Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Szent-Gály Kata
  2019-07-15 22:30:17, hétfő
 
 







SZENT-GÁLY KATA


Szent-Gály Kata ( Máramarossziget 1916. november 29. - 2000. november 13.) magyar költő és író

A magyar katolikus olvasóközönség és az Új Hajtás hűséges olvasói számára évek óta jól ismertek Szent-Gály Kata versei, gondolatai, sőt a kicsiknek szóló kedves meséi is. "Soraival az életet tárja elénk minden szövevényével, akárcsak a Szentírás és azok a kiemelkedő testvéreink, akik küszködő emberek és Istennek derűsen komoly gyermekei maradnak. A napi gondok és örömök közepette a feleség és édesanya “műtermében": a konyhában öltöttek sokszor formát ezek a modern fölfelé pillantások" - írja dr. Lékai László bíboros a költőnő egyik könyvének előszavában.



Életrajz

Link



Szent-Gály Kata: A fényen túli Fény

Link








AJÁNLÁS


Szállj, képzelet! Szállj, képzelet, magasba,
mint szalmaszálon felfújt, könnyű hab,
mely nagyszerűnek látszatát mutatja,
míg önmagában semmiség marad.

Szállj, képzelet! Rajzolj homálynak arcot,
tetőt romokra, pusztaságra fát,
ragyogtass fel valótlan, szép valókat,
magunk alkotta, színes délibáb!







AKIT SZERETSZ, BETEG

-- akit szeretsz, beteg --
(Jn 11, 3)


úgy akartad
hogy kiálljak az élet rohanásából
s az örökkévalókra irányuljon figyelmem

úgy akartad
hogy tudjak vezekelni bűneimért
és hogy ráérjek egyszer
mások helyett is könyörögni







AJÁNDÉK...


Hallgató hegyekkel szívem körülvettem,
meszelő-nagy fákkal be is kerítettem,
senki ne találjon tengerszem-tavára,
senki ne találjon tenger bánatára.

Hallgató hegyeknek tetejére hágtam,
meszelő-nagy fáknak tetejébe szálltam,
pirosába néztem hasadó tüzeknek,
aranyába néztem nyugvó esteleknek.

Hallgató hegyekről fények csorgadoznak,
meszelő-nagy fákról fények futamodnak,
vízbe folyamodnak, fekete-nagy tóba,
ezüsthabú vízbe, aranyhabú tóba.

Hallgató hegyeknek hallgató vizéből,
meszelő-nagy fákkal gyantázott vizéből,
megkínállak ízes, harmatozott fénnyel,
feketeség árán felviruló széppel.







ANYÁM


Anyám,
úgy szeretném, ha szeretnél engem,
és fölém hajolnál, miként Betlehemben
szent Fiadat nézted!

Anyám,
úgy szeretném, ha tanítanál járni,
szavakat pötyögni, az Istent imádni
égő szeretettel!

Anyám,
úgy szeretném, hogy ha messze tértem,
aggódó szíveddel visszafordulj értem,
mint Jézussal tetted!

Anyám,
úgy szeretném, ha munkámat néznéd,
gondjaimat látnád s arcom verítékét
letörölnéd lágyan!

Anyám,
úgy szeretném, ha örülnétek vélem,
ha sikerülne kedvetekre tennem -
Fiaddal együtt!

Anyám,
úgy szeretném, hogyha velem sírnál,
és találkozhatnánk ott, a keresztútnál,
s imádkoznál értem!

Anyám,
úgy szeretném, hogyha majd felérek
a nagy Golgotára, s hazatérni félek,
ott légy énmellettem!

Anyám,
úgy szeretném, hogy vedd a karodba
elszálló lelkemet, és vidd a magasba
örök öleléssel!

Szent-Gály Kata: Anyám - Videó

Link








Az ATYA ELÉBE SIETETT


Te átöleltél
amikor nagyon sírtam
és eléd hoztam minden
nyomorúságomat
és ahogyan feltört belőlem a szó hogy ezt tettem meg azt is tettem úgy öleltél magadhoz
egyre szorosabban és melegebben
és amikor már mindent kimondtam
és elhallgattam
Te megsimogattál és csak annyit mondtál
hogy örülsz nekem
és hogy ne féljek
Szeress hallgatni,
hogy meg tudjon érni szívedben az a gondolat, melyet már kimondani is érdemes.
A hivatás olyan rendkívüli kegyelem,
melynél sem nagyobb,
sem nehezebb,
sem boldogabb nincsen.
Keresd az igazságosságot, de tedd minden döntésedet az irgalmasság mérlegére.
A világot nem a jólét fogja lakhatóbbá tenni, hanem a mások felé forduló szeretet.







Boldog a virág és boldog a levél
Mert igazán virág és igazán levél,
És nem akar látni másnak.

Boldog az ember, ha igazán ember,
És nem ismeri útját a hamisságnak.

Szent-Gály Kata: Bibliás szavak







A bűn olyan, mint a kagylóba került homokszem: gyöngy lehet belőle,
de verejtékes munka árán.

Szent-Gály Kata: Esztendő December 9. Valéria gondolata







A csend: a bölcsesség várószobája.

Szent-Gály Kata







A CSODÁLATOS PILLANAT


A Fényen túli Fény,
a hangon túli Hang,
s a lángon túli Láng
körülvesz - és a tiéd
a csenden túli csend,
s a léten túli lét.







Egészet adni - sohase felet,
Vállalni mindent, bármit is jelent,
Egészet adni, mindent, ami van,
Ami csak vagyok - maradéktalan.

Szent-Gály Kata







ESTI GONDOLATOK


Lobog a láng. Tán önmagán tűnődik,
azért, hogy van, -- de mért kell lennie?
A vak sötétből ki hozta ide,
s ki szabta meg, hogy ő
csak ott tud élni, hol felélhető
valami más, mi eggyé lesz vele?

Az ember néha önmagán tűnődik,
s lobog, lobog bele.







ÉRDEMES VOLT


Törött nád szárával írok víz színére,
hullámok hegyére, hullámok völgyére:
a nevemet írom,
életemet írom,
mélyen belevésve fénylő tükörébe.

Nem marad a nevem, hiába is vájom,
az a megkavart víz elsimul utánam,
- de valamit tettem:
víz útját tereltem,
másítottam mégis ezen a világon.







ÉRTHETETLEN


Miért kell a sebet hasogatni, ha egyszer beforrt?
Mién kell a másik ajtajába seperni a port?
Mén kell sziszegve felnagyítani egy apró hibát?
Mén kell ecettel megkeverni a másik borát?
Mién kell a kezet félrelökni, ha kérni akar?
Mién kell a kezet félrelökni, ha adni akar?







Értünk hozzá, hogy mások életét megkeserítsük, hogy nehezebbé tegyük
azt, ami amúgy is nehéz, nem sajnáljuk a gúnyos megjegyzést a hivatalban,
s a gyárban szívesen adunk rossz szerszámot a kezdők kezébe. Kihasználjuk
a gyengébbek erejét, zsarnokoskodunk otthon, pihenünk mások verejtéke
árán, és mindezek dacára elvárjuk, hogy kereszttel jelölt gyászjelentést
adjanak ki rólunk, mely azt állítja, hogy mi voltunk a legjobb szülő, nagyszülő,
testvér, sógornő, munkatárs és rokon. Vajon Isten is aláírja ezt?

Szent-Gály Kata







A forrás nem lesz kevesebb, ha merítenek belőle. Akkor posványosodik
el a kút is, ha nem használják.

Szent-Gály Kata







GONDOLAT


Mit ér kalász, ha még tejes belülről?
Mit ér gyümölcs, ha íze még fanyar?
Mit ér az ember, hogyha félig készen
Betelt magával s többet nem akar?







GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY


Ma gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a Krisztust, aki bennem él,
aki növekszik
s még olyan kicsi,
mutasd be, kérlek,
az Atyának.

Ma gyertyaszentelő van, Mária,
és azt a szívet, mely alig remél,
csak tépelődik
s a felét hiszi,
tedd ki a Fénynek,
gyógyulásnak!







Ha tudsz megbocsátani, akkor azok közé tartozol, akik értenek
a boldogsághoz.

Szent-Gály Kata: Szent-Gály Kata: Esztendő Október 6. Brúnó gondolata







Ha valaki kitárja két kezét a nap felé, se megfogni, se elérni nem
tudja, mégis elborítja és átöleli a fény.

Szent-Gály Kata







Ha valakit megajándékoztunk mosollyal: ajándékot adtunk saját
magunknak is.

Szent-Gály Kata







Ha világítani tudnánk mások életében, és mégsem világítunk,
milyen fiai vagyunk a Világosságnak?

Szent-Gály Kata Tudás







A hazugság önmagad előtt akkor is megszégyenít,
ha mások előtt sikered volt vele.







A hála: talajigényes virág, csak nemes szívben tud gyökeret verni.

