|
|
|
2016-09-28 20:12:57, szerda
|
| |
| |
Link
Miért van az ember szíve rejtve ...
Egyszer történt, mikor még az emberek kívül hordták a szívüket, mint a legbecsesebb díszüket, hogy egy kisfiú ücsörgött a parányi tó partján. Kezeit teletömködte mindenféle kaviccsal, Azután egyesével a Hullámzó víztükörre vetette őket, egyre messzebb és messzebb. A kavicsok lágy csobbanással merültek el - újból és újból.
- Miért búsulsz Funo? - Egy Kisgyerek ijedten fordította figyelmét a mögé lopódzott alakra, de ijedelme rögvest alább hagyott, mikor a vén remete barázdált vonásaira ismert. Miért is érezte volna tőle, hisz bár Hányszor meglátogatta, Halerum mindig kedvesen, minden földi jóval kínálta.
- Elhagytam a szívem. - Pityeregte, és bánatában újabb kövecske suhant a Toba.
- A szíved? - Csodálkozott a vén Halerum.
- Igen - azt! - Hüppögte. - Elveszítettem, pedig úgy vigyáztam rá, mint a szemem fényére! - Könnycseppet Törölt ki a szeme sarkaiból. A remete lehuppant mellé botját letámasztva és kedvesen rámosolygott. Kezeit összekulcsolta sa feltündöklő fényáradatban. Funo szeme nagyra kerekedett el. Nem tartott sokáig a varázslat, de akár órákig is elnézte volna a varázsló kezeit. És mikor Azok széttárultak - lám a fiú csodás szíve ragyogott fel benne.
- Megtaláltad! - Kiáltott fel boldogan, és átölelte a remetét. - Szeretlek Halerum! Ezt rá is vésem! Csupa nagy betűkkel! Add, ide kérlek! Ezen túl a legjobban látható helyen fogom hordani, hogy lássák, milyen jó vagy!
Funo vidámsága felhőket szétoszlató sugárként villant fel.
- Tudod mit? - Töprengett a remete. - Hadd válasszam meg én a helyét.
- Rendben. - Egyezett bele Funo. Halerum elmosolyodott és a parányi Szivecske, mint Egyetlen fénypont felemelkedett a tenyeréből - és a fiú mellkasa felé haladt. Funo leplezetlen boldogsággal, Csillogó szemekkel bámult közeledő szíve után, hogy mennyire szép helye is lesz ott, ám Amikor az eltűnt mellkasában, elpityeredett.
- Hééé! De ott nem látja senki sem! Hogyan fogják megtudni az emberek, hogy mennyire szeretlek? - Értetlenkedett.
- Figyelj rám Funo. - Az öreg megérintette a könnyes arcot és elmosolyodott. - Nem kell, hogy tudja a világ, mennyire szeretsz. Elég, ha te tudod és az, akit a szívedbe zársz. Mondd el bátran annak, akit belevésel: Szeretlek! Így már nem fogod elveszíteni sosem, mert benned él tovább - és ezt már nem veheti el senki sem.
Funo eltöprengett a remete válaszán, majd az utolsó kavicsot is eldobta és vidáman felugrott.
- Köszönöm Halerum! - Nagy puszit nyomott az öreg vénséges arcára, majd egy pillangót meglátva utána futott. Halerum pedig csak bámult a Távolodó gyermek után és mosolygott - majd egyszer megérti.
Azóta szív nem hordatik kívül, csak a csendes melyben vésődnek fel rá a nevek - újból és újból.
(ismeretlen szerző) Folyóiratcikk
A cikk forrása:: Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép történetek |
|
|
|
Címkék: értetlenkedett, összekulcsolta, fényáradatban, felemelkedett, elmosolyodott, elpityeredett, elveszítettem, folyóiratcikk, teletömködte, legbecsesebb, boldogsággal, csodálkozott, széttárultak, megérintette, meglátogatta, könnycseppet, csobbanással, eltöprengett, rámosolygott, letámasztva, megtaláltad, szétoszlató, feltündöklő, elveszíteni, leplezetlen, mellkasában, töprengett, fordította, ismeretlen, víztükörre, tenyeréből, mosolygott, kerekedett, pityeregte, mindenféle, szivecske, ember szíve, emberek kívül, legbecsesebb díszüket, kisfiú ücsörgött, kavicsok lágy, mögé lopódzott, szemem fényére, szeme sarkaiból, remete lehuppant, varázsló kezeit, legjobban látható, parányi Szivecske, eltűnt mellkasában, öreg megérintette, könnyes arcot, szívedbe zársz, Könnycseppet Törölt, Szeretlek Halerum, Köszönöm Halerum,
|
|
|
|
|
|
| ember szíve, emberek kívül, legbecsesebb díszüket, kisfiú ücsörgött, kavicsok lágy, mögé lopódzott, szemem fényére, szeme sarkaiból, remete lehuppant, varázsló kezeit, legjobban látható, parányi Szivecske, eltűnt mellkasában, öreg megérintette, könnyes arcot, szívedbe zársz, remete válaszán, utolsó kavicsot, öreg vénséges, pillangót meglátva, csendes melyben, cikk forrása, értetlenkedett, összekulcsolta, fényáradatban, felemelkedett, elmosolyodott, elpityeredett, elveszítettem, folyóiratcikk, teletömködte, legbecsesebb, boldogsággal, csodálkozott, széttárultak, megérintette, meglátogatta, könnycseppet, csobbanással, eltöprengett, rámosolygott, letámasztva, megtaláltad, szétoszlató, feltündöklő, elveszíteni, leplezetlen, mellkasában, töprengett, fordította, ismeretlen, víztükörre, tenyeréből, mosolygott, kerekedett, pityeregte, mindenféle, szivecske, varázslat, ücsörgött, válasszam, legjobban, szeretlek, lopódzott, figyelmét, belevésel, kisgyerek, elhagytam, vidámsága, egyesével, sarkaiból, kaviccsal, barázdált, felugrott, vonásaira, bánatában, vigyáztam, lehuppant, ragyogott, szemekkel, sugárként, pillangót, hüppögte, varázsló, kavicsot, kedvesen, vénséges, köszönöm, kövecske, felhőket, meglátva, szeretsz, mennyire, hányszor, átölelte, hullámzó, mellkasa, válaszán, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1948
- e Hét: 5384
- e Hónap: 16398
- e Év: 122542
|
|
|
Offline
