|
2018-11-13 19:30:34, kedd
|
| |
| |
80 ÉVE TÉRT HAZA A FELVIDÉK
Az első bécsi döntés a szlovák és magyar felek által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938. november 2-án meghozott döntése volt. A döntést Bécsben, a Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Az etnikai revíziót megvalósítva 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²)[1] Trianonban elcsatolt területet juttatott vissza Magyarországnak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A honvédség november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket. Az új határokon túl 67 000 magyar maradt.
November 13-án, /80 éve/ hirdették ki az 1938. évi XXXIV. törvénycikket a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről.
1938. november 5-10. között vonult be a magyar hadsereg az első bécsi döntés (1938. november 2.) eredményeként megítélt, délfelvidéki területekre. A visszatért országrészbe bevonuló Horthy Miklós kormányzót és honvédeit virágesővel és könnyekig megható lelkesedéssel köszöntötte a felvidéki magyarság.
A bécsi Felső-Belvedere palotában meghozott döntés az etnikai revíziót valósította meg. A visszacsatolásakor csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi területen élő lakosságnak a 87%-a magyar nemzetiségű volt. (752 000 magyar és 117 000 más nemzetiségű.) A döntés hírére eufórikus hangulatba került hazánk népe. A visszatért területeken a lakosság kitörő örömmel fogadta a magyar katonaságot. A magyar honvédség csapatai november 3-án zárkóztak fel a határra, és elsőként november 5. napján bevonultak Medvére, az első nagyobb magyar településre. Horthy Miklós november 6-án Komáromba, majd 11-én Kassára vonult be.
A felszabadult magyarok túláradó lelkesedéssel ölelik, csókolják a magyar katonákat s mindenkit magával ragadó lelkesedés lesz úrrá rajtuk.
A kormányzó 1938. november 4-én adta ki hadparancsát, amely a következőket tartalmazta:
"Honvédek!
A Trianon bilincsei alól felszabadult és újjászületett honvédségünk 20 esztendei nehéz várakozás után átlépi azt a határt, amelyet mindenkor ideiglenesnek tekintettünk. Egymillió testvérünk vár Reátok odaát! Az ő számukra két évtizedes súlyos megpróbáltatás után Ti jelentitek minden reményük és vágyuk beteljesülését. Hazamentek elődeink drága vérével annyiszor megszentelt Felvidékünkre! Ezzel az érzéssel teljen meg lelketek és honvédségünk dicső múltjához méltóan szeretettel zárjátok szívetekbe a visszanyert ősi magyar föld minden egyes lakóját, magyarokat, szlovák, ruszin és német testvéreinket egyaránt. Büszkén és bizalommal bocsájtalak utatokra azzal a biztos tudattal, hogy az örök igazság jogán az új életre támadt Magyar Erő segítségével visszaszerzett területeket soha semmi szín alatt sem hagyjuk el többé! Isten és a Haza nevében: ELŐRE!"
Kassa - Horthy Miklós kormányzó bevonulása, virágszőnyegen
Márai Sándor a Pesti Hírlap tudósítójaként így írt a kassai bevonulási ünnepélyről:
"(...) Horthy Miklós kormányzó leszáll lováról és fogadja Imrédy miniszterelnök tisztelgését. A kormányzó, mint mindig hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor, tengerészi díszegyenruháját viseli; az arca komoly és nyugodt, csak pillantásában, éles sugarú, tiszta, határozott nézésében van valamilyen fátyolos köd, a meghatottság köde. E pillanatban Kassa népe, az ünneplők és a névtelen közönség nem tud betelni a kormányzó nevének éltetésével. Ez a ,,Horthy! Horthy!" nem egyszerű üdvözlés; ez a pillanat, amikor egy nép üdvözli szabadítóját, s utoljára így talán csak Rákóczi Ferencet üdvözölte Kassa és Felső-Magyarország népe az utcákon. (...) Horthy Miklós ott állt a ledöntött kassai Honvéd-szobor talapzata előtt, s birtokba veszi a felszabadított várost.