Szent-Gály Kata: Esztendő Brigitta gondolata







A hit ott kezdődik, ahol az értelem nem jut tovább, ahogyan a csillagok is
csak besötétedés után jönnek elő, hogy megmutassák az ég távlatait.

Szent-Gály Kata: Esztendő Április 18. Apolló gondolata




-


Az igazságot a hazugság nem tudja megmásítani, legfeljebb betakarni
- de ezt sem örökké.

Szent-Gály Kata







ÍGY KELL


Egészet adni,
sohase felet,
vállalni mindent,
bármit is jelent.
Egészet adni,
mindent, ami van:
ami csak vagyok
maradéktalan.







ÍGY VAN


Milyen különös, hogy
mindig egyedül
maradunk ott, ahol
egészen mély az élet.
Elhalkul a szó is,
már csak a ,,nem értem"
vallomása suttog
bennünk, kicsinyre
zúzott magunkban,
Istenem - Isten -







IKON


Szeress nagyon most engem, Mária,
bár nem morzsoltam úgy soha neved,
mint anyám tette, vagy a nagyanyám,
s az orosz ősök.
Gyertyát sem gyújtok. Tőlük
már messze estem.
De én is szerettem, sőt megőriztem
ezüst-virággal átszőtt képedet,
és mint a gyerek,
hozzád hazamegyek,
ha baj van.
Lásd, ma csalódtam:
másképp gondoltam el
és ellenem menetel
minden, de minden.

Ők még a pócsi
Máriához jártak, kocsin, gyalog
- én azt szeretném, ha fehér kezed,
ez az ötujjú keskeny mozdulat,
mely itt a képen ma is felragyog,
elindulna felém,
akár a Fény.







- ÍME A TE ANYÁD -


Te nem hagysz el soha
Te velem jössz a legsötétebb
éjszakába is
mikor a virrasztók szeme
lecsukódik
és megmutatkozik a halál
Te nem hagysz el soha
még át is ölelsz elesettségemben
mert Te anyám vagy







Jó ember vagy, ha tetteidben nem hibázol, de tökéletes csak akkor,
ha gondolataidban sem vétkezel!

Szent-Gály Kata







KARÁCSONY ELŐTT


Már hó szitái a fenyvesek között és
korán beálló esték fénye ég,
oly mély a csend és én úgy
készülődöm
ujjongó szívvel, Istenem, feléd.
Most én megyek. Te voltál már a
földön.
Ó hány karácsonyt játszottam neked!
Amim csak volt, a két kezedbe tettem


egymásután: egy hosszú életet.
Mondd, vársz reám? Olyan remegve
kérdem
s oly boldogan, mint szentestén
kölyök.
Most rajtad áll, hogy szívemet
betöltsed.
Csitt! Angyal jár a zárt ajtók mögött.










A KEGYELEM


Te soha többé nem leszel nyugodt,
S nem lesz tiéd a nyárspolgári béke,
Mert beléd hullott az Isten vetése,
És azt kitépni nem lehet,
Vagy nem mered,
Mert érezed, hogy éned jobbik része.

Azt megteheted, hogy soha se kapálod,
Hogy letaposod a kihajtó ágat,
Hogy nem öntözöd,
- de Harmat is van,
és néha, akaratlan
meglep.

És valahogy elindul benned
Egy gondolat, egy szó, egy meglátás, egy semmi -
S amit már kezdtél elfeledni,
Vagy letagadni, duzzad, újra él.

A gyökér,
A mag,
Beléd szövődik és szállá fakad,
És vakmerő kalandra bátorít:
Kilépni önmagadból,
Az átlagosból
-komolyan venni azt amit hiszel.

Tulajdonképpen mért nem kezded el?







A KEGYELEM PILLANATA


Isten átmegy a világon,
akkor is, ha nincs Karácsony.

Néha megáll - csend a csendben -
hogy sorsára fölszenteljen

szántóföldet: legyen bátrabb,
mikor a nagy ekék járnak,

tengervizet: hamar forrjon
benne össze a hajónyom,

kismadarat, hogy a szárnya
készüljön a magasságra,

hogy a kő, mit összezúztak,
útja legyen taposóknak, -

csendesülj le, hogy megértsed,
mire szentelt az Úr téged.







KERESZTÚT


1. JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK

Testvérek,
mint a földalatti mozgólépcsőjén a mélyből érkezők,
úgy haladunk az Úr ítélőszéke felé:
néha egészen sűrű, tömött sorokban állunk,
máskor vannak üresebb lépcsőfokok is,
-- de valamennyien rajta vagyunk
az Idő mozgólépcsőjén
és valamennyien az Úr elé jutunk hamar.

Addig, amíg van időnk bűnbánatra
és megjobbítására életünknek,
addig, amíg útközben vagyunk,
Testvérek, nézzünk magunkba!

Mi az elítélt Krisztus követői vagyunk
s ha nem ítélnek el bennünket azért,
mert hősiesen teljesítettük a szeretet parancsát:
akkor mi letértünk az Útról, az Ő Útjáról!

A mi tanúságtételünk Krisztus mellett
az az egyszerű, keresztény élet,
mely Isten véleményéhez igazodik egyedül.

Testvérek, osztályrészünk,
hogy bolondnak mondjanak a hűségért,
mellyel kitartunk egymás mellett,
hogy megszóljanak a gyermekért,
melyet nehézségek árán is vállalunk,
hogy megbotránkozzanak a szereteten,
melyből nem akarunk senkit sem kizárni.

Testvérek,
mérjük fel magunkat őszinte szívvel
és tartsuk meg a magunk bűnbánatát,
-- mert rajta vagyunk az Idő mozgólépcsőjén
s az Úr ítélőszéke elé jutunk hamar.


2. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

Testvérek,
ne akarjátok a keresztet ledobni mindenáron,
és ne rendüljön meg a hitetek Istenben!
A teremtés kezdetét is homály borítja,
újjáteremtésünkben is sok a sötét,
-- de Isten mindig ott van a mélységek felett,
és figyelemmel kíséri, mi hogyan alakul.
Ő jobban ismer bennünket önmagunknál:
bizalommal fogadjuk el kezéből a jót
és azt is, ami sorsunkban érthetetlen.

Testvérek, higgyünk a szeretetben,
és engedjük Istent bátran cselekedni!
Nehezebb utat nem fogunk járni Krisztusnál,
és jobban összetörve sem leszünk soha.

lsten meg tudja fogni kezünket akkor is,
ha már erőnk sincs felemelni hozzá,
mert ő velünk van és soha sincsen messze,
ő ma is alkot, ma is alakít:
a szenvedés, amit mi úgy nem értünk,
csak az ő sűrű, teremtő homálya.
Testvérek,
ne akarjátok a keresztet ledobni mindenáron,
és ne rendüljön meg a hitetek Istenben!


3. JÉZUS ELŐSZÖR ESIK EL

Testvérek,
mennyi jóakarattal indultunk el az élet útján,
mennyi lelkesedés, mennyi tervezés volt bennünk,
-- ha többet nem: egy igazi otthont
valamennyien akartunk,
egy béke-szigetet a zavaros világban.

Mi lett belőle? mennyi szenvedés!
Csalódtunk magunkban, másban. --
és mennyi nehéz terhet tettünk le az évek során
a bűnbánat szentségében,
vagy le se tettünk!

Testvérek, jó az Isten.
Hazavár minden tékozló fiat.
Irgalmassága: mint a tengerek,
sokszor kutatták már az emberek,
kutatta Péter
s hétszeres kötéllel egy bűnös asszony
messzi Magdalából,
s nem ért benne véget.

Irgalmassága tengereknél mélyebb:
mert ha minden vétket,
-- mely gyerekkorunktól szövődik össze
nagy, sötét fonattá,
és úgy növekszik, mint az esti árnyék,
egyre nagyobbra, egyre vastagabbá --,
kezünkbe vennénk kémlelő kötélnek
és ón helyett piros szívünkkel mérnénk
mélységeit az irgalom vizének,
véget nem érnénk benne.
Testvérek, jó az Isten.
Ma még nem késő, keljünk fel hamar!

4. JÉZUS TALÁLKOZIK ÉDESANYJÁVAL

Testvérek,
Krisztus nemcsak mondotta,
hogy olyanok legyünk, mint a gyermekek,
hanem gondoskodott arról,
hogy felnőtt fejjel is azok maradhassunk.

Keresett számunkra egy jó édesanyát
-- egy végtelenül szelíd és halkszavú asszonyt --
aki már végighaladt ezen a sáros földön előttünk,
de soha semmi por sem tapadt reá.

