Belépés
menusgabor.blog.xfree.hu
"A világ pocsolya, igyekezzünk megmaradni a magaslatokon." / DoktorStrix / Menus Gábor
1940.08.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Kondra Katalin versei
  2020-08-09 21:15:16, vasárnap
 
   
 







KONDRA KATALIN VERSEI




1975 április 28-án születtem Csíkszeredában. A sors adott kezembe tollat, írni autodidakta módon tanultam. Irodalom iránti rajongásom odáig fajult, hogy kilencévesen már magam is próbáltam írni. Évekkel később, egyik alkotásomat megmutattam az irodalomtanáromnak, akinek az volt a véleménye, hogy átírtam egy Petőfi verset. Ezen akkor megsértődtem, ma már bóknak veszem, mert azóta nem csak verseim, de prózáim is sorra megjelennek különböző antológiákban, internetes felületeken. Hiszem, hogy a belőlem születő gondolatok nem hiábavaló szavak csupán, hanem megmutatják az élet, a lét egy-egy vidám, vagy éppen szomorú darabkáját, érzéseket és új gondolatokat ébresztenek.

Kondra Katalin








ALMAFÁK


Otthon vagyunk e tárt világban
minden nemzetek között,
szabadságunknak nincs határa,
sorsunk nem röghöz kötött.

Ízlelgetünk más nyelveket
csodálunk idegen kultúrákat
formálódunk, elvegyülünk
ennyi kaland még nem árthat,

de vigyázat élő facsemeték,
kikben szunnyad almafák nedve
nem lesznek soha narancsfák,
azok közé ültetve se!

Gyökerünk, mint almafáé
igénytelenebb, de konok.
Beleívódtak vérünkbe
a küzdelmes, kemény századok.

Az anyanyelv velünk született,
tovább öröklődött, ránk tapadt.
Versbe írva vagy kőbe vésve
akárhogy is, de megmaradt.







ANYU A LEGJOBB


Anyukám a legjobb dolog a világon,
szép és pont úgy szeret, ahogy én kívánom.
Aput is szeretem, sötétkék a szeme,
az anyué másabb, szebben néz rám vele.

Anyukám nekem a legnagyobb ajándék,
és hasznosabb is mint akármelyik játék,
pedig a babámat én nagyon szeretem,
de az anyu sokkal jobban játszik velem.

Csak szólok, hogy anyu és ő ott van máris.
Apu szerint anyu már univerzális,
pedig nem volt az, de nem tudom mit jelent.
Nekem az a fontos, hogy itt van és szeret.







APA


Tenyereden tartasz, belesimulok,
mint fészekből kihullt, gyenge madár.
Felnézek rád, dörömböl a szívem,
nem tudom még, mi vár reám.
Nem mozdulok, hagyom, hogy megérints.
Engedem, döntsél a sorsom felett,
miközben a szívem mélyén érzem,
vigyázol rám, és nagyon szeretsz.
Aztán felemelsz, és gyengéd szóval biztatsz,
hogy tudok repülni, s én elhiszem neked.
Megismertelek, és nem tudnék már élni
soha-soha többé nélküled.







ÁLMOMBAN


Megérintett, szívem volt a cél,
s mert nem vagyok acél
megmozdult a föld, a lábam,
mindenfelé csillagokat láttam.
Magával vitt, sodort a zene,
táncoltam, nevettem, sose
voltam ilyen féktelen, szabad.
Kívántam vége ne legyen,
de a hajnal oly könyörtelen.
A nap reggel ha a szemembe néz
meglátja, a szívemben még
csillagok titkos fénye ragyog.
Ha mondanám sem hinné el,
hogy éjjel boldogabb vagyok.







BÁLBA MENNÉK...




Itt a farsang mit tegyek?
Milyen ruhába legyek?
Nem vagyok már fiatal
De a jelmez eltakar.

Hamupipő nem leszek
Foltos szoknyát nem veszek!
Hófehérke lenne jó
De az, nekem nem való...

