Regisztráció  Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
szeretettel
  2012-04-22 11:01:18, vasárnap
 
   
 


VICO

1. Az emberi elme határozatlan természete az oka annak, hogy a tudatlanságba merült önmagát teszi meg a mindenség mértékéül.

2. A filozófiának, hogy üdvös befolyással legyen az emberi nemre, emelnie és támogatnia kell az elesett és gyenge embert, de nem szabad eltaszítania természetét, sem átengednie őt a romlásnak.

3. A filozófia olyannak tekinti az embert, amilyennek lennie kell, és így csak azoknak a nagyon keveseknek lehet hasznára, akik Platón köztársaságában kívánnak élni, nem pedig poshadni Romulus fertőjében.

4. A törvényhozás olyannak tekinti az embert, amilyen, és igyekszik hasznossá tenni az emberi társadalomban. A három vétkes hajlamból, amelyek tönkretehetnék az egész emberi nemet, a vadságból, a fösvénységből és a nagyravágyásból megalkotja a katonaságot, a kereskedelmet és a politikát, vagyis a köztársaságok erejét, gazdagságát és bölcsességét. E három nagy hibából, amelyek biztosan elpusztítanák az emberi nemet a földön, polgári jólétet teremt.

5. A dolgok a maguk természetes állapotán kívül sem fenn nem maradnak, sem soká nem tartanak.

6. Minthogy az emberek nem ismerik a dolgok igazságát, igyekeznek a bizonyoshoz tartani magukat; mivel ugyanis a tudománnyal nem tudják kielégíteni értelmüket, legalább akaratukat igyekszenek lelkiismeretükkel alátámasztani.

7. Ha egymást nem ismerő népek körében egyforma eszmék támadnak, ezeknek kell hogy közös igazságmagvuk legyen.

8. A közönséges hagyományoknak valamely általánosan igaznak elismert indítékból kellett származniuk. Ezért jöhettek létre és maradhattak fenn egész népek körében hosszú időn át.

9. Amikor az emberek nem ismerik a természetes okokat, amelyek létrehozzák a dolgokat, és még analógiával sem tudják magyarázni, akkor a maguk saját természetét tulajdonítják a dolgoknak.

10. A tudatlanok fizikája nem egyéb, mint vulgáris metafizika, amellyel isten akaratának tulajdonítják ama dolgok okait, melyeket nem ismernek, anélkül hogy azzal foglalkoznának, milyen eszközöket használ az isteni akarat.

11. A csodálkozás a tudatlanság szülötte; s arányosan nő annak a tárgynak a fontosságával, amely kiváltja a csodálkozást.

12. A képzelet annál élénkebb, minél gyengébb az okoskodás.

13. ...a világ gyermekkorában az emberek természettől fogva kiváló költők voltak.

14. A kíváncsiság az ember természetes sajátsága, a tudatlanság leánya, amely szüli a tudományt, mikor a csodálkozás; megnyitotta elménket.

15. Az emberi elme ... szívesen gyönyörködik az egyformaságban.

16. A gyermekek emlékezete nagyon jó, ezért képzeletük rendkívül eleven.

17. Az emberek először is éreznek, anélkül hogy számot adnának maguknak benyomásaikról; azután zavartan és megindultan veszik tudomásul a dolgokat, végül pedig tiszta ésszel gondolkoznak.

18. Az emberek a kétséges vagy homályos dolgokat, amelyek rájuk vonatkoznak, természetesen saját természetük, valamint az ebből származó szenvedélyek és szokások szerint magyarázzák.

19. Az emberek nagy szenvedélyeiket énekkel fejezik ki, ahogy látjuk ezt a nagyon szomorú és a nagyon víg embereknél.

20. Az eszmék rendjének a dolgok rendjéhez kell igazodnia.

21. Az emberi dolgok rendje a következő: először voltak az erdők, azután a kunyhók, azután a falvak, majd a városok és végül a kultúra intézményei.

22. Az emberek előbb a szükségest érzik, azután törődnek a hasznossal; később veszik észre a kényelmest, majd élvezik a kellemest, elmerülnek a fényűzésben, és végre bolond módra eltékozolnak mindent, amijük csak van.

23. A népek természete eleinte kegyetlen; azután szigorú; későbben jóakaró, majd finom; és végül kicsapongó.

24. A kormányoknak a kormányzott emberek természetéhez kell alkalmazkodniok.

25. Az emberek természetszerűen eljutnak a jótétemények ésszerűségének belátásához, amikor észreveszik, hogy velük valamilyen előnyt biztosíthatnak maguknak, vagy nagy hasznot húzhatnak belőlük. Ilyenek azok a jótétemények, amelyeket a társadalmi élettől lehet remélni.

26. Az erősek tulajdonsága, hogy amit bátorságukkal szereztek, nem veszítik el tunyaságból, hanem inkább apránkint engednek el belőle minél kevesebbet, ha a szükségszerűség vagy érdekük úgy kívánja.

27. A gyengék kívánják a törvényt; a hatalmasok visszautasítják; a nagyravágyók előmozdítják, hogy párthíveket szerezzenek maguknak ; a fejedelmek megvédik, hogy egyenlőséget teremtsenek gyengék és hatalmasok között.

28. A természetes szabadság annál féktelenebb, minél inkább a test fenntartására szolgálnak a javak; a társadalmi szolgaság pedig akkor áll be, amikor az emberek olyan anyagi javakra törekszenek, amelyek nem szükségesek az élethez.

29. Az értelmes emberek felfogása szerint a jog mindaz, amit a hasznosságok egyenletes elosztása parancsol.

30. ...a "bölcsesség", legtágabb értelmében véve, nem más, mint a dolgok természetes felhasználásának tudománya.

31. ...a társadalmi világot bizonyára emberek alkották. Ezért lehet, sőt kell is annak alapelveit a magunk emberi szellemének módosulásaiban megtalálnunk.

32. ...a három művelet, amelyet a nagy költészetnek el kell végeznie: fenséges meséket találni, amelyek hozzáférkőznek a nép értelméhez; erősen felizgatni az embereket, hogy kitűzött célját elérje; és megtanítani a mindennapi embert erényesen cselekedni, ahogyan a költők magukat is tanították...

33. ...a tudatlan ember önmagát teszi a mindenség mértékévé.

34. ...a plebejusok mindig meg akarják változtatni a meglevő állapotokat, s mindig változtatnak is rajtuk; a nemesek viszont mindig fenn akarják tartani őket.

35. ...a Brutus által bevezetett szabadság korántsem népi, azaz nem a nép szabadsága az urakkal szemben, hanem úri, vagyis az urak szabadsága a zsarnok Tarquiniusokkal szemben.

36. ...a római történelem bizonyára bámulatba ejti némileg a figyelmes olvasót, aki azt a következő szempontokból nézi: hogyan fér meg a római erény annyi gőggel? a mértékletesség ekkora kapzsisággal? a szelídség ily nagy kegyetlenséggel? az igazságosság ily nagy egyenlőtlenséggel?

37. ...a költői fenségesnek mindig együtt kell járnia a népivel.

38. ...az ember szorgalommal minden téren elérheti azt, ami nem adatott meg neki természettől fogva, de a költészetben nem pótolhatja szorgalommal azt, amit megtagadott tőle a természet...

39. ...a népköztársaságok ... természetszerűen nyíltak, előkelők, nagylelkűek (mivel itt a sokaság van uralmon s az ... természetszerűen megérti a természetes igazságosságot).

40. ...a törvények bizonyára előbb voltak, mint a filozófusok...

41. ...az embereket egyenként magánérdekeik vezetik, de a közösségben igazságra törekszenek.

42. Az emberek át akarják adni magukat állati ösztönüknek, nem törődve utódaikkal, s ilyképpen megteremtik a házasság tisztaságát, amely alapja a családnak.


II. RÁKÓCZI FERENC

1. Kiújulnak a jeles magyar nemzet sebei.

2. Ne higgy magyar a németnek.


MESLIER

1. A teológia állandó megcsúfolása a józan észnek...

2. Minden elv ítélet; minden ítélet tapasztalás eredménye; tapasztalatra pedig csak az érzékek gyakorlása révén lehet szert tenni: miből az következik, hogy a vallási elvek nem lyukadnak ki semmire, és egyáltalán nem születtek velünk.

3. ...a vallás nem egyéb, mint a korlátolt emberi elmék olyasvalamivel való elfoglalása. ami felfoghatatlan számunkra.


DESTOUCHES

1. A távollévőknek soha nincs igazuk.

2. Az érdem helyettesíti a legnemesebb ősöket.

3. A kritika könnyű, a művészet nehéz.


MATTHESON

1: ...nem találhatunk örömöt olyan dolgokban, amelyekben nem veszünk részt.

2. Minden melódiában kell olyasvalaminek lennie, amit mindenki ismer.

3. Leginkább a természetet, bizonyos fokig pedig a gyakorlatot kell követni.

4. Mellőzzük vagy leplezzük el a művészkedést.

5. A rövidséget részesítsük mindenkor előnyben a hosszadalmassággal szemben.

6. A szabályok tömege megnehezíti a tudományt; kevés és jó szabály megkönnyíti. Szabályok teljes hiánya pedig megsemmisíti.


YOUNG

Az ember csak keveset kíván, s e keveset se sokáig.


HOLBERG

1. A kormányt szidni nem nehéz,
De mit tudunk mi tenni...?!
Ki térképről lett tengerész,
Az kapitánynak semmi.

2. Nagyszájú kormányszapulás
Nem képesít kormányra.


MARCELLO

...a színpadon az énekes viszi vásárra a borét, nem a zeneszerző!


POPE

1. Vékony fonál ejt tőrbe madarat,
finomka szálon hal is fennakad,
bodros fürt hozza ember végzetét,
és egy szál haj is megigéz, ha szép.

2. Ha egyszer harcunk jutalma siker,
mindegy, erővel, ésszel értük el.

3. A tépelődő költő kínosan virraszt, s míg ő maga álmatlan, olvasói alszanak.

4. Ne te légy az első, aki kipróbálja az újat, sem az utolsó, aki félreteszi azt, ami régi.

5. Tévedni emberi dolog, megbocsátani isteni.

6. A nép szava különös dolog, igaz is, nem is, hogy Isten szava.

7. Boldog, aki nem remél semmit, mert az nem fog csalódni.

8. Mi gyakran át kell élnünk az elmúlást, mielőtt végleg elhagynók az élet színpadát! Minden barátunkban önmagunk egy részét, s a legjobb részt veszítjük el.


MONTESQUIEU

1. Én úgy gondolom, hogy a dolgok önmagukban se nem tiszták, se nem tisztátalanok, nem tudok elképzelni semmiféle olyan, eleve a tárgyban rejlő tulajdonságot, ami akár ilyenné, akár olyanná tenné.

2. Mert tudd meg, hogy a keresztény vallás tele van egy sereg igen nehéz gyakorlattal, s minthogy úgy találták, nehezebb a kötelességeket teljesíteni, mint olyan püspöküket állítani, akik a kötelességek alól mentesítenek, a közjó érdekében ezt az utóbbi megoldást választották...

3. Gúnyt űz belőlünk, aki azzal akarja csillapítani a bajt, hogy emlékeztet rá: nyomorultnak születtünk.

4. ...vajon a természet törvénye aláveti-e a nőt a férfinak? Nem ... a természet sosem hozott ilyen törvényt. Az uralom, melyet rajtuk gyakorolunk, valóságos zsarnokság; ők is csak azért törődtek bele, mert szelídebbek, tehát emberségesebbek és okosabbak nálunk.

5. Én legszívesebben megtiltanék minden gyászpompát. Az embereket nem akkor kell siratni, amikor meghalnak, hanem akkor, amikor megszületnek.

6. Nincs az a hitvány iparos, aki ne azon vitatkoznék, hogy az ő foglalkozása a legkiválóbb...

7. Elmondhatatlanul sok nyelvmester, művész és tanár tanítja azt, amihez nem is konyít, és ez nem mindennapi tehetségre vall; mert nem nagy ész kell hozzá, hogy megmutassuk, amit tudunk, viszont határtalanul többre van szükség ahhoz, hogy azt tanítsuk, amiről fogalmunk sincs.

8. ...alapjában véve mindig a magunk titkos óhajai szerint ítéljük meg a dolgokat.

9. ...ha a háromszögek isteneket alkotnának maguknak, háromoldalú isteneik lennének.

10. Tudd meg: mindenütt a világon, ahol pénz van, zsidók is vannak.

11. ...a vallások közt mindig azok a legádázabb ellenfelei egymásnak, amelyek a legközelebb állnak egymáshoz.

12. ...a természet, úgy látszik, bölcsen gondoskodott róla, hogy az emberek ostobaságai mulandók legyenek, a könyvek viszont megörökítik őket.

13. A társadalom a kölcsönös haszon elvén alapszik; ha egyszer terhemre van, ki akadályozza meg, hogy lemondjak róla?

14. ...olykor szükségessé válik egyes törvények megváltoztatása. Ez azonban ritka eset; ha mégis bekövetkezik, csak remegő kézzel szabad a dologhoz nyúlni; annyi ünnepélyességgel kell eljárni, annyi óvatosságot kell tanúsítani, hogy a nép mindebből természetszerűen azt következtesse, hogy a törvény szent dolog, ha ennyi formaságra van szükség a hatálytalanításához.

15. Akármilyen ... a törvény, mindig meg kell tartani, s úgy kell tekinteni, mint közlelkiismeretet, amelyhez az egyéni lelkiismeretnek válogatás nélkül igazodnia kell.

16. A hódítás magában véve még egyáltalán nem jogforrás. Ha a meghódított nép fönnmarad, záloga a békének és az igazságtalanság jóvátételének ; ha elpusztul vagy szétszórják, a zsarnokság tanúsága.

17. ...az emberek közt a gyöngeség és az erő fokozatos különbségeit a természet hozta ugyan létre, de sokszor ki is pótolja a gyöngeség hátrányait a kétségbeesés erejével.

18. ...a kémia ... afféle negyedik istencsapása, mely részletekben, viszont szünet nélkül teszi tönkre és pusztítja az embereket...

19. Attól félsz, mondod, hogy egy szép napon fölfedezik a pusztításnak valamilyen még a mainál is kegyetlenebb módját. Nem; s ha adódnék ilyen végzetes találmány, az emberi jogok rövidesen tilalom alá helyeznék, s a nemzetek egyhangú megállapodása egykettőre homályba temetné ezt a fölfedezést.

20. ...henyeség és tunyaság nem fér össze az iparűzéssel.

21. Párizs talán a legérzékiesebb városa a világnak; talán itt élvezik a legkifinomultabban az élet örömeit; de ebben a városban élnek ugyanakkor a legdolgosabban is. Ahhoz, hogy egy ember gyönyörűségben tölthesse napjait, száz másnak lankadatlanul kell dolgoznia.

22. Én azt tartom, amíg valaki nem olvasott el minden régi könyvet, semmi jogcíme sincs rá, hogy az újakat többre becsülje.

23. ...a legnagyobb emberek feje is beszűkül, ha együvé toborzódnak, s minél több valahol a bölcs, annál kevesebb a bölcsesség.

24. A természet mindig lassan, mondhatni takarékosan működik, műveletei sosem erőszakosak, s mérsékletre törekszik még abban is, amit termel; mindig szabályosan és mértékletesen dolgozik; ha sürgetik, csakhamar elernyed, s maradék erejét csak a maga fönntartására fordítja, elveszítve minden teremtő lendületét és nemzőképességét.

25. ...minél népesebb egy ország, annál virágzóbb a kereskedelme ... minél virágzóbb valahol a kereskedelem, annál népesebb lesz az ország; ez a két dolog kölcsönösen támogatja és elősegíti egymást.

26. Semmi nem növelte jobban a kölcsönös ragaszkodást a válás könnyűségénél; férj és feleség békén tűrték a házi bajokat, mert tudták, csak rajtuk áll, hogy bármikor véget vessenek nekik...

27. Belebetegszünk, ha más országba telepítenek át.

28. ...ha egy nép megrokkan, meg is marad rokkantságában; ha esetleg mégis fölocsúdik, évszázadok kellenek hozzá.

29. A birodalmak olyanok, mint a fa: ha ágaik nagyon szétterjednek, elszívják a nedvet a törzstől, s egyébre se jók, mint hogy árnyékot vessenek.

30. Az emberiség ott szaporodik leginkább, ahol bőségesen ellátják a gyerekeket, anélkül hogy az apák rövidséget szenvednének miatta.

31. Alapos zavarba jön minden vallás, ha arra kell választ adnia, milyen örömük várnak arra, aki jól él. A gonoszokat könnyű megriasztani, ha hosszadalmas kínokkal fenyegetik őket; de az erényes embernek nem tudnak mit ígérni. Úgy látszik, az örömnek az a természete, hogy rövid ideig tart; másfélét a képzelet nemigen tud elgondolni.

32. ...az a véleményem, tartson ki mindenki szilárdan azon a helyen, ahová a természet állította, és nem tudom javallani azoknak a gyöngeségét, akik otthagyják a hivatásukat, mintegy megszöknek előle, mert úgy érzik, nem érnek föl hozzá...

33. Aki híjával van valamilyen tehetségnek, azzal kárpótolja magát, hogy megveti az illető tehetséget...

34. ...egy nagy miniszter legfőbb erénye a megbízhatósága.

35. Lehet-e nagyobb bűn, mint azé a miniszteré, aki egy egész nemzet erkölcsét rontja meg...?


PIRON

Nevetnem kellett, s most le vagyok fegyverezve.


MIKES KELEMEN

1. Ahol nincsen emberi reménység, ott vagyon az isteni segítség.

2. Csak a mennyekből nem lehet leesni, de ezen a földön ha akármely magasra hágjon az ember, csak le kell onnét szállania.

3. Úgy szeretem már Rodostót, hogy el nem felejthetem Zágont.

4. Az erdélyi vér nem az adományért szolgál, hanem a becsületért.

5. Sohasem kell egy asszonyt dicsérni más asszony előtt, mert a nem esik a jóízűn.

6. Azt nem okosan mondja-é a török, hogy az Isten rakás kenyereket hintett el imitt-amott az emberek számára, és oda kinek-kinek el kell menni, és ott kell maradni, valamég a kenyérben tart?

7. Akármely szép legyen a gyémánt, de ha rútul vagyon metszve, nem becsülik.

8. Másnak nem lehet azt megfogni, hogy micsoda szeretetet éreznek az atyák a finkhoz, azért atyának kell lenni.

9. Amennyin már maradtunk, egy szilvafának is elférünk az árnyékában.

10. ...azt mondom, hogy jól oktatni a leányokat olyan szükséges, valamint a férfíakot, és az egyike olyan hasznos az országnak, valamint a másika.

11. ...az Isten a szív imádságát szereti, és nem a szónkra figyelmez.

12. Kérjük az üdvességes életet, a jó halált és az üdvességet. És azután megszűnünk a kéréstől, mind a bűntől, mind a bujdosástól, mind a telhetetlen kívánságtól.


TORRES Y VILLARROEL

1. Hallom, sok udvaroncnak jár a szája:
egy hivatal háromezer reált hoz,
de tízezret is hoz a házhoz.
Egek! S még törvényt hoznak a cigányra!
Kis tolvaj az, a zsákmánya se drága...

2. Kutassa csak fel a törvény evégett
az udvart, a rablók legfőbb tanyáját,
meglátja majd: ott csapatosan élnek!


VOLTAIRE

1. Az élőknek méltányossággal tartozunk, a holtaknak csak az igazsággal.

2. A pap korántsem az, minek a nép hiszi,
Hiszékenységünk csak, tudóssá az teszi.

3. Aki megbocsátja a gaztettet, cinkossá lesz.

4. Az ember nem kívánhatja azt, amit nem ismer.

5. Egy nagy ember barátsága az istenek jótéteménye.

6. Na Isten bennünket a maga képére teremtett, jól visszafizettük.

7. A félelem nyomon követi a gaztettet, és ez a büntetése.

8. Az elmés mondások legnagyobb része ismétlés.

9. Az emberek általában hasonlítanak a kutyákhoz, vonítanak, ha a távolból más kutyákat vonítani hallanak.

10. A narancsot kifacsarják, és eldobják a héját.

11. Taposd el a gyalázatost.

12. A franciák késve jutnak mindenhez, de végül is eljutnak. A felvilágosodás, helyről helyre továbbjutva., annyira elterjedt, hogy az első alkalomra minden a levegőbe repül; és szép felfordulás lesz. Igen boldogok a fiatalok; ők szép dolgokat fognak látni.

13. Arra már rájöttek, hogy a népet vezetni kell, hogy tanítani, arra még nem.

14. Nem a szerelmet kell vaknak festeni, hanem az önhittséget.

15. Jobb vállalni a kockázatát, hogy megmentsünk egy bűnöst, mint elítélni egy ártatlant.

16. A kétségbeesés már sokszor nyert csatát.

17. Szeresd az igazságot, de bocsáss meg a tévedésnek.

18. Ő Szent Felsége, a Véletlen határoz mindenről.

19. Julius Caesar háromszáz nemzetet igázott le Galliában; ha csak egy nemzet lett volna, talán semmit sem igázott volna le.

20. Semmire sem jó, aki csak magának jó.

21. Egyáltalán nincs véletlen: minden megpróbáltatás büntetés, vagy jutalom, vagy előrelátás.

22. Csodálatos dolog ám az a papi kormányzat... A pátereké ott [Paraguayban] minden - a népé meg nesze semmi : egyszóval az ész és az igazság remekműve.

23. A belső, titkos bánatok sokkal, de sokkal gyötrőbbek, mint a közös nyomorúságok.

24. ...én már annyi különöset láttam, hogy semmit se találok különösnek.

25. ...két nemzet háborút folytat egymás ellen néhány hold havas-jeges földért valahol messze Kanadában, s ... erre a szép háborúra sokkal többet költenek, mint az egész kanadai tartománynak az értéke.

26. ...szép, hogyha azt írhatjuk, amit érzünk; végre is ez az ember előjoga. A mi Itáliánkban viszont csak azt írják, amit nem éreznek; a Caesarok és Antoniusok hazájának lakói gondolkodni se mernek már papjuk engedélye nélkül.

27. ...filozófus vagyok; nem illik, hogy megtagadjam magam...

28. ...az ember vagy a nyugtalanság örökös kínjaira született, vagy pedig az unalom letargiájára.

29. ...a munka pedig arra jó, hogy messze tartson tőlünk három nagy bajt: az unalmat, a bűnt, a szükséget.

30. ...az ember nem pihenésre termett.

31. Dolgozzunk, ne okoskodjunk ... ez az egyetlen módja annak, hogy tűrhetővé tegyük az életünket.

32. ...vár ám a munka a kertben.