Milyen kár, testvérek,
hogy sokszor vele is úgy bánunk,
mint általában a földi anyákkal:
nem érünk rá meghallgatni se panaszát,
se aggódását a világ életéért,
lerázzuk magunkról a jótanácsot,
a figyelmeztető szavát is,
és mert úgy sietünk reggel munkahelyünkre,
arra sincs időnk, hogy Ave-t köszönjünk néki.
A gyermekek is követik példánkat,
-- hiszen oly régen elhagytuk az esti közös imát,
a rózsafüzért se mondjuk már a családban --,
s annyi tennivalónk van mindig,
még a pihenés napjaiban is,
hogy a fohászok üdvözlő lapjait se adjuk fel címére
az élet különböző állomásain.

Egyedül a szenvedés juttatja eszünkbe anyánkat,
vagy a halálnak szent közelsége, --
ilyenkor jajgatunk és hozzá kiáltunk,
ő pedig jön azonnal,
jön egyszerűen, puha kézzel, anyásan,
mintha mindig a legjobb gyermekei lettünk volna.
Testvérek, szeressük ezt a halkszavú asszonyt,
Máriát!

5. ClRENEI SIMON VISZI JÉZUS KERESZTJÉT

Testvérek,
Isten a szeretet,
és nekünk meg kell tanulni szeretni,
hogy hasonlók lehessünk hozzá.
Ez az egyetlen tantárgy az ő nehéz iskolájában,
melyet életnek hívunk,
s melyet mégis annyira szeretünk.

Isten mindennap kitűzi elénk a feladatokat:
az egyszerű kötelesség az ő bevált tanítási módszere,
ezzel akar bennünket rászorítani
a szeretet elsajátítására, --
hiszen magunk is természetesnek tartjuk,
hogy dolgoznunk kell a családért, mely mienk,
s hogy abból élünk,
ha valamiképpen szolgálunk testvéreinknek.

Isten, mint legfőbb Pedagógus, azt akarja,
hogy az állandó gyakorlatozás által
annyira vérünkké váljék a szeretet,
hogy megszokottan tegyük a jót
és szívből azt, ami kötelesség, --
de szeretné velünk elérni azt is,
hogy kevés legyen számunkra a szorosan vett lecke
és örülni tudjunk minden segítésnek az életben.

Testvérek, szeressünk szeretni,
és ne fáradjunk bele a szeretetbe még akkor sem,
ha mások azt nem viszonozzák,
-- mert annyira fogjuk ismerni az Istent odaát,
amennyire szeretni tudtunk a földön.
Testvérek,
nekünk meg kell tanulni szeretni!

6. VERONIKA MEGTÖRLI JÉZUS ARCÁT

Testvérek,
egészen mindegy,
hogy világraszóló tetteket viszünk-e véghez,
vagy az élet kicsiségei morzsolják szét napjainkat,
csak Krisztus búzájává őröljön bennünket
a taposómalom is!

Isten előtt a szeretet számít egyedül,
és egyedül azok a tettek a nagyok,
melyeken ott ég a szeretet pecsétje.
Voltak és vannak finomabb szövésű kendők,
mint Veronika fehér szőttese,
de csak ezen az egyen maradt meg Krisztus arca,
mert hitelesíteni akarta a teremtmény mozdulatát
az embersorsot vállaló Isten felé.

Testvérek, Krisztus számított arra,
hogy mások is akarnak majd vallani szeretetükről,
ezért azonosította magát testvéreinkkel,
mégpedig személyválogatás nélkül.
Éljünk tehát nagy hittel,
hogy amint Veronika felismerte az Istent
a megkínzott emberség mögött,
úgy mi Krisztust felismerjük
a Kenyérnél is nehezebb színeváltozásokban:
a nekünk ellenszenves emberekben,
és legyőzzük a rosszat
a szeretet mozdulatával annyira,
hogy életünk hitelesítéseképpen
kialakuljanak bennünk is az Úr vonásai.
Testvérek, egészen mindegy,
hogy világraszóló tetteket viszünk-e véghez,
vagy az élet kicsiségei morzsolják szét napjainkat,
-- mert csak a szeretet számít egyedül.

7. JÉZUS MÁSODIK ELESÉSE

Testvérek,
sokszor és sokban vétünk mindnyájan,
s az élet útját botladozva járjuk,
boldogtalanná teszünk másokat önzésünkkel,
-- és magunkat is.

Testvérek, kezdjünk újra!
Legyünk jó és igaz emberek!
Kiáltsunk fel Istenhez a mélyből,
abból a szédítő mélyből, ahová lebuktunk,
hol megszokottá vált az ezerarcú bűn!

Testvérek, ne mentegessük magunkat,
ne mondjuk azt, hogy mások is úgy teszik,
ne soroljuk fel mások bűneit:
ez a mi megtérésünk ideje
és a mi számadásunk egyedül.

Isten jobban hisz nekünk sajátmagunknál
és komolyan veszi jóakaratunkat akkor is,
ha úgy megrendült bizalmunk önmagunkban,
hogy már szégyenlünk javulást ígérni.

Testvérek, fogjuk le Isten büntető kezét
valami egészen nagylelkű szeretettel
és legyünk a Béke jó munkásai!
Tőlünk induljon az első békülő szó,
ha szét akar szakadni családunk,
simítsuk el a félreértéseket körülöttünk
és nyújtsunk kezet országhatárokon is át.
Testvérek,
tegyünk sok jót, mert sokban vétettünk
-- és csak a szeretet tudja betakarni,
hogy boldogtalanná tettük a Világot önzésünkkel.

8. JÉZUS BESZÉL AZ ASSZONYOKHOZ

Testvérek,
ez az asszonyok állomása,
-- az élet kedves szolgálóié --,
kik oly közel vannak az Úr meleg szívéhez,
mert ők is fájdalommal adnak életet.

Övék az örökös építőmunka:
akár főzésnek hívják, vagy mosásnak,
a mindennapi élet feladatain keresztül
az Isten-ország teljesedik ki általuk.

Maga a Krisztus jön el otthonukba:
ott van a sok kis gyermekarc mögött,
ő nevet kék vagy fekete szemükben,
s ő ad viszonzást isteni mértékkel
az érte végzett fáradságokért.

Annyira szereti nővéreinket az Úr,
hogy megállt előttük még a keresztúton is,
tartott nekik egy Külön Oktatást,
egy Végső Intelmet, új Búcsúbeszédet,
hogy el ne vesszenek örökké azok sem,
kik vétettek volna már az élet ellen.

Maradt egy Út, hogy visszatérjenek még:
a bánat útja és a könnyeké.
Ha tudnak sírni önmaguk felett
s az ismeretlen gyermekek felett:
még vár reájuk irgalom az Úrnál,
s elcsendesül a tipegés szívükben.
Testvérek,
ez az asszonyok állomása.

9. JÉZUS HARMADIK ELESÉSE

Testvérek,
valamennyien keresztet hordunk,
akkor is,
ha nem vagyunk Jézus Krisztus tanítványai.
Ez a közös, emberi sors,
ez Isten bölcsességének titka.

Ahogyan Krisztus keresztje által győzött
a halál és a bűn felett,
úgy mi is a rosszat legyőzve
lehetünk igazán jókká, --
de sok erő és bátorság kell az élethez,
mert a szenvedést nem tudjuk elkerülni akkor se,
ha jajgatunk, vagy akár lázadunk is miatta.
Nem könnyű elviselni Isten gondolatait,
nem könnyű elviselni egymást a közösségben
s nem könnyű elviselni magunkat a magányban.

A kereszt kereszt marad akkor is,
ha tudjuk, hogy az Istent szeretőknek
minden javukra válik,
a gyémántnak is javára válik a csiszolás:
a rajta tündöklő fény megsokszorozza értékét,
de a csiszolás folyamatát ki kell bírnia.

A kereszt nehéz, --
a búzaszemnek is nehéz a föld,
melyben gyökeret ereszt
és felnő, felnő a magasba!

Testvérek,
minden szenvedésnek megvan a maga célja,
-- elég, ha Isten tudja azt.


10. JÉZUST MEGFOSZTJÁK KÖNTÖSÉTŐL

Testvérek,
eljön a halál.
Megfoszt bennünket mindattól,
amit úgy megszoktunk magunk körül:
megfoszt a szobánktól, a könyveinktől,
az írógéptől, főzőkanáltól,
kiveszi kezünkből a kormányt és kalapácsot.

Megfoszt az arctól, mely bennünket jelentett,
s melyet naponta láttunk a tükörben,
megfoszt a testtől, melyet bőséggel etettünk,
és oly nehezen törtünk be a lélek szolgálatába.

Látható lesz,
hogy a cím és gazdagság mögött
-- vagy akár a szegénységben is --
mennyire közönségesek voltunk,
s milyen gondosan betakartunk mindent
a társadalmi formák köntösével.

Napfényre kerül az a bűn is,
melyet már régen elfeledtünk,
vagy amit kimagyaráztunk a bíróság előtt sikerrel,
napfényre kerül,
hogy ki volt a hibás a család bomlásában
és hány gyermek ült volna asztalunk körül.