Barbi baba úgy lennék,
Rózsaszínben táncolnék
Ha lenne karcsú alakom.
Nem! Ezt mégsem akarom.

Bárcsak tudnám, mit tegyek!
Elfogytak az ötletek,
Vidámság lesz arcomon
S jót nevetek magamon.







BOSSZÚ


Azt mondtad tavasz jön
virágba borultam,
vártalak a télben,
szélben hóban fagyban.

Testem megkínzottan
teutánad vágyott,
ajkam epekedve
teérted kiáltott,

számra keserű csend,
szívemre súlyos vád
hullt sorsom dönteni,
se veled, se hozzád!

Túlcsordult poharad
fenékig ki ittam.
Ne bánd, mert érted
a halált is akartam!







DAL A SEMMIRŐL


A semmi jó barát,
Rokona a nincsen
Egymás mellett élnek,
S osztoznak a kincsen

A semmi nem zavar
Hol nem várják, ott van
Koldushoz szegődik
Hű társ a nyomorban.







EGYPERCES NOVELLA, HOGY MOSOLYOGJ



Nosztalgia


Nyugati pályaudvar, aluljáró. Tizenéves lány, kezében kartonlap "100 forintért abbahagyom" felirattal, ordítozva ugrál. Ötvenes nő jön, nézi, a lány szeme felcsillan.
- Adsz egy százast? - kérdi.
- Folytasd csak, én bírom az ingyen cirkuszt - szól a nő és leül a földre.
- Te most itt csövezel? - bámul rá a lány.
- Nosztalgiázok.
- Mi?
- Tudod, egészen hasonlítasz tizenéves önmagamra.
- Nem mondod!
- Tizenévesen egyszer én is kipróbáltam ezt.
- Mit?
- Önkifejezni magamat.
- Én pénzt akarok keresni.
- Azt is kipróbáltam, kaptam is egy tuti tippet.
- Komolyan?
- Aha!
- Biztos jó tipp, mert király a szerkód, elmondod mi volt és ki mondta?
- Az anyám, és azt mondta menjek dolgozni.







ELFELEJTETT GYERTYA


Kicsi ablakban egy gyertya lángja ég,
csend van mindenütt, a falakon belül.
Úgy tűnik valakit vár, lázas lobogással
fényes szikrákat szül.

Bent a szobában üres már a csend
csak az emlékek oly elevenek.
Az elfelejtett gyertya arra vár,
hogy aki elment, hazatalál,

de nem jön senki, bár múlik az idő.
A gyertya szívéből egy lángnyelv tör elő,
s a csipkefüggönyön felfut az a láng,
lobogva lángra gyúl a benti világ.

Szikrázva ég minden körös-körül,
boldog a gyertya, már nincs egyedül
lángtestvérek táncából öröme fakad,
viaszteste elolvad néhány perc alatt.

Már nem vár senkit, szikrává vált lénye
örömben gyulladva felpattan az égre.
Sötét éjszakákon most is ott ragyog,
olyan, mint a fénylő csillagok.



. . . . .





ELMÚLÁS




Virágszirom egyszer lehull,
Nap arca sápadttá válik,
Fürge patak vize befagy,
Szerelemkötelék vásik,

S ami marad, az a dallam,
Vagy egy kép a valóságról,
Vagy egy szó mit őriz ajkad,
Mint mesét az elmúlásról.







ESŐ UTÁN


Ne nézz a napra, nem lehet
csak emeld tekinteted az égre fel
hajolj el a lábak elől
nem vigyáz rád már senki sem.
Magadé lettél, bármit megtehetsz.
Ez a szabadság, amire vágytál
ne könnyezz, ne várj új csodákra
légy hát az aki lenni akartál.
Eljött az idő, gondolj magadra
feltáratlan kincs amit rejtesz
nem kell másnak, tied maradt
ezekből újult erőre lelhetsz
lelked virág, zöld rét fölött
a dalos pacsirta szárnyra kel
léted a felhők terhei nyomták
könnyű leszel, nem érhet el
aki bántana, nem bánthat már
aki nem szeret.







