|
|
|
2020-05-19 20:28:31, kedd
|
| |
| |
A csontritkulásnak nevezett állapotban a bontó és építő szakaszok közötti összhang felbomlik és ennek következtében a csontokat alkotó szerves és szervetlen alkotórészek azonos arányban csökkennek.
Ezzel csökken a csontok ásványianyag-tartalma és rugalmassága is. Mikroszkópos vizsgálatokkal kimutatták, hogy a csontokat felépítő csontgerendák vastagsága lecsökken és a gerendák közötti távolság megnő. Súlyos következményként csonttörések jönnek létre.
Csontritkulás esetén a csontszövet szerkezete kórosan megváltozik. Egészséges felnött szervezetben a csontépítö és -lebontó folyamatok állandó egyensúlyban vannak, melyek következtében a csontok tömege és szerkezete változatlan marad. A csontszövet saját sejtjeit csontépítö és csontlebontásban részt vevö óriássejtek alkotják, míg a sejtek közötti állomány szerves és szervetlen részre tagolódik.
Csontritkulás esetén az egységnyi térfogatú csonttömeg csökken, miközben a szerves és szervetlen állomány aránya megmarad. Noha előre jelezhető, hogy kik fognak csontritkulásban megbetegedni, hiszen a hajlamosító tényezők ismertek (pl. sovány testalkat, kevés tejtermék fogyasztása, dohányzás, kevés testmozgás stb.), mégis többnyire csak akkor figyelünk fel a már kialakult bajra, amikor komoly, vissza nem fordítható elváltozások, csonttörések is kialakultak. Leggyakrabban a csigolyák magassága csökken, súlyos esetben a csigolyák összeroppanása a testmagasság csökkenéséhez, jellegzetes tartás kialakulásához vezet.
Ebben a betegségben is a korai felismerés és a megfelelő kezelés ad lehetőséget a súlyosabb esetek megelőzésére. Ismeretes, hogy a csontritkulás következtében kialakult csonttörések (csigolyatörés, combnyaktörés stb.), valamint a törések nyomán kialakult egyéb elváltozások súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezethetnek.
Etiológia: Az emberi szervezet 206 különálló csontból áll. A csontok 70%-ban szervetlen ásványi anyagokat és kisebb részben szerves anyagokat tartalmaznak.
Ezen anyagok speciális szerkezete adja a csontok szilárdságát és rugalmasságát.
A csontszövetben csontépítő és csontfaló sejtek helyezkednek el, ezek biztosítják a csontszövet állandó átépülését. Az egészséges csontszövetben a két sejtcsoport munkája egyensúlyban van, tehát ugyanannyi épül fel, mint amennyi lebomlik.
Ezek az egymással ellentétes, ugyanakkor összehangoltan történő folyamatok közül mindig a csontfaló sejtek bontanak először, majd ezt követi a csont újraépítés.
A csontritkulás lehet önálló állapot, de kialakulhat más betegség következtében is.
Egyaránt érinti mindkét nemet és bármelyik életkorban jelentkezhet.
A más betegséggel kapcsolatosan kialakuló csontritkulást másodlagosnak, míg az önállóan jelentkezőt elsődlegesnek hívjuk.
Elsődleges csontritkulás:
Az elsődleges csontritkulást tovább oszthatjuk: egyrészt a nőknél, a változó korba jutáskor néhány év alatt létrejövő csontvesztésre - a postmenopauzális csontritkulásra - és az idős korban jelentkezö időskori csontritkulásra.
Nemcsak az életkor, hanem a csontban mikroszkóppal látható elváltozások alapján is különbséget lehet tenni az elsődleges csontritkulást alkotó két csoport között. Férfiakon a (praesenilis = időskor előtti) csontritkulás lényegesen ritkábban fordul elő, mint nőkön. Ennek oka az eleve nagyobb csonttömeg, a rövidebb várható élettartam, valamint az, hogy a férfiakban nincs hirtelen csökkenő nemi hormontermelés.
Csontritkulás a női változó korban
45-60 éves korban, tehát a "változókor"-ban jelentősen emelkedik. A szivacsos csontállomány csökken és emiatt a csigolyatörések a jellemzőek, főként a háti és az ágyéki csigolyák területén: a csigolyák magassága csökken, felső, határoló csontlemezük beroppan. A törés kialakulásának helye a meggyengült csont minőségével függ össze.
