Belépés
sandrapolke.blog.xfree.hu
a valóság szebb az elképzeltnél Böröndi Lajos
1954.06.19
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
Bukaresti pályaudvar
  2011-01-07 05:23:19, péntek
 
   
  Novellafűzérnek hívnám, ha megfelelnének ezek az összecsúszott opuszok a műfaj kritériumának. Nem felelnek meg. Már régebben jutott eszembe lejegyezni ezeket a furcsa fénytörésbe állított emlékdarabkákat, aztán tavaly ősszel egy korábbi kezdemény folytatódott, s ezóta is tart ez a folytatódás. Nem sietek.
Tudom, hogy valahai naplótöredékeim között szerepel a bukaresti emlékfoszlány, de átírtam, tovább írtam. Az első kettőt ide másolom. Egy kötetnyi lesz belőlük - remélem - hamarosan. Vagy egy füzetnyi.


Bukaresti emlék

Gyönyörű almák voltak a mellei, éppen megcsúszott rajtuk a fény, ahogyan behajolt kissé a bukaresti pályaudvar üres várótermében az információs pultba. Az embernek ilyenkor fut össze a szájában a nyál. Meleg volt, rettentő meleg, a galambok a téren gubbasztottak, s arra gondoltam, hogy már soha nem tanulok meg semmi nyelvet, utazhatok Bukaresten át Szófiába, hogy az eszperantó világnyelv gyönyörűségéből kapjak egy kortynyit. De Szinyoró Eszperantó kedves idős lénye sem tudott néhány szónál többet a fejembe verni. Viszont azokat az almákat behunyt szemmel is megkóstolnám, végighúznám rajtuk a nyelvemet.
Ez jutott elsőként eszembe néhány perccel azután, hogy kitoltak, pontosabban kigurítottak a teraszra, szembe a tengerrel, amit annyiszor szerettem volna látni, s most hogy megpillantottam minden másra gondoltam csak erre a vágyra nem. Nem jó az, ha a vágyak maradék nélkül megvalósulnak.
A bukaresti galambokat is elvitte a harmincnégy évvel ezelőtti szél, mint ahogy Bukarestet is, amit csak egyszer láttam, s Szófiát is, aminek illata, hogy a szagot illatnak nevezem az is álmélkodásra késztet, még mindig érződik az orrban. Mint az almák illata, ahogyan véletlenül közelebb sikerült hajolni hozzájuk.
Erős virágillat áradt a teraszra, mintha egy kosárnyi rózsaszirmot hintettek volna szét. Ez kellemes volt, nem mint az az 1977-es rózsaolaj szag a zsúfolásig teli autóbuszon Szmoljan felé robogva, amire úgy kapaszkodtunk föl, hogy előző nap már megkentük néhány levával a buszsofőrt, hogy álljon meg a hegyi megállónál, hogy bejussunk a szmoljani buszpályaudvarra, hogy onnét Szofiába menjünk megnézni, hogyan virágzik a szocializmus. A busz tele volt préselve munkába induló asszonyokkal, akik közt úgy éreztem magamat, mint borjú a vágóhídon, összeszorítottak, felhúztam kissé mindkét lábamat, hogy érezzem, itt már nem vagyok én, csak mi vagyunk a rozoga buszon a hajtűkanyarokban. Ott volt az a rózsaolaj szag, áradt az izzadt hónaljakból, áporodott volt és felkelés szagú, undorító volt és erotikusan izgalmas, ahogyan a húsos bolgár nők magunkba faltak, hogy elengedjenek. Lepottyantsanak aztán megérkezve a pályaudvarra.
Ez illat volt, s lehunyt szemem át is láttam a tengert, s a parton sétáló porcelán testű fiatalokat, gyönyörű nőket, akik kacéran öltözöttek, illetve vetkőzöttek, s azt teszik, amit tenni kell, udvarolnak a férfiaknak, akik egy része észre sem veszi, hogy milyen szép gyöngy ragyog a szemük helyett, hogy formás lábuk, sűrű szempillájuk milyen csábító. És nem csábulnak. Nem úgy, mint mi valaha. ...
