Caesar megérkezett Rómába, de dühös is volt érte, s néhány nap múlva már ismét égett a vágytól, hogy Achaiába utazhasson. Edictumot is adott ki, amelyben kijelentette, hogy távolléte nem tart sokáig, s hogy a közügyek emiatt semmiféle kárt nem szenvednek. Ezután az augustianusok társaságában, akik között Vinicius is ott volt, a Capitoliumra ment, hogy szerencsés utazásukért áldozatot mutasson be az isteneknek. De másnap, amikor Vesta templomát látogatta meg, történt valami, ami minden szándékát megmásította. Nero nem hitt az istenekben, de félt tőlük, különösen a titokzatos Vesta olyan félelemmel töltötte el, hogy az istenség és a szent tűz láttára haja hirtelen égnek meredt rémületében, fogai összekoccantak, reszketés futott végig minden tagján, s a véletlenül éppen a háta mögött álló Vinicius karjába rogyott. Gyorsan kivitték onnan, át a Palatinusra, ahol - noha azonnal teljesen magához tért - egy álló napig nem hagyta el az ágyat. Általános nagy csodálkozásra azt is kijelentette, hogy az utazást későbbi időre halasztja, mert az istenség, titkos úton, óva intette a sietségtől. Egy órával később már Róma-szerte közhírré tették a népnek, hogy Caesar, látván a polgárok bánatos arcát, irántuk érzett atyai szeretetéből itthon marad velük, hogy osztozzék örömeikben és balsorsukban. A nép örült ennek az elhatározásnak, mert most már biztosan tudta, hogy a cirkuszi játékoktól és a gabonaosztástól el nem esik, tömegek verődtek össze a Palatinus kapui előtt, s kiáltozva éltették az isteni Caesart, aki abbahagyta az augustianusaival való kockázást, s így szólt:
- Igen, el kellett halasztani; az Egyiptom és a Kelet fölötti uralom el nem kerülhet, tehát Achala sem vész el számomra. Átvágatom a korinthusi Isthmost, s Egyiptomban akkora szobrokat állítunk, hogy a piramisok elbújhatnak mögöttük. Építtetek egy hétszerte nagyobb szfinxet, mint amelyik Memphis mellett a sivatagba bámul, de a magam arcát faragtatom ki rá. A későbbi századok csak erről a szoborról és rólam fognak beszélni.
- Építettél már magadnak költeményeiddel nem hétszerte, de háromszor hétszerte nagyobb szobrot, mint a Cheops piramisa - jelentette ki Petronius.
- Hát énekemmel? - kérdezte Nero.
- Bárcsak lehetne neked akkora szobrot emelni, mint a Memnoné, de olyant, amely napfelkeltekor a te hangodon szólna! Az Egyiptomot érintő tengereken mindörökké nyüzsögnének a hajók, s rajtuk három világrész tömegei hallgatnák énekedet.
- Sajnos nincs, aki ezt meg tudná csinálni - sóhajtott fel Nero.
- De azt megteheted, hogy bazaltba véseted magad, amint a quadrigát hajtod.
- Igaz! Ezt meg is teszem!
- S megajándékozod vele az emberiséget!
- Egyiptomban feleségül veszem Lunát, aki özvegy, s igazi isten leszek.
- Nekünk pedig csillagokat adsz feleségül, s mi majd új csillagképet alkotunk, melyet Nero csillagképének fognak nevezni. Vitelliust azonban a Nílussal házasítsd össze, hogy a vízilovak ki ne vesszenek. Tigellinusnak pedig ajándékozd oda a sivatagot, hadd legyen a sakálok királya...
- Hát nekem mit szánsz? - kérdezte Vatinus.
- Áldjon meg Apis! Olyan játékokat rendeztél számunkra Beneventumban, hogy semmi rosszat nem kívánhatok neked: szabj egy pár cipőt a szfinxnek, mert a mancsai megdermednek a harmatos éjszakákon, azután majd a templomok előtt sorakozó kolosszusokat látod el lábbelivel. Mindenkinek meglesz ott a megfelelő hivatása. Például Domitius Afer, akinek becsületessége közismert, pénztáros lesz. Szeretem, Caesar, hogy Egyiptomról ábrándozol, de elszomorít, hogy elhalasztottad az utazást.
De Nero így felelt:
- A ti halandó szemetek semmit sem látott, mert az istenség az előtt marad láthatatlan, aki előtt akar. Tudjátok meg, hogy mikor Vesta szentélyében voltam, az istennő maga állt meg mellettem s a fülembe súgta: "Halaszd el az utazást." Olyan váratlanul történt ez, hogy megrémültem, pedig hálát kellene adnom az isteneknek, hogy ennyire oltalmukba fogadtak.
- Mindnyájan megrémültünk - jelentette ki Tigellinus -, Rubria Vesta-szűz pedig elájult.
- Rubria! - kapta fel a szót Nero. - Milyen hófehér a nyaka.
- De látásodra elpirul, isteni Caesar...
- Úgy van! Ezt magam is észrevettem. Csodálatos! Egy Vesta-szűz! Minden Vesta-szűzben van valami isteni, s Rubria nagyon szép.
Itt egy pillanatra elgondolkozott, aztán megkérdezte:
- Mondjátok meg, miért félnek az emberek jobban Vestától, mint a többi istentől? Mi az oka ennek? Íme, engem is elfogott a félelem, pedig főpap vagyok. Csak arra emlékszem, hogy összecsuklottam, s bizonnyal hanyatt estem volna, ha valaki fel nem fog. Ki volt az?
- Én - jelentkezett Vinicius.
- Ó, "bősz Aresem"? Beneventumban mért nem voltál velünk? Úgy hallottam, beteg voltál, s valóban, arcod megváltozott. De azt is hallottam, hogy Kroton meg akart gyilkolni? Igaz ez?
- Igaz... és eltörte a karomat, de megvédtem magam.
- Tört karral?
- Egy barbár segítségemre sietett, aki erősebb volt Krotonnál.
Nero csodálkozva nézett rá:
- Erősebb Krotonnál? Nem tréfálsz? Kroton volt a legerősebb ember, most pedig az aethiopiai Syphax az.
- Azt mondom, Caesar, amit tulajdon szememmel láttam.
- Hol van az az igazgyöngy? S nem ő lett a Liget királya?[117]
- Nem tudom, Caesar, mert aztán eltűnt a szemem elől.
- Azt sem tudod, milyen nemzetből való?
- El volt törve a karom, tehát nem kérdezhettem ki semmi felől.
- Keresd és találd meg őt nekem.
Erre Tigellinus is megszólalt:
- Én vállalkozom rá.
De Nero továbbra is Viniciushoz beszélt:
- Köszönöm, hogy felfogtál. Ha elesem, betörhettem volna a fejemet. Valamikor jó cimbora voltál, de a háború, és a Corbulo alatti szolgálat óta egy kicsit elvadultál, s valahogy ritkán látlak.
Aztán kis ideig hallgatott, majd így folytatta:
- Hogy van az a leány... akinek kissé keskeny a csípője... akibe szerelmes voltál, s akit elvettem Auluséktól, és neked adtam?
Vinicius zavarba esett, de Petronius ebben a pillanatban segítségére sietett:
- Fogadom, uram, hogy már elfelejtette - szólt. - Nem látod zavarát? Kérdezd meg, hány szeretője volt azóta, s nem kezeskedem róla, hogy erre is meg tud felelni. A Viniciusok jó katonák, de még jobb kakasok. Ezeknek egész baromfiudvar kell. Büntesd meg ezért, uram, s ne hívd meg a lakomára, amelyet Tigellinus ígér nekünk, tiszteletedre Agrippa taván.
- Nem, azt nem teszem. Bízom Tigellinusban, hogy ott baromfiudvarban éppen nem lesz hiány.
- Hiányozhatnak-e onnan a Gráciák, ahol Ámor jelen van? - felelte Tigellinus.
De Nero panaszkodni kezdett:
- Gyötör az unalom! Az istennő akaratából itt maradtam Rómában, de ki nem állhatom. Megyek Antiumba. Fojtogatnak ezek a szűk utcák, ezek a düledező házak és szennyes sikátorok. A bűzös levegő egészen a házamig és kertemig hatol. Ah, ha valamilyen földrengés elpusztítaná Rómát, ha egy haragvó isten a földdel egyenlővé tenné, majd megmutatnám, hogyan kell felépíteni egy várost, amely a világ fővárosa és az én székhelyem.
- Azt mondod, Caesar, "ha egy haragvó isten elpusztítaná a várost", így van? - kérdezte Tigellinus.
- Így, hát aztán?
- Hát te nem vagy isten?
Nero unottan legyintett, majd így szólt:
- Majd meglátjuk, mit rendezel nekünk Agrippa taván. Aztán megyek Antiumba. Ti mindnyájan kicsinyek vagytok, tehát nem értitek, hogy nekem nagy dolgokra van szükségem.
Azzal behunyta szemét jelezvén, hogy pihenni kíván. S az augustianusok valóban kezdtek is elszéledni. Petronius Viniciusszal távozott, s így szólt hozzá:
- Szóval hivatalos vagy a mulatságra. A Rőtszakállú lemondott az utazásról, de a városban jobban fog tombolni, mint bármikor, s úgy elterpeszkedik itt, mint a saját házában. Te is igyekezz a tombolásban feledést és szórakozást találni. Az ördögbe! Meghódítottuk a világot, hát jogunk van mulatni. Te, Marcusom, nagyon szép fiú vagy, s részben ennek tulajdonítom irántad való vonzalmamat. Az ephesusi Dianára! Ha látnád összenőtt szemöldöködet és arcodat, amelyen kiütközik a quirisek vére! Amazok olyanok melletted, mintha szabadosok lennének. Úgy van! Ha nincs az a vad vallás, Lygia ma már a házadban lenne. Csak próbáld meg még egyszer azt bizonygatni nekem, hogy azok nem ellenségei az életnek és az embereknek... Jól bántak veled, s azért hálás lehetsz nekik, de a te helyedben gyűlölném azt a vallást, s ott keresném a gyönyöröket, ahol meg lehet találni. Ismétlem, szép fiú vagy, s Rómában hemzseg a sok elvált asszony.
- Csak azon csodálkozom, hogy még nem fáradtál bele ezekbe a dolgokba - felelte Vinicius.
