Regisztráció  Belépés
ronix.blog.xfree.hu
"Ha élni akarsz, két karod legyen a híd, és szavad olyan, ami épít - de kell, hogy példa is légy hordozva mások terhét. Csapóné Ágoston Veronika
2008.06.27
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 213 
Pál II. Korintus 4. fejezet
  2009-10-31 12:27:03, szombat
 
  II. Korintus levél 4. fejezet

1. Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el;
2. Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.
3. Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek:
4. A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe.
5. Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért.
6. Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett.
7. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való.
8. Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;
9. Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk;
10. Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.
11. Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.
12. Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek.
13. Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk;
14. Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít.
15. Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére.
16. Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról-napra újul.
17. Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk;
18. Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.




 
 
3 komment , kategória:  Online Biblia - Fejezetek, Ige  
Ágostai hitvallás
  2009-10-31 12:04:24, szombat
 
  Ágostai hitvallás

Forrás:A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az Ágostai hitvallás (latinul Confessio Augustana, németül Augsburger Bekenntnis) az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata, a reformáció jelentős dokumentuma, a legfontosabb lutheri hittételek összefoglalása. Az ,,ágostai" elnevezés Augsburg város latin nevének (Augusta) egykori magyaros változatára utal.


Keletkezésének tőrténete

V. Károly német-római császár megparancsolta, hogy az Augsburgban (Ágostában) összehívott birodalmi gyűlésre az új vallás hívei rövid, velős, világos fogalmazásban nyújtsák be az evangéliumi hitre vonatkozó nézeteiket. Amikor János szász választófejedelem megkapta a meghívást (1530. március 4.), rögtön megtette a szükséges előkészületeket. Felszólította wittenbergi hittudósait, Martin Luthert, Philipp Melanchthont, Justus Jonast és Johannes Bugenhagent, hogy állítsák össze a fő hittételeket.

Luther még 1529 októberében összeállította a főbb dogmákat az úgynevezett schwabachi 17 cikkben; most a szász teológusok ezeket dolgozták át s ezekből készítették az úgynevezett torgaui cikkeket. Ennek első része lényegében megegyezett a Marburgban 1529. október 1-3. között elfogadott 14 tétellel. Mivel azonban ennek a műnek az éles megfogalmazása a birodalmi gyűlés elé való terjesztésre nem látszott alkalmasnak, a fejedelem Melanchtonnak adta átdolgozásra.




Az Ágostai hitvallás felolvasása V. Károly előtt.

A választófejedelmet Melanchton, Spalatin és Jonas kísérte a birodalmi gyűlésre; Luther Coburgban maradt, mivel egyházi és birodalmi átok alatt volt. Az előszót a négy hittudós még együtt írta meg, Melanchton pedig május 2-tól május 10-ig megírta Ágostában a fentebbi két cikk alapján a hitvallást, amelynek az Apologia címet adta. Luther volt az első, akinek a szöveget legelőször elküldték. Luther véleménye ezt volt: ,,Olvastam Melanchton Fülöp Apologiáját. Nekem majdnem tetszik és nem tudok rajta semmit sem javítani, sem változtatni ...". Mivel azonban még volt idő a gyűlés kezdetéig, és mivel Melanchton még mindig túl erősnek tartotta egyik-másik kitételt, még tovább enyhített rajta.

A császár 1530. június 15-én vonult be Ágosta városába, egy nappal később pedig megnyitotta a birodalmi gyűlést és felszólította az evangélikus fejedelmeket és rendeket, hogy június 24-én nyújtsák be hitvallásukat. A hitvallást aláírók János szász választófejedelem, Brandenburgi György őrgróf, I. Ernő braunschweig-lüneburgi herceg, I. Fülöp hesseni tartománygróf, Farkas anhalti fejedelem, János Frigyes szász herceg, Ferenc lüneburgi herceg valamint Nürnberg és Reutlingen birodalmi városok képviselői voltak. Négy másik város is aláírta volna a hitvallást a tizedik pont kivételével, mivel ők a reformáció Zwingli-féle irányzatához tartozva másképp vélekedtek az úrvacsoráról. Egyetértés hiányában azonban ők külön hitvallást terjesztettek be.