Aztán egy könnyű, de kicsit hidegebb szellő kisöpörte a rózsaolaj illatot, Bulgáriát az egész rothadás szagú szocializmusával együtt. 1977-et, de a mélyben megmaradt az a dermedt riadtság, amit akkor éreztem, amikor ott élő hazánkfia azt mondta, hogy itt olyan nagy a káosz és a zűrzavar, hogy minden pillanatban fölrobbanhat az egész.
A francot robbanhat föl. Hisz ez a jövő társadalma. Szó sincs semmiféle fölrobbanásról gondoltam, nézve az orosz adást, mert az természetes volt, hogy orosz tévéadót lehet nézni Bulgáriában. A gyümölcsök országában. Ahol az almáknak is hónalj illata volt. Átitatva rózsaolaj szaggal.
Az az 1977-es nyár mégis összehúzza a számat, savanyú tejleves ízével, felfedezéseivel, annak az örömével, hogy kinyílik körülöttem a világ. Ami eleve, örök időkre el volt rendezve. Testvérek vannak mindenütt, s természetes velejárója az életnek, hogy ellenőrzik mozgásodat, egyébként is, mi a francnak mozogsz annyit.
Neked emlékezek vissza, aki valójában nem is létezel, s meg sem kaphatod ezt a rózsaolaj szagú levélkét, posta sincsen arrafelé, semmi nincsen, de az ember nem azért emlékezik, hogy átadjon valamit, hanem hogy maga előtt is bizonyítsa létezését. Mintha ez olyan fontos volna.
Nem fontos.
Ha sokszor mondom, még magam is elhiszem.
Mint a nemzetköziséget. Ennek pedig legszebb nyelve az eszperantó, amit nagyon sokan tanulnak. Olyan sokan, hogy egyszer csak mindenki tud eszperantóul. Mert könnyű, mert senkinek nem az anyanyelve, mert megtöri a nyelvi imperializmust.
Sokáig forgatom a számban a szót, imperializmus. Húsz éve biztosan nem mondtam ki. Olyan, mint egy felbontatlan konzerv. Mint egy üveg bor, ami ennyi ideig hevert a pincéd mélyén. Aztán fölbontod. S förtelmes ecet az egész. Mert errefelé a borok nem megöregednek, hanem megromlanak. Nem öregszenek meg, találom meg az avíttabb, de kedvesebb szót. Nem úgy készülnek, hogy sokáig a pincében heverhessenek egy vacak dugóval bedugaszolva, levegősen. Megrothadnak itt a borok, mint az idő, a világ meg benne én is.
És itt ez a rohadt terasz is, ahova annyira vágytam, szemközt a tengerrel, amit inkább elképzelek magamban, mert a belső tengert nem mutathatja meg senki. Ez az egész csak az emlékezet megkaparására szolgál. Pedig nem szabad hozzányúlni semmihez, ami régi, mert összetörik, szétporlad. Mint én is, itt szemközt a tengerrel.
Inkább vissza a bukaresti pályaudvar melleihez, ahhoz a két nem egyforma almához. Gazdájuk valójában azért hajolt olyan hirtelen előre, mert ráébredt, hogy sem magyarul, sem oroszul, sem németül nem fogják neki elárulni, hogy a kérdezett szófiai csatlakozás egy napot fog késni.
Mert itt csak románul tudnak, úgy is csak annak, akinek akarnak. De annak már nem, még úgy sem, aki először magyarul szólal meg.
Szülte volna más anya.





Treptow - Berlin, Haupstadt der DDR

Egészen hűvös lett. Szellő jött, és leöntött hideggel. Kissé jobban magamra húztam a pokrócot. Azt mondják a gyerekek, hogy pokróc a lóra való, ez takaró, pléd, meg mindenféle más idegen szó a pokróc helyett.
Lópokróc.
