|
2018-06-29 18:45:22, péntek
|
| |
| |
KÖLTŐK ÉS MÚZSÁIK
Költők múzsái - 19. század
Mikszáth Kálmán - Mauks Ilona
Mikszáth Kálmán iskolái befejeztével 1871-ben Mauks Mátyás szolgabírónál Balassagyarmaton szolgabírósági esküdtként helyezkedett el. 1871-ben ismerkednek meg Mauks Ilonával, akivel Mikszáth 1873. július 13-án a szülői tilalom ellenére Pesten házasságot kötött. Mauks Ilonát
1875-ben betegsége visszakényszerítette Mohorára. Anyagi nehézségek miatt 1878 nyarán törvényesen is elváltak. 1882-ben a már elismert író ismét feleségül kérte, és 1882. december 31-én újra házasságot kötöttek
Petőfi Sándor - Prielle Kornélia
"Ha 1846 szeptemberében a 20 éves Prielle Kornélia és 23 éves vőlegénye házassági kérelmét nem utasítják el formai hiányosságok miatt, ma a fiatal színésznőre emlékeznénk úgy, mint Petőfi Sándor feleségére. Már 1845-ben megismerték egymást, amikor a debreceni színtársulat előadásának szünetében Petőfi el akarta szavalni egy költeményét, de a cenzor nem engedélyezte. A költő egy évvel később a városban járt, ahol a korábbi eset miatt a közönség lelkesen ünnepelte, s a társulat fiatal színésznője, Kornélia egy megzenésített versét énekelte el tiszteletére. Az akkor már Szendrei Júliával jegyben járó Petőfi bele is szeretett a színésznőbe, s - némi szorosabb bemutatkozást követően - azon melegében meg is kérte a kezét. Nelli igent mondott. A gyors menyegzőt csak azért nem lehetett megtartani, mert iratok híján egyetlen pap sem akarta összeadni őket. Sándor hazautazott, hogy elintézze a papírokat, de otthon Júlia várta, aki elfeledtette vele debreceni menyasszonyát.
Jókai - Grósz Bella
1899. szeptember 6-án, két évi titkos kapcsolat után, az akkor 74 éves Jókai Mór feleségül vette a 20 éves Grósz Bella színésznőt. Második házassága miatt családtagjai és barátai egy része elhidegült tőle, lánya beszámíthatatlanná kívánta nyilvánítani. 50 évvel korábban a nála 8 évvel idősebb Laborfalvi Rózát vette el, és ezért akkor is elfordultak tőle a családja és barátai, köztük Petőfi is. Még 5 évet éltek együtt, minden forrás szerint boldogan, Jókai újra szerelmes verseket írt. Grósz Bella nem ment újra férjhez, a zsidótörvények elől emigrált, 1947-ben halt meg Londonban.
Csajághy Laura
Vörösmarty Mihály szerelme, felesége
Vörösmarty és későbbi hitvese 1841-ben ismerkedtek meg, Pesten 1843. május 9-én vette feleségül a nála 25 évvel fiatalabb Laurát. Házasságuk 12 évig tartott, 5 gyermekük született, közülük ketten, Irma és Mihály fiatalon meghaltak, másik három gyermekük:
Béla (1844-1904), igazságügyi államtitkár, a Kúria másodelnöke
Ilona (1846-1910), aki 1867. szeptember 16-án feleségül megy Széll Kálmánhoz, a későbbi pénzügyminiszterhez, későbbi miniszterelnökhöz
Erzsébet, aki hosszan tartó betegség után 1879. július 21-én hunyt el élete 31. évében
Férje 1855-ben bekövetkezett halála után a gyermekek gyámja Vörösmarty jó barátja, Deák Ferenc lett,
Déryné Széppataky Róza
Katona József szerelme - 1833-ban, a Bánk bán kassai ősbemutatóján Déryné Széppataki Róza játszotta Melinda szerepét. A költő ekkor már három éve halott volt.
Katona József
A visszahúzódó, igen komoly fiatalembernek nehezen ment a szerelmi kinyilvánítás: olyannyira, hogy az egyébként igen érzékeny Széppataki Róza sokáig nem is tudott a titkolt "érzeményről".1813-ban végül elszánta magát Katona, s levelet írt az imádott lánynak. Levelében arra kérte hölgyét, hogy ha szíve nyitva állna hódolója előtt rózsaszín szalagot, míg ha elzárkózik akár egy találka elől is, feketét tűzzön. Hogy zárkózna-é Róza, vagy sem, nem tudhatjuk, hiszen a levelet Katona csak monogramjával látta el. A hallgatag fiatalember esélyeit mégis tökéletesen példázza a tény, hogy Rózának eszébe sem jut: esetleg különc ifjú pályatársát (Katona is játszott színpadon!) rejti a K és J betű. Így elmaradt a szalagtűzés és a várt beszélgetés is.
