Regisztráció  Belépés
pircsi09.blog.xfree.hu
"Érkezz sírva, majd gyakorold a nevetést s mosollyal távozz" /Fodor Ákos/ Papp Irén
1936.09.25
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 121 
Csak azok boldogok, kik szívből szeretnek...
  2017-05-25 09:54:24, csütörtök
 
 
Aranyosi Ervin
...... .......Csak azok boldogok, kik szívből szeretnek...

Lehetsz milliomos, lehet zsáknyi pénzed,
lehet a másikat kevesebbnek nézed.
Lehet, hogy kincsekből építed világod,
de ez illúzió! Egyszer majd belátod.
Ahol pénz az isten, holtak ott a lelkek,
a földi pokolban sosem ünnepelnek.
Örök a sötétség, nincsen fény, csak árnyék,
betegség és közöny, mindaz, ami vár még...
Mert a szeretetet nem pótolja semmi.
Ne hidd, hogy anélkül tudnál gazdag lenni!
Üres lenne szíved, meghalna a lelked,
csak azok gazdagok, kik szívből szeretnek.
Őrizd hát magadban a szeretet csodáját,
Viseld az arcodon, a mosolyod báját.
Ne sajnáld másoktól, oszd úton-útfélen!
Nyáron árnyat adjon, melegítsen télen...
Amit megszereztél oszd szét a világnak,
s hiszem, hogy holnaptól, boldogabbnak látlak.
Kincseket, ha meghalsz, nem vihetsz magaddal,
bánj hát bőkezűbben a jó indulattal.
A felhalmozott pénz, nem teremt világot!
Ültess hát kertedbe fákat és virágot!
Lásd meg körülötted a csodát, a szépet,
akard megismerni, miről szól az élet.
Mert a szeretetet nem pótolja semmi.
Ne hidd, hogy anélkül tudnál gazdag lenni!
Üres lenne szíved, meghalna a lelked,
csak azok boldogok, kik szívből szeretnek		  
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Meghitt szavak
  2017-05-24 22:00:53, szerda
 
 

Tompa László:

Meghitt szavak egy elköltözötthöz


Lenge felhőkkel szembe a hold
Telten, kigyúlva lohol -
Ki úgy szeretted az éjt, anyám,
Most látod-e ezt valahol?

Mert vagy valahol, - annak, ki volt,
Nem-lenni nem is lehet.
Nincsen hova tűnj, - térben a Nincs
Nem találhat teret.

Még soha ezt nem tudtam így,
Mint most és ennyire
Élőnek nem éreztelek,
Halállal olyan tele.

Élet, s halál: két-egy titok,
Léttelenek külön -
Az éjben titkos áramok
Kerengnek, - kör-körön.

Az éjben titkos áramok
Futkosnak, - mind üzenet!
Oh, te is üzensz nekem, tudom,
És nyújtod jó kezedet.

Csak nyújtsad is, - nézd lelkemet:
Riadtan tántorog - -
Mostanság annyi borzalom ölt:
Kétségek, undorok!

Zúgó fejem csitulni megint
Egy jó ölet keres -
És erre kié jobb, mint akinek
Saját szíve is sebes?!

Megszenvedtünk! Te miattam, - én
Mindig csak más miatt.
Ideje is, hogy végre veled
Legyen a te rossz fiad.

Veled, te borús, te jó, te - Anya!
Egyetlen-igaz-szerető!
Soha nem kérő, csak mindig adó,
Szívéből etető!

Oh, most is etess, hiszen akkora
Nagy inségben vagyok!
Hires dacom omladék, erőm
Egészen elhagyott.

S bízni sem tudok, tudva, hogy
Torz lehet és hamis
A szentségnek hitt legnagyobb
Asszonyi áldozat is.

Fogj kézen hát és el se bocsáss,
Maradj meg gyámolomul
Lelkemről úgyis mind, ami súly
Tán nemsokára lehull.

Jó lesz a magasba, gáttalanul,
Majd együtt siklani -
Ha nem béklyóznak végre a föld
Sötét hatalmai.

Itt hagyni e dúlt bolygót, melyen
Már semmisem segit -
Itt: sárba haló szép fényeit,
Békétlen embereit.

Suhanni, cikázni fölfelé,
- Mint képzelet: oly szaporán -
Hintázni szédítő-sebesen
Csillagok fényfonalán.