A birodalmi gyűlés június 24-i nyilvános ülésén nem olvasták fel a hitvallást, dacára a protestánsok minden sürgetésének, valószínűleg azért, mert a császár félt a nagy nyilvánosságtól. Másnap azonban a püspöki palota kápolnájában német nyelven felolvasták. A kápolnába alig 200 ember fért, de annál többen voltak az előcsarnokban és az udvaron, sőt a kivül állók az ablakokhoz is létrákat támasztottak.

A császárnak átadták a hitvallás egy-egy példányát német és latin nyelven. A császár megtartotta a német nyelvűt és a latin nyelvűt átadta megőrzésre a mainzi választófejedelemnek. A latin példányt (Melanchthon kézírását) a brüsszeli archívumban helyezték el, ahonnan Alba herceg uralkodása alatt eltűnt. A német eredetit a birodalmi gyűlés irataival együtt elküldték a tridenti zsinatnak, és onnak soha nem került vissza. Azonban már a birodalmi gyűlés alatt jelentek meg különböző kiadásai (hat német nyelven, egy latinul); és maga Melanchthon is kiadta mindkét nyelven 1531-ben Wittenbergben.

Tartalma
Az Ágostai hitvallás 28 cikkben két részből áll. Az első rész 21 cikke a schwabachi cikkek alapján a legfőbb keresztény hittételeket tárgyalja. A második rész 7 cikkből áll, ezek a torgaui cikkek alapján felsorolják a katolikus egyház gyakorlatában jelenlevő, a Szentírással ellenkező téves tanokat.

I. rész - A fő hitcikkek

1. Isten: az első nikaiai zsinat határozata az isteni lényeg egységéről és a három személyről igaz, és azt minden kételkedés nélkül hinni kell.
2. Eredendő bűn: Ádám bűnbe esése óta minden ember Isten félelme és Istenbe vetett bizalom nélkül születik, ami kárhozatot és örök halált hoz azokra, akik a keresztség által és a Szentlélektől újjá nem születnek.
3. Krisztus Isten és ember egy személyben. Krisztust halála engesztelő áldozat a minden ember bűnéért. Ő a világ végén fog megjelenni, hogy ítéletet tartson, halottakat támaszon fel.
4. Megigazulás: Nem lehetséges a hívő saját erejéből, érdemszerző cselekedetek alapján. A megigazulás hit által történhet.
5. Egyházi szolgálat: Isten szaván és a szentségeken keresztül kapja a hívő a szentlélek ajándékát.
6. Új engedelmesség: jó cselekedetek azért szükségesek, mert ezeket Isten kívánja követőitől, nem pedig azért, hogy érdemeket szerezzünk ezáltal.
7.-8. Egyház: Az egyház a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgáltatják. A szertartások különbözősége az egyház egységét nem befolyásolja.
9. Keresztség: Az üdvösséghez szükséges ez által adja Isten a kegyelmét; a gyermekeket meg kell keresztelni.
10. Úrvacsora: Krisztus teste és vére az úrvacsorában valóságosan jelen van.
11. Gyónás: A külön feloldozás szükséges, a rendszeres bűnmegvallással való feloldozás viszont nem szükséges. (elég megbánni és Istennek megvallani a bűnöket)
12. Bűnbánat: Ha a hívő a keresztség után bűnt követ el, újra részesülhet bűnbocsánatban, ennek feltétele a megtérés. A bűnbánat részei: A bűn okozta töredelem, rettegés, feloldozás, hit, bűnbánat gyümölcsei: jócselekedetek
13. Szentségek: Istennek a hívők felé való jóakaratának jele. Célja a hit erősítése.
14. Egyházi rend: Csak az taníthat és szolgáltathat szentségeket az egyházban, akit ezzel egyházi vezetők hivatalosan megbíztak.
15. Egyházi szokások: Meg kell őrizni mindazokat a szokásokat, amelyek bűn nélkül megtarthatók és az egyház békességét, jó rendjét szolgálják. Azok az emberi hagyományok ellenben, amelyeket Isten engesztelésére, a kegyelem kiérdemlésére és a bűnökért elégtételül rendeltek el, ellentétben vannak az evangéliummal és a hitről szóló tanítással.
16. Világi dolgok: A törvényes világi intézmények Isten jó alkotásai. A hívőknek engedélyezett hivatalt viselniük, bíráskodniuk, császári és más, érvényben levő törvények szerint ítélkezniük, jogos halálos ítéleteket hozniuk, jogos háborút viselniük, katonáskodniuk, törvényes szerződést kötniük, saját tulajdonnal rendelkezniük, a hatóságok kívánságára esküt tenniük, házasodniuk és férjhez menniük.
17. Krisztus visszajövetele ítéletre: Krisztus a világ végén megjelenik és ítéletet tart. A halottakat feltámasztja, az istenfélőknek és választottaknak örök életet ad, az istenteleneket vég nélkül gyötrelemre kárhoztatja.
18. Szabad akarat: Az emberi akaratnak van annyi szabadsága, hogy becsületes világi életet tudjon folytatni, és választani tudjon olyan dolgok közül, amelyek az értelem hatáskörébe tartoznak. De arra nincs ereje, hogy a Szentlélek nélkül megvalósítsa az Isten színe előtt érvényes vagy másképpen lelki igazságot.
19. A bűn oka: Bár Isten teremti és tartja fenn a természetet, a bűn oka mégis a gonoszok akarata.
20. A hit és a jó cselekedetek: Cselekedeteink sem Istent nem engesztelhetik meg, sem a bűnbocsánatra és kegyelemre nem tehetnek érdemessé, mert ezt csak hittel érjük el. Jót cselekedni mindazonáltal szükséges, de nem az érdemszerzésért, hanem azért, mert Isten ezt akarja.
21. A szentek tisztelete: A szentekről megemlékezhetünk azért, hogy kövessük hitüket és jó cselekedeteiket, de nem szabad hozzájuk fohászkodni és a segítségüket kérni.
II. rész - Cikkek a megszüntetett visszaélésekről