Jókai Mór szerelmei
Akik azt hitték eddig, hogy ismerik Jókai Mór életét, nagyon meglepődnek. A könyv lapjairól egy kicsit más Jókait ismerhetnek meg. Azt az embert, aki házasságaival mindig botrányokat okozott és mérhetetlen indulatokat gerjesztett. Akinek magánéletét is átszőtte az irodalom és életében többször is olyan kapcsolatokba kezdett, olyan szerelembe esett, amely kis híján végzetessé lett számára. Jókai Mór szerelmei éppen olyanok voltak, mint a regényei. Tele intrikákkal, névtelen levelekkel, aljas pletykákkal, nagy fellángolásokkal, harcos vagy bujkáló ellenfelekkel. Ő pedig, mint igazi álmodozó, aki egyik lábával nem is ebben a világban áll, néha felvette a harcot a sötét erők ellen. Máskor meg hagyta magát sodortatni a sorstól. Három nő hatott rá, egyik-másik csaknem végzetesen...Laborfalvi Benke Róza, Lukanics Ottíla és Nagy /Grósz/ Bella.
Petőfi Sándor
Petőfi szerelmei:
1. Csapó Etelka (Vahot Imre bátyjának fiatalon - 15 éves korában - elhunyt sógornője) => Cipruslombok Etelka sírjára c. ciklus
2. Mednyánszky Berta (gödöllői földbirtokos lánya; a társadalmi és vagyoni különbség választja el őket) => A szerelem gyöngyei c. ciklus
3. Sass Erzsike (barátjának, Sass Károlynak a húga; hirtelen fellángolás Borjádon) => Négyökrös szekér
4. Szendrey Júlia: Szendrey Ignác, endrődi jószágigazgató lánya; a nagykárolyi megyebálon ismerkednek meg; igazi "kékharisnya"; apja akarata ellenére megszökik Petőfivel, majd hozzámegy feleségül
Teleki József kastélya Koltón
A kastély feltehetően Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet. A Telekiek 18. századi kastélya, leghíresebb ura gróf Teleki Sándor 48-as ezredes, emlékíró, aki 25 éves korában, 1825-ben vette át a koltói birtok vezetését.
1846-1847-ben - a gróf vendégeként - három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a "látogatások" közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. - október 19. közötti időszak, amikor az ifjú költő hitvesével, Szendrey Júliával itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel (pl. Szeptember végén) gazdagította a magyar lírát. A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott, ezt a fát Petőfi somfájának nevezik, s ez alatt temették el kívánsága szerint Teleki Sándort is. A kastélyban ma Teleki-Petőfi Múzeum működik.
Petőfi Sándor - Szendrey Júlia
A koltói kastély kertjében áll ez a szobor, ahol Teleki gróf kastélyában a mézesheteiket töltötték.
Petőfi és Jókai
Szendrey Júliával és Laborfalvi Rózával
A nagy forradalmár költőt éveken át szoros baráti szálak fűzték Jókaihoz. 1848-ban
azonban eltávolodnak egymástól s szeptember elején végleg szakítanak.
Jókai Mór éppen március 15-én a Nemzeti Színházban, Katona József Bánk bánjának előadása után ismerkedett meg a nála 8 évvel idősebb színésznővel, Laborfalvi Rózával, a kapcsolatot a korkülönbség miatt Petőfi Sándor ellenezte, barátságuk is megromlott, legközelebb csak 1849 májusában találkoztak.
Szekeres László: JÓKAI ÉS PETŐFI SZAKÍTÁSA
Link
Arany János - Ercsey Julianna
Az árva nagyszalontai lány 1840. november 19-én Nagyszalontán ment feleségül Arany Jánoshoz, házasságukból két gyermek született: 1841-ben Juliska, majd 1844-ben László. Arany szigorú takarékossággal igyekezett megteremteni családja anyagi alapját, s ebben a törekvésében hű társra talált sokat szenvedett, érzékeny, melegszívű feleségével. 1865 decemberében tüdőbajban elvesztette leányát, Juliskát, majd 1868-tól férjével ők vették át kisgyermekként félárvaságra jutott unokájuk, a hároméves Széll Piroska nevelését.