Így jutni világba, mely csupa csend
És béke, - mély fehér . . .
S ahonnan a fénynek is talán
Kell száz év, míg ide ér!

Erélyi Helikon 1933.		  
 
0 komment , kategória:  Tompa László  
Tanács
  2017-05-24 21:58:28, szerda
 
 
Túróczy Zoltán:
...... .............Tanács



Ma még tiéd körülötted minden.
Adhatsz belőle. Adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.
És nem lesz többé tiéd semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár...
Mit maga köré épített egy élet,
Nem több mint összeomló kártyavár.
Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú.
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája,
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.
Hajolj hát hozzá, amíg beszélhetsz,
Harmatként hulljon szerető szavad:
Mert jön egy nap, hogy elnémul ajkad,
És soha többé nem fakad.
Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget.
Ma letörölhetsz verejtéket, könnyet.
Oh, most segíts, ha teheted.
Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg soha többé már.
De ma még tiéd körülötted minden.
És adhatsz, adj hát annak, kinek nincs.
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.
Csak az lesz tiéd, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér.
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Véled marad, s örökre elkísér.		  
 
0 komment , kategória:  Túróczi Zoltán  
Ne kérd...
  2017-05-24 21:56:14, szerda
 
 
Földváry István:
...... ............Ne kérd . . .


Ne kérdd, ne kérdd, ki vagy te nékem,
Azt el nem mondhatom csak érzem.

Sokszor szívembe nézek s látom
Te vagy az én egész világom.

Neved ezernyi változatban
Ég ott - örökre olthatatlan.

S bár annyi sok édes szavam van,
Az mind kevés hogy elmondhassam.

Csak ráborulva vállaidra
Csak édesen könnyezve, sírva,

Hallgatni tudnék, mert úgy érzem.
Nincs arra szó - ki vagy te nékem ! . .

Esztergom és Vidéke, 1883.		  
 
0 komment , kategória:  Földvári István  
Egyedül voltam és árván
  2017-05-24 21:48:34, szerda
 
 
SZABÓ PACSIRTA ÉVA.
...... ........Egyedül voltam és árván

Iskolába járni szeretnék én újra
Ahol a tanár a leckét táblán mutatja
Tanulni minden nap ahogy csak lehet
Hogy magabiztos,tanult felnőtt legyek.

Most már tudom így kellett volna
De gyermekfejjel az ember másként gondolja
Hiába volt a tanárok kérlelése
Rám nem hatott egyetlen mondatuk se.

Azt hittem hogy már felnőtt vagyok
Én már az élethez mindent tudok
Most már hiába szánom-bánom
Helyemet a világba nem találom.

Mivel egyedül voltam és árván
Nem volt ki úgy igazán beszélje rám
De így már nem is tanulhattam volna
Mert pénzt kellett keresnem az élet dolgaira.

Pedig ha a szüleim éltek volna
Biztosan meglett volna oldva
De nem volt segítség,így nem tehettem mást
Gyermekként dolgoztam a nehéz munkát.

Rossz volt árván,nem is volt kedvem
De az élet kiválasztott, segített engem
Segített, mert hát itt vagyok!
És nektek még verset is írhatok.

2017.május.20.		  
 
0 komment , kategória:  Szabó Pacsirta Éva  
Egyedül voltam és árván
  2017-05-24 21:48:27, szerda
 
 
SZABÓ PACSIRTA ÉVA.
...... ........Egyedül voltam és árván

Iskolába járni szeretnék én újra
Ahol a tanár a leckét táblán mutatja
Tanulni minden nap ahogy csak lehet
Hogy magabiztos,tanult felnőtt legyek.

Most már tudom így kellett volna
De gyermekfejjel az ember másként gondolja
Hiába volt a tanárok kérlelése
Rám nem hatott egyetlen mondatuk se.

Azt hittem hogy már felnőtt vagyok
Én már az élethez mindent tudok
Most már hiába szánom-bánom
Helyemet a világba nem találom.

Mivel egyedül voltam és árván
Nem volt ki úgy igazán beszélje rám
De így már nem is tanulhattam volna
Mert pénzt kellett keresnem az élet dolgaira.

Pedig ha a szüleim éltek volna
Biztosan meglett volna oldva
De nem volt segítség,így nem tehettem mást
Gyermekként dolgoztam a nehéz munkát.

Rossz volt árván,nem is volt kedvem
De az élet kiválasztott, segített engem
Segített, mert hát itt vagyok!
És nektek még verset is írhatok.