Annak van értelme. A plédnek nincsen. Meg ennek a mondatnak sincs: Berlin, Haupstadt der DDR. Akkor volt. 1977-ben, amikor először ott. Aztán nagyon sokszor, aztán sokszor már DDR nélkül. A grószberlinben. De most még csak 1977. Suhan az expresszvonat át Csehszlovákián. Piros útlevelünkben pecsét, ahogyan kell. Mostanában nem kell pecsét. Gyakorlatilag semmi sem kell. Megfosztottak a határ már-már nemi izgalmától. Attól, hogy jönnek. Hát 1977-ben jöttek. Nem voltak udvariatlanok. Udvariasak sem. Vámosok voltak, arc nélküli acélszürke egyenruhások. Hát aztán egyáltalán nem érdekeltek 24 évesen, néhány héttel nősülés előtt. Az egész csak arra volt jó, hogy az utasok ne aludjanak el, mindig tudják, hogy ki az úr a házban. (Hazában?) Persze ezt egy szerelmes fiatalembernek mutathatják. Az úrhatnámságot. Az meg már így visszagondolva is mulatságos volt, hogy néhány kocsival odébb leendő apósom kuporgott egy másodosztályú ülésen, mikor mi leendő feleségemmel egy első osztályú kabinban terpeszkedtünk. Olyan szocialista első osztály volt ez, de elhagyva Prágát már egészen világutazóknak gondoltuk magunkat. Leendő apósom át-átjött vizitálni, de mivel benne rend volt (hívő Népszabadság olvasó volt), nem mert sokáig maradni. A jegyet nem együtt vettük meg, ő az ország másik végéből jött, s nem lehetett rábeszélni az első osztályra. Az már rendetlenség lett volna, meg illetlenség, meg urizálás stb.
A jövők aztán elmentek, s tátott szájjal bámultam Bad Schandau környékén a hegyeket, a fene se tudta, hogy ez már Szászsvájc. Ha tudtam volna sem jelentett volna semmit e tudás, hisz az igazi Svájcról sem tudtam semmit.
Az NDK büdös. Ez volt az első benyomás Kelet-Berlinbe érve. Valami furcsa olajszag keveredett a talpfák szagával, s az egész leöntve égett cukoréval s sülő húséval.
Nem sok minden maradt meg a szagon kívül bennem az első utazásból, még a fal látványa sem mondott semmit, hisz volt elég Berlin ezen az oldalon is. Talán csak a csönd, az a furcsa csönd, ami a tömött villamoson ütött meg. És Treptow.
A fene tudja, valahogyan hat az emberre a monumentalitás, a hatalmas sziklatömbök. A kifaragott alakok. Azt érzi az ember, hogy semmi. Egy porszem, s hogy semmi nem múlik rajta. És ha elkapja a gépezet, akkor neki annyi. És a gépezet elkapja, sunyhat sarokban, összehúzhatja magát olyan picikére, hogy már-már alig látható.
A történet az, hogy Hitler, amikor csapatai elérték Moszkvát, hatalmas kőtömböket vitetett a parkba azzal a céllal, hogy majd abból épített emlékművet. De aztán változott a helyzet, a háború után a szovjetek visszahozatták a németekkel a köveket és ők emeltek a treptowi parkban emlékművet a Vörös Hadsereg 5000 elesett katonájának, mindez 100.000 négyzetmétert foglal el a több, mint 88 hektáros park területéből.
Persze ezt is jóval az első keletnémet út után olvastam, nehogy tudatlanul haljak meg. Egyébként is szokásommá vált, hogy nem utazásaim előtt olvastam a helyről, ahova mentem, hanem utána.
A konyakos pohár után nyúltam. Kicsit tétován, mert vékonyfalu pohárból kedvelem a konyakot, de most vastag vizespoharat tettek melléje. A tengert úgy jó bámulni, hogy közben konyakozik az ember.
Egy kézen meg tudom számolni, hogy hányszor utaztam vonaton a Német Demokratikus Köztársaságba. Arra emlékszem, hogy egyszer Komáromban szálltam le, s riadtan vettem észre hogy nem pecsételt be a visszatérő ablakba a határőr. Ilyen ablakocskák voltak a piros útlevélben, hogy tudják követni az ember mozgását. Ezt a feledékenységet én súlyos hibának tartottam, még arra is gondoltam, hogy be kellene menni a rendőrségre, rendezni ezt az ügyet.
