Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / Honoré de Balzac / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Lys-Noir /fekete liliom/ - Guttmann Irén
  2019-08-11 19:00:32, vasárnap
 
 







LYS-NOIR (jelentése magyarul: fekete liliom) - GUTTMANN IRÉN


Kicsoda Lys-Noir, akinek különös kis verseit olvashatjuk most ebben a blogbejegyzésben. Mikor ezek megjelentek a múlt század elején a Hétben, még nem mondhatták meg az igazi nevét. Ő egy a gyönyörű szép asszony volt, aki mögéje bújt.

Költészete borong a múlton. Aki ilyen fiatal szemmel hátranéz: költő. Aki ifjú szíve gazdag érzését egy emléknek adja: kiváló egyéniség. Keze alatt sorra simulnak rímekbe a szavak. Mi a búja, bánata, azt nem mondja meg, ennélfogva muzsikál. Sohse hittem volna, hogy nő kezében a lant ennyire hangszer lehessen. Kicsi versek, ködös versek. Mindegyik egy-egy izgató kérdőjel; az esztétikus tán megrovásul mondaná: ezeknek a verseknek kommentár kell. Így csak az írhat, akinek élete mindenki előtt ismert.

Ma már elmondhatjuk, ő Guttmann Irén, Leopold Samu fiatal felesége. Leopold Samuról, illetve Guttmann Irénről elöljáróban csupán az mondható el - legalábbis ami a lexikonok, életrajzi adattárak szűkszavú szócikkeiben megtudható róluk -, hogy a századforduló időszakában előbbi történetírói tevékenységével, míg az utóbbi verseivel hívta fel magára a figyelmet.

Az alig 27 éves Leopold Samu tragikus, korai 1899. május 29-i halála következtében Guttmann Irén mindössze 19 évesen maradt özvegyen fél éves kisleányával.

Guttmann Irén egy-pár év leforgása alatt lett kamaszlányból ifjú özvegy, könnyen belátható, hogy igen rövid idő alatt számtalan élethelyzetet és lelkiállapotot kellett át- és megélnie. A mindössze 19-20 éves fiatalasszonynak meg kellett felelnie a gyászra vonatkozó szabályoknak, a környezet elvárásainak, napjainknál sokkal erősebben ható szokásrend és illemtan előírásainak. Ebben a helyzetben az érzések megvallása, versbe öltése egyfajta terápiaként is működhetett,úgy is mondhatnánk: versírásba temette bánatát. De azzal, hogy a nyilvánosság elé lépve, a Hétben 1900-tól megjelentek versei, - mi több a folyóirat azt nagyon elismerően fogadta - , egy újabb szerep, a költőnő szerepe osztatott Guttman Irénre. Nem kevesebbet állapított meg ugyanis a fővárosi irodalmi lap, mint hogy

"Ő lesz az újabb versköltészet legegyénibb s legművészibb költője".

Guttman Irén versei írói álnév alatt jelentek meg, itt az álnév adta védettségről lehet szó. Nemcsak az óvatosság vezethette költői álnév használatára, hanem az is, hogy versek megjelentetése egyáltalán nem tartozott a gyász szokásrendjébe - még ha azok az első időszakban témájukat illetően kapcsolódtak is ahhoz

Guttmann Irén első verse 1900. év derekán jelent meg A Hétben, amelyet még ebben az évben további három követett. Az 1901-ben megjelent öt verssel együtt Guttmann Irénnek összesen kilenc verse látott napvilágot a folyóiratban.

Guttmann Irén eddig feltárt verseinek sorában az utolsó, A kis falusi temetőben 1907 januárjában jelent meg a Tolnavármegyében. Verseit tudtommal sohasem adták ki külön kötetben. Ez a tény hozzájárulhatott ahhoz, hogy az utókor teljesen megfeledkezett Lys-Noir verseirôl.