- Ki mondta ezt neked? Már régen belefáradtam, de hát én nem vagyok már olyan fiatal, mint te. Egyébként nekem vannak más kedvteléseim, amelyek nálad teljesen hiányoznak. Szeretem a könyveket, te pedig nem szereted; szeretem a költeményeket, téged pedig untatnak; szeretem a vázákat, a gemmákat, sok olyan dolgot, amire te rá sem nézel; szokott fájni a derekam, neked pedig nem; végül felfedeztem Eunikét, míg te semmi ilyesmit fel nem fedeztél... Nekem jó itthon a mesterműveim között; belőled viszont sosem faragok esztétát. Én tudom, hogy az életben már semmi többet nem találok annál, amit találtam, viszont te magad sem tudod, hogy még mindig reménykedel és keresel. Ha a halál kopogtatna ajtódon, minden bátorságod és szomorúságod ellenére is csodálkoznál, hogy meg kell halnod, hogy már itt kell hagynod ezt az árnyékvilágot; én pedig úgy fogadnám a halált, mint szükségszerűséget, azzal a tudattal, hogy nincs a világon olyan élvezet, amit meg ne kóstoltam volna. Nem sietek vele, de nem is fogok vonakodni, mindent megteszek azonban, hogy az utolsó percig vígan éljek. Vannak a világon vidám szkeptikusok is. Én a sztoikusokat ostobának tartom, de a sztoicizmus legalább megedzi az embert, ellenben a te keresztényeid szomorúságot hoznak a világra, ami olyan az életben, mint a természetben az eső. Tudod, mit tudtam meg? Azt, hogy a Tigellinus által rendezendő ünnepségeken, az Agrippa-tó partján örömházakat állítanak fel, s a legelőkelőbb római házak nőit hordják oda. Nem akadhatna közöttük legalább egy, aki elég szép lenne ahhoz, hogy megvigasztaljon? Lesznek közöttük szüzek is, akik először lépnek ki a világba... mint nimfák... Ilyen a mi római császárságunk... Már meleg van! A déli szél felmelegíti a vizeket, s már nem fogja lúdbőrössé tenni a mezítelen testet. Te pedig, Narcissus, tudd meg, hogy olyan egy sem akad, aki neked ellenállhatna. Egy sem: még Vesta-szűz sem.
Vinicius a fejét verdeste tenyerével, mint akit folyton egyetlen gondolat foglalkoztat.
- Ahhoz szerencse kellene, hogy egy ilyenre bukkanjak...
- S ki tette ezt, ha nem a keresztények!... De akiknek kereszt a jelvényük, azok nem is lehetnek másfélék. Hallgass meg: Görögország szép volt, s megteremtette a világ bölcsességét, mi megteremtettük az erejét, s mit gondolsz, mit teremthet meg az a vallás? Ha tudod, világosíts fel, mert Polluxra mondom, én nem is sejtem.
Vinicius vállat vont.
- Azt hinné az ember, attól félsz, hogy fel találom venni a keresztény vallást.
- Attól félek, hogy el találod rontani az életedet. Ha nem tudsz olyan lenni, mint Görögország, légy olyan, mint Róma: uralkodj és élvezz! A mi őrületeinkben éppen azért van bizonyos értelem, mert ez a gondolat rejlik bennük. A Rőtszakállút megvetem, mert görögnek bohóc. Ha rómainak tartaná magát, én igazat adnék neki abban, hogy megengedi magának a tobzódást. Ígérd meg, hogyha most hazamégy, s valami keresztényt találsz ott, kioltod rá a nyelvedet. Ha Glaucus, az orvos lesz az, ő még csodálkozni sem fog rajta. Viszontlátásra az Agrippa-tavon.
Egy Kis történelem
Kr.e. 16 000
A madarasi vadásztábor feltárásánál elkülöníthetőek a családi szálláshelyek, a településen nagyméretű tűzhelynyomokat találtak a régészek.
Kr. e. 14 000
Mamutvadászok (Keleti-Gravette kultúra) táboroztak Szeged-Öthalomnál.
Kr.e. 7-6. évezred fordulóján
A Balkán felől érkező népcsoport (Körös kultúra) élelemtermelő gazdálkodást folytat. A közel-keleti eredetű búzaféléket, Kis-Ázsiából és a Földközi-tenger keleti partvidékéről származó juh, kecske, valamint szarvasmarha, sertés és kutya fajtákat honosít meg. Falvaik a part mentén húzódtak (Maroslele, Deszk, Hódmezővásárhely-Gorzsa, Pitvaros, Tiszasziget, Szeged-Gyálarét, Röszke). Ők készítettek a Kárpát-medencében először agyagedényeket.
Kr.e. 6. évezred második felében
A Maros völgyétől északra (Hódmezővásárhely, Tisza-Maros szöge) a vonaldíszes edények népe (Tére-parti csoport) irtásos, talajváltó földművelést folytatott. A Marostól délre (Szőreg, Deszk, Tiszasziget) az égei-mediterrán hagyományokat követték, talajváltó gazdálkodást űztek, voltak már temetőik, településeiket több száz éven keresztül lakták (Vinča kultúra). A két kultúra egymásra hatásából új szokású közösség (Szakálháti kultúra) született. A régészeti hagyatékban a lakóhalmok (Tápé-Lebő) és a kalapált réz ékszerek (Csanytelek-Újhalastó, Csongrád-Bokros) jelentenek különlegességet.
Kr.e. 5. évezred első felében
Az Alföld legjelentősebb újkőkori kultúráját a Tisza kultúra népe teremtette meg. Városias jellegű, tell településeiken (Tápé-Lebő, Hódmezővásárhely-Kökénydomb, -Gorzsa, Szegvár-Tűzköves) laktak. A sírjaikat családi elkülönítésben tárták fel a régészek. A férfiak társadalmi és gazdasági jelentősége megnőtt, ezt mutatja a tűzkövesi Sarlós isten.
Kr.e. 5. évezred vége, 4. évezred eleje
Nagyállattartó pásztortörzsek éltek a Dél-Alföldön (pl.: a mai Szentes, Szeged és Hódmezővásárhely környékén). Temetőiket hosszú időn keresztül használták (Tiszapolgári és Bodrog-keresztúri kultúra). A Szeged-szilléri rézkincs a Dél-alföldön a fémkorszak beköszöntét jelzi.
Kr.e. 4. évezred vége-3. évezred elején
Keleti-steppei, lótartó pásztortörzsek (okkersíros kurgánok népe) az Alföld legnagyobb újkőkori építményeit, a kunhalmokat (Szentes-Besenyőhalom, Ibolyáshalom, Törökhalom, Nagycsészárné halma, Kincsesdomb, Ásotthalom, Vágotthalom, Feketehalom, Zöldhalom) gyakran vezéreik temetkezési helyeként emelik. A halotthamvasztásos temetkezés, a tráciai-makedóniai bronzkori edényformákkal való hasonlóság új nép (Báden-Péceli kultúra) megjelenésére (Röszke, Klárafalva, Vajhát, Tápé-Lebő, Kiszombor, Deszk, Baks, Ószentiván, Ópusztaszer) utal.
Kr.e. 3. évezred második harmada, 2. évezred közepén
Bronzkori falvak (Makó, Ada, Nagyrévi, Pitvaros csoport) voltak a jellemző településfajták. Előkelőik sírjaiban keleti mintázatú aranykorongot (Óbéba, Pitvaros, Mokrin) bronz diadémot (Törökkanizsa) találtak. Létrejött a helyi szokásrendszert kialakító Maros kultúra. A folyók mentén (Tiszaug, Sövényháza, Klárafalva, Szőreg, Deszk) tellszerű települések húzódtak. Ismét voltak lakóhalmok (Klárafalva-Hajdova), gazdag aranymellékletű sírokba (Szőreg) temetkeztek. Több évszázadon át békésen gazdálkodtak, búzát, árpát, rozst, kölest termesztettek, állatokat tartottak, fölmenő falú, nyeregtetős családi házakban laktak.
Kr.e. 2. évezred
Bevágta a medrét a Tisza és a Maros.
Kr.e. 13. században
Nyugatról foglalták el a Kárpát-medencét a lovasnomádok (Halomsíros kultúra). Nagy temetők (Dorozsma, Kömpöc, Bogárzó, Bilisics, Szentes-Nagyhegy, Tápé-Széntéglaégető) maradtak utánuk.
Kr.e. 12. században
Újabb népmozgás közepette új dél-alföldi közösség (Csorva csoport) alakult ki. A Tiszától a Dnyeperig egységes szokású népesség (Gáva kultúra) élt. Erődített központjaik (Orosháza-Nagytatársánc) a törzsi államok állandó háborúzásairól tanúskodnak.
Kr.e. 11-8. században
Európa legfejlettebb bronzművessége a Kárpát-medencében volt.
Kr.e. 8-7. században
A szkíták iráni eredetű elődei érkeztek az Alföldre. Sírjaik (Szeged-Öthalom, Algyő, Lebő, Szőreg) leletei között már vas fegyverek, valamint ékszerek és lószerszámok vannak.
Kr.e. 6-5. század folyamán
A régi szkíta-kori települések helyett új központok jelentek meg. Nagy temetők (Szentes-Vekerzug, Csanytelek, Sándorfalva) maradtak utánuk. Hérodotosz az agatürszoszok földjeként nevezi meg a Marostól északra fekvő területet, a délre eső oldalon a szigünnák éltek. A Tisza és a Maros folyó neve is talán tőlük származik.
Kr.e. 4-3. században
Kelták éltek a Dél-Alföldön is. Sztarbon a szkordikuszokat, esetleg a tauriszkoszokat említi e tájon. Ők alapíthatták a Maros-torkolatban Partiszkont.
Kr.e. 60 körül
Burebista megszervezi a dák királyságot.
Kr.e. 20 előtt
A dákok a Dél-Alföldről kiűzik a keltákat, és a Tisza mentén a korszak legfeljebb katonai erődjeit alapították.
Kr. sz. 10-20 között
Róma szövetségeseiként az iráni eredetű szarmaták törzsei közül a jazigok telepedtek be a Duna-Tisza közére.
85
Decebal dák király állandóan támadja Moesia római tartományt.
106
Traianus legyőzte a dákokat, elfoglata fővárosukat Sarmizegethusat. Új római provincia, Dacia területét alakította ki, a tartomány székhelye Ulpia Traiana Sarmisegetusa.. Lugiotól (Dunaszekcső) a Maros déli partján át karavánút vezetett e tartományig.
105-107
Herkules mehádiai hévízei néven a rómaiak fürdőt alapítanak a mai Herkulesfürdő (Băile Herculane) helyén.
2. század elejéig
A Tiszántúlra a szarmata roxolánok telepedtek le. Négyszáz éven keresztül laktak e területen. A görög Ptolemaiosz a Tisza-Maros összefolyásánál álló Partiszkon települést nevezte meg, ahol feltehetően a rómaiak őrállomást hoztak létre.
270-271-ben
A gótok és gepidák támadják a római birodalmat. Aurelianus császár feladta Dacia provinciát, ahova gótok telepedtek be. Sarmisegetusa fokozatosan elnéptelenedik a 4. század végéig.
