Hires képek keserű titkai - Szinyei Merse Pál - Szinyei Merse Pál,Probstner Zsófia,Probstner Zsófiával,Szinyei Merse Pállal,Szinyei Merse Pál Probstner Zsófiáról,Probstner Zsófiába,Mindez Münchenben,Mednyánszky László,Szinyei Merse,Végvári Pál,Szinyei Merse Pált,Ghillány Imre,Szinyei Merse Adrienne,Szinyei Merse Páltól,Gobbi Hilda Közben,Gobbi Hilda, - sanci81 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			sanci81.blog.xfree.hu
-Minden ember, minden apró mozzanat, Életedbe úgy került, hogy magad vontad oda... Az pedig, hogy mit kezdesz velük, csakis rajtad áll! ...			Czifra Sándor 2007.12.24 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Hires képek keserű titkai - Szinyei Merse Pál

2017-12-25 16:38:06, hétfő

	Híres képek keserű titkai A család által röghöz kötött Szinyei Merse Pál és Probstner Zsófia életét személyes tragédiák és szakmai kudarcok kísérték. Számtalanszor csodáltuk már meg a Lilaruhás nőt, az egyik leghíresebb magyar festményt. Szinyei Merse Pál munkája elsőre elbűvöli a nézőt színeivel, szépségével és az olyan finom részletekkel, mint szereplőjének arca vagy ölében nyugvó kezei, amelyek alól kikandikál pár szál virág. Azt azonban nem sokan tudják, mennyi keserűség rejtőzik a kép mögött, milyen családi tragédiák, szakmai kudarcok, kemény kritikák kísérték a festő és modellje életét. Azt is csak kevesen tudják, mi lett később a halhatatlan festmény halandó modelljével és festőjével, Probstner Zsófiával és Szinyei Merse Pállal. Link Szinyei Merse Pál Probstner Zsófiáról készített portréja Szinyei Merse Pál régi nemesi család sarja volt. Földbirtokaikból éltek, gazdálkodással foglalkoztak. A későbbi festő 1845-ben született, 1864-ben iratkozott be a müncheni festőakadémiára. Több éves tanulás, gyakorlás következett, a szüneteket pedig a családi birtokon, Jernyén töltötte. (Ez a mai Szlovákia területén fekvő ötezres lélekszámú község.) A Faun és nimfa, a Ruhaszárítás, az Anya és gyermekei című képe ebből a korszakból származik. 1869 végén hazatért, hogy a család földbirtokát igazgassa, mivel apja megbetegedett. Szinyei Merse Pál többször próbálkozott azzal, hogy önálló egzisztenciát teremtsen, ám mindig visszatért a családi birtokra. "Az 1873-as év fordulópont volt a 28 éves Szinyei Merse Pál életében. Befejezte a saját maga által is fő művének tartott festményét, a Majálist, és beleszeretett barátja gyámleányába, Probstner Zsófiába. Mindez Münchenben történt, ahová Jernyéről, a családi birtokról érkezett 1872-ben. Zsófia nővéréhez hasonlóan vonzódott a művészetekhez és a művészekhez. Sokat látogatta a fiatal festőt műtermében, és végigkísérte a Majális születését, amelynek egyik modellje éppen nővére, Mária volt. A kép 1873 elején készült el, márciusban már ki is állították a müncheni Kunstvereinbe. A festmény óriási sikert aratott, nem is annyira a közönség, mint inkább a festők körében. Szinyei úgy érezte, festő lett, ebből fog megélni, és nem megy vissza Jernyére gazdálkodni. Elküldte képét a bécsi világkiállításra, és megkérte Zsófia kezét." Link Probstner Zsófia és Szinyei Merse Pál 1873-ban kötött házasságot. A következő évben az ifjú feleség saját készítésű ruhájában ült modellt a festőnek. Így készült a Lilaruhás nő. A pár első gyermekét várta, és mint azt később Probstner Zsófia elmondta, a pici gyorsan fejlődött, ezért a ruha egyre szűkebbé vált. A kép másik érdekessége, hogy nem a szabadban készült, a tájat, a hátteret "fejből" varázsolta mögé Szinyei Merse Pál. A festmény előzményei közé tartozott egy korábbi próbálkozás is, amelyen sárga ruhában látható Probstner Zsófia. Link A sárga ruhás portré Link A Lilaruhás nő Az első gyermek, Félix születését a következő egy évtizedben öt lány követte. Közülük azonban Zsófia tíz évesen, Mária öt évesen és Valéria két évesen halt meg. Mindhármukat a diftéria vitte el, akkoriban ugyanis nem voltak védőoltások. A diftéria - magyar népi nevén torokgyík - lázzal, gyulladással járó betegség. A magas gyermekhalandóság egyik oka hazánkban a torokgyík volt; a kis betegek gyakorlatilag fulladásos halált haltak. A családi tragédiákat még tovább súlyosbította, hogy a festő gyakran került vagy apatikus, vagy agresszív hangulatba. Ebben közrejátszott az is, hogy Szinyei Merse Pál műveit vegyes érzelmekkel fogadták. A Lilaruhás nő a közönség körében sikert aratott, a szakma azonban még évtizedekkel később is fanyalgott. "A Lilaruhás nő felemás alkotás. A műteremmé alakított szalonban dolgozott - ezzel magyarázható az árnyék sajátos jellege -, amelyet az akkor éppen Párizsból hazaérkezett Mednyánszky László erősen megkritizált. Szinyei Merse azonban nem fogadta el a plein air festésre vonatkozó tanácsokat" írja Végvári Pál 1986-ban, majd így folytatja: "színvonala nem éri el a Majálisét, keményebb és nem olyan egységes: a baráti tanácsok, kritikák, együttérzések nélkül alkotó művész izolációjának eredménye." A helybéliek is gyakran megszólták Szinyei Merse Pált. Egy Probstner Zsófiával készült interjúban a már agg korú hölgy így vallott erről az időről: "No, meg nem is voltunk nagyon boldogok akkoriban. Sikert vártunk a Majálistól, s az elmaradt. Pali nem bánta, őt csak maga a festés érdekelte. Akkor élt igazán, ha mezítláb festhetett, és csiklandozta a fű a talpát. Én ezért haragudtam: mi lesz, ha valaki meglátja így?... Még bolondnak tartják! Annak is tartották. Egyre többen pusmogtak a fülembe: meghibbant ez az ember. Ahelyett, hogy vadászna, politizálna, mint a többi urak, fest! De miket! Hegyet meg mezőt... Még jó, hogy itt lakhattok a szülőknél, különben még koplalnotok kellene!" Link A jernyei birtok a házzal Szinyei Merse Pál hullámzó kedélyállapota, dühkitörései annyira elviselhetetlenné váltak, hogy a felesége 1887-ben elköltözött az életben maradt Erzsébettel és Adrienne-nel, és a házasság felbontását kezdeményezte. A válás után Ghillány Imre későbbi földművelésügyi miniszterhez ment feleségül. Öt közös gyermekük lett. Szinyei Merse Adrienne azonban alig 18 évesen meghalt agyhártyagyulladásban. A festő abbahagyta az alkotói tevékenységet és a politikai életbe vetette magát. 1896-ban megválasztották a héthársi kerület országgyűlési képviselőjének. Közéleti szerepvállalása mellett folyamatosan vezette a rá maradt jernyei földbirtokot. Az 1890-es évek közepén tért vissza a festészethez, és 1920-ban bekövetkezett haláláig alkotott. Probstner Zsófia túlélte összes, Szinyei Merse Páltól született gyermekét. Öregségére egyedül maradt, utolsó éveiről Gobbi Hilda Közben... című önéletrajzi könyvéből tudunk. Gobbi Hilda szívós munkájának köszönhető ugyanis, hogy a II. világháború után egy lakatlanná vált egykori kupleráj épületében, a Magyar utcában létrejöhetett a támasz és támogatás nélkül maradt öreg színészek otthona. "Az otthonokba csak színészeket vagy színházi dolgozókat vettünk föl. Egyetlen kivétel volt ez alól: Szinyei Merse Pál felesége, a "Lilaruhás nő". Rossz körülmények között élve, 99 éves korában kérte felvételét, és 102 éves koráig volt az otthon lakója. Ott ült, furcsa törökös pongyolájában, egyenes derékkal, valami török fezzel a fején - mert a haja már gyérült -, és valami csodálatos eleganciát árasztott. Alig hallott, látott, de a szellemi képességei épek voltak, S amikor külföldiek jöttek látogatóba, bemutatták őket a "Lilaruhás nőnek" is. A franciáknak franciául, az angoloknak angolul válaszolt. Százéves korában hárman is megfestették az arcképét.