Látni fogjuk azt a kevés jót, amit tettünk,
és azt a sokat, amit elmulasztottunk,
ami szebbé tette volna a világot körülöttünk,
és közvetítette volna Isten szeretetét.

Testvérek,
az irgalmasság ideje véget ér hamar,
lehull a lepel
és láthatóvá lesz a Bálvány,
az a torzalak,
melyet magunkból faragtunk magunknak.
Testvérek, eljön a halál.

11. JÉZUST KERESZTRE SZEGEZIK

Testvérek,
Isten csodálatos sorsot szánt nekünk:
a teremtmény eljuthat Istenéig,
ha vállalja a végtelenül egyszerű törvényt:
szeressük Őt és szeressük egymást.

Krisztus, a Mester,
megélte előttünk a szeretet legnagyobb példázatát:
áldozatul adta magát a kereszten,
és nekünk adta önmagát a Kenyérben.

Minél nagyobb a szeretetünk,
annál kevésbé érezzük az áldozatot tehernek, --
Krisztus is önként feküdt a keresztre,
és mikor rászegeztette magát önként,
bizonyságot tett arról,
hogy a szeretet nem választható el az áldozattól,
mert a szeretet adni és áldozni akar.

Ha szeretettel vállaljuk azt a sorsot,
amit kaptunk az Atya kezéből,
és vállaljuk, hogy mint a kenyeret
darabokra szedjenek és feléljenek testvéreink,
akkor az életünk keresztje tartani fog bennünket is,
sőt fölemel a földről,
hogy a mély hasonlóság által
mi is eljussunk az Atyához,
aki csodálatos sorsot szánt nekünk.
Testvérek,
a teremtmény eljuthat Istenéig.

12. JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN

Testvérek,
mindig kockázat igen-t mondani valakinek,
de Isten akaratához igen-t mondani előre:
vakmerőség,
mert elgondolásai felülmúlják értelmünket,
még Jézus Krisztus közvetítésével is.

Isten is kockáztatta,
hogy nem fogjuk őt megérteni,
mikor igen-t mondott Krisztusban az emberi sorshoz,
-- és kockázata be is teljesedett a keresztben.

Mégis, vannak testvéreink,
kik vállalják a szeretet vakmerőségét,
elhalnak másokért, mint búzaszemek,
az Akarat lesz mindenük,
és átadják magukat Isten vezetésének,
mint Mária.

Ők azok, kik életük állandó igen szavával
szüntelenül az Úr kíséretében vannak,
s ott állhatnak egészen a Kereszt tövében:
ez az ő kiváltságos helyük.
Ők értik az Urat,
értik az emberarcú Istent,
-- mert a kereszt
nemcsak Krisztus szeretetének próbatétele,
hanem a miénké is.
Testvérek,
merjünk vakmerőnek lenni!

13. A HALOTT JÉZUS ÉS MÁRIA

Testvérek,
Mária átöleli Jézus testét a kereszt alatt
és benne a világ minden szomorú gyerekét,
akik hontalanná lettek, elárvultak
emberi gonoszság vagy nehéz sors miatt.

Külön babusgatja azokat a kicsiket,
akiknek fészkét a saját szüleik verték széjjel
és nem kellenek sehol,
felnőnek idegenek között,
mert kényelmetlen kísértetek
és zavaró emlékek
az újabb házasságokban.

Magához vonja az ingajáratban élő gyerekeket is,
-- ők kétfelől hallják a szülők panaszát egymásra --,
s korán megtanulnak mellébeszélni
a nevelés nélküli édesgetésben.

Menedéket találnak nála
az ütőkártyának használt kis boldogtalanok,
-- belőlük úgy kiég a hit az emberekben,
hogy már az összeroppanás határán állnak.

Mária mindenkit átölel kezével:
a csavargókat és a nagyon jókat,
az ütötteket és ütődötteket,
a fiatalkorú bűnözőket,
a magányosságra ítélt egykéket,
-- -- és míg a könnye hull halott Fiára,
talán bennünket sirat meg,
hogy mennyire felelőtlenek vagyunk,
s mennyire halottak a szeretetben.
Testvérek,
Krisztus meghalt bennünk.

14. JÉZUST SÍRBA TESZIK

Testvérek,
a mi temetőink tele vannak ünnepi csenddel,
és ez a csend az élet kisugárzó jelenléte:
mert benne élünk az Örökkévalóságban.

Az út, amit a születéssel kezdtünk,
nem áll meg a sírnál,
hanem keresztülhalad rajta diadalmasan:
mert mi nem a halál számára születtünk,
de élni és hozzátartozni Istenhez,
mindazokkal együtt,
akik szeretni tudtak a földön.

Isten az élők Istene,
mi pedig az ő tulajdon népe vagyunk,
a Nép, mely mindig útban van feléje
az egyéni sorsban éppen úgy,
mint a történelem lapjain.

Testvérek, megmenekedtünk a haláltól Krisztus által,
épüljünk vele, a Fővel, egybe!
Éljünk úgy, ahogyan ő tenne a helyünkben,
éljünk a nekünk adott Lélek irányítása szerint,
és hozzunk sok gyümölcsöt!
Legyünk termés az óriási Szőlőtőkén,
tárjuk ki szívünket a kegyelem sugarának,
szeressük a csendet,
melyben tetté érik bennünk a gondolat.
És tudjunk vívódni magányos imákban,
-- ha nehézségeink vannak a hittel --,
míg Krisztus alakja kitisztul az emberi elképzelésekből,
megjelenik isteni ragyogásban,
és valóban találkozunk mi is a Feltámadottal.
Testvérek,
mi nem a halál számára születtünk.

15. Testvérek,

bevégeztük a keresztút-járást gondolatban,
elkísértük Krisztust a feltámadás kapujáig,
menjünk folytatni megszokott életünket:
saját keresztútunkat,
megbékélt szívvel és jóakarattal.

Addig, amíg várakozunk a jövendő életre,
növekedjünk, Testvérek, az emberiességben,
hogy Krisztusról szóló tanúságtételünk
hitelt érdemeljen,
és hogy a Kereszténység kézzelfogható legyen
írott könyv nélkül is a Világ számára.
Testvérek,
menjünk folytatni saját keresztútunkat!

VÉGE








KERESZTÚTON


,,Azt mondja az Úr:
Kevés az, hogy a szolgám légy,
s fölemeld Jákob törzseit,
és visszatérítsd Izrael maradékát.
Nézd, a nemzetek világosságává tettelek,
hogy üdvösségem eljusson a föld határáig."
(Iz 49,6)

Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?
Reszketni, remegni az Olajfa-kertben...?
Elhagyatva lenni, egyedül a bűnnel...?
Szemben a Halállal, szemben a közönnyel...?

Adnád-e kezedet szorító kötélnek...?
Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek...?
Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben...?
Az ostorozásnál eltakarnál engem...?

Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek...?
Tudsz-e tűrni értem, hordani keresztet...?
Roskadva, remegve, föl, egész a célig...?
Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik...?

Tudod-e karodat szélesre kitárni...?
Az egész világért áldozattá válni...?
És tudsz-e pihenni úgy a kereszten,
hogy örvendezz rajta: mindig ezt kerestem...?

Tudsz-e mellém hágni...? A helyembe lépni...?
Magadat feledve életemet élni...?
Egészen eltűnni, elmerülni bennem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?







KÉRÉS


A szél piros bogyókra
talál a rózsaágon,
s az erdők sűrű lombján
sok már az óarany
Egy éve azt ígérted,
hogy visszajössz tavaszra,
s velem maradsz, míg élek
Siess, siess, fiam!

Már nem sokáig lobban
az élet lángja bennem,
a lomb lehull, fa korhad,
a sejtés egyre nő.
Emlékkövet, írottat,
csináltatok magamnak,
hogy megtalálj, ha fű és
a vad bozót benő.

A kő előtt megállván
emlékezzél a múltra,
mondj értem szép imákat,
és tartsd meg holt szavam,
s ha lenne néked egyszer
mosolygó kisleánykád,
kérlek, nevezd nevemről,
én kedves, jó fiam!







KÉRDÉSEK


Mért pattan a rügy ki az ágon,
s mért bomlik levelekre a belső
tompa tömeg, ott benn, a magokban?

Mért így megy a hangya,
mért száll a madár úgy,
s mi vezérli a nagyszerű indát,
hogy zöld borítást sorjázva magából
megmássza a fal meredékét?

Mi adja a víznek a sodrást,
estének a csendet,
s honnan a szívnek vágya: szeretni?







KÉRDÉSEK VÁLASZ NÉLKÜL


Mért nincs szavam, hogy elbeszélni tudjam
hányféle sárgában, vörösben, aranyban
kel föl a nap,
milyen a nyári alkonyat,
és hogy a felhők belángolt széle
most milyen,
és milyen az a cirpegő béke,
mely az elalvó réteken pihen?
S mért kell sötétlő háttért festenem
Neked: mi nem lehetsz?
Mért kell a bűn, hogy érteném: szeretsz?
Fényed mért így ragyog?
Mért nem tudom leírni sohasem:
milyen vagy, Isten, akié vagyok?







