|
2021-06-29 21:30:47, kedd
|
| |
| |
565 ÉVE III. KALLIXTUS PÁPA 1456. JÚNIUS 29-ÉN RENDELTE EL A DÉLI HARANGOZÁST
A magyar és nyugati hagyomány szerint a déli harangszó az 1456. július 22-i, nándorfehérvári diadallal függ össze, amikor a Magyar Királyság déli kapujának tartott végvárat Hunyadi János megvédte a muszlimok támadásától.
III. Kallixtus pápa "Imabullá"-jában rendelte el a déli harangozást és a győzelemért esdeklő imát, miután Európa uralkodóinak közömbössége miatt nem tudott keresztes hadjáratot szervezni a mindinkább előrenyomuló török ellen. Elrendelte, hogy minden templomban mondjanak imát a pogányok ellen, délben pedig háromszor kongassák meg a harangokat, amellyel "jel adassék minden hívőnek, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak".
1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg.
Elkésett harangszó, avagy miért harangoznak délben?
1456. június 29-én indult útjára imaként a déli harangszó a nándorfehérvári védők tiszteletére, akik július 22-én a mai Belgrádot védve visszaverték II. Mehmed török szultán csapatait. Az Országgyűlés 2011. július 4-én ezt a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
A török félhold hódítása
A déli harangszóra mindenki felkapja a fejét. Sokaknak eszébe juthat, hogy ez az a pillanat, amikor összeül a család a hétvégén az asztal körül, és jön az ebéd. Vagy az a történelmi háttértudás is felbukkanhat, hogy valójában Hunyadi János 1456-os nándorfehérvári diadalát ünnepeljük. De ez az ismeret annyira hibás, mint Dugovics Titusz hősies ugrása a törökkel a mélybe.
Hunyadiék hősök voltak mind, és a pápa pont arra kívánta felszólítani a világ keresztényeit, hogy imádkozzanak a védőkért.
Pár évet még visszalépve, 1453. május 29-én az oszmánok huszonéves uralkodója, II. Mehmed (1451-1481) elfoglalta a ,,városok városát", a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt (korábbi nevén Bizánc, majd később Új Róma), amely a Keleti-római Birodalom egyik leggazdagabb városává nőhette ki magát központi feladatköréből adódóan, sőt idővel a történelemben további fontos szerep hárult rá.
A fiatal szultán felvette a Hódító megnevezést, és a várost megtette fővárosává.
1453 után gyakorlatilag már Isztambulnak nevezték a települést, ám hivatalosan csak 1930-ban nevezték át.
Déli végen déli harangszó
A Hódító szultán nem várt sokáig. Az egykor még Nagy Lajos (1342-1382) magyar királlyal kötött fegyverszüneti megállapodások már lejártak, ennek következményei már láthatók voltak Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) király uralkodása alatt, amikor Nikápolynál vereséget szenvedtek a francia-magyar összevont erők.
A törökök hosszú ideig próbáltak betörni az ország területére, de a déli határvonalon épült végvárrendszer ezt mindig megállította. Ennek a vonalnak volt az egyik központja Nándorfehérvár, amelyet Szilágyi János és emberei hősiesen védtek a betörő oszmánok ellen.
A pápa, III. Kallixtusz (1455-1458) a hódítók ellen keresztes hadjáratot hirdetett, majd 1456. június 29-én kiadott imabullájában elrendelte, hogy
napi háromszori harangszó szólítson imára minden hívőt a kereszténység védelmében, így buzdítsák mindazokat, akik a hódítók ellen küzdenek.
III. Kallixtusz Fotó: Ipsumpix / Corbis / Getty Images Hungary
A pápa kérésének eleget téve 1456 nyarán - zömében németekből és csehekből álló - nagy keresztes sereg gyűlt össze Bécs mellett Hunyadi János és Kapisztrán János vezetésével.
Későn érkező hír
A többhetes török ostromot megtörő magyar ellentámadás július 22-én fordította meg végérvényesen a csata kimenetelét, amikor Hunyadi János elfoglalta a török ágyúállásokat. Sokan az ima erejének tulajdonították, hogy a túlerőben lévő törökökkel szemben a Hunyadi János és Kapisztrán János vezette sereg győzelmet aratott.
Ezután több mint fél évszázadig nem érte támadás a keresztény Európát délkeletről.
A pápai imabulla-rendelkezése és a nándorfehérvári diadal híre körülbelül egy időben érkezett meg a magyar fővárosba és Bécsbe, ezért ivódott be a köztudatba másként, mint amit eredetileg jelentett. A pápa augusztus 6-án értesült a győzelemről, ezután rögtön elrendelte, hogy azt a napot az egész kereszténység ünnepként tisztelje.
Későbbi visszaemlékezésekben és levelekben az áll, hogy a déli harangszó a nándorfehérvári csata győzelméért szóló hálaadás. VI. Sándor pápa egyik bullájában arról rendelkezett, hogy a harangszó minden délben szólaljon meg a keresztény világban, mert ez mutatja a kereszténység véderejét és az összetartozást.
Nándorfehérvár /Belgrád/ ma
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: konstantinápolyt, nándorfehérvári, tulajdonították, végvárrendszer, következményei, megállapodások, nándorfehérvár, összetartozást, fegyverszüneti, feladatköréből, nyilvánította, keresztényeit, imabullájában, kereszténység, ágyúállásokat, végérvényesen, történelemben, gyakorlatilag, felbukkanhat, ellentámadás, közömbössége, uralkodóinak, rendelkezett, imádkozzanak, előrenyomuló, emléknapjává, rendelkezése, tiszteletére, visszaverték, országgyűlés, leggazdagabb, felszólítani, határvonalon, megállította, isztambulnak, kimenetelét, déli harangszó, muszlimok támadásától, déli harangozást, győzelemért esdeklő, mindinkább előrenyomuló, pogányok ellen, török ellen, egész keresztény, nándorfehérvári védők, nándorfehérvári diadal, török félhold, déli harangszóra, asztal körül, ismeret annyira, pápa pont, világ keresztényeit, KALLIXTUS PÁPA, RENDELTE EL DÉLI HARANGOZÁST, Magyar Királyság, Hunyadi János, Dugovics Titusz, Bizánci Birodalom, Keleti-római Birodalom, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Szilágyi János, Kallixtusz Fotó, Getty Images Hungary, Kapisztrán János,
|
|
Offline