ÉBREDÉS
. . . . . . . . . .




Már hasad a hajnal
Pirkad az ég
Északi szél szárnyán
Menekül a tél.
Még álmodik a jégcsap
Az eresz alatt,
S fák között a hó
Még rejtve marad
Hóvirág-üzenetet
Küldött a tavasz
Üzeni: itt van már
A kertek alatt.
Délben a dombok
Úgy virulnak sárgán
Mint mikor aranypor
Csillan a nap hátán.
S a tavasz jön
Északról hűs erdők
Illatát hozza,
Délről a nyár ígéretét
Keletről a mesék varázsát
Nyugatról az élet
Szeretetét.







GYERMEKNAP UTÁN


Mindannyian voltunk gyermekek,
azt gondoljuk most a gyermekkorról,
hogy akkor voltunk a legboldogabbak.
Pedig sok fájdalmas emlék maradt bennünk,
amit jó mélyre eltemettünk,
és felnőttként, ha elakadunk,
ha megfeneklik a csónakunk,
nem is sejtjük, mért történik minden,
a gyermekkor titkos rejtekében
ott rejlik a válasz.

Az öregedés megszépíti a múltat,
a fájó emlékek régen megfakultak,
de gyermekeink, kik a jövő előtt állnak,
nem kincset remélnek, nem pénzünkre vágynak.
Talán ők sem tudják, hogy a család fészek,
a szeretet táplál, a megértés éltet,
a törődés erő s mindennek a nyitja,
ez csokorba kötve egészségünk titka.
Ép testben ép lélek, ép lélek hatalom,
lehetőség arra, hogy sorsunk változzon.
A gyermekek, akik kétség nélkül hisznek,
vakon bíznak, s tisztán szeretnek,
érdemesek arra, hogy tanuljanak tőlük
az okosnak hitt, nagyra nőtt emberek.










HÁLA VERS




Amikor sötétben fényre vágytam
küldött az ég egy csillagot,
amikor reggel fázni kezdtem
feljött a nap és ragyogott.

Ha menekülve kunyhót kerestem
te szíved nyitottad nekem,
tengernyi csodával megáldva,
örök tavasz lett életem.

De a viharok nem kíméltek,
hol jeges széllel jött az ár,
hol elapasztotta lángszavainkat
a torokszorító aszály.

Amikor az úton tévelyegtem
te felém nyújtottad kezed,
nem kapaszkodni, nézni akarom
veled a csillagos eget.







HISZEK, MERT TUDOM...


Tudom, hogy az élet ajándék,
a jóság ingyenes, a lélek szabad.
Látni a tavaszt még nehéz,
de hiszem, hogy virágot fakaszt,
és tüzet gyújt az emberek szívében,
hogy szeretni tudják egymást újra.
Hiszek, mert tudom, hogy a keresztút
nem a halál, hanem az élet útja.







HONTALANUL




Falevél vagyok, ágról szakadt
árván sodródó falevél,
ki elhagyta fáját ahol született,
most tépi, viszi messzire a szél.

Nincsen gyökerem és nincsen szárnyam,
se maradni se menni nem tudok.
Viharoktól függök teljesen,
a sors dönti el, hová jutok.

Nem hiszem mégsem, hogy hiába élek,
testem majd puhán betakar
fázó bogarat, csúszómászó férget
hol hantom lesz a puha








KARÁCSONY




Amikor télen meghal a föld,
Mikor sötétség borul a világra,
Kékre fagyott, reszkető testtel jó
Bemenekülni egy meleg szobába.

Kint hagyva mindent, ami a múlt
S amit a hó már betakart.
Meggyónni minden vérző sebet,
Amit a bűn felkavart.

Sokan vagyunk elhagyatva
Oly bizakodók, mint egy árva,
Ki csodát remélve néz szelíden
A gyermektelen édesanyára.

Rajtunk kívül is vannak sokan,
Kik bár örökké velünk élnek,
Figyelmet, békét, törődést
Csak karácsonykor remélnek.