2017.május.20.		  
 
0 komment , kategória:  Szabó Pacsirta Éva  
Szendergő pillanat
  2017-05-24 21:44:39, szerda
 
 
Tóth János Janus:
...... .............Szendergő pillanat




Futórózsa áll ablakom alatt,
szendereg szirmain a pillanat,
fények takarják a csöppnyi időt,
aludj csak, tedd párnáddá a jövőt!
Szellő ringat, alszol, s én álmodom,
képzelet hintáz a hajló ágakon,
tövis tövén huncut harmatgyerek
csillogó szeme kuncogós kerek.
Megcsúszik a csepp, szárcsúszdán rohan,
pitypangra huppan, amely színarany.
Árnyék ballag, szirmon botlik lába,
megriad a pillanat a félhomályba,
és elillan, mint a rózsa lelke,
álmom is leejt, s itt hagy sietve.		  
 
0 komment , kategória:  Tóth János Janus  
A gyemekkor
  2017-05-24 21:35:50, szerda
 
 


Csorba Piroska:
...... ........ A gyermekkor

Mikor ,,kacsalábon" jár a két cipőd,
Mikor méretlen és örök az időd;
Mikor az ajtókilincshez ágaskodni kell,
Mikor az asztalt alig éred el;

Mikor a játékból soha nem elég,
Mikor a képzelet világot tár eléd;
Mikor a homokból lisztet szitálsz,
S a sárból édes csokitortát csinálsz;

Mikor úgy lépsz az útszéli pocsolyákba,
Mint vörös szőnyegre a mesék királya;
Mikor látod még az angyalt karácsonykor,
És látod a nyuszit kinézni a Holdból;

Mikor kavicsot gyűjtesz tenyeredbe,
És drágább neked, mintha arany lenne;
Mikor a sötét szobában még rémek lapulnak,
Mikor tündére van fának, fűnek, kútnak;

Mikor csupa horzsolás és kék folt a lábad,
Mikor fakockákból építed a házad;
Mikor megeteted gondosan a babát,
És sztetoszkóppal hallgatod - hasát ;J

Mikor királyfi vagy, bátor, hős, vitéz,
Ha az udvarra egyedül kimész;
Mikor homokból tornyos várat emelsz,
Mikor a kérdésre kérdéssel felelsz;

Mikor - ha mást sírni látsz - sírva fakadsz,
Mikor még biztosan tudod, mit akarsz;
Mikor anyu ölében nyom az álom el,
És édesen alszol, mint lábasban a tej;

Mikor jót lovagolsz a nagyapa térdén,
S a cigarettáról azt hiszed: kis kémény;
Mikor még mindenből minden lehet,
S hatalmas sátornak látod az eget;

Mikor a mennydörgéstől megriadsz,
S dobogó szívvel anyuhoz szaladsz;
Mikor a mesékből soha nem elég,
És kérve kéred, hogy mondják újra még;

Mikor kezétcsókolomot köszönsz a libáknak,
És azt hiszed: a szél csinál frizurát a fáknak;
Mikor a fészkéből kiesett csupasz verebet
Megsiratod, és kis sírba temeted;

Mikor megmásznivaló minden magaslat,
És kíváncsivá tesz fiók, ajtó, ablak;
Mikor számolod, hogy hányat kell aludni,
Míg a születésnapodig el fogsz jutni;

Mikor a papírcsónak tengerjáró hajó,
És a kabátzsebedben lakik egy manó;
Mikor egy nap százszor kérdezed: miért,
És senki-senki sem szid meg ezért;

Mikor minden cicáról azt hiszed, leány,
És a kutya? - Az fiú mindahány!
Mikor lábadra próbálod anyu cipőjét;
S boldogan pipiskedsz: igaz kicsit bő még;

Mikor lopva belesel a tükör mögé,
Tán ott van valaki - az arcod az övé;
Mikor bújócskát játszva azt hiszed:
Senki nem lát, ha behunyod szemed;

Mikor a betűk még érthetetlen ábrák,
És a könyvekben csupa csoda vár rád;
Mikor összerajzolod a hófehér falat,
És sehogysem érted, miért nem szabad;

Mikor a léggömbökről tudod: égre szállnak,
És titkokat súgsz este a babádnak;
Mikor a fürdőkád neked a tenger,
S te a kapitány vagy, samponhabos fejjel;

Mikor még azt hiszed, hogy lehetetlen nincs,
Mikor még nem tudod: a képzelet a kincs;
A gyermekkor múlik, mint a nyár,
Mire rájössz, hogy volt - már tovaszáll;

De ha a szívedben helyet adsz neki,
Onnan a felnőttkor ki nem űzheti. 		 
 