33. A józan ész szózata mindig elhallgattatja az embereket, legalábbis egynéhány pillanatra.

34. Mivel gyermekkorában nem terhelték meg az agyát azzal az ostoba haszontalansággal, amivel a miénket szokták tömni, fölfogása tiszta és élénk maradt, és az új ismeretek is felhőtlenül fértek az értelmébe.

35. ...a világ minden táján a szerelem poétává teszi a szeretőket.

36. ...a pénz mozgatja a világ minden ügyét-baját.

37. ...ami a testen könnyít, könnyít a lélek bajain is; nem is vagyunk mi egyebek a gondviselés masináinál.

38. Ó, ha már mese kell a népnek, legalább oly mesét kérek, amely az igazság jelképe.

39. A lányok hamarabb megtanulják, mi az érzés, mint a férfiak, mi a gondolkozás.

40. Arra mindig akad egy kéz, hogy a szenvedőkre üssön; bezzeg annál ritkább a segedelmes.

41. ...a szívbeli jókedv nem fér meg a kegyetlenséggel.

42. ...egy kevés baj sose árthat.

43. A világ minden nagysága nem ér fel egy jó baráttal.

44. Az unalmasság titka: akarjunk mindent elmondani.


MADAME DU DEFFAND

Csak az első lépés nehéz.


PRÉVOST

1. ...komoly szolgálatot tesz a közönségnek az; aki módját ejti szórakoztatva tanítani.

2. Ha művelt és gondolkodó emberek megvizsgálják, mi a leggyakoribb tárgya beszélgetéseiknek vagy magányos álmodozásaiknak, könnyűszerrel megfigyelhetik, hogy ezek csaknem mindig erkölcsi kérdések.

3. ...gondolataink és viselkedésünk ellentmondását azzal magyarázom, hogy az erkölcsi tanítások csupán bizonytalan és általános elvek, s ezért rendkívül nehéz azokat apró-cseprő cselekedeteinkben gyakorlatilag alkalmazni.

4. Mindenki attól fél, hogy midőn jótékony és bőkezű akar lenni, lépre megy - és gyengének nézik, amikor gyöngéd és érző szívű akar lenni...

5. ...csupán a tapasztalat vagy a példa siethet hasznosan az érző szív segítségére. A tapasztalat pedig nem olyan kincs, amelyet mindenki megvásárolhat magának, hanem a helyzettől függ, ahová a jó szerencse vetette az embert. Így hát nem marad más, mint a példa, amely irányt mutathatna az emberek nagy tömegeinek az erény gyakorlásában.

6. ...miközben megvetettem a világ javait, be kellett látnom, hogy legalább egy kicsiny részére e javaknak szükségem volna, akkor annál büszkébben megvethetném a többit. A szerelem erősebb a bőségnél, hatalmasabb a kincseknél és a gazdagságnál, de szüksége van ezek segítségére...

7. A szerelem mégiscsak kegyes úr, s a végzet sohasem okozhat annyi fájdalmat nekünk, mint amennyi örömmel ő ízleltetett meg bennünket.

8. A gazdagság értéke abban van, hogy mily mértékben elégíthetjük ki vágyainkat...

9. Az apai szív remekműve a természetnek...

10. Csak az átlagemberek félnek a házasság elszakíthatatlan láncaitól.


FALUDI FERENC

Fortuna szekerén okosan ülj,
Úgy forgasd tengelyét, hogy ki ne dülj...
Ha miben kedvezett, meg ne örülj...


FRANKLIN

1. ...ha másokat fölvilágosítani akarsz, gondolataid dogmatikus kifejezése ellenkezést válthat ki, és meggátolja az igazi figyelmet.

2. Mily kellemes dolog is ésszerű lénynek lenni; mindig találunk, vagy legalább kitalálunk okot mindenre, amit meg akarunk tenni!

3. Csak olyat beszélj, ami mások vagy a magad hasznára lehet; kerüld el az üres fecsegést.

4. Tökéld el, hogy véghezviszed, amit meg kell tenned; s vidd véghez múlhatatlanul, amit eltökéltél.

5. Csak olyanra költs, ami mások vagy a magad hasznára van, azaz ne fecsérelj.

6. Kerüld el a túlzást; gátold meg, hogy olyan mélyen érezzed az elszenvedett igazságtalanságot, mint amily mélyen azt - a te ítéleted szerint - érezned kellene.

7. Ne tűrj szennyet testeden, ruhádon, lakásodban.

8. ...a vétkes cselekedetek nem azért károsak, mert tilosak, hanem azért tilosak, mert károsak.

9. Valójában talán alig van más természetes szenvedélyünk, amely olyan nehezen volna leigázható, mint a büszkeség.

10. Az, aki már egyszer tett szívességet neked, hajlandóbb lesz másik szívességre, mint az, akit te magad köteleztél le.

11. ...sohasem kell kérni valamely hivatalt, de sohasem is szabad visszautasítani, ha fölajánlották.

12. ...bármily csekély jelentőségű is az, ha a szél a port egy-egy embernek szemébe vagy egy-egy üzletbe fújja, azonban ennek mindjárt nagyobb a súlya és következése, ha népes városokban sok esetben és sűrűn ismétlődik.

13. Az emberi boldogság nem annyira a szerencse nagy adományaiból jön létre - amire ritkán van eset -, hanem inkább azokból az apró kedvező eseményekből tevődik össze, amik mindennap bekövetkezhetnek.

14. ...ha egy ifjút megtanítsz a beretválkozásra és arra, hogy beretvaszerszámát jó rendben tartsa, ezzel jobban előmozdítod élete boldogságát, mintha ezer aranyat adnál neki.

15. Ki korán fekszik és korán ébred
Gazdagon, bölcsen, sokáig élhet.

16. Három költözködés fölér egy tűzvésszel.

17. Ne felejtsd: az idő pénz.

18. A kereskedelem még soha egy nemzetet sem tett tönkre.

19. Sohasem volt jó háború vagy rossz béke.

20. Ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót.

21. Egy kis hanyagság bajt okozhat ... mivel egy szeg hiányzott, elveszett a patkó, mivel a patkó hiányzott, elveszett a ló, és mivel a ló hiányzott, elveszett a lovas.

22. Húszévesen az akarat uralkodik fölöttünk, harmincévesen az ész, negyvenévesen pedig a megfontolás.

23. Aki reményből él, éhen hal.


BUFFON

1. A legnemesebb hódítás, melyet az ember valaha véghezvitt, annak a büszke és indulatos állatnak a meghódítása, amely megosztja vele a háború fáradalmait és a csaták dicsőségét.

2. A stílus maga az ember.

3. A stílus nem más, mint a rend és a lendület, melyet az ember gondolataiba belevisz.

4. Jól írni, annyi mint jól gondolkozni, jól érezni és jól kifejezni - egyszerre kell hozzá szellem, lélek és ízlés.

5 A zseni nem más, mint nagyobb képesség a türelemre.

6. A dicsőség csak annak van javára, aki méltó rá.


FIELDING

1. ...nem a halál, hanem a haldoklás a rettenetes.

2. Ha özvegyasszonyok hangosan tiltakoznak egy második házasság ellen, mindig fogadni mernék, hogy a férfi, ha ugyan nem az esküvő napja, már feltétlenül ki van választva.

3. Akinek semmi sem adatott, attól semmit sem lehet követelni.

4. Én nem embereket írok le, hanem erkölcsöket, nem egyes személyeket, hanem típusokat.

5. ...minden orvosnak megvan a maga kedvenc betegsége.

6. ...a férfi szándékai tisztességesek. Így szokták ugyanis mondani, ha házasság útján rabolják el egy nő vagyonát.


GOLDONI

1. Egyszerre kettőnek nem tudok szolgálni.

2. Minden hiába, a természet erősebb.

3. A nőkre ráfogják, hogy hűtlenek, viszont a férfiak hűtlenkednek, szakadásig... Minket megbélyegeznek, nekik mindent megbocsátanak. És tudja, miért? Mert férfiak hozták a törvényeket!

4. A finom ebédnek nem a sok fogás a lényege, hanem a tökéletes tálalás.

5. ...aki farkasok közé keveredik, megtanul üvölteni.

6. Szerelmi kalandoknak sohasem kecses az elbeszélése, ha nem fűszerezzük némi regényességgel.

7. A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben.

8. ...a hazugnak az igazat sem hiszik el.

9. Nem számíthat szellemes embernek, aki nem élvezi az ötleteit.

10. A kalmárnak hitele: az igazmondása. Legnagyobb tőkénk: a tisztesség.

11. Az érdek könnyen elvakít.

12. ...a hazugságnak az a természete, hogy egyből száz születik.

13. ...ha kerülni akarjuk a hazug szót - jó mindenkor keveset beszélnünk, nagyra becsülnünk az igazat, és nem felejtenünk sohasem a dolgok végét.

14. Sohase kecsegtesse magát az ember olyasmivel, hogy a rosszból jó származhatik.

15. A becsületességhez nem elég annyi, hogy nem rabol az ember, hanem tisztességesen kell bánni embertársainkkal.

16. Az ajándék sosem árt meg az egészségnek.

17. ...ketten veszekszenek, a harmadik örül.

18. Ugyan ki tudna ellenállni egy nőnek, akinek van ideje latba vetni minden fortélyát? Annak, aki megfutamodik, nem kell félnie, hogy legyőzik; de az, aki helytáll, aki meghallgatja a nőt, és kedve telik benne, előbb-utóbb menthetetlenül a hálójába kerül.

19. Ki nem állhatja a nőket? Szerencsétlen bolond! Nem tudja, mi a jó.

20. Sok fegyverünk van, amivel a férfiakat legyőzhetjük. De ha makacsok, a legbiztosabb kegyelemdöfés az ájulás.

21. ...nem elég csak megvetni a nőt ahhoz, hogy legyőzzük, hanem a legokosabb messzire elkerülni.
22. ...ha feleségükkel jó barátságban akarnak maradni, viselkedjenek úgy, mint férfiak, nem mint bárdolatlan bugrisok.

23. Páratlan gyönyörűség az irodalom! Az olyan ember, aki könyvet olvas, soha sincs egyedül.


HAGEDORN

Csak az egészség az élet.


PITT

A korlátlan hatalom megonthatja birtokosának szellemét.


SAMUEL JOHNSON

1. A pokol jó szándékkal van kikövezve.

2. Az embernek csak azt kellene olvasni, amire hajlama készteti; amit azért olvas, mert feladata, annak kevés hasznát látja.

3. A legkellemesebb beszélgetés az, melyben nincs vetélkedés, nincs hiúság, csak az érzelmek csendes, nyugodt, kölcsönös kicserélése.

4. Kétféle tudás van. Vagy magunk ismerjük a tárgyat, vagy tudjuk, hol lehet megtalálni a rá vonatkozó informácíót.

5. Az ember még nem talált fel semmi mást, ami annyi örömöt szerezne neki, mint egy jó kocsma vagy vendéglő.

6. A finom ruházat csak arra jó, hogy pótolja a hiányát más, tiszteletet keltő dolgoknak.

7. Csak a tökfejű ember írt valaha is másért, mint pénzért.

8. Aki mindenkit dicsér, senkit sem dicsér.

9. A kerek szám mindig hamis.

10. Ha tétlen vagy, ne maradj egyedül; ha egyedül vagy, ne maradj tétlen.

11. Higgye el, ha egy ember balszerencséjéről beszél, mindig van abban valami, ami nem kellemetlen számára; mert ha nincs más, csak a puszta nyomorúság, akkor ő sohasem keres vigasztalást abban, hogy elmondja.

12. Van bizonyos kölcsönös öröm a kormányzásban és a kormányoztatásban.

13. ...ha a visszaélés túlságosan nagyméretű, a természet fellázad, s eredeti jogait követelvén megbuktatja a korrupt politikai rendszert.

14. ...a szónoktó asszony olyan, mint a két lábon járó kutya. Nem csinálja jól, de már az meglepő, hogy egyáltalán csinálja.

15. ...ne szokja meg, hogy kicsiny dolgokra nagy szavakat használjon.

16. Berkeley püspök naiv bölcseletéről beszélgetünk, amellyel az anyag nemlétét igyekszik bizonyítani, azt állítván, hogy a mindenségben minden csak idea. Megjegyeztem, hogy bár biztosak vagyunk abban, hogy tana nem igaz, lehetetlen megcáfolni. Sohasem fogom elfelejteni, milyen hevesen válaszolt Johnson, miközben oly hatalmas erővel rúgott bele egy nagy kőbe, hogy az messzire repült: "Én így cáfolom."

17. ...ha két ember egy fél óra hosszat együtt van, az egyik feltétlen felsőbbségbe kerül a másikkal szemben.

18. ...száz férfi közül egy sem fogja elhagyni a feleségét és egy ringyóhoz pártolni, ha a felesége nem hanyagolja el őt.

19. A házi boldogsághoz sok tényező járul, amelyekre a költészet nem tartogat színeket palettáján...

20. A vademberek semmiféle testi előnnyel nem rendelkeznek a civilizált emberek felett. Egészségük nem jobb, s ami a gondokat vagy lelki szorongásokat illeti, az ilyesminek nem felette állnak, hanem inkább alatta, akár a medvék.

21. Az emberi természetben van egy általános hajlam embertársaink meghökkentésére, s minden bölcsnek ki kell magát ebből gyógyítania.

22. ...ha egy szál végét kezembe veszem, és látom, hogy csomagoláshoz való madzag, nem várom, hogy a végén hímzést találjak.

23. ...az ember ne alázza meg magát olyan nyelv használatával, amelyet tökéletlenül bír. Valóban megfigyelhetjük, mennyivel alacsonyabb rendűnek, szinte gyermekesnek látszik az olyan ember, aki csak törve beszél egy nyelvet.

24. Inkább lennék együtt valakivel, akitől a zsebeimet kell őriznem, mint olyan emberrel, aki vitába akar belehajszolni, csak azért, hogy végighallgathasson.

25. A bor az embert elégedettebbé teszi önmagával... A veszedelem azonban abban rejlik, hogy miközben az ember egyre jobban tetszik önmagának, egyre kevésbé tetszik másoknak.

26. A nők szemében a férfiak bűnei állandó irigység tárgyai: ők kevésbé bűnösek, mint mi, de nem önszántukból, hanem mert mi fékezzük őket. A rend és divat rabszolgái, erényük sokkal fontosabb nekünk, mint saját erényeink, legalábbis ami az evilági dolgokat illeti.

27. ...a festészet ábrázol, de nem magyaráz.

28. ...elveszettnek tartok minden napot, amelyen nem kötöttem új ismeretséget.

29. Van valami nemes abban, mikor hangoztatjuk az igazságot akkor is, ha ezzel önmagunkat ítéljük el.

30. ...valaki őszintén vallhat helyes elveket, anélkül hogy gyakorolná őket.

31. A szomorkodás a tétlenség egyik fajtája.

32. A nyelv az eszme öltözéke.


HUME

1. Légy filozófus, de filozofálgatás közepette is maradj ember.

2. A szokásnak oly nagy a hátalma, hogy amikor a legerősebb, nemcsak velünk született tudatlanságunkat leplezi el, hanem önmagát is; mintha nem is léteznék, éppen azért, mert akkor hat a legerősebben.

3. Mi sem hasonlít úgy egymáshoz, mint két tojás, de e hasonlóság alapján mégsem várja senki, hogy egyformán jó ízük legyen. Ezért minden dologban csak az egyöntetű tapasztalatok hosszú sora nyújthat nekünk valamilyen következményre vonatkozóan teljes bizonyosságot és biztonságot.

4. ...valamennyi tapasztalatból eredő következtetés a szokás és nem az értelem műve.

5. A szokás ... az emberi élet nagy vezérlője. Csak ez az elv teszi tapasztalatainkat hasznossá számunkra, s ez késztet arra, hogy az események múltbeli menetéhez hasonlóra számítsunk a jövőben is.

6. Ha szemügyre vesszük a külső dolgokat, s megfigyeljük az okok működését, soha, egyetlen esetben sem tudunk semmiféle erőt vagy szükségszerű kapcsolatot, tehát olyan sajátságot felfedezni, amely az okozatot az okhoz fűzi, s az egyiket a másik elkerülhetetlen következményévé teszi. Csak azt fogjuk tapasztalni, hogy az egyik valóban, ténylegesen követi a másikat.

7. Szabadságon ... csak azt érthetjük, hogy az akarat elhatározásaitól függően képesek vagyunk rnegtenni vagy nem megtenni valamit, azaz hogyha tétlenek akarunk maradni, megtehetjük, ha cselekedni akarunk, azt is megtehetjük.

8. Okoskodásainkban általában véve az az alapelv vezérel minket, hogy az eddig nem tapasztalt dolgok hasonlítani fognak a már tapasztaltakhoz...

9. A helyes észjárás ... a mindennapos életre szorítkozik, olyan dolgokra amelyek az állandó gyakorlat és tapasztalat körébe tartoznak; a magasztosabb tárgyköröket pedig a poéták és szónokok ékesszólásának, a papok és politikusok mesterkedéseinek engedi át.

10. Szerintem az elvont tudomány és a bizonyítás egyedüli tárgyai a mennyiség és a szám, s minden próbálkozás, amely az ismeretek tökéletesebb fajtáját ezeken a határokon túlra is ki akarja terjeszteni, merő szofizma és csalóka ábránd.

11. Csak a tapasztalat tanít meg minket az ok és okozat jellegére meg határaira, s tesz képessé, hogy az egyik dolog létéből a másikéra következtessünk.


LOMONOSZOV

1. Az ilyen makacs papokat, akik erővel hideg vízzel akarnak keresztelni, hóhéroknak tartom, mert azt akarják, hogy a szülést és a keresztelést hamarosan kövesse a temetés, hogy ebből is hasznot húzzanak.

2. Az orosz nép rugalmas!

3. Jó dolog törvényt hozni, ha van, aki betartja.

4. Mert bár a Napgolyón nem jártam még soha, De biztosan tudom, hogy nincs szakács oly tökfej, Kinél a sült körül keringene a tűzhely.


NAGY FRIGYES POROSZ KIRÁLY

1. A fejedelem az állam első szolgája.

2. Átkozott fickók, örökké akartok élni?

3. Itt mindenkinek saját ízlése szerint kell boldognak lennie.

4. Nem fontos, hogy éljek, de fontos, hogy teljesítsem a kötelességemet.

5. Minden vallás felér a másikkal, egyformán jók, ha akik vallják, becsületes emberek.

6. Népem és én megegyezésre jutottunk, mely mindkettőnket kielégít. Ők azt mondják, amit jónak látnak, én pedig majd azt teszem, amit jónak látok.

7. ...a háborúban Isten mindig az erősebb zászlóaljakkal tart.


ROUSSEAU

1. A testi szükségletek teszik a társadalom alapzatát, a szellemi szükségletek teszik vonzóvá a társadalmat.

2. ...az irodalom és a művészetek ... virágfűzérekkel borítják az emberekre vert vasláncot, elfojtják bennük azt az érzést, hogy eredetileg szabadnak születtek, megszerettetik velük a rabszolgaságot, és azzá teszik az embereket, amit civilizált népnek szokás nevezni.

3. ...az erkölcsök minden népnél abban a mértékben korcsosultak el, ahogy a tanulmányok és a művelődés iránti hajlam elterjedt az emberek között.

4. A művelődés iránti hajlam a kitűnni vágyásból származik, és sokkalta veszedelmesebb bajokat okoz, mint amennyire hasznos mindaz a jó, amit létrehoz, mert aki átadja magát neki, az csak a sikerrel törődik, és nem sokat fog aggályoskodni az eszközök megválogatásában.

5. Azért zaklatnak nyomorúságos ifjúkorunkban, hogy a bölcsészet tudományaira tanítsanak: ismerjük a nyelvtan valamennyi szabályát, még mielőtt beszélni hallottunk volna az ember kötelességeiről; ismerjük minden elődünk tetteit, még mielőtt egy szót is hallottunk volna arról, hogy mit kell tennünk; ha megtanulunk csevegni, már senki sem törődik vele, hogy tudjunk cselekedni és gondolkodni is.

6. ...gyermekeink pontosan úgy nevelkednek, mint a régi nyilvános játékok atlétái, akik hasztalan és felesleges működésre szánják hatalmas tagjaikat, ezért aztán óvakodnak is, nehogy valaha hasznot hajtó munkára fogják őket.

7. A szobai munka kényessé teszi, legyengíti a szervezetet, s a lélek nehezen őrzi meg erejét, ha a testi erő elveszett.

8. Addig elmélkedünk az emberiség nyomorúságáról, míg végül leroskadunk e nyomorúság képzelt terhei alatt...

9. Az ember cselekvésre és gondolkodásra született, nem bölcselkedésre. A bölcselkedés csak boldogtalanná teszi, anélkül hogy jobbá vagy okosabbá tenné...

10. ...mihelyt a nép nem tiszteli többé szokásait, nincs más szabálya, csak a szenvedélyei, és nincs más gyeplője, csak a törvények, melyek néha megfékezhetik ugyan a gonoszokat, de soha nem változtathatják jó emberré őket.

11. Ma már hiába törekednénk arra, hogy az embereket a jó cselekvésére vezessük, csupán annyit tehetünk, hogy elvonjuk őket a rossz cselekvésétől; együgyűségekkel kell lekötni a figyelmüket, hogy elvonjuk őket a rossz cselekedetekről; szórakoztatni kell őket, ahelyett hogy prédikálnánk nekik.

12. Felettébb boldog volnék, ha a közönség naponta kifütyülné egy új színművemet, feltéve, hogy ezen az áron két órára féken tudom tartani legalább egy néző rossz szándékait, és megmenthetem barátja leányának vagy feleségének becsületét, bizalmasának titkát, hitelezőjének vagyonát.

13. ...a vadember éppen azért nem rossz, mert nem tudja, mit jelent jónak lenni, mert nem az értelem haladása és nem is a törvény zablája tartja vissza a rossz elkövetésétől, hanem a szenvedélyek szunnyadozása és a bűn nem ismerése.

14. ...minél inkább uralkodik az erény, annál feleslegesebbé válik a tehetség.

15. ...minden ember erényes, ha egyéni akarata mindenben megfelel az általános akaratnak...

16. Ha megvizsgáljuk, hogyan növekednek az államok szükségletei, azt fogjuk találni, hogy ez körülbelül úgy történik, mint a magánszemélyek esetében: nem annyira valamilyen igazi szükségszerűség hatása alatt, mint inkább a fölösleges vágyak gyarapodása folytán, s a kiadásokat gyakran csak azért növelik, hogy ürügyet teremtsenek a bevételek növelésére.

17. ...a nők vakmerősége biztos jele szégyenüknek; nagyon is sok okuk van a pirulásra, ha már el sem pirulnak.