294 után
A szarmaták felépítik a gótok ellen római segítséggel a Csörsz árka, ill. Ördög-árok vagy Római sáncok néven ismert földsánc-vonulatokat, amelyek tetejére feltehetően faszerkezetű erődítményeket emeltek.
320-332
A szarmaták a gótok támadását Constantinus császár segítsége révén visszaverik. Majd belháború tör ki a szarmaták között.
358 körül
A gepidák a mai Tiszántúlra telepedtek.
410 körül
A hunok szállták meg az Alföldet.
420 körül
A hun birodalom központját Ruga a Dél-Alföldre tette. A Tiszától nyugatra a hunok és szarmaták, keletre a gepidák szállásai húzódtak.
448
Priszkosz rétor keletrómai küldöttséggel Attila székhelyén járt.
453
Attila meghalt. Temetkezési, ill. deszkaépítésű táborvárosának helyét Iordanész görög történetíró a Tisza-Maros összefolyásának vidékére tette. A gepidák központi szálláshelyei a Tisza-Maros összefolyása mentén (Hódmezővásárhely-Sóshalom, Makó, Baks, Bordány, Szeged-Kunhalom, Kiskundorozsma, Kistelek, Szentes, Mindszent, Szőreg, Klárafalva, Kiszombor, Kétegyháza, Gyula) terültek el.
454-567
Gepidia királyság húzódott a Tiszántúlon (Baks, Bordány, Kunhalom, Kiskundorozsma) és attól keletre.
470-ben
A gótok elfoglalták Singidunumot (Belgrád).
567
Az avar-langobard támadás szétzúzta a hun birodalom szétesése után megszervezett a Tiszántúlon és attól keletre elterülő gepida birodalmat A korai avar kor leletei (Csengele, Csanytelek, Szegvár, Szőreg, Fehértó, Szeged-Kundomb, Szentes, Székkutas) az előkelők gazdagságra utalnak.
568
A langobardok Itáliába telepednek.
582
Az avarok elfoglalták Sirmiumot.
626
Az avarok vereséget szenvedtek Bizánctól. A 630-as években a bolgárok és a dalmáciai szlávok is függetlenedtek, az avarok a Kárpát-medencében letelepedésre kényszerültek.
670-es években
Ugrásszerűen megnőtt a késő avar falvak száma. A régészeti leletekben (átokházi vezéri sír, Algyő, Tápé, Szeged-Rókus, Kiskundorozsma) 7. századi bolgár onugor népesség, a griffes-indás népcsoport is kimutatható.
791-796 között
A frank támadások és a belső hatalmi harcok következtében az avar uralom összeomlott, Pannóniában kiépült a frank uralom.
803-804 között
Krum (kb. 803-814), majd 825-ben Omurtag bolgár kán aratott győzelmet, és terjesztette ki a bolgár hatalmat a Tisza-vidékre.
869
II. Hadrianus pápa Metódot Alsó-Pannónia püspökévé nevezi ki Sirmium (Sremska Mitrovica) székhellyel.
892
Magyar kalandozók a morvák ellen a Dél-Alföldön vonultak át.
895
A magyar honfoglalók megszállták a Dél-Alföldet. Anonymus (12. század) szerint a magyarok Alpárnál legyőzték Zalán vezért, a bolgárokat, majd 34 napig táboroztak, gyűlést tartottak, ,,elrendezték az országnak minden szokástörvényét és valamennyi jogát". A történetíró Galád bodonyi vezér államát a Dél-Alföldre helyezi. Felosztották az országot, megegyeztek a vezér szolgálatában. Ez a mai Ópusztaszer helyéhez kötődő Szer monda. A térség ura Ond vezér, Ete apja lett, aki Csongrád várát építtette. A Körösök völgye az Ákos és a Borsa, valamint a Csolt nemzetség lakhelye lett.
10. század
Honfoglaló magyarok szállásai melletti kis létszámú temetők (Szeged-csongrádi út, Röszke, Sándorfalva-Eperjes, Algyő, Öthalom, Makkoserdő, Röszke, Kiskundorozsma, Szőreg, Felgyő, Szer, Szentes-Szentlászló, Földeák, Kunágota, Kömpöc) keletkeztek. De nemzetségfők (Ladánybene, Dunavecse, Kecel, Ókécske, Kiskunfélegyháza) és előkelő asszonyok sírjait (Balotaszállás, Szeged-Bojárhalom, Bordány, Kecskemét, Kiszombor, Algyő, Röszke, Szatymaz-Jánosszállás) is feltárták a régészek.
A honfoglalás után közvetlen felépül a bihari földvár.
934
Magyar kalandozók elérik Konstantinápolyt.
943
A kalandozó magyarok a balkánt dúlják. 15 évre Bulgária és Bizánc adófizető lesz.
952 körül
Az erdélyi Gyula Bizáncban felvette a keresztséget, és Hierotheosszal, Turkia missziós püspökével tért vissza.
958
Bulgária és Bizánc megtagadja az adófizetést. Folyamatosan hadjáratokat (959, 961, 964, 965, 967, 968) vezetnek e területre.
970
A Szvjatoszlav kijevi uralkodó orosz, varég, bolgár, besenyő sereggel elfoglalta a dunai bolgár államot. Magyar segédcsapatokkal megtámadta Bizáncot. Az arkadiupolisi csatában vereséget szenvedtek. Ez volt az utolsó magyar kalandozó hadjárat.
1003
Az erdélyi Gyula ellen támadást indít I. István, a győzelemt valószínűleg Doboka vezettésével vívták ki a királyi csapatok. Doboka névadója lett az általa megszervezett megyének.
1009
A bács-kalocsai egyházmegyét alapítja I. Szent István. Védőszentje Szent Pál apostol, első püspöke Asztrik volt. Bács, Bodrog, Szerém királyi vármegyék tartoztak alá. A mai Szeged környéke a Bács, attól délre húzódó terület Bodrog megyéhez tartozott. Öt főesperessége volt: a kalocsai (első említése 1233), a bodrogi (1219), a bácsi (1229), a szegedi (1199), és a szerémi (1216). Plébániáinak száma elérte a 250-et.
Megalapították Gyulafehérvár központtal az erdélyi püspökséget.
1018 körül
István csapatai legyőzik a Dél-Erdélyt uraló és a Délkelet-Alföld vezéreit támogató, bolgár Keánt. Jelentős mennyiségű ereklye került Magyarország területére. Megnyílik a jeruzsálemi zarándokút, ill. a Duna-völgye az arabkereskedők legfontosabb útja volt. A másik kereskedelmi út a Maros mellett vezető káliz út volt.
Nándorfehérvár (Beograd) bolgár kézből bizánci uralom alá kerül, és a magyar fennhatóság elleni katonai támadások központja lesz.
1028 körül
Anonymus szerint Doboka fia, Csanád Ajtony hadvezére volt, majd I. Szent Istvánhoz menekült. Csanád győzi le Oroszlámosnál (Banatsko Aranđelovo), ill. Nagyősznél meglepetésszerűen Ajtonyt, akinek kivágott nyelvével igazolta diadalát. Megkezdődik ebben a térségben is az államszervezés. Marosvár Csanád megye székhelye lesz. A mai Csongrád megye területének északi része, Csongrád vár és a főesperesség területe a váci egyházmegye része volt. A hagyomány István alapításának tekinti Bihar egyházmegyét is.
Csanád áttelepítette az oroszlámosi monostorba a marosvári bazilitákat. Eleinte bazilita, majd a tatárjárás után bencés szerzetesek szolgáltak a Csanád nemzetség temetkezési helyén.
1030
Gellért püspök megszervezi Marosvár központtal a csanádi egyházmegyét, 12 bencés társának megalapítja a csanádi kolostort. 7 főesperességet szervez.
I. (Szent) István uralkodása alatt megszerveződött Arad (Orod vagy Urod), Csanád, Temes, Keve és Krassó királyi vármegye.
Oroszlámosi kereszt
Csanád nem címere
1042
Aba Sámuel magyar uralkodó (1041-1044) Marosváron töltötte a húsvétot. Hiába akarta elérni, hogy Gellért királlyá koronázza. A főpap a szószékről bukását jósolta.
Elkészül Gellért: Elmélkedés a három fiú himnuszáról című Biblia-kommentára. E művében is fellépett a bogumilizmus, a pogányság ellen, és a latin egyház liturgiáját helyezte előtérbe a szláv egyház tanításával szemben. Deliberatio című alkotása tekinthető az első, a magyar állam területén keletkezett könyvnek. Káptalani iskolát tartott fenn. Legendájában a magyar, az általa magyarok himnuszaként megnevezett énekkultúrára való utalás olvasható.
Gellért ábrázolás
Deliberatio
1046
I. Péter király (1038-1046) Békés várába akarta ültetni Szolnok ispánt. Csolt nembeli Vata pogánylázadása tört ki.
Augusztus 29. A pogányok a Vazul-fiak visszahívását szervező Gellértet a Kelen-(a mai Gellért) hegynél megölték.
1053
Gellért holttestét Csanádra hozták.
Gellért-szarkofág
11. század közepén
Feltehetően I. András megalapította szávaszentdemeteri bazilita kolostort.
1058
I. András király (1046-1060) Tiszavárkonyban felajánlotta Béla hercegnek a választás lehetőségét. Dönthetett, hogy a koronát vagy a kardot választja, azaz megelégszik a tiszántúli hercegséggel vagy a trónt akarja megszerezni.
1046-1060 között
Békés vármegye szervezése lezárult. Az 1060-61-es, Vata fia, Jánosnak tulajdonított felkelés már nem pogánylázadás, hanem a lesüllyedő szabadok, szabad pásztorok mozgalma a feudalizmus ellen.
1071-1072
Zimonynál betörtek besenyők. A bizánci ösztönzésre történt támadás miatt a magyar hadjáratban I. Salamon király (1063-1074) és Géza és László herceg vezette csapatok elfoglalták Belgrádot és Szerém várát. A magyar vezérek között kiéleződött az ellentét. A háború mellékhatásaként megerősödött Magyarországon a Szent Demeter kultusz.
Első írásos említése a kevei határispánság székhelyének.
1074
Géza a mogyoródi győzelem után királyi hatalma elismeréseként abroncskoronát kapott VII. Dukász Mihály bizánci császártól, amely a Szent Korona alsó része lesz. Géza második felesége Szünadéné bizánci hercegnő lesz.
1075
A garamszentbenedeki apátság oklevelében említik először Csongrád település nevét.
Oklevélben szerepel a Becse és a Dorozsma testvérpár neve, feltehetően a Becse-Gergely és a Dorozsma nem névadója.