KICSi JÉZUS VÁNDORÚTJA


1
Hull a hó, és szép palásttal
Ráborul az útra,
Sapkát rak a háztetőkre,
S a fákat behúzza.
Fehér már az egész világ:
Ünneplőben várja,
Hogy leszálljon a szívekre
Karácsony varázsa.
Nagy tányérú sarki lámpa
Álmosan világol,
Nincs egy árva, kósza lélek
Sem közel, sem távol.
Megnövekszik hangja csendnek,
Tiszta szívek hallják,
Kicsi Jézus kezdi benne
Karácsonyi útját.

Régi templom szentélyében
Rengeteg az angyal,
Bejáratig sorban állnak,
Földre borult arccal.
Kis Jézusra várakoznak,
Hogy nyitná a zárat,
Ráfael hoz zsámolyocskát,
Így könnyen leszállhat.
Égszínű-kék, meleg köntöst
Adnak reá lágyan,
Csizmácskát is, hogy ne fázzék
Sűrű havazásban.
Szűz Mária gondos keze
Fönn, a magas égben,
Megfoltozta, talpaltatta,
Mint a földön, régen.
Oly sokat jár a Kis Jézus
Így karácsonytájban,
Hogy igazán megtehetné,
Másikat kívánjon,
Hanem akkor egy csizmával
Kevesebb jut másnak!
Kicsi Jézus megtartja hát
A régit magának.
Gábriel mond búcsúszókat,
Szent Mihály olt mécsest,
Oltárszekrényt nyitva hagyják:
Kis Jézus kilépett.
Fején barna, prémes sapka,
Bő tarisznya vállán,
Az angyalok csodálkoznak
Ég és föld Királyán.


2
Templom utcán Öreg Koldus
Hazafelé ballag,
Tészta, kalács a kezében,
Mit jó szívek adtak.
Sok is talán az ajándék,
Lehull egyik-másik,
Nyögve hajol le utánuk,
S oly messze hazáig!
Kicsi Jézus fürge kézzel
Összeszedi szépen,
Elkíséri Koldus Bácsit,
S kunyhó belsejében
Kisepreget, és vidáman,
Kedves szóval mondja:
Anyámnak is segítettem,
Ha sok volt a dolga.
Öreg Bácsi a legszebbik
Kalácsból vág néki,
S mert ízlik a fiúcskának,
Cukorral tetézi.
Kályhába is begyújtanak,
Vígan száll a füstje,
Csak az a kár, hogy alig van
Mit tenni a tűzre!
Nem sokáig tépelődik
Kicsi Jézus rajta:
Hosszú, ékes vándorbotját
Térdén megroppantja.
Jaj, nem szabad! -- szól az Öreg,
De Ő fejet ráz csak:
József, az Ács nevelt engem,
Majd faragok másat.
Ez olyan fa, hogy nem ég el,
E vidéken nincsen,
Meg sem lehet venni soha,
Semmiféle kincsen.
Ó, ha tudnád, milyen távol,
Messze földön termett!
Ott Iehet csak megtalálni
A Keresztfa mellett.
Ugye, nevét kitalálod?
Szeretetnek hívják.
Neked hoztam, neked adom
Boldog élet titkát.
Most mennem kell, de amíg csak
Kályhád tüzét látod,
Gondolj arra, ki szerette
Az egész világot!

3
Ott, amerre három utca
Összefut, a téren,
Három gyermek játszott még a
Sűrjedő sötétben.
Hógolyóztak. Kacagásuk
Csak úgy szállt az égre!
Kicsi Jézus oly örömmel,
Szeretettel nézte!
Beállt Ő is a játékba,
Az volt ám a játék!
Hej, de az a nagy békesség
Nem tartott sokáig.
Egy dobáson összevesztek,
Ki ütött, ki karmolt --
Kicsi Jézus közbelépett:
Hagyjátok a harcot!
De hiába magyarázott
Okos, szelíd szóval,
A vad fiúk nekiestek,
S kemény hógolyóval
Kergették ki maguk közül
Az ártatlan bárányt.
Kedves arca belesápadt,
Könny ült szempilláján.
Aztán elment szomorúan,
S visszanézve látta,
Hogy a három gyermek körül
Gonosz táncát járja
Három sötét, csúnya ördög,
Kacagásuk rémes!
Jaj, ki simul őhelyettük
Szerető Szívéhez?
Jó madárkák jöttek hozzá:
Veréb, cinke, sármány,
Gyöngyös tollú kis bagolyka
Ott pihent a vállán.
Jött sok angyal, s egy kicsike
Ily szavakra tévedt:
Megmondom a Szűzanyának,
Hogy bántottak Téged!
Kicsi Jézus megtörölte
Szemét, s úgy mosolygott:
Hagyjatok rám, angyalkáim,
Minden földi dolgot.
Az emberszív furcsa jószág:
Ha magára ébred,
Kétszeresen teszi jóvá,
Amit egyszer vétett!


4
Ha ez így van -- csicseregték
Ahányan csak voltak --
Hallgasd meg a kérésünket!
S a rigónak szóltak,
Mondja el ő, hogy élt itt egy
Vénséges vén bácsi,
Az szór nekik mindig enni,
De misén nem látni.
Ők ezt tudják, mert vasárnap
A toronyra szállnak,
Imádkoznak, s megbeszélik
Sorát a világnak.
Két kutya ül ajtajában,
S a kaput lánc védi,
És hogy nem ád segítséget,
Akárki is kéri.
Minket szeret. Jó Királyunk,
Térj be hozzá mára!
Hadd ragyogjon őnála is
A szeretet fája!
Jó, megteszem -- szólt a Gyermek,
S hogy a kutyák látták,
Állukat a földre tették,
Farkukat csóválták.
S mindehhez még nyüszítettek
Oly különös módon,
Hogy a házból kirohant a
Bácsi torzonborzon:
Hé, te fiú! Állj, ha mondom!
Mit keresel itten?
Kicsi Jézus válaszolta:
Szívet kérni jöttem.
Te jó vagy a madárkákhoz,
De sok ember éhes.
Segíts rajtuk énérettem,
S a szíved, a vétkes,
Megfehérül, szép lesz újra!
Nézd: a karom tárva!
Szeress nagyon! Szeress Engem!
Ne légy ilyen árva!
Öreg Bácsi könnye hullott,
S a kapuhoz lépett,
Levette a nehéz láncot,
Mint a rabbilincset,
És úgy kérte: Jöjj be hozzám,
Légy Te itt a gazda,
Aki az én két kezemmel
A jót másnak adja!


5
Minden házban gyertya égett,
Karácsonyfa Iángja,
Kicsi Jézus úgy vágyódott
Jó meleg szobára.
Élesült az esti szél, és
Odafent az égen
A vadludak vé betűje
Szállt a messziségben.
Nézett jobbra, nézett balra,
Végül is megállott:
Függönyön át, új lakásban,
Egy kisleányt látott,
Aki éppen játszogatott
Hatalmas mackóval,
És csillogó karácsonyfát,
Sok, színes cukorral.
Becsengetett a zárt ajtón,
Szép szerényen kérve:
Szeretném, ha bemehetnék
Karácsonyestére.
No de ilyet! -- csapta össze
Két kezét a Néni --
Nem is tudnád tán kevesebb
Dologgal beérni?
Itt ülni az asztalunknál?
Enni minden jóból?
Játszani az új mackóval?
Ugyan, mire gondol
Egy ilyen kis elcsavargott
Senki-semmiházi!
Nem adom az új mackómat!
Visongott a Bábi.
Nem adom a játékomat!
Kiabálta egyre.
Kicsi Jézus a nagyajtót
Csöndesen betette.
Szöszke fejét lehajtotta,
Mint akit megvertek,
Mint igazi, otthontalan,
Szegény koldusgyermek.
Aztán intett: A hóesés
Azonnal megálljon!
Lábnyomomra a legkisebb
Hópehely se szálljon!
Maradjon úgy, ahogyan van:
Emlékeztetőnek!
Maradjon úgy, ahogyan van:
Figyelmeztetőnek!