Szeretettel fordulj most felé,
Kire hétköznap időd nem marad.
Karácsonykor borulj szívére,
Ajándéka légy önmagad.







KÍVÁNOK




Magamnak semmit
Neked a világot,
Hogy lásd olyannak
amilyennek vágyod...

És olyan legyen
egész életed,
amit megszépít
a szárnyaló képzelet,

Mert a csoda te vagy!
Belőled születnek álmok.
Kezed szórta magból
nyílnak a virágok...







KÖLCSÖNHATÁS


Reggelente becsatolod a cipőmet,
felkavarod a kávémban a cukrot,
a fontos dolgokra helyettem is emlékszel,
és tükörnek ott a két szemed.
Ahogy rám nézel, tekintetedbe olvadok,
tüzes szikrák lobbannak bennem,
nem kérdezem, tudom: szeretsz.

Reggelente begombolom az inget rajtad,
elkészítem a kávét kettőnknek,
ami neked fontos, arra én is vigyázok,
szemeimben megőrzöm arcod vonásait.
Amikor rád nézek, ellágyulsz,
gyengéden magadhoz vonsz, nem kérdezed,
tudod: szeretlek.







KÖTELÉK


Nem tudom mi ez a fájdalom
csak elszorul a szívem,
könnyem pereg amikor haza gondolok.
Ha székely embert látok, ha meghallom
a himnusz dallamát, úgy verdes a szívem,
hogy ki akar szakadni,
nincs ellene orvosság.
Az ilyen fájdalomra nincsen gyógyír.
Ez olyan kegyetlen,
mint fát csavarni ki tövestől
vagy szárnyát szegni
a repülő madárnak.
Ha elmentél, ha úgy hiszed
gyökered szakadt, hát tévedsz!
Mindenkit hazavárnak.
Apád, anyád még a sírból is hív.
De gondolnak rád a többi ősök,
kik valaha éltek a földön,
kiknek nyomát véredben,
lelkedben őrzöd és nem tépi ki
onnét soha semmi.
Ezért kell annak így szenvedni
aki elment, mert máshol nincs hazája.
A székely népnek van egy
édes- titkos átka, ami nem enged,
nem hagyja, hogy más légy.
Ezért van Székelyföld, Erdély ezért él.
Ha széles e világon kihal a magyar
tudd, hogy valahol, ott ahol születtél,
maradtak még maroknyian.







KÖTÉLHÚZÁS




Szorítom a kezed
még ne menj
húzzuk az időt,

Hiányod kicsorbult
pohár, tudom néha
összekoccant velem

Éles szilánk lettem,
az elvesztegetett
idő fejünkre nő

A távolság köztünk
szakadék, lassan
áthidalhatatlan

Húzzuk az időt
de vége, valaki
mondja ki végre.







LÁZASAN


Minden fehér
Fehérnek látszik
Látszik a test
A test fázik
Fázik a láztól
Láztól ég el
Elég a kínból
Kínban vigyél el
Vigyél a naphoz
Nap fűti vágyam
Vágyom karodba
Vesd meg az ágyam.










A LEGSZEBB AJÁNDÉK




Bontogatom a csomagom,
az első réteg alatt
bámuló nagy szemek,
aprócska kezek,
édes mosolyok rejlenek.
Felbátorodva bontom tovább
csupaszív, kedves kis csomagom,
ölelő karok nyújtóznak felém,
puszik záporoznak az arcomon,
s én gyönyörködve
veszem karomba,
milyen drága, milyen szépséges,
és az enyém.
Ahogy tovább bontom,
nőni kezd a csomag,
és egy királylány/fi toppan elém.
Cserfesen fecseg,
be nem áll a szája,
kérdez, és mindent tudni akar.
Nem győzöm a sok kérdést
megválaszolni,
de meg se várná, már futni akar.
A következő réteg
meglepetést takar,
a kamasz lány/fiú csupa titok,
és ő sem leli
az utat magához,
egyszer boldog, máskor szorong.
Érzem, hogy most kell megragadni,
szeretni, megérteni,
ráérünk még a titkokat
felfedni/megfejteni.
Az utolsó réteg mögött
már egy érett ifjú áll,
nem kisbaba, nem is gyermek,
ki türelmesen arra vár,
hogy kibontsam az ajándékom,
lehámozzak minden réteget,
és megtaláljam magamban/benne
a legnagyobb kincset, a lényeget,
hisz amikor szárnyait bontogattam,
tanítottam, nem pusztán neveltem,
néha keményen, sokszor gyengéden,
gyönyörű emberré szerettem.