Időskori csontritkulás:
Ebben a típusban a csontépítő sejtek mennyisége és tevékenysége csökken. Szintén jellemző a törések megjelenése, mivel itt a szivacsos és a kérgi (hosszú csöves csontokban található) csontállomány is azonos mértékben csökken: csigolya- és combnyaktörések keletkeznek, gyakoribbá válnak a csuklótörések is.
Kinél gondolhatunk a csontritkulás kialakulására ?
A postmenopauzális (azaz "változó kor" utáni) csontritkulás oka az egyik jellegzetes női hormonnak (az ösztrogénnek) a változó korban kialakuló hiánya. Mégis, szerencsére nem minden menopauzába került nőben alakul ki ez az állapot. Vannak olyan hajlamosító, úgynevezett rizikótényezők, amelyek elősegítik a csontritkulás kialakulását.
Ilyen például a:
családon belüli halmozott előfordulás - tehát nagymamának, édesanyának is volt már csontritkulása
dohányzás
mértéktelen kávéfogyasztás
jelentős mennyiségü, tartós alkoholfogyasztás
elégtelen kálcium és D-vitamin tartalmú táplálkozás
mozgásszegény életmód
sovány, "könnyű" csontozatú testfelépítés
korán bekövetkezett természetes, vagy művi (méh- és petefészekmütét) változó kor
más idült betegség (például krónikus sokízületi gyulladás)
egyes gyógyszerek (például szteroidkészítmények) tartós szedése
Másodlagos csontritkulás:
Egyes mozgásszervi, "reumás" betegségek, főleg a sokízületi gyulladások, belgyógyászati betegségek, például máj- és vesebetegségek, a belső elválasztású mirigyek (pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese) betegségei, asztma, gyulladásos bélbetegségek, egyéb olyan zavarok, amikor a kálcium felszívódása nem megfelelő, okozhatnak szintén csontritkulást. Tartósan mozdulatlanságra kárhoztatott, ágyhoz kötött betegeken is kialakul, ezt a folyamatot látjuk akkor is, ha egy-egy végtag törés után tartósan gipszben van.
Anamnézis: Milyen tünetei vannak a csontritkulásnak?
A kezdeti tünet - terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom - annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy gyakran oda sem figyelnek rá. Sok esetben nem is kezdődő elváltozásnak, hanem a fáradtságnak tulajdonítják. Mivel állandó panaszokat csak a későbbi időszakban okoz, így szinte észrevétlen alakul ki a már maradandó elváltozás.
A későbbi időszakban a vezető tünet szintén a fájdalom. Jellegzetes egyrészt a hirtelen kis erő behatására létrejövő éles fájdalom, amely lehet az éppen létrejövő csigolyatörés vagy beroppanás, vagy csak egészen kicsi, szemmel nem is látható csontgerendatörés következménye. Az állandó, terheléskor erősödő hát- és derékfájdalom az izmok, szalagok feszüléséböl jön létre. Gyakori panasz, hogy a betegek nem tudják a hátukat tartani.
Az orvos a vizsgálatkor a háti domborulat fokozódását, a testmagasság jelentős csökkenését észleli - pl. meghosszabbodik a betegek ruhája, kabátja. A háti görbület fokozódása következtében az ágyéki görbület elsimul, a hátizomzat és a szalagok megfeszülnek, a hasizmok pedig megnyúlnak, elengednek. A has elődomborodik, a bordák alsó részei közelednek a csípőlapátokhoz, súlyos esetben el is érhetik azokat, ezzel is növelve a panaszokat. Jellegzetes lesz tehát a beteg testtartása, mivel a test egyensúlyát csak úgy tudják megtartani, hogy könyökeiket hátrahúzzák, vagy hátratett kézzel állnak. Sokan a nap végére egyre jobban előregörnyednek, mivel ilyenkor az izmok már annyira elfáradnak, hogy nem képesek a gerincet egyenesen tartani. Ennek köszönhetően megváltozik a gerinc terhelése. Előrehaladott esetben a járás is bizonytalanná válik. Következményként kis erőbehatásra csonttörések jönnek létre, leggyakoribbak a csigolyák, a combnyak és a csukló törése.
