Regisztráció  Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Gyurcsek Ferenc
  2011-01-18 11:26:00, kedd
 
   
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ...... (#5) 2011-01-18 11:02:30

AQUINCUMI KÖLTÕVERSENY
SZEPES ERIKA

Az ünnep fénye

A VIII. aquincumi költőversenyről

Ünnepeink körül baj van. A hivatalos állami ünnepek jelentősége - ezt folyamatosan tapasztaljuk - változó, egyeseket megszüntetnek, másokat létrehoznak, de háborítatlan méltósággal már egyiket sem tudjuk megülni. Az egyházi ünnepek dátumai kötöttek ugyan, de jellegük a korral együtt egyre inkább kereskedelmi eseménynyé torzul: üzlet lett a Mikulás, a Karácsony, a Húsvét, meg az utóbbi kettő közé újonnan ékelt Valentin-nap, amelynek rendeltetése, hogy a Karácsony és a Húsvét között megcsappant tömeges ajándékvásárlást fellendítse. Kínosan feszengünk a karácsonyfa alatt: vajon nem kevés-e, amit nálunk jóval gazdagabb rokonainknak sikerült vennünk, nem szegényes-e az ebédre-vacsorára feltálalt ünnepi menü. Nagyon sok családban - erről is sokszor lehet hallani - a születés- és névnapok, bizonyítványosztások, ballagások, diplomaszerzések is tartalmatlan rutinná és kiürült rituálévá váltak, a tehetősebbeknél az érettségi jutalma minimum egy luxusautó. A meghitt köszöntések helyett az amerikai filmekből majmolt nélkülözhetetlen Happy birthday elnótázása, a meleg gyertyafény helyett a parádésabb tortatûzijáték a módi. Emlékezzünk a gyalázatos eredményû, országos József Attila szavalóversenyre, amelyen az egyik legavatottabb versmondónk dobogóra sem került a nemzeti értékeket szándékosan eltorzító politikai erők által odarángatott, dilettáns huszonévesek mellé. Vagy idézzük fel a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében megtartott ünnepi ülésszakot, és az annak anyagát publikáló Kortárs folyóirat 2005/4-es számát, amelyből megtudhattuk, hogy "a költő versei ontikusan nem léteznek, mert nincsen egyértelmû olvasatuk", hogy társadalmi-politikai verseinek esztétikai értéke messze alulmarad a betegség-versekének, és egyáltalán, Szabó Lőrinc sokkal nagyobb költő nála.
Azért morgok-mérgelődöm, árnyékba borítva a címben ígért fényt, mert az idei Aquincumi Költőverseny témája a Cicerótól kölcsönzött, híres felkiáltás, az "O tempora, o mores!", azaz: Ó, idők! Ó, erkölcsök! A beérkezett pályamûvekben pedig igen sok az enyémhez hasonló dohogás, sőt erőteljesebb bírálat, tiltakozás is.
Hol van akkor a fény? És hol van az ünnep?
Már maga az a tény is beragyogja a költőversenyt, hogy van, hogy még mindig létezik, annak ellenére, hogy az akadályozó tényezők sokasodnak, súlyosbodnak. Nincs pénz a rendezvényre, nincs pénz a pályadíjakra. Mégis van rendezvény az Aquincumi Múzeumok dolgozóinak lelkesedéséből, és mégis érkeznek a pályamûvek. A mi pályázó költőink ugyanis szeretnek versenyezni és szeretik megülni a költőverseny napját. Nyugodtan mondhatom, hogy a mi pályázóink, hiszen az elmúlt évek során létrejött egy küzdésre mindig kész csapat, akik minden évben megörvendeztetnek minket verseikkel. Sőt, nemcsak maguk küldik a mûveket, hanem újabb, fiatalabb versenyzőket is buzdítanak, akik jönnek, tudván tudva, hogy legfeljebb dicsőség jut a nyerteseknek - meg a közönség szeretete. Mert erről sem szabad megfeledkeznünk: az Aquincumi Költőversenyeknek hûséges közönsége is van, akik örömmel üdvözlik a versenyzők között régi kedvenceiket, és várakozással tekintenek az újonnan jöttekre: jelentenek-e konkurenciát?
A színhely ismét az Aquincumi Múzeum árnyas kertjében kialakított színpad és nézőtér, ahol a Trigonon Együttes - a tőlük megszokott színvonalon és kedvességgel - nyitotta meg az előadást antik hangszerekkel, antik jelmezekben, és ugyanúgy antik viseletben adták elő a szavalómûvészek - a fáradhatatlan és töretlenül lelkes Papp János vezetésével - a pályamûvek közül a nyilvános versenyre került darabokat. Ezek túlnyomó többsége sötét, nyomott hangvételû, olykor szarkasztikus; a korábbi évekhez hasonló rezignáció, depresszió, gúny és lázítás széles skáláján mozgott.
Néztem a szerzőket. Izgatottan, egyesek pengő vörös fülekkel, mások nyakukat nyújtogatva kísérték figyelemmel a mûsort, hallgatták társaik mûveit és vetették össze a sajátjaikkal. Egyaránt izgult a "törzsversenyző" és a most először a versenybe kapcsolódott újak, a fiatalok. Izgulni csak a helyezésért lehetett, hiszen a verseny csak dicsőséget hoz, pénzt nem: arany, ezüst vagy zöld babérkoszorút. Meg a támogató mûvészek jóvoltából grafikákat, kisplasztikákat, a pártoló irodalmi intézmények részéről könyveket. Ezek a jelképes díjak a megbecsülés és az emlékeztetés tárgyiasult formáiként kerülnek a győztesek kezébe. Nem konvertálhatók pénzre vagy értékpapírra. Az ünnep fényét elsősorban nem ezek adják. Az ünnepi pillanatokat az előadás élvezete, a versenyszellem izgalma, a megmérettetés kihívása, a már ismerős vetélytársak találkozása és az új versenyzők megismerése szerzik: rövid időn belül, már a társadalmi zsûri félrevonulása alatt, élénk beszélgetések indulnak meg, melyekből csak a rendező Papp János sztentori hangjára merülnek fel a társalkodók. A díjkiosztás utáni gratulációk őszinték: akik végighallgatták a programot, tudják, hogy itt szellemi értékek születtek, amelyek minőségét az előadók nemcsak kiemelték, de nem egy esetben meg is emelték. Külön örömül szolgált, hogy a dobogós helyezések csaknem egyenlő arányban oszlottak meg a törzsversenyzők (Rigó Béla, Gyimesi László, Varga Rudolf) és az először indulók (Payer Imre, Boldogh Dezső, Udvardy Balázs) között.
Csöndes derûvel, a baráti közelség melegével, beszélgetve sétáltunk ki az aquincumi nyári délutánból, mintegy oldani szándékozván azt a komorságot, amelybe az országos méretû gondjainkat, romló erkölcseinket, hanyatló közállapotainkat feltáró versek belemerítettek.
Nem elsősorban egy szép, meleg nyári nap emlékét szerettem volna visszaidézni a mord téli napokra, hanem szeretném felvillantani az igazi ünnep fényét, amelyet kiürült rituálék helyett a hûség, az összetartozás érzése hitelesített: hadd ragyogja be a költészet, a zene, a nemes vetélkedés hangulata, légköre az idei, remélhetően békés és nyugodt Karácsonyt, Újévet.




RIGÓ BÉLA
Halotti beszéd és könyörgés
(Részlet)

"Látjátok feleim szümütökkel" - idézem az Írást.
Mondjuk el együtt: "... mik vogymuk, isa por s homu vogymuk".
Elment testvérünk, Földes Péter. Bejegyezzük
dátumait. Kifakult kötetek sorakoznak a polcon.
Árvult mûvei most ott várják, készül a leltár.

