|
2018-08-08 17:15:39, szerda
|
| |
| |
+Sz%C5%91demeteren+sz%C3%BCletett+k%C3%B6z%C3%A9pnemesi+csal%C3%A1db%C3%B3l.+sz%C3%BCleit+kor%C3%A1n+elveszti,+f%C3%A9l+szem%C3%A9re+megvakult..jpg)
228 ÉVE SZÜLETETT KÖLCSEY FERENC
228 éve született Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. - Szatmárcseke, 1838. augusztus 24.), magyar költő, politikus és nyelvújító, a reformkor egyik vezéregyénisége, nemzeti imádságunk, a Himnusz költője.
A ma Romániához tartozó Szatmár megyei Sződemeteren (Sauca) született kisnemesi családban, amely Ond vezérig vezette vissza eredetét. Szülei művelt emberek voltak, apja tekintélyes jogtudósnak számított. Kölcsey gyermek- és ifjúkora súlyos csapások sorozata volt: szüleit korán elveszítette, bárányhimlő következtében fél szemére megvakult, haja kihullott, törékeny testét sokféle betegség gyötörte. E sorscsapások magányossá, zárkózottá tették, egyetlen vigasza, hű társa az olvasás maradt. Szerteágazó műveltségre tett szert, beszélt latinul és franciául, görögül és németül is.
A debreceni kollégium diákjaként antik szerzők, a 17-18. század francia írói, a filozófusok közül Holbach, Kant, Descartes műveit olvasta, a magyarok közül Csokonai volt a példaképe. 1808-tól levelezett a nyelvújító és irodalomszervező Kazinczyval, neki küldte el első verseit; a két férfi később jó barátságba került. Pesten volt joggyakornok, de ügyvédi vizsgát nem tett, 1812-től az álmosdi, majd a csekei családi birtokon gazdálkodott.
Az irodalmi életben is nevet szerzett, 1814-ben Szemere Pállal megírta a nyelvújítást védelmező Felelet a Mondolatra című röpiratot. A Csokonairól és Berzsenyiről írott kritikáira is felfigyeltek, Berzsenyi meg is sértődött az 1817-ben megjelent, néhol valóban durva bírálaton, egy ideig el is hallgatott, majd 1825-ben tanulmányban válaszolt Kölcseynek. Íróként Kölcsey hamarosan szakított Kazinczy klasszicizmusával, néhány népdala, románca, balladája már a romantika világát idézte.
1823. január 22-én tisztázta le Hymnus című költeményét, amely az Auróra című folyóiratban jelent meg 1829-ben, a cenzúra miatt A magyar nép zivataros századaiból alcímmel. Művét, amelyet 1844-ben Erkel Ferenc zenésített meg, a közmegegyezés nemzeti imádságunkká tette, de hivatalosan csak az 1949-es alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
Kölcsey 1826-ban Pestre utazott, és Szemere Pállal megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot. Ekkor írta Mohács című emlékbeszédét és Nemzeti hagyományok című értekezését, ez utóbbi a reformkori magyar irodalom legfontosabb elméleti, esztétikai alapvetése. Pesten szeretett volna maradni, de 1827-ben meghalt az öccse, akinek gyerekeiről neki kellett gondoskodnia. Visszavonult hát birtokára, de egyre tevékenyebb szerepet vállalt a közéletben, előbb megyei aljegyző, majd Szatmár megye főjegyzője, 1832-ben országgyűlési követe lett.
Politikusként is a reformok híve volt, támogatta a jobbágyfelszabadítást, a nemzeti egységet, a vallási egyenjogúságot, a magyar nyelv hivatalossá tételét. 1830-ban a Magyar Tudós Társaság tagjává választották. 1835-ben lemondott követi megbízásáról, mert a megye utasítása arra kötelezte, hogy az örökváltság ellen szavazzon, a pozsonyi diétán elmondott Búcsú az országos rendektől című beszédében a reformkor programját hirdette meg.
Birtokán főként az irodalomnak élt, 1836 novemberében részt vett a Kisfaludy Társaság megalakításában. Utolsó nagy műve az unokaöccséhez írott Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, amely világnézetének, erkölcsi-szellemi felfogásának összefoglalásaként is olvasható.
Élete utolsó hónapjaiban a hűtlenségi perbe fogott barát, Wesselényi Miklós védelmére összpontosított, nagy felkészültséggel érvelt a vádlott ártatlansága mellett. A főtárgyalást azonban nem érhette meg, egy hivatalos útja alkalmával megfázott, gyenge szervezete nem tudott megküzdeni a tüdőgyulladással. A szatmárcsekei református anyakönyv tanúsága szerint 1838. augusztus 23-án halt meg (más források 24-ét említik halála napjaként). Vörösmarty ezt írta: ,,Meg ne ijedjetek, a hazaföldnek szíve dobog fel; Kölcsey sírjától keble örökre sebes."
Legfontosabb műve, a Himnusz befejezésének napját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. Ugyanebben az évben alakult meg a Kölcsey Társaság is, amely életművének, emlékének ápolását tekinti feladatának.
Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-i születésének 228. és a költő 1838. augusztus 24-i halálának közeledő 180. évfordulóján emlékezzünk meg róla sok szép idézete közül néhánnyal. Talán a legszebbekkel.
A hazaszeretetről szólnak:
"Négy szócskát üzenek,
vésd jól kebeledbe, s fiadnak
hagyd örökűl ha kihúnysz:
A haza minden előtt."
(Kölcsey Ferenc: Emléklapra -1833)
"Kinek szívében a haza nem él, az száműzöttnek tekintheti magát mindenhol."
"Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít."
(Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
"Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat:
egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges.
Mit ér egy csepp víz?
De milliomonként egyesült cseppek megdöbbentő erőt fejtenek ki."
Magyar Himnusz
Link
180 éve halt meg Kölcsey
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: tüdőgyulladással, felkészültséggel, irodalomszervező, vezéregyénisége, megalakításában, hazaszeretetről, összpontosított, egyenjogúságot, világnézetének, közmegegyezés, politikusként, országgyűlési, unokaöccséhez, emlékbeszédét, megalapította, szatmárcsekei, legszebbekkel, következtében, lehetetlennek, befejezésének, milliomonként, legfontosabb, joggyakornok, visszavonult, gondoskodnia, gazdálkodott, tanulmányban, imádságunkká, felfigyeltek, berzsenyiről, elveszítette, nyelvújítást, folyóiratban, választották, főtárgyalást, ártatlansága, reformkor egyik, olvasás maradt, debreceni kollégium, filozófusok közül, magyarok közül, csekei családi, irodalmi életben, nyelvújítást védelmező, 1817-ben megjelent, romantika világát, cenzúra miatt, közmegegyezés nemzeti, 1949-es alkotmányt, reformkori magyar, reformok híve, nemzeti egységet, Kölcsey Ferenc, SZÜLETETT KÖLCSEY FERENC, Szemere Pállal, Íróként Kölcsey, Erkel Ferenc, Magyar Tudós Társaság, Kisfaludy Társaság, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, Wesselényi Miklós, Kölcsey Társaság, Magyar Himnusz,
|
|
Offline