Amikor férje 1882. október 22-én, hosszas betegeskedés után 65 éves korában meghalt, fiával, Lászlóval és unokájával, Széll Piroskával ők állták körül Arany halálos ágyát. Férjét három évvel élte túl,
Költők múzsái - 20. század
Nagy Etel - Simon Jolán lánya, Kassák nevelt lánya
Nagy Etel ifjan halt meg /agydaganata volt/ és magával vitte életművét.Többek közt Vas István, a férj emlékezik a nemrég elhunyt feleségről: ez mindig a személyes ügy, a magánügy veszélyével jár. Vas István mesterien kerüli el ezt a veszélyt. Írása nemesen előkelő, csaknem személytelenül tárgyilagos és éppen ezért megrendítő tanulmány Nagy Etel rövid életéről és gazdag egyéniségéről. Vas Nehéz szerelem c. regényfolyamában emlékezik. A zsidó úrifiú és a népi gyökerekkel bíró táncosnő tíz évig éltek együtt, ebből négy évig hivatalosan is házastársak voltak. /Vas István második felesége Kutni Mária/
Síszezon. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 1935-ben a sípályán.
Radnóti Miklós - Gyarmati Fanni
Gyarmati Fanni egyetlen esetet leszámítva - 1962-ben egy bori túlélőnek, György Istvánnak adott interjút - nem nyilatkozott, nem írt Radnótiról, nem járt el a költőhöz kapcsolódó hivatalos rendezvényekre. Olykor azonban magánlevelekben válaszolt azokra az írásokra, amelyek Radnóti halálát önkéntes áldozatvállalásnak mutatták be, és határozottan cáfolta a mentési kísérletekről szóló, utólagos kísérleteket. Radnóti Naplójának kiadásával is azért várt sokáig, mert olyan személyek szerepeltek benne, akik a hatvanas években még éltek, és számára természetes volt ez a diszkréció.
Gyarmati Fanni ma, 100 évesen
Radnóti múzsája azóta elhunyt, életének 102. évében.
Gyarmati Fanni fiatalon Radnótival
Erőszakos, rút kisded voltam én, ikret szülő anyácska, - gyilkosod! öcsémet halva szülte-é, vagy élt öt percet, nem tudom, de ott a vér és jajgatás között úgy emeltek föl a fény felé, akár egy győztes, kis vadállatot, ki megmutatta már, hogy mennyit ér: mögötte két halott.
/Huszonnyolcadik év/
Molnár Ferenc ( Budapest, 1878. január 12. - New York, 1952. április 1.)
Első felesége Vészi Margit volt, Vészi Józsefnek, a Budapesti Napló főszerkesztőjének lánya. Ebből a házasságból született Molnár Márta, a későbbi Sárközy Márta.
Klima Ilona - Juhász Gyula
Életmentés a Lánchídon - Juhász Gyula 1907-ben, egy október eleji napon otthagyta új állomáshelyét, Lévát, és öngyilkossági szándékkal Pestre utazott. A Lánchídról készült éppen a Dunába ugrani, amikor gyermekkori szerelme, a későbbi orvosnő, Klima Ilona, megfogta a vállát. Lakásukba vezette Juhászt, kezébe adta friss, szép verseskötetét, melyet ő is akkor kaphatott meg éppen, s ez visszaadta a költőnek életkedvét. ?Ennek a könyvnek megjelenése és sikere - emlékezett később a költő - az életemet adta vissza akkor, mert én bizony Léván, az Isten háta mögött nyomorogva, éppen leszámolni készültem mindennel.?
Eörsi Júlia- Juhász Gyula
A Világ riportere Eőrsi (családnevén Janeschdik, írói nevén Eőrsi -Tóth) Júlia újságíró, tanár, író. Amikor Juhász Gyula 1914. március 6-án, Pesten mellbe lőtte magát, és a Rókus-kórházban feküdt élet és halál között, a Világ című lap a szerkesztőség egy fiatal leánytagját küldte a kórházba, hogy hozzon hírt a költőről. Ott feküdt az ágyon eszméletlenül, mozdulatlanul, mellén a véres sebbel. Mikor végre kinyitotta a szemét, ismeretlen arc borult föléje, szőke hajkoronás, fehér leányarc, riadt szempár ... A költőnek jólesett a vigasztalás.
Sárvári Anna
Betegsége, sorsa kilátástalansága második férjével Sárvári Annát is öngyilkosságba sodorta: 1938. július 25-én, első férjéhez hasonlóan, ő is megmérgezte magát. A 8 Órai Újság riportja szerint: ?Az ágy mellett, a földön Juhász Gyula verseskötete feküdt. Ahogy a könyv leesett a földre, éppen az első oldalon nyílott ki: Annának örök szerelemmel, Juhász Gyula - olvasható rajta a költő dedikációja. A szerencsétlen színésznő utolsó pillanataiban is az Anna-verseket olvasta.?