Por? Hamu? Jaj, Péter, beleporlik az arcod a mûbe.
Már Anonymus vagy, hisz az ő titkát te kutattad.
Mért bujkált? Mit üzent a sorok közt? Sorban utánad
állunk - erre hiú - anonymus-ságra jelöltek;
még várólistán, de hamar leperegnek az évek,
s arctalanul pihenünk odalent. Ezalatt amit írtunk,
sorra belepheti majd a porunk. Gyönyörû ez az egység
író s mûve között! Te se tudsz jobbat kitalálni.

Mesternek mondott P.! Mondd, mi a kulcs, a tanulság?
Honnan tudtad, hogy valahol csak azért igazat szól
minden krónika, mert belerejtik a szende hazugság
gyorsan felfeslő szövetébe a lényeget ősi
mestereink? Mindegy lehetett nekik, érti-e más is.
Õk csak a "megmondom s megmentem a lelkemet"-elvhez
tartották magukat, míg diktáltak nekik egyre
írásellenes, ám rafinált író-nyomorítók.
Oly gyönyörû volt pont az igét odavágni fejükhöz!

Történelmünk mindig újra- meg újraíratták.
Szájuk íze szerint magyaráztuk a múlttal a szûkös
kis jelenünk, s a jövőnk üres álmához kitaláltuk
mind a meséket, míg közben a krónikaírók
ősi szabálya szerint megüzentük, amit meg akartunk.
Jaj, mért nem mehetünk egyedül sose harcba ügyünkért?
[...]
Bármilyen is lobogónk, odaállnak az aljasok is, hogy
győztesek ők legyenek, te meg elviszed értük a balhét.

Mesternek mondott P., rejtett krónikaíró!
Voltál nagypolgár, cicomázva vörös lobogóval.
Nincs jó választás, csakis az, ha szerencsés
korba, családba tudunk beszületni, ahonnan időben
elmehetünk, mielőtt belefájdul a bőrbe a bélyeg.
Ó! O tempora, o mores! Hisz az áldozat is csak
mocskos lesz valahogy, ha nem ég el időben a máglyán.

Nyolvannyolc év! Szép szám. Négy kör. Benne a kódolt
végtelen ős jele is. Magyarázhat a hajdani jegyződ:
mért pont ennyi az út? Miben alkudtál meg a sorssal,
mesternek mondott P., most már bölcs Anonymus?
Hol van a jel, mit üzensz? Hol van a Gesta-szamizdát?

Péter, amíg keresünk, te is élsz bennünk, ma te mondod:
"Látjátok feleim szümütökkel... por s homu vogymuk"
Merre a "mennyi miloszt"? Csak a jelben, az ősi igében.


PAYER IMRE
Lenne-e rétor?

Lenne-e rétor? Hangzana hang, és volna-e hallón
hallani emberi fül talmi időben a szót?
Szót, ami mérce gyanánt szól? Mondja, kimondja, hogy ez jó,
s hirdeti, rámutat: az bûn, ami ront, ami öl?
Lenne-e rétor most, ha az emlék és a jövő csak
foszlány, s fékeveszett, kisszerü arc - hatalom.
Emberi arc? Arcátlan klikkesedő önimádat!
Dúl a csalás. Az egyén érdeke a közügyek
maszkja mögé rejtőzik. Esélyt hazudik, mikor ennyi
pária még sose volt. Jönne-e rétor? A szó?
Fásult csend. Fura felrikkantás (lendület!), aztán
néma közöny, és úgy lángol a szégyen, akár
a hajléktalanok szétrongyolt matraca éjjel
zord utcán, gyilkos móka után. - Mire vársz?
Szertehasadt szóban hogy hatna idő meg az erkölcs?
Nem tud itélni a szó már. Az erő odalett.
- Ám a szenátus látja, de tudja, de... - áru a minden-
ség is... A fényûző gépkocsi elsuhan, a
mélyén mély skizoid-szótlanság, efemer Haza Atyja.
Még a mobiltelefon, néma az is komoran.
Ott ül az öltönyös és fontolgat. - Lenne-e rétor?
Meg kell vásárolni, bohóccá tenni, ha nem megy,
még feje óvatlan pillanatában akár
(mint a római rétornak) eshetne, esetleg?
Ám lehetetlen. Hogy jönne ilyen? Nem. Ugye?


GYIMESI LÁSZLÓ
Mind szabad itt

Legtö/kélete/sebb lét!/
Bá/mulva cso/dállak!
Mind szabad/ itt, mit az/ elme ki/vánhat;
Mit az/ elme! A/ szív, meg a/ test is.../
Szende sze/mérem,/ szent foga/dás ne szü/kítse,/
Szép hite/ink szita/szárnyak a/lá feszü/lését!/

Ékes i/dőnk, ép,/ nagyratö/rő er/kölcsi vi/lágunk!
Lu/bickolok,/ ím a tö/kély friss/
habjai/ közt, mig az/ édeni/ parton/
Lángol a/ csipkebo/kor. Ugye,/ látod?
Ünnep/pé mele/gíti a/ szürke na/pok szigo/rát, na./

Se jég,/ se hó,/ se dér!/
Se tőr,/ se kő,/ se vér!/
Virág,/ patak,/ tavasz!/
A láz/ lakó/i al/szanak!/

... Mit/alszanak?/ Most eme/lik le az/ omló
Vérpadok/ ácsola/tát ron/csolt tete/mükről.
Szinte/ szétveti/ népem az/ eszmény!/
Perzsel a/ jámborok/ áhita/tos szeme/fénye!

I/lyen legyek/ én is!/ Kérem az/ égi la/kókat,/
Szórjanak/ áldást/ rám az o/lümphoszi/ kegytár/
Összesö/pört szeme/téből;
Hadd legyek/ én is/ tisztate/kintetû/ tolvaj,/
Méltó/ságba e/melt rab/ló, hazu/gok feje/delme,/
Maffia/-császár/, média/-sztár, anya/gyilkos,/
Emberi/joggal, a/kit meg/véd az id/ők szava,/ és a/
Száz here/ nímand,/ állami/ kókler,/
Ügyvéd,/ ombuds/man, poli/cájhad,/
Képvise/lőkör,/ félhiva/tásos ö/körszáj,/
Persze a/ jogrend/ szent szava/ mentén!/

Hadd legyek/ bankfiú!/ Bróker!/
Konzum/kurva az/ orzott/ szállodaláncban!
Hős besu/gó, pedo/fil pap!/
Hona/tyának is/ állnék,/
Szagtala/nított/ új kivi/telben!
Néptribu/nusnak!/ Bunkó,/ szépszavú,/ szájas/
Utcave/zérnek!

Lennék/ pénzhami/sító,
Bérkol/dus-briga/déros,/ vagy betö/rő, kém,/
Testőr,/ álcsere/-partner,/
Csempész/nék ciga/rettát,/ ópiu/mot, szeszt,
Af/gán mene/kültet/ vagy belo/rusz lányt,
Bár/mit, csak a /rendbe be/férjek, e/lérjem az /
Erkölcs/ új maga/sát, hogy/ senki se/ mondja:
Ó, ez a /balfék/ hogy lema/radt, jaj,/
Mennyire/ cinkes a/ nyamvadt.../

Istenek!/
Mért ne le/hetnék/ ennek a / nagyszerû/ kornak/
Példás/ gyermeke,/ mért ne?/
Nektek/ semmi ügy/ ez, pipa/füst, na!/
Hálám/ nem marad/ el, dús/ áldoza/tokkal
Köszö/nöm meg/ csöpp kegye/tek, sőt:
Megjavu/lok,
Még a/ versfara/gást is/
Abbaha/gyom, csak/ végre a /kor fia,/
Mit fia!/ szentje le/hessek!