1102
A Magyar Királyság és a Horvát Királyság között perszonálunió jött létre.
1180-1181
Bizánctól III. Béla király Horvátországot, Dalmáciát, Boszniát, Szerémséget és Zárát szerzi vissza.
1083
Július 26. Csanádon szentté avatják Gellért püspököt.
1091
Besenyők és kunok törtek be, Erdélyt, Bihart feldúlva értek el a Tiszáig. Tiszafürednél keltek át a folyón, pusztították Szegedet is, Becsénél átmentek a túlsó partra, a Temesközbe. I. László király ott érte utol őket, legyőzte a fosztogatókat.
1093
Bodrog várában ünnepelte I. László király a húsvétot.
1096
Nagy pusztítást okoztak Zimonyban az Amiens-i Péter vezette keresztes csapatok.
1099 körül
Lezárult a székeskáptalanok (bácsi, kalocsai, csanádi) megszervezése. A 14. században kalocsai székeskáptalan 10, a bácsi 20, a csanádi 30 fős lehetett. A titeli társkáptalant I. Szent László alapította. Az esztergomi érsek alá tartozott, az uralkodó jelenlétét, a kormányzati munkába kapcsolódott be, diplomáciai feladatokat látott el.
A főesperességek létrehozása is megtörtént. A régiónkból a kalocsai egyházmegyéhez 5 (sárközi, bodrogi, szegedi, bácsi, a 13. Századtól a szerémi) a csanádihoz 7 (maroson túli, csanádi, aradi, temesközi, krassói, sebesi, majd a torontáli), a pécsihez 2 (valkói, maróti), a bihari-váradihoz 2 (békési, szeghalmi), a vácihoz 1 (csongrádi) főesperesség tartozott.
1122
A besenyők egy része Magyarországra költözik, térségünkben jelentős telep Nagybesenyő (Dudeştii Vechi).
1127-1129 között
II. István király sikeresen háborúzott Bizánccal, megtartotta a Szerémséget. Bevették Belgrádot, Ništ, Szófiát is, de nem tudták megtartani.
12. század eleje
Megindul a Maros mentén a monostorok alapítása, amelyet helyi nemzetségek kezdeményeztek. A monostorlán (Eperjes, Gyelid, Hódosmonostor első említése 1177, Egres 1179, Bizere 1183, Kenézmonostor, Szőreg 1192). A Maros melletti útvonalon jött létre, a sószállításba több kolostor bekapcsolódott.
1131
II. Béla király megalapította az aradi Szent Márton-egyházat és a társas káptalant, amely hiteles hely is volt (1552-ig). Az aradi gyűlésen II. Béla király megvakíttatása miatt, bosszúból 68 előkelőt ölet meg.
1138
A dömösi prépostság oklevele Tápé, Győ, Csákány falvakat nevezi meg.
1148
Okleveles adatban már előfordul a Fruška gorai, a szerémségi bortermelés. Jelentős bortermelőhely volt Kamanc (Sremska Kamenica) és Karom (Sremski Karlovci). A szerémségi bor a magyar középkor meghatározó kereskedelmi cikke volt. Szegedi polgárok is szereztek a Szerémségben szőlőföldet, és vámmentességük miatt a budai kereskedőkkel a Tiszán jelentős forgalmat bonyolítottak le.
12. század közepén
Megalapítják a bánmonostori bencés kolostort (30 szerzetes). Szerémségben 7 monostor (Nagyolaszi, Garáb, Bánmonostor, Dombó, Aranybúbács, Szentgergyely, Szávaszentdemeter) működik a 13. Században. A nemzetségi monostorok alapításában közrejátszott a Duna menti zarándok-és hadiút, Bizánccal való kereskedelem, a terület borkereskedelme.
1151 után
Manuél bizánci császár felépítette Belgrád középkori belső várát.
1154
Idríszi (†1165) leírásában Kevétől Csanád 4 napi, Csanádtól Csongrád 3 napi járóföld távolságra van. Csongrád ,,nagy és virágzó város, vásárokkal és mindenféle gazdagsággal. Innen ugyancsak a folyó mellett haladva Temesvár városáig négynapi járóföld, azaz százhúsz mérföld a távolság." Az aprófalvak a folyók mentén 3-4 km, azoktól távolabb 5-7 km távolságra helyeztek el.
1163
A belgrádi egyezményt megköti III. István és Manuél császár. A császár lemondott IV. István támogatásáról, a magyar uralkodó öccsét, Bélát Bizáncba küldte, ígérte, de nem teljesítte, hogy átadja Bizáncnak a horvát, dalmát és szerémségi területeket.
1164
Manuél bizánci császár elfoglalja Bács ispánsági várat.
1165
IV. István magyar királyt párthívei megmérgezik Zimonyban.
e
1167
Július 8. A Száva menti csatában a bizánciak szerb, besenyő, szeldzsuk és itáliai segédcsapatokkal legyőzték a magyar sereget. Bizáncé lett a horvát, a dalmát, a boszniai és a szerémségi terület.
1173-1184 között
Châtillon-i Anna, III. Béla király felesége megalapítja a hájszentlőrinci káptalant. A kalocsai érsek alá tartozott, és az egyházmegye igazgatásába kapcsolódott be.
1177
Az aradi vár első írásos említése. A földvár 10-11. században épület. A vármegye székhelye volt.
1179
A Maros partján Egresen (Igriş) III. Béla király cisztercita kolostort alapít. Megkezdődik az első nagy hazai ciszterci monostoralapítási hullám. Filiája lesz a kerci (1202) és a vértesszentkereszti (1214).
A Bulcstól Szőregig húzódó Maros mentimonostorlánc a tatárjárásig a virágkorát éli.
András kalocsai érsek képviseli a lateráni zsinaton a magyar egyházat.
1182
A magyar-bizánci háborúk során III. Béla beveszi Belgrád várát, de megtartani ő sem tudja.
1183
Szeged nevét először említi írásos emlék. III. Béla a nyitrai egyház számára engedélyezi, hogy 3 sószállító hajója Aradon vagy Szegeden állomásozzon.
1185 körül
A 12 magyar püspökség között 2500 márka jövedelemmel 3. A kalocsai érsek, 4-5. Helyen van 2000 márkával a csanádi püspök.
1192
Június 27. I. László szentté avatása után Várad zarándoklatok, eskük, tüzesvas-próbák színhelyévé vált.
1204
Imre király feltartóztatja Kevén (Kovin) a Bulgáriába tartó pápai legátust.
1208
A Váradi Regestrumban (1208-1235) rögzítik a váradi székesegyházban tartott istenítéleteket és a jogügyleteket.
1210 körül
elkezdődik a kalocsai székesegyház építése, amelyből a leghíresebb lelet az u.n. kalocsai királyfej.
1213
Szeptember 28. A Pétervárad birtokközpontú Töre fia Péter megöli Gertrúd királynét. Karóba húzzák.
1218
Május 16. III. Honorius pápa jóváhagyta, hogy II. András király a felesége, Jolánta királyné számára a Maroson szállított sót elzálogosította.
A magyar keresztes had a balkánon keresztül hazatér az 1217-ben indított hadjáratról.
13. század elején
Temes megyében bencés közösség Tótmonostoron, Sásvármonostoron, Keve megyében Ittebőn, premontrei szerzetesek Szagyón voltak. Ócsa filiájaként Gedéren létrejön a premontrei kolostor. A domonkos rendház alapult Nagyolasziban és Érdsomlyón, ferences Nagyolasziban. Érdsomlyó zarándokhellyé vált, Szent Domonkos csodatévő ereklyéjét őrző rendházat a környék népe gyakran felkereste.
1221-1223
Elkezdődik a domonkos misszió a Szörénységben és a Kunországban.
1224
Jolánta királyné támogatásával befejeződik az aradi társkáptalan templomának építése, ünnepélyesen felszentelik. Az aradi prépostság a kormányzati munkába kapcsolódik bele. 1246-tól az esztergomi érsek alá tartozik.
1227
A kunok 1223-ban a Kalka menti ütközetben vereséget szenvedtek a mongoloktól. A Dnyesztertől nyugatra lakó Bortz kun fejedelem felvette a kereszténységet és a magyar király fennhatósága alá rendelte Kunországot (Moldva és Havasalföld területén) és népét.
1228 körül
Béla királyfi megszervezi a Szörényi bánságot.
A Bár-Kalán nemből származó Bánk Gertrúd királyné halálát okozó összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt elveszíti birtokait.
1229
A domonkos tartományfőnököt kunországi püspökké szenteli fel a pápai legátus, megalapítják a Kárpátokon túl, az Olt, a Duna és a Szeret között Milkó (Milkov) központtal a kun püspökséget.
IX. Gergely pápa engedélyezi Ugrin kalocsai érseknek a szerémi püspökség megalapítását, amelynek székhelye Kő (Bánmonostor), ill. Szerém vára, mindkét helyen székeskáptalant szerveznek.
Bács és Csanád mellett az aradi káptalan hiteleshely, tüzesvaspróba színhelye, a Tiszántúlon és a Temesközben a legjelentősebb hiteleshely 1552-ig.
1230
Béla megszervezi a szörényi bánságot.
1233
Augusztus 20. II. András király a beregi egyezményben nagyobb só-vételárat biztosít a Maroson Szegedig sót szállító bács-kalocsai egyháznak és a johannitáknak.
Jolánta királynét eltemetik az egresi cisztercita kolostorban.
Az eretnekség felszámolására domonkosokat küldenek Boszniába, a pápai legátus felszenteli Bosznia missziós püspökét. A boszniai püspökséget 1238-ban alapították. Székhelye Diakóvár lett.
1234
A ciszterciek fenntartásában lévő bácsi ispotály első írásos említése. Béla ifjú király megalapítja a péterváradi ciszterci kolostort. Lezárul az első nagy, hazai ciszterci monostoralapítási hullám.
1235
II. András meghalt. Az egresi kolostorba, második felesége, Jolánta mellé temették el.
1237
Kálmán, Szlavónia hercege elfoglalja Boszniát.
A titeli prépostság hiteleshely.
1239
IV. Béla király kunokat telepít a Maros, Körös és a Temes mentére.
1241
Március 17 után. A Vereckei-hágón betörő mongolok elérnek Pestig, és kifosztják Vácot. A pesti táborban német és magyar fegyveresek megölik Kötönyt, a kunok fejedelmét. A kunok az Al-Duna irányába vonulva pusztít, legyőzik Bulcsú csanádi püspök seregét, és a Szerémségen keresztül elhagyják az országot.
Április. Kádán mongol csapatok élén egy hónap alatt elfoglalja Erdélyt, szétdúlja a maros völgyét. Ugrin kalocsai érsek a muhi csatában megsebesült, menekülés közben meghalt.