6
A csillagok felragyogtak,
S a Kis Jézust nézték,
Aki egyre bizony rászólt,
Mivel minden fényét
Csak rá szórta, sugározta,
Úgy, mint egykor régen,
Betlehemi istállóban,
Szent karácsony éjen.
Kicsi Jézus nem akarta,
Hogy most felismerjék,
Hadd kutassa magányosan
Emberszívek mélyét.
Ment, csak ment a sötét utcán,
S mint előbb is tette,
Házak előtt, ajtók előtt
Meg-megállt egy percre.
Egy kapunál sirást hallott,
Csikordult a zár is:
Árva Panka nagykendőben.
Odalépett máris.
Mondd, mi baj van? -- Nagymamuskám,
Beteg ő, a drága.
Senkim sincsen rajta kívül,
Megyek patikába.
Kicsi Jézus vigasztalta,
S megígérte néki,
Hogy majd addig, őhelyette,
Figyelemmel nézi.
Ahogy Panka tovaszaladt,
Munkához is látott:
Tarsolyából elővett egy
Zöld fenyőfa-ágat.
Díszítette sok cukorral,
Csillagot tett rája,
Alája meg teli perselyt,
Hogy legyen ruhára.
Aztán könyvet, pöttyös labdát,
Kalácsot egy tálon,
Beteg Néni azt sem tudta,
Valóság, vagy álom?
Kicsi Jézus rámosolygott:
Én vagyok, valóban,
Ki születtem Betlehemben,
És keresztet hordtam.
E szent napon visszajárok
Hozzátok a földre,
Gyermekformán, Én, ki voltam
S vagyok mindörökre!

7
Ment, mendegélt a Kis Jézus
A Fő utcán végig,
Ki egész a Határosba,
Hol már nem szegélyzik
Az utakat széles járdák,
A villany is távol,
S a házak is elhúzódnak
Jó messze egymástól.
Talált ott egy tiszta, rendes,
Nádtetőjű házat:
Öt mosolygó édestestvér
Éppen vacsorázott.
Csak egy áldást akart adni
Kintről a családra,
De Anyuka észrevette,
S kiküldött utána.
Vegyétek le kabátkáját --
Szólt az Édesapjuk --
Ezt a szegény kis fiúcskát
Az utcán nem hagyjuk!
Itt a finom mákoskalács,
Egyél, fiam, bátran!
Sokan vagyunk, de csak bízzunk
Isten jóságábanl
A gyermekek megmutatták,
Mi volt az ajándék,
És hogy milyen jó a közös
Várépítő-játék,
S mikor aztán elbúcsúzott,
Emléket is adtak:
Piros almát, aranydiót
A zsebébe raktak.
A jó Néni kalácsának
A sarkát levágta,
A Bácsinak volt egy pici
Gyöngyházas bicskája,
Átnyújtotta szíves szóval,
S kérte: Jöjj el máskor!
A legkisebb cukrot szedett
A karácsony fáról.
Ó, mint örült a Kis Jézus,
Ha láttátok volna!
Titokzatos, édes arccal
Benyúlt a tarsolyba,
S onnan szelíd, szép galambot
Tett a tenyerére.
Nektek adom -- szólt -- a neve:
Karácsonyi Béke.

8
Késő van már, nagyon késő,
Holdas, hideg éjjel,
Kicsi Jézus a mezőkön
Magányosan lépdel.
De csitt! Egyszer hallja ám, hogy
Valaki még jár itt,
Hátrafordul, s megpillant egy
Tisztelendő Bácsit.
Betegnél volt a Papbácsi
Vigasztalást vinni,
Most jön vissza, s alig akar
A szemének hinni,
Hogy ma este, kicsi gyermek,
Kint legyen az utcán?
Utoléri, szólítgatja
Ily szavakat szólván:
Kisfiacskám, édesanyád
Nem vár szentestére?
Bácsi kérem, Édesanyám
Fent van már az égben.
S édesatyád? -- Jó Nevelőm
Sincs már itt a földön,
Így karácsony szentestéjét
Csak egymagam töltöm.
Én is -- mondta a Papbácsi,
S nagyon messze nézett --
Én elhagytam Istenünkért
Az otthont, az édest.
Senkim sincsen. Jöjj el hozzám,
Ünnepeljünk ketten!
Teát főzzünk s énekeljünk:
Dicsőség a mennyben!
S ha majd megyünk szentmisére,
Te lész segítségem,
Ügyes, okos ministránsom,
Addig: mesélj nékem!
Úgy is lett. A kék kabátot
Szárítani tették,
S kályha mellé került a nagy,
Kényelmes karosszék.
Anyám neve -- szólt a Gyermek --
Mária volt, s Atyám
Reá bízott József Ácsra.
Nem ismersz még reám?
Nem lehetek ministránsod!
Nézz meg jobban Engem!
Hiszen hányszor felmutattál
Remegő kezedben!

9
Nagyon sokat beszélgettek,
Így telt a karácsony,
Míg a kedves Égi Vándort
Elnyomta az álom.
Papbácsi az órát nézte:
Tizenegy Iesz máris.
Indulni kell szentmisére,
Neki legalábbis.
Mit csináljon? A kis Alvót
Kendőbe csavarta,
A megszáradt kék kabátot
Tetejébe rakta,
S karján vitte az oltárig,
Hol a függőláncos
Örökmécsest meggyújtotta,
S letérdelt imához.
Az angyalok kicsi Jézust
Ébresztgetni kezdték,
Lehúzták a csizmácskáját,
Kabátját levették,
Barna, prémes sapkáját is
Felvitték az égbe,
S a tarisznyát jól kirázták,
Cinkék örömére.

Szent Ráfael odahozta
A zsámolyka-lépcsőt,
Kicsi Jézus Papbácsira
Áldást adott, végsőt,
S egész addig nyitva maradt
Háza ajtócskája,
Míg a kövön fel nem hangzott
Csizmák dobogása.
Harangozó bácsi jött be
Nagy, havas csizmásan,
Ő topogott a lépcsőkön,
S ünneplő ruhában
Sietett a sekrestyébe,
Minden legyen kéznél,
Amire csak szükség lesz az
Éjféli misénél.
Aztán óra mély ütése
Bongott, s gyúltak fények,
Hívek jöttek hosszú sorban,
És harangszó, ének
Ünnepelte a Kis Jézust,
Ki a földre szállott,
Megtanítni szeretetre
Az egész világot!







Könnyebben haladsz, ha nem viszel semmi felesleget magaddal,
és ha független vagy szívedben mindenkitől.

Szent-Gály Kata







KRISZTUS KÖVETÉSE


Egészet adni - sohase felet.
Vállalni mindent - bármit is jelent.

Egészet adni - mindent, ami van,
ami csak vagyok - maradéktalan.







LÁMPA, VADRÓZSÁKKAL


Tarka lámpa: nagyanyámat
látta egykor, szőke konttyal,
- be sok hosszú téli esten
ült alatta, hogy a sorssal
vívja harcát, kisfiáért!

Fiatalon feketére
vált ruhája: jött a bánat,
keskenyujjú szép kezével
fehérszínű himzőszálat
fel-le öltött gazdagoknak.

Mindhalálig vitte terhét,
ember módra, panasz nélkül,
ezt az ékes függőlámpát
hagyta nekem, örökségül,
nagy szívéből kicsi fénynek.







Mások becsülete éppen olyan szent, mint a magunké.

Szent-Gály Kata







A meggyőződés olyan erős hit, mely már képes arra, hogy átalakítsa
egész életünket.

Szent-Gály Kata: Motiváció







MEGTÉRÉS


Én ismerem a bűnt, Uram,
én messziről jöttem.
Jogom van hozzá, hogy nagyon szeress,
Hogy homlokomra két vonást tehess,
Mert kiváltottál önmagáddal engem.
Kereszted, mint a rám sütött pecsét:
ied vagyok és nem a földé.
Hazataláltam, és szeretnék
a te házadban lakni mindörökké.







MÉRLEG


Jézus nélkül a jászol: semmi.
Jézus nélkül a szív: szegény.
Csak annyit érek, mennyi bennem
Az isteni az én helyén







MI ATYÁNK


1.

MI ATYÁNK,
még nem láttalak soha,
de tudom, hogy a tied vagyok
és hozzád tartozom,
-- ahogyan enyém a szó, az a szó,
mellyel kimondom a bennem élő gondolatot.

Tőled kaptam a honvágyat szívembe:
az örök vágyat a szeretet után,
és te vagy a Szeretet -- --
tőled kaptam a Nyugtalanság Lelkét,
hogy mindig keressem azt, ami igaz,
és te vagy az Igazság -- --

Mindennap küldöd leveleidet hozzám,
mindennel üzensz, ami csak történik velem,
mindennel üzensz, ami csak van a világon,
és mindig beszéltetsz magadról is,
nehogy idegenül nézzek majd reád,
amikor végre hazaérkezem.

A hegyek vallják: náluk Te nagyobb vagy,
tenger susogja: lényednek titka mélyebb,
s az áradó hullámok lüktetése:
mint soha meg nem szűnő éveid.
Te időtlen vagy és időszerű mindig.

Szempillantásod, az örök jelen,
átfogja az egész gyönyörű világot, --
Te Mindent-látó, Rendet-alkotó!
A csillagok kavargó fénye mellett
kezedre bízom sorsomat bizalommal:
Te érted azt is, ami érthetetlen.

