Belépés
migova.blog.xfree.hu
" Aki sosem követ el hibát, általában semmit sem csinál " Spevi Éva/migova
1953.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Kiss Sándor szobrászművész
  2007-08-06 13:58:21, hétfő
 
  1999 Augusztus 6. (8 éve történt)
Meghalt Kiss Sándor, kétszeres Munkácsy - díjas szobrászművész.






KISS Sándor
szobrász, (Sáros, 1925. május 24. - Zsennye, 1999. augusztus 6.)

Szerkesztette: Majkó Katalin

1945-50: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Ferenczy Béni, Pátzay Pál. 1969, 1974 Munkácsy-díj; 1980 érdemes művész. 1950 óta szerepel kiállításokon. A főiskola elvégzése után Budapesten élt, majd Zsennyére települt. Sokrétű szobrászi tevékenysége nagyrészt klasszikus hagyományokra és népművészeti hatásokra épül, de a modern szobrászati törekvések is megtalálhatók munkásságában, valamint jelentős érmészeti tevékenységében.

Mesterei .

Ferenczy Béni, Pátzay Pál.


Egyéni kiállítások .

1968 - Műcsarnok, Budapest
1974 - Jósa András Múzeum, Nyíregyháza [Lessenyei Mártával]
1976 - Móra Ferenc Múzeum, Szeged (kat.) Szilády Galéria, Kiskunhalas
1978 - Csók Galéria, Budapest [Lessenyei Mártával és Csohány Kálmánnal]
1980 - Kunstmesse, Bázel [Lessenyei Mártával és Kárpáti Tamással] Művelődési Ház, Kölesd [Lessenyei Mártával]
1981 - Művelődési Ház, Decs
1982 - Megyei Művelődési Központ, Siófok [Lessenyei Mártával] (kat.)
1987 - Művelődési Otthon, Káld [Lessenyei Mártával]
1988 - Kemenesaljai Művelődési Központ, Celldömölk.

Válogatott csoportos kiállítások .

1968 - Kilencek, Műcsarnok, Budapest
1973 - Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest.


Köztéri művei .

