|
2018-06-14 20:45:25, csütörtök
|
| |
| |
125 ÉVE HUNYT EL ERKEL FERENC
Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életére meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel bíztatására emelt be magyaros motívumokat. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen itt telepedett le, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért.
1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Két év múlva itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriát; ennek színlapján nevezték először Nemzeti Színháznak az intézményt. A Bátori Mária zenetörténeti jelentőségét az adja, hogy magyar mű volt, magyar nyelven, magyar énekesekkel, 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát. A szövegkönyvet Dugonics András színműve alapján Egressy Béni írta, az ősbemutatón István herceget a zeneszerző öccse, Erkel József alakította. A témát Erkel, miként a későbbiekben is, a magyar történelemből merítette, de feldolgozása már ekkor sem felelt meg a hivatalosságnak. Pályafutása alkonyán Podmaniczky Frigyes báró, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős mesternek: "Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem."
Erkel 1843-ban nem indulhatott a Szózat megzenésítésére kiírt pályázaton, mert a zsűri tagja volt, de Egressy Béni győztes kompozícióját ő hangszerelte zenekarra. A következő évben viszont megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot, nemzeti imánkat azóta az ő zenéjével énekeljük (szintén ezen a napon:1844. 06. 15.). Ugyancsak 1844-ben született - Egressy szövegkönyvére - első jelentős operája, egyben az első magyar nemzeti opera, a Hunyadi László, 1848. március 15-én este a zenedráma Meghalt a cselszövő című kórusát énekelték a Nemzeti Színházban.
A szabadságharc leverése utáni időszak a személyes csapások miatt is élete legnehezebb időszakának bizonyult: elvesztette édesapját, lányát és öccsét, házassága felbomlott, komorrá és rideggé vált. Erkel, aki kiváló sakkozó is volt, ezekben az években a pesti sakk-kör és a Filharmóniai Társaság életre hívásán fáradozott. Az elsőt nem engedték a Bach-huszárok, de a zenei társulat 1853-ban megkezdhette működését, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara (BFTZ) volt az első magyar hivatásos szimfonikus együttes.
Az önkényuralom enyhültével, 1861-ben került színre a Katona József drámája alapján, Egressy Béni szövegkönyvére készült Bánk bán, melynek zenéjét a legenda szerint a gyulai Almásy-kastély parkjában, egy öreg fa alatt szerezte. Legnagyobb történelmi operánk bemutatója hatalmas sikert aratott, egyben a zsarnokság elleni tiltakozássá vált, Bánk Hazám, hazám című áriája önálló életre kelt. Erkel későbbi operái, a Sarolta, a Dózsa György, a Brankovics György, a Névtelen hősök már nem tettek szert ilyen népszerűségre. A komponista hetvenöt éves volt, amikor az újonnan felépült Operaházban bemutatták kilencedik operáját, az István királyt. Az intézmény megnyitására rendelt, de csak a következő évben bemutatott művet 1885-ben tizenháromszor játszották, de - hatalmas költségigénye miatt - eredeti formájában csak Erkel születésének bicentenáriumán, 2010-ben Komáromban szólaltatták meg újra. Az opera 2013-ban államalapító szent királyunk halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulóján a margitszigeti szabadtéri színpadon kelt ismét életre, helyreállított változata 2014-ben jelent meg CD-n. Utolsó operáját Jókai Mór nyomán Kemény Simonról kezdte írni, de már nem jutott a munka végére.
Erkel kiváló karmester is volt: az Operaház ünnepélyes megnyitásán 1884-ben ő vezényelte a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását. Ő dirigálta nálunk először Beethoven kilencedik és Schumann első szimfóniáját, az operák közül Beethoven Fidelióját és Wagner Tannhäuserét. Ő emelte be a magyar operába a verbunkost, a csárdást és a népies műdalt, operáinak több áriája “népdallá" lett. Erkel használt először cimbalmot operazenekarban, a Bánk bán bemutatóján a szólamot tizenöt éves Sándor fia játszotta, mert a zenekar tagjai közül senki sem értett a hangszerhez.
A zeneszerzőt 1865-ben "az országos daláregylet örökös főkarmesterévé" választották. Az 1875-ben megnyílt Zeneakadémia első igazgatójaként kilenc tárgyat oktatott, olykor Liszt Ferencet helyettesítve. Karmesteri működésének ötvenedik évfordulóját fényes külsőségek közepette ülték meg, utoljára nyolcvanadik születésnapján lépett színpadra, Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta. 1888-ban Gyula díszpolgára lett.
Erkel Ferenc 1893. június 15-én halt meg Budapesten. Gyulán 2011-ben adták át felújított szülő- és emlékházát, a város több intézménye is nevét őrzi, s 1921 óta rendszeresen megrendezik az Erkel Ferenc Emlékversenyt. A nevét viselő budapesti Erkel Színház a hatéves felújítást követően 2013-ban Erkel születésnapján nyílt meg hivatalosan, és az ő nevét viseli az egyik legrangosabb magyar zenei díj.
Forrás: MTI.hu
Forrás: wikipedia
Magyar Himnusz
Link
Így szólt százezrek ajkáról a Magyar és a Székely Himnusz
Link
125 éve hunyt el Erkel Ferenc - Magyar Rádió Hangtár
Link
Sírja
Szobra Gyulán
Szülőháza
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: zongoraversenyét, hivatalosságnak, bicentenáriumán, zenészcsaládban, megzenésítésére, operazenekarban, szerzeményeibe, születésnapján, zeneszerzőként, főkarmesterévé, igazgatójaként, szövegkönyvére, helyreállított, tizenháromszor, népszerűségre, szabadságharc, zongorajátéka, szülővárosába, helyettesítve, emlékversenyt, kompozícióját, történelemből, szövegkönyvet, zenetörténeti, költségigénye, margitszigeti, megzenésítője, későbbiekben, szólaltatták, tiltakozássá, filharmóniai, államalapító, zenetanárnak, évfordulóját, nyolcvanadik, születésének, magyar nemzeti, jubileum alkalmából, városban fellépő, polihisztor Brassai, évvel később, szövegkönyvet Dugonics, ősbemutatón István, zeneszerző öccse, témát Erkel, magyar történelemből, idős mesternek, aristocratia elleni, zsűri tagja, következő évben, első magyar, zenedráma Meghalt, Erkel Ferenc, HUNYT EL ERKEL FERENC, Bihari János, Liszt Ferenc, Brassai Sámuel, Budai Magyar Színjátszó Társulathoz, Pesti Magyar Színházhoz, Bátori Máriát, Nemzeti Színháznak, Bátori Mária, Dugonics András, Egressy Béni, Erkel József, Podmaniczky Frigyes, Hunyadi László, Nemzeti Színházban, Filharmóniai Társaság, Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Katona József, Bánk Hazám, Dózsa György, Brankovics György, Jókai Mór, Kemény Simonról, Beethoven Fidelióját, Wagner Tannhäuserét, Liszt Ferencet, Erkel Ferenc Emlékversenyt, Erkel Színház, Magyar Himnusz, Székely Himnusz, Magyar Rádió Hangtár, Szobra Gyulán,
|
|
Online