VARGA RUDOLF
Bitangidő

(Részlet)

... az életnek látszó halálban csakis a vesztes alhat
nyugodtan, csak a vesztes mondhatja magáét nyugodtan,
rághatja mérgét nyugodtan, csak a vesztes
álmodhat nyugodtan, csak a vesztes veszíthet nyugodtan,
csak ő, ő utazhat felemelt fővel, a nincstelenség
szabadjegyével zsebében, ledarált élettel, őrölt
idegekkel a történelem fapados járatán, így,
így virágzik itt az árnyékvilág, csak, csak a lenullázott
kisemmizettet, csak őt élteti a föld,
amiben elásnak kincset és halottat, csak a vesztes
hallgathat nyugodtan, földdeltele szájjal odalent, csak az
fekhet nyugodtan a rögbarna magzati burokban, mint
Kisjézus betlehemi jászolban, Időbácsi tudja,
vége a reménynek, mert, mert ő már, mert ő azt, azt, ami
ezután jön majd, azt ő már hallani sem
akarja, tapintani sem, tudni sem akarja, látni
sem akarja, mikor borzalmas, bûnöző
arcát az igazság megmutatja, no! mára ez elég,
Időbácsi perrel, sántikál haza, iszkiri! lábal
vissza odújába, mászik a távolságok
hátsó bejáratán, a magasságok cselédlépcsőjén,
csigavonalspirálban kecmereg csillagokba vissza,
fel a legfelső emeletre, ahol küszöbön fekve
várja otthonhagyott tegnapja, Időbácsi elbújik
zugában, álmába vackolja magát, és az ébrenlét
holtpontján még várja, pendüljenek láthatatlan húrok,
motyogja a mai tapasztalást, nem kell mást, nem kell mást,
csak szeretni, s nem szabad sosem a sanda törvény szerint
ítélkezni, nincs fekete és fehér, csak
feketefehér, nincs jó és rossz, csak jórossz,
nincs ilyen, meg olyan, csak olyanamilyen,
a világ, a világ a káosz rendjére épül, s bolond
az, ki hiszi bárhol, bármilyen logikát talál, senki nem tud
semmit, s minden úgy jó, ahogyan van, minden a lélekben
történik, a lélekben, abban, odakint az utcákon
vívja csak a sorsárahagyott ember paranoiás
hidegháborúját, bozótharcát, barkácsolja csak atom-
bombáját, mindenmindegy, Időbácsi horkol, telet
temet, elmúlt már Vízkereszt, azért, hogy most alszik, alszik
Időbácsi, azért még van, azért még létezik, és
amúgy álmában belenyugszik, amúgy egészen
jó, jó itt, egyébként nemsokára itt a Húshagyókedd,
Hamvazószerda, a Nagyböjt kezdete, s ő alszik egyet,
mielőtt még a pusztítás sustorgása,
mielőtt megmozdítja kezét a Rettegés Királya,
azt, azt mindenki tudni fogja, napban és holdban lesznek
majd jelek, az lesz, az lesz majd a ragyogás
kezdete, mikor majd a véges megpendíti húrjait,
amikor végre ő is, ő is kimondja
kimondhatatlan titkát, mihez nem érhet
szó, sem számtani képletek
sem, sem, sem
a kegyetlen képzelet.


BOLDOGH DEZSÕ
Két évszak

I.
Megsokasodtak a gondok a hírek az emberi harcok
megsokasodtak a múltak is és jelenünk igaz árján
ócska időnk gyülevésze nappali agylazulások
eljön a postás hozza a végtelen ûrt a tatyóban
zúdul a metrógyûrûk ura, tekerészik a sárkány
(római-lomból építik újra háború ellen
rossz katakomba-szerû holt város gomba se nő itt)
hajnali bárzene szól valahonnan bár csupa fésült
öltönyös ember élvezi itt jó menzai kosztját
(bankosok ők cseverészve tervezik épp a jövőnket)
zúdul a hullám mintha dagálykor és tovasöpri
fontos időnk és komfortos úszószigetünket
nem baj nézd a körúton isteni nők sokasodnak
(meg különös népek fellini-film ez a régi
Város) örök és romjaiban divatos csak a múlt van
itt a jelennek díszei közt csak pára gomolylik
én hülök itten déli verőn most és a spaletták
félig csukva libegnek megsokasodtak a múltak
illik a hinta a térhez illik gyermekidőm most
hozzám nézem az ablak alatt libasorban a népek
még mielőtt elsüllyed a mi szigetünk is a ködben
közben építik újra a metrót római-lomból
és csupa öltönyös ember ebédel gyorsbüfizik lent
pontos időnk tovaröppen megtekerül ama sárkány
eljön a postás hozza a végtelen ûrt a tatyóban

II.
Kétezer ennyi meg ennyi zúdul egy évszak a mélyből
másika lomhán elhúz új melegebb övezetbe
semmi se történt átmetrózol a hold alagútján
hinted a mondataid fénysebesen befelé szállsz
mennyi üres pezsgő év-végek mennyei-árnyék
meg szomorú és szépszemû nők itt ebben a könyvben
melyet utoljára húsz éve talán lapozott egy
csontos öreg kéz
életedet még át alig élted
gondolod és
odakint havazik most várakozol -

(... húz ki a lélek zárva a mindenség ege zöldszín
vénád vakcsobogása se hallatszik soha többé
gukkereden csak a hold odakint tán gyermeki lelkek
- sok kicsi lábnyom - zöld ereidből a vér tovaszáll csak
földre bukó indáid ahogy tekeregnek a padlón
és egy másik naprendszerbeli táj szele hív már
balladahősök énekeit füleled a falakból
nézed a szürkés macskákat ahogy elheverésznek
lassan unottan a lábad előtt...)


MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS
Epigrammák

Tempora et mores
Tempora et morest kiabál, mert tompora jórészt
Ócska gatyája likán, mint hona, fényre derült.

Epigramma
Egynemû sokságból soha nem lesz emberi egység,
csak számot sokasít sokszoros egynemüség -
embert nem gyarapíthat más, csak a tarka különbség:
kétség kell s ami egy, egyszerivé nemesül!

Így jó
Mért a galád gazdag, s nem a jó? Mert ott, hol a jóság
hasznos, rejtve marad, hogy ki derék s ki szemét.

Szélkakas
Szélkakas úr hol bal fele, hol meg jobb fele fordul:
hogyha olyan szél fú, fordul-e fölfele is?

Írás
Egyik azért ír, mert nincsen jobb dolga e létben,
másik azért ír, mert, azt hiszi elhivatott.
Ez pusztán grafomán, az meg honoráriumot gyûjt,
becsvágy hajtja emezt, őrület ûzi amazt.
Vízözön áradt ránk egykor, mert bûnbe merültünk -
most így sújt le az Úr: szózuhatagba merít.

Igazság
Két cica egy egeret kettéoszt: macska-igazság,
Ám az egér logikája szerint csak macskai gazság.