Sárvári Anna - Juhász Gyula
Juhász Gyula halála után Anna így nyilatkozott: ?... csak később, soká hallottam, hogy verseket ír hozzám. Boldog voltam, örültem, és az ismerősök lépten-nyomon gratuláltak a versekhez. És csak akkor döbbentem rá nagyon, hogy nekem ezekhez az Anna-versekhez semmi, de semmi közöm. Ezek a csodálatos versek csak a szőke hajamnak, kék szememnek és Juhász Gyula elképzelt ideáljának szóltak, de nem nekem és nem hozzám.?
Korzáti Erzsébet - Szabó Lőrinc
Szabó Lőrinc 120 szonettel búcsúzott a halott kedvestől. 120 fájdalmasan szép szonettel, melyek sorai közé belefonódtak Korzáti Erzsébet verssorai is. A Huszonhatodik év Erzsébetet az irodalom oly múzsáinak sorába léptette, amilyen Beatrice vagy Gyarmati Fanni voltak.
Csinszka és Márffy Ödön
Párizsban, még 1906-ban kötött barátságot Ady Endrével, akiről később akvarell portrét is készített. 1920-ban feleségül vette Ady özvegyét, Csinszkát, azaz Boncza Bertát (1894-1934)
Boncza Berta Márffy Ödön festményén
Babits Mihály Ady halála után nagyon közel járt ahhoz, hogy feleségül vegye Csinszkát. Egy gyönyörű románc fűzte Boncza Bertához, azonban Babits józanabb volt annál, hogy belemenjen a házasságba. Felmérte a kapcsolat társadalmi fogadtatását, s inkább kihátrált ebből. Babits a Csinszka-kapcsolat után találkozott Török Sophie-val, aki jóval kisebb formátumú alkotó volt számos nyugatos költőnél. Ennek ellenére sokkal több verse jelenhetett meg a Nyugatban, mint például Juhász Gyulának vagy József Attilának. Babits kicsit meg is konstruálja a felesége személyiségét, és az ő tekintélye révén érvényesül, a kritikusok is sokszor figyelembe veszik, hogy Török Sophie "leánykori neve" Babits Mihályné.
Németh László - Démusz Ella
Németh László (1901-1975) édesanyja tisztviselő-családból származik, apja főgimnáziumi tanár. Felesége Démusz Ella, akinek az apja vendéglős volt. Négy lányuk született, Magda, Judit, Ágnes és Csilla, aki az ostrom alatt angolkórt kapott, alig másfél évesen. Németh Magda a Baár Madast végzi el, de egyetemre már nem járhat. Első férje Szász Imre, a Ménesi út későbbi írója, második férje Némethy László kohómérnök, vele menekül Kanadába 1956-ban. Két gyerekük Nóra és László, ma már mindketten többnyire itthon élnek. Nóra 1989-ben megy férjhez egy üzletemberhez, Korányi Tamáshoz. Lánya, Kinga 1995-ben születik. A házasság válással végződik. Kinga 14 éves koráig Magyarországon tanul, most 17 éves, és Torontóban él.
Síremlék - Emléktáblák a síron
Karinthy Frigyes - Judik Etel
Karinthy Frigyes huszonkét évesen (1910), elcsábítja, férje pisztolya elől Berlinbe menekíti a színésznő Judik Etelt; 1913-ban házasság, 1914-ben megszületik a költő nagyfiú, Karinthy Gábor, aki szinte egész életét pszichiátriai intézetekben tölti. 1918-ban a spanyolnátha (influenza) elviszi Judik Etelt. Harminckét éves. A spanyolnátha súlyos rendet vág a kortárs magyar irodalomban (is). Karinthy megszenvedi a feleség halálát, de két év múlva újra nősül, feleségül veszi a hat évvel fiatalabb Böhm Arankát, akit ugyancsak a férjétől kell megkérnie, és ha Karinthy addig nem találta megfelelően izgalmasnak az életet (azzal együtt, ami az országban folyik, előbb vörös terror Szamuely elvtárssal, aztán Károlyi-kormány, aztán Horthy megérkezik Szegedről, aztán fehér terror), a forró vérű nőstény, Böhm Aranka, izgalmassá teszi. Nem pocsékolják fölöslegesen az időt, 1921-ben megszületik író fiuk: Ferenc.