1242
Március. Ögödej nagykán halálának hírére az erdélyi mongol hadak az Olt völyén keresztül, Batu főserege a Duna két partján, Kádán csapatai Bosznián és Szerbián keresztül vonulnak vissza.
Megsemmisült a kun püspökség, Kunországban megnőtt a román lakossága aránya.A tatárjárás elpusztította a Dél-Alföld, akkor még zömmel magyar nyelvű lakosságának 50-75 %-át, az alföldi települések felét. Megsemmisült Csongrád és Csanád földvára, Nagylak (Nădlak) erődített település, a Maros menti kolostorkultúra. Elpusztult Ajtonymonostor, Galádmonostor, Gyelid, Rahonca, Izsómonostora. Elveszítette jelentőségét az elpusztított Bihar, Bodrog, Csongrád, Csanád földvára. A Maros völgyének települései a pusztítást nehezen heverték ki. Bács és Bodrog megye települései gyorsan megerősödtek a dúlás után. A Maros védelmére az uralkodó felépíttette Solymos (Şoimoş) várát, amely Lippa (Lipova) várával Erdély kulcsvára volt.
1246 táján
Visszatelepedtek a kunok és velük a jászok a Duna-Tisza közére, ill. Szolnok és Debrecen közti területre. Együttes szállásterületük 8500 km², létszámuk 70-80.000 fő. Nem a királyi vármegyerendszer, hanem autonóm területet, székeket (Halas, Kecskemét, Mizse) szerveztek számukra. Szállásaik -Asszonyszállás, Dorozsma, Csorva, Ötömös, Majsa, Csólyos, Móricgát, Szentpéter a 17. századi tatárdúlásokig tartották magukat. Bodrog megye területére a Csertán törzs telepedett. A jászok Berény központtal szintén széket alkottak, amelyen belül a 15. századra kisebb területi egységeket - Berényszállás, Négyszállás, Árokszállás, Fényszaru - alakítottak ki.
1247
A boszniai püspökséget IV. Béla király kérésére IV. Ince pápa a kalocsai érsekség joghatósága alá rendeli. A tatárjárás után meggyengült közhatalom nem tudta megvédeni a bogumilizmus elleni küzdelemben a boszniai püspököt, így a székhely Diakóvár (Đakovo) volt, gyakorlati tevékenységük dél-magyarországi birtokaikra terjedt ki. Első írásos említése a túlparti Szerémségnek, a macsói bánságnak.
13. század közepe
Macsói (1226/31-1496), Szörényi (1231-1524), Boszniai ()Kucsói (1251-1300), Sói (1251-), Ozorai (1251-), Barancsi (1260-), bánságot megszervezik. Mezősomlyó közelében az ágostonos remeték számára IV. Béla király kolostort létesít.
1258-1260
A johanniták lemondtak az 1247-ben kapott hűbérbirtokukról, a szörényi bánságról.
1264 előtt
Felépítették a Maros menti utat ellenőrző Déva királyi várát. A 14. Században Hunyad megye székhelye lett.
1272
Felépült Solymos (Şoimoş) vára.
1279
A kunok katonai, közigazgatási és jogi kiváltságot kaptak, kiemelik őket a közszabadok közül. IV. Kun László előírja a keresztség fölvételét és a letelepedést. A második kun törvény szerint 7 nemzetségre (Borcsól a Maros és a Temes között, Olás a Tisza és a Körös között, a későbbi Kolbáz-szék területén telepedett le, Csertán a Duna-Tisza közi homokhátságon alakította ki a későbbi Halas-széket, Kór a Marostól délre a mai Aranka folyó völgyében élt, valamint az Iloncsuk, Köncsög nemzetségre) oszlottak. A nemzetség elvesztette a vérségi köteléket, politikai intézménnyé vált, élén a legnagyobb földterülettel rendelkező család állt. A nádor joghatósága alá tartoztak.
1280 vagy 1282
A Körösöktől délre lakó kunok fellázadtak, az uralkodó kincstárának őrzőhelyét, az egresi monostort ostromolták. A királyi seregek a hód-tavi csatában legyőzték őket. Elpusztult Kemecsemonostor, Pordánymonostor, Szőreg, Tömpös kolostora. A Maros menti nemzetségi monostorok lánca a katonai események, a szerzetesi közösségek és a kegyurak konfliktusai, a sókamarák felállítása miatt megszűnt. A monasztikus rendek apátságai sem tudták pótolni a pusztulást.
1284
Macsó, Ozora és Só bánság Dragutin volt szerb királyé lesz, amikor V. István lányát, Katalint feleségül veszi.
1290
IV. Kun László királyt kun merénylő megölte, Csanádon temették el, Szent Gellért sírja mellé.
Nándorfehérváron missziós püspökséget hoznak létre.
1291
Tatárok törtek Szerbiára, III. András király segítőcsapatokat küldött.
1292
A magyarországi püspökök közül Csanádon választottak elsőként ferences szerzetest.
1308 táján
Kán László erdélyi vajda Szegeden átadja Csák nembeli Ugrinnak, I. Károly hívének Ottó királyt. A koronát azonban magánál tartotta. Székhelye Déva volt.
1310 táján
Arad nemesi vármegyévé alakult.
Belgrád magyar uralma az Anjouk alatt folyamatos.
1315
Hasznos néven említik írásos források a Tisza szigetén álló, a révet ellenőrző becsei királyi várat.
1316
A bácsi ferences kolostor első írásos említése.
14. század elején
Domonkos rendházat alapítottak Bodrogváron, Szegeden, Temesváron.
1315-1323 között
Károly Róbert király székhelye Temesvár volt.
1317-1318
Legyőzi I. Károly Róbert a Tisza, a Körösök és az Erdély nyugati határa közötti terület tartományurát, Borsa Kopaszt.
1316
Dragutin halála után a Barancs-Kucsó, Só, Ozora és Macsó bánság területéből és Belgrád várából álló álló tartomány szétesik. Milutin szerb király elfoglalja Barancsot.
1319
A macsói bánságot I. Károly Róbert elfoglalja és újjászervezi. Székhelye Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica).
1322 után
Károly Róbert miután magyar uralom alá vonta a vidéket újjászervezi a nándorfehérvári püspökséget.
1323
Péterváradon Károly Róbert magyar király felújítja a szövetséget a Habsburgokkal János cseh király és IV. Lajos német király ellen. A támogatás fejében Pozsony vármegyét ténylegesen visszaadják.
1323 körül
Az országot tíz pénzverő kamarára osztotta fel I. Károly Róbert király, amelyek között volt a lippai (Lippa és Szeged pénzverdékkel) és a szerémi (Szerém pénzverde) kamara.
1324
Basarab havasalföldi vajda elismeri a magyar király fennhatóságát.
1325
Károly Róbert király megalapította a lippai kolostort.
1327-1330
A ferencesek átvették Boszniában hittérítést a domonkosoktól.
1330
November 12. Basarab havasalföldi vajda csapatai Károly Róbert vezette sereg felét egy hegyszorosban, Posadánál (?) megölték. Havasalföld függetlenné vált.
1334
A boszniai püspökség a magyar egyház szerves részévé vált, de joghatósága 1342 után csak magyarországi birtokaira terjedt ki.
1335
Mikula fia Bogdán vajda engedélyt kapott rá, hogy népével a Temes vidéken telepedjen le. Ez volt az első jelentős román betelepedés.
1338-1342
A bácsi ispánsági földvár helyére I. Károly Róbert téglavárat építtet, amely lakótoronyból, négy saroktoronnyal megerősített belső várból, ötszögletű külső várból állt.
1345
A szerb hadjárat elnépteleníti a macsói bánságot.
1365
Temesvár címer adományt nyert I. Nagy Lajos királytól. Ez a legrégebbi ismert címeradomány.
Megalapítják a bodonyi (Vidin) missziós püspökséget, amely a bolgár bánság latin egyházi igazgatását szolgálja.
1366-1368
Nagy Lajos alapította az obszerváns ferences harami, cseri, szörénytornyai, orsovai, kevei, karánsebesi rendházat.
1368
Lackfi Miklós erdélyi vajda sikertelenül vezetett büntető hadjáratot a Havasalföldre. Szörényvár ismét a magyar fennhatóság alá tartozik.
Először említik oppidiumként a forgalmas út mellett fekvő vámszedő- és vásáros helyet, Kecskemétet.
1369
A magyar király I. Nagy Lajos a havaslaföldi vajdát a hűbéreskü letétele után megerősíti, szörényi bán és fogarasi herceg címet adományozza neki.
1375
Az első török portyázók betörtek Magyarország területére, a Temesközt dúlták. A temesközi mezővárok fejlődése megtorpan. Kereskedelmi, gazdasági központok helyett erősséggé váltak. A magyar nyelvhatár a török támadások miatt északabbra tolódik.
1376
A havasalföldi fejedelemség területén az Olttól nyugatra 1376-ban létrehozzák a szörényi püspökséget.
14. század vége
A kun nemzetségfők közül kivált Köncsög ispán és családja, akik többek között magukéinak tudhatták Halast, Madarast, Tavankútat és Szabadkát.
1380
Erzsébet királynő a végrendeletében az aracsi ferences kolostor (1378) munkáinak befejezésére 50 aranyforintot adományoz. A kolostor első írásos említése 1256-ból való. a hagyomány I. Szent István korabeli alapítást feltételez.
1382
Havasalföld központjában megalapítják az argyasi püspökséget.
1389
Június 28. A rigómezei (Kosovo Polje) csatában a törökök legyőzik a szerbeket. Hatalomra a kiskorú Lazarević István kerül.
1390
Mircea havasalföldi vajda elfoglalja Szörényvárat. 1419-ig Havasalföldhöz tartozik.
1390-1391
Tavasza. Az első nagy török támadásban elpusztult a Szerémségben a tadvai, engi, nagyolaszi, szávaszentdemeteri, szenternyei ferences rendház. Nagy veszteségeket szenvedett Torontál, Temes, Krassó megye.
Szeptember. Zsigmond király a Temesközből Szerbia területére vezetett hadjáratot.
1393 körül
A török támadások következtében elpusztultak a déli pálos rendházak (Szalánkemén, Boldogkő, Gatály). A 15. században csak a Maros-völgyi Kalodva maradt meg.
1395
Zsigmond hadjáratával visszasegíti trónjára Mircea havasalföldi vajdát, aki megkapja Törcsvárat és Fogarast, hogy a magyar király vazallusaként hatékony szerepet vállaljon a török elleni küzdelemben.
1396
Szeptember 28. A nikápolyi csatában I. Bajezid török szultán legyőzte a Zsigmond király vezette keresztes csapatokat (kb. 30 ezer fő). Vidin török uralom alá került, 500 évre megszűnt Bulgária.