18. Ahol az emberek szabadok, ott elég összecsődülniök, s máris jól érzik magukat. Állítsatok a tér közepére egy virágokkal felékesített rudat, gyűjtsétek köréje a népet, és kész az ünnep. Ha többet akartok tenni. intézzétek úgy, hogy maguk a nézők legyenek a látványosság, hogy ők maguk legyenek a szereplők, és mindenki önmagát pillantsa meg, önmagát szeresse a többiekben, mert így tökéletesebb lesz az egység közöttük.

19. Az ember szabadnak született, és mindenütt láncokat visel. Némelyek a többi ember urának képzelik magukat, pedig még inkább rabszolgák, mint amazok.

20. ...ameddig egy nép engedelmeskedik, mert engedelmességre kényszerítik, jól teszi; mihelyt módjában áll lerázni az igát, és le is rázza, még jobban teszi...

21. Valamennyi társadalom közül a legrégebbi s egyedül természetes a család. Igaz, a gyermekek csak addig kötődnek atyjukhoz, míg szükségük van rá, hogy életben maradjanak. Mihelyt megszűnik a szükség, felbomlik a természetes kötelék is.

22. Az erősebb soha nem annyira erős, hogy mindig fölülkerekedjék, hacsak nem változtatja át az erejét joggá, az engedelmeskedést pedig kötelességgé.

23. Minthogy egyetlen embernek sincs természet adta hatalma a többiek fölött, s minthogy az erőszak nem teremt jogot, ezért az emberek közötti törvényes hatalom nem alapulhat máson, mint megállapodásokon.

24. Aki lemond szabadságáról, az ember voltáról, emberi jogairól, mi több, kötelességeiről mond le.

25. ...aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész alakulat fogja engedelmességre kényszeríteni; más szóval kényszeríteni fogják, hogy szabad legyen...

26. A természeti állapotból a polgári állapotba tett átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert az igazságot teszi az ösztön helyébe...

27. A társadalmi szerződéssel az ember elveszíti természetes szabadságát és azt a korlátlan jogát, hogy mindent a magáévá tegyen, amit csábítónak talál, és amit meg tud szerezni, cserében elnyeri a polgári szabadságot, és jogot szerez minden fölött, amit birtokol.

28. ...rabok vagyunk, amíg a puszta testi vágy ösztökélésére cselekszünk, de ha a magunk alkotta törvénynek engedelmeskedünk, akkor szabaddá válunk.

29. ...ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog valamennyiüket egyenlővé teszi.

30. A nép önmagától mindig jót akar, de nem mindig látja önmagától, hogy mi a jó. Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség.

31. A törvényhozó munkáját nem az teszi nehézzé, amit alkotni kell, hanem az, amit le kell rombolni; s a siker azért olyan ritka, mert lehetetlen összebékíteni a természet egyszerűségét a társadalom szükségleteivel.

32. ...a nép minden körülmények között megváltoztathatja törvényeit, még a legjobbakat is, mert ha úgy tetszik neki, hogy ártson önmagának, kinek van joga megakadályozni ebben?

33. Minden törvény semmis, ha a nép személyesen nem hagyja jóvá; az ilyen törvény nem törvény. Az angol nép szabadnak hiszi magát, de alaposan téved, mert csak addig szabad, amíg megválasztja a parlament tagjait...

34. ...az igazi keresztények társadalma már nem emberek társadalma.

35. A kereszténység csak szolgaságot és behódolást prédikál. Szelleme túlságosan kedvez a zsarnokságnak, semhogy az valaha is elmulasztaná a maga javára fordítani. Az igazi keresztények rabszolgának születtek...

36. ...az ember természettől fogva jó, és csak az intézmények teszik rosszá az embereket.

37. ...ha szenved a test, megfosztja szabadságától a lelket.

38. ...az utókor mindig igazságos.

39. Az erény szó erőt jelent. Nincs erény harc nélkül, győzelem nélkül. Az erény nem egyszerűen abban áll, hogy igazak vagyunk, hanem hogy eközben lebírjuk szenvedélyeinket, uralkodunk szívünk fölött.


VINCENT DE GOURNAY

Hagyni kell, hadd menjenek a dolgok!


BATTEUX

1. A szavak: tanítanak és meggyeznek, az értelem orgánumai; a hangok és a mozdulatok azonban a szív orgánumai. Megindítók, elragadók és rábeszélők.

2. ...a zenei dallam és a táncmozdulat nem egyéb, mint utánzás, poétikus hangok és mozdulatok művészi szövedéke, amelynek alapja a valóság látszata.

3. A muzsikusnak nincs több szabadsága, mint a festőnek: mindenütt és folyamatosan alá van vetve a természettel való összehasonlításnak.

4. ...az igazság, mihelyt felfedezi az ember, csak visszaemlékezésnek tűnik, holott sohasem találkozott vele.


DIDEROT

1. Ha megtagadom értelmemet, támasz nélkül maradok: vakon kell esküdnöm másodlagos elvekre, és abból a feltevésből kell kiindulnom, ami egyáltalán nincs bizonyítva.

2. Tépd ki a keresztény szívből a pokol félelmét: a hit gyökerét is vele téped.

3. Platón három aspektust különböztetett meg az istenségben: a jóságot, a bölcsességet és az erőt. Csak a vak nem veszi észre, hogy ebből ered a keresztények Szentháromsága. Az athéni filozófus idestova már háromszáz éve Logosznak nevezte azt, amit mi Igének mondunk.

4. Sose téveszd szem elől, hogy a természet nem isten, az ember nem gép, a feltevés nem tény.

5. Az állandó gyakorlás hiánya elsenyveszti a szerveket. A heves gyakorlás erősíti és túlzásba viszi őket.

6. Az elhanyagolt emlékezőképesség elvész.

7. A véletlennek nagyszámú ismeretet köszönünk. Rendkívül fontos ismereteket nyújtott, amikor nem is kerestük azokat. S vajon ebből az következik talán, hogy semmit sem fogunk találni, ha erőfeszítéseinkkel támogatjuk az ő szeszélyét, és ha kutatásainkba rendet és módszert viszünk belé?

8. Adjuk meg végre a mesterembereknek az őket megillető jussukat, A szabad művészetek eleget énekeltek önmagukról. Ami hangjuk van, azt most a mesterségek ünneplésére használhatják.

9. ...vegyék igénybe a tudósok tanácsait, s ne engedjék, hogy felfedezéseik velük együtt elpusztuljanak. A társadalommal szemben elkövetett lopás bűnét veszi magára, aki hasznos titkot rejt el.

10. Ha a napszámos nyomorult, a nemzet nyomorult.

11. Az igazságosság az első erénye annak, aki parancsol, és az egyetlen, amely véget vet az engedelmeskedő panaszának.

12. Inkább elhasználódni, mint berozsdásodni.

13. ...többet ér önnek egy szép pillanat, mint egy szép szerepi Nekem nem.

14. ... nem azért mennek színházba, hogy könnyeket lássanak, hanem hogy beszédeket halljanak, melyek könnyekre indítanak...

15. Nem volna modorosság sem a rajzban, sem a színben, ha a természetet lelkiismeretesen utánoznák. A modorosság forrása a mester, az akadémia, az iskola, sőt a régiség is.

16. Minden életkornak megvan a maga ízlése.

17. A kifejezés gyönge vagy hamis, ha az érzelemre nézve bizonytalanságban hagy bennünket.

18. Egy hajszálnyi eltérés szépít vagy eléktelenít.

19. A költő erős képzeletű ember, ki maga is megindul, megijed azoktól a képzeletbeli alakoktól, melyeket alkotott.

20. ...ötven év fölött alig akad, barátom, festő, aki modellt használna; már csak a gyakorlatuk érvényesül.

21. ...a nyomorult konvenciók rontják meg az embert, azokat, nem pedig az emberi természetet kell vádolni.

22. A színház az egyedüli hely, ahol az erényes és gonosz ember könnyei összefolynak.

23. Azt hiszik-e, hogy két vak házastárs cselekedete, kik meglett korukban is egymást keresik, és a gyöngédség könnyeit ontván, kezei szorítanak, és úgyszólván, a sír szélén egymást ölelik, nem ugyanakkora tehetséget kíván meg, és nem inkább érdekelne, mint ama heves gyönyörűségek látványa, melyektől még egészen friss érzékeik fiatalkorukban megmámorosodtak?

24. A szerző szerepe elég hiú szerep; oly emberé az, ki azt hiszi, hogy leckét adhat a közönségnek. És mi a kritikus szerepe? Még hiúbb; oly emberé az, ki azt hiszi, hogy leckét adhat annak, aki azt hiszi, hegy leckét adhat a közönségnek.

25. A kritika nagyon különböző módon bánik az élőkkel és a holtakkal. Ha egy szerző meghalt, akkor azon van, hogy jó tulajdonságait kiemelje, és hibáit elpalástolja. Ha él, az ellenkező történik; a hibáit emeli ki, és a jó tulajdonságait felejti el. És van ebben némi ráció; az élők megjavulhatnak, a holtaknak nincsen rá módjuk.

26. Rosszat mondanak rólam? Ó, ha úgy ismernének engem, rnint én ismerem magamat!

27. Az igazság és az erkölcs jó barátai a szépművészeteknek. Ha szerző akarsz lenni, ha kritikus akarsz lenni, légy előbb derék ember.

28. Ha deréknek születtél, ha a természet egyenes észt és érzékeny szívet adott neked, kerüld egy időre az emberek társaságát, és tanulmányozd magadat.

29. Csak emlékezetünk által vagyunk mások és a magunk számára azonegy személy. Mostani koromban talán egy parány sem maradt meg abból a testemből, mellyel születtem.

30. Nem kell szellemesség, nem kellenek epigrammák, sem csinos gondolatok.


GLUCK

1. ...minél inkább törekszünk az igazság felé, annál nagyobb szükségünk van a pontosság és aprólékosság tulajdonságaira.

2. ...az embereknek szokásos hibája, hogy dühödten ítélnek el olyan dolgokat, amelyekhez a legkevésbé sem értenek.


GELLERT

1. Híressé lenni nem nehéz,
Alacsonyrendű műveket kell írni.

2. Sokkal jobb szerencse, mint szerelem nélkül élni.

3. Ha műved az értőknek nem tetszik,
Jó, ha intelemként felfogod;
Ám hogyha az ostobák dicsérik,
jobb, ha egyszerűen eldobod.

4. Élt, nősült, meghalt.

5. Minden bolond talál egy még nagyobb bolondot, aki őt értékelni tudja.

6. Ki az alacsonyt úgy lenézed,
tudd meg, sok rangos naplopó,
hogy még a gőg is, mellyel elítéled,
hogy még előnyöd is, melynél fogva lenézed,
az ő szorgalmából való.

7. Származnál, mint ő, ugyanonnan:
egyeznél véle modorodban.


HELVETIUS

1. ...a hasznosság minden emberi erény elve, és minden törvényhozás alapja.

2. A közérdeket szem előtt tartó emberiesség néha könyörtelen az egyes személyekkel szemben.

3. ...minden törvényessé, sőt erényessé válik a közjó érdekében.

4. ...a morál csak léha tudomány, ha nem egyesítik a politikával és a törvényhozással.

5. Egy nép egyazon név alatt számtalan különböző népből áll, és ezek érdekei többé-kevésbé ellentmondóak...

6. Minden népnél kölcsönösen függ egymástól a törvényhozás tökéletesedése és az emberi szellem haladása. Mennél felvilágosultabbak lesznek a polgárok, annál tökéletesebbek lesznek törvényeik.

7. A szellem minden téren a megfigyelés terméke.

8. A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata mindössze annyi, hogy az embereket olyan helyzetbe jutassa, amely a tőlük megkívánt képességek és erények megszerzésére kényszeríti.

9. A gyermek nem tűri hosszú időn át pajtásai megvetését, sértéseit, gúnyolódását. Nincs oly szociális fogyatékosság, amelyet az ilyen bánásmód meg ne javítana.

10. A nyilvános nevelés mindig értékesebb az otthoni nevelésnél.

11. ...az ember tartozik az igazsággal embertársainak. Az igazság ismerete mindig hasznos, minden érdekelt félnek jogában áll javasolni azt, amit előnyösnek tart társai számára, azaz ugyanezen oknál fogva minden polgárnak jogában áll, hogy azt javasolja nemzetének, ami hite szerint hozzájárul az általános boldogsághoz.

12. Hasznos tanulságot csak az ember, a nemzetek és a törvények történetéből meríthetünk, valamint azokból az indítóokokból, amelyek e törvények létrejöttéhez hozzájárultak.

13. Minden nép azzá válik, amivé bölcs törvényei teszik.

14. ...az egyes emberek fogyatékosságát mindig a fogyatékos közigazgatásra kell visszavezetni.

15. Rossz kormányzati formának olyan kormányzatot nevezünk, amelynek keretei közt a polgárok érdekei megoszlanak és ellentétesek. A törvény ilyenkor nem egyenlő mértékben kényszeríti őket arra, hogy a közjóra törekedjenek.

16. ...az ember két nevelést kap. Először a gyermekkori nevelést, amelyet tanítóitól kap, azután az ifjúkori nevelést, attól a kormányzati formától, amelynek keretei közt él, valamint nemzete erkölcseitől. Ha a nevelés e kettős szakaszának előírásai ellentmondóak, akkor az első fajta nevelés előírásai semmit sem érnek.

17. Az erkölcsi épületnek a filozófus az építésze.

18. Minden bölcs alkotmány célja, hogy ne csak erényes polgárokat formáljon, hanem egyben erős és tagbaszakadt polgárokat. Az ilyen emberek boldogabbak, és alkalmasabbak mindazon állások betöltésére, amelyekre a köztársaság érdeke szólítja őket.

19. Fel kell szabadítani a tanítókat a babonás tisztelet alól, amelyet a régi szokások iránt éreznek. Szabad kibontakozást kell engedni tehetségüknek. Kilátásba helyezett jutalmakkal kell arra kényszeríteni őket, hogy tökéletesítsék az oktatás módszereit, valamint a versengés szellemét.

20. Az emberi elme nem egyéb, mint eszméink szövedéke ... az elme csupán szerzett birtokunk.

21. A nevelés tesz bennünket azzá, amik vagyunk, s ... az emberek annál inkább hasonlítanak egymáshoz, minél hasonlatosabbak nevelési módszereik.

22. Ha jók a törvények, akkor az egyéni érdek sohase teszi tönkre a közösség érdekeit, mert mindenki a maga boldogságán munkálkodik. Boldog és igazságos lesz mindenki, mert érezni fogja, hogy jóléte embertársa jólététől függ.

23. ...az ember ismeretei sohasem terjednek túl érzékein. Mindaz, ami nem alárendeltje érzékeinek, elméje számára is elérhetetlen.


VAUVENARGUES

A nagy gondolatok a szívből jönnek.


GRAY

1. Ó hány, meg hány szűzfényű drága kő
hever a tenger titkos rejtekén,
s a rétnek hány pazar virága nő,
s hervad látatlan puszták vad szelén!

2. ...hol korlátozva van
a virtus, ott a bűn is zabolán...

3. Szép hölgyek, jól vigyázzatok,
egy ballépés: a sorsotok;
így hát - óvatosan!

4. Nem mind törvény és jog, amit
megkíván a szem és a szív;
s nem minden fény arany.

5. Hol a nemtudás üdvözít,
ostobaság okoskodni.


WINCKELMANN

1. A nagy művészek hanyagságukban is bölcsek, nem hibázhatnak anélkül, hogy ezzel ne tanítanának is.

2. Amint a tenger mélye mindenkor nyugalomban marad, bármint tomboljon is a felszín, éppúgy a görögök figuráinak kifejezése is minden szenvedély mellett nagy és nyugodt lelket mutat.

3. A festészet a nem érzékelhető dolgokra is kiterjed. Ezek jelentik legfőbb célját...

4. Valamennyi művészetnek kettős végcélja van: szórakoztasson és oktasson...

5. Az az ecset, amelyet a művész használ, az értelembe legyen mártva...


MADAME DE POMPADOUR

Utánunk a vízözön.


ROBERTSON

Tudás nélküli élet a halál.


SZKOVORODA

Nem az az ostoba, aki nem tud, hanem az, aki nem akar tudni.


HOLBACH

1. Az ember csak azért boldogtalan, mert félreismeri a természetet.

2. ...a zsenge gyermekkoruk óta szemükre rakott kötéshez annyira ragaszkodnak az emberek, hogy a legnagyobb nehézségbe kerül őket attól megszabadítani.

3. Az ember ... metafizikus akart lenni, mielőtt fizikus lett volna...

4. Az emberek mindig csalódni fognak, valahányszor képzelet szülte rendszerek kedvéért lemondanak a tapasztalásról.

5. ...az emberi szellem hiába próbál túllendülni a látható világ határain; mindig ide kényszerül visszatérni.

6. Az ember kizárólag fizikai lény; az ún. szellemi ember nem más, mint ez a fizikai lény bizonyos szempontból tekintve...

7. ...a műveltség nem más, mint az önmaga teremtette eszközön keresztül működő természet.

8. A vadember tapasztalatlan gyermek, aki nem képes saját boldogulásáért dolgozni. A civilizált embert a tapasztalás és a társas élet képessé teszi arra, hogy hasznot húzzon a természetből saját boldogulására. A felvilágosult ember nem más, mint teljesen érett vagy tökéletes ember.

9. Boldog ember az, aki tud örülni a természet jótéteményeinek, boldogtalan az, aki képtelen e jótéteményeket élvezni.

10. A világegyetem, minden létező hatalmas foglalata, sehol másból nem áll, mint anyagból és mozgásból.

11. ...egy érző, gondolkodó, akaró és cselekvő lény lényegéhez tartozik a saját boldogulásáért végzett munka.

12. ...létezni nem más, mint állandóan születni, növekedni, visszafejlődni és elpusztulni, kisebb vagy nagyobb lassúsággal vagy gyorsasággal.

13. ...a mozgás olyan létezési mód, amely szükségképpen folyik az anyag lényegéből, ... az anyag saját energiája által mozog...

14. ...az anyag saját erői által hat, mozgásához nincs szüksége semmiféle külső mozgatóra.

15. ...az anyag teljesen nem semmisülhet meg, és nem szűnhet meg létezni.

16. ...a test azonos és egylényegű a lélekkel.


MARMONTEL

A fönségestől a nevetségesig csak egy lépés.


ADAM SMITH

1. Saját munkája olyan tulajdona az embernek, amely minden más tulajdonának legfőbb forrása, s mint ilyen a legszentebb és legsérthetetlenebb.

2. A törvényhozónak az az álszent aggodalma, hogy a munkáltató esetleg érdemtelent talál foglalkoztatni, éppen olyan arcátlan, mint amilyen zsarnoki.

3. A mezővárosokban mindenütt sokkal könnyebben szerez a gazdag ember jogot arra, hogy kereskedjen, mint a szegény kézműves arra, hogy dolgozzon bennük.

4. Egyetlen törvényünk sincs a munka árának leszorítását célzó szövetkezés ellen, de sok van, amely tiltja az összefogást a munkabér emelése érdekében.

5. Mindenki kétségkívül a maga előnyét tartja szem előtt, nem pedig a társadalomét. De saját előnyének mérlegelése természetszerűen, sőt szükségképpen tőkéjének olyan használatára fogja vezetni, mely a társadalomra is a legelőnyösebb lesz.

6. ...ha némelyek úgy élnek a természetes szabadságjogokkal, hogy veszélyeztetik a társadalom egészének biztonságát, akkor helyes, sőt szükséges, hogy törvényes korlátozások megakadályozzák őket ebben...

7. Ahhoz, hogy az államot a gazdagság legmagasabb fokára emeljük ... csupán békére, alacsony adókra és az igazságosságot elviselő közigazgatásra van szükség.

8. ...kereskedelem és ipar fokozatosan rendet és jó kormányzatot hoz...

9. Minthogy a dolgok természete szerint a létfenntartás előbbre való, mint a kényelem és a fényűzés, azért az előbbit biztosító tevékenység szükségképpen előbbre való annál, amelyik a két utóbbit szerzi meg.

10. A halálfélelem az emberi természet egyik legfontosabb elve...

11. Félelem és aggódás az emberi kebel két nagy pribékje, amelytől hiába igyekszik megvédeni őt az értelem és a filozófia.

12. A különböző embereket egyesítő társadalom - éppúgy, mint a különböző kereskedőket egyesítő társaság - fennállhat bármely kölcsönös szeretet és vonzalom nélkül, egyedül azért, mert hasznos...

13. Bármily önzőnek gondoljuk is az embert, kétségkívül vannak a természetében bizonyos elvek, amelyek arra késztetik, hogy érdeklődjék a többiek sorsa iránt...

14. Nem élhetünk hosszú ideig a világban, anélkül hogy észre ne vennénk: a társadalomban, ahol élünk, felebarátaink tisztelete, hírnevünk, rangunk jórészt azon múlik, hogy milyen mértékben rendelkezünk külső javakkal a valóságban vagy mások hite szerint.

15. Az embert cselekvésre teremtették.

16. A filozófia a természeti összefüggések elveinek tudománya.

17. Az iparban a természet nem segít, mindent az ember végez.

18. ...a hanyagságot és a takarékosság hiányát általában nem azért helytelenítik, mert a jóakarat hiányára utal, hanem mert abból származik, hogy nem tanúsítunk kellő figyelmet személyes érdekeink iránt.

19. ...a hiúság érdekel bennünket, nem a jólét vagy a gyönyör.

20. Az emberek megvetéséhez képest minden más külső bajt könnyű elviselni.

21. Az a kívánság, hogy a többiek becsüljenek és csodáljanak bennünket, az igazi dicsőség igazi szeretetének tekintendő akkor, ha a megbecsülés és csodálat tárgyát alkotó tulajdonságok és képességek birtoklásán alapul; ebben az esetben olyan szenvedélyről van szó, amely nem a legjobb ugyan az emberi természet szenvedélyei közül, de bizonyára egyike a legjobbaknak.

22. A hiúság gyakran olyan erőfeszítés, amely idő előtt akarja birtokolni az igazi dicsőséget...

23. A nevelés nagy művészete abban rejlik, hogy a hiúságot a neki megfelelő célok felé terelje. Nem szabad elbátortalanítani a serdülőt abban az igyekezetében, hogy olyan tulajdonságokra törekedjék, amelyek valóban fontosak...

24. Az erény nem más, mint egy-egy szenvedély megfelelő foka.

25. A becsületesség a legjobb politika.

26. ...sokat törődjünk másokkal és keveset önmagunkkal.

27. Az önuralom legjobb leckéjét mindig attól a szemlélőtől kapjuk, akitől a legkevesebb rokonszenvet és elnézést várhatjuk.

28. Tulajdonképpen a magatartás általános szabályainak tiszteletét nevezzük "kötelességérzésnek".

29. Csere nélkül ... senki sem tud élni, s így bizonyos mértékig mindenki kereskedővé lesz, és a társadalom maga is voltaképpen kereskedő társadalommá fejlődik.