Molnár Ferenc (Budapest,1878. január 12. - New York 1952. április 2.) ) - Fedák Sári - Darvas Lili
Az ünnepelt primadonna, Fedák Sári 11 évig élt együtt az ünnepelt íróval, Molnár Ferenccel. Viharos kapcsolatukról sokszor írtak a társasági lapok, ők voltak az aktuális sztárpletykák főszereplői. Nem érezték szükségét annak sem, hogy összeházasodjanak, pedig ez már önmagában botránynak számított. A 20-as évek elejére szerelmük kihűlt, mindketten érezték, hogy közeledik a szakítás. Molnár Ferenc ekkor habarodott bele egy fiatal, ambiciózus színinövendékbe, Darvas Lilibe. Fedák Sári tudomásul vette az új szerelmet, de amikor kiderült, hogy a 44 éves író és a 20 éves Lili már a házasságukat tervezik, különös dolgot kért egykori kedvesétől. Megkérte Molnárt, hogy vegye feleségül. A díva nem akart elhagyott szeretőként szerepelni a lapokban. 1922-ben megtartott esküvőjük így tulajdonképpen kapcsolatuk lezárása, ünnepélyes válásuk volt. Molnár azonnal összeköltözött Lilivel, de társasági eseményekre a feleségével járt.
Móricz Zsigmond + Littkey Erzsébet
"Az 57 éves Móricz Zsigmond és az általa Csibének nevezett 20 éves Littkey Erzsébet 1937. január 1-jén. Az irodalom tankönyvek szemérmesen Móricz nevelt lányáról beszélnek, akit az író megsajnált, magához vett, és róla mintázta Árvácska alakját. A valóságban szerelmi viszonyban éltek együtt az író haláláig. Nemrég megjelent naplójában, mint egy posztmodern regényben, részletesen elemzi legintimebb pillanataikat, sőt, saját írói tevékenységét is ebből vezeti le: ?Most ugyanis tisztán nemi ingerből táplálkozik a munkaenergiám. Valósággal mesterségesen kell felizgatni erotikus rágondolással a költői erőt." És ez még a leginkább visszafogott megfogalmazás, Móricz ebben a témában is őszinte és szókimondó. Mindenesetre az Árvácska jól sikerült."
Hervay Gizella költő
Sokgyermekes szegény családból származott, a tanulás lehetőségéért keményen meg kellett dolgoznia. A középiskolát Zilahon végezte (1952), főiskolai tanulmányait a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán kezdte (1952?53), majd a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos diákként államvizsgázott (1956). Akkoriban ismerte meg a szintén költői pályája elején álló, ugyancsak bölcsész Szilágyi Domokost, s ez egész életére, költészetére döntő hatással volt. Magányérzése 1976-os Budapestre távozásával csak fokozódott, a súlyos családi veszteségek ? Szilágyi Domokos öngyilkossága, majd közös fiuk, Attila (Kobak) halála a bukaresti földrengéskor 1977 márciusában ? idegeit végképp megrongálták, nem tudott segíteni rajta a leggondosabb orvosi kezelés sem. Többszöri kísérlet után saját kezével vetett véget életének.
Szilágyi Domokos költő
Nyolcgyermekes családban nőtt fel. Első verse 1956-ban az Utunkban jelent meg. Kolozsvárott a Bolyai Tudományegyetemen1960-ban magyar szakon végzett. 1961-ben feleségül vette Hervay Gizella költőnőt. Az 1970-es évek elején bejárta Németországot és Skandináviát. Utolsó éveiben Kolozsvárott élt. Súlyos betegen saját kezével véget vetett az életének. Fia, Kobak, az 1977-es bukaresti földrengésben halt meg. Közös sírban nyugszanak a kolozsvári házsongárdi temetőben: Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és a gyermekük, Szilágyi Attila.
Közös sírjuk
Fiuk, Attila a romániai földrengés áldozata lett.
Vas István és Szántó Piroska sírja
Vas István - Szántó Piroska
Vas Istvánné (Kiskunfélegyháza, 1913. december 7. ? Budapest, 1998. augusztus 2.) magyar festő, grafikus, író. Első férje Seiden Gusztáv fotóművész, második férje Vas István költő volt. Vas István (Budapest, 1910. szeptember 24. ? Budapest, 1991. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító. Harmadik felesége Szántó Piroska festő, grafikus író volt.
Szécsi Margit költő + Nagy László költő
Szécsi Margit
Szécsi Margit színt vitt környezete életébe, életereje, energikus egyénisége és határozottsága kiegészítette férje, Nagy László nyugodt borúlátását. Avantgárd eredetű nyelvi modernitással fejezte ki mondanivalóját, szavai mögött mindig valamilyen mélyebb tartalom, kimondhatatlan titkok vártak a megértésre.