1397
Szeptember 29. A temesvári országgyűlésen a török veszélyre való hivatkozással bevezette a telekkatonaság intézményét, felfüggesztette az aranybulla azon pontját, amely szerint a nemes csak belföldön és a király vezetése alatt köteles harcolni, lefoglalta az egyházi jövedelmek felét, és rendkívüli hadiadót vetett ki.
A csanádi bencés kolostor, ahol Szent Gellért sírja volt, az esztergomi érsek joghatósága alá került.
1404
Lazarević István szerb despota behódol Zsigmondnak, és jelentős birtokokat kap Magyarországon.
Ozorai Pipót (†1426) temesi ispán címmel a délkeleti országrészek kormányzásával bízza meg az uralkodó.
1409
Január. Hervoja boszniai vajda behódol Zsigmondnak. 1404 óta vezetett a magyar uralkodó hadjáratokat bosnyák tartományurak ellen. 1408-ban Doborban 171 urat fejeztetett le. Hervoja spalatói herceg címet , magyarországi birtokokat kapott, Zsigmond lányának, Erzsébetnek keresztapja lett. Bosznia vazallussá tételével az uralkodó behódoltatta a teljes déli védelmi vonal mentén levő államokat, ütközőállamok sorát hozta létre.
Október 18. Zsigmond király Sorba fia Vajk udvari vitéznek adományozza a hunyadi uradalmat.
1414-1415
Hervoja végleg szakított a magyar koronával. Török segédcsapatokkal sikeresen küzd a magyar csapatok ellen.
1419
Október-november. Zsigmond király a csapatai élén legyőz egy török sereget Bulgária területén. Visszafoglalja Szörény várát.
1421
A szentgergelyi bencés közösség Bátaszékre települ át a török támadások miatt. A péterváradi és a dombói kolostort megerősítik.
1420-as évek
Az 1410-es évekre kialakított ütközőállamok rendszere felbomlott. Bosznia és Havaslföld is törökpárti lett. Zsigmond a Szerbiával határos Al-Duna szakaszon Szörény (1419) és Nándorfehérvár (1427) között 11 új várat építtetett, legerősebb Szentlászló volt Galambóccal szemben. A munkálatokat Ozorai Pipó temesi ispán irányította. Az uralkodása alatt kialakított déli végvári rendszer több mint 40 várra épült. Mátyás uralkodása alatt csak 7 várral gazdagodott. Mátyás korában 5 jelentősebb török végvár (Galambóc, Szendrő, Szabács, Zvornik, Travnik) volt a magyarra l szemben.
1427
Április-július. Zsigmond király két hadjáratban elűzi a törökbarát havasalföldi fejedelmet.
Július 19. Meghal Lazarević István szerb despota. Utóda unokaöccse, Brankovics György lesz, aki megkapja a despota magyarországi birtokait, és a megállapodás értelmében átadja Magyarországnak Nándorfehérvárt, Macsót. Galambóc árulás következtében török kézre kerül. Galambóc lesz a magyar királyság ellen induló török támadások kiindulópontja.
1428
Április-június. Zsigmond hadai sikertelenül ostromolják Galambócot, a felmentésére érkező II. Murád seregétől vereséget szenved. Az ostromnál rozgonyi istván ágyút is használt.
Október-december. Szabadkát már mezővárosként említik. Zsigmond király megparancsolja Káthai Mihálynak (a jászok és kunok bírájának), testvérének Káthai Fülöpnek és Zabathka tisztviselőinek, valamint Zabathka város bírájának, esküdt polgárainak és népének, hogy haladéktalanul kötelesek visszaadni a Töttös László birtokairól elhajtott jobbágyakat és marhákat.
1429
Szeptember. A Madarason kelt oklevél szerint Szabadka királyi szabad helység (libera villa regia).
1420-1430 körül
A Szerémségben Tamás kamanci pap és Újlaki Bálint belcsényi plébános magyar nyelvű bibliafordítást készítenek, a Huszita Bibliát.
1432-1439 között
Márkiai Jakab ferences atya az eretnekek ellen szervezte az inkvizíciót. A Szerémségben működött.
1433
A német lovagrend súlyos vereséget szenvedett a töröktől. 1429-ben Zsigmond bízta meg őket a szörényi bánság várainak védelmével.
Nándorfehérváron már 3 db bronzágyú van.
1437
Egy oklevél szerint a Szerémség keleti részét szerbek lakják. A 15. század elején jelentős létszámban telepedtek a Magyar Királyság területére, Csongrádtól délre, főleg a Temesközbe. A magyar nyelvterület ebben a térségben visszaszorulóban van.
1438-1445
Felépül az Alföld egyetlen középkori téglavára Gyulán.
1439
Május 9. Albert király Hunyadi Jánosra és testvérére bízza a Szörényi bánság várainak védelmét.
Június. II. Murad szultán a szerb despota székhelyét, Szendrőt ostromolja.
Augusztus 13-október 1. Albert király seregével Titel és Szalánkemén térségében táborozik.
Augusztus 18. Szendrő megadja magát. Az önálló szerb állam megszűnt.
Albert király a két Hunyadi Jánosnak zálogba adja Madarast, Towankwth-at (Tavankút), Zabathkát és Halast 2757 arany forintért.
1440
Nándorfehérvárt több hónapon keresztül ostromolja II. Murád szultán. Tallóci János vránai perjel sikeresen védelmezi. Keve szerb lakossága elmenekül az állandó török támadás elől, királyi engedéllyel megalapítják Kiskevit, a mai Ráckevét.
1441
Január eleje. I. Ulászló király vezérei, Újlaki Miklós macsói és Hunyadi János szörényi bán legyőzi Bátaszéknél Erzsébet királyné délvidéki híveit. Megkapták az erdélyi vajda, székely ispán, Temesvár, Nándorfehérvár és a déli végvárrendszer kapitánya címet.
Hunyadi Szerbiába tör, megfutamítja a szendrői bég csapatait.
1442
Március 18. Hunyadi János erdélyi vajda vereséget szenved Szentimrénél Mezid bég csapataitól.
Március 22. Hunyadi Gyulafehérvár mellett utoléri és legyőzi a kivonuló törököket.
Szeptember 2. vagy 6. Az erdélyi vajda Havasalföldön a Jalomica folyó völgyében legyőzi a ruméliai beglerbég csapatait.
1443
Október-január. A magyar sereg téli hadjáratán az utóvédet I. Ulászló. Hunyadi János elfoglalta Szófiát, a Zlatica-szorosnál II. Murád vereséget szenvedett (december 12.). a visszavonuló csapatok Melstica folyó mellett a ruméliai beglerbég csapatait is legyőzik.
1444
Augusztus. I. Ulászló király Szegeden elfogadta II. Murád szultán követei által közvetített békeszerződést. Ennek értelmében kötötték meg a váradi békét. Közben az uralkodó és a főurak megesküdtek, hogy a tervezett hadjáratnak mindenképp eleget tesznek. A szultán 10 év fegyverszünetet, 100 ezer arany hadisarc fizetését, háború esetén 30 000 fegyveres segítséget ígért. A szerbiai várak (24, köztük volt Szendrő és Galambóc) Brankovics György despota birtokába kerültek vissza. Brankovics Hunyadi Jánosnak adta át magyarországi birtokait.
Szeptember 22. I. Ulászló király az ország kormányzását 4 báró helytartóra bízta, és Orsovánál átlépte a határt, török területekre vonult.
November 10. A várnai csatában a háromszoros túlerőben levő török sereg megsemmisítő vereséget mér a magyar seregre. Elesik I. Ulászló király, Cesarini bíboros, pápai legátus.
Az év folyamán. A régióban működött az obszervánsok 14 rendháza, az 56 %. 1448-ban létrejött magyar obszerváns helytartóság három őrsége közül a szerémi és a karánsebesi e vidéken volt. a török elleni háborúkban a ferencesek gyakran vállalták a tábori szolgálatot, a Hunyadi és az Újlaki család támogatta őket.
1445
A pesti országgyűlésen 7 főkapitányt választanak. Hunyadi és Újlaki négy társukkal Ulászló táborát, Giskra V. László királyt képviseli. 1446-ban gubernátorá, kormányzóvá választották az erélyi vajdát, Hunyadi Jánost. Hunyadi-birtokok (halálakor 28 vár, 50 mezőváros, 1000 falu, 4 millió hold terület) jelentős része, Halas, Szabadka, Madaras, Mezőtúr, (Hódmező)Vásárhely, Nagylak, Borzlyuk, Temesvár, Lippa, Világosvár, Déva, Hunyad, Hacak.
1447
Hunyadi kormányzó benyomul Havasalföldre, és párthívét, Vladiszláv vajdát segíti a trónra.
1448
Október 16-18. A magyar sereg mélyen benyomult Szerbia területére. Brankovics távol maradt a katonai akciótól. Hunyadi célja Kasztrióta György albán felkelő csapataival való egyesülés volt. A három napig tartó csatában a legmegbízhatóbb familiárisait elvesztette a kormányzó, alig tudott elmenekülni.
December. Hunyadi Jánost fogságba vetette Brankovics György, és csak a magyarországi birtokok visszaadása után engedte szabadon.
1459
Szilágyi Mihály örökös nélkül elhunyt. Szabadka Hunyadi Mátyás birtokába kerül.
15. század folyamán
Szalánkeménről a premontrei apácák Szegedre költöztek. Jelentős kódexmásoló és fordító tevékenységet folytattak.
Az Arad megyei Hódoson ortodox román kolostor működött.
Szerémségben három szerb ortodox kolostor (Gergeteg, Hoppovó, Krusedoli) van.
1451
Hunyadi János több hadjáratot vezet Brankovics György várai ellen. Végül békét kötnek. A despota hozzájárul, hogy Hunyadi Mátyás eljegyezze unokáját, Cillei Erzsébetet.
A marianusok átengedik az obszerváns ferenceseknek az újlaki rendházat, 1440-ben a régióban 5 marinaus kolostor (Aracs, Bács, Szeged, Lippa és Újlak)volt.
1452
Befejeződik a vajdahunyadi vár építése.
V. Miklós pápa az esztergomi érsek prímási címét kiterjeszti az egész országra, amely szentesíti a hatalmát a kalocsai érsek felett.
1453
Január 1. Bécsben Hunyadi lemond a kormányzóságról.
Január 29. Hunyadi az ország főkapitánya lesz, jövedelemi megmaradnak. Megkapja abesztercei örökös gróf címet.
Május 29. II. Mehmed szultán beveszi Konstantinápolyt. Megszűnik a Bizánci Birodalom.