NEKED


Ha elér az éteren át,
Ha megérint kicsit, s érzed
Ha elhiszed, neked szólok
Ha úgy érzed, látlak téged

Ha akarod, hogy szólítson,
Ha vágyod, hogy megérintsen
Ha olvasod s hiszel benne
Neked adtam minden kincsem.

Neked, akit nem ismerek
Neked, akit sosem láttam
Neked adtam minden kincsem
S azt, hogy adtam sose bántam.







OTT VAGY ...


Ott vagy valahol mélyen bennem
Megfestettelek képzeletben
Énekemben te vagy a dallam
Benne érezlek minden dalban

Te vagy a kezdet és a vég
A sors, mely mindenkit utolér
Érzés, mi dobban szívem falán
Minden Gondolatnak alján

Ott vagy valahol mélyen bennem
Szerelmed kell, hogy felélesszen
Fásultságomból az örömre
S megtanítson a gyönyörre.







ŐRÜLTSÉG


Azt mondják, álmodtam rólad
És azt, hogy semmi nem való
Abból, mi kettőnk közt történt,
Minden csak önszuggesztió.
A hangod hamis vallomás
Az arcod lázas látomás, érzem.
Nem tudom, hogyan higgyem el
Te vagy, aki átölel, félek.
Őrültség, már magam is látom
Mégis vonz a pillanat
Falak dőlnek le s az álmunk
Örökké így marad
Lehet őrültségben élek
De őrülten veled
Poklok mélyére leszállok
Az élet nélküled.
Nem érdekel,
Nem érdekel.

2010. október 10.

Reménytelenség







ÖRVÉNY


Nem vagyok erős
a hangos szavakhoz
megrettent az indulat,
mint a viharfelhő
mely esőt, jeget
egyaránt hullat.

Arra vágyom,
mint minden élő
talán egy kicsit
többre, másra.
A virágnak édesség
a harmat,
nekem, ha látlak.

Nem futok előled
nem tiltakozom
hagyom ölelj
ez lesz a vágyam,
ha végül odaviszel
ahol a boldogság van.







REGGEL




Szunnyadnak az álmok.
Mért legyen szép az ébredés,
Ha markában szorít az élet?
Ilyenkor egy kávé kevés.

Behúzta függönyét az ég.
A nap alszik tovább.
Agyam lassan forgó kerék,
De felkeltem legalább.

Ez már egy új nap!
Hajt, űz a kötelesség.
Nem lehet önző, léha az,
Ki anya és feleség.

Aztán a sűrű csend mögött
Csilingelő hang dereng.
S az ég függönye megrázkódik:
Mert felébredtek a gyerekek.







RÉG VOLT


A park fái most égig érnek, tó vizében fürdik a nap.
Azt a padot kerestem, ahol először láttalak.
Még érzem a régi illatot, látni vélem lábad nyomát,
hangod szívemben zakatol, feltámad bennem
a szomjú vágy, de nincs sehol az a kőhalom,
miből képzeletünk oltárt emelt. Szétszórt kavics
mind az utakon, s minden út arra vezet, ahol a pad állt
a fák alatt. A letaposott fűben mögöttem megcsillan
egy könnycsepp a múltból. Akkor örömtől hullt,
most búcsúzni jöttem