Még nem késő, hogy megismerjük őt








Link








ARANYHAJJAL JÁTSZOM


Aranyhajjal játszom.
Kék szemekbe nézek;
Csengő kacagással
Száll reám igézet...

Pici gyermek kacsók,
Selyem simák, lágyak,
Elsimítnak minden
Beteg, fojtó vágyat.

S míg a rózsaorcák,
Hevülnek, pirulnak,
Visszatért mosolyát
Érezem a múltnak.

Becéző kis karok
Reám borulása...
Kicsordul a könnyem -
...Csak ő meg ne lássa.

(Tolnavármegye, 1903. február 15.







CSILLAGOM


Harmathullajtó titkos éjszakákon,
Ha elkerül a nyugasztaló álom,
Egy messze csillag fényét keresem.
Mélázó kedvem semmi sem zavarja,
Reám borul az indák gyenge karja,
S együtt virraszt egy sötét árny velem.

Miriád bolygó hinti szét sugárit,
Ezüstre bontja a fák koronáit,
Csak azt az egyet nem lelem sehol.
Elárvult helyed könnyes szemmel nézem,
Ki legszebb voltál a nagy mindenségben,
Én lehullt, kihűlt, forró csillagom.

(A Hét, 1900.)







ÉBREN...


Gondolat űzi a gondolatot.
Valami orvul megragadott,
Valami visz, - valami von
Nyílsebes röptű szárnyakon...
A csendnek, a nyugalomnak vége,
Ébredni kezdek és szenvedni végre.
Élek, óh élek és érzem a lelkem
Gyönyörbe fúltan, fájdalom telten!

(Tolnavármegye, 1903. január 4







FÉLHOMÁLY


Szomorún szűrődik szobámba.
A novemberi alkonyat.
Künn eső hull s hideg verejték
Borítja az ablakokat.

A szürkületnek lankadt szárnyán
Eljött a láz s ölembe ül.
Körülöttem a langyos lég már
Perzselő parázzsá hevül.

Forró fejem kezemre hajtom.
S borzongva összereszketek,
Egy lassan őrlő gondolatnak
Örökös betege leszek.

(Tolnavármegye, 1905. december 3.







GYENGE NÁDSZÁL...


Ingva hajladozik,
Ha átjárja a szél,
Titkos panasznyelven
Suttogó szava kél
Szegény, gyenge nádnak.
Ingovány neveltje
Mit sóhajt, mért remeg?
Meg tudjuk érteni
Mi balga emberek
Hangját a mocsárnak?

Selymes zöld testére
Iszap földje tapad.
Szomorú virága
Zavarosból fakad,
A mélység szülötte.
A messzi nádasban
Támaszra nem talál,
Néma éjszakákon
Csak kósza holdsugár
Bujdosik fölötte.

Szegény, gyenge nádszál,
Ha leszáll az este,
Mintha karja volna
Megnyúlna a teste -
A magasba vágyva.
Fehérarcú holdhoz
Esdő szavát küldi:
"Légy a szabadítóm,
Ne hagyj elmerülni
Puha iszapágyba!..."







KIS FALUSI TEMETŐBEN...


Kis falusi temetőben
Elhal a hang, minden néma,
Nincsen ottan semmi panasz
Oda járok néha-néha

Süppedt kereszt egy-egy dombon
Fonnyadt füzér, száraz rózsa,
Lehajló fűz rája borul
A porladó álmodóra.

Kis falusi temetőben
Rozmaring bokor aljába,
Örök álmát ott alussza
A falunak legszebb lánya,

A fonóban azt beszélik
suttogva, szinte félve,
Bűnös szerelmével együtt
Kárhozatra lett Ítélve.

Pedig hamvas violák közt
Édes lehet elpihenni.
Perzselő láng ha kilobbant,
Csend van akkor, nem fáj semmi.

Olykor borús alkony órán
Ősszel - napfénylemenőben,
Sápadt violák közt járok
Kis falusi temetőben . . .