sportdombormű (bronz, 1951, Oroszlány, gimnázium)
Martinász (kő, 1953, Hatvan, vasútállomás)
dombormű (terrakotta, 1953, Komló, filmszínház)
tégla dombormű (1955, Inota, kultúrház)
Labdázó fiú (1957, Kispest, Vécsei u. Általános Iskola)
tégla-dombormű (1959, Budapesti Műszaki Egyetem)
Vas-szűz (kovácsoltvas, 1960, Ózd, lakótelep)
dombormű (terrakotta, 1960, Budapest, EMKE [elveszett])
Anya gyermekével (kő, 1961, Heim P. Gyermekkórház)
kútfigurák (bronz, 1961, Miskolc, SZOT-székház)
fa dombormű (1961, Balatonöszöd, kormány-nyaraló)
dombormű (pirogránit, 1961-62, Szeged, városi tanács)
figurális dombormű (terrakotta, 1964, Budapest, Magyar Filmlaboratórium)
Siracusa ostroma (pirogránit, 1965, Budapest, Optikai Labor)
figurális lemezdombormű (vörösréz, 1967, Kistelek, Általános Iskola)
ivókút (kő, bronz, 1967, Gyula, gimnázium)
vízköpők (bronz, 1968, Budapest, Palatinus strand)
Kőműves Kelemenné (bronzbetétes fakapu, 1968, Salgótarján, megyei tanács)
háromalakos szoborcsoport (bronz, 1968, Gyula, Erkel Ferenc Múzeum)
V. István-emlékmű (vörösmárvány, 1969, Győr, városi tanács)
Fa dombormű (1970, Nyíregyháza, közösségi ház)
Bocskai (vörösmárvány, 1971, Derecske, Általános Iskola)
fa dombormű (1973, Szarvas, tanácsház)
Bláthy (bronz, 1973, Göd)
emlékmű (30 sírfa, 1973-1974, Mohács, Emlékhely [Vadász Györggyel])
mártír síremlék (bronz, 1973-74, Baja, temető [Vadász Györggyel])
mártír síremlék (bronz, 1973-74, bronz, Marcali, temető)
Fortuna-emléktábla (bronz, 1976, Budapest, Fortuna utca)
"Alkimisták" - Kémikusok (bronz, 1976, Kossuth Lajos Tudományegyetem Kémiai Intézet)
fa dombormű (1977, SZOTE)
réz dombormű (1978, Szombathely, OTP-központ [Szilágyi Istvánnal])
Máriássy Félix síremléke (bronz, kő, 1979, Budapest, Farkasréti temető)
faszobrok (1980, Budapest, Fórum Szálló [Finta Józseffel])
Gábor Áron (bronz, 1980, Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor [Vadász Györggyel])
harangtorony (fa, 1981, Decs, Templom tér)
Magyarországi Szent Erzsébet, Boldog Gizella, Árpádházi Szent Margit (kő, 1981, Szent Péter-bazilika, Magyarok Nagyasszonya kápolna)
fa szobrok és fa domborművek (1982, Budapest, Penta Szálló [Finta Józseffel])
Kálmán Imre-emléktábla (bronz, 1982, Siófok, Kálmán Imre Múzeum)
díszkút (bronz, 1982, Szombathely)
fa dombormű (1983, Budaörs, Mezőgazdasági repülőtér)
Zsigmond király (bronz, 1985, Pásztó, római katolikus templom [Vadász Györggyel])
oltárfalak (fa, 1985, Csörötnek, római katolikus templom [Fazakas Péterrel])
Háromfigurás (színezett, spanyolozott fa, 1986, Győr, Rába cukrászda)
Zichy (bronz, 1987, Tbiliszi, park [Vadász Györggyel])
Batthyány-Strattmann László-emléktábla (bronz, 1988, Körmend, római katolikus templom)
Bolyai János-mellszobor (bronz, 1989, Szombathely, Általános Iskola)
Eötvös Loránd-dombormű (bronz, 1989, Heidelberg, egyetem)
Szentgotthárdi csata (bronz, 1989, Szentgotthárd, Magtár Színház)
Oratóriumi szobor (gipsz, 1990, Szombathely, ferences kolostor)
Jó pásztor (fa, 1991, Hosszúpereszteg, római katolikus templom)
Szt. László-emlékmű (bronz, 1992, Zanat)
Eötvös-dombormű (bronz, 1993, Celldömölk, Eötvös Iskola)
Jó pásztor (kő, 1993, Körmend, Szent Erzsébet római katolikus templom kertje)
Muhi emlékhely (fa, 1993, Muhi domb [Vadász Györggyel])
II. világháborús emlékmű (bronz, gránit, 1993, Celldömölk)
Niké, Függetlenségi emlékmű (üveg, krómacél, 1994, Budapest, Bocskay út, Függetlenségi park [Vadász Györggyel])
II. világháborús emlékmű (ruskicai fehér márvány, 1994, Siófok, római katolikus templom kertje [Vadász Györggyel])
Szent László-oltár (cseresznyefa, 1994, Rum, római katolikus templom)
Mindszenty (bronz, 1995, Zalaegerszeg [Vadász Györggyel])
Szt. István-emlékmű (műkő, aranyozott bronz, 1998, Somló-hegy [Vadász Györggyel]).





Millenniumi emlékmű
Az egykori ciszter templom alapfalai mellett 2000-ben avatták fel az emlékművet, ami Szent Istvánt ábrázolja, amint felajánlja a koronát Szűz Máriának.

A bronz szoborcsoport Kiss Sándor szobrászművész alkotása, akit azonban 1999 augusztusában bekövetkezett halála megakadályozott az emlékmű befejezésében.
Ezt a munkát szintén szobrászművész felesége, Lesenyei Márta végezte el.





Álló lány
A Munkácsy-díjas Kiss Sándor lemezplasztikáját 1958-ban állították fel a Városi Művelődési Központ előtt. A karcsú, légies alak a békét szimbolizáló olajágat tartja a magasba.
(Árpád vezér út)





Tekéző
A bronz alak 1952 óta díszíti a várost ( Ózd ). Kiss Sándor Munkácsy-díjas művész alkotása.
(Árpád vezér út)


 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Káldi Nóra
  2007-08-06 12:03:35, hétfő
 
  1993 Augusztus 6. (14 éve történt)
Budapesten meghalt Káldi Nóra (eredeti nevén: Krejniker Eleonóra Edit Mária) Jászai Mari- és Erzsébet-díjas színművésznő






A Miskolci Nemzeti Színházban kezdte pályáját a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1966-ban. Két évadot töltött Miskolcon, s ez idő alatt változatos feladatokban bizonyította tehetségét, s lehetősége nyílt operettben és musicalben is megmutatni muzikalitását.
Azt követően a Madách Színház tagja lett, majd egy évtizedet töltött a József Attila Színházban. 1983- ban Jászai Mari- díjjal tüntették ki.