SZEGÉNYEK GYÖNGYE


Tele van a világ csodákkal,
csillogó gyöngyszem minden pillanat,
de a gyöngyszem elgurul,
az idő pedig gyorsan elszalad.
Nincs mire várni, tétlen irigységgel
ne nézd mások kincseit,
mert mindenkinek jut annyi,
amennyiért lehajol,
ami felesleges, az elvakít.
Figyelj! A jót vedd észre előbb.
Tegnap tűnődtem az emberek fölött,
közben annyi-annyi mindent láttam,
igénytelenséget, bárgyú közönyt,
de találtam kincset is egy keveset
a sok szemét s mocsok között.
Képzeld, a szegénység tiszta volt!
Nem átkozódott, nem jajgatott,
ártatlan szeméből reám hulló könnye
kezemben gyöngyé változott,
mikor együttérző szavaim
letörölték arcáról a könnyeit,
amikor uzsonnámmal megkínáltam,
mert adni akartam valamit.
A nap végén úgy tűnt,
én sokkal többet kaptam,
közben tanultam egy s mást
az élet dolgairól.
Például azt, hogy a békétlenség
nem a szegénységről szól.
Nem, ma nem a koldus lázad,
s szegényen is lehet tiszta házad!
Ott kezdődik a nyomor,
ahol a tétlen irigység születik,
ahol a könnyet elmaszatolják,
a gondot, bajt gúnnyal tüzelik.
De hiába a sok ámítás:
fuss, lázadj, vedd el erővel, ami jár!
Mert a sok nagyszájú, aki csak
kiabál, sosem felezi meg kincseit
azzal, kinek nincsen.
Ma, barátom, ma semmi sincs ingyen,
se pénz, se becsület!
Hát ne pazarold egyetlen kincsedet
azokra, kiknek legnagyobb örömük
a káröröm, és védőbástyájuk,
mely mögé elbújnak, ha enni kérsz,
az egyre növekvő, bárgyú közöny.







SZERELMES ALKONY


Bőröm érinti könnyű szellő
Est bársonya eltakar
Ajkamra édes harmat cseppen
És semmi nem zavar.

Mintha szerelmes titkot látna
A nap, még elpirul.
S csókot vált a csillagokkal
Mikor a tó ölébe hull.







SZÉLBEN RÓZSA LENNI


Rózsát ültettem
Kopár kiskertembe
Hol nem jár senki, csak a kóbor szél

Eső megöntözte
Napfény nevelgette
Mégis hullik róla tövis és levél.

Megszántam,
Levágtam ágáról a rózsát
Vízbe téve, most csendben haldokol

Ez történik
Az olyan emberrel
Akit nem szeretnek, nem várnak sehol.

Pillanatnyi szépség,
Ábránd és remény
Higgyem el, hogy az élet ennyi?

Mit ér a létezés
Ha már eldöntetett,
Sorsom ez: szélben rózsa lenni







TEST ÉS LÉLEK


Székely testvér, mondd,
neked mit jelent a szó, haza?
Nekem azt, mit madárnak a fészek.
Székely testvér, mondd,
neked mit jelent a nemzet?
Nekem azt, mit fának a gyökérzet.
Székely testvér, mondd,
neked mi a szabadság?
Nekem az, mi sasnak a magasság.
Székely testvér, mondd,
neked mi a magyarság?
Nekem ugyanaz, mi testnek a lélek.







TESTVÉREK


Egy húsból és vérből vagyunk,
mint tulajdon ága a fának,
érző szíve a magyarságnak,
kit lehet űzni, hajtani
de másfelé hajlítani
akarata ellen soha...







ÚTRAVALÓ


Néhány jó szó, s egy falat kenyér kendőbe kötve,
ezzel indult el nagyapám ezerkilencszáz-negyvenötben
fát dönteni, mert favágó volt,
így keresett kenyeret a családnak,
miközben odahaza nagyanyám
életet adott az édesanyámnak.

Pár keresetlen, jó tanács, némi biztatás kendőbe kötve,
ezzel indultam el a költői pályán kettőezer-ötben,
remélve, hogy szükség van a versre,
hogy amit teszek, nem hiábavaló.
Tanítani nem, adni akarok verset,
mely kenyér, lelki útravaló.