Kozmutza Flóra
A Wikipédiából - Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra (Budapest, 1905. november 21. ? 1995. május 14.) gyógypedagógus, pszichológus, francia-német-magyar szakos középiskolai tanár. A magyar gyógypedagógiai pszichológia művelője, megújítója, működési körének kiszélesítője, rendszerbe foglalója, az író Illyés Gyula felesége.
József Attila
József Attila (1905-1937) ?Akár meg is fordíthatnánk a két dátumot: József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt. A kor- és pályatársak többsége csak a bulvárszenzációként tálalt halálhír után döbbent rá, milyen kivételes életművet alkotott ez a mindaddig csak "jó költő"-ként számon tartott, zavarba ejtően sokféle hangon megszólaló - ezért gyakran félreértett -, posztumusz fölfedezett zseni, akinek életútját kisgyermekkora óta váratlan veszteségek, lelki traumák, különös fordulatok szegélyezték -, s aki egyéni szenvedéseiből egyetemes érvényű költészetet teremtett.?
Gyömrői Edit
Gyömrői Edit , Budapest, 1896. szeptember 8. ? London, 1987. február 10.) magyar pszichoanalitikus, költő, író 1896-ban született Budapesten, Gyömrői Márk és Pfeifer Ilona gyermekeként. Hollós István elmegyógyász volt a nagybátyja, az ő révén ismerte meg Sigmund Freud tanait. Háborúellenes versekkel kezdte irodalmi pályáját Kassák körében. 1914. december 5-én Budapesten házasságot kötött Rényi Ervin Lajos vegyészmérnökkel, ám a frigy 1919-ben válással végződött.Dr. Rapaport Sámuel után 1935-1936-ban ő kezelte József Attilát. A költő szerelmes lett pszichoanalitikusába, hozzá írta többek között a Nagyon fájt és a Gyermekké tettét c. versét. Budapesten feleségül ment Ujvári Lászlóhoz. A zsidótörvények miatt 1938-ban abbahagyta praxisát, és Angliába emigrált. Előbb Ceylonban telepedett le, férje halála után férjhez ment Lyn Ludowyk angol Shakespeare tudóshoz.
József Attila - Vágó Márta
Kozmutza Flóra József Attiláról
József Attila utolsó hónapjairól József Attilával való kapcsolatát (összesen 9 hónap), megismerkedésük történetét írja le, részben azért, hogy tisztázza az őket ért vádakat, rágalmakat. Célja az események, tények objektív ismertetése, melyeket naplója, illetve József Attilával való levelezése alapján tár az olvasó elé. A mű érdekessége, hogy valójában a költő életének utolsó 9 hónapját örökíti meg, továbbá, hogy nagyon személyes, bensőséges hangvételű, így nem csupán József Attiláról, de a könyv szerzőjéről, Illyés Gyuláné személyéről is árnyaltabb képet kapunk.
Karinthy Frigyes - Böhm Aranka
1920 januárjában, huszonhét évesen találkozott először a nála hat évvel idősebb Karinthy Frigyessel. Ekkor még férjnél volt, Karinthy azonban már túl volt egy házasságon, amelyből egy fia született, Gábor. 1920. augusztus 14-én házasodtak össze Budapesten, a Józsefvárosban, és Karinthy Frigyes felesége Verpeléti úti lakásába költözött. 1921-ben született meg közös fiuk, Ferenc. Karinthy felesége naplójába írt bejegyzésében így írt Böhm Arankáról: ,,Te buta, furcsa, édes és rettentően keserű, aranyos és szép és csúnya és tehetséges, nyugtalan te, te nagy baj és öröm a világon, nagy szerencsétlenség az én fejemben benne...".
Házasságuk a szokványostól teljesen eltérő kapcsolat volt, amelyben állandóak voltak a konfliktusok, viharok és a féltékenységi jelenetek, nemritkán verekedések. Házasságuk ideje alatt állandó probléma volt az örökös pénzhiány, és ebből kifolyólag Böhm Aranka folyamatosan ösztönözte az írót az újabb és újabb művek megírására, amelyből valamennyire képesek voltak fedezni óriási kiadásaikat. 1938-ban féltékenységből öngyilkosságot kísérelt meg, és bár életben maradt, súlyosan megsérült. Tizenhat évig, egészen Karinthy Frigyes haláláig voltak házasok.
Böhm Aranka Karinthy Ferenc író édesanyja.