A bevonuló egri "Dobó-bakák" fogadtatását Torna városában az Eger című újság így írta le:
,,A kétezer lakosú tiszta magyar község zászló- és virágtengerbe borult. A verőfényes őszi napsugaras délelőttön a község és a környező falvak népe ott tolongott, lelkesedve éljenzett végig a régi tornai vármegye székházához vezető útvonalon. Óriási tömeg szorongott félegykor az ősi megyeháza előtt, amikor megérkeztek a honvédség előcsapatai. A felszabadult magyarok túláradó lelkesedéssel ölelik, csókolják a magyar katonákat s mindenkit magával ragadó lelkesedés lesz úrrá rajtuk (...) Az ezredes beszéde után felhangzott a Himnusz. A nemzeti imádságot sokan letérdelve, zokogva énekelték végig (...) A honvédcsapatok zöme ezután Tornáról tovább indult a Rozsnyó felé vezető országúton."
Az első bécsi döntés nyomán Magyarország eufórikus hangulatba került. Az igazságtalan békediktátum jogos revíziójaként élte meg hazánk lakossága a bécsi döntést. A november 2-án meghozott döntés a 18 évvel korábban aláírt trianoni békeszerződés embertelenségét orvosolta az etnikai alapú revízióval.
Az összeállítás a transindex.ro és a kurultaj.hu anyagaiból készült.
Az első bécsi döntésről bővebben Babucs Zoltán cikkében olvashat itt:
Link
A Felvidék hazatérésének 80. évfordulója alkalmából négyrészes cikksorozatot indítunk a Körkép.sk-n. Orbán Gábor felvidéki magyar hadtörténész kalauzol át bennünket az 1938-as események kiválasztott fordulópontjain a revizionizmustól a Magyar Királyi Honvédség bevonulásáig. Kövessenek bennünket hétről hétre, hogy hiteles képet kapjanak a kor történéseiről. Felvidékről, nem csak a felvidékieknek.
Link
Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld került vissza, a 43 591 négyzetkilométernyi területen élő 2 185 546 ember 51,4 százaléka volt magyar.
Az országgyarapítás utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék egy részének visszatérése volt, amikor 11 475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, az 1,030 milliós lakosság mintegy harmada volt magyar. Ekkorra Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.
A trianoni diktátumot váltó, szintén tragikus és ma is hatályos, 1947. február 10-i párizsi béke visszaállította Magyarország 1938 előtti határait, semmisnek nyilvánította az első és a második bécsi döntést, sőt a Szigetközben három Pozsony közelében fekvő falut - Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún - át kellett engedni Csehszlovákiának, hogy az védhető hídfőt biztosíthasson a város számára.
[Forrás: MTI]
Magyarországhoz visszacsatolt területek 1938-1941
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történelem |
|
|
|
Címkék: országgyarapítás, csehszlovákiának, négyzetkilométer, díszegyenruháját, revizionizmustól, magyarországhoz, kiigazításokkal, fordulópontjain, embertelenségét, magyarországnak, visszaállította, külügyminiszter, miniszterelnök, tudósítójaként, virágszőnyegen, honvédcsapatok, megpróbáltatás, felszabadított, beteljesülését, visszaszerzett, felvidékieknek, biztosíthasson, egyesítéséről, megállapított, ideiglenesnek, pillantásában, felvidékünkre, újjászületett, törvénycikket, revíziójaként, lelkesedéssel, visszacsatolt, testvéreinket, horvátjárfalu, cikksorozatot, nyilvánította, első bécsi, döntést Bécsben, etnikai revíziót, utólagos kiigazításokkal, döntésnek köszönhetően, honvédség november, csehszlovák hadsereg, országgal való, magyar hadsereg, visszatért országrészbe, felvidéki magyarság, bécsi Felső-Belvedere, 87%-a magyar, döntés hírére, visszatért területeken, lakosság kitörő, TÉRT HAZA FELVIDÉK, Horthy Miklós, Magyar Erő, Márai Sándor, Pesti Hírlap, Rákóczi Ferencet, Babucs Zoltán, Orbán Gábor, Magyar Királyi Honvédség, Ekkorra Magyarország Trianonban,
|
|
Offline