Aztán elenyészett az egész a piros útlevéllel együtt, én meg itt konyakozok nyugodtan szemben a tengerrel, amikor ez a fegyelmezetlen lezáratlanság kimered a múltból és ott sötétlik a lelkemen.
Sötételljen! Magamra húztam a lópokrócot.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Címkék: szocializmusával, buszpályaudvarra, hajtűkanyarokban, összeszorítottak, naplótöredékeim, lepottyantsanak, emlékdarabkákat, novellafűzérnek, gyönyörűségéből, nemzetköziséget, feledékenységet, felfedezéseivel, megpillantottam, visszahozatták, grószberlinben, visszagondolva, fiatalembernek, csehszlovákián, imperializmust, fegyelmezetlen, fölrobbanásról, monumentalitás, terpeszkedtünk, világutazóknak, útlevelünkben, kapaszkodtunk, kritériumának, megkaparására, négyzetmétert, megvalósulnak, megfelelnének, emlékfoszlány, összehúzhatja, összecsúszott, megfosztottak, gyakorlatilag, összecsúszott opuszok, műfaj kritériumának, furcsa fénytörésbe, korábbi kezdemény, bukaresti emlékfoszlány, első kettőt, kötetnyi lesz, bukaresti pályaudvar, információs pultba, embernek ilyenkor, téren gubbasztottak, eszperantó világnyelv, fejembe verni, almákat behunyt, vágyak maradék, bukaresti galambokat, Szinyoró Eszperantó, Vörös Hadsereg, Német Demokratikus Köztársaságba,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Bulgur gombával és csikemellel...
Epres túrótorta
Mákos-almás süti
Lazac édesköményes-citromos rizottóval
Részeges nyúl
Sült hekk
Zöldséges, tepsis krumpli
Cukkinis, padlizsános egytálétel
Pirított gomba sárgarépával
Sajttal töltött gomba
még több recept
Véleményezd!
11.11. 22:32 Illegális bevándorlás - Az európai migrációs probléma szélesebb körű megold...
11.11. 21:42 Szakértő: rövid távon nem látszik a kiút Bolíviában
11.11. 21:42 Átadták a megújult kaposvári Csiky Gergely Színházat
11.11. 21:22 Júniusban úszik legközelebb Mányoki Attila, akiről dokumentumfilm készült
11.11. 21:11 Katalán válság - Függetlenségpárti tüntetők alkotnak útzárat a határ franci...
11.11. 20:52 Jövőre Sopron rendezi az U20-as női kosárlabda Eb-t
11.11. 20:22 Német képviselők: a Fidesznek a Néppártban a helye
11.11. 20:22 Emmi: a kormány továbbra is a párbeszéd híve, nyitott a szakmai egyeztetésr...
11.11. 20:12 Szörnyetegnek nevezte az általa feldarabolt lányt a szentpétervári történés...
11.11. 19:51 Daróczi Csaba: a nagy fotópályázatokon rendre jól szerepelnek a magyar term...
Tudjátok ?
Mi a teendő a novemberi Rododendron bimbóval?
Az álmoknak valóban van jelentése?
Hogyan lehet megszabadulni a kuponoldalak és a maikupon hírlevéltől ?
Kívánhatok, Boldog Új Évet, minden megmaradt Csatilakónak?
Káros az alkohol ? Ha igen akkor mennyire ?