1907 január







MESSZIRŐL...


Elvisz mellette a zúgó vonat...
Könnyek ködén át felragyogni látom,
Míg elborulsz a hamvas alkonyatba
'Én mindörökre elveszett világom.

S a vonat zúgva zakatol tovább,
Kiégett szemem fáradtan lezárom,
Míg tépett szárnnyal meglegyinti lelkem
Egy tovasuhant, eltemetett álom

(A Hét, 1900)







MI LESZ VELEM?


Kitépném ezt az izzó szilaj vágyat,
De újra megnőtt szárnya elragad;
Amerre bolygok hallom néma vádad:
"Mindennek oka csak te vagy magad".

Én magam elől futva, menekülve
Hová nyugtassam elkábult fejem?
Ziháló testem lángjától hevülve,
Vergődve kérdem: "Ó mi lesz velem?"







MINT A CSILLAGOK


Aranyfonál húzódik nyomdokukba;
Barázda amely izzva felsajog:
Mig kergetőzve forrón űzik egymást,
Az éjbe omló - hullócsillagok.

Kék árnyában megrezzenő füzeknek,
Ahol az út csillámlón felragyog,
Csak állok, állok vívódástok lesve,
Ti egymást hívó - hullócsillagok.

Ó szomjas vágyak néma forrongása:
Kigyúlt tűzálom, melytől tikkadok!
Általrobogni lázas vágtatással
A végtelenbe, - mint a csillagok!







MOSOLYGOK RAJT...


Mosolygok rajt, hogy piros volt az arcom
S a kacér szempár szikrákat vetett.
Míg könnyű lepkehad lebbent nyomomba,
Mosolygok rajt - mert nem szerettelek.

Mosolygok rajt, hogy halvány lett a színem
S könnyes szemembe lélek költözött.
Míg elmélázva hosszan nézek vissza
Egy világra - a két mosoly között.

(Tolnavármegye, 1904. október 2







NAPSUGÁR...


Vörös szikrákat szór hajamba
A meleg tavaszi sugár.
Merészen siklik homlokomra,
És hogy elűzzem, arra vár.

De én megállok; szembeszállva
A nappal, amely rám nevet,
Dacosan állom forró útját
S kitárom néki lelkemet.

Ne incselkedve jöjj el hozzám
Langyos fényárral, szelíden,
Alkonyóráknak napsugára
Mikor erőd már elpihen

Izzó kévékben hullj nyomomba,
Felajzva fáradt véremet;
Tűznyilaidnak pattanása
Égessen belém mély sebet.

Sebezz halálra, azt se bánom
Vakító fényű déli nap
Lánglövellésed ne kíméljen,
Csókod legyen még szilajabb.

Tégy vakmerővé harcaimban,
Legyen enyém a diadal;
Tengervilágod hintsd szívembe,
Míg lüktetése fiatal.

(Tolnavármegye, 1902. július 6.







NINCS A LELKEMBEN...


Nincs a lelkemben semmi, semmi vád,
Hogy forró szívem foszlányokra tépted;
Nagy szerelmed homályos szentélyében
Csak őrzöm tovább féltett bálványképed.

Rajongásomnak áldozó oltárán
Az örök tüzek sisteregve égnek;
Amíg könnyem tömjénként hull belé,
A felriadt láng szilajul csap égnek.

Én irgalmatlan pogány istenem!
Rabod vagyok és rombolásod áldom,
Míg hatalmadnak némán szentelem
Tengervágyam, szépségem, ifjúságom.

(Tolnavármegye, 1905. január 1







NOVEMBER


A hold hideg fénybe füröszti
Lefosztott fáknak fázó testét,
Hallom a szél mint hajtja-hozza
Felém az ólmos őszi estét.

Fáklyája fáradt emlékeknek
Fogadja félénk csüggedéssel,
Amint ólálkodva alább száll
S kémlelő árnyát veti széjjel.