30. ...ami a társadalom túlnyomó részének körülményeit megjavítja, az nem lehet hátrányára a társadalomnak mint egésznek.

31. ...méltányos, hogy akik az egész népet ellátják élelemmel, ruhával és lakással, munkájuk gyümölcséből legalább olyan részt kapjanak, hogy maguk is tűrhetően táplálkozhassanak, ruházkodhassanak és lakhassanak.

32. Ahol nagy a tulajdon, nagy az egyenlőtlenség is. Egy igen gazdag emberre legalább ötszáz szegénynek kell jutnia, és a kevesek bősége sokak szegénységét feltételezi.

33. Egy olyan tökéletlen lény, mint az ember, amelynek létezése oly sok rajta kívüli körülménytől függ, gyakran kénytelen a jóakarattól eltérő indítékok alapján cselekedni.

34. A kézműves, aki senkitől sem zavartatva dolgozik saját otthonában, sokkal jobban él, mint a szegény munkás. Aki tehát vállain hordozza ... a társadalom terhét, annak jut a legkevesebb előny.


KANT

1. A tiszta matematikai ismeret lényeges s minden más a priori ismerettől megkülönböztető jele az, hogy éppenséggel nem fogalmakból, hanem mindig csak a fogalmak szerkesztése útján jő létre.

2. ...érzéki világunk minden külső tárgyának szükségképp pontosan meg kell egyeznie a geometria tételeivel...

3. Csak ami a szemléletben adatik, lehet nekünk tárgy.

4. ...természet a tapasztalat összes tárgyainak foglalata.

5. Minden ítéletünk előbb puszta észrevevési ítélet; csak előttünk, azaz énünk előtt érvényes...

6. A tárgy magában mindig ismeretlen marad; de ha az értelmi fogalom a képzetek kapcsolatát, melyek róla az érzékiségnek adva vannak, egyetemes érvényességűvé teszi, akkor e viszony által a tárgy meghatároztatik, s az ítélet objektív.

7. ...az érzékek dolga szemlélni; az értelemé gondolkodni. Gondolkodni pedig nem egyéb, mint képzeteket egy tudatban egyesíteni.

8. A lehető tapasztalat alaptételei ... egyszersmind általános törvényei a természetnek, melyek a priori megismerhetők.

9. ...a természet legfőbb törvényhozásának bennünk, azaz értelmünkben kell rejlenie...

10. ...az értelem (a priori) nem meríti törvényeit a természetből, hanem szabja neki.

11. ...nem maguknak a dolgoknak mivoltával van dolgunk, ez mind érzékiségünk, mind értelmünk föltételeitől független, hanem a természettel mint a lehető tapasztalat tárgyával...

12. ...tartózkodnunk kell a természet berendezésének oly magyarázatától, mely egy legfelső lény akaratából indul ki, mert ez nem természetfilozófia többé...

13. ...a lehető tapasztalaton túl arról, hogy mik a dolgok magukban, határozott fogalmat nem adhatunk. De azért a reájuk vonatkozó kérdésektől mégsem tartózkodhatunk...

14. ...az ész minden a priori elvével nem tanít soha egyébre, mint csakis lehető tapasztalat tárgyaira, s ezekre vonatkozólag sem többre, mint amennyit a tapasztalatban megismerhetünk...

15. Annyi bizonyos, aki egyszer a kritikát megízlelte, örökre megundorodik minden dogmatikai fecsegéstől, mellyel azelőtt szükségből beérte, mert eszének szüksége volt valamire, s jobbat foglalkoztatására nem találhatott.

16. A metafizikának nemcsak egészben, hanem minden részében is tudománynak kell lennie, különben semmi...

17. ...a kritika alaptételeinek vizsgálata meg kell hogy előzzön minden, e kritika értékéről vagy értéktelenségéről szóló ítéletet.

18. A dolgoknak csakis tiszta értelemből vagy tiszta észből való megismerése nem egyéb puszta látszatnál, és csak a tapasztalatban van igazság.

19. Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgálhasson.

20. Lelkemet két dolog tölti annál jobban megújuló és öregbedő csodálattal és tisztelettel, minél többször és tartósabban foglalkozik vele gondolkodásom: a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem.

21. Valamelyes bizalomnak az ellenség gondolkozásmódjában meg kell maradnia a háború kellős közepén is. Hisz másképp nem lehetne békét kötni, s az ellenségeskedés irtóháborúvá fajulna.

22. Aki embereket mint tetszés szerint kezelhető tárgyakat használ és elhasznál: puszta gépekké teszi őket, eleven masinákká, mint az állatok, akikből csak a tudat hiányzik, hogy a világ legnyomorultabb lényei legyenek.

23. Aki nem társ az államban, hanem tulajdonos, annak nem kell nagyon meggondolnia a háborút. Asztala, vadászatai, udvari ünnepei azáltal a legcsekélyebbet sem szenvednek. Jelentéktelen okokból határozhatja el, mint egy sportkirándulást; s közömbösen átengedheti a mindig készséges diplomáciai testületnek, hogy az illendőség végett igazolja.

24. Az igazi békeszövetség nem célozhatja semmiféle hatalomnak az állam részére való megszerzését. Csak a békét és a szabadságot.

25. A háború ... több rossz embert csinál, mint amennyit elpusztít.

26. Az államok különállása a háború folytonos kockázatával jár ugyan, de még mindig jobb, mint összeolvasztásuk egyetlen, a többiek fejére növő és univerzálmonarchiába átmenő hatalom kezében.

27. Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.

28. ...mindenki saját magától való jó véleménye mellett mégis minden másnál feltételezi a gonosz érzületet. Így kölcsönösen mondják ki egymásra az ítéletet.

29. Állítom, hogy a természettudomány minden ágában csak annyi tulajdonképpeni tudományt találhatunk, amennyi matematika van benne.

30. ...az ember saját akaratát sohasem gondolhatja másnak, mint szabadnak...

31. Csak vidám szívvel vagyunk képesek gyönyörködni a jóban.

32. Az erény mindig fejlődésben van, és amellett mégis mindig elölről kezdődik.

33. Az erkölcsi önismeret minden emberi bölcsesség kezdete.

34. A jog azon föltételek foglalata, amelyek mellett az egyik ember önkénye a másik önkényével a szabadság valamely egyetemes törvénye szerint megegyeztethető.

35. ...ha az igazságosság elpusztul, akkor már nincs értéke annak, hogy emberek éljenek a földön.

36. Az állam az emberek tömegének egyesülése a jog törvényeinek uralma alatt.

37. Törvényhozó hatalom csak a nép egyesült akaratát illeti meg.

38. Az oly hit, mely az embert sötétté teszi, hamis; mert az embernek Istent vidám szívvel és nem kényszerből kell szolgálnia.

39. A papságban mindenkor megvan a hajlandóság arra, hogy tiszta tanító osztályból uralkodó osztállyá alakuljon át.

40. Hogy Krisztusnak volt hite, és azt tanította, az világos, de nem az, hogy ő maga akart lenni a hitnek tárgya.

41. Szép az, amit a fogalmi megismeréstől függetlenül, általános tetszés tárgyának képzelünk.


CASANOVA

Valamit rosszul tudni rosszabb, mint nem tudni.


RAMLER

1. Ami mindenkit sújt, azt könnyen elviseljük.

2. Nincsen élvezet nagyobb:
Becsapni, aki becsapott.


WEISSE

Holnap! holnap! csak nem máma'
- a lusták szavajárása.


KOZELSZKIJ

1. A kegy olyan jótétemény, amelyet azzal az emberrel teszünk, aki nem érdemelte meg.

2. ...ahogy az erős fény árt a látásnak, és az erős hang a hallásnak, éppígy az erős sérülések elveszik a lélek erejét.

3. Ha valaki valamilyen dologban sok körülményt meg tud különböztetni, és több dologban meg tudja látni a hasonlóságokat, az emberi lélek e képességét nevezzük észnek.

4. ...mindenkinek hasznosabb az erényes tökfilkó, mint a gonosz ravasz kópé, kellemesebb az erényes gyenge izmú ember, mint a gonosz erőművész, és kedvesebb az erényes rút ember a gonosz szépségnél.

5. A filozófusok azt mondják, hogy ne álljunk bosszút ellenségeinken sérelmeinkért, és ez dicséretes szabály; csakhogy ha részletesen megvizsgáljuk, akkor ... inkább a hibák növelésére alkalmas, mint az erényekére.

6. ...könnyebb erényes emberből okossá válni, mint okos emberből erényessé.

7. ...a társadalom számára az egyszerű tolvaj is káros, de a tudós [tolvaj] nemcsak elviselhetetlen, hanem egyenesen romlásba döntheti a társadalmat.

8. ...a népet nem lehet másként kicsiszolni, mint ha könnyítenek terhein...

9. Úgy vélem, hogy az ember munkája számára elegendő napi nyolc óra, a másik nyolc órát fordíthatja öltözésre, táplálkozásra és szórakozásra, a harmadik nyolc órát pedig alvásra.


BURKE

1. Az egyetlen formája a szabadságnak, úgy vélem, az a szabadság, mely összefügg a renddel; amely nemcsak együtt létezik renddel és erénnyel, de nem is létezhet azok nélkül.

2. Elvont szabadság éppen úgy, mint minden más, ami tiszta absztrakció, nem létezik.

3. Az emberi szellem haladása lassú.

4. Minél nagyobb a hatalom, annál veszedelmesebb a vele való visszaélés.

5. A béketűrésnek végül is van egy határa, melyen túl már nem erény.

6. Egy államnak, melyben nincs lehetőség bizonyos változásokra, nincs lehetősége a fennmaradásra.

7. A babona a gyenge lelkek vallása.

8. Türelemmel többet érünk el, mint erőszakkal.

9. Meg vagyok győződve, hogy a mások igazi balszerencséje és szenvedései valamilyen - és nem is kis mérvű - örömet szereznek nekünk.

10. Nincs erős érzelem, mely az embert jobban megfosztja a cselekvés és gondolkodás képességétől, mint a félelem.

11. A megszokás mindennel kibékít bennünket.

12. Tudjuk jól, hogy a nagyravágyás egyaránt képes a földön kúszni s a magasban szárnyalni.


II. KATALIN OROSZ CÁRNŐ

1. ...jobb a törvénynek engedelmeskedni egy úr alatt, mint sokaknak tetszelegni.

2. Az erény érdemmel párosulva a nemesség rangjára emeli az embereket.


LESSING

1. ...hogyan is zavarhatnák az utak biztonságát a zsidók, hiszen ezen a földön oly keveset tűrnek meg közülük.

2. Ahhoz, hogy két nép bízzék egymásban, és becsülje egymást, mindkettejüknek egyformán hozzá kell járulniok. De hát hogy legyen ez lehetséges, amikor az egyiknél csaknem hittétel és szinte dicséretreméltó cselekedetszámba megy, hogy a másikat üldözze.

3. ...goromba embernek ritkán van epéje.

4. A szív rettenetesen szeret a száj szerint szólani. Szólana viszont csak a száj is oly örömest a szív szerint, úgy régen lakat alán hordanánk szájunkat.

5. Az ember ritkán emlegeti, ami jót bír; bezzeg igen, amit nem bír.

6. ...rettenetesen hosszú az emberen az idő, mikor semmi újat nem hall.

7. ...édes gyermekem, a felséges polizei-hivatal mindent akar tudni, s leginkább, ami titok.

8. Egyedül örülni szomorú portéka.

9. Mit láthat a teremtő örömestebb, mint a maga víg teremtését?

10. Ha szépek vagyunk, cifra nélkül legszebbek vagyunk.

11. ...szükség-e, hogy szépek legyünk? Hogy magunkat szépnek véljük, talán csak az vala szükség.

12. Nagy dolog is az, mikor az ember nem több, csupán becsületes.

13. Az ember ne akarjon gazdagabbnak látszani, mint amilyen.

14. Aki nem fizethet, ne szedjen kölcsön.

15. Katonáskodni hazánkért illik, vagy azon ügy szeretetéből, mely miatt a harc folyik.

16. Aki tőlem nem vesz, mikor neki nincs, és nekem van, nem ád az nekem, mikor nekem nem lesz, s neki lesz.

17. ...még kedvesünknek sem akarni köszönni szerencsénket, az büszkeség, megbecsülhetetlen büszkeség.

18. ...egy hibájuk miatt nem szokás a férfiakon kiadni.

19. Várni örömet maga is öröm.

20. ...lehetetlen, hogy a rossz, mely a szép tettből erede, tartós legyen! A valónak ki kell világosodni.

21. Nekem nincs szükségem kegyre: én csak igazságot kívánok.

22. Az semmirekellő szerelem, mely a maga tárgyát megvetésnek tudja kitenni.

23. Tele szív nem fontolja meg a szót.

24. A hasonlóság legerősebb köteléke a szerelemnek.

25. A nagyok szolgálata veszélyes szolgálat; nem érdemli meg a fáradságot, erőszakot, hunyászkodást, amibe kerül.

26. ...a művész is akarjon dolgozni... Nem úgy értem, hogy sokfélét - sokat. Keveset, de szorgalommal.

27. A művészetnek úgy kell festenie, ahogy az alkotó természet - ha van ilyen - a képet elgondolta...

28. Egy művész, aki gondolkozik is, kétszer annyit ér.

29. A szerelem szemével festünk - a szerelem szemének kéne megítélni is bennünket.

30. ...az ember akkor dicséri igazán a művészt, ha művébe veszve a dicséretről is megfeledkezik.

31. Hogy nem festhetünk közvetlenül a szemünkkel! A hosszú úton, a szemből a karon át az ecsetig, mi minden megy veszendőbe!

32. Raffael nem lett volna akkor is a legnagyobb festőzseni, ha szerencsétlenségére kéz nélkül születik?

33. A szépségről voltaképp mégis egyedül a festő tud ítélni.

34. Az árut, amelyet első kézből nem kaphat meg az ember, megveszi másodikból.

35. ...a tanács csak megtörtént dolgokon nem segít.

36. Tedd, amit nem tenned nem lehet.

37. Fogja meg az ördög egy haja szálát az embernek, s övé mindörökre!

38. ...ne akarjunk bölcsnek látszani, ahol csak szerencsések voltunk!

39. Egy kéjenc, aki csodál, kíván.

40. ...az idegen vétek akaratunk ellenére is cinkossá tehet.

41. A félelemnek külön érzékszervei vannak.

42. ...a méreg, ami nem hat azonnal ... attól nem kevésbé veszélyes méreg.

43. ...a gyöngy, a gyöngy könnyet jelent.

44. ...az, hogy egy lépésre vagyunk a céltól, vagy egyáltalán nem iramodtunk még neki, alapjában véve mindegy.

45. Ha a bolond egyszer jó tanácsot ad, okos embernek kell megvalósítania.

46. ...a legjobb tüdő is kimerül; egy asszonyé is. Ha nem képes rá többé, mind abbahagyja a kiabálást.

47. ...egy anya sem karmolja ki egy herceg szemét, amiért a lányát szépnek találja.

48. Éjszaka jobb gondolata támad az embernek.

49. A lélek csak azzal szemben közönyös, amire nem gondol. Olyasvalamivel szemben, ami semmi a szemében.

50. ...a "véletlen" szó istenkáromlás. Semmi sem véletlen a nap alatt.

51. Minden "de" egy megfontolás.

52. A boldogtalanok oly szívesen kapcsolódnak egymáshoz.

53. Aki bizonyos dolgokon nem veszti el az eszét, annak nincs mit elveszítenie.

54. A féltő szerelem túl messzire lát.

55. Nincs megvetésre méltóbb, mint egy viharzó kamaszfej, amelyet ősz haj fed!

56. Aki semmiféle törvényre nem ad, éppoly hatalmas, mint aki fölött nincs semmiféle törvény.

57. ...az igazság mérlegén a legmegalapozottabb meggyőződés annyi, mint semmi.

58. ...ki az az ember, aki egy embert kényszeríteni tud?

59. ...a természet az asszonyból akarta mesterművét készíteni! De elhibázta az anyagot; túl finomat választott.

60. Hatalom! Ki nem tud a hatalommal dacolni? Amit hatalomnak neveznek: semmi; a kísértés az igazi hatalom.

61. Egy ismeretlen barát is barát.

62. Minden csodák közt legnagyobb, hogy a
Valóságos csodák természetessé
lehetnek - sőt, azzá kell lenniük.

63. Csodát sóvárgók...
Minek még egy angyalt fárasztani?

64. Sokkal könnyebb az ájtatos rajongás,
Mint a helyes cselekvés. A henye
Azért rajong csak, ájtatoskodik,
- Ha nincs is mindig tisztában vele -
Hogy jót ne kelljen cselekedni.

65. ...az se jó, ha az
Uralkodó dögök közt keselyű,
Ám hogyha dög a keselyűk között,
Százszorta rosszabb.

66. Hát nem bitangság
Százezreket gyötörni, szipolyozni,
Elnyomni, nyúzni, elcsigázni - és
A jótékonyt mímelni eggyel-eggyel?!

67. ...a szándék
Mérettetik meg, nem az adomány.

68. ...mindig igazad van, balgaság!

69. Az ember sokszor más, mint aminek
Látszik.
De ritkán jobb.

70. Tetszik nekem nagyon,
A jó, dacos tekintet, a kemény
Járás! A héj lehet csak keserű,
A mag nem.

71. A nagyoknak nagy hely kell mindenütt,
S ha sűrűn nőnek, egymás ágait
Zúzzák-törik csak.

72. ...ne higgye minden kis halom
Magáról, hogy a világ teteje.

73. Nem választotta népét egyikünk se.

74. ...a ritkát
Nehéz feledni.

75. A vizslató szem
Nemegyszer többet lát, mintsem szeretné.

76. Kölcsönért
Házalni nem jobb, mint koldulni, és
Az uzsorára kölcsönzés se jobb,
Mint lopni.

77. Ki fontolgat, csupán
Okot keres a nemlehetre. Ki
Egyszerre el nem dönti, hogy magának
Él, mindig mások rabszolgája lesz.

78. Rossznak kell lennem, hogy rossznak ne higgyen
A rossz.

79. Mit gondolhat ki női ész, amit
Nem tudna szépnek öltöztetni?

80. Az oroszlán, ha rókával vadászik
Szégyelli persze - nem a cselt: a rókát!

81. ...ismerni törekedtél.
Töprengtél rajta, s ez magában is
Bölccsé tesz már.

82. De hát a nagyoknak mi túl alantas?

83. Megátalkodott
Zsidónak lennem nem lehet, zsidónak
Egyáltalán nem lennem - mégkevésbé.

84. A mese nemcsak gyermeknek való
Táplálék.

85. Ha háború fenyeget, kell a pénz.

86. Egy jótettből - noha
Csak puszta indulatból született -
Lám egyre újabb jótettek fakadnak.

87. ...az ellenség csak ellenség marad,
Ha százszor is megmentő angyalunk.

88. ...némely dolgot más akaratából
Rosszul csinálni inkább akarok,
Mint jól a magaméból.

89. A vallás is csak párt, s akármilyen
Pártatlannak hiszi magát az ember,
A magáéhoz szít, ha tán nem is
Tud róla.

90. Aki sokat tud, annak sok a gondja.

91. ...az Isten adta észt
Mindenkinek használni kell, ahol
Helyénvaló. De hát helyénvaló-e
Mindig?

92. Ha Isten jót tesz általunk,
Ilyen hidegnek lennünk nem szabad, még
Szerénységből sem.

93. A babona, amelyben nevelődtünk,
Ha később átlátunk is rajta már,
Hatalmát rajtunk nem veszíti el.
Nem mind szabad, ki láncán csúfolódik.

94. ...a legeslegrosszabb babona
Legtűrhetőbbnek hinni a magunkét.

95. ...a száraz, könyvszagú tudás
...holt jelekkel rögződik csupán
Agyunkba.

96. A könyvek ....
...ritkán hagynak meg annak,
Amik vagyunk.

97. ...csak a
Vér éppenséggel nem tesz még apává!

98. A pír
A legcsunyábbat is megszépiti,
Hát még a szépet szebbé hogyne tenné!

99. ...tinektek,
Kereskedőknek sem lehet soha
Elég sok pénzetek!

100. Ki jót tesz, ám nagyon fejébe száll,
Lerontja jótettét.

101. Ha valamit
Megmentesz, még nem birtokod.

102. Bizalmatlanságot gyanú követ.

103. Klopstockunkat ki ne dicsérné?
Olvassa hát mindenki? - Nem.
Csodáljanak minket kevésbé,
De sok-sok olvasónk legyen.

104. ...a mély mocsár dala, mely békát elragadtat,
mégis csak vartyogás lehet.

105. Pap s gonosz lélek egyremegy,
Az egyik kutya, másik eb.

106. Világban élsz, mint mérlegen:
a könnyü fenn, a súlya lenn.

107. Művészet és természet
A színpadon legyen csak egy;
Ha természetté vált már a művészet,
A természet művészi lett.

108. Halál, szóltam a gonoszhoz,
Megfogadom, leszek orvos,
Kímélj, s hálából neked
Adom betegeimet!

109. Szerencsétlen főnix! Kemény sors jutott osztályrészéül: nincs se kedvese, se barátja; mert páratlan a maga nemében!

110. Sikerült gyermekekért nem tehetnek elég sokat a szülők. De ha egy ostoba apa elfajzott fiáért ontja szíve vérét: a szeretet balgatagsággá válik.

111. Hitvány segítőtárs ... aki nem tud úgy segíteni, hogy egyúttal ne ártson is!

112. Mit mondjunk a költőkről, akik oly szívesen szárnyalnak föl messze az olvasók többségének értelmi képességei fölé? Mi egyebet, mint amit a fülemüle mondott egyszer a pacsirtának: "Csak azért repülsz olyan magasra, barátom, hogy meg ne halljanak?"

113. ...sok király sokkal nagyobb lett volna, ha éles értelmével nem ereszkedik le minden jelentéktelen apróságig.

114. Sok dolog látszik megdönthetetlennek az elméletben, mígnem a lángésznek sikerül tettben bebizonyítani az ellenkezőt.

115. ...elképzelhető, hogy valaki mestere egy művészetnek, és mégis lehetnek hamis fogalmai a művészetről.

116. ...a bírálat nem árt meg az élvezetnek... egy színdarab legélesebb bírálói mindig azok, akik a legszorgalmasabban látogatják a színházat.

117. ...a költő, miközben eltávolodik a sajátos és különös igazságtól, annál hívebben utánozza az általános igazságot.