22. Az úrvacsora kiszolgáltatása mindkét szín alatt
23. A papok házassága
24. A mise
25. A gyónás
26. Különbségtétel az ételek között
27. A szerzetesi fogadalmak
28. Az egyházi hatalom
 
 
0 komment , kategória:  Bibliai Aranymondások  
A reformáció
  2009-10-31 11:58:56, szombat
 
  A REFORMÁCIÓ

A reformáció a 16. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház hibáinak bírálatával és hibáira való reakcióként indult mozgalom. A 15-16. századokban végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata.
Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra(1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi kolostor kapujára), majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás (,,protestálás") miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház (más néven lutheránus egyház) és a református egyház a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az ellenreformációval válaszolt.




Luther Márton

Előzmények

Az egyháztörténetben a reformáció azon világtörténelmi események egyike, amelyek hatása az újabbkori műveltség minden ágában kisebb-nagyobb mértékben felismerhető, s melyek nemcsak az egyházi, de a politikai élet körében is jelentős változásokat idéztek elő. A világ fejlődésének több fontos tényezője, egymással szoros együtthatásban indította be ezt a folyamatot. Ilyen tényezők voltak a könyvnyomtatás feltalálása, a nagy földrajzi felfedezések, a világnézet bővülése, de mindennél fontosabb volt a tudományok és művészetek 15. századi újjáéledése. Az egyházi reformok igényét a középkori eretnekmozgalmak és a kolduló szerzetesrendek alapítása már korán jelezte. Fontos szerepet játszott a folyamatban a konstanzi és a bázeli egyetemes zsinat, amelyeken a katolikus egyház főpapjai és hittudósai erélyesen kiálltak az egyház megreformálásának fontossága mellett. A John Wycliffe és Husz János által hirdetett vallásjavítási tanok szintén igen nagy hatással voltak a vallásos alapeszmék átalakítására.