Diagnosztikus eljárások: Hogyan lehet megállapítani a csontritkulást?
A betegséget a kezdeti panaszok, a beteg vizsgálata, a hajlamosító tényezők kikérdezése és különböző vizsgálatok alapján kezdeti időszakban általában a reumatológus állapítja meg.
Rosszabb esetben egy elszenvedett csonttörés kapcsán derül ki a betegség.
Laboratóriumi vizsgálatok
Egyrészt a szervezet kálcium-foszfor anyagcseréjére adnak felvilágosítást, másrészt az egyéb betegségekhez társuló csontritkulás felderítésében van szerepük.
Röntgenvizsgálatok
A röntgenfelvételeken láthatóak a csontok és bizonyos mértékig megítélhető mésztartalmuk normális, vagy csökkent mennyisége. Azonban a csontveszteségnek el kell érnie a 30 - 40%-ot ahhoz, hogy a röntgenen látható legyen a különbség, ezért érthetően ez a módszer a kezdeti, még jóval kisebb mértékű csontritkulás felderítésére nem alkalmas.
Hogyan vizsgáljuk a csont ásványianyag-tartalmát, a csontsűrűséget ?
A hagyományos röntgenfelvételek alapján tehát nem állapítható meg pontosan a csontsűrűség.
Pontos mérésre szolgálnak a csontsűrűségmérőkészülékek, amelyek segítségével nagy pontossággal meghatározhatjuk a test különböző részein a csontok ásványianyag-tartalmát.
Leggyakoribb mérési helyek a csukló, a gerinc és a combnyak. A mért érték összehasonlításra kerül
az azonos nemű, egészséges, teljes csonttömeggel rendelkező 30 éves népcsoport csontsűrűségével.
A készülékek röntgensugárzással működnek, elsősorban a rizikótényezőkkel (lásd előbb) rendelkező emberek csontsűrűségének mérésére használják.
A csontritkulás megállapításához azonban nem elég ez a műszeres vizsgálat, ezen túlmenően gondos klinikai és laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van.
Milyen sűrűn kell ezeket a vizsgálatokat megismételni ?
A röntgensugárzással működő, modern készülékek sugárterhelése kicsi, körülbelül az ágyéki gerincről készített hagyományos röntgenfelvételkor kapott sugárterhelés 3% - a. Ebből következik, hogy a vizsgálat az egészségre ártalmasság tekintetében korlátozás nélkül megismételhető - kivételt a terhesek képeznek, akiken a vizsgálat elvégzésére nem kerülhet sor. A mérések pontatlansága és a csontleépülés évi várható változása miatt egy éven belüli megismétlésének nincs értelme. A vizsgálatok szükségességét orvosának kell eldöntenie, a rizikótényezők alapos feltérképezése alapján.
Terápia: A kialakult csontritkulás kezelése:
A kezelés egyszerre több támadásponton történik és függ a csontritkulásban szenvedő betegek korától, aktuális állapotától.
Csonttöréssel szövődött esetekben műtét, gipszelés, fektetés, fájdalomcsillapítás lehet az elsődleges, panaszt alig okozó esetekben az aktív mozgásterápián van a hangsúly.
Mindannyiunkra vonatkoznak a megelőzés étrendi és mozgásterápiás ajánlásai.
Étrend:
A www.reumatologia.hu oldalon a Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány weboldalán, a betegtájékoztató menüponton belül a Csontritkulás témakörnél étrendi táblázatot talál.
Fizioterápia:
A fájdalomcsillapító, az izmok vérkeringését javító elektromos kezelések fontos kiegészítői a gyógyszereknek. Ahogyan a fentiekből is kitűnik, legfontosabb azonban a naponta, rendszeresen végzett speciális gyógytorna, mely kiegészíthető víz alatti tornával és úszással is. Ez az izomzat karbantartására, a csontok ásványianyag-tartalmának növelésére és a csonttörések utáni rehabilitációra is kiválóan alkalmas.