0 komment , kategória: Érdekességek

Címkék: világkiállításra, földbirtokaikból, festőakadémiára, szerepvállalása, megválasztották, földművelésügyi, kedélyállapota, gazdálkodással, képviselőjének, egzisztenciát, pongyolájában, számtalanszor, izolációjának, gyakorlatilag, létrejöhetett, együttérzések, szereplőjének, beleszeretett, kezdeményezte, súlyosbította, országgyűlési, kunstvereinbe, közrejátszott, bekövetkezett, megbetegedett, tevékenységet, művészetekhez, részletekkel, földbirtokát, megkritizált, földbirtokot, folyamatosan, magyarázható, hazaérkezett, festészethez, végigkísérte, család által, egyik leghíresebb, nézőt színeivel, olyan finom, halhatatlan festmény, későbbi festő, müncheni festőakadémiára, szüneteket pedig, családi birtokon, korszakból származik, család földbirtokát, családi birtokra, saját maga, családi birtokról, fiatal festőt, müncheni Kunstvereinbe, Szinyei Merse Pál, Probstner Zsófia, Probstner Zsófiával, Szinyei Merse Pállal, Szinyei Merse Pál Probstner Zsófiáról, Probstner Zsófiába, Mindez Münchenben, Mednyánszky László, Szinyei Merse, Végvári Pál, Szinyei Merse Pált, Ghillány Imre, Szinyei Merse Adrienne, Szinyei Merse Páltól, Gobbi Hilda Közben, Gobbi Hilda,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]