Luther 95 tétele



]

Miniatúra: Luther és (feltehetőleg) Zwingli ,,tüzet prédikálnak" a pápai koronát viselő sárkányra (Luther tanítása szerint a pápa maga volt az Antikrisztus)Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes 1517. október 31-én Wittenbergben a hagyomány szerint kiszögezte a vártemplom kapujára, 95 pontból álló vitairatát[1], amelyben közhírré tette saját álláspontját, hitet téve az egyedül hit általi üdvözülés tana mellett, és elítélve a búcsúcédulák (feloldozó levelek) árusítását. A tételeknek rendkívüli hatása volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban, és számtalan hívet szereztek maguknak.

A reformáció a német területeken

A németországi belső helyzet egyre fokozta az elégedetlenséget. Miközben a gazdagok és a szegények közti különbség folyamatosan növekedett, a kisnemesség fokozatosan elvesztette birtokait és tekintélyét. Kárpótlás reményében a lovagok emelték a jobbágyaikra kivetett adók és más hűbéri kötelezettségek mennyiségét, ez viszont a parasztság elszegényedéséhez vezetett. Ezzel magyarázható hogy a 15. század végén egymást érték a parasztfelkelések.

A lutheránus mozgalom

A Luther Márton által kezdeményezett mozgalom elveit mindenki saját érdekében értelmezte. Az elszegényedett kisnemesség abban reménykedett, hogy megkaparinthatja az egyház javait. A parasztság Luther prédikációiban a társadalmi elégedetlenség elleni lázadásra való biztatást látta. Luther tanai Észak- és Kelet-Németország elszegényedett vidékein nagy visszhangra találtak. A kor egyik legkiválóbb tudósa, Philipp Melanchthon támogatásával, Bölcs Frigyes szász választófejedelem védelmezésével, a német nép rajongó tiszteletétől övezve, folyamatosan egyre növekedett a reformáció ügyének elkötelezett, befolyásos hívek száma, a nemesség jelentős része, elsősorban Sickingen gróf, Schaumburg és Hutten, teljes körű támogatását fejezte ki. I. Miksa német-római császárnak sem állt hatalmában a mozgalom letörése, bár ő ezt nem is akarta, sőt egy ideig olyan tervet dédelgetett, hogy magát egy önálló német egyház fejévé választatja.




Luther Márton emlékműve ErfurtbanAzokban a német államokban, ahol a lutheri eszmék elterjedtek, az egyház és a hit a világi hatalom ellenőrzése alá került. Az egyházi hierarchiát felszámolták. Megszüntették a kolostorokat, az egyház javait pedig kisajátították. Ilyen módon, a Német Lovagrend birtokainak szekularizálásával lett 1525-ben Poroszország hercege Brandenburgi Albert, a lovagrend korábbi nagymestere.

A reformáció már az 1520-as évek első felére a lakosság jelentős többségének támogatására tett szert Pomerániában, Livóniában, Sziléziában, Poroszországban (az ezt kormányzó Brandenburgi Albert példájára és ösztönzésére), Mecklenburgban, Hessenben és a szász választó-fejedelemségben; valamint a birodalmi szabad városok egy része is (Nürnberg, Augsburg, Frankfurt, Strasbourg) szakított a régi egyházzal.

A német államok egy részében azonban a fejedelmek elutasították a reformátorok követeléseit. Németalföldön két szerzetest megégettek a lutheri tanok hirdetéséért (1523). Bécsben, Münchenben, Kölnben és más városokban is vetettek embereket máglyára vagy fejeztettek le. Az ilyen erőszakos cselekmények azonban inkább elősegítették, semmint korlátozták volna a reformáció terjedését. A reformátorok egyházi vagyon elleni támadásai, valamint Luther eszméi a hit szabadságáról mélyen hatottak a parasztságra, amely ettől kezdve egyre erőszakosabban adott hangot elégedetlenségének. Svábországban és Türingiában kastélyokat és kolostorokat gyújtottak fel. Az 1525-ös parasztfelkelés idején a vallásos reformációt felváltotta a népi reformáció. A fejedelmek zsoldosseregeket vetettek be a felkelők ellen, ideiglenesen helyreállítva a rendet.