1454
II. Mehmed a tízéves béke lejárta után megtámadja Szerbiát. Hunyadi a hátramaradt szultáni sereget Krusevácnál megsemmisíti.
1456
Június 29. III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangozást, hogy a keresztényeket buzdítsa arra, hogy imikkal segítsék a török ellen harcolókat. Európa nagyvárosai szinte egyszerre értesültek az Imabulláról és a nándorfehérvári diadalról.
Július 4-22. II. Mehmed szultán serege (közel 100 ezer fő) a Szilágyi Mihály által védett Nándorfehérvárat (7000 fő) ostromolja.
Július 14. A törökök hajóhadát felgyújtották, Hunyadi bejutott a várba.
Július 21. A döntő ütközet napja. Hunyadi János főkapitány és Kapisztrán János vezette keresztes seregek győzelmet aratnak.
Augusztus 6. A pápa értesült a győzelemről, az Úr színeváltozásának napját ünneppé nyilvánította.
Augusztus 11. Hunyadi János meghal pestisben Zimonyban.
Október 23. A hetvenéves Kapisztrán (Szent) János meghal Újlakon. Sírja zarándokhely lett.
November 9. Hunyadi László és hívei Nándorfehérváron megölték Cillei Ulrikot, az ország főkapitányát. A király egy hónap múlva Temesvárott Hunyadi Lászlót nevezi ki főkapitánnyá és bántatlanságát igéri.
1457
Március 16. Hunyadi Lászlót Budán elfogatja az uralkodó és lefejezteti. Mátyás fogságba kerül, polgárháború tör ki.
1459
Június 29. A törökök elfoglalják Szendrő várát, Szerbia teljesen török uralom alá kerül.
1462
Szeptember 1. Vlad Tepes havasalföldi vajdát (1456-1462) az ellenpártja és a török elűzi, Mátyáshoz menekül, aki a kegyetlenkedései miatt fogságba veti.
1463
Június. II. Mehmed szultán elfoglalja Boszniát.
Október-december 25. A Mátyás vezette magyar sereg sikeresen ostromolja Jajca várát. Ezután 60 kisebb vár kerül a kezére. Elkezdődik a Jajcai bánság megszervezése.
Befejeződik a Mátyás korabeli déli végvár-rendszer kiépítése. Két, egymástól kb. 100 km-re húzódó vonal első végvárlánca Havasalföldtől az Adriáig, a második vonal Temesvártól Zenggig tartott.
1464
Október közepe. Szapolyai Imre vezetésével a magyar csapatok beveszik Szrebernik várát.
1470
Törökök dúlják Horvátországot és Szlavóniát.
1474
Február 8. Miután a szendrői bég csapatai feldúlták Temesközt, kirabolták és felgyújtották Váradot. Bántatlanul hagyták el az országot.
1475
Január 10. III. (Nagy) István moldvai vajda és Magyar Balázs erélyi vajda legyőzi a Moldvába benyomuló ruméliai beglerbég seregét.
1476
Január-február 15. Mátyás ostrom után beveszi Szabács várát.
II. Mehmed szultán Moldva elfoglalására indul. A moldvai vajda vereséget szenved. Báthori István országbíró megveri a szultán utóvédjét, majd elűzi a törökbarát havasalföldi vajdát.
1479
Október 13. Báthori István és Kinizsi Pál legyőzi az Erdélybe betört török sereget. A sorozatos török támadások miatt Szászföldön erődtemplomokat emeltek.
1480
Kinizsi Pál temesi ispán Szerbiában, Mátyás király Boszniában üt rajta a törökön. Szerb telepeseket hoznak magukkal a dél-magyarországi elnéptelenedett területekre.
1481
A szerbek beköltözését ösztönözve a tizedfizetés alól mentesítette őket az uralkodó. 1495-ben ismét megerősítették mentességüket.
1482
Szeptember 9. Kinizsi Pál legyőzi Temesvár közelében a betörő török csapatokat.
1483
Levelében Mátyás király arról tesz említést, hogy az utolsó négy évben kb. 200 000 szerb költözött az országba.
1492
December. Kinizsi Pál alsó-magyarországi főkapitány kétnapos csatában szétverte Mátyás nyolcezer fős állandó hadseregét, mert a zsoldfizetés elmaradása miatt fellázadtak.
1475
az obszervánsok 10 őrsége között második a szerémi Újlak központtal. A karánsebesi a török támadások következtében megszűnt. Helyette, a 4. A jenői, amely a karánsebesi, a cseri, a jenői, a gyulai és a szalárdi kolostorokat fogta össze.
1493
Megszűnik a csanádi bencés monostor. A török fosztogatástól megrendült a bulcsi kolostor is, az egresi is a csanádi püspökséghez került.
1498
Karánsebes ugyanazokat a kiváltságokat kapja meg, mint Buda.
1499
Meghal dengelegi Pongrácz Mátyás, s miután nem hagyott örököst, birtokai II. Ulászló királyra háramolnak vissza. Ekkor Zabadkát, illetve Zabathkát “castellum"-ként (kastély, erősség, vár) tüntetik fel az oklevelek.
1504
Meghal Corvin János herceg, horvát bán. II. Ulászló király 1501-ben az oppelni hercegséget Corvin Jánostól elcserélte, öccsének, Zsigmondnak adta. Corvin pedig az utód nélküli dengelegi Pongrácz család birtokait kapja. Corvin János Varasdon 1502-ben kelt oklevele enyinghi Therek (Török) Imre bánnak adományozta Zabathka várát, Zabathka és Madaras városokat.
A kincstartó 113 230 Ft összeget irányoz elő a végvárak fenntartására.
1510
Petisjárvány dúl a Magyarországon, a Dél-Alföldön is.
1512
I. Szelim csapatai bevették a szreberniki bánság várait, és elkezdődött a déli végvárrendszer összeomlása. Ekkor a kincstár által fizetett végvári vitézek száma 7817 fő volt. 70 %-uk lovas katona volt, tehát nem ostromra, hanem gyors visszavágásra voltak megszervezve a déli végvári rendszer.
1513
Szapolyai János erdélyi vajda csapatai Bulgáriát pusztítják.
1514
Április vége-május eleje. 40 ezer körüli keresztes tartózkodik a pesti, váradi. Kalocsai, bácsi, Gyula, Eger, Kassa környéki táborokban.
Május 10. Szapolyai János hadai után indították a pesti tábor kereszteseit Pest-Cegléd-Tiszavarsány-Mezőtúr-Békés-Gyula útvonalon. Mezőtúron összecsapásra került sor a gyülekező keresztesek és a nemesek között.
Május 18. A pesti keresztes had vezére Székely Dózsa György békésen kapta meg a további toborzást betiltó bullát. Nem engedelmeskedett, seregébe fogadta a békési és gyulai kereszteseket. Dózsa seregei nem nyertek támogatást se a kiváltságos kunoktól, se a gazdag mezővárosoktól, se Szegedtől. Gyula irányából a keresztesek a nagylaki nemesi tábor ellen vonultak.
Május 22. A váradi táborban összegyűlt keresztesek legyőzték a nemesi hadakat.
Május 22. Apátfalvánál Dózsa csapatainak Balogh István deák vezette előhadát megverte Báthori István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök hada.
Május 24. Nagylakon az ünneplő győztesekre rágyújtották a Jaksicsok várát a már 30 ezresre növekedett keresztes csapatok.
Május 28. Csáky Miklós csanádi püspököt karóba húzták, több környékbeli nemest kivégeztek. Dózsa már megkapta a hadjáratot betiltó királyi rendeletet, hadai elfoglalták a Maros völgyében Csálya, Arad, Zádorlak várakat. Közben Szapolyai csapatai visszafordultak Bulgáriából.
Június 6. Dózsa György bevette Lippát. A keresztesek szerémségi várakat valamint Bánmonostort, Péterváradot, Szalánkemént, Titelt, Karomot foglalták el.
Június 11. Solymos várát is bevették. Pár nap múlva Csanádot is elfoglalták.
Június 13-július 15. Dózsa ostromolta a Báthori István védte Temesvárt.
Június 14. A szerémségi keresztesek Nándorfehérvár őrségét is megverték. A hónap végén a Temesvárra vonuló bácsi keresztesek elfoglalták Becskerek várát.
Július eleje. A temesvári tábor parasztcsapatai bevették Becse, Cseri, Csák várakat. A nemesi hadak felszámolták a Bács megyei derzsi, perleki és a Bodrog megyei hajszentlőrinci keresztes táborokat.
Július 15. Dózsa főserege letette a fegyvert Szapolyai János erdélyi vajda vezette nemesi hadai előtt.
A szabad királyi város a nemességhez tartozott, a gazdag polgárok Szapolyai Jánost támogatták , akik a város alól indult a döntő ütközetbe. A Temesvárt egy hónapja ostromlók nem számítottak Báthory Istvánt felmentő erdélyi vajdára, vereséget szenvedtek. Szegedre küldte Szapolyai Dózsa fejét.
1517
A magyar obszerváns kolostorok 17%-a, 12 kolostor maradt a vidékünkön. Új alapítás a szeged-alsóvárosi, a csanádi, a futaki. Megszűnt a cseri, orsovai, kövesdi, harapki rendház. Újlakon, Kapisztrán sírjánál megalakult a magyar obszerváns provincia.
1521
Július. Meghal enyingi Török Imre. Halála után fia, Török Bálint követi a belgrádi bán tisztségben és Szabadka birtoklásában. Egy ideig a szabadkai várban lakott.
Július 7. A törökök beveszik Szabács várát.
Július 11. A szendrői bég csapatai felperzselik Zimony városát, elfoglalják a várat (400 naszádos védte, élükön Skoblić).
Július 19. A megáradt Száva szétszaggatta a hajóhidat.
Július-augusztus. A szerémségi várak többsége elesett, köztük Szalánkemén, Barics, Kölpény, Dobrinyiva, Cserög.
Augusztus 29. Oláh Balázs vicebán 70 fős őrséggel (700 fő volt az ostrom kezdetén) megadja magát, és elhagyja Nándorfehérvárt. A támadó sereg 170 ezer fős volt. A város szerb lakosságát Isztambulba telepítik. A Budán megtartott országgyűlés kimondja, hogy Néndorfehérvár elvesztéséért Hédervári Ferenc és Török Bálint bánokat terheli a felelősség.
1522
Február-március. A török csapatok sikerrel ostromolták Orsova várát.
A péterváradi monostorban már csak 4 szerzetes van. A 14. század közepén még a leggazdagabb ciszterci kolostor volt. A monasztikus közösségnek 1498-tól kötelessége kettőszáz lovast kiállítania.
1523
Tomori Pál ferences szerzetest nevezik ki kalocsai érseknek.
Április. Alsó-Magyarország főkapitányává Tomori Pált nevezik ki.