Ady Endre - Léda
Léda-versek - Ady és a Könnyek asszonya /Dióssy Ödönné Brüll Adél/
Szerelmi költészete az egyszerűség erejével hat. Adynak a szerelem nem azt jelenti amit Petőfinek, derűt, megnyugvást. Inkább azt jelenti mint Vajdának, szerelmet, gyűlöletet, imádatot, megvetést egyszerre. Bonyolult összetett érzés ez Adynak. Múzsája, Adél nagyváradi származású és 4 évvel idősebb nála. Lédába a költő szerelmi társra talált.Ösztönözte, hogy utazzon Párisba és ismerkedjen meg az ottani élettel. Betegségében is mellette állt. Ez a nagy szenvedély és mélységes barátság is hozzájárult ahhoz, hogy Adyból nagy költő váljék.
A versekben megjelenik a korabeli költészetbe a tabu erotika, a vágy és a taszítás kettőssége. Kívánja Léda szerelmét, de fél is tőle. A szakításokat heves kibékülések követték így kapcsolatuk folyamatos vívódás.
Ady Endre - Csinszka
Csinszka-versek
Második szerelme, felesége Boncza Berta (Csinszka)
Házasságuk első évét Csucsán töltötték majd felköltöztek Pestre. Ebből a szerelemélményből már hiányzik a Léda-szerelem, az örök harc és nász küzdelme.
Az embertelenné vált világban az oltalmat, a békességet keresi a költő a szerelemben, amely immár a csendes összetartozás érzését fejezi ki.
Ady betegségének elhatalmasodása, öregedése és a világháború borzalmainak lappang a csüggedt, rezignált, megbékélt hangú szerelmi vallomások hátterébe
Babits Mihály - Tanner Ilona
Művésznevén: Török Sophie /Kazinczy feleségének nyomán/
Kosztolányi Dezső - Harmos Ilona
Művésznevén: Görög Ilona. Bár úgy tűnhet, Kosztolányiné esetében az írófeleség majd -özvegy szereppel könnyen megy az azonosulás, Harmos Ilona esetében már a névhasználat körüli bizonytalanság is jelzi, hogy számára a legkevésbé sem volt egyszerű önmaga megtalálása. Kosztolányi feleségét eredetileg Schlesinger Ilonának hívták, ezt a vezetéknevet magyarosította a család Harmosra. Kosztolányi viszont átkeresztelte a feleségét, olyan nevet adva neki, ami nem családhoz és hagyományhoz, hanem az ókori mitológián keresztül a kultúrához köti az asszonyt: "ő választja számomra a Görög Ilona nevet is, azt mondja, olyan szép, gömbölyű név, illik hozzám. Igazi nevemet, a Harmos nevet, nem szereti. - Semmi értelme - mondja. Valósággal dühös érte." Kosztolányiné aztán publikált Görög Ilona, Kosztolányi Dezsőné, Kosztolányiné Görög Ilona, sőt, Görög Illés néven is.
Illyés Gyula - Kozmutza Flóra
Flórába az első pillantásra olyan szerelmes lettem, hogy nem megforrósodott, hanem megfagyott a szívem. Nős voltam ugyanis. A pillantás előtt is már ismertem. De csak a hangjáról, s az is megejtett. Mert úgy történt, hogy sötétben találkoztunk. Feleségem unokanővérével látogatóba jöttek hozzánk, hozzám, Rorschach-tesztet csinálni. De késtek, s nekem dolgom lévén, elindultam hazulról. Kint laktunk a Farkasréten, a hegyekben. A villamosmegálló előtt jöttek velem szemben. A decemberi alkonyatban épp csak alakjukat láttam. Fordultam hát velük vissza. Így történt, hogy otthon, a szobámban a villanyt fölgyújtva láthattam először Flóra arcát és tekintetét. És kaptam szívembe azt a végzetes ütést.? Illyés Gyula
Juhász Ferenc költő
Házasságából egy lánya született, Katalin, 1951-ben. Juhász az egyetemet az első félévi vizsgák után abbahagyta. Felesége szüleit 1948-ban kulákká nyilvánították, apósa a szegedi Csillagbörtönbe került, s ott raboskodott 1955-ig. Felesége később tanárként és irodalomtörténészként tevékenykedett 1972. december 14-ei öngyilkosságáig. Második házasságából két lánya született, az orvos Eszter (1979) és a kulturális menedzser, irodalmár Juhász Anna (1980).