A reformáció Magyarországon

A 16. század közepére a lutheri tanok a német lakosság közvetítésével a reformáció Magyarországon is elterjedt, ahol kezdetben főleg a városi polgárság bizonyult fogékonynak a mozgalomra. A szászok, a magyarok és a szlovákok egyaránt megszervezték a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházaikat. A Magyar Királyság három részre szakadása, és a nemzeti újraegyesítő törekvések ugyanakkor kedveztek a reformáció térhódításának a magyarság egésze körében. Az új vallás ettől kezdve a katolikus Habsburgok elnyomó politikájával szembeni ,,nemzeti üggyé" vált. A reformáció nagy mértékben hozzájárult a magyar nyelv és irodalom kora újkori látványos kibontakozásához is.

A Kárpát-medence lakossága között eleinte Luther tanai domináltak, de hamar ismertté váltak Zwingli és Kálvin nézetei is. Elsősorban a magyar kisnemesség tért át hamar a kálvinista (református) hitre. Az 1560-as években végül a német és a svájci reformáció hívei a három részre szakadt ország valamennyi részén két külön egyházzá alakultak, és a 16. század második felére már a magyarság túlnyomó része kálvinista lett. A szászok és a szlovákok megmaradtak a lutheránus vallás mellett. A magyarok közül csak a nyugat-dunántúli magyarok maradtak többségükben lutheránusok.




János Zsigmond, erdélyi fejedelem, a vallásszabadság pártolója.II. Miksa császár (Miksa magyar király) csak külsőleg volt katolikus, de pártolta a reformációt. A Királyi Magyarország főméltóságú, illetve katonai vezetői beosztásaiba lelkes protestánsokat nevezett ki. utódja, Rudolf uralkodása kezdetén már csak három magyar főnemesi család maradt a katolikus egyházban, de a köznemesek és polgárok között is csak elvétve akadt egy-két katolikus család. A 16. század utolsó évtizedeiben a legfőbb, országos tisztségeket protestáns főurak viselték. Még a katolikus főpapok közül is többen csatlakoztak a reformáció egyházaihoz.

A török hódoltság alatt álló területeken a török basák nem szóltak bele a keresztények vallási ügyeibe, a lakosság szabadon választhatta meg a vallását. Ez a reformáció gyors térhódítását eredményezte. A magyar kálvinista egyház éppen a török hódoltság alatt álló Debrecenben született meg, amelyet a református magyarok egyik központjaként ,,kálvinista Róma" néven is emlegettek. A debreceni zsinaton (1567) a Tiszántúl 17 egyházmegyéje ugyancsak a kálvinizmushoz csatlakozott. A török uralom alatti tolnai és baranyai területek a hercegszőlősi zsinaton (1576) döntöttek így.

János Zsigmond erdélyi fejedelem szintén a reformáció hívévé vált, és a kálvinizmus Erdélyben egyenesen az államvallás rangjára emelkedett. Az erdélyi szászok megtartották a lutheránus (evangélikus) vallást, A székelyek és más magyar nemzetiségű protestánsok pedig csatlakoztak a kálvini reformációhoz. A tordai (1563) és nagyenyedi (1564) zsinatokon válnak külön felekezetekké a szászok és magyarok, mindkét csoport saját püspököt is választott magának. A magyarok egy kisebb része a reformáció radikális irányzatát képviselő új unitárius egyházhoz csatlakozott. Az ortodox vallású erdélyi románokat pedig nem érte el a reformáció. Hosszas és kemény viták után az 1568-as tordai országgyűlés négy hivatalos felekezetet ismert el: a kálvinista, a lutheránus, a katolikus és az unitárius vallásokat. Ez az esemény volt a vallásszabadság legelső törvénybe iktatása a világtörténelemben!