Török hadak elözönlik Havasalföldet.
Augusztus 6-7. Nagyolaszi-Rednek-Szávaszentdemeter között Tomori legyőzi a ruméliai pasa és a nándorfehérvári bég csapatait.
1524
Szeptember. A nándorfehérvári bég csapatai veszik Szörény várát.
1525
A velencei követ megbecsli a magyar főpapok jövedelemét, a kalocsai érsek a sorrendben 6. (20-22 ezer aranyforint), a csanádi püspök 12. (3 ezer), a szerémi 13. (2,5-3 ezer).
1526
A nyár folyamon jelentős számú szerb népesség menekült a török hadsereg elől a Maros völgyébe, Lippa mögé.
Július 2. I. Szulejmán serege (70-80 ezer fő) megkezdi az átkelést a Száván.
Július 27. Péterváradot elfoglalja a török.
Augusztus 19-23. A török csapatok átkelnek a Dráván Eszéknél.
Augusztus 29. A mohácsi csatavesztésben a magyar királyi sereg (25 ezer fő) teljes vereséget szenved. Meghal Tomori Pál a magyar csapatok fővezére, II. Lajos király.
Szeptemberben I. Szulejmán (1520-1566) Pest-Kalocsa-Baja- Zombor útvonalon távozott az országból. Ibrahim pasa nagyvezér az erdélyi vajda támadása elől a védte a fő csapatokat, és a Tisza vonalát, Pest-Cegléd-Kecskemét-Szeged-Pétervárad-Újvidék felé haladt a ruméliai csapatokkal. 28-án érték el Szegedet, amelynek lakói átmenekültek a Tiszán. A környező falvak lakosságában nagy pusztítást végeztek. Kifosztották Kecskemétet, Szert és Zentát is. A becslések szerint Bácskában közel 400 ezer embert öltek meg alig három hét alatt.
Október 10. A szultáni sereg elhagyta Nándorfehérvárnál az országot. A várak közül csak Újlakot és Péterváradot és a szerémségi erősségeket tartották meg.
Elpusztul Kabol, Futak, Alsán, Kölyüd, Atya és Újlak ferences kolostora, a vidéken csak 6 rendház (Szeged, Csanád, Gyula, Jenő, Diakó, Karánsebes,) marad.
Október. Jovan Nenad (Cserni Jovan vagy Fekete ember) 10-12 ezres seregével független “fejedelemséget" hoz létre, és székhelyét Szabadkára helyezi, majd cárnak kiáltja ki magát.
1527
Nyarán. Szapolyai János király seregei Aradtól délre és Szeged közelében is vereséget szenvedtek Jován cártól. Arad-Lippa között sikerült legyőzni a szerbek fő erőit. Emberei jelentős része török zsoldba állt, ami eldöntötte a Szerémség hovatartozását, mert a szerémségi várak őrségét belőlük toborozták.
1528
Az év végén Szapolyai Lengyelországból Makóra érkezett, itt fogadta a török követet, aki az elfoglalt Becse és Becskerek erősségeit, valamint katonai segítséget ígért János királynak. Szerémi emlékirata szerint Tápé mellett találkozott vasárnap, Szt. Márton napján (?) 200 huszárjával János király és Mehmed bég, megegyeztek az 1529-es török hadjárat tervében.
1529
Kalocsát elfoglalja a török.
Solymos és Lippa, majd Szeged városa is Szapolyai János hűségére tért. 1541-ig a törökök ezt tudomásul véve nem háborgatták Szegedet, csak adóztatták, mint Szolnokot és Csongrádot. Galambóctól Eszékig a törököknek 15 váruk és 2 megerősített városuk volt. 1541 előtt 5249 katonát vettek zsoldlistára. Ezek 18 %-a iszlám hitre tért, 37 %-a szerb volt.
1530
Szegedi Kis István a Debreceni Kollégium fiókiskoláját Mezőtúron megalapítja. Ekkortájt alapították a nagykőrösi református iskolát is.
1538
Február 24. Váradon titkos egyezség született Szapolyai János és I. Ferdinánd között. János király halála után Fredinándra száll az ország.
1541
Április. A török védelmi vonal Galambóctól Eszékig 15 várból és 2 megerősített városból állt. 5249 fős őrség állomásozott ezekben az erősségekben.
Buda eleste után (augusztus 29.) a Pétervárad -Pest közötti útvonal biztosítására Bács, Zombor, Baja, Kalocsa török helyőrséget kapott. Kecskemét palánkot épített a település köré, befogadta a menekülő falvak népét. Kiváltságos helyzete abból adódott, hogy közvetlen a budai pasának adózott, és ez védelmet nyújtott a fosztogató szpáhi földesuraktól. Szabadka földesura, Török Bálint fogságba került, a település török közigazgatási központ lett.
A budai vilajet területe a Duna mindkét oldalára, a Duna-Tisza köze nyugati felére, Szerémségre, Belgrád és Vidin vidékére terjedt ki. A várháborúk után 15 szandzsák tartozott hozzá.
Augusztus 31. Szulejmán Erdélyt, a Tiszántúlt és a Temesközt adja Izabella királynénak, János Zsigmondnak. Temesközt Petrovics Péter kapta meg. Erdélyt és Temesközt adófizető török szandzsáknak minősítette a Porta.
1542
A nagyváradi részországgyűlésen (Arad, Zaránd, Bihar, Békés, Csanád, Csongrád, Külső-Szolnok és Temes vármegye követei) Szeged városát is Ferdinánd oltalma alá helyezték.
Elkezdődik a német birodalmi segély adása, amely egy római hónap (128 ezer rajnai aranyforint) 20-80-szorosát is kitehette.
1541-1542
Izabella királyné János Zsigmond királlyal Solymos várában lakott.
1543
Szeged is török megszállás alá került. A Maros völgy, a Temesköz, a Maros-Körös köze, a Tisza mellett Szolnok vára maradt magyar uralom alatt. A szegedi szandzsák parancsnoksága alá tartoztak a következő várak: Kalocsa, Baja, Szabadka, Zombor, Titel és a tömörkényi, madarasi, bácsi palánkok. A szegedi szandzsákbég irányította a bajai, kalocsai, zombori, bácsi, titeli, vásárhelyi és szegedi náhijék (7) ügyeit.
1545
Ceglédet elfoglalja a török. Khász birtok lesz.
Szegeden vita dúl az alsóvárosi templom birtoklásáért a reformátusok és a ferencesek között. A ferenceseknek ítélte oda a kádi. A rendház a török uralom alatt végig fennállt, jelentős szerepe volt abban, hogy Szeged, Makó, Kanizsa, Szabadka térsége megmaradt a római katolikus hitben.
1546
A szegedi vár őrsége 458 katona volt, 135 janicsár, 10 tüzér, 91 könnyűlovas, 121 zsoldos gyalogos, 102 szerb zsoldos. A kalocsai palánkot 73, a szabadkait 19 török katona védte.
1549
Petrovics Péter megszervezi az első evangélikus egyházmegyét a Temesközben.
1550
Létrehozzák a debreceni református kollégiumot.
1551
Castaldo 6000-7000 fős sereggel bevonult Erdélybe, hogy védelmet nyújtson számára. Fráter György bíborosi címet, esztergomi érsek kinevezést kap.
A ruméliai beglerbég elfoglalta Becsét, Becskereket, Csanádot. Lippa elfoglalása után a ferencesek a mai Máriaradna helyén fakápolnát emeltek. Elpusztultak az egresi ciszter kolostor épületei.
December 17. Fráter Györgyöt Sforza Pallavicini zsoldosvezér meggyilkolja az alvinci kastélyban. Törökbarátsággal és árulással vádolták.
1552
Július 27. Egyhavi ostrom után Ahmed pasa veszi Temesvárt, Losonczy István temesi ispánt és a védőket felkoncolják. Megszervezik a második vilajetet. A temesvári begleglerbég 6000-7000 katona fölött rendelkezett, Erdélyt tartotta szemmel.
Augusztus. Lugos és Karánsebes elvesztése után Temesköz összes vára török kézbe került.
Szeptember 4. Nyáry Pál szolnoki várparancsnok megadta magát (12 nap ostrom után). Szolnok eleste után vált khász birtokká a három város, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét.
1553
Az adószedők Csongrád megyében 17 lakott helységet, 36 portával, Csanád megyében a Maros és Körös közén 20 települést, 291 portával írtak össze. Vásárhely 40 portával rendelkezett, körülötte közvetlenül 11 Csongrád megyei, 6 Csanád megyei település volt. Megszűnt Csongrád, Temes nemesi vármegye.
1554
I. Szulejmán visszahelyezi János Zsigmondot Erdély élére. Visszaadja Lugost és Karánsebest.
1556
Új, száznál több várból álló végvári rendszer épült ki.
1558
Az egri vár összeírása a Duna-Tisza köze három kun (Halas, Kecskemét és a későbbi Mizse) széke lakosságát kiskunoknak, a tiszántúli Kolbáz-szék lakóit nagykunoknak nevezi.
16. század közepén
A Hódoltság területén gyorsan terjedt a reformáció, Szegedi Kis István és Méliusz Juhász Péter tevéenysége nyomán.. Cegléden, Kecskeméten, Debrecenben jelentős középfokú iskola volt. A katolikus hit megőrzésében nagy szerepe volt a török uralom alatt megmaradó ferences rendházaknak (Gyöngyös, Szeged). Hátszeg vidékén megalakul a román református egyház.
1566
Június 29. János Zsigmond kísérettel tiszteleg I. Szulejmán előtt, aki Szigetvár ostromára készül.
Július. Elkezdődött Gyula ostroma, elesett Borosjenő és Világos vára. Tatárdúlás.
Szeptember 2. Bő egyhónapi ostrom után Kerecsényi László gyulai várkapitány feladta a várát. Az egri vár adóztatta a szegedi szandzsákot.
1564-1566
Ezekben az években a kalocsai palánkban már 35, a bajaiban 41, a tömörkényben 87 katona állomásozott, szervező-ellenőrző feladatot láttak el.
1570
A speyeri szerződésben János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, ezután Erdély fejedelme és Magyarország részeinek ura címet használhatja. Erdély önálló állam. Partium az egyezmény szerint az Erdélyen kívüli Máramaros, Közép-Szolnok, Kraszna és Bihar megyékre, Zaránd megye keleti felére terjed ki.
1570-es évek
Elkészült az Udvari Haditanács által szervezett, propugnaculum Christianitatis (a kereszténység védőbástyája) néven emlegetett védelmi rendszer. A 100-120 vár hat vévidéki kapitányságba lett szervezve. A déli országrész a horvát, a szlavón és a kanizsai főkapitány alá tartozott.
Offline
