíteném, harangzúgásban, töviskoszorúja, csillaghullást, megpihenhetünk, emlékezetemben, felemelkedésre, megtörölközött, bizonytalanság, tanulmányokkal, jégkristályaid, szénakazlakban, kereszteződnek, nyugtalanságod, vers mellett, egyetemes magyar, ember vagy, emberi közösség, szellemi költemény, kisebbségi sorsban, szülőföldön otthonos, családom anyanyelve, muravidéki magyarok, fényoszlopok alagútjain, szerelem tanított, angyalok trónja, rend uralkodott, siker igazol, angyalok zenéjét, költő szereti, Zágorec-Csuka Judit, ZÁGOREC-CSUKA JUDIT, Pomogáts Béla, KIŰZVE AZ ÉDENBŐL, Zágorec Csuka Judit, ANGYALOK TRÓNJÁNÁL, ANGYALOK ZENÉJE, ESŐVEL JÖTTÉL, ÉGBŐL KIBUKOTT LÉLEK, ÉROSZ TÜZE, HALÁLOM TÚL, HALÁLRA SZÜLETTEM, JANUÁRI EPIGRAMMA, KÉSŐRE JÁR, MENNI KELLENE, NAPONTA KERESEM, PARADICSOM MEGHÓDÍTÁSA, SZELÍDÍTS MEG, SZERELEM ODAÁT VAN, SZERELMED KÖT, SZERELMES VERS, SZÍVEM SZÍVEDBEN, Somos Béla, József Attilától, TAVASZI SZERENÁD, TENGERT HOZTAM EL NEKED, TUDHATTAD VOLNA, UTOLSÓ VERS, ÚTKÖZBEN HOZZÁM, Vergilius Dante,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Kemencés harcsa egészben
Hússal töltött tészta
SAJTSZÓSZOS TÉSZTA
GOFRI
Isteni Csörögefánk
Céklafőzelék almával-burgonyával
Kinder Tejszelet
Hideg őszibarack krémleves
Húsgombóc Leves
Wokban pirított zöldségek spagettivel
még több recept
Véleményezd!
08.23. 23:00 Bajnokok Ligája - A csoportkörbe jutott csapatok
08.23. 22:40 US Open - Stollár a selejtező második körébe jutott
08.23. 22:30 Winston-Salem-i tenisztorna - Fucsovics a nyolcaddöntőben búcsúzott
08.23. 22:00 Birkózó-vb - Japán, amerikai, mongol és török győzelem
08.23. 21:50 Balog: amíg lehet, hallgassuk meg a diktatúrák túlélőit
08.23. 21:40 Az amerikai elnök ismét egységre és összefogásra szólította fel honfitársai...
08.23. 21:40 BRFK: őrizetben van egy Hős utcai drogdíler
08.23. 21:10 Labdarúgó NB II - Siófoki győzelmével maradt az élen a Kisvárda
08.23. 20:50 Rövidpályás gyorskorcsolya ob - Jászapáti és Liu Shaoang nyert 1500 méteren
08.23. 20:49 Öttusa-vb - Hatodik a magyar páros női váltóban
Tudjátok ?
Lehet ide olyan videókat betenni, ami nem kicsit megrázóak?
Mi lenne, ha egy hétig szellemi fegyverszünetet kötnénk, mint a régi görögök az Olimpia al...
Hogyan lehet A G-mailból levelet lementeni külső Winchesterre ?
Tudja e valaki , hogy Carlos Santana melyik albumán vagy kislemezén van az Amélia (Amália)...
Ti hogy készítitek a rántott húst?