Te vagy az Élet,
aki nekem és mindannyiunknak életet adtál,
egy Kezdetet, amelynek vége nincsen,
Te vagy a Tenger,
mi a hozzád siető folyók és vízerek,
-- de mi nem válunk benned névtelenné.

Mikor gyermekeddé fogadtad az emberiséget,
vállaltad az édesapai hivatást is:
fel akarsz nevelni bennünket önmagadhoz,
legyünk tökéletesek, mint Te.
És mert ismered a játék nevelő hatását,
létrehoztál egy számunkra célszerű világot,
hogy amikor az anyag segítségével
kifejezzük gondolatainkat,
az alakítás által magunk is alakuljunk.

Ha kiküszöbölnénk Téged életünkből,
megmaradnánk ugyan testvéreknek,
de elvesztenénk a közös otthont,
az Ősi Házat,
-- -- felnőtté lennénk menthetetlenül.







Minden virág elmond valamit
a földről, mely őt növekedéshez segítette,
s a fényről, mit beleszőtt önmagába.
Ugyanígy vallanak tetteink is magunkról.

Szent-Gály Kata: Esztendő Május 5. Gotthárd gondolata







MINT SENKI MÁS


Te ismersz engem, úgy, mint senki más:
tudod felőlem, mit én sem tudok,
hogy ki vagyok,
s mit akarok.

Mielőtt végigmondanám a szókat,
már észrevetted, hogyan alakult
az eszme bennem.
Mielőtt az utat végigjárnám,
te láttad: vissza is jöttem.

Előtted nem titok az élet,
és benne minden összefüggések
világosak és áttekinthetők.
Látod a múltban a jövőt,
magban a fát,
a szunnyadó, pöttyös tojásban
a domb jövendő kórusát.

És tudod azt is, hogy mivé leszek,
ki behunyt szemmel csak megyek, megyek







NAPLEMENTE


Csak annyit kérek, engedd meg nekem,
hogy megmaradjon a gyerekszemem,
hogy lássalak, amerre járok,
feléd nevessek, mint a virágok,
s mikor elér a nagysötétű este,
kapaszkodni tudjak a te két kezedbe
úgy, mint az ősi, mohos törzsű fák
próbálják fogni bütykös ágaikkal
az elhanyatló nappal sugarát.







Ne becsüld magadat többre annál, ami vagy, mert az nem volna
igazságos, de ne becsüld kevesebbre sem!

Szent-Gály Kata







Nem a küldetés nagysága számít, hanem az: hogyan töltötted be.

Szent-Gály Kata







Ne nézd el magadban azt, amit másokban nem tudnál helyeselni!

Szent-Gály Kata







NEM MEGY


Hazugság volna, hogyha letagadnám,
hogy az élet sokszor nagyon is nehéz.
Van úgy: alig tud összekulcsolódni
még imára is a kéz.

Vihar van bennünk, -- vagy csak egyszerűn már
sok lett az élet, mint az este sok
a vaknak, hogyha visszagondol néha,
milyen is volt a hold s a csillagok?







Nincs az a szakadék, mit át ne lehetne hidalni őszinte kézfogással.

Szent-Gály Kata







NINCS VISSZA


Őrizd a szikrát, hogyha könnyű lángja,
parázsló fénye lelkeden kigyúl,
mert messze száll és nem tér vissza többé,
úgy, mint a csillag, más világba hull.

Őrizd, ha szélnek illetése biztat
magasra hágni. El ne fojtsd soha,
mert nem fogod még egyszer megtalálni:
a szél útjának nem marad nyoma.

Őrizd a hangot, hogyha csendül benned,
ismételd, mint a visszhangos hegyek,
hogy átzenéljen, -- mert már visszahívni
a holt kegyelmet többé nem lehet.







ŐRSÉGBEN


Tétova dallam
bujdosik a nád közt,
sárga-zöld hárfán
pönöget a szél,
sűrű szövésű
homályt hoz az este,
titok lesz a távol,
titok lesz a mély.

Messzire kémlel
magasból az őrszem,
oly nyugodt minden,
és oly nyugtalan!
Bagolyrikoltás
ágak neszezése
árny-mozdulások
és megy a folyam.







A patak igazodik lehetőségeihez, és úgy keres utat magának -
nekünk is tudomásul kell vennünk mindazt, ami sorsunkban
változhatatlan.

Szent-Gály Kata







RITKA PERCEK


A hallgatag vizekre köd terül,
felnő az este szürkesége lassan,
egér motoz a sárguló avarban,
s az őszi bogár hegedül -

Szeretek így, egészen egyedül
a tiszta, puha csendességben állni,
nem látva látni,
mikor a dolgok úgy kirajzolódnak
bennem, mint a ködszemek
fehér gyöngyökké alakulnak
a pókháló felett.







Soha nem találnánk önmagunkra, ha nem lennének magányos perceink.

Szent-Gály Kata: Önismeret







Sorsunk minden fordulata új lehetőség, hogy emberibb emberré legyünk.

Szent-Gály Kata







SUSCIPE


Uram, fogadd el életemnek
szegényes, barna kenyerét!
Sokat nem érő, nem szegetlen,
de minden morzsát összeszedtem
és két kezemben itt hozom feléd.
- Uram, fogadd e lélek életét!

Uram, hajolj e bús kenyérhez!
Hangozzék csendben alkotó szavad
és tedd tieddé már egészen,
hogy mintha árnyék lenne lényem,
Te rejtsd el bennem éltető magad,
Uram, akár az ostyaszín alatt.







A SZAHARÁBAN


Magányos este. Mintha végtelen
vizek tavában lennék kis sziget:
nem ér el hozzám semmi zaj, se szó.
Nagyon nehéz. Ó, bár egy kis hajó
találna rám: egy jóbarát, egy lélek
és annyit szólna csendesen, megértlek!







SZEMEK


Hogy milyen volt a két szemed, ki tudja, --
de nagyon mély volt és nagyon szelíd,
mintha minden borongó alkonyatnak
magába zárta volna színeit:
a párát és az álmodó sötétet,
mely mint a kéz, a Földet fogja át,
s amelyben már a messzi végtelenség
ígéri nékünk csillagsugarát.




-


SZERELEM


Tenyerem igazi fészek
öt ujjam igazi ág
madarat nevelek benne
- és neked adom át
egy kézfogásban.

Ha megvigyázod: énekel
a hangja: igazi nyár
ha nem figyelsz rá: elrepül
- de vissza nem talál
hozzám se többé.







Szeress hallgatni, hogy meg tudjon érni szívedben az a gondolat,
melyet már kimondani is érdemes.

Szent-Gály Kata: Napról napra Július 11. Justiniáni Lőrinc gondolata







"Szeress nagyon, szeress a csalódások ellenére is, mert ezt a szeretet nélküli
világot csak a nagyon szeretők tudják megmenteni!"

Szent-Gály Kata:








A szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el,
és azokat a kéréseket is meghallja, melyeket nem mertek kimondani.

Szent-Gály Kata







Szeretet nélkül az élet elviselhetetlen - de szeretet nélkül
elviselhetetlenek vagyunk magunk is.

Szent-Gály Kata: Napról napra Július 16. Krisztián gondolata










SZERETNÉK...


"Csak parányi mécses lenni,
Mely bevilágít egy szobát.

Csak egy szál deszkahíd lenni,
Mely szakadékon ível át.

Csak egy kanálka mézzé lenni,
Legyen az élet édesebb!

Csak egy segítő kézzé lenni,
Mely teszi azt, amit lehet!"







TAVASZI KEZDÉS


A frissen ásott föld szaga,
s az összetöppedő levél
fanyarkás, tompa illata,
kis pernyefüst,
és mindenütt
virág az ágakon
köszönt ma rám a domb felől,
s míg nagyra tárom ablakom,
átjár a fény kívül-belül,
s hogy élni jó: tudom!







Több jó van bennünk, mint amennyit mások észrevesznek,
de több rossz is, mint amennyit magunk tudunk magunkról.

Szent-Gály Kata







UTAK, ÖSVÉNYEK


Fehér, kusza háló növekszik a Földön:
nőnek a mában
a Föld erei.
Lüktet rajtuk az élet,
hol tehenek,
hol sebes autók gyors futamában.
Közeledik egyre a Távol
s a Közel is a messzibe ér.

De van-e szíve a Földnek?







A veszekedéshez legalább kettő kell, de a békesség elkezdéséhez
egyetlen jó szándékú ember is elegendő.

Szent-Gály Kata







Az a veszélyes, ami a mélyben él: a forró láva - mely kitörni készül,
a jéghegy alja - mit betakar a tenger, s a gonosz szándék -
mit érlelünk szívünkben.

Szent-Gály Kata: Titok







- VÉRREL VERÍTÉKEZETT -


köszönöm
hogy előtted nem kell
álarcot hordanom
de megmutathatom
nem látszó könnyeimet is
melyek oly nehezen és fájdalmasan
csorognak belső arcomon végig
mint gyanta szivárog a sebzett fatörzsön
mondd az Igent elém mondd az Igent velem







Vigyázz, mit és mennyit engedsz be szívedbe: az élet hordalékától
betemetődnek mélységeink!