SZUVOROV

1. A szolgálat és a barátság két párhuzamos vonal: nem találkoznak egymással.

2. A tétlenség minden rossz gyökere.

3. A gyorsaság szükséges, a sietség káros.


BEAUMARCHAIS

1. Hiába kísért a kellem, s noszogat a vágy, a mégoly kalandos kedvű asszonyban is megszólal egy hang, és azt mondja: vigyázz a szépségedre, ha tudsz - az erényedre, ha akarsz, de a jó híred olyan legyen előtted, mint a szemed világa!

2. A komoly dolgok közt a házasság a legnevetségesebb.

3. ...minden bolondságot el lehet nézni a zenésznek, a költőnek, a szerelmesnek...

4. ...köztünk meg a többi esztelen állat közt épp csak az a különbség, hogy mi iszunk akkor is, amikor nem szomjazunk, és szomjazunk a szerelemre ideje várása nélkül is.

5. Mire megyünk azzal, ami felesleges, ha nem kapjuk meg, ami szükséges?

6. Középszerűség és csúszás-mászás, fölfelé ez az út mindenhova!

7. Ha nem lehet lealacsonyítani a szellemet, a bosszú mindig az, hogy elbánnak vele.

8. A kinyomtatott megleckéztetésnek csak ott van súlya, ahol nem tudják elviselni...

9. ...ahol nem szabad a bírálat, ott nem édes a dicséret...

10. ...ha írásomban nem beszélek sem a kormányzatról, sem a vallásról, sem a politikáról, sem a közerkölcsökről, sem a nagyfejűekről, sem a hiteltestületekről, sem az Operáról, sem a többi látványosságról, sem senki olyanról, aki fontosnak tart valamit - ez esetben mindent szabadon kinyomtathatok, két vagy három cenzor felügyelete alatt.

11. ...a vagyonszerzéshez nem tudás kell, hanem úgynevezett élni tudás.

12. Ha a gyalázat nyilvános, az lesz a büntetés is!


WASHINGTON

1. Nem kell visszanéznünk, hacsak azért nem, hogy tanuljunk a múltbeli hibákból, és hasznunk legyen a drágán szerzett tapasztalásból.

2. Ha törődsz vele, hogy mire becsülnek, értékes emberekhez kapcsolódj, hiszen jobb egyedül, mint rossz társaságban.

3. A kormányzat nem ésszerűség és nem ékesszólás - hanem hatalom. Veszélyes szolga és félelmetes gazda, miként a tűz; egy pillanatra sem szabad felelőtlenül ráhagyni, hogyan jár el.


WIELAND

1. Ne higgy el rögtön mindent, amit hallasz.

2. ...a kevés gyakran több...

3. A fáktól nem látni az erdőt.


PFEFFEL

Aki mindenkivel barátkozni akar, senkinek sem barátja.


GIBBON

1. E földi áldásaink között első a függetlenség.

2. Mindennek, ami emberi, fejlődnie kell, vagy szükségképpen visszafejlődik.


PAINE

1. Hazám a világ, és vallásom a jó cselekedet.

2. A kormányzat legjobb formájában is szükséges rossz; rossz alakjában elviselhetetlen.


CLAUDIUS

1. Kevély halandók, gyönge
hívságunk dönt a bűnbe;
tudásunk oly csekély.
A semmit hímzi szálunk,
mindenfélét csinálunk,
s mind messzebb vándorol a cél.

2. A szamár
Ah, a Természet jól elbánt velem!
Örömöm csak szép hangomban lelem.


CHAMFORT

1. A boldogsággal úgy vagyunk, mint az órával: a legkevésbé bonyolult romlik el legkevésbé.

2. A boldogság ... nem könnyű dolog. Önmagunkban meglelni nagyon nehéz; másokban meglelni lehetetlen.

3. Amikor azt állítják, hogy végeredményben a legkevésbé érzékeny emberek a legboldogabbak, eszembe jut az olasz közmondás: jobb ülni, mint állni; jobb feküdni, mint ülni; de a legeslegjobb halottnak lenni.

4. Valljuk meg: vannak a léleknek olyan oldalai, amelyeket egészen meg kell bénítanunk, ha boldogan akarunk élni a nagyvilágban.

5. A rágalom olyan, mint az okvetetlenkedő darázs: egyetlen mozdulattal sem szabad védekeznünk ellene, hacsak nem vagyunk biztosak benne, hogy agyonütjük; különben újra nekünk támad, mégpedig ádázabbul, mint valaha.

6. Jobban szeretem, ha hallgatásomat, mintsem ha szavaimat rágalmazzák.

7. Ha nem akarsz szemfényvesztő lenni, kerüld a dobogót; mert ha rálépsz, kénytelen-kelletlen azzá leszel, máskülönben kővel dobál meg a gyülekezet.

8. Aki egy minisztertől valamiféle kegyet kér, annak azt tanácsolom, hogy inkább szomorú, semmint mosolygó arcot öltsön, amikor megszólítják. Az emberek nem örülnek, ha valaki náluknál boldogabb.

9. Ha mégoly bántók és mégoly elviselhetetlenek is azoknak a hibái, akikkel együtt élünk, egy részük óhatatlanul ránk ragad: az hogy áldozatai vagyunk ezeknek a hibáknak, amelyek elütnek jellemünktől, még az sem biztosíték ellenük.

10. A meggyőződés az elme lelkiismerete.

11. Kevés bölcsesség a tudomány megvetésére, sok bölcsesség a tudomány megbecsülésére visz.

12. Az elme a szívnek gyakran csak az, ami egy kastély könyvtára a kastély urának.

13. Az őrültségek háromnegyed része csak ostobaság.

14. A szerencse sokszor olyan, mint a gazdag és költekező asszony, aki romlásba dönti azt a családot, amelybe nagy hozományt hozott.

15. A boldogság vagy boldogtalanság egy sereg olyan dologtól függ, amely nem látszik, amelyről nem beszélünk, s amelyet nem is lehet elmondani.

16. Századunk egyszerűsítette a becsület fogalmát: mindenkit, aki nem börtönviselt, talpig becsületes embernek tekint.

17. A természet azt akarja, hogy a bölcsek éppúgy ábrándokba ringassák magukat, mint a bolondok, nehogy bölcsességük boldogtalanná tegye őket.

18. Életünk napjai közül egyik sem annyira kárba veszett, mint az, amelyen nem nevettünk.

19. A rossz emberek olykor jót is cselekednek. Azt hihetnénk, kíváncsiak arra, vajon valóban akkora örömet okoz ez, mint ahogy a tisztességes emberek állítják.

20. A szegénység kisebbíti a bűnt.

21. Élvezni és élvezetet nyújtani anélkül, hogy akár tenmagadnak, akár bárki másnak bajt okoznál: azt hiszem, ez az egész erkölcstan.

22. A természet csapásai láttán megvetjük a halált; a társadalom csapásai láttán megvetjük az életet.

23. Vannak századok, amelyekben a közvélemény minden vélemény közül a legrosszabb.

24. Minél jobban halad a filozófia, annál inkább megkettőzi erőfeszítéseit a butaság, hogy megszilárdítsa az előítéletek uralmát.

25. Aki lerombolt egy előítéletet, akár csak egyetlenegyet is, az az emberiség jótevője.

26. Minél inkább elfajulnak az erkölcsök, annál kényesebbek leszünk az illemre. Ennélfogva minél romlottabbak az emberek, annál jobban ünneplik az erény festett képét.

27. Nem tudom elképzelni a bölcsességet bizalmatlanság nélkül. A Szentírás azt mondja, hogy a bölcsesség kezdete az istenfélelem; ami engem illet, én azt hiszem, hogy az emberfélelem.

28. Vannak szép köntösbe bújtatott ostobaságok, mint ahogy vannak igen jól öltözött ostobák.

29. Bizonyosabb, hogy a bűn boldogtalanná tesz, mint az, hogy az erény boldogit.

30. Az élet betegség, amelyet az álom minden tizenhatodik órában enyhít. De ez csak tüneti kezelés; az orvosság: a halál.

31. A testületek (bíróságok, akadémiák és gyülekezetek) akármennyire elaljasodhatnak, tömegükkel mégis fenntartják magukat, és semmit sem tehetünk ellenük. A gyalázat és a nevetség lepattan róluk, mint a puskagolyó a vaddisznóról vagy a krokodilusról.

32. Akik szeretni vélnek valamely fejedelmet abban a pillanatban, amikor jól bánik velük, azokra a gyermekekre emlékeztetnek engem, akik egy szép körmenet láttán papok vagy egy díszszemle láttán katonák akarnak lenni.

33. A társadalom két nagy osztályból tevődik össze: azokból, akiknek több az ebédjük, mint az étvágyuk, és azokból, akiknek több az étvágyuk, mint az ebédjük.

34. Akarod látni, mennyire megrontja az embereket minden társadalmi állás? Vedd csak szemügyre őket, hogy milyenek akkor, amikor már sokáig érezték hatását, vagyis öregkorukban. Nézd meg, milyen az öreg udvaronc, az öreg pap, az öreg bíró, az öreg ügyész, az öreg sebész és a többi.

35. A testületek és a gyűlések nemigen csinálhatnak mást, mint ostobaságokat; s ennek egyik oka az, hogy nyilvános tanácskozásokon a legjobbat, ami a szóban forgó ügyről vagy személyről akár mellette, akár ellene elmondható volna, jóformán sohasem lehet fennhangon megmondani nagy veszélyek és rettenetes kellemetlenségek kockázata nélkül.

36. Azokat az embereket, akiket csak félig ismerünk, nem ismerjük; azokat a dolgokat, amelyeket háromnegyedrészt tudunk, egyáltalán nem tudjuk. Ez a két észrevétel elegendő arra, hogy kellőképpen értékeljük jóformán mindazokat a beszélgetéseket, amelyek a nagyúri társaságban folynak.

37. A gyenge emberek a gonoszok seregének előőrsei. Több kárt okoznak, mint maga a derékhad: garázdálkodnak és pusztítanak.

38. A társadalmi intézmények túlnyomó részének, úgy látszik, az a célja, hogy az eszmék és érzelmek olyan alacsony fokára szorítsa az embert, amely alkalmassá teszi arra, hogy uralkodjon, vagy uralkodjanak rajta.

39. ...a természet csapásaira a társadalomban, a társadalom csapásaira pedig a természetben kell vigaszt keresnünk.

40. Megkérdeztem N, úrtól, miért nem jár többé társaságba. "Azért - válaszolta -, mert a nőket nem szeretem már, a férfiakat pedig ismerem."

41. Az utókor ... csak egy újabb közönség, amely a régi helyébe lép; márpedig láthatjuk, hogy a mostani közönség mit ér.

42. A társadalom nem fejlődése a természetnek, miként rendszerint hiszik, hanem szétbomlása és teljes átalakulása. Új épület, amely a régi romjaiból épült.

43. A túlságosan kiváló tulajdonságok sokszor alkalmatlanná teszik az embert a társadalmi érintkezésre. Nem aranyrudakkal megyünk a vásárra, hanem ezüsttel vagy aprópénzzel.

44. Nagy csapás az, ha jellemünkkel eljátsszuk azokat a jogokat, amelyeket képességeink adnak nekünk a társadalomban.

45. Olykor egyetlen embernek is igaza lehet minden néppel és minden korszakkal szemben.

46. Franciaország olyan ország, ahol gyakran hasznos dolog megmutatni hibáinkat, és mindig veszedelmes erényeinket megmutatni.

47. Az egyén kötelességei mindig az összesség jogaiból származnak.

48. A kisemberek huncutságai és a nagyurak gazságai láttán hajlamossá válunk arra, hogy a társadalmat rablókkal teli erdőnek tekintsük, mégpedig olyan rablókkal, akik közül a többiek letartóztatására rendelt zsandárok a legveszedelmesebbek.

49. A hatalmasok és gazdagok boldogsága csaknem mindig önmaguktól függ. A tömegé ellenben azoktól függ, akik uralkodnak rajta; az embereknek ebben az osztályában főképpen az a boldogság, ha nem szenvednek.

50. A népek vigasztalására valóban nem marad más, mint felvilágosítani őket arról, hogy őseik éppoly boldogtalanok voltak, vagy még náluknál is boldogtalanabbak.

51. Ha felebarátodat úgy kell szeretned, mint tenmagadat, akkor legalább annyira jogos, hogy tenmagadat is úgy szeresd, mint felebarátodat.

52. Én minden vagyok, a többi semmi: íme, ez a zsarnokság, az arisztokrácia és hívei. Én te vagyok, te én vagy: íme, ez a népi rendszer és hívei. Ezek után tessék: válasszatok!

53. Az emberek számára szerencsétlenség, a zsarnokok számára pedig talán szerencse, hogy a szegényeknek és nyomorultaknak nincs meg az az ösztönük vagy büszkeségük, mint az elefántnak, amely a rabságban nem szaporodik.

54. Három hatalom kormányozza az embereket: a vas, az arany és a közvélemény; s amikor a zsarnokság önnönmaga megsemmisíti a harmadikat, hamarosan az első kettőt is elveszíti.

55. Egy elmés ember egyszer azt mondotta nekem, hogy Franciaország gúnydalokkal enyhített abszolút monarchia.

56. ...a zsarnokságnak alávetett népek története csupán anekdoták gyűjteménye.

57. Miért van az, hogy Franciaországban a miniszter száz baklövése után is állásban marad, és miért csapják el az első bölcs cselekedete miatt?

58. Mindazok, akik kiemelkednek a népből, ellene fegyverkeznek, hogy elnyomják: a zsoldos katona, a kalmár, akiből királyi titkár lett, a falujából kikerült pap, aki az önkényes hatalomnak való meghódolást prédikálja, a polgárszülőktől származó történetíró és a többi.

59. A szegények Európa négerei.

60. Vitathatatlan tény, hogy Franciaországban hétmillió olyan ember van, aki alamizsnát kér, és tizenkét millió, akinek nincs módja rá, hogy adjon nekik.

61. Amikor Isten a világot teremtette, a rendeződő káosz bizonyára zűrzavarosabbnak mutatkozott, mint amikor békés zűrzavarban nyugodott. Így van az, hogy minálunk az újjáalakuló társadalom nehézségei szükségképpen a zűrzavar tetőfokának látszanak.

62. Ha tetszeni akarunk a nagyúri társaságban, bele kell törődnünk abba, hogy sok mindenre, amit tudunk, oktatni hagyjuk magunkat olyanoktól, akik nem tudják.

63. A hírnévnek csak az a haszna, hogy olyanok ismernek bennünket, akiket mi nem ismerünk.

64. Elképzelhetetlen, mennyi elmésség kell ahhoz, hogy sohase váljunk nevetségessé.

65. A leggazdagabb a takarékos, a legszegényebb a zsugori.

66. A világfiak, mihelyt összeverődnek, azt hiszik, hogy társaságban vannak.

67. ...a nagyúri világ olyan bordély, amelyet nyíltan elismernek.

68. A francia nemességnek a maga rangjára az a legtisztelendőbb jogcíme, hogy annak a harmincezer sisakos, páncélos, karvértes és combvértes férfinak valamelyikétől származik, akik vasba burkolt hatalmas lovak hátán eltiportak nyolc- vagy kilencmillió fegyvertelen embert, a mostani nemzet őseit.

69. A nemesség - mondják a nemesek - közvetítő a király és a nép között... Hogyne: ahogy a vadászkutya közvetítő a vadász és a nyulak között.

70. Az akadémia nem tette naggyá azokat, akik sorait ékesítik, hanem mint nagyokat fogadta be őket, némelyiküket pedig el is törpítette.

71. Hinnéd-e, hogy vannak, akik azért hívei a zsarnokságnak, mert elő kell mozdítani a művészeteket? ... Olyan emberek ezek, akik megbocsátják mindazt a rosszat, amit a papok cselekedtek, arra hivatkozva, hogy a papok nélkül nem volna Tartuffe-ünk.

72. Az udvaroncok és mindazok, akik azokból a szörnyűséges visszaélésekből éltek, amelyek megnyomorították Franciaországot, unos-untalan azt hangoztatják, hogy lehetett volna reformálni rombolás nélkül is, nem úgy, ahogy csinálták. Azt akarnák, hogy Augiász istállóját tollseprővel tisztítsák ki.

73, Jó ízlésű író fásult közönség közepette olyan, mint egy fiatal asszony vén kéjencek körében.

74. A szépművészetekben és sok más mindenben is csak azt tudjuk jól, amit nem tanultunk.

75. A közgazdászok olyan sebészek, akiknek kitűnő bonckésük van, de csorba a műtőkésük, s ezért remekül dolgoznak hullákon, de sanyargatják az eleven húst.

76. Megfigyeltem, hogy azokat az egészen rendkívüli embereket, akik olyan forradalmakat idéztek elő, amelyek csakis lángeszük eredményének látszanak, valójában a lehető legkedvezőbb körülmények és koruk szelleme támogatta.

77. A nagy emberek a szenvedélyek idejének elmúltával alkotják remekműveiket, mint ahogy a föld is a vulkánok kitörése után a legtermékenyebb.

78. Az ember még nem elmés ember attól, hogy sok az ötlete, mint ahogy a tábornok sem jó tábornok attól, hogy sok a katonája.

79. Az újság gonoszkodás nélkül olyan, mint az árboca törött hajó, amelynek még a kalózok sem tisztelegnek.

80. Egy híres író azt mondotta, hogy minden színmű az emberi szíven végzett kísérlet.

81. A maximák és axiómák, akárcsak a kompendiumok, elmés emberek művei, akik - úgy látszik - középszerű és tunya elmék számára dolgoztak. A tunya beéri a maximával, mert az felmenti az alól, hogy maga figyelje meg mindazt, ami az írót arra az eredményre juttatta, amelyet olvasójával közöl.

82. A vers- vagy aforizmagyűjtemények összeállítói többnyire olyanok, mint azok az emberek, akik cseresznyét vagy osztrigát esznek: először kiválogatják a javát, de végül is mindet elfogyasztják.

83. Sok mű sikerének az a titka, hogy a szerző eszméinek középszerűsége arányban van a közönség eszméinek a középszerűségével.

84. A tragikus színműirodalomnak az a nagy erkölcsi hátránya, hogy túlságos jelentőséget tulajdonít az életnek és a halálnak.

85. Valamikor az emberek talán eljutnak oda, hogy más fogalmat alkotnak maguknak a dicsőségről, mint eddig; ha ez elkövetkezik, de sok hős fejéről hull majd le a babér!

86. Az a filozófus, aki ki akarja oltani szenvedélyeit, olyan vegyészhez hasonlatos, aki ki akarja oltani tüzét.

87. Érzelmek dolgában ami értékelhető, az értéktelen.

88. Az érzelmek gondolatokat szülnek: ezt elég könnyen elismerik. Hogy a gondolatok viszont érzelmeket szülnek, azt nehezebben ismerik el; holott ez sem kevésbé igaz.

89. Azokat, akik szeretik a természetet, manapság azzal vádolják, hogy regényesek.

90. A pénznek, ha el akar jutni hozzám, el kell fogadnia azokat a feltételeket, amelyeket jellemem szab neki.

91. A takarékosságot eszköznek tekintsd arra, hogy mindig független légy az emberektől, ami tisztességed megóvásának nélkülözhetetlenebb feltétele, mintsem hinnéd.

92. A leghíresebb embernek is attól függ a tekintélye, milyen gondosan ügyel rá, hogy ne fecsérelje el magát túlságos szerepelgetéssel.

93. Az emberek csaknem mind rabszolgák, annál az oknál fogva, amellyel a spártaiak a perzsák szolgaságát magyarázták: mert nem tudják kimondani azt a szót, hogy nem. Kimondani tudni ezt a szót, és egyedül élni tudni: ez az egyetlen módja annak, hogy megóvjuk szabadságunkat és jellemünket.

94. A közvélemény olyan ítélőszék, amelyet tisztességes ember sohase ismerjen el, és sohase utasítson el egészen.

95. Aki megveti a pénzt, az trónjától foszt meg egy királyt...

96. Kevés hiba van, amely annyira gátolhatja, hogy sok barátunk legyen, mint amennyire túlságosan kiváló tulajdonságok gátolhatják.

97. A szerelem jobban tetszik a házasságnál, ugyanannál az oknál fogva, amiért a regény mulatságosabb a történelemnél.

98. A szerelemben elegendő, ha szeretetreméltó és kellemes tulajdonságaink tetszenek ; de a házasságban, hogy boldogok legyünk, hibáinkban kell szeretnünk egymást, vagy legalábbis megfelelnünk egymásnak.

99. X. úr a nőkkel és hibáikkal kapcsolatban egyszer tréfásan azt mondotta nekem: "Választanunk kell a között, hogy szeressük-e a nőket, vagy pedig ismerjük őket: nincs középút."

100. X. úrnak házasságot ajánlottak. Azt válaszolta: "Két dolog van, amit mindig eszeveszetten szerettem: a nők és a nőtlenség. Az előbbi szenvedély kiveszett belőlem; az utóbbit meg akarom őrizni."

101. B. úr azt állította, hogy mást mondunk egy nőnek három órakor, mint hatkor; mást hatkor, mint kilenckor vagy éjfélkor, és így tovább. S hozzáfűzte még azt is, hogy X.-nével való beszélgetésének a hangja megváltozott, amióta az szobája bútorzatának kék huzatát karmazsinvörössel cserélte fel.

102. A szerelem, ahogy a társaságban dívik, csak két szeszély csereberéje, és két bőrfelület érintkezése.

103. Házasság dolgában csakis az tisztes, ami ésszerű, és csakis az érdekes, ami esztelen. A többi: hitvány számítás.

104. Akármennyi rosszat gondolhat is egy férfi a nőkről, nincs az a nő, aki ne gondolna még nálánál is rosszabbat róluk.

105. Vannak olyan nőcskék, akik módját ejtik, hogy eladják magukat, de nem ejtik módját, hogy odaadják magukat.

106. A szerelemben minden igaz és minden hamis; ez az egyetlen dolog, amelyről nem lehet képtelenséget mondani.

107. Akit elhagytunk, azt csak megelőztük; ennyi az egész. Néhány hónappal több vagy kevesebb: ez az egyetlen különbség a hűtlen és az elhagyott között.

108. Egy elmés asszony egyszer olyasmit mondott nekem, ami talán a női nem titka: minden nő, amikor szeretőt választ magának, inkább ad arra, hogy a többi nő milyennek látja választottját, mintsem arra, hogy jómaga milyennek látja.

109. A szerelmes ember olyan ember, aki jobban akar tetszeni. mint amennyire tetszhet; s ezért van az, hogy a szerelmesek csaknem mind nevetségesek.

110. A nagy erényeket azok a nagy akadályok szülik, amelyeket legyőznek.

111. Az emberi szív szereti másban a maga érzelmeit és gyengeségeit.

112. Hiába mondják: a nyomorultak látványa nem vigasz nekünk arra, hogy magunk is azok vagyunk.

113. A vígjátékot így lehetne meghatározni: az emberi rosszaság felhasználásának a művészete az erkölcsök megjavítására.

114. X. úrnak, megvetésének kifejezésére, az volt a szavajárása: "Utolsó előtti ember." "Miért utolsó előtti?" - kérdezték tőle. - "Mert az utolsó rangjáért nagy a tülekedés, ne csüggesszünk el senkit."