TAÁBORY JÁNOS
Mint néma pacsirta

(Részlet)

Az árnyak testté lettek. Sír nélkül alszanak. Mind néma.
Elfolynak lelkünkön szerető emléknek. Remeg a láng,
akár enyelegve nevetgélő, szürke tollruhás madárseregtől
a sûrû lomb, a csönd tömör csúcsán segítségért ágaskodik,
szinte hallom, ahogy felsikolt, aztán elenyészik.
A térbe szétszórt szomorú némaságba márt az áradat
elvadult szeszélye, hol a végtelen, mint örvényes ágy,
amelybe korábban Leandrosz kárhozott. Szívem fölött
a félelem képe tûnődik, mint nyíló cseresznyevirágon
a megláncolt napsugár, mintha bûnbánó lator lenne.
Belőlem születtél. Gondolatom voltál. Messze tûntél.
Pillantásod lágy tánca a szemhatár karcsú csípőjén lesuhan.
Hímzőrámára feszített álmom kék virágára ködös jövőm
képeit hímezte Zeusz nimfalánya, aki szerelmessé tette
Hadészt. Imígy benne, csak a halált tudom megtalálni.
Amit fájt elveszteni. Értelmetlen gyönyörködésbe fúlva.
A többi már semmiség volt. Közben elmúlt a XX. század.
Amit látsz, életnek nevezni túlzás, a nyomor emberi
létünk elválaszthatatlan tartozéka, nyögések visszhangja
szakad fel bősz Mars nyomában. Megértem, ha abortuszt
kiáltanak a most fogantak, és eutanáziát a megszülettek.
Hiába népesítenénk be az eget Michelangelo képzeletével,
és hiába látnánk ott tulajdon szemével Ádám teremtését,
amint a pompás, vakító káprázatban a borongó arcon friss
vágyra tikkadva gyöngyözik a szépség. Az újjáéledő
természettel szemben az ember egyedi, egyszer létező.
Eljutottunk oda, amikor a manipuláció nem lehetőséggé,
hanem szükségszerûséggé vált. Szívjuk illatát a kornak.
Mintha az élet az új évezredhez érve megdermedt volna.
Vége, ennyi az egész... De ez csak rövid szünet.
Minden megy tovább. A "Kis tehén" meg csak ül a fa tetején.