VIRÁG HELYETT...

Édesanyámnak


Édesanyám, mosolyod itt van a szívemben,
a hangod néha megcsendül bennem,
amikor tükörbe nézek, felfedezem néhány
arcvonásod, ha nem is vagyok a kiköpött
másod, továbbviszlek génjeimben.
Elmentél, de itt vagy bennem.
Vér vagyok véredből, hús a húsodból,
lélek a lelkedből, szó a szavaidból.
Bölcsőm, forrásom voltál, öled volt a fészek,
karjaidba bújtam, ha bántottak, ha féltem.
Gyermekként azt hittem, mi nem szakadunk
el soha, nagyon fájt elhagyni téged,
de a sors néha mostoha, és elfogadtuk,
ilyen az élet. Mióta nem vagy, üres a fészek,
és soha már nem vársz haza.







VISSZATEKINTŐ


Elmúlt egy év, jött egy másik
itt vagyunk, csak a cipőnk vásik
maradtunk, akik eddig is voltunk
közben pár dolgot megtanultunk.

Egy év sok lehet vagy kevés
kitalálni ezt nem nehéz
nézz rám, olvass a szememből
én is olvasok a tiedből.










 
 
0 komment , kategória:  Kondra Katalin  
Címkék: szerelemkötelék, csipkefüggönyön, áthidalhatatlan, szabadságunknak, igénytelenséget, ezerkilencszáz, elvesztegetett, fásultságomból, megfestettelek, legboldogabbak, lángszavainkat, reménytelenség, csíkszeredában, antológiákban, önszuggesztió, elmaszatolják, megismertelek, lángtestvérek, visszatekintő, gyermekkorról, továbbviszlek, szegénységről, megválaszolni, igénytelenebb, védőbástyájuk, nosztalgiázok, rózsaszínben, gondolatokat, karácsonykor, összekoccant, édesanyámnak, negyvenötben, csillagokkal, elapasztotta, gyermektelen, gyönyörködve, sors adott, belőlem születő, anyanyelv velünk, legjobb dolog, anyué másabb, legnagyobb ajándék, anyu sokkal, sorsom felett, szívem mélyén, jelmez eltakar, lány szeme, ingyen cirkuszt, tuti tippet, gyertya lángja, falakon belül, szobában üres, Kondra Katalin, KONDRA KATALIN VERSEI, ANYU LEGJOBB, BÁLBA MENNÉK…, EGYPERCES NOVELLA, HOGY MOSOLYOGJ, ELFELEJTETT GYERTYA, GYERMEKNAP UTÁN, HÁLA VERS, MERT TUDOM, LEGSZEBB AJÁNDÉK, Minden Gondolatnak, SZEGÉNYEK GYÖNGYE, SZERELMES ALKONY, SZÉLBEN RÓZSA LENNI, TEST ÉS LÉLEK, VIRÁG HELYETT,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Tudjátok ?
Tényleg hasznos gyógynövény a csalán?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
még több kérdés
Blog Címkék
Bartók Béla - Román népi tánco...  Ilyen az élet  Facebookon kaptam  Cicám  Isten megismerése  Ma van a Google 22. születésna...  Útravaló – 2020. szeptem...  Isten ismerete  A kávéhoz reggel kell  Jézus  Győzelmével fellépett a harmad...  Vasárnapi szentmise Déváról 09...  Facebookon kaptam  Évközi 26. vasárnap Csíksomlyó...  Várj egy percet - ne siess . ...  Facebookon kaptam  Isten megismerése  Szép napot kívánok!  Választás  Látod ezeket az embereket a há...  Bartók Béla - Román népi tánco...  Isten igazi ismerete  Isten nem ismerésének a követk...  VII. Egyházmegyei zarándoklat ...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Mezei nyuszik  Ferenc pápa: Jézus életet megh...  Nagy igazság......  Lábam előtt...  Évközi 26. vasárnap Szentírás ...  Facebookon kaptam  Őszi képek  Facebookon kaptam  Őszi levél  Oroszlánkölyök  Időnként meg kell pihenni önma...  Karantén......  Letéptem a legszebb rózsaszála...  24. évközi hét szombat Csíksom...  Szép napot kívánok!  Harmónia......  