A magyar reformációt Dévai Bíró Mátyás munkássága indította el. Az ország három részre szakadása után a reformáció kimagasló vezetői a török hódoltság területén Melius Juhász Péter, Erdélyben a magyarok között Heltai Gáspár, a szászok között Johannes Honterus, a Királyi Magyarország területén pedig Károli Gáspár voltak.

Forrás: a Wikipédia
 
 
0 komment , kategória:  Bibliai Aranymondások  
Október 31 A reformáció napja
  2009-10-31 11:12:26, szombat
 
  A reformáció napja

A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap, annak emlékére, hogy 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét.




A wittenbergi vártemplom kapuja

A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésnapján (november 10.) illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.). 1667-ben, a 95 tétel kiszögezésének 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése.

Magyarországon is nagy hagyománya van a nap megünneplésének, a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon. 1939 óta pedig október végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát a legnagyobb protestáns egyházak.

A reformáció napja hivatalos állami ünnep Szlovéniában, illetve Németország egyes szövetségi államaiban (Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szász-Anhalt, Szászország, Türingia). Svájcban és egyes német tartományokban a protestáns egyházak az október 31-e utáni vasárnapon ünneplik.
 
 
0 komment , kategória:  **Mai üzenet, áhítat  
Ma még tiéd körülötted minden
  2009-10-30 22:26:22, péntek
 
  Ma még tiéd körülötted minden.

Ma még tiéd körülötted minden.
Adhatsz belőle. Adj hát, kinek nincs,
Mert jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.

És nem lesz többé tiéd semmi sem.
Tollad, virágos párnád másra vár...
Mit maga köré épített egy élet,
Nem több mint összeomló kártyavár.

Ma szólhatsz még jóságos, meleg szóval
Testvéredhez, ki szenved, szomorú.
Vigaszt hoz szavad zengő muzsikája,
S tán rózsát hajt egy töviskoszorú.

Hajolj hát hozzá, amíg beszélhetsz,
Harmatként hulljon szerető szavad:
Mert jön egy nap, hogy elnémul ajkad,
És soha többé nem fakad.

Ma kezed még erős, a lábad fürge,
Szolgálhatsz szegényt, árvát, beteget.
Ma letörölhetsz verejtéket, könnyet.
Oh, most segíts, ha teheted.

Mert jön egy nap, hogy kezed mozdulatlan,
Mindegy hogy ősz lesz, tél, vagy kora nyár,
Mert nincs több időd, s amit meg nem tettél,
Azt nem teszed meg soha többé már.

De ma még tiéd körülötted minden.
És adhatsz, adj hát annak, kinek nincs.
Hisz jön egy nap, talán nemsokára,
S kihull kezedből minden földi kincs.

Csak az lesz tiéd, amit odaadtál,
Csak az, mi minden kincsnél többet ér.
A tett, a szó, mit szeretetből adtál,
Véled marad, s örökre elkísér.




 
 
1 komment , kategória:  Általános  
Ditkém - KÖSZÖNÖM!
  2009-10-30 21:47:32, péntek
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Baráti üdvözlet  
Ildykó Barátnőmtől....KÖSZÖNÖM
  2009-10-30 21:46:17, péntek
 
 











 
 
0 komment , kategória:  Baráti üdvözlet  
Idézetek videó Ditkétől
  2009-10-30 21:42:10, péntek
 
  HIBÁS VIDEÓ BESZÚRÁS!  
 
0 komment , kategória:  Videók, Tőletek kaptam  
Netlogon Bné Picitől kaptam
  2009-10-30 21:32:15, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Baráti üdvözlet  
Netlogon Tünditől kaptam
  2009-10-30 21:25:59, péntek
 
 





 
 
0 komment , kategória:  Baráti üdvözlet  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 213 
2009.09 2009. Október 2009.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 8 db bejegyzés
e hónap: 213 db bejegyzés
e év: 1942 db bejegyzés
Összes: 17437 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2966
  • e Hét: 6123
  • e Hónap: 104379
  • e Év: 1423605
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Online Póker, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2010 TVN.HU Kft.