MÉRLEG
MIHOLICS TÍMEA

Fegyelmezett hexameterek

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

"Mélyen Tisztelt Professzor Uram,
hosszú hallgatás után s kissé szokatlan kéréssel jelentkezem, - igyekszem is már elöljáróban magyarázkodni. Mintegy tizenöt esztendeje határoztam el magamban, hogy harmincnegyedik évem betöltése előtt megkeresztelkedem. Krisztus harminchárom esztendős múlt s még nem volt harmincnégy, mikor megfeszítették, - ezért gondoltam így. S azért, - bár tizennyolc éves koromtól katolikusnak érzem és vallom magam, - mert azt hittem, hogy ez a megőrült és aljas világ csak rendbejön addig, megszûnik a zsidóüldözés, magánügy, benső ügy lesz az én megkeresztelkedésem is, nem gondolhatja senki spekulációnak, vagy menekülésnek. A világ ugyan ma őrült és aljas igazán, de spekulációnak vagy menekülésnek valóban nem hihető ma már a megkeresztelkedés, hisz semmi reális előnye nincs. Erkölcsi aggályaimat így elmosták a burjánzó törvények és rendeletek. Viszont két hét múlva betöltöm harmincnegyedik évemet s meg akarom tartani régi fogadalmamat. [...] Sík Sándor keresztel, május 2-én, vasárnap. Szeretném Professzor Urat felkérni a keresztapaságra. [...]"
A Zolnai Bélához, egykori egyetemi tanárához írt levél 1943. április 23-án kelt Radnóti Miklós tollából. Három zsidótörvény, Magyarország belépése a háborúba, fasiszta rémuralom, munkaszolgálatosok deportálása, hírek a lágerekről jelenthették azt a sok őrültséget és aljasságot, amire a költő célzott. Egy évvel később megkapta a harmadik s egyben utolsó behívóját kényszermunkára, s ez alól valóban nem mentette fel a kései kikeresztelkedés. Az életmû egészének, a költő gondolkodásmódjának ismeretében azonban nem is feltételezzük, hogy kiutat remélt volna e lépésben.
Még 1934-es versében, a Kortárs útlevelére címûben megfogalmazta azokat az alkatától idegen magatartásformákat, melyeket önmagára erőszakolni sosem volt képes: "surranva" élni, eltûnni, "ha fáj a küzdelem", vagy "sárként" tapadni "orvul, lábat, ha rádlép, nyalogatni puhán", de így "az esti csöndben leköpheted magad". A bujkálást, megalkuvást nem tûrő nézetek ifjú korától fogva mélyen gyökereztek benne. Az intellektuális attitûdöt a halál közelsége - családtagjainak, felesége rokonainak, később közeli barátoknak, író- és mûvésztársaknak az elvesztése - születésétől kezdve megnehezítette. Önmaga pusztulásának víziója, a haláltudatnak előbb csak képe, félelme, majd egyre fokozódó, körvonalazódó sejtése, érzése tucatnyi versét szövi át meg át. Mégsem próbált menekülni a fenyegető időkben: 1944. június 2-án, egy évvel túljutva a krisztusi koron, kezdődött meg kálváriája a szerbiai Bor mellett felállított Lager Heidenauban. E megpróbáltatásokkal teli időszak termései jelentik Radnóti mûvészetének csúcspontját mind kifejezésmódjukat és megszerkesztettségüket, mind formai csiszoltságukat tekintve. A lebegő, széteső világ ellenpólusaként hivatása, vállalt feladata, a költészet ("a költő ír, a macska miákol és az eb vonít")1 verseiben pedig a megalkotottság fegyelme maradt számára a biztos kapaszkodó.
A rokokó irodalmában népszerûségnek örvendő ecloga mûfajának felelevenítése2 a huszadik században Magyarországon Radnótinak köszönhető. A hagyomány megteremtője az ókori görög Theokritosz3 volt, aki eidüllionjaiban (idill) szerepeltetett először pásztorokat - valójában egy-egy városlakót emelve ki környezetéből, átadva őket az érintetlen természetnek, melynek valamennyi élőlénye békésen megfér egymás mellett, s ahol a harmónia, a szerelem mindent feledtető mámora alkotja a világ megbonthatatlan rendjét. Az eredetileg párbeszédes, hexameterekbe szedett formát később Vergilius4 találta alkalmasnak saját mondandójának kifejezésére. Latin nyelvû pásztorverseinek gyûjteménye a Bucolica, melynek darabjait "az őket megőrző kódex címlapja után eclogáknak is"5 neveznek. (A szó jelentése \'szemelvény\', \'szemelvénygyûjtemény\', \'válogatott vers\'.) Ha görög elődje idealizált világot és életmódot ábrázolt, akkor ő magát az aranykort. Az álomi táj azonban Vergiliusnál már disszonanciával telítődik: az ő korában a hatalomért folytatott öldöklések, területekért vívott harcok, polgárháborúk jelentik azokat a valóságelemeket, melyek az idilli egységet újra és újra megbontani kísérelik. A IX. ecloga bukoloszainak, Lycidasnak és Moerisnek dialógusából kiviláglik Menalcas személyazonossága Vergiliusszal, aki maga is részese volt az erőszakos földosztások miatti csatározásoknak, szenvedője volt a kiszolgáltatottságnak.
Az 1930-ban megalakult Sztemma-kör az antik szerzők és mûveik népszerûsítését tûzte ki célul.6 Egyik alapítója és irányítója, Kerényi Károly klasszika-filológus, vallástörténész indította meg a Kétnyelvû Klasszikusok sorozatát, s hozta létre a Sziget címû periodikát, melynek munkatársai közt lelhetjük fel azt a Trencsényi-Waldapfel Imrét, aki a Tóth Árpád Társaság tagjaként barátját, Radnóti Miklóst munkához és kenyérhez juttatta a sorozat Horatius-fordításába való bevonásával. Õ irányította a költő figyelmét 1938-ban Vergilius Bucolicájára is: a IX. ecloga magyar nyelvre ültetése meghatározó mûvészi élmény Radnóti számára. A két horizont - a vergiliusi idilli-diszharmonikus és a Radnóti korabeli vágyódó-elégikus - ekkor olvad össze, s válik ezáltal az ókori mûfaj a költő haláláig léthelyzetének domináns poétikai kifejezőeszközévé.
A bori notesz 1946. június 23-án került elő az abdai tömegsírból. Első darabja, a Hetedik ecloga a költő egyik legcsiszoltabb remekmûve.
Ebben a versben látszólag megszakad a párbeszédes forma tradíciója (bár Vergiliusnál is találni monologikus eclogát), azonban a három megszólítás ("Látod-e", "látod-e drága", Mondd") és a kérdő mondatok sorozata révén közvetlen közelbe kerül a távol levő hitves alakja, így áttételesen felidéződik a mûfaj ezen alapkövetelménye. A költő kedvesének tudósít életéről, társairól, a lágerről a szerbiai ®agubica fölötti hegyekből. Mégsem egyszerûsödik a mûremek pusztán egyes szám első személyû elbeszéléssé-leírássá.
A költeményt behálózó ellentétek egyike a fény-árny játék. A vershelyzetben rögzített helyszínt (a "barak") a napszak ("esteledik") önadottsága uralja: a sötétség eltûnteti a szem által érzékelhetőt, a valóság szféráját, vagyis a rabság állapotát újból és újból a foglyok tudatába véső "szögesdróttal beszegett vad tölgykerítést". A láthatatlant az ismeret pótolja ("és csak az ész, csak az ész, az tudja a drót feszülését"). A vakság metaforája itt is, ott is felvillan. Ideiglenes otthonuk, a szerbiai hegytető megszemélyesül: vak, hiszen a táborlakók nem tudják, mi történik hazájukkal, hazájukban (a "búvó otthoni tájon"). A zseblámpát mint fényforrást (s a könyvet a tudás megvilágosító erejével) elkobozták, ezért csak "sort sor alá tapogatva" készül a költemény a "homályban", "vaksin". Levelek, a külvilág életerőt adó objektumai nem érkeznek ide, csak a megragadhatatlanul nyomasztó valódi és jelképes köd ereszkedik alá, szûkítvén a másokkal való érintkezési lehetőség amúgy is sovány terét. A különféle országokból idehurcolt emberek itt testvérként élnek. Radnóti, közösséget vállalva velük, nevükben is találgatja sorsuk ismeretlen kimenetelét, "a véget, a sûrü homályba bukót", a végzetet, vagy a menekülést, a "csodákat". Minden este megnyugvást hoz, ugyanakkor hátralévő napjaik megrövidülését is jelenti. A hold fénye ad egyedül világosságot, de nem hálásat, hiszen megvilágítja a már-már elfeledett szenvedések térbeli határát, a drótkerítést, s a kínzó valóság eleven jegyeit, az őrszemek árnyát a falra vetíti. A rab-létben eszerint a fény nem nyer pozitív jelentést. Csak "az enyhet adó" álomtól - mely legalább gondolatban megszabadítja a foglyokat - fénylik, válik derültté az alvók arca.
Ehhez az oppozícióhoz kötődik szorosan a valóság és álom egybejátszása. Az előbbi rémségeitől csak az utóbbi ad lehetőséget a menekvésre. A felismerés ihletéből merítő költő, ha nem is az álom, de rokona, az emlékezés, az emlékek megidézésében keres oltalmat. Az otthon (értsd: Magyarország) képének öt soron keresztüli kivetítése drámai hatású: "Szerbia vak tetejéről" (fent; jelen) repül a képzelet a medencében elterülő "búvó otthoni tájra" (lent; múlt). A haza meglétének bizonytalansága a magyarság, a kinnrekedt munkaszolgálatosok s az anyanyelvén író költő létkérdése is, felvetődik a visszatérés és a versírás értelmének megkérdőjelezése ("Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?"). Az igazság hordozói, a levelek helyett rémhírek szállnak a táborban, így forrnak össze a táborlakók újból, ismeretek híján, vakságukban.
A költő rövid de érzékletes helyzetképekben, szinte naturalisztikus hûséggel jeleníti meg életkörülményeiket betûrímmel kihangsúlyozva néhányat: "rongyosan és kopaszon" pihentetik "megtöretett testüket" (máshol "szétdarabolt, lázas test") "szûk helyen", "Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, a bolhák / ostroma meg-megujúl, de a légysereg elnyugodott már". A féreg kifejezéssel nem egy versében találkozhatunk (gyakran a gyökér-metaforához kapcsolódva, alliterációval). Példaképp az Egy eszkimó a halálra gondol címû versében 1935-ből ("Mert éjjel fúró férgek árja rémít, / miattuk fekszem ébren én itt, /hideg húsuk érzem húsomban"), vagy a Háborús napló 3. darabjában 1935-1936-ból ("tél jön s háború jön; / törten heverek majd, senkise lát; / férges föld fekszik szájamban és szememben / s testem gyökerek verik át"); a Gyökér későbbi, 1944 augusztusában keletkezett ("Gyökér karján féreg alszik, / gyökér lábán féreg ül", "Gyökér vagyok magam is most, / férgek között élek én"). A Hetedik ecloga már említett során kívül a második szakaszban ("hernyóként araszolgatván a papíron"), és a negyedikben is ("Rémhirek és férgek közt él itt francia, lengyel, / hangos olasz, szakadár szerb, méla zsidó a hegyekben"), mely soroknak valódi élmény szolgáltathat hitelességet.
A hexameter a görögországi archaikus kor legkedveltebb ritmusa volt. A megnevezést először a halikarnasszoszi Hérodotosz7 használta az i.e. 5. században. Jelentése görögül \'hat ütem\'. Eredete egy különleges haditánchoz kapcsolódik (kalamae körtánc), amely a támadást és a visszahúzódást utánzó hullámzó mozgásból áll.8 A legkorábbi ránk maradt, írásos görög mûvekben, a homéroszi eposzokban alkalmazott - szabályos és szabálysértő - hexameter fajtái közül Radnóti a 36 sorból összesen 18-ban elevenítette fel valamelyiket. A létező nyolc szabályos homéroszi hexameter közül életre kel a holodaktilikus, mely (az utolsó ütem kivételével) csupa daktilusból áll:
Látod-e drága, a képzelet itt, az is így szabadul csak
- U U | - UU | - UU | - U U | - U U | - U
a ritmuskövető, melyben a lábhatár egybeesik a szóvégekkel (itt holodaktilikus sorral kombinálva, penthémimerész metszettel):
s látni az ablakon át, hogy a fegyveres őrszemek árnya
- U U | - U U | - | | U U | - U U | - U U | - U
a szapphikus, melyben az első és utolsó láb spondeus:
Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet
- - | - U U | - U U | - U U | - U U | - U
a periodikus - ütemeit felváltva alkotja daktilus és spondeus (tehát DSDSDS), az antikvitás pásztorjátékainak kedvelt sormetszetével, a bukolikus dierézissel:
Este van, egy nappal rövidebb, lásd, ujra a fogság
- U U | - - | - U U | - - | | - UU | - -
s a fegyvertánc-hexameter (DDSDDS):
Bomba sem érte talán? S van, mint amikor bevonultunk?
- U U | - U U | - | | - | - U U | - U U | - -
A három fennmaradó sorfajta (a spondaikus, melyben az 5. ütem spondeus; a holospondaikus és a lépcsőzetes, melyben az egymást követő szavak szótagszáma emelkedik) ritkább mind a magyar, mind a világirodalomban. Találhatunk egy szabálytalan homéroszi fajtát is, az ún. puha hexametert, melyben (az első, vagy mint itt) a 4. láb trocheus:
Rásüt a hold, s fényében a drótok ujra feszülnek
- U U | - - | - U U | - U | - U U | - U
Több sorban alkalmaz bukolikus dierézist vagy cezúrákat (mint penthémimerész, harmadtrocheusi vagy hephthémimerész metszet), a hidak közül pedig a hellenisztikus korban kötelezővé tett Hermann-hidat (eszerint nem lehet szóvég a 4. láb két rövid szótagja közt):
Jóhírt vár, szép asszonyi szót, szabad emberi sorsot
- - | - - | - U U | - U U | - UU | - U
A másik 18 sor ritmikája is kifogástalan, ha szabályszerûséget nem is állapíthatunk meg bennük. Csodálatra méltó egy embertelen világ teremtette embertelen helyzetben fegyelmezett, pontos időmértékes sorokat megcsendíteni. Akárcsak a szavak, a mérték is jelentést közvetít. A forma zártsága tendencia Radnótinál a fenyegetettség-érzés, a világ elaljasodásának növekedésével. Egyfajta védelmet biztosít a költőnek, segítségével a tragikumot mintegy eltávolítja, kirekeszti a költészet értékőrző világából, rendezi a széttartani kívánkozó szálakat. Õ maga fogalmazott így egy 1934-es tanulmányában (Jegyzetek a formáról és a világszemléletről): "a formálás utolsó ítélet a dolgok felett"; "egységet teremtés minden széthúzóból".
A barakk belsejében szemlélődő költő a költemény kezdő szakaszában a hitvest szólítja meg, s prousti technikával kapcsolja ide őt újból az ódai befejező szakaszban: a cigaretta ízéről tudatába ötlő csók emléke juttatja eszébe szerelmesét, akihez a záró sor végső kiáltását is intézi, a keretes szerkezet által - a kötött versforma és a tábor eleve korlátolt világa mellett - még inkább zárttá téve a vers egészét. A kedves többszöri megszólítása, a monologikus párbeszédek, a leíró részek, a hármas tagolás s a feleségéhez fûzött verszáró vallomás (mely ideidézi Horatius Kibékülés címû, Radnóti által lefordított versének utolsó sorát: "csak véled tudok én halni is, élni is") a mûfajt az episztolához közelíti.
Sajátos szerkesztéssel és egyben mûfajváltozással van tehát dolgunk, melyet megízlelhettünk a theokritoszi idill puritán lélegzésétől a vergiliusi modulációkon, hangnemváltásokon át a modern világ kényszerûségéből adódó tragikus sorshelyzet kiszámíthatatlanul összetett strukturáltságáig.