Az óra kondul. Síri csöndben
Az elmúlás sejtelmét ontja,
S a tűnődésemen végig siklik
A holdvilágnak fakult foltja.

(Tolnavármegye, 1905. november 19.







NOVEMBER 1-ÉN


Enyésző lomb, rögös tarlók felett
Az őszi napfény félve elsuhan,
Könnyből szőtt fátylon rezeg át világa,
Halottak napja van.

A hervadásba omló alkonyat
Fonnyadt lelkemmel bánatos rokon,
Együtt bolygunk, bús árnyakat fakasztva
- A sírokon -

(Tolnavármegye, 1900. november 4







PRIMAVERA - Részlet


...Mintha szárnyam nőne
Úgy suhanok,
Felzsongó mindenség
Illatos homálya
Milyen szép az élet
S mily boldog vagyok!
Ittasan köszöntlek
Te szentelt mély vadon,
Mi keblem átjárja
Elhozom neked.
Ezt a sok repeső
Ujjongó remegést,
Az én hajnal hamvas
Nagy szépségemet!
Át - csapongó tánccal
Elfojtott dalokkal
Megújuló kedvvel -
Át a réteken
Lábam tovaszökken,
Fürtöm bomlik, széthull,
Hogy lüktet a szívem
S eped a szemem!
Egybehajló árnyak
Ahol összefolynak
A természet titkát
Lopva meglesem,
Istenem, mily szép is
A fiatal mámor
S hogy szeretem az én
Szép szerelmesem!"







SELLŐÉNEK...


Ezer éve alszom
Elátkozottan,
Mélységes vizekben
Rengô habokban,
Körülöttem ezüst
Csillogású halak,
Halvány vízirózsák
Némák, hangtalanak.
Lidérc tüze tévedt
Csillámbarlangomba,
Hosszú selyemhajam
A hínár befonta.
Szállnak a napok,
Telnek az évek;
Valamiért epedek,
Valamit remélek.
Valami csodára
Ezer éve várok; -
Álmodó testemrôl
Lefoszlik az átok.
Sóvár szikra lobog
Ébredő szememben;
Halkan szólít egy hang,
Utána kell mennem.- -
Felszállok a mélyből
Csillagfényes este,
Harasztföveny-parton
Elrejtőzöm lesbe.- -
Eljön, - szomjas csókja
Füröszti az arcom.- - -
Mélységes vizekben -
Még alszom, - még alszom.

(Tolnavármegye, 1902. május 25.







SZESZÉLY


Elfeledve a régi sápadt álmot.
Hozzátok szólok elsuhant napok,
Elringatom a legutolsó vágyat
Kacagva várom be a holnapot.

Elpihenek - nem engedem magamhoz,
A félhomály csendbontó árnyait,
És szaggatom, ameddig ég a vérem,
A pillanat szeszélyvirágait.

(A Hét, 1901.)







SZIRÉN...


Vadul száguld az éjszakának
Viharja át a tengeren,
Tobzódó hullám szilaj lánczát
Magányos partról kémlelem.

Körülöttem a sziklaszirten
Porrá zúzódnak a habok.
Kavargó áradatba nézek
S gyönyörtől felsikoltgatok.

Valami varázs tart lekötve.
Fürtöm zilált, szemem ragyog,
A fergeteg is azt sikoltja
Tördetlen, hogy szirén vagyok.

Lihegő ajkam öntudatlan
Szilaj búgással énekel
S zajgó vízen künn szaggatottan,
Egy viharvert sirály felel.

Lidérctűz villogását látom,
És tenger vagyok már magam.
Szédítő örvény minden álmom,
Szétomló hullám a hajam.

Víjjongó hangok hívnak, hívnak
És vágyam dagálya oly merész.
Minden elfojtott gondolatnak
Halála - egy hajótörés.