Miskolci alakításai:

Németh László: A csapda (Katherina)
Benatzky: Az esernyős király (Adrienne)
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Pólika)
Shakespeare: Ahogy tetszik (Phoebe)
Herman: Hello, Dolly (Minnie)





 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Ledobták az első atombombát
  2007-08-06 11:09:12, hétfő
 
  1945 Augusztus 6. (62 éve történt)
Ledobták az első atombombát (Little Boy volt a neve) Hirosimára, Japánra.
140.000 emberrel végzett a robbanás.






A hirosimai és nagaszaki atombomba-támadás hatvanadik évfordulóján
Link

1945. augusztus 6-án reggel 8:15-kor, amikor Hiroshimára ledobták az első atombombát, egy egészen új korszak köszöntött be a Földön.
A 3 méter hosszú, 4 tonna tömegű atombombát augusztus 6-án kora reggel egy B29-es bombázóval, az Enola Gay-jel szállították egy csendes-óceáni szigetről Japán felé.
Csak a pilóták tudták küldetésük célját, a legénységet nem avatták be.

1945. augusztus 6. Hirosima: az első ledobott U235 atombomba, 80 000 ember halálát okozta, 125 000 ember megsebesült. A bombát az Enola Gay nevű bombázó dobta le, és az kb. 500 m magasságban robbant fel a város felett.

1945. augusztus 9. Nagaszaki: a második ledobott Pu239 atombomba, 40 000 halálos áldozat, 75 000 sebesült. A bomba közvetlenül a földfelszín felett robbant, a Bockscar nevű repülőgép dobta le.


Hirosima és Nagaszaki
Link
 
 
0 komment , kategória:  Történetek, történések  
Velázquez
  2007-08-06 09:56:30, hétfő
 
  1660 Augusztus 6. (347 éve történt)
Madridban 61 évesen meghalt Diego Rodriguez de Silva y Velázquez (Velasquez) festőművész, aki a spanyol udvar arcképfestője volt.


Önarckép 1630.




Diego Rodriguez de Silva y Velázquez (Sevilla, 1599. június 6. - Madrid, 1660. augusztus 6.) spanyol festő.

Tanulóévek
Francisco Herrera el Viejo, majd Francisco Pacheco tanítványa (és utóbb veje).
Első, sevillai korszakát népies genreképek (bodegones) jellemzik, amelyek festési módja, sötét árnyékaikkal, a megvilágítás erős ellentéteivel, a népies tipusok éles jellemzésével, a csendéletszerű részletek szeretetével közvetve Caravaggióra megy vissza.
E máris erős realizmussal és hatalmas festői tudással kitüntetett csoport mesterművei:
A vén szakácsnő (Richmond, Cook-gyűjtemény),
A vízhordó (London, Apsley House),
Étkező parasztok (Budapest, Szépművészeti Muzeum).

Madridi évek
1622-ben látogat el először Madridba, amelynek műkincsei főleg Tiziano művei nagy hatást gyakorolnak rá, a következő évben pedig IV. Fülöp király szolgálatába szegődik.
Ekkor kezdődik élete végéig tartó képmásfestő tevékenysége, amely a királyi családról, az udvarhoz tartozókról, a spanyol szellemi arisztokráciáról páratlan arcképcsarnokot eredményezett.
Spanyol tradíciókból kiindulva, de Tiziano, majd Rubens hatása alatt is V. fejlődése a képmások e végtelen sorában tükröződik vissza, míg időnként egy-egy más tárgyú festménye jelzi a megtett utat.
Az első képmások még kissé súlyosak.
Erős plasztika, mély árnyékok uralkodnak bennük és a Bacchus és az ivók (Los Borrachos) híres képe is (Madrid, Prado) a fiatalkori zsánerképek pompás továbbfejlesztését jelenti.

Római út
1629-31-ig Rómában tartózkodik.
Itt festi meg Vulcanus műhelye c. képét (Prado), amely rendkívüli festői finomodásról tanúskodik, itt keletkezik 2 tájképi tanulmánya (u. o. ), amely a maga fénytől áthatott frissességével egészen új törekvésekről ad számot.

