|
2018-09-08 23:00:22, szombat
|
| |
| |
RECSK - Nemzeti Emlékpark
Recsk neve a XX. századi történelmünk során sajátos tartalommal telítődött, függetlenül a település akaratától.
A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVÓ) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág-táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy1500 kényszermunkás a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Volt közöttük munkás, értelmiségi dolgozó, a hadsereg tagja, korábbi földbirtokos, politikus. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket.
A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások maguk építették fel a kényszermunkatábort, kerítették be magukat többszörös szögesdrót kerítéssel. A kerítésén belüli erdő fáiból építették meg primitív barakkjaikat, a tábort körülvevő őrtornyokat. Az andezitbányában primitív kézi szerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12- 14 órát dolgoztak, nem több mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el. A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól.
Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.
A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. Ezt követően a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén, melyet 1996-ban Göncz Árpád köztársasági elnök adott át. Az emlékparkban az erdőtől újra visszafoglalt eredeti területen a volt rabok visszaemlékezései alapján kirakták a tábor épületeinek alapjait, útjait. Felépült egy valósághű barakk is, melyben kiállítás található az összegyűjtött emlékekből. Az emlékpark, mely a falu központjától mintegy 6 km-re található, autóval jól megközelíthető, az útirányt végig táblák jelzik. A park bejáratánál az egykori őrtorony mása fogadja a látogatót, majd az emlékmű, melyen mindig van koszorú, virág. A Recski Nemzeti Emlékpark szabadon, egész évben látogatható. Az ottani tájékozódást táblák segítik.
Videó
Recsk
Link
Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története - 1. rész
Link
Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története - 2. rész
Link
Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története 3. rész
Link
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: OMNYE |
|
|
|
Címkék: kényszermunkások, andezitbányában, kényszerítették, miniszterelnök, kényszermunkás, megalapították, megközelíthető, zöldhajtásokat, összegyűjtött, szerszámokkal, felhatalmazás, útépítésekhez, visszafoglalt, barakkjaikat, központjától, szabadulásuk, kötelezvényt, befásították, emlékparkban, köztársasági, tájékozódást, történelmünk, gyógyszerhez, földbirtokos, hermetikusan, valamennyien, államvédelmi, értelmiségi, esztendővel, épületeinek, emlékparkot, munkatábort, lebontották, szabadultak, agyonlőttek, kihullottak, település akaratától, szovjet gulág-táborok, mintegy1500 kényszermunkás, magyar társadalom, hadsereg tagja, politikai okokból, kerítésén belüli, tábort körülvevő, andezitbányában primitív, erdőben találtak, elégtelen táplálkozás, orvosi ellátás, andezitbányában balesetben, őrök agyonlőttek, tábort három, utóbbiak nagy, Nemzeti Emlékpark, Magyar Államvédelmi Hatóság, Recski Szövetséget, Antall József, Göncz Árpád, Recski Nemzeti Emlékpark,
|
|
Online