Ilyen az élet  Mai harmónia kártyám  Ha jót teszel  ...S ha Te is egyszer-másszor ...  Téves elképzelés Istenről  Járjunk a szeretet útján!  Szüreten  Útravaló – 2020. szeptem...  Kávézó nő  Facebookon kaptam  Szeresd az embereket!  24. évközi hét szombat Csíksom...  Isten megismerése  Facebookon kaptam Krisztina b...  Facebookon kaptam  Győzelmével fellépett a harmad...  Minden reggel úgy ébredek fel  Facebookon kaptam  Békesség  Őszi vázlat  Bognár György négygólos győzel...  Popper Péter halála előtt nem ...  Facebookon kaptam  Nem mehettek be  Facebookon kaptam  Nyuszi az esőben :-) gif  Facebookon kaptam  Vallomás a Szentírásról  Isten nem ismerésének a követk...  A fény felé ..  Isten felsőbbrendűsége  LGT_Presser - Adamis: Miénk it...  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Szeresd az embereket!  Bűn  Királylepkék  Isten és ember  Választás  Őszi kép  A kávéhoz reggel kell  Szeretetre vágyva Amerikai drá...  Jézus és a fény gif  Napfényes, boldog hetet!  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam Cs Ildikótó...  Na ez jól kiütötte magát!  A fény felé ..  Várj egy percet - ne siess . ...  Nő esőben  Időnként meg kell pihenni önma...  Isten megismerése  Szüreten  Ha jót teszel  Bűn  A fény felé ..  A fény felé .. 
Bejegyzés Címkék
sors adott, belőlem születő, anyanyelv velünk, legjobb dolog, anyué másabb, legnagyobb ajándék, anyu sokkal, sorsom felett, szívem mélyén, jelmez eltakar, lány szeme, ingyen cirkuszt, tuti tippet, gyertya lángja, falakon belül, szobában üres, elfelejtett gyertya, gyertya szívéből, csipkefüggönyön felfut, benti világ, fénylő csillagok, lábak elől, dalos pacsirta, felhők terhei, eresz alatt, kertek alatt, nyár ígéretét, mesék varázsát, gyermekkor titkos, öregedés megszépíti, fájó emlékek, jövő előtt, család fészek, szeretet táplál, megértés éltet, okosnak hitt, torokszorító aszály, úton tévelyegtem, csillagos eget, élet ajándék, jóság ingyenes, lélek szabad, emberek szívében, élet útja, sors dönti, meleg szobába, gyermektelen édesanyára, szárnyaló képzelet, fontos dolgokra, inget rajtad, kávét kettőnknek, himnusz dallamát, ilyen fájdalomra, repülő madárnak, többi ősök, székely népnek, távolság köztünk, test fázik, első réteg, következő réteg, kamasz lány, utat magához, utolsó réteg, érett ifjú, legnagyobb kincset, hangod hamis, arcod lázas, élet nélküled, hangos szavakhoz, virágnak édesség, kávé kevés, sűrű csend, padot kerestem, régi illatot, szomjú vágy, letaposott fűben, világ csodákkal, gyöngyszem elgurul, emberek fölött, szegénység tiszta, élet dolgairól, szegénységről szól, koldus lázad, tétlen irigység, könnyet elmaszatolják, egyre növekvő, kóbor szél, olyan emberrel, élet ennyi, falat kenyér, költői pályán, hangod néha, sors néha, cipőnk vásik, szerelemkötelék, csipkefüggönyön, áthidalhatatlan, szabadságunknak, igénytelenséget, ezerkilencszáz, elvesztegetett, , ,
2020.08 2020. Szeptember 2020.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 15 db bejegyzés
e év: 204 db bejegyzés
Összes: 3962 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 356
  • e Hét: 3455
  • e Hónap: 42628
  • e Év: 498581
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.