115. Megkérdezték madame de Rochefort-tól, vajon szeretné-e megtudni a jövendőt. "Nem - válaszolta. - Túlságosan hasonlít a múlthoz."

116. "Arról a hangról ítélve, amely tíz év óta uralkodik az irodalomban - mondotta X. úr -, az irodalmi hírnév az én szememben afféle becsületrontás, amelynek ugyan nincs még annyi rossz következménye, mint a pellengérnek, de ami késik, nem múlik."

117. Sámsonnak levághatják a haját, de ne tanácsolják neki, hogy parókát öltsön.

118. ...vagy üllőnek, vagy kalapácsnak kell lennünk...

119. Vajon hány tökfilkó kell ahhoz, hogy közönséget alkosson?

120. Az l...-i püspökhöz, miközben ebédnél ült, látogatóba jött egy apát. A püspök az asztalához tessékeli, de az apát elhárítja a meghívást. A főpap újabb biztatására az apát azt válaszolja neki: "Már kétszer is ebédeltem, nagyméltóságú uram; és különben is ma böjtnap van."

121. Az ember újoncként érkezik életének minden korszakába.

122. A zsarnoki kormányzat meghatározása: a dolgok olyan rendje, amelyben a fent levők aljasok, a lent levők lealjasítottak.

123. Nincs az az erény, amelyet a szegénység meg ne rontana.


ENGEL

1. Ha nem tehetjük, amit akarunk, hadd tegyük, amit tudunk.

2. Egy filozófus sohase tegyen valamit azért, mert mindenki megteszi.


HIPPEL

1. Kérj csak könyvet kölcsön. A saját könyveinket ugyanis mindig máskorra hagyjuk.

2. Az asszonyok az emberi nem első nevelői.

3. Ne a város legszebb lányát vedd feleségül.


KNYAZSNYIN

A makacsság az ostobák cégtáblája.


LICHTENBERG

1. Ha majom néz a tükörbe, nem nézhet vissza apostol.

2. Minden megvan mindenben.

3. Az ember másokban nem csupán szereti önmagát, hanem gyűlöli is.

4. Alkalom szüli nemcsak a tolvajt, hanem olykor a nagy embert is.

5. Ne hagyd, hogy olvasmányaid uralkodjanak rajtad, te uralkodj rajtuk.

6. Olyan világban élünk, ahol egy bolond százat csinál, a bölcs azonban csak néhányakat tesz bölccsé.

7. Mi vagyok? Mit kell tennem? Mit hihetek s remélhetek? - Minden filozófia erre redukálható.

8. A közmondások örök harcban állnak egymással.


SCHULENBURG-KEHNERT

Nyugalom az első polgári kötelesség.


GYERZSAVIN

Cárok, ti is lehulltok egyszer,
mint fától elszáradt levél,
földi bírák s bilincshevertek
életén egy törvény ítél.


MARAT

1. Kétségtelen, hogy a filozófia előkészítette, megkezdte s felkarolta a forradalmat, de az írás nem elegendő, cselekedetre van szükség...

2. ...nem az embertelen, aki az ellenség lenyakazását javasolja, még mielőtt megvalósíthatná bűnös, vérengző terveit, hanem azok az árulók embertelenek, akik lelketlenül a végzetes nyugalom tudatát erősítik a népben, és közben könyörtelenül kezére rakják a zsarnok bérenceinek rabláncait.

3. ...irányítót követelek, vezetőt, nem pedig korlátlan hatalmú parancsolót, és ezek a szavak nem ugyanazt jelentik.


HERDER

1. A becsületszó nem sokba kerül.

2. Szerencsétlenségben ismerjük meg a barátot.

3. Kinek sok adatott, attól sokat várnak.

4. A közmondások egy nemzet gondolkodásmódjának tükrei.

5. Ha hibázik
az asszony: bűnös a férfi.

6. Mondd csak, mondd csak, láttad-e,
mint törekszik minden élni?
Lesz, ha nem lehet fa,
levéllé,
s ha nem lehet termés,
csírává.

7. Agyból nagy palotákat emel, így szokta a német,
s minden lenne legott,
festő, sírásó, csillagjós, mázoló, táncos,
tímár, poéta, kovács,
sőt, ha lehet, isten-követül még némi madárjós;
minden és semmi vagyunk.

8. ...ha mindennek a világon megvan a maga filozófiája és tudománya, akkor nem szükségszerű-e, hogy annak, ami a legközelebb áll hozzánk, nevezetesen az emberiség történetének, szintén legyen filozófiája és tudománya?

9. ...ahol tevékenység van, ott erőnek, ahol új élet van, ott egy új életprincípiumnak kell lennie...

10. Az eleven emberi erők az emberi történelem mozgatórugói...

11. ...minden emberi mű esendő, és alig néhány nemzedéknyi idő múltán a legjobb berendezkedés is terhessé válik.

12. Ami az emberiség birodalmában az adott nemzeti, időbeli és helyi viszonyoknak megfelelően végbemehet, az valóban végbe is megy...

13. Ami egy népre érvényes, az több nép szövetségére is érvényes: úgy kötődnek egymáshoz, ahogyan a hely és az idő kívánja; úgy hatnak egymásra, ahogyan az eleven erők összefüggéséből következik.

14. A népek kultúrája létük virága, örvendetes, ám esendő megnyilatkozása.

15. Egy-egy állam egészségét és tartósságát nem kultúrájának csúcspontja határozza meg, hanem eleven erőinek bölcs vagy szerencsés egyensúlya. Minél biztosabb a súlypontja ebben az eleven mozgásban, annál szilárdabb és tartósabb lesz az állam.

16. ...nemcsak szenátus és nép élt Rómában. hanem rabszolgák is, mégpedig annál nagyobb tömegben, minél inkább váltak a rómaiak a világ uraivá.

17. Az ember legyen ember! Helyzetétől függően alakítsa magát azzá, amit a legjobbnak tart.

18. A történelem folyamatából kitűnik, hogy az igazi humanitás növekedésével az emberi nem pusztító démonai is megfogyatkoztak...

19. A mesterségek és találmányok haladása fokozza az emberi nemnek azt a képességét, hogy korlátozza vagy ártalmatlanná tegye azt, amit a Természet nem tudott kiirtani.

20. Az emberi nemnek az a rendeltetése, hogy különböző változásokon. keresztül a kultúra különböző fokaira lépjen; jólétének tartós állapota azonban lényegileg csakis az észre és a méltányosságra épül.

21. Még a legsilányabb emberi berendezkedések is így kiáltanak felénk "Ha az ész és a méltányosság fel sem csillant: volna bennünk, akkor régóta nem léteznénk többé, sőt, létre sem jöttünk volna."

22. Valamely dolog akkor tökéletes, ha nem egyéb, mint aminek lennie kell, és ami lehet.

23. Az ember neveltetése a születéssel kezdődik, mert az újszülött magával hozza ugyan erőit és tagjait, de ezeknek az erőléknek és tagoknak a használatát, alkalmazását, fejlesztését meg kell tanulnia.

24. ...mindenki elegendő hajlamot hoz magával ahhoz, hogy emberré lehessen.

25. Egyetlen ember sem képes egymagában élni, még ha akarna is.

26. Semmiféle emberi egyesülésnek nem lehet más célja, mint hogy megalapozza és megkönnyítse az egyének között a legjótékonyabb kölcsönhatást. Ami ezt a célt zavarja, akadályozza vagy megsemmisíti, az embertelen.

27. Az ember az első, de nem az egyetlen teremtménye a Földnek ; uralkodik a világon, de nem ő a Világegyetem. Ily módon a Természet elemei gyakran szemben állnak vele, ezért harcol ellenük.

28. Szerencsétlenségei révén jutott az ember legértékesebb javaihoz, és ezernyi felfedezés rejtve maradt volna előtte, ha nem ösztökéli felfedezésekre a szükség. Ő az ingaórán a súly, amely mozgatója minden keréknek.

29. Az értelmetlen, vak erő végső fokon mindig tehetetlen erő; vagy önmagát pusztítja el, vagy kénytelen végül az értelmet szolgálni.

30. Minél tökéletesebb egy állam, annál odaadóbban és lelkesebben ápolja a humanitást; és minél kevésbé humánus, annál lelketlenebb és gonoszabb vele szemben. Ez a magatartás az állam valamennyi tagjára és kapcsolatára kiterjed, a kunyhótól a trónig.

31. A politikának eszköz, az erkölcsnek cél az ember. Ha e két tudomány nem egyesül, akkor mindkettő ártalmára van a másiknak.

32. Abból ... hogy Európa megőszült, senki meg ne jósolja egész nemünk romlását és halálát! Ugyan mit is ártana nemünknek, ha egy elfajzott része lehanyatlik? Ha lehullik a nedvdús fának egynéhány elaszott ága és levele? Mások nőnek az elszáradottak helyére, és újból virágba borulnak. Miért egyedül északi félgömbünk nyugati csücskének volna kultúrája, és valóban csak neki van-e?


FONVIZIN

1. Miként az udvarnál, úgy a fővárosban sem él senki adósság nélkül, ezért a leggyakrabban ezt az igét ragozzák: tartozni... ezt az igét múlt időben .. . igen ritkán ragozzák, mert tartozásait senki sem fizeti meg.

2. ...aki másokat arra kényszerít, hogy őt istenként tiszteljék, az lelke mélyén nyilván érzi, hogy ember.

3. Az erő kényszerít, a jog kötelez.

4. Ha ... a szabad ember az, aki nem függ senkinek a kényétől-kedvétől, ezzel szemben a zsarnok rabszolgája az, aki sem saját magával, sem vagyonával nem rendelkezhet, és akinek mindarra, ami a birtokában van, nincs egyéb jogcíme, mint a legfelső kegy és jóindulat, úgy a politikai szabadságnak ilyesfajta értelmezéséből világosan látszik összefüggése a tulajdonjoggal.


MERCIER

1. A végletek érintkeznek.

2. ...biz' isten kételyeim vannak: a teljes mezítelenség nem szemérmesebb-e, mint az áttetsző fátylak sejtelmessége?


BESSENYEI

1. Valljuk meg, hogy nagyon megszűkültünk a magyarságba, melyeknek ugyan bőségébe soha nem voltunk.

2. Mit tehet arról a drága hegy, ha kincseit belőle nem szedik; mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják?

3. ...soha a földnek golyóbisán egy nemzet sem tehette addig magáévá a bölcsességet, mélységet, valameddig a tudományokat a maga anyanyelvébe bé nem húzta. Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenben sohasem.

4. Minden nemzet a maga nyelvérül isméztetik meg leginkább.

5. Egy hazát sokféleképpen lehet és kell szolgálni, mert annak sok mesterségre van szüksége. Éljenek a bányászok is, de ne űzzük el a szántókat, sem a szabók a csizmadiákat; éljünk és hagyjunk másokat is élni.

6. A régi módhoz ne ragaszkodjunk, mert ahhoz ragaszkodni annyit tészen, mint a tudatlanságot sóhajtani.

7. ...azt véltem, mint a gyermek, hogyha magas hegyre mászok, onnan elérem az eget - feltörekedtem, és látom, hogy a legnagyobb hegy tetejétől éppen annyira van, mint a legmélyebb barlangnak fenekétől.

8. Milyen hát egy ember, ki kevélységgel magát felfújja? Olyan mint egy szalmával kitömött krokodilusbőr, melyen formája láttatik az erőnek valósága nélkül.

9. Minden uralkodó hatalom akkor legerősebb, mikor legigazabb és akkor legállandóbb, mikor legirgalmasabb!

10. Az elme és okoskodása megtévedhet, de az érzés sohase.

11. Az éhező embert e világnak minden bölcsességével és ennek minden okaival sem hitetheted el soha, hogy jól van lakva, míg enni nem adsz.

12. Igaz az,. hogy mindenütt férfiak parancsolnak és vezérelnek házaiknál, de asszonyok helyheztetik beléjek azon titkos ösztönt, mely szerint nyugodalmakat, boldogságokat keresik...

13. Lehetetlen az embert értelmétül megfosztani úgy, hogy tovább is ember maradhasson.


FOX

A példa tízszer annyit ér, mint az előírás.


GOETHE

1. Tudd meg, ki vagy, s fogadd el a világot.

2. Azért égek, hogy hasznát lássa más...

3. Mért kerestem az utat oly mohón,
ha társaimnak nem mutathatom?

4. Ki lelkébe fogadja e szerencsét,
boldog lesz és szükséget sose lát;
hajnal-párából szőve s tiszta fényből:
Költészet fátylát a Való kezéből.

5. Papírra vetve vajmi furcsa,
amit a szenvedély dadog!

6. ...csupa ellentmondás a lét,
s csak munkád volna tőle mentes?

7. Aki költő, szólni vágyik,
tárulkozik szíve váltig...

8. Minden hiába!
Élet koronája
te vagy, Szerelem!

9. Hogyha nem hagysz boldog lennem,
tedd hát, gond, hogy bölcs legyek.

10. Tudom, nincs semmi vagyonom,
csak a gondolat, mely száll szabadon
a lelkemből kiszakadva,
meg a pillanat, melynek gyönyörét
néha jó sors, a kegyes ég
fenékig üríteni hagyja.

11. A lányokkal cicázni,
férfinépet lerázni,
kevés pénz, bő hitel;
nincs jobb életvitel.

12. Mit nők önként nem adnak,
csikard ki azt magadnak...

13. Akit már mart a vágy,
az tudja kínom!

14. Ki magányra adta tejét,
eléri a magány...

15. Mint a férfi fele nő lett
s él e fél, a szebb, vele,
úgy az éj is fele-élet,
süt az élet szebb fele.

16. Ne maradj sohase veszteg!
Bátran ki, szabadba fel!
Kar és ész míg el nem tesped,
mindenütt otthonra lel.

17. Szellemet idéztem
s nem birok vele!

18. Új hit ha terem,
hűség, szerelem
dudva lesz, mit földjéből kivet.

19. Egy világ maga Róma, de a szerelem tüze nélkül
még a világ se világ, Róma se Róma nekem.

20. ...én egész fából szeretek faragni,
nem úgy, hogy közben az ember ragasztgat.

21. Mily ellentét: természet és művészet!
s előbb, mint gondolnád, egymásra leltek. ...
s egyformán vonz a kettő: egybe még szebb!

22. Ki nagyot akar, magát zabolázza,
korlátozásban tűnik ki a mester
s csak törvény adhat szabadságot nékünk.

23. Keresd, művész, a magányt, hogy
művet foganj s befejezz;
de hogy élvezd alkotásod,
ahhoz társakat keress.

24. Üssétek agyon a kutyát! Műítész.

25. Bennünk is egy-egy Mindenség mozog...

26. Világlélek, hass át lobogva!

27. S a teremtést újjáteremtve,
mert másképp holttá merevedne,
épít a Tett örök keze;
és ami nem volt, tündökölve
lesz most az ég új napja, földje;
pihenés nincs sehol sose.

28. ...minden csak megsemmisülve
őrizheti meg életét.

29. A lét semmivé sose válhat!
Mindenben örök áram árad,
állj boldogan a létbe hát!

30. Bőséget, áldást bölcsen élvezz;
mindig fordulj a józan észhez,
hol a létnek élet örül.

31. ...csak úgy való, ha dús a lét...

32. Fürkéssz a Lét műhelyében
mindig egészet a részben.

33. ...idők s hatalmak el nem rontják,
mely élve nő, a rendeltetett formát.

34. Csak látszunk hát szabadnak: szorosabban
kötöz a rend évek multán, mint hajdan.

35. A természetnek héja nincs,
se magja;
inkább csak magadról ítélj,
hogy mag vagy-e avagy a héj!

36. ...az készíti a fonalat,
ki maga él és élni hagy...

37. ...a balga bölcsnek tartja magát,
s a bölcs nem irigyli tőle.

38. A lényeg az, hogy merni kell,
s ha buksz, ha elhagy a siker,
sokat még az se számít.

39. Előbb magadba mélyedj,
s ha önmagad nem érted,
ne kínozz mást se folyton.

40. Emberi sors,
képmásod a szél!

41. Mert istenekkel
soha ember össze
ne mérje magát.

42. Legyen jó és nemes,
segíteni kész az ember!
Mert csak ezáltal
különbözik a többi
eleven lénytől,
melyet megismert.

43. Mert a természet
bizony közömbös...

44. Örök vas-törvény
kemény szabálya
szerint kell élnünk,
létünk köreit
rendre bejárva.

45. Csupán az ember
győzi a Lehetetlent;
különbséget tesz,
ítél és kiválaszt,
s megálljt parancsol
a pillanatnak.

46. Az élettől kaphat-e többet az ember,
mintha a Természet-Isten kitárul?

47. Az emberélet nagyszerűt ígér:
mily szép a nappal, s mily nagy az éj!

48. ...testem nyüvi az utazás csak,
szellemem egyre pihen közben...

49. Hogyha az üllő ország itt, a pöröly fejedelme,
és amely ott görbül köztük, a nép a lemez.
Jaj neked, árva lemez, ha csupán önkényes ütések
érnek vaktában, s elfuserálva az üst!

50. Üljön a trónra, kit érdeke hajt: de mi egyre szavaznánk,
arra, kinek nincs más érdeke, mint a miénk.

51. Minden mesterséget megtanul, űz is a német,
s mindben sokra viszi, ha komolyan nekilát.
Egy van, a költészet, melyet űz, de tanulni nem óhajt;
így kontárja maradt. Ittuk is ám a levét!

52. Költeni víg mesterség, csak túl drága szerintem.

53. Balga időt éltem, s kikerülnöm nem sikerült, hogy
kénye szerint ne legyek balga bizony magam is.

54. Vad, neveletlen s érdes mindig a nép, ha becsapják.
Szólj hozzá egyenest, úgy teszed emberivé.

55. Bárhogy is áll a dolog: ha szabadságban van, a balga
bölcset szól, s bár bölcs, néma a szolga, ha rab.

56. Oly mély rejtély hát, mi az Isten, az ember, az élet?
Nem! Csak tudni szabódsz; rejtelem így marad az.

57. Tűrök sok mindent. Ami többnyire terhes, egy isten
kívánsága szerint csendesen elviselem.
Mégis kígyónál s méregnél visszataszítóbb
négy: foghagyma, dohány füstje, poloska, +.

58. Hogyha becsült feleség volnék és volna mit ennem,
hű lennék, kacajos, csókolnám uramat.
Ezt daloló a kocsma ködébe Velence szemetje
s még sose hallottam tisztább, jámbor imát.

59. ...mihez érek,
talpraesett verssé változik ujjam alatt.
Nem dacolok, bájos Múzsák ; csak, hogy szeretőmből
is ne legyen, ha karom zárja be, puszta mese.

60. Vádolod ezt a sokakhoz húzó, ingatag asszonyt!
Mért szidod? Állhatatos férfi után kutat ő.

61. Ifjúság s vénség de közel van! kapcsuk az élet,
mint tűnő álom tegnapi nap s ma között.

62. "Nincs iskolám - így dicsekszik egy senki -,
élő mesternek hízelegni
s holtaktól csenni tudományt:
távol áll tőlem egyaránt."
Ha jól értem, azt mondja, hogy:
"Tőről metszett bolond vagyok."

63. Ellenállhatsz végzetednek,
ámde olykor ökle sulykol:
útadból ha félre nem megy,
ej! hát térj ki te az útból!

64. Tetteidnek tudjál örülni,
más tetteit tudd megbecsülni;
főként ne gyűlölj egy embert se,
s a többit hagyd az Úristenre.

65. Hogy fölfrissülj a nagy Egészben,
lásd meg az Egészet minden kicsi részben.

66. A titkok titka: gyűlölet s szerelem.

67. Ha értéked élvezni vágyod,
tedd értékessé a világot.

68. Aki velem akar lakni,
fenevadját kint kell hagyni.

69. Szép költemény, szép szivárvány
nem gyúl, csak sötét alap árnyán.
Ezért van, hogy a költőzseni
a melankóliát kedveli.

70. Élvezd mit a kin szívedben hagyott!
A baj múltán édesek a bajok.

71. ...a világban öreg hiba, hogy
nem lehetünk modortalanok.

72. Költészetnek árt az eszeskedés,
de kedvére van az értelmes ész.

73. Mért tetszik Isten annyira?
Mert nem áll az utunkba soha.

74. A költő: mint a medve;
tulajdon talpán csámcsog egyre.

75. Legsimább annak élete folyása,
ki maga szerencséjének kovácsa.

76. Az embereknek nevet adtok,
és a nevekkel nagyra vagytok,
pedig a lélek zugain
valami mindig anonim.

77. Én nem tetszésetekre írok,
de okulásra.

78. Az öregkort nem megérni,
elviselni a művészet.

79. Csak ki kora szívéig látva ér,
méltón csak az beszélhet, az dalolhat.

80. Az öregember mindig Lear király!

81. ...hisz végül is mi mást kívánok?
Ismerni s nem vetni meg a világot.

82. Egykor az őseim gyötörtek engem,
ma meg az unokák.

83. "Mondd, mint lehet, hogy a garázda
fiatalság nem szálka a szemedben?"
Nem tűrhetném őket talán, ha
nem lettem volna én is tűrhetetlen.

84. Hol nem viharozhat a kétség,
ott nincs boldog bizonyosság.

85. Csak a tett érdekel,
nem az, mit végbevittem.

86. Tudod, hogy intézd bölcsen életed?
Légy víg! - ha nem megy, légy elégedett.

87. Mód, hogy beláss szívedbe,
van mégis, de csak egy:
villám gyanánt kövesse
friss ötleted a tett!

88. Naponta nő és tágul a világ;
tegyétek tökéletesebbé tehát!
Mert ha jobb és tökéletesebb lett,
benne mindenki otthont lelhet.

89. "Rejtély ez itt nekem, temérdek."
Hát élj tovább, majd csak megérted.

90. "Bűnnek mit neveznél?"
Mit bárki, ha
arra eszmél:
ezt tűrni is hiba.

91. A múltnál nincsen kényesebb dolog;
mint tüzes vashoz, nyúlj félve hozzá:
másképp tudomásodra hozná,
mily forró a saját korod.

92. Ha a szemünk nem napszerű,
hogyan is láthatnánk a fényt mi?

93. A sok szép ifju szellem
elfér egy kaptafán:
"Mester"-nek hívnak engem,
és mennek az orruk után.

94. "Valami kedvest mondj az ifjuságnak."
Hát gyermekek, szeretlek és imádlak.
Hisz hajdanában - ifjan, elfeledten -
magamat is sokkal jobban szerettem.