még több kérdés
Blog Címkék
debreceni virágkarnevál  Nyár kezében búcsúlevél  A Heligan botanikus kert  Mielőtt a hegyek lettek...  Idézet !  Elhagyják Magyarországot a gól...  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Templomi búcsú Hógmezővásárhe...  Szerelmes pár  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Augusztus 20  A szőlőből nem csak bor készí...  Ludi Delfino  Önálló Harci Rendszer  Ludi Delfino  Napfényes szép napot.  Boldog 1017.születésnapot Magy...  tüzijáték  Tüzijáték  Ludi Delfino  Szent István királyrúl  Friss képek a nevezetességekrő...  István, a király (1984) Az 198...  Augsztus 20. AZ ÜNNEP JEGYÉBEN...  Tiszteld minden ember hazáját  4 zsoltár - Esti ima / videó  Augusztus 20. SZENTHÁROMSÁG Ü...  Nincs Cím  Ludi Delfino  Mit együnk a jó látásért?  Remény arcodon  Szép napot !  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Csodás fotók a Mátra tájakról  Remény arcodon  Ludi Delfino  A Haza  Kenyér  A Szent Jobb  Szerelmes pár  Ludi Delfino  Szent István királyhoz  Tiszteld minden ember hazáját  A történelem egyik legkimagasl...  Kenyér  Méltó megemlékezést!  A szőlőből nem csak bor készí...  Képek  Szent István királyhoz  Ludi Delfino  Ludi Delfino  A történelem egyik legkimagasl...  Tűzijáték 2017  Ludi Delfino  "Dávid az a férfiú..."  Fohász Szent István királyhoz  "Dávid az a férfiú..."  Augsztus 20. AZ ÜNNEP JEGYÉBEN...  Augusztus 20. István, Vajk né...  Tüzijáték  Áldott, békés napot Mindenkine...  Csak semmi görcsölés!  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Őseink hitüket és ősvallásukat...  Vasárnap van!  Szilágyi Domokos - ÚJ KENYÉR  Szép álmokat  Lisztem, lisztem, mondd meg né...  Őseink hitüket és ősvallásukat...  Ludi Delfino  Augusztus 20 .  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Új ének István királyhoz  A debreceni virágkarnevál képe...  Nagyanyó-kenyér  Ludi Delfino  Csodálatos kép !  Napfényes szép napot.  Ludi Delfino  Ünnep zárás Tűzijátékkal  A szőlőből nem csak bor készí...  Ludi Delfino  Vasárnap van! AZ ÚR LEGYEN VEL...  Augusztus 20. BÉKÉS, ÖRÖMTELI ...  Szent István királyhoz  Amikor betiltották a szeletelt...  Tallóztam  Csak semmi görcsölés!  Gyümölcsérlelő ősz  törökország - ankarai ételek  Friss képek a nevezetességekrő...  Ludi Delfino  ...idézet..  Új kenyér 
Bejegyzés Címkék
vers mellett, egyetemes magyar, ember vagy, emberi közösség, szellemi költemény, kisebbségi sorsban, szülőföldön otthonos, családom anyanyelve, muravidéki magyarok, fényoszlopok alagútjain, szerelem tanított, angyalok trónja, rend uralkodott, siker igazol, angyalok zenéjét, költő szereti, édesvizű csermelyekre, első csók, második csók, harmadik csók, negyedik csók, ötödik csók, világ elviselhetetlen, tények mögül, örökös fagy, anyag birodalmában, tiltott paradicsomban, maga szakadatlan, téli napsütés, utolsó estéd, gyertyák úgyis, szent feltámadást, színfalak mögött, elhagyott sírjel, másik életre, kiűzetés fájdalmát, fenti lebegést, lenti elnyomást, bűnbeesés benne, elégedett Éden, teremtő előtt, ránk nehezedő, fehér liliom, igazi Szerelem, igazi Halál, töredékek közt, tövises korona, végső sötétségig, végső lemerülésig, szerelem odaát, hegyek fölé, hegyek mögé, sötét éjszakába, feledés otthonában, beteljesülés pillanata, árnyak elégnek, ügyes méhecskék, jóság arkangyala, örökös anyag, elveszett csendet, fagyos szeleket, hamleti monológ, szavak néma, befelé szivárgó, vers kihúzhat, cölöpkunyhók sövényfalai, elásott kincseket, gyermekek mosolyát, félelem golyózáporában, svájci hegyek, ködösítő lélegzetben, megelőző percben, feléd nyúló, házfalakról leomló, elvetélt anyák, utolsó pillanatod, utolsó lépcsőfok, utolsó esélyed, utolsó verstől, hold mégis, göntérházi búzamezők, félelmetes télben, zuhanás erősít, folytonosságában, hiábavalóságodat, kiszámíthatatlan, megvédelmezzelek, újjáteremtenélek, körbetáncolnálak, örökkévalósághoz, elviselhetetlen, elengedhetetlen, lélegzetetekben, megnemszületett, szunnyadásukkal, ismeretlenségbe, búzatengerekben, pillantásaidból, életfogytiglant, oroszlánkapuján, pásztortüzekkel, , ,
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 245 db bejegyzés
Összes: 3382 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2825
  • e Hét: 12615
  • e Hónap: 71423
  • e Év: 705851
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.