TAVASZFUVALLAT - Részlet


,,Valami vágy imbolyog át a légen,
Életre kelti a megdermedt fákat;
Valami hív, hogy szálljak messzi el,
De szárnyam fáradt..."







VIHAR ELŐTT


Egyedül járok - senki sincs velem
Fonnyadt levéllel befujt utakon,
Csendes lemondás pihen szívemen,
Míg lassan rám száll rövid nyugalom
Lázas napok után.

A szenvedély, - a szomjas vészmadár
Bevonja setét, tördelt szárnyait;
Meggyötört lelkem sejtve látja már
A hervadásnak hamvas árnyait,
Elomló illatát.

De villám vágtat át az éjszakán,
Míg lenn még csend van, lomb még nem suhog.
Fellegek közt mint lobogó talány
Egy szikra gyúl - s én elôle futok
Már-már lerogyva.

A pihenő föld nem tud semmiről,
Fáradt röge békés, - még nem zavart,
Csak én érzem meg - napkelet felől
A holnapi, - tomboló vihart,
Mely elragad.

(Tolnavármegye, 1900. október 14.)














 
 
0 komment , kategória:  Lys Noir  
Címkék: fiatalasszonynak, tolnavármegyében, napfénylemenőben, szeszélyvirágait, blogbejegyzésben, hozzájárulhatott, tevékenységével, megjelentetése, hullócsillagok, lánglövellésed, harmathullajtó, összereszketek, megfeledkezett, lelkiállapotot, tavaszfuvallat, szokásrendjébe, felsikoltgatok, tolnavármegye, kamaszlányból, alkonyóráknak, tűznyilaidnak, versköltészet, panasznyelven, következtében, századforduló, sziklaszirten, szembeszállva, rajongásomnak, tengervilágod, csillagfényes, harasztföveny, élethelyzetet, tengervágyam, mindenségben, szócikkeiben, védettségről, múlt század, igazi nevét, emléknek adja, verseknek kommentár, utóbbi verseivel, mindössze 19-20, gyászra vonatkozó, környezet elvárásainak, érzések megvallása, újabb szerep, költőnő szerepe, fővárosi irodalmi, újabb versköltészet, álnév adta, gyász szokásrendjébe, első időszakban, Guttmann Irén, GUTTMANN IRÉN, Kicsoda Lys-Noir, Leopold Samu, Leopold Samuról, Guttman Irénre, Guttman Irén, Guttmann Irénnek, ARANYHAJJAL JÁTSZOM, GYENGE NÁDSZÁL, FALUSI TEMETŐBEN, LESZ VELEM, MINT CSILLAGOK, MOSOLYGOK RAJT, NINCS LELKEMBEN, VIHAR ELŐTT,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Belétünk a Sárkány évébe, béke vagy nagyobb háború vár ránk?
Még zöld a chili paprikám, ha beviszem a lakásba tovább fejlődik?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
még több kérdés
Blog Címkék
William Shakespeare-től idéze...  Ne engedd el kezem!  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Törött csészék  Sajnos ezt elBalogozták  Facebookon kaptam  Március 15 emlékére virágba bo...  Esti kép  Facebookon kaptam  Minden jónak végeszakad egysze...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Mírjam barát...  A szív és a cselekvés egységes...  Por  Facebookon kaptam  A kávé  Ted Engstrőm gondolata  Március 15-re emlékve  Esti kép  Facebookon kaptam  Ted Engstrőm gondolata  Nem foghatunk rá minden sérülé...  Facebookon kaptam  A csonk és a facsemete  Egyet értesz?  Paul David Tripp Március 15  Facebookon kaptam  Ted Engstrőm gondolata  Facebookon kaptam  Gámentzy Eduárd - Írok egy dar...  Fújjad márciusi szél . . .  Heltai Jenő: Szabadság  Házi botox  mindent a népért...  A gyász  Vágy, élet és sugár  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  1848. március 15-én  Facebookon kaptam  Ez a miénk!  Gősi Vali - Tükre lennék...  