95. Művész! ne hencegj, hogy mily ádáz
nemesség fújja föl nyakad,
ma bókra, holnap gáncsra pályázz
mindig fizettesd meg magad.

96. A legnagyobb vágyam tudod, mi?
Tulajdon árnyam átugorni.

97. Hisz lennék én alázatos,
de hát sohase hagynak.

98. Eliszonyodni nem nehéz
annak, ki jól magába néz.

99. "Megcsalt a nő, rútul kijátszott
s most elmegy könnyedén."
Hát nem való az is, mi látszott?
Ha két karomba zártam én,
nem volt enyém?

100. Hogy életemnek mi a "plussz"-a,
nagyjából ide írom:
részegségét más átalussza,
én átélem - papíron.

101. Ha zúg az orkán, csendbe várj,
villámok közt se reszkess:
csak aki emberül megáll,
hasonlít istenekhez.

102. Sose nevezd az orvosod galádnak.
Hív támasza ő otthon egy családnak.
Ami betegség, néki: "kassza".
Csak nem kívánod, hogy apassza?

103. A tiszta rímet kedvelem;
de hogy tiszta legyen az eszme,
minden javunk legnemesebbje:
ez minden rímnél több nekem.

104. ...bár sötét csuhák a károm
akarják, s jó nekik erre minden,
mellém is lesz majd aki álljon:
Ulrich Hutten, Franz von Sickingen.

105. Nyugodtan nézem: a tömeg
hogy hurcolja elő
levedlett kígyóbőrömet.
S az újat is levetem, ha kell,
s ifjan megyek tovább -
újjászületve érem el
az istenek honát.

106. ...az ifjú embert földre nyomják,
s végül belátja: ő maga
se más, mint más másolata.

107. Autochton-voltom, nem vitás,
becsületemre válna,
ha nem volnék én is csodás
módon más hagyománya.

108. A szövevényben hány elem,
ki tudja megítélni?
A fickóban hát hol lelem
azt, ami még egyéni?

109. Az Egyház története kényszer
s tévelygés zagyvaléka csak.

110. "Légy udvarias!" - A csőcselékkel, ember?
A durva zsákot nem varrják selyemmel.

111. Isten földje napkelet!
Ő az úr nyugat felett!

112. Mit nehéz titkolni? Tüzet! Mert
nappal a füst árulja el és
éjjel a láng...

113. A versírás vakmerés!

114. ...nem a legjobb menyasszony a legszebb...

115. Mily boldogság, ha ketten egyesülnek!
Magányosan ki sírhat, ki örülhet?

116. Jó szándék, iparkodás csak
sántikál, míg fut az élet,
s ami kellett volna hajdan,
a világ ma adja néked.

117. Mit ér el, ha elállja
utam a papi rend?
Görbén sem mehet az agyába,
mi egyenest se ment.

118. Vének szavát szajkózza az új fiatalság,
s mint sajátját tálalja föl nekünk.

119. Kerüld mindig, aki csak
ellentmondásra csábít,
a bölcs mindjárt tudatlanabb,
ha tudatlanokkal vitázik.

120. Óh, mennyi érzék! Minek is van ennyi!
Összekuszálják boldogságomat.
Lelkem, ha lát, süket szeretne lenni,
s ha hangod hallja, vak.

121. ...nem voltam más, csak ember,
s ez a név harcost jelent.

122. Vizsgáld meg pártfogóid gondosabban!
Fele ripők, fele rideg.

123. ...szédítsd, bolondítsd el a népet,
jóllakatni nagy feladat -

124. Csak nyúlj le az emberéletbe mélyen!
Mind éli, ám kevésnek érdemes -
de - bárhová nyúlsz, mindig érdekes!

125. Tévelyg az ember, míg remél.

126. Ó jaj, a filozófiát,
a jog- s az orvostudományt
és - haj - a teológiát:
mind buzgón búvároltam át.
S most mégis így állok, tudatlan,
mint amikor munkámba fogtam.

127. Hogy átsző mindent az Egész!
Egyik a másban hat s tenyész!

128. Azzal vagy egy, kit megragadsz...

129. Ó jaj, a lét rövid
és hosszú a művészet.

130. Mit a mint szellemének mondanak,
az az urak saját szelleme csak...

131. Ami apáidtól reádesett,
szerezd meg, úgy tiéd egészen.

132. A kéz, mely szombaton seprűt fogott,
ölel vasárnap a leghevesebben.

133. Haj! Lelki szárnyakhoz nem egyhamar
szerezhet testi szárnyat is az ember!

134. ...bátran leírom: "Kezdetben volt a tett."

135. Ki ördögöt fog, fogja meg!
Másodszor egyhamar nem csípi meg, ha elmegy.

136. Mindenről mondj le! És lemondj csak!
Bizony az ősi nóta ez,
mely mindnyájunk fülébe cseng,
s rá rozsdás óra ütemez...

137. A vér egészen furcsa nedv.

138. Végtére is - az vagy, mi vagy.
Vendéghajat, ezer bodor fürttel csináltass,
csatolj magadra hosszú gólyalábat,
maradsz örökre, ami vagy.

139. A mindenit! Kezed s a lábad,
fejed, s farod: tulajdonod!
Aminek friss öröme áthat,
ahhoz kevésbé van jogod?

140. Használd időd, hisz oly sebesen itthagy;
a rend beosztásra tanít majd.

141. ...ki elevent óhajt ösmerni, lemérni,
a lelkét űzze annak elébb ki,
így majd kezében lesz a Rész,
de sajna! Hiányzik a lelki Egész!

142. ...mi is az a jog.
Öröklődnek jogok s szokások,
mint örökös kórság tovább,
mely nemzedékről nemzedékre szállott,
s ország országnak adja át.
Az ész ármányra, jótett kínra válik...

143. Kivált a nőkkel tudj te bánni!
Tudd, hogy minden jajuk, bajuk,
bár száz fajuk,
mind-mind egy pontból kell kúrálni.
S csak félig légy becsületes,
megnyertél ifjat, vént vegyest.

144. Fiam, fakó minden teória,
s a lét aranyló fája zöld.

145. A francúzt gyűlöli minden jó német ember,
bezzeg megissza a borát!

146. Hogy megfiatalodj, van rá természetes szer...
a szántóföldre igyekezz,
s ásót-kapát ragadva dolgozz!

147. ...ha hat napig töri Isten magát,
s a végén egy bravót kiált,
valami csak elő kell álljon.

148. Már réges-rég meséskönyvekbe foszladt;
s mégsem javult meg az emberiség:
bár eltűnt a Gonosz, maradtak, lám a rosszak.

149. Minden időnek jó szokása
számfacsarással álnokul
téveszmét szórni a világba.

150. ...az egyháznak remek a gyomra:
hány birodalmat nyelt rakásra,
s még sose volt hascsikarása.

151. Saját tűzhely - a szóbeszéd szerint,
s derék asszony a legszebb földi kincs.

152. Egy szó, mint száz, attól senki se tilthat,
hogy magad olykor ábrándokba ringasd...

153. Az éljen, aki bátran él!

154. ...nincs ocsmányabb látvány a föld színén,
mint egy ördög, ha meghasonlott.

155. A lányok esze, lám, oda is áll,
kegyes-e régimódian az illető.
Vélvén: ha kushad ott, szolgál nekik is ő.

156. Ha már megtörtént a dolog,
igy-úgy eztán is menni fog!
Suttyomban s eggyel kezdted el,
majd folytatod a többivel...

157. ...vélnéd, taszítsz, de téged taszigálnak.

158. ...latrokkal társul a bíró,
ha nincsen büntető hatalma.

159. Mit el nem értek, száz mérföldre van,
amit nem foghattok meg, nem igaz,
mit nem számoltok meg, nem számit az,
mit nem tehettek latra, súlytalan,
amit nem fémjeleztek, nem arany.

160. Mi szükség homályra?
Ami értékes, jöjjön napvilágra.

161. Hogy érdem vonzza. a szerencsét,
nem sejti azt e bamba nép;
bölcsek kövét ha megszereznék,
kőhöz a bölcs hiányzanék.

162. ...tudjuk, hogy a női lélek
a művészettel rokon.

163. Keh a mi munkánk,
s épp ez az érdem,
mert ha a durvák
nem robotolnak,
felkopik éhen
majd a csiszoltak
álla is akkor!

164. ...nagy úr a törvény, ám a muszáj nagyobb.

165. ...ha a faun nyújtja pracliját,
kosarat a legszebb nő sem ád.

166. Ó, ifjúság, hát sohase
lesz mércéd az arany középszer?
Ó, felség, felség, sohase
társul nagy hatalmad nagy ésszel?

167. ...bár takaros az ördög szeretője,
antik hősnőt mégsem faragsz belőle.

168. Végül rajtaveszt a sátán
maga is, ha bolondot visz a hátán.

169. A zöldfülű tacskó a meztelen
igazságot nem hallja szívesen;
ha aztán, ifjúsága múltán,
tulajdon bőrén tapasztalja durván,
kobakjából jön az, büszkén hiszi...

170. Kik németül bókolnak, hazugok.

171. Ki harmincnál több évet élt meg,
az voltaképpen már halott.

172. ...nincs oly bölcs vagy balga eszme, melyet
a múlt ne gondolt volna ki. -
De mireánk veszélyt ez mégse hozhat,
pár év múltán lehiggad és kiforr:
a must bármily bolondosan buzoghat,
mégis belőle lesz a bor.

173. ...az ördög öreg;
vénüljetek, úgy értitek meg!

174. ...nem áll ellent a kísérletező
elmének a természet semmi titka...

175. A saját teremtményeink
végül is a fejünkre nőnek.

176. Mert hol a kísértet tanyát ver,
a filozófus is hazát lel;
kegyes szakértelemmel aztán
gyárt új kísértetet tucatszám.

177. Otthon tán a magad módján okos vagy,
de nem látszol külföldön járatosnak.

178. ...rozsda teszi ópénz becsét.

179. Arasznyi bár, kötelesség a lét.

180. Semmi a hír, minden a tett.

181. Parancsolót csak a
parancsolás maga tölthet örömmel.

182. ...ki nyugalmat hoz, urunk az legyen.

183. Habár elvenni szép, de megtartani még szebb...

184. Számit a mód? Fő a fogás.

185. ...besurran a kulcslyukon át is a Gond.

186. ...szabadság, élet nem jár, csak azoknak,
kiknek naponta kell kivívniuk.

187. Ha láthatnám a síkon át
e nyüzsgést, szabad nép szabad honát,
a pillanathoz esdve szólnék
Oly szép vagy, ó, ne szállj tovább!

188. Vég és nemlétezés, a kettő egykutya.

189. Ki holtig küzdve fáradoz,
az megváltást remélhet.

190. Csak földi példakép
minden mulandó...

191. ...az Örök Asszonyi
emel magához.

192. Ki nem szeret s nem téved
Az már sírba szállhat.

193. Alkoss, művész! Ne beszélj!

194. Klasszikus az egészségen, romantikus a beteg.

195. Vetni nem oly fáradságos, mint aratni.


MIRABEAU

1. A nép hallgatása figyelmeztetés a királynak.

2. A háború Poroszország nemzeti ipara.

3. A Capitolium nincs messze a tarpeji sziklától.

4. Ó, bár ráhagyhatnám valakire a fejemet!


RAGYISCSEV

1. A babona [a hatalmat] az istenség üzenetének nevezi; az értelem - ámításnak.

2. A szívós hatalom még kimúlása közben is strázsát állít a szó mellé, és összeszedi minden erejét, hogy egy utolsó csapással agyonsújtsa a feltörő szabadságot.

3. Ahogy a testgyakorlatok növelik a testi eret, úgy erősítik a gondolkodási gyakorlatok az ész erejét.

4. Csak akkor válsz emberré, amikor megtanulod az embert látni másokban is.


IRIARTE

1. Jegyezd meg hát magadnak,
hogy mit se ér a látszat,
és minden más helyébe,
egyet tudj jól akárcsak!

2. Jól jegyezd meg hát magadnak
művedért ha bölcs szapul,
kisebb szégyen, mintha annak
balgák tapsolnak vadul.


MOMORO

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!


VOSS

1. Minél nagyobb a veszély, annál közelebb a segítség.

2. Aki halászni akar, semmilyen víztől ne féljen!


CARACCIOLI

Angliában hatvan vallási szekta van - de csak egyféle mártás.


RIVAROL

Húsz ember. közül tizenkilenc rosszat beszél rólunk, s a jót a huszadik rosszul mondja el.


JOUBERT

1. Nem siránkozom, hogy a rózsának is vannak tövisei, örülök, hogy rózsa van a tövis felett, s a bokor tele van virággal.

2. Ha választanom kellene, inkább az elnézést választanám, amely időt ad az embereknek, hogy megjavuljanak, s nem a szigort, amely rosszabbá teszi őket, sem pedig a sietséget, amely nem vár megbánásra.

3. A mások jósága éppen olyan örömmel tölt el, mint a magamé.

4. Kérdezzed a régieket, és hallgass az öregekre. Nagyon kevéssé bölcs, aki csak a maga bölcsességével él, nagyon kevéssé tudós, aki csak a tudományában az.

5. A bölcsesség a gyengék ereje.

6. A józan ész a világhoz alkalmazkodik, a bölcsesség az éggel akar megegyezni.

7. Ne vágd ketté, amit kioldhatsz.

8. Ne ítélj túlságos szigorral életünk bajairól, és ha boldogan akarsz élni, ne feledkezzél meg arról, ami jó benne.

9. Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben, amit cselekszel.

10. Mindenki a saját párkája, magának szövi a jövőt.

11. Bármily fokú legyen is, a hatalom egyik sajátossága, hogy megrészegíti azokat, akik gyakorolják.

12. Szabadnak lenni nem azt jelenti, hogy azt cselekedjük, amit akarunk, hanem azt, amit legjobbnak és legillőbbnek vélünk.

13. Egy kellemes benyomás, ha rövid: gyönyör; ha hosszú: kéj; ha állandó: elégedettség.

14. Kevésbé vagyunk ellenségei azoknak, akik gyűlölnek, mint azoknak, akik megvetnek bennünket.

15. Nem azt szeretjük a legjobban, ami a legszebb, hanem ami a legszebb gondolatokat sugallja nekünk.

16. Nem boldog, aki nem akar boldog lenni.

17. Csakis azért foglalkozunk a világ bajaival és nyomorával, hogy aztán enyhítsük őket. Hogyha csupán figyeljük és siránkozunk miattuk, még keservesebbekké tesszük őket, amellett minden haszon nélkül. Aki melengeti őket, vihart támaszt belőlük.

18. Az adósságok megrövidítik az életet.

19. Mindent meg lehet tanulni, még az erényt is.

20. A társadalom is úgy volna-e az erénnyel, mint mindannyian az egészséggel? Csak akkor ismerné meg értékét, ha már elveszítette?

21. Az ember csak a tulajdon lámpása világánál láthat; de mások fényében is járhat vagy cselekedhet.

22. Keresni az igazságot. De amíg keresed, s még nem találtad meg, mit csinálsz addig, mire gondolsz, és mit cselekszel? milyen szabályokat követsz?


MAISTRE

Minden nemzetnek olyan a kormányzata, amilyet érdemel.


TALLEYRAND-PÉRIGORD

1. A beszéd a gondolatok eltitkolására való.

2. A kávé legyen forró, mint a pokol; fekete, mint az ördög; tiszta, mint az angyal; édes, mint a szerelem.


BARÉRE DE VIEUZAC

Csak a holtak nem térnek vissza.


BRILLAT-SAVARIN

Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy.


HAHNEMANN

Hasonlót a hozzá hasonlóval kell gyógyítani.


XVIII. LAJOS FRANCIA KIRÁLY

A pontosság a királyok udvariassága.


ÁNYOS PÁL

1. ...hallgass magánosságodban, írj és sírj!

2. Nincsen oly édes dolog a világon, melynek élésében a szív meg ne betegedjék, ha változást nem érhet.

3. Szabadság, szabadság, megbecsülhetetlen jó volnál te, ha sem te ellened senki nem véthetne, sem tevéled...


MOZART

1. ...nem akarok szolgálatot koldulni.

2. ...szörnyű, sőt lehetetlen úgy élni, hogy az embernek folytonosan várnia kell a bevételre!

3. ...operában a szöveg legyen mindenütt engedelmes lánya a zenének.


BLAKE

1. Tigris! Tigris! éjszakánk
Erdejében sárga láng,
Mely örök kéz szabta rád
Rettentő szimetriád?

2. Űzd el csak a papi homályt,
Űzd el a nász-ravatalt,
Űzd el csak a vesztőhelyet,
S elűztél véle minden bajt.

3. A kard a mord pusztán dalolt,
A sarló a dús földeken,
Azé a halál dala volt,
De ezé lett a győzelem.

4. "Mért nem okulsz s élsz békén, mint a birka?"
"Nehogy kegyelmed gyapjamat lenyírja!"

5. Rossz szándékkal mondott igazság,
Többet árt, mint bármely hazugság.

6. Ki a gyermek hitén mulat,
Gúnyolt lesz vénen s hant alatt.

7. Ellentétek nélkül nincs haladás. Vonzás és Taszítás, Értelem és Erő, Szeretet és Gyűlölet: ezek kormányozzák az emberi létet.

8. Akik elnyomják vágyaikat, azért tehetik, mert vágyuk elég gyönge ahhoz, hogy megfékezzék...

9. Az Okosság gazdag és csúf vénlány, akinek
a Tehetetlenség udvarol.

10. Aki a vizet szereti, dobjátok a folyóba.

11. Az ostoba nem ugyanazt a fát látja, mint a bölcs.

12. A munkás méhnek nincs ideje búbánatra.

13. Csak az a táplálék egészséges, amelyet háló és tőr nélkül szereztünk.

14. Ameddig a madár a maga szárnyán száll, nem mondhatod túlságos magasnak a röptét.

15. A legfenségesebb cselekedet: másvalakit magad eleibe tenni.

16. Ha a bolond következetes maradna a bolondságban: bölcs lenne.

17. Ostobaság a gyávaság ruhája.

18. Börtönök a Törvény köveiből épülnek, bordélyok a vallás tégláiból.

19. Gyönyör ejt teherbe, de a fájdalom szül.

20. Amit ma bebizonyítanak: hajdan csak képzelték.

21. A sas sohasem vesztegette annyira idejét, mint mikor leereszkedett, hogy a varjútól tanuljon.

22. Reggel gondolkodj, délben cselekedj. este étkezz, éjszaka aludj.

23. Álló víztől mérget várhatsz.

24. Nem tudhatod, mi elég, míg nem ismered azt, ami több az elégnél.

25. Ostoba ember szemrehányására jól ügyelj: királyi kitüntetéssel ér föl az!

26. Az almafa nem kérdi a vackort, hogyan kell nőni, sem az oroszlán a lovat, hogyan keresse prédáját.

27. Ha mások nem lettek volna bolondok: mi lennénk.

28. Ahogy a hernyó a legszebb szirmokra rakja tojásait: úgy rakja a pap átkait a legszebb örömökre.

29. Legjobb bor a legrégibb, legjobb víz a legfrissebb.

30. Ahol nincsen ember, meddő a Természet.

31. Igazságot nem lehet mondani úgy, hogy megértsék és mégse higgyék el.

32. Aki sohasem változtatja véleményét, az állóvízhez hasonlít, és csúszómászókat tenyészt lelkében.

33. Elhagyott piacon, hol vevő sose jár, árulják a tudást...

34. Az Öröklét kegyelme az Idő: a sebes Idő nélkül,
Mely minden másnál sebesebb, örök kín volna minden.

35. A megbilincselt költészet megbilincseli az emberiséget.

36. Aki mással jót kíván cselekedni, egyenként cselekedje;
Az általában-jó: mentsége latornak, talpnyalónak, képmutatónak.

37. Aki nem szereti haragodat, gyűlölni fogja mosolyodat is.


VERSEGHY FERENC

Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek,
Míg üres; és ha megért, földre konyítja fejét.
Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek,
Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát.


KOSEGARTEN

Ha az emberek hallgatnak, majd ordítanak a kövek.


BURNS

1. Hadd egye, he-he-he,
a fenét a fene...

2. Könnyebben fut át a tájon
a lakájos díszkocsi?
Lát-e tisztes hitves-ágy oly
gyönyört, mint a csűrbeli.

3. Mit bánjuk, e tarka földi
színház hogy fut, ez a lét?
Illemet az féltsen, aki
vesztheti a jóhirét!

4. A törvény a gyáva vára,
a templom a papoké!

5. ...kéjtül a kár nincs tova...

6. Az emberirtást gyűlölöm,
nem csábít a babér sem,
de Vénusz mezején öröm
kiontani a vérem.

7. Legfőbb üdvöm, ha béke van,
s bőségben él a nemzet.
Húszat öljek le egymagam?
Dicsőbb, ha egyet nemzek.

8. A bölcsesség gyökere az
önuralom.

9. Az istenes, tudós papok mi mások,
kérdem tőletek, mint lelki fináncok?

10. Ki a pénzt, a vagyont kaparintja, bolond,
nem is teszem én soha, pajtás;
nincs költeni sok, kölcsönt sem adok,
de szabad vagyok én biza, pajtás.

11. Kapj a múló pillanaton,
még visszarívod, ember:
a boldogság félénk, nagyon,
nem jön, ha hívod, ember

12. Felföld: oda, csak oda vonz a szívem!

13. Legyen csak munka és kenyér,
s boldog az én bányászlegényem.

14. Azért is, azért is,
jön az a kor, azért is,
midőn testvér lesz mindenütt
az ember, csak azért is!

15. ...ha utamnak célján ott az öröm,
A megtett úton főm már nem töröm.

16. Ha ész gúnyol: vedd komolyan;
De a szamárrugást? ugyan!


DANTON

1. Elszántság, újra csak elszántság, és mindig csak elszántság.

2. Aztán majd mutasd meg fejemet a népnek. Megéri a fáradságot.


FOUCHÉ

Ez több a véteknél, ez hiba.


KAZINCZY

1. Nem jobb-e egyet szeretni,
Mint sokakat ölelgetni?

2. Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.

3. Szólj, s ki vagy, elmondom. - Ne tovább! ismerlek egészen.
Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés.
Íz, szín, tűz vagyon a borban, ha hegyaljai termés:
Íz, csín, tűz vagyon a versben, ha mesteri mív.

4. Rontott, mert építni akart, Palladio, benne
Csak rontót látál, vad kora, jó ideig.
A művész érzette magát, s Neked én fogok, úgy mond,
Törvényt és példát adni, de nem te nekem.
S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt,
A művész-e vagy a szolgai tompa szokás.