még több kérdés
Blog Címkék
32. évközi hét kedd 11.12  Könyv  Nincs Cím  Fűszer dobozok  Aranyosi Ervin: Találtam egy s...  Csend van mindenfelé...  Facebookon kaptam  Jó éjszakát  Hit  Akarod tudni gazdaggá mi tesz?  Hit  Jó reggelt , szép napot  Bankár cica  Hit  Idő,idő - Kétszázhuszonkettedi...  Jó reggelt kávéval  Facebookon kaptam  Őszi csokor  Virágok ládában  Őszi levelek  Narancs fagylalt pezsgővel  Őszi kép  Őszi kép  Facebookon kaptam  Mírjam barátnőmtól kaptam  Őszi levelek  Napraforgó csokor  Libasorban...Dáma Lovag Erdős ...  Őszi levelek  20191111_Szent Márton Ünnepe S...  Őszi kép  Szív  Esős este  Facebookon kaptam  Áprily Lajos: A csavargó halá...  Szeretet  Rózsa csokor vázában  Kellemes délutáni időtöltést  Hit  Virágok ládában  Kislány a padon  Szépséges estét kívánok !  Szépséges estét kívánok !  Őszi naplemente  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Kellemes délutánt kívánok!  Őszi levelek  Hit  Hit  Hit  32. évközi hét kedd 11.12  Szép új hetet  Őszi kép  Naplemente  Kellemes teázást  Egy kirándulási cél lehet - te...  Pethes Mária : Portré  Orchidea  Kellemes új hetet  Esti kép  Megváltás  Margaretták  Facebookon kaptam  Őszi kép  Love  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Kellemes kávézást!  Jó reggelt , szép napot  Nincs Cím  Mókus  Havas téli kép  Facebookon kaptam  Facebookon kaptam  Vasaló  Ámor elvétette  Hit  Őszi kép  Vasaló  Hit  Kellemes új hetet  Fűszer dobozok  Havas téli kép  A kereszt  Virágok kosárban  Hit  Étel hordó  A Szűzanyát kérjed_tan mese  Kápráztatnak  Ken Kesey  Pihenő cica  Egy kirándulási cél lehet - te...  Ámor elvétette  Kislány cicával  Hit  Pihenő cica  Könyv az avarban  32. évközi hét kedd 11.12  Margaretták 
Bejegyzés Címkék
összecsúszott opuszok, műfaj kritériumának, furcsa fénytörésbe, korábbi kezdemény, bukaresti emlékfoszlány, első kettőt, kötetnyi lesz, bukaresti pályaudvar, információs pultba, embernek ilyenkor, téren gubbasztottak, eszperantó világnyelv, fejembe verni, almákat behunyt, vágyak maradék, bukaresti galambokat, harmincnégy évvel, szagot illatnak, almák illata, kosárnyi rózsaszirmot, zsúfolásig teli, hegyi megállónál, szmoljani buszpályaudvarra, busz tele, rozoga buszon, izzadt hónaljakból, húsos bolgár, parton sétáló, része észre, szemük helyett, rózsaolaj illatot, egész rothadás, mélyben megmaradt, francot robbanhat, jövő társadalma, orosz adást, természetes volt, gyümölcsök országában, francnak mozogsz, rózsaolaj szagú, nyelvi imperializmust, felbontatlan konzerv, pincéd mélyén, pincében heverhessenek, vacak dugóval, rohadt terasz, belső tengert, egész csak, emlékezet megkaparására, kérdezett szófiai, lóra való, pokróc helyett, plédnek nincsen, mondatnak sincs, határ már-már, szerelmes fiatalembernek, másodosztályú ülésen, első osztályú, ország másik, első osztályra, jövők aztán, igazi Svájcról, első benyomás, talpfák szagával, egész leöntve, szagon kívül, első utazásból, tömött villamoson, fene tudja, hatalmas sziklatömbök, kifaragott alakok, gépezet elkapja, parkba azzal, háború után, szovjetek visszahozatták, treptowi parkban, első keletnémet, konyakos pohár, visszatérő ablakba, piros útlevélben, ember mozgását, piros útlevéllel, fegyelmezetlen lezáratlanság, szocializmusával, buszpályaudvarra, hajtűkanyarokban, összeszorítottak, naplótöredékeim, lepottyantsanak, emlékdarabkákat, novellafűzérnek, gyönyörűségéből, nemzetköziséget, feledékenységet, felfedezéseivel, megpillantottam, visszahozatták, grószberlinben, visszagondolva, fiatalembernek, csehszlovákián, , ,
2019.10 2019. November 2019.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 203 db bejegyzés
Összes: 2781 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 106
  • e Hét: 831
  • e Hónap: 3871
  • e Év: 110865
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.