Szent-Gály Kata: Esztendő Március 3. Kornélia gondolata










A Világot nem a jólét fogja lakhatóbbá tenni, hanem a mások
felé forduló szeretet.

Szent-Gály Kata: Napról napra Február 6. Piusz gondolata















 
 
0 komment , kategória:  Szent Gály Kata  
Címkék: megajándékoztunk, személyválogatás, örökkévalóságban, figyelmeztetőnek, összekulcsolódni, tanúságtételünk, gyerekkorunktól, gyertyaszentelő, mindannyiunknak, karácsonytájban, elmulasztottunk, karácsonyestére, szempillantásod, elesettségemben, országhatárokon, elképzelésekből, találkozhatnánk, máramarossziget, elviselhetetlen, zsarnokoskodunk, változhatatlan, megjobbítására, mozgólépcsőjén, lehetőségeihez, osztályrészünk, megsokszorozza, tulajdonképpen, bölcsességének, nyomorúságomat, bagolyrikoltás, gondolatainkat, kiküszöbölnénk, emberiességben, gyászjelentést, keresztútunkat, emlékeztetőnek, magyar katolikus, kicsiknek szóló, életet tárja, kiemelkedő testvéreink, napi gondok, konyhában öltöttek, modern fölfelé, költőnő egyik, fényen túli, élet rohanásából, örökkévalókra irányuljon, nagy Golgotára, hivatás olyan, irgalmasság mérlegére, jólét fogja, mások felé, Szent-Gály Kata, SZENT-GÁLY KATA, Lékai László, AKIT SZERETSZ, ATYA ELÉBE SIETETT, Esztendő December, CSODÁLATOS PILLANAT, ESTI GONDOLATOK, ÉRDEMES VOLT, Vajon Isten, GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY, Esztendő Október, Szent-Gály Kata Tudás, Esztendő Brigitta, Esztendő Április, KARÁCSONY ELŐTT, KEGYELEM PILLANATA, JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK, JÉZUS VÁLLÁRA VESZI KERESZTET, JÉZUS ELŐSZÖR ESIK EL, JÉZUS TALÁLKOZIK ÉDESANYJÁVAL, ClRENEI SIMON VISZI JÉZUS KERESZTJÉT, VERONIKA MEGTÖRLI JÉZUS ARCÁT, JÉZUS MÁSODIK ELESÉSE, JÉZUS BESZÉL AZ ASSZONYOKHOZ, Külön Oktatást, Végső Intelmet, JÉZUS HARMADIK ELESÉSE, Jézus Krisztus, Ahogyan Krisztus, JÉZUST MEGFOSZTJÁK KÖNTÖSÉTŐL, JÉZUST KERESZTRE SZEGEZIK, JÉZUS MEGHAL KERESZTEN, HALOTT JÉZUS ÉS MÁRIA, JÉZUST SÍRBA TESZIK, KÉRDÉSEK VÁLASZ NÉLKÜL, KICSi JÉZUS VÁNDORÚTJA, Kicsi Jézus, Szűz Mária, Szent Mihály, Öreg Koldus, Elkíséri Koldus Bácsit, Öreg Bácsi, Beállt, Szerető Szívéhez, Szeress Engem, Légy Te, Karácsonyfa Iángja, Árva Panka, Ahogy Panka, Beteg Néni, Karácsonyi Béke, Tisztelendő Bácsit, József Ácsra, Tizenegy Iesz, Szent Ráfael, Kicsi Jézus Papbácsira, KRISZTUS KÖVETÉSE, Nyugtalanság Lelkét, Esztendő Május, MINT SENKI MÁS, NINCS VISSZA, RITKA PERCEK, Justiniáni Lőrinc, TAVASZI KEZDÉS, VÉRREL VERÍTÉKEZETT, Esztendő Március,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Tavaszról álmodom,  Szabó Norbert – Szabadsá...  Az élet  Testünk a szenvedélyek izzó f...  Könnyáztatta asszonysorsok  Az embernek fiatal korában van  Ki volt valójában a rejtélyes ...  Alvó baby  Nem foghatunk rá minden sérülé...  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Mindig tud adni ,  Alvó baby  Talpra vándor  Jó éjszakát  Nem foghatunk rá minden sérülé...  A Mindenható Istenben bízva  Facebookon kaptam  Őri István - Dal az életről  Hernádkak  Nagy László - Szerelem emléke  Alvó cica  képre írva Március 15 -re emlé...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Alvó cica  Szép estét kedves látogatóimna...  Petőfi Sándor - A tavaszhoz  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Dóró Sándor: Ma  Dóró Sándor: Ma  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Egyet értesz?  A nemzet csak akkor...  Az ünnepről  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Jóga férfiaknak  Facebookon kaptam  Az élet  Facebookon kaptam  A gyomorrontás tojással is kez...  Éljen a magyar szabadság!  A kávé  Facebookon kaptam  Szent-Györgyi Albert gondolata  Radnóti Miklós: Nem tudhatom.....  A Mindenható Istenben bízva  Az agyat és a csontokat is erő...  Szép estét kedves látogatóimna...  Kokárda  Rőzsehordó nő szobra  Aranyosi Ervin: Március 15. a ...  Jó éjszakát  Facebookon kaptam  Cicus virággal  Por  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Alvó cica  Alvó cica  Facebookon kaptam  Keresd azt a valakit,...  Kakaós piskóta  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Facebookon kaptam  " A gondolat is rezgés. Minél ...  Facebookon kaptam  Keresd azt a valakit,...  Evan Esar tollából  Heltai Jenő: Szabadság  Szent Pio atya!  Facebookon kaptam  Szabó Norbert – Szabadsá...  Facebookon kaptam  Jó éjszakát  Könnyáztatta asszonysorsok  Facebookon kaptam  William Shakespeare-től idéze...  Aztán itt van egy másik szerep...  Tavaszról álmodom,  Mai harmónia kártyám  Jó éjszakát  Ki volt valójában a rejtélyes ...  Márciusi eső  Facebookon kaptam  Isten áldja  Cicus virággal  A tékozló és Isten gondviselés...  Szép estét kedves látogatóimna...  Mindig tud adni ,  A tékozló és Isten gondviselés...  William Shakespeare-től idéze...  A halolaj és a hal még a migré...  Testünk a szenvedélyek izzó f...  Ez a miénk!  Facebookon kaptam Mírjam barát...  Akit mindenki lenéz, nem tarto... 
Bejegyzés Címkék
magyar katolikus, kicsiknek szóló, életet tárja, kiemelkedő testvéreink, napi gondok, konyhában öltöttek, modern fölfelé, költőnő egyik, fényen túli, élet rohanásából, örökkévalókra irányuljon, nagy Golgotára, hivatás olyan, irgalmasság mérlegére, jólét fogja, mások felé, kagylóba került, bölcsesség várószobája, hangon túli, lángon túli, csenden túli, léten túli, ember néha, nevemet írom, sebet hasogatni, másik ajtajába, apró hibát, másik borát, kezet félrelökni, gúnyos megjegyzést, gyárban szívesen, kezdők kezébe, gyengébbek erejét, legjobb szülő, felét hiszi, hazugság önmagad, orosz ősök, ötujjú keskeny, virrasztók szeme, fenyvesek között, hosszú életet, zárt ajtók, nyárspolgári béke, kihajtó ágat, semmi &#8211, nagy ekék, földalatti mozgólépcsőjén, mélyből érkezők, elítélt Krisztus, szeretet parancsát, magunk bűnbánatát, keresztet ledobni, hitetek Istenben, teremtés kezdetét, mélységek felett, élet útján, igazi otthont, zavaros világban, évek során, bűnbánat szentségében, bűnös asszony, esti árnyék, irgalom vizének, végtelenül szelíd, sáros földön, földi anyákkal, világ életéért, figyelmeztető szavát, esti közös, pihenés napjaiban, fohászok üdvözlő, élet különböző, szenvedés juttatja, halálnak szent, legjobb gyermekei, halkszavú asszonyt, egyetlen tantárgy, egyszerű kötelesség, szeretet elsajátítására, állandó gyakorlatozás, szorosan vett, élet kicsiségei, szeretet számít, szeretet pecsétje, egyen maradt, teremtmény mozdulatát, embersorsot vállaló, megkínzott emberség, nekünk ellenszenves, szeretet mozdulatával, élet útját, szédítő mélyből, első békülő, félreértéseket körülöttünk, szeretet tudja, asszonyok állomása, élet kedves, örökös építőmunka, mindennapi élet, érte végzett, élet ellen, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 21 db bejegyzés
e év: 69 db bejegyzés
Összes: 4830 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 566
  • e Hét: 6910
  • e Hónap: 33533
  • e Év: 170905
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.