Facebookon kaptam  Nemzeti  Mély, puha álom - sárga féltés  Ibolya  mindent a népért...  Alvó cica  Szép estét kedves látogatóimna...  Benned is ezerféle szín van  Facebookon kaptam  Isteni zsebkendők  "Úgy hívnak minket, hogy "Az Ö...  Tanuljuk meg tisztelni más ors...  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Szeüleidtől tanultad  Jóga férfiaknak  gyöngyöstarjáni vérszilva faso...  Ez a miénk!  Facebookon kaptam Cs Ildikótól  William Shakespeare-től idéze...  Minden jónak végeszakad egysze...  A halolaj és a hal még a migré...  William Shakespeare-től idéze...  Sötétség és világosság  Boldog ünnepeket kívánok minde...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Illuziói ne legyen senkinek, a...  Akinek vaj van a fején...  Mély, puha álom - sárga féltés  Facebookon kaptam  Ez a miénk!  Rochefoucauld - a bölcs  Nem mindegy  Facebookon kaptam  Könnyáztatta asszonysorsok  A Mindenható Istenben bízva  Március  mindent a népért...  Szép estét kedves látogatóimna...  Őri István - Dal az életről  mindent a népért...  Alvó cica  Facebookon kaptam  Kezdet  Facebookon kaptam  Ne engedd el kezem!  Amikor 5 éves voltam,  A halolaj és a hal még a migré...  Az agyat és a csontokat is erő...  Házi botox  Facebookon kaptam  Benned is ezerféle szín van  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Ki volt valójában a rejtélyes ...  Müller Péter tollából 
Bejegyzés Címkék
múlt század, igazi nevét, emléknek adja, verseknek kommentár, utóbbi verseivel, mindössze 19-20, gyászra vonatkozó, környezet elvárásainak, érzések megvallása, újabb szerep, költőnő szerepe, fővárosi irodalmi, újabb versköltészet, álnév adta, gyász szokásrendjébe, első időszakban, évben további, 1901-ben megjelent, tény hozzájárulhatott, utókor teljesen, könnyem &#8211, nyugasztaló álom, messze csillag, indák gyenge, sötét árny, nagy mindenségben, nyugalomnak vége, novemberi alkonyat, szürkületnek lankadt, lassan őrlő, mélység szülötte, messzi nádasban, magasba vágyva, porladó álmodóra, falunak legszebb, zúgó vonat, hamvas alkonyatba, vonat zúgva, izzó szilaj, éjbe omló, kacér szempár, világra &#8211, meleg tavaszi, lelkemben semmi, örök tüzek, felriadt láng, hold hideg, szél mint, ólmos őszi, elmúlás sejtelmét, tűnődésemen végig, holdvilágnak fakult, őszi napfény, hervadásba omló, sírokon &#8211, természet titkát, fiatal mámor, hínár befonta, régi sápadt, legutolsó vágyat, félhomály csendbontó, pillanat szeszélyvirágait, viharvert sirály, megdermedt fákat, szomjas vészmadár, hervadásnak hamvas, szikra gyúl, pihenő föld, fiatalasszonynak, tolnavármegyében, napfénylemenőben, szeszélyvirágait, blogbejegyzésben, hozzájárulhatott, tevékenységével, megjelentetése, hullócsillagok, lánglövellésed, harmathullajtó, összereszketek, megfeledkezett, lelkiállapotot, tavaszfuvallat, szokásrendjébe, felsikoltgatok, tolnavármegye, kamaszlányból, alkonyóráknak, tűznyilaidnak, versköltészet, panasznyelven, következtében, századforduló, sziklaszirten, szembeszállva, rajongásomnak, , ,
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 63 db bejegyzés
Összes: 4824 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 289
  • e Hét: 1785
  • e Hónap: 18929
  • e Év: 156301
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.