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: balassagyarmaton, kiskunfélegyháza, szerencsétlenség, kilátástalansága, fellángolásokkal, vegyészmérnökkel, regényfolyamában, csillagbörtönbe, féltékenységből, balatonszárszón, elhatalmasodása, takarékossággal, megismerkedésük, öngyilkosságáig, gyógypedagógiai, villamosmegálló, színinövendékbe, magánlevelekben, államvizsgázott, huszonnyolcadik, kisgyermekkora, összeköltözött, szolgabírósági, mondanivalóját, unokanővérével, nyolcgyermekes, tevékenykedett, kimondhatatlan, zsidótörvények, gyógypedagógus, jószágigazgató, személytelenül, öngyilkosságba, bizonytalanság, szeptemberében, megforrósodott, szülői tilalom, fiatal színésznőre, debreceni színtársulat, évvel később, városban járt, korábbi eset, közönség lelkesen, társulat fiatal, megzenésített versét, gyors menyegzőt, része elhidegült, zsidótörvények elől, gyermekek gyámja, költő ekkor, szerelmi kinyilvánítás, egyébként igen, KÖLTŐK ÉS MÚZSÁIK, Mikszáth Kálmán, Mauks Ilona, Mauks Mátyás, Mauks Ilonával, Mauks Ilonát, Petőfi Sándor, Prielle Kornélia, Szendrei Júliával, Grósz Bella, Jókai Mór, Laborfalvi Rózát, Csajághy Laura, Vörösmarty Mihály, Széll Kálmánhoz, Deák Ferenc, Déryné Széppataky Róza, Katona József, Déryné Széppataki Róza, Széppataki Róza, Laborfalvi Benke Róza, Lukanics Ottíla, Csapó Etelka, Vahot Imre, Cipruslombok Etelka, Mednyánszky Berta, Sass Erzsike, Sass Károlynak, Szendrey Júlia, Szendrey Ignác, Teleki József, Mária Terézia, Teleki Sándor, Szendrey Júliával, Teleki Sándort, Teleki-Petőfi Múzeum, Laborfalvi Rózával, Nemzeti Színházban, Katona József Bánk, Szekeres László, Arany János, Ercsey Julianna, Arany Jánoshoz, Széll Piroska, Széll Piroskával, Nagy Etel, Simon Jolán, Kutni Mária, Radnóti Miklós, Gyarmati Fanni, György Istvánnak, Radnóti Naplójának, Molnár Ferenc, Vészi Margit, Vészi Józsefnek, Budapesti Napló, Molnár Márta, Sárközy Márta, Klima Ilona, Juhász Gyula, Eörsi Júlia- Juhász Gyula, Amikor Juhász Gyula, Sárvári Anna, Sárvári Annát, Órai Újság, Korzáti Erzsébet, Szabó Lőrinc, Márffy Ödön, Boncza Bertát, Boncza Berta Márffy Ödön, Babits Mihály Ady, Boncza Bertához, Török Sophie-val, Juhász Gyulának, József Attilának, Török Sophie, Babits Mihályné, Németh László, Démusz Ella, Felesége Démusz Ella, Németh Magda, Baár Madast, Szász Imre, Némethy László, Korányi Tamáshoz, Karinthy Frigyes, Judik Etel, Judik Etelt, Karinthy Gábor, Böhm Arankát, Böhm Aranka, Fedák Sári, Darvas Lili, Molnár Ferenccel, Darvas Lilibe, Megkérte Molnárt, Móricz Zsigmond, Littkey Erzsébet, Hervay Gizella, Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, Bolyai Tudományegyetemen, Szilágyi Domokost, Szilágyi Domokos, Bolyai Tudományegyetemen1960-ban, Szilágyi Attila, Szántó Piroska, Seiden Gusztáv, Szécsi Margit, Nagy László, Kozmutza Flóra, Illyés Gyuláné, Illyés Gyula, József Attila, Gyömrői Edit, Gyömrői Márk, Pfeifer Ilona, Hollós István, Sigmund Freud, Rényi Ervin Lajos, Rapaport Sámuel, József Attilát, Ujvári Lászlóhoz, Előbb Ceylonban, Vágó Márta, Kozmutza Flóra József Attiláról, József Attilával, József Attiláról, Karinthy Frigyessel, Böhm Arankáról, Böhm Aranka Karinthy Ferenc, Dióssy Ödönné Brüll Adél, Kívánja Léda, Boncza Berta, Babits Mihály, Tanner Ilona, Kosztolányi Dezső, Harmos Ilona, Görög Ilona, Schlesinger Ilonának, Kosztolányi Dezsőné, Kosztolányiné Görög Ilona, Görög Illés, Juhász Ferenc, Juhász Anna,
|
|
Offline