JEGYZETEK

1 Második ecloga, 1941. április 27.
2 Ld. pl. Faludi Ferenc számozott eclogái
3 Szül. i. e. 300-ban, Szicíliában
4 Szül. i. e. 70-ben, Észak-Itáliában
5 Szerb Antal, A világirodalom története, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1962, 83. l.
6 Szepes Erika, "mint fatörzsből gyönge ága". Radnóti Miklós baráti köréről= R. M. és kora, szerk. dr. Gordon Győri János, ELTE R. M. Gyakorlóiskola, Bp., 2003., 228-240. l.
7 Hérodotoszt (i.e. 485-425 körül) a történetírás atyjának szokták nevezni.
8 Szepes Erika-Szerdahelyi István, Verstan


KÉPZÕMÛVÉSZET
TASNÁDI ATTILA

Gyurcsek Ferenc mûvészete

Gyurcsek Ferenc lassanként életmûvé terebélyesedő szobrászi munkásságát, mint minden jelentékeny mûvészeti teljesítményt, többfelől is meg lehet közelíteni. Kvalifikálhatjuk a mûvészi koncepció, a vállalt eszmeiség oldaláról, szemlélhetjük a formai megvalósítás, a kifejezés színvonalát nézve is, sőt vizsgálhatjuk a tekintetben, hogy munkái milyen feladatot vállalnak, milyen funkciót töltenek be a gyakorlatban. Akármelyik nézőpontot válasszuk is, a Gyurcsek-oeuvre minősége megkérdőjelezhetetlennek tûnik. Ez a mûvészet életigazságok megfogalmazására és kimondására hivatott, s választott problémakörének imponáló állandóságán belül egyre sajátosabb és merészebb formalátással és kompozíciós megoldásokkal képes meglepni. Pályakezdésétől az ember és a világ viszonya foglalkoztatja, azokat az élethelyzeteket nyomozza, amelyek révén az egyén alakítója saját és közössége sorsának.
Nem véletlen, hogy elsősorban a közösségi célú, monumentális feladatokhoz vonzódik, s ha megbízás híján olykor kis- és középméretekben gondolkozik, akkor is a köztéri megjelenítés lehetősége lebeg a szeme előtt. Innen, hogy kisléptékû dolgait is monumentális erő, robusztus lélegzetvétel feszíti - szobrai szinte kikövetelik maguknak a teret, a távlatokat. Ezt a benyomást nyomatékosítják anyagai is, melyek között kitüntetett szerepet kap a márvány, a vas és a beton. Eddig kivitelezett tucatnyi köztéri alkotása, élükön a szolnoki Tanúheggyel jelentékenyen kitágították az emlékmûről alkotott addigi elképzeléseinket.
Előadásmódja formanyelvileg az összefoglalás és az egyszerûsítés, gondolatilag pedig az általánosítás felé halad, kevéssé a konkrétumok, inkább az ezekből leszûrhető törvényszerûségek és tendenciák megjelenítése érdekli. A szobrot építményszerûen, ám a tárgyi világ formarendjétől sem elrugaszkodva alakítja ki, s erkölcsi és társadalmi nézeteinek, szociológiai felismeréseinek reprezentálójaként hasznosítja. Gyakorta élt a futuristák mozdulatfázisokra építő plasztikai fogásaival: a szobrok egész csoportját mintázta meg ebben a dinamikus, a formákat megsokszorozó stílusban. A szobrok egyes elemeinek e ritmikus megismétlésével egyfelől növelni szándékozott a kifejezendő gondolat súlyát, másfelől - főként a köztéri szobrok esetében - oldani az alkotást övező geometrikus városkép egyhangúságát.
A szegment-elfordulások nyüzsgő és kiáltó dinamikája, a karok, lábak, arcok hatványai a nyolcvanas években tömbökké sûrûsödnek - a soktestû mozdulat egyetlen erőteljes hullámveréssé csomósodik. Tőmondatszerû, tiszta jelentés, olykor csaknem emblémává, képletté szigorodott tartalmi és formai koncentráció jellemzi a korszak mûveit, melyekben a történelemformáló indulat fogalmi mibenléte, tömegbázist teremtő és világképet formáló tartalma nyer kifejezést. Ilyen típusú munkái voltaképpen plasztikai effektusok közbeiktatásával megvalósított vizuális hasonlatok, melyek értelmét nem a megjelölt tárgy és a jel közötti realisztikus analógia biztosítja, hanem az úgynevezett hatásforma, amely asszociációkeltő ereje folytán mélyebb és összetettebb valóságtükrözésre képes, mint a természeti forma.
Kubisztikus építettségük okán ebbe a mûcsoportba kell sorolnunk Gyurcsek munka- és munkásábrázolásait is, amelyek nem munkástípusok vagy munkamozzanatok szimpla leképezései, hanem a munkaviszonyban is megjelenő társadalmi változások fantáziagazdag megjelenítései. Hőseit munkaeszközök társaságában, ipari formákat idéző szerkezetek, állványok, vastraverzek között tevékenykedve láttatja, mintegy szembesítve az emberalakot az általa formált környezettel. Munkásai nem rabjai, hanem élvező urai a munkának, tudják, hogy hatalom van a kezükben, amelynek birtokában modern Prometheuszként megforgathatják a világot.
Az évtized végének fejleményei, a rendszerváltozással együttjáró ellentmondások a szakmai problémák felé terelik mesterünk érdeklődését, ezek keretében próbálja meg tisztázni, újragondolni életelveit. Egy látszólag semleges, ám valójában nagyon is célzatos tartalmú plasztikai alakzat, a lovasszobor mellett állapodik meg, annak is egy dinamikus, vágtató változata mellett. A ló, mint tudjuk, ősidők óta a szabadság és az ifjúság szimbóluma, rohanása a szárnyalás, a tér és az idő legyőzésének a szinonimája. Vitathatatlan, hogy a lovasszobrok egyre szaporodó ciklusa a téma ilyen értelmezését is megengedi, mindamellett ezek a szobrok bizonyos drámaiságot is hordoznak. Ez a drámaiság éppen formai karakterükben érhető tetten.
Ha ugyanis végiggondoljuk felépítésük mikéntjét, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy voltaképpen "stabil mobilokról" van szó, azaz a lovak és lovasok száguldása nagyon is behatárolt, helyhezkötött. Megmintázásuk improvizatív módja szembenáll axiómatömörségû térbehelyezésükkel. A kontraszt érzékeltetése, nem kétséges, tudatos: az álmok és a realitások összeütközését példázza. Azt nevezetesen, hogy manapság a jobbító indulatok is falakba ütköznek, amely falakat mi magunk emeljük önzésből, közömbösségből, igénytelenségből.
Gyurcsek Ferencet nyomasztja ez a helyzet, mert szárnyalni, cselekedni, alkotni akar. Mert nem kenyere a megalkuvás. Indulatos mûvészetét ezért nemcsak nagyrabecsüljük, de a lehető legtisztességesebbnek is tartjuk. Mert az igazi mûvészet mindig alternatíva-állítás, az ember magasabbra emelkedésének szorgalmazása.
S ezt akkor is szorgalmazni kell, ha pillanatnyilag nincs realitása. Enélkül ugyanis nincs mihez mérnünk magunk.
 