Gyógyszeres kezelés:
A gyógyszeres kezelés megtervezése alapos szakértelmet kívánó feladat. Ezt bízza mindenkor kezelőorvosára, ne hallgasson az ismerősökre. A csontritkulás elleni gyógyszeres kezelést két alapvető csoportra oszthatjuk. Az egyik a felborult csontújraképződés egyensúlyát állítja helyre, míg a másik fő feladata a fájdalom csillapítása. A hosszú ideig ható szerek egyik csoportja a csontfaló sejtek működését csökkenti, másik a csontfelépítést serkenti. Igen fontos, hogy az aktív D-vitamin készítmények kivételével a normál táplálkozás mellett is a többi szerhez kiegészítőként kálcium szedése ajánlott.
Mostanában megelőzésként és kezélésként is alkalmaznak hormonokat, főleg a nők változó kori csontritkulásában, ezt a reumatológus és a nőgyógyász közösen állítja be és ellenőrzi.
Fájdalomcsillapítóként számos gyógyszer alkalmazható. Igen jó hatásúak a különböző külső bedörzsölők, melyeknek nemcsak gyógyszer-, hanem hőhatásukat (meleg, hideg érzet) is jól ki lehet használni a feszülő lágyrészek (izmok) bedörzsölésekor.
Mozgásterápia:
Csontsűrűségméréssel igazolták, hogy a rendszeresen végzett izomerősítő torna fokozza a csontok ásványianyag-tartalmát. További hatása: a gerinc alaki változásainak megakadályozása, illetve a már kialakult elváltozások esetén azok javítása. A rendszeresen erősített hát- és hasizomzat mintegy természetes fűzőként veszi körül a gerincet, javítja tartását, csökkenti a feszülésből származó fájdalmat és védi a csigolyákat a különböző külső erőkkel szemben, csökkentve a törések kialakulásának veszélyét. Az egészséges izomzat kifejlesztésére és fenntartására rendszeres torna végzése szükséges. A tornát végezhetjük csoportosan - esetleg gyógytornász vezetésével, vagy különböző gyógytornakazetták irányításával (ma már audio- és videokazetták egyaránt kaphatók).
Az úszás, ezen belül a hátúszás előnyös.
Segédeszközök:
Főleg az idősebb emberek mozgásának biztonságosabbá tétele céljából ajánlatos a bot, esetleg a járókeret használata. Szintén az idősebb emberek számára ajánljuk a különböző hosszúságú gerincfűzők alkalmazását. A fűzők nagyobb megterhelés esetén stabilizálják, megtartják a gerincet, javítják a testtartást, átmenetileg pótolják a hiányzó, vagy legyengült izomzatot. Rendelkezésre áll fürdőkádba tehető ülőke, fürdéshez kapaszkodók, kádba és kád elé tehető gumiszőnyegek, jó szolgálatot tesznek a szőnyeg csúszásgátlók a szobában is.
Fontos tanácsok:
A csontritkulásban szenvedő beteg
1. ne emeljen, cipeljen, kerülje a hajolást
2. sajátítsa el a gerinckímélő életmódot
3. óvakodjon az eleséstől; járását - ha szükséges - segédeszközzel tegye biztonságossá, rendezze át lakását úgy, hogy minden könnyen elérhető legyen
4. tornásszon rendszeresen
5. ússzon rendszeresen
6. sokat tartózkodjon a szabad levegőn, sétáljon gyakran, táncoljon, biciklizzen
7. figyeljen oda táplálkozására
8. nagyobb megterhelés esetén hordjon füzőt
9. kerülje a megerőltető, tartós terhelést, találja meg a munka és a pihenés közötti helyes arányt
10. tartson állandó kapcsolatot kezelőorvosával és gyógytornászával.
Segíthet az előrehajolás megakadályozásában a megfelelő magasságú vasalódeszka, konyhai munkaasztal kialakítása. A székre tett jó háttámasz is pihentet, fájdalmat csökkent.
Prevenció: Hogyan előzhető meg a csontritkulás?
A megelőzés alapja a lehető nagyobb csonttömeg elérése.
Ezt viszont már gyermekkorban kell elkezdeni.