Újra Madrid
Hazatérése után két évtizeden át ki nem mozdul Madridból.
Az ekkor keletkezett képmások hosszú sorából kiemelkednek III. Fülöp, Ferdinánd bíbornok-infáns és a kis Don Baltasar infáns vadászképei, a király, a kis infáns és Olivarez herceg lovasképei, a királyi udvarhoz tartozó hölgyek, törpék, komédiások, udvari bolondok képei (túlnyomó részt a Pradóban).
Hatalmas léptekkel halad festői fejlődése.
Az alakok mind tökéletesebben olvadnak egybe a szabad térrel, a plasztikai mintázás mindinkább elenyészik és szines benyomás visszaadásának ad helyet.
Fejedelmi alakjai felülmúlhatatlanul komolyak, előkelők a maguk szenvtelenségében, a törpék stb. képeit rendíthetetlen tárgyilagosság jellemzi.
E kornak nagy, reprezentativ alkotása a Breda átadását ábrázoló hatalmas kép (1639-41, Prado, a kép ekonomiájában nagy szerepet játszó lándzsákról Las Lanzas-nak nevezve) - V. második olaszországi tartózkodása az 1549-51 évekre esik. Rómában festi meg X. Ince pápa képmását (Róma, Doria-képtár), amely a színfoltok szabad felrakásával, a minden rikító eszközt kerülő jellemzés mélységével a képmásfestés legnagyszerűbb remekei közé tartozik.
V. utolsó évtizede a tökéletesség legmagasabb fokának elérését jelzi.
Képmásai - kivált gyermek-képmások, csodálatosan gazdag ruhákban - a festői tudás netovábbjai.

Utolsó nagy korszaka
Művei mind színesebbekké, szabadabbakká, festőiebbekké válnak.
Két nagy festmény jelzi V. utolsó korszakát:
A szőnyegszövő nők (Las Hilanderas) és Az udvarhölgyek (Las Meninas, l. a képmellékletet), mindakettő a Pradóban.
Itt is, ott is, a belső térben elhelyezett alakoknak a környezettel való tökéletes együtthatása a fény érvényre juttatásának varázsa a legtökéletesebb festőmesterség diadala. V., a fejedelmek festője, a festők fejedelme.
Igazi jelentőségét a XIX. sz. 2-ik felében ismerték fel, midőn a természet tisztán festői ábrázolására irányuló törekvések (impresszionizmus) rokonok voltak az övéivel és az ő művészetéből indultak ki (Manet). V. dicsősége felülmúlta az akadémikus festés korában bálványozott Murillóét.
V. művészetén és művészettörténeti jelentőségén mitsem változtat, ha a modern művészi törekvések továbbfejlődésével a spanyol festészet történetének más nagy alakjai léptek előtérbe: Goya, majd El Greco.


Kívül vagy belül: Velázquez mint keret
Link

Képei:

Mária Terézia




Arakhné története




X. Ince pápa




A királyok imádása




Tojást sütő öregasszony




Vénusz tükörrel




IV. Fülöp arcképe


 
 
0 komment , kategória:  Önéletrajz, élettörténetek  
Urunk színeváltozása
  2007-08-06 09:10:40, hétfő
 
  AUGUSZTUS 6. - URUNK SZÍNEVÁLTOZÁSA

Urunk színeváltozása
A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült ,,hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak".
Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe.
A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek.
A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével.
Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.






Tarjányi Béla: Jézus színeváltozása
Link

Juhász Gyula: A Tábor hegyén

Ez volt hegye az elragadtatásnak.
Nagy, napsütéses, tömjénes vasárnap,
Ünnepe az életnek, a csodának.

Aranyos arccal fölnézett a Mester,
Ruhája hónál tündöklőbb ezerszer,
Ó, ily fehér még nem volt eddig ember!

Jött Mózes, aki eltűnt, mint egy álom,
Illés, ki elszállt lángoló batáron
S három tanítvány, boldog halaványon.

És monda egy: Mi szép, mi szép az élet,
Mi mély, mi nagy, mi gyönyörű ma Véled,
Építsünk hármas hajlékot tinéktek!

Nem szólt a Mester. A fény és a mámor
Elrebbent mirhaillatként arcáról
S lenézett a hegy napos magosából...

És lenn, ahol a Golgota vet árnyat,
Látta a méla, néma olajfákat,
Hol nemsokára lelke holtrabágyad!
 
 
0 komment , kategória:  Történetek, történések  
Ady Endre: Sorsunk
  2007-08-06 09:02:31, hétfő
 
 



Ady Endre: Sorsunk
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.

Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.

Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Mindenkinek :)))
  2007-08-06 08:58:53, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Üdvözlés  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2007.07 2007. Augusztus 2007.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 421 db bejegyzés
e év: 5139 db bejegyzés
Összes: 5249 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 32
  • e Hét: 223
  • e Hónap: 3286
  • e Év: 8924
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.