 
0 komment , kategória:  3. Liber libri versgyűjtemény  
Címkék: megfogalmazására, asszociációkeltő, igénytelenségből, halikarnasszoszi, ajándékvásárlást, szavalóversenyre, alapkövetelménye, kikeresztelkedés, elképzeléseinket, nélkülözhetetlen, kvalifikálhatjuk, diplomaszerzések, közállapotainkat, világirodalomban, pásztorverseinek, közbeiktatásával, megkérdőjelezése, csiszoltságukat, valóságelemeket, megbonthatatlan, keresztapaságra, pályakezdésétől, eidüllionjaiban, tehetősebbeknél, ellenpólusaként, harmincnegyedik, megízlelhettünk, kényszermunkára, családtagjainak, naturalisztikus, helyzetképekben, végighallgatták, bizonytalansága, felismeréseinek, törzsversenyzők, disszonanciával, ünnep fénye, hivatalos állami, egyházi ünnepek, korral együtt, utóbbi kettő, karácsonyfa alatt, ebédre-vacsorára feltálalt, érettségi jutalma, meghitt köszöntések, amerikai filmekből, meleg gyertyafény, parádésabb tortatû, gyalázatos eredményû, egyik legavatottabb, nemzeti értékeket, annak anyagát, Gyurcsek Ferenc, Gizella Lapu, AQUINCUMI KÖLTÕ, SZEPES ERIKA, József Attila, Magyar Tudományos Akadémia, Szabó Lőrinc, Aquincumi Költőverseny, Aquincumi Múzeumok, Aquincumi Költőversenyeknek, Aquincumi Múzeum, Trigonon Együttes, Papp János, Rigó Béla, Gyimesi László, Varga Rudolf, Payer Imre, Boldogh Dezső, Udvardy Balázs, RIGÓ BÉLA, Földes Péter, PAYER IMRE, Haza Atyja, GYIMESI LÁSZLÓ, VARGA RUDOLF, Rettegés Királya, BOLDOGH DEZSÕ, MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS, TAÁBORY JÁNOS, MIHOLICS TÍMEA, Radnóti Miklós, Mélyen Tisztelt Professzor Uram, Szeretném Professzor Urat, Zolnai Bélához, Lager Heidenauban, Magyarországon Radnótinak, Kerényi Károly, Trencsényi-Waldapfel Imrét, Tóth Árpád Társaság, Radnóti Miklóst, Vergilius Bucolicájára, Horatius Kibékülés, Faludi Ferenc, Szerb Antal, Magvető Könyvkiadó, Szepes Erika, Gordon Győri János, ELTE, Szepes Erika-Szerdahelyi István, TASNÁDI ATTILA, Gyurcsek Ferencet,
Új komment
Név:
E-mail cím: ( csak a blog tulajdonosa látja )
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
JövőPláza
Angry Birds Star Wars: Telepods 2 db-os készlet 213 - Hasbro
2.620 Ft
 
BOOM Deluxe céltábla poszter készlet 1.
3.771 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Grilltisztító kefe
3.890 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Samsung UE65F9000 UHD 3D Smart LED TV
Akciós ár: (–9%) 1.194.884 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Chili női jelmez - 40-es
7.160 Ft
 