Ha már saját magunk nem is tudunk mindig sokat tenni, de gyermekeink és unokáink egészséges nevelésével elérhető, hogy a később esetleg csontritkulásban szenvedők köre számottevően csökkenjen. Ebben főleg a rizikótényezők elkerülésének és az egészséges életmódnak van jelentős szerepe.
Forrás : Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csontritkulás... |
|
|
|
Címkék: postmenopauzális, csontsűrűségének, gyógytornászával, csontsűrűségével, következményként, csontritkulásnak, csontlebontásban, csontritkulásban, megállapításához, betegtájékoztató, meghatározhatjuk, mozdulatlanságra, biztonságosabbá, megakadályozása, combnyaktörések, kifejlesztésére, kezelőorvosával, előregörnyednek, csigolyatörések, bedörzsölésekor, rehabilitációra, karbantartására, meghosszabbodik, felvilágosítást, petefészekmütét, csontfelépítést, csontritkulásra, megismétlésének, csípőlapátokhoz, anyagcseréjére, csontsűrűséget, felderítésében, összeroppanása, segédeszközzel, kialakulásához, csontritkulást, csontritkulásnak nevezett, csontokat alkotó, csontokat felépítő, gerendák közötti, csontszövet szerkezete, csontok tömege, csontszövet saját, sejtek közötti, egységnyi térfogatú, hajlamosító tényezők, csigolyák magassága, csigolyák összeroppanása, testmagasság csökkenéséhez, korai felismerés, megfelelő kezelés, súlyosabb esetek, Magyar Reumatológia Haladásáért Alapítvány,
|
|
|
|
|
|
| csontritkulásnak nevezett, csontokat alkotó, csontokat felépítő, gerendák közötti, csontszövet szerkezete, csontok tömege, csontszövet saját, sejtek közötti, egységnyi térfogatú, hajlamosító tényezők, csigolyák magassága, csigolyák összeroppanása, testmagasság csökkenéséhez, korai felismerés, megfelelő kezelés, súlyosabb esetek, csontritkulás következtében, törések nyomán, emberi szervezet, csontok 70%-ban, csontok szilárdságát, csontszövetben csontépítő, csontszövet állandó, egészséges csontszövetben, egymással ellentétes, csontfaló sejtek, csont újraépítés, csontritkulás lehet, önállóan jelentkezőt, elsődleges csontritkulást, változó korba, postmenopauzális csontritkulásra, idős korban, csontban mikroszkóppal, eleve nagyobb, rövidebb várható, férfiakban nincs, szivacsos csontállomány, ágyéki csigolyák, törés kialakulásának, meggyengült csont, csontépítő sejtek, törések megjelenése, csontritkulás kialakulására, egyik jellegzetes, változó korban, csontritkulás kialakulását, sokízületi gyulladások, belső elválasztású, kálcium felszívódása, folyamatot látjuk, kezdeti tünet, fáradtságnak tulajdonítják, későbbi időszakban, vezető tünet, éppen létrejövő, hátukat tartani, háti domborulat, testmagasság jelentős, betegek ruhája, háti görbület, ágyéki görbület, szalagok megfeszülnek, hasizmok pedig, bordák alsó, beteg testtartása, test egyensúlyát, gerincet egyenesen, gerinc terhelése, csukló törése, kezdeti panaszok, beteg vizsgálata, reumatológus állapítja, elszenvedett csonttörés, szervezet kálcium-foszfor, egyéb betegségekhez, röntgenen látható, hagyományos röntgenfelvételek, test különböző, mért érték, azonos nemű, csontritkulás megállapításához, műszeres vizsgálat, vizsgálatokat megismételni, ágyéki gerincről, egészségre ártalmasság, terhesek képeznek, vizsgálat elvégzésére, mérések pontatlansága, éven belüli, vizsgálatok szükségességét, rizikótényezők alapos, kialakult csontritkulás, kezelés egyszerre, csontritkulásban szenvedő, aktív mozgásterápián, megelőzés étrendi, betegtájékoztató menüponton, izmok vérkeringését, izomzat karbantartására, csonttörések utáni, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
48 db bejegyzés |
| e év: |
529 db bejegyzés |
| Összes: |
49322 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3563
- e Hét: 8408
- e Hónap: 39894
- e Év: 244595
|
|
|
Offline