0 komment , kategória:  Csorba Piroska  
Veled megöregedni
  2017-05-24 17:41:37, szerda
 
 


Kun Magdolna
........Veled megöregedni


Veled szeretnék megöregedni,
s majdan együtt hallgatni az esti csendeket,
melyek szótlanul is elmesélik nekünk
a megmásíthatatlan boldog éveket.

Szeretném örökbe fogadni szép tekinteted,
megbújni benne, mint egykor hajdanán,
s a benne meglapuló csillagfényű könnyet
ajkamhoz emelni, hadd csókolja szám.

Szeretném kezed fogni, néha remegőn is,
így sétálva körbe-körbe az ódon helyeket,
s majd így lépve át magunkat a levélhulló őszbe,
hogy egyazon idő legyen, mi avarba temet.

Mert te értem születtél, és én érted születtem,
minket úgy alkotott Isten két keze,
hogy általa legyünk kincsei egymásnak,
s abban örök időt nyerjen az élet értelme.

Nekünk együtt kell élni, és együtt kell halni,
külön-külön már úgy sem léteznénk,
ezért fogd a kezem, és el ne engedd soha,
mert én, míg élek, szorítom a tiéd.		  
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
A május mágiája
  2017-05-23 17:17:59, kedd
 
 
Mécs László:
...... ......A május mágiája


Mesék arany narancsa, a Hold, harminc napig függ
az éj fekete fáján, míg teljesen megérik.
Nyár, ősz, tél útvesztőin egy évig kell bolyongnunk,
míg ránknevet a Május tünékeny, bűvös bája,
hogy hőssé villanyozzon. És azt mondják a bölcsek,
hogy a boldogságunkra a sírig várni kell.

Most itt a Május újra! S én döbbenten gyanakszom,
hogy mindez csak varázslat. Hogy mint a délibábot
a gyilkos sivatagra, valaki valahonnan
valami égi gépből vetíti ezt a pompát
s a szemfényvesztés tüntén minden közönybe szürkül
és nagy szomorúságba akár a sivatag.

Valaki rávetíti a semmi-ibolyákra
a lila illat-álmot, a szürke almafákra
a rózsaszín derűket, madár hangszallagokra
a füttyök hang-betűit, a gyanútlan szüzekre
a szerelem varázsát, a férfi-veritékre
a boldogság-szivárványt. Micsoda mágia!

Most ujjongani kéne s valami visszarángat.
A fű, fa és az ember tövében ott az árnyék!
Alattomos settengés. Orgyilkos tőrü kémje
a bánat-maffiának mind, mind! Földön lapulnak
titkos jellel beszélnek! Csak jeladásra várnak
s egy éjjel összefogva megölik a tavaszt.

Két napja, hogy kezdődött egy őszi barackfámnak
a megbűvöltetése. A május mágiája
csodát csinált a lombján. Vidám barnácska bőrén
szép lelke átderengett piros szemérem színű
mennyasszonyi ruhának. S ma darabokra tépve
találtam a ruháját a földön véresen!

Nemcsak a földi fákra leskel a szomorúság.
Sárból gyúrt életemre az Isten rávetíti
a ragyogó kegyelmet. Micsoda szent virágzás
ruhája ring a lelken! De lengő délibábnál
elfújhatóbb, esendőbb! Mögöttem ott az árnyék!
Orgyilkos arccal setteng sarkam mögött a Bűn!

Nehéz a lét! A Holdra harminc napig kell várni,
amíg csodának érik az éj fekete fáján.
Nyár, ősz, tél útvesztőin egy évig kell bolyongni,
míg ránk nevet a Május tünékeny bűvös bája
hogy hőssé villanyozzon. És azt mondják a bölcsek,
hogy a boldogságunkra a sírig várni kell!!

Erélyi Helikon 1933.		  
 
0 komment , kategória:  Mécs László  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 121 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 121 db bejegyzés
e év: 178 db bejegyzés
Összes: 4920 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1058
  • e Hét: 10439
  • e Hónap: 37561
  • e Év: 183344
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.