Kézi készítésű egyedi üveg medál nyaklánccal
3.334 Ft
 
Wader: Micimackó fémnyelű zöld kerti lapát
1.151 Ft
 
Lazer Racerz Challenger - Skyscraper: kisautó+pálya játékszett
3.890 Ft
 
Wader: Ariel fémnyelű kék kerti lapát
1.151 Ft
 
Party lufi 12db-os 14 cm
160 Ft
 
Dörr Spiral Album 19,5x19,5, STYLE Mini
Akciós ár: (–9%) 1.420 Ft
 
Sanghaj Kína 500 db-os puzzle
1.420 Ft
 
Verdák Villám McQueen 68 db-os iskolakezdo szett
2.690 Ft
 
RC Sky Wizzard SmartLink távirányítós helikopter 2-féle - Silverlit
12.910 Ft
 
még több termék
Címkék: Angry Birds Star Wars, BOOM Deluxe, Samsung UE65F9000 UHD, Smart LED TV, Lazer Racerz Challenger, Dörr Spiral Album, STYLE Mini, Sanghaj Kína, Verdák Villám McQueen, Wizzard SmartLink, grilltisztító, távirányítós, nyaklánccal, nyaklánccal, nyaklánccal, nyaklánccal, iskolakezdo, nyaklánccal, nyaklánccal, nyaklánccal, helikopter, játékszett, challenger, skyscraper, készítésű, készítésű, készítésű, készítésű, smartlink, micimackó, silverlit, készítésű, készítésű, készítésű, fémnyelű, fémnyelű, telepods, céltábla, sanghaj, mcqueen, kisautó, készlet, készlet, wizzard, samsung, poszter, racerz, jelmez, egyedi, egyedi, deluxe, egyedi, egyedi, spiral, verdák, villám, hasbro, egyedi, puzzle, egyedi, egyedi, medál, medál, birds, kerti, ariel, medál, wader, wader, szett, lazer, angry, album, lapát, style, medál, pálya, smart, party, medál, chili, medál, lapát, medál, kerti,
Véleményezd!
10.22. 23:33 Szijjártó: Washington támogatja Közép-Európa energiabiztonságát
10.22. 21:43 EU-tisztújítás - Áder: a Juncker-bizottság számíthat Magyarország támogatás...
10.22. 21:33 Férfi kosárlabda NB I - Nagy hátrányból fordított a Sopron
10.22. 21:23 Október 23. - Tóbiás: ma is küzdeni kell a szabadságért
10.22. 21:13 Elszállították a XXIII. kerületben talált robbanótesteket
10.22. 21:13 OKtóber 23. - Riba András László történész kapta a Kátay-ösztöndíjat
10.22. 21:13 A tervezettnél hamarabb teljesítették az űrben a "takarítói" feladatokat az...
10.22. 21:03 Női röplabda NB I - A Vasas és a Békéscsaba is magabiztosan győzött
10.22. 21:03 Férfi röplabda NB I - Kecskeméti siker
10.22. 20:53 Balassagyarmat lesz a Nógrád megyei önkormányzat székhelye
Tudjátok ?
Nógrád megyében melyik város a megyeszékhely ?
Mit épít a selyemmadár?
Mikor lesz a legközelebbi rezsicsökkentés szerintetek?
Miért blokkolja a képtár tvnclient feltöltést a gépem?
Mi a véleményetek az Internet adóról?
még több kérdés
ReceptBázis
Csokoládé likőr
Sajtleves hagymával
Harcsapaprikás
Rakott karfiol
Fahéjas Gofri
Almás szelet
Bárányfilé gorgonzola mártással
Mazsolás rizs
Fonott kakaós kalács
Magozott meggybefőtt
még több recept
Blog Címkék
30 mondat az angyalokról 19.  Kevesen mernek megkérdezni a d...  Csirkemell baconbe fokhagymá...  Lisa0  Ludi Delfino  Szuperhősök  Ludi Delfino  Árvai Attila Ittam  Csodás napot  Szép jó reggelt  Szép PNG kép...  Tallóztam...  Beüvegezték az Eiffel-torony e...  Internet adó  Ludi Delfino  Hozzányúlni tilos!  A szépség próbája  Lapu Gizikétől  Személyes erő  Alphonse de Lamartine ŐSZ  2008: A Fidesz hallani sem aka...  Szeretettel - Látogatóimnak!  Kohut Katalin: Megsárgult lapo...  Öregedést késleltető és betegs...  Ludi Delfino  Szklerózis multiplex ellen  Öregedést késleltető és betegs...  Nincs Cím  Sajó Sándor: Magyarnak lenni  Óda egy mai celebről  Őszi kép  Adni  A várakozás öröme  Szép PNG kép...  Puha mézes puszedli  Ma 224 éve született...  Sajó Sándor: Magyarnak lenni  Ludi Delfino  Zselésfejű Washingtonban barch...  Végtelen percek  Asszony a tükör előtt  Beüvegezték az Eiffel-torony e...  Kohut Katalin: Szivárvány-üzen...  Gyümölcsleves  A szegfűszegről...  Leleszi Balázs Károly: FELAJÁ...  Nincs Cím  Károlyi Amy - Szó  Végtelen percek  Szép álmokat kedves Ismerőseim...  Nincs Cím  Mamától  ezüstkolloid  Máté 12,36  Kohut Katalin: Szivárvány-üzen...  Alphonse de Lamartine Búcsú G...  Jó éjt barátaim!!  Szép napot  Aranyosi Ervin: Mondd ki!  Hárs László: Levél az erdőből  Immunrendszer erősítő  Bocsánatot nyertél  Ma 224 éve született...  Kellemes legyen a nap hátralev...  Medvehagyma  Tudtam, hogy eljössz... Ősz!  Most egy kicsit  Nincs Cím  Játékos kis róka  kocsmában 990  A Filippi levél margójára  Köszöntelek kedves LÁTOGATÓ  Nincs Cím  Csend  Lapu Gizikétől  Halloween  Halálos nászút  14, magyarország......  Ági mama megjjött  Ludi Delfino  Uram, Imádkozom...  Éjfél után itéletidő jön a pir...  Őszi dal  Sajó Sándor: Magyarnak lenni  Személyes erő  14, magyarország......  Cica kényelem...  Kellemes, szép estét!  Uram, Imádkozom...  Céklalé. Csodás ital..........  A Fidesz ismét hazudni fog az ...  Egy kicsi mag 5 jótékony hatás...  Kevesen mernek megkérdezni a d...  Nincs Cím  Tudtam, hogy eljössz... Ősz!  Egy régi cicces kép.....  Láthatatlan  Nem azért kaptad  No és ez??  A dráma olyan mint az élet 
Bejegyzés Címkék
ünnep fénye, hivatalos állami, egyházi ünnepek, korral együtt, utóbbi kettő, karácsonyfa alatt, ebédre-vacsorára feltálalt, érettségi jutalma, meghitt köszöntések, amerikai filmekből, meleg gyertyafény, parádésabb tortat&#251, gyalázatos eredmény&#251, egyik legavatottabb, nemzeti értékeket, annak anyagát, költő versei, címben ígért, idei Aquincumi, beérkezett pályam&#251, enyémhez hasonló, akadályozó tényezők, költőverseny napját, elmúlt évek, küzdésre mindig, közönség szeretete, versenyzők között, újonnan jöttekre, színhely ismét, tőlük megszokott, előadást antik, nyilvános versenyre, korábbi évekhez, most először, versenybe kapcsolódott, helyezésért lehetett, verseny csak, támogató m&#251, pártoló irodalmi, jelképes díjak, emlékeztetés tárgyiasult, győztesek kezébe, ünnep fényét, ünnepi pillanatokat, előadás élvezete, versenyszellem izgalma, megmérettetés kihívása, társadalmi zs&#251, rendező Papp, díjkiosztás utáni, előadók nemcsak, dobogós helyezések, először indulók, baráti közelség, aquincumi nyári, országos méret&#251, mord téli, igazi ünnep, összetartozás érzése, nemes vetélkedés, sorok közt, szende hazugság, igét odavágni, jövőnk üres, hajdani jegyződ, jövő csak, egyén érdeke, hajléktalanok szétrongyolt, szenátus látja, római rétornak, életnek látszó, vesztes alhat, vesztes mondhatja, vesztes veszíthet, történelem fapados, rögbarna magzati, igazság megmutatja, magasságok cselédlépcsőjén, legfelső emeletre, sanda törvény, káosz rendjére, sorsárahagyott ember, pusztítás sustorgása, lesz majd, véges megpendíti, kegyetlen képzelet, emberi harcok, postás hozza, végtelen &#251, hullám mintha, körúton isteni, jelennek díszei, térhez illik, ablak alatt, metrót római-lomból, hold alagútján, mondataid fénysebesen, lélek zárva, hold odakint, másik naprendszerbeli, szürkés macskákat, , ,
2014.09 2014. Október 2014.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 34 db bejegyzés
e év: 1040 db bejegyzés
Összes: 79684 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2170
  • e Hét: 49309
  • e Hónap: 309465
  • e Év: 4790966
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.