5. A rossz, bár régi, rossz marad:
Az új, ha új is, jó, ha jó.

6. Jó nem kell, ha az emberiség, s nem nemzeted, adja:
Nékem az emberiség, s Pest s Buda tája hazám.

7. Csak a butát rettenti, ami még új,
Külföld termése volt a rózsa is;
A művelés belföldivé tevé...

8. Magyarnak én azt ismerem, s csak azt,
S nem senkit, senkit! mind azt, akinek
Szép nyelve még nincsen elkeverve mással,
Ki nem szorúl a vendég maszlagára,
Kenőcsöt útál, s gondolaijait
Tisztán s tekervény nélkül mondja ki...


SCHILLER

1. Gyúlj ki, égi szikra lángja,
Szent öröm, te drága, szép!

2. Ő a rúgó, ő az élet
Ösztökéje: az öröm...

3. Legjobb pusztul a had árján
Legelőször.

4. Tiszteld a nőket! ők szövik és fonják
Földi sorsunkba a mennyei rózsát,
Szövik a szerelem hű kötelét.

5. Szűkek a vad férfivérnek
A valóság gátjai,
Lelke csak a szenvedélyek
Tengerére szállna ki,
Egyre messzebb űzi szomja,
Szíve nyugtát nem leli,
Messze bolygó csillagokba
Csalják álma képei.

6. Ifjuságod rózsás ligetében,
S férfiszóban sose bízz, hugom!

7. Kardpenge hegyén áll most a világ,
Örülj, ha kezedben a penge!

8. Egy boldog szerelmi szívpár
Kis kunyhóban is megfér.

9. Homlokról meleg
Verejték pereg:
Így vall a mü mesterére...

10. Készülve élted nagy frigyére,
Nézd meg, szív szívvel összefér-e?
A kéj rövid, hosszú a bú.

11. Gazdasszonyi gond
Tart össze vagyont...

12. Jótékony a tűz ereje,
Amíg az ember bír vele...

13. Jaj, ha a városok ölében
Gyűl titkon a gyujtóanyag,
S a tömegek, béklyót a népen
Nem tűrve, síkraszállanak.

14. Nem végzi jól, láttam elégszer,
Akire mindig tele kézzel
Szórnak áldást az istenek.

15. A bűn föladja önmagát...

16. ...ami emberi, mind születik, nő, érik, alakról
Képzi alakra tovább, vési tovább az idő;
Míg a szerencsést és szépet születőn sose látod,
Kezdettől készen lép hiba nélkül eléd.

17. Ember az emberhez közelebb szorul. És körülötte
Gyorsabban perdül s benne is így a világ.

18. Nézd, küzdő nagy erők gyúlnak ki tüzes viadalban,
Szép dolgot szül a harc, szebbet az egyesülés.

19. Boldog az ember! Félelmének tépi le láncát;
Bár a szeméremnek féke ne törne vele!

20. Mindig egész fele törj. De egésznek lenni ha nem bírsz,
Láncszemként illeszd egy nagy egészbe magad.

21. Vágysz ismerni magad? Nézd, mások mit cselekesznek,
S mást ha megértni kívánsz, ten-kebledbe tekints!

22. Kincs a barát is, az ellenség is. Megtanít az, hogy
Mit bír tenni erőm, ez: mi a tennivalóm.

23. A természettel frigyben van örökkön a lángész,
És amit ez megígér, sohse tagadja meg az.

24. Rendesen az teszi a mestert, amit ékesen elmond.
Mit bölcsen kihagyott, vallja a mester-írót.

25. Mindenik egyenként, ha tekinted, elég okos ember:
Üljön a plénum együtt, megvan az ostobaság.

26. A szív csöndes szentélyébe fuss hát
A világból, mely forrong vadul.

27. Mit a bölcsek bölcs esze föl nem ér,
Gyakorolja a gyermeki tiszta kedély.

28. Eljátssza az ember a sorsa javát,
Ha árnyak után veti egyre magát.

29. Úgy lel ember emberséget,
Ha frigyet köt örökre
Jámboran a televénnyel,
Mely anyai öröke...

30. Szabad állat él a pusztán,
Szabad istené az ég,
Korlátnak eléjük pusztán
A természet rendje lép;
Ám az ember e kettő közt
Nyújtson társának kezet;
Szabadsághoz és erőhöz
Más, mint erkölcs nem vezet.

31. A szorgos munka-szülte lét,
S az emberszív, melyben újfajta vágyak
Forrnak s vívnak heves csatákat,
Tágítják művetek körét.
Az ember fölviszi magával haladása
Szárnyain a művészetet,
S a természet bővült határa
Új szépség-világok forrása lett.

32. A tudás gátja mind ledül;
Az ész, könnyű győzelmetekben
Megedzve, gyors gyönyörre gerjedetten,
Hogy mindensége báját birtokolja,
A természet határait kitolja,
S homályos útján elébe kerül.

33. Ha kora számkiveti, leljen
Az igazság hazát a versben...

34. Vesd le földünk kínzó bánatát,
Menekülj e szűk, dohos világból,
Vár az eszmény hona rád.

35. A Való kútfejéhez az ér itt,
Ki a mélyben csüggedtlen ás;
Nem hatol a márvány lágy szívéig
Csak kemény vésőcsapás.

36. Mit nem fogadtál el a pillanattól.
Az öröklét sem adja vissza már.

37. Hol szolga térdel s parancsol a zsarnok,
Ahol öntelt kontár hivalkodik:
A művészet nemes-nagyot nem alkot...

38. Mert, hol deszkákból ácsolnak színházat,
Eszményvilág az, amely ottan él,
A könnyön kívül minden más csak látszat,
S csak egy valódi ott, a szenvedély...

39. Ösztön s eszme közt sok reszkető híd,
Mely mind gyatra korláthoz kötődik,
S köztük a sivárság szele leng.
Beékelve a hézagba ott, hol
Az ember kiválik a majomból,
S az emberség már fajulva teng.

40. Most világosság van - s vesz a bölcs.
Sokratést kiirtották sophisták,
Rousseau-t, lám a keresztények irtják,
Mert keresztény emberségre tört.

41. Ki embert nemzeni se tud,
Embert nem is szerethet.

42. Az embernek, mert célja nagy,
Hát kell a másik ember,
Csak szépen összefogva hat:
Sok víz hajtja a malmokat.
Sok cseppből áll a tenger.

43. ...míg a világ boltozatát
A bölcsesség nem fogja át,
Tovább forgatja gépét
A szerelem s az éhség.

44. Szót se tovább! Adj enni, lakást, takarót a szegénynek:
Emberi méltóság önmaga járul ehhez.

45. Mindenkinek egyforma jussa van a legnagyobbhoz s a legkisebbhez, az igények, indulatok, erők egymást pusztítva küzdenek. A jog a győzteshez kvártélyozza be magát, erőnk korlátja a törvény.

46. A lelkiismeret ... hát persze! derék madárijesztő, a verebeket elriasztja a cseresznyefákról! ... jó fedezetű váltó, ha szorul a kapca, még a csődbe jutott is kievickél vele.

47. Nyomorúságos szerep, nyúlnak lenni ebben a világban ... de a nagyságos úrnak szüksége van a nyulakra.

48. Aki semmitől sem fél, van olyan hatalmas, mint akit mindenki retteg!

49. ...akinek a házában tanyát üt az ördög, annak szép lánya születik...

50. Kifogytam az emberi eszközökből - ördögiekhez kell folyamodnom.

51. Azt mondják, hogy törékenyek és gyöngék a nők - ne higgye! Egy póktól talán megijedünk, de a sötét enyészettől nem riadunk vissza.

52. A szerelem ravaszabb és bátrabb, mint a gonoszság...

53. ...ők nagyon okosak, amíg csak az ésszel van dolguk, de ha már a szív is beleszól, ostobák lesznek a gonosztevők.

54. Elkövetkezik lassan az az idő, amikor mi, apák, élvezni szeretnénk azt a tőkét, amit gyermekeink szívében helyeztünk el.

55. A szeretet rettenetesebb kényszer, mint a zsarnok dühe!

56. Csak a kétségbeesett játékos teszi fel mindenét egy lapra. Csak a könnyelmű kereskedő rakja egyetlen hajóra egész vagyonát.

57. ...a változatosság csak fűszerezi a gyönyört.

58. Ki tudja, hogy
Az idő méhe mit rejthet magában?

59. ...e földön
A vizslatók s a mendemondahordók
Sokkal több bajt tudtak szerezni, mint
Méreg és tőr a gyilkosok kezében.

60. Édes és nagy dolog a gyermekünk
Lelkében folytatódni halhatatlan,
Évszázadokra hatni.

61. Mennyivel egyszerűbb királyokat,
Mint királyságokat világrahozni...

62. Mert jaj a férfinak, ki
Bátor lesz attól, hogy egy nő pirul!

63. A szerelmet, azt nem ismeri más,
Csak az, aki reménytelen szeret.

64. Az elejtett
Szavak sértődött bizalmasaink...

65. Milyen szegény, koldusszegény vagy immár,
Mióta nem tudsz már szeretni mást,
Csak önmagadat!

66. ...egy terv, melyet
Magasztos ész szült s az emberiség
Nagy szenvedése ösztönöz, kudarcba
Fulladhat tízezerszer is - feladni
Mégsem szabad.

67. De én talán vésővé aljasuljak,
Ha művész is lehetnék?

68. ...veszélyes
Vagyok, mert elgondolkodtam magamról.

69. Az öröm úgy öröm, ha
A tanu szeméből visszasugárzik.

70. Álmodja magát
Egy szebb világ szobrászának a művész.
A gondolat röptét ne kösse, csak
A véges természet korlátozása.

71. ...a színész csodás művészete
Érzékünk mellett gyorsan elhalad,
Míg a szobormű s a költő dala
Évezredek múltán is él tovább.
Itt a művésszel meghal a varázs...

72. Költészetté lesz a való maga,
S látjuk, magasra tűzött célokért
Hogyan tusáznak óriás erők,
És áll a harc nagy ember-ügyekért:
Uralomért és szabadságjogért -
A költőnek is árnyékszínpadán
Magasabban kell szállnia, nehogy
Rápirítson az élet színpada.

73. Komoly az élet, derűs a művészet.

74. Hogy a vezér hogy krákog és köpik,
Azt jól elleste tőle mindenik.
De ellesni szellemét, zsenijét,
Díszőrségen nem lehet semmikép.

75. Kitárva áll a földgolyó világa,
Aki nem mer, minek remél hiába?

76. A polgár körben jár, az ostoba,
Akárcsak a ruhafestő lova.

77. A jogtalanságból a baj kinő,
Ahogy a hagymától a könny kijő...

78. Hol az ok, nem bennünk-e, katonákban,
Hogy olyan züllés van a gazdaságban?

79. Kockára ha nem veted életedet:
Magadnak az életet el se nyered.

80. A rendnek útja, ha kanyarog is,
Nem kerülő.

81. Nem az erőszak gyors, nagy tettei
S a pillanat meghökkentő csodái
Teremtik azt, mi boldogítni tud
S hatalmasan megáll a gyors időben.

82. Örömmel adnám a véres babért
Az első ibolyaszálért, melyet
Megifjult földből csal ki március.

83. ...hazatér
A katona és ember lesz megint...

84. A percet lásd meg, míg el nem repül,
Mert életünkben ritka pillanat
Kínál nagyot, jelentőst.

85. Fölösleges, hogy hírlapból jelentse,
Amit borzadva átéltünk magunk.

86. Új rend új embereket
Hoz fel s a régi érdem megfakul.

87. Ahány erős lélek van, mind rokon.

88. Jobb volna tán, ha mindenütt szívünket
Követnők, ám akkor le kellene
Nagyon sok jó célunkról mondanunk.

89. Merész volt a szó,
Mert nem volt tett.

90. Alantas egy matéria az ember
S dajkáját úgy hívják, hogy megszokás.

91. Tisztem van, véleményem nem lehet.

92. Az erőszakot tűröm vagy teszem,
Így áll a bál. És másként nem lehet.

93. Szűk a világ, de tág világ az agy...

94. Nincsenek véletlenek;
S épp az, mit vak véletlennek hiszünk,
A legmélyebb forrásokból fakad.

95. A szív számára nincs császár-parancs.

96. Utánozó ösztönű lény az ember,
Aki elül jár, nyájat az vezet.

97. Mert csel s gyanú között a harc örök,
Hit s bizalom között van béke csak.
Ki bizalmat megmérgez, anyatestben
Irt ki fogamzó nemzedékeket.

98. Szűken kimért lehetőség ne bántson.
Sok szabadság sok tévedést terem,
Hű szolgálat szűk utjai biztos út.

99. Az ember azt hiszi: a tett szabad,
De hasztalan! Ő csak a vak erő
Játéka, mely szabadságból hamar
Rettentő kényszerűséget terem.

100. Ha szíved int, jó ösztönét kövesd!

101. Csak nyugta után dicsérd a napot.
Hosszú szerencse nem reményt jelent,
Reményt szerencsétlennek küld az ég.

102. Idő az ember angyala.

103. A végső bajban mindent merni kell.

104. Békében hagyják azt, ki maga békés.

105. Erős ember egyedül legerősebb.

106. Minden, ami él, a fényből,
A fényből él minden boldog teremtmény -
Még a növény is fény felé tekint.

107. Ha éjszaka van is, jogunk világít.

108. Az erőszak
Rettenetes, még igaz ügyben is.

109. Türelem! Az idő tanácsot ad.

110. Hosszú gyakorlat teszi csak a mestert...

111. Csak akkor élvezem az életet,
Ha minden nap újra prédául ejtem.

112. Reszketett tőled! Akkor jaj neked!
Hogy félni láttad, nem nézheti el.

113. ...harcolj
Hazádért, úgy harcolsz szerelmedért.

114. ...ha túlfeszítik, szétpattan a húr.

115. Tartsatok össze - erősen, örökké...
Minden szabad föld egymással rokon...

116. ...világ végéig visz minden út.


BABEUF

1. ...a társadalmi szerződés alapja valójában éppen az ész, és annak nem arra kell-e törnie, hogy kiküszöbölje a természet törvényeinek hibáit és igazságtalanságait...

2. A természet rendje elferdíthető, megváltoztatható, feldúlható, viszont teljes megsemmisítésével éppen újjáteremtését érjük el.

3. Mindenki számára munkaalkalmat kell biztosítani, s a Törvény kötelessége ügyelni arra, hogy a kereset fedezze a megélhetést.

4. ...senki nem áll törvényes alapon, aki aránytalanul több vagyonnal bír, mint amennyi hazája termékenységének és lakói lélekszámának alapján megilletné.

5. ...az emberi társadalomban vagy teljesen fölösleges a műveltség, vagy minden egyénnek módot kell nyújtani a tanulásra.

6. A plebejusok és patríciusok vagy a szegények és gazdagok közti háború nem vár hadüzenetre, hanem szünet nélkül folyik.

7. ...itt a pillanat, amikor minden igazságot hasznos kimondani.

8. ...a demokrácia parancsa: akinek sok van, pótolja ki annak hiányát, akinek nincs elég! Bizonyítsa, hogy ez utóbbiak vagyonának deficitjét a többiek lopással idézték elő.

9. ...az ember sorsának nem szabad rosszabbodnia, amikor természeti állapotból társas állapotra tér át.

10. ...a föld nem egyeseké, hanem mindenkié.

11. ...a társadalomtól lop, aki többet szerez, mint amennyire önfenntartásához szüksége van.

12. Az emberi munka gyümölcseinek értékkülönbségei csupán azon alapulnak, hogy ezzel kapcsolatban egyes emberek rá tudták erőszakolni a többiekre egyéni véleményüket.

13. Képtelen és jogtalan az az állilás, hogy nagyobb ellenszolgáltatás illeti azt a munkát, mely nagyobb intelligenciát, szorgalmat és szellemi erőfeszítést igényel - hiszen ettől a gyomor befogadóképessége semmivel sem lesz nagyobb.

14. Elméjük elképzeléseinek az értelmesek adtak magas értéket, de ha az erősek szabták volna meg közös megegyezéssel a dolgok állapotát, bizonyára egyértékűnek ítélték volna a fejjel a kart, és úgy döntöttek volna, hogy az egész test fáradtsága felér a gondolkozó testrész fáradtságával.

15. ...csak úgy szerezhetünk többletet, ha nem hagyunk eleget embertársainknak.

16. Még akkor is társadalomellenes összeesküvőnek kell tekinteni mindenkit, ha bebizonyítaná, hogy természetes erőivel egymaga négy ember munkáját képes elvégezni, és ennek következtében négy javadalmazásra tart igényt, mert már ezzel is megingatná az egyensúlyi helyzetet, és legfőbb javunkat, az egyenlőséget ásná alá!

17. Egyedül a mi fajtánk találta fel az értékkülönbség gyilkos őrületét, de meg is ismerte, mi a gond és nélkülözés.

18. Az igazság megcsúfolása az is, ha a műveltség egyenlőtlenül oszlik meg...

19. Kár minden szóért, amit a legjobb államforma kérdésére vesztegetünk; míg a kapzsiságot és a nagyravágyást csírájában nem tiportuk el, mindez semmit sem ér.

20. ...meg kell tanulnunk a sors megrendszabályozását...

21. Dőljön hát romba minden ... jöjjön a végső zűrzavar, amelyben összecsapnak a kavargó elemek ... nyeljen el mindent újra a káosz: belőle teremtődjék új és jobb világ!

22. Az uralkodó réteg forradalma csak arra jó, hogy vég nélkül fenntartsa saját uralmát.


DESMOULINS

1. Nem kétséges: a köztársaság alapelve, hogy inkább meneküljön a büntetéstől néhány bűnös, semhogy egyetlen ártatlan szenvedjen. De vajon nem igaz-e, hogy forradalom idején ez a bölcs és emberséges alapelv csak bátorítja a haza árulóit...?

2. Annyi idős vagyok, mint Jézus, a jó sans-culotte, s ez az életkor végzetes a forradalmárokra.


PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM

Búsuljon a ló, elég nagy a feje.


ROUGET DE LISLE

1. Előre, ország népe, harcra,
Ma diadalra hív hazánk!

2. Pajtás, fegyverbe hát,
Ma harcra hív hazád,
EIőre, hogy garázda vér
Öntözze a határt!

3. Nem ül zsarnok kénye rajtunk,
Pokolba minden hitszegőt!
Szabad országot vív a harcunk,
Szabad országban a jövőt!


SAINT-SIMON

1. A lángelmében igen erős az egyéni érdek, de szeretete az emberiség iránt csodákat tud műveltetni vele.

2. A tudós ... olyan ember, aki előre lát; a tudomány éppen azért hasznos, mert lehetőséget nyújt az előrelátásra, s éppen ezért állnak a tudósok a többi ember fölött.

3. A moralisták gyakran tévesztik össze a szavakat a cselekedetekkel.

4. Minden politikai kombináció s minden intézmény jó működéséhez két Feltétetnek kell hogy eleget tegyen, éspedig először: legyen hasznos a társadalomra, vagyis biztosítson számára kézzelfogható előnyöket; és másodszor: álljon összhangban a társadalom állapotával, feleljen meg a fennálló eszméknek és tényeknek, egyszóval a maga helyén és idejében bukkanjon fel, fokozatos előkészítés után.

5. ...csupán a múlt filozófiai elemzése útján juthatunk el a jelen igazi alkotóelemeinek pontos ismeretéhez.

6. ...minden nemzet egyetlen értelmes célt tűzhet csak maga elé: a lehető legtöbbet termelni a lehető legalacsonyabb igazgatási költségek mellett.

7. ...a hatalmon levők csupán ügyintézői a társadalomnak, és a kormányzottak érdekeinek és akaratának megfelelően kell azt irányítaniuk. Egyszóval, a nemzet boldogsága a társadalmi szervezet egyetlen és kizárólagos célja.

8. ...az uralmon levők nagyon is hajlamosak arra - és ez helyzetűknek természetes következménye -, hogy azt, ami az ő szenvedélyüket vagy legfőbb kedvtelésüket kielégíti, őszintén a nemzet számára előnyös dolognak tekintsék.

9. ...a közírók tevékenysége napjainkban mindenekelőtt annak meghatározására törekedjék, hogy milyen irányban haladhat a társadalom a jólét felé, s rá is vegyék ezen irány követésére.

10. Amit világosan elgondol az ember, azt könnyű kifejeznie.

11. Az a nemzet a legboldogabb, amelynek soraiban a legkevesebb a dologtalan.

12. Nem elég "kutatni a tényeket", szükség van "elmélkedni a tényeken".

13. A kormányzat szükséges rossz, hasznos azonban abban a vonatkozásban, hogy megakadályozza minden baj nélkül a legnagyobbat, vagyis az anarchiát. A tanult embereknek mindig azt kell célul tekinteniök, hogy a kormányzat erejét a rend fenntartásához szükséges akciókra korlátozzák.

14. Az emberi nem aranykora nem mögöttünk, hanem előttünk, a társadalmi rend tökéletesítésében van; apáink nem látták meg, gyermekeink eljutnak oda egy nap; rajtunk áll, hogy egyengessük nekik az utat.

15. Nem lehet elégszer ismételni az alapelvet, hogy csak akkor lehetünk boldogok, ha saját boldogságunkat mások boldogságában keressük.

16. Úgy véljük, az az író, aki hasznos akar lenni, többé nem fejedelmekhez, hanem nemzetekhez fordul; hogy többé nem feladata, hogy megértesse a népek vezetőivel, hogyan kell a népeket vezetni, hanem a népekkel, hogy milyen lehet magatartásuk.

17. ...érdek és emberség minden józan szellem számára ugyanannak a dolognak két neve...

18. ...a politika ... két szóban összefoglalva nem más, mint a termelés tudománya, vagyis az a tudomány, amelynek tárgya a dolgoknak a termelés szempontjából legelőnyösebb rendje.

19. Az egész társadalom az iparon nyugszik.

20. A nemzetek, éppúgy, mint az egyének, csak kétféle módon élhetnek: lopásból vagy termelésből.

21. Az iparos osztály a legfontosabb osztály, a tápláló osztálya az egész társadalomnak; nélküle egyetlen más osztály sem létezhetne.


HAUG

A kritikák olyanok, mint a végrendeletek. Csak a legutolsó érvényes.


FICHTE

1. Az emberi értelemnek az állati állapottól való kitüntető különbsége az, hogy szabadon tud gondolkodni.

2. A gondolkodás minden lehetséges tárgyának szabad kutatása, minden lehetséges irányban és kifelé a határtalanba: kétségkívül emberi jog. Senkinek sem szabad az ember választását, irányát, határait meghatározni, csak neki magának.

3. Az egyes lángész ugrásszerűen akar előrejutni. A tehetséges tevékenységnek azonban másban kell rejlenie: ti. az elméletben.

4. ...csak az általánosan megismert jogot lehet jognak tekinteni.

5. ...egy tudós alkalmasint szolgája az államnak, a fejedelem azonban nem...

6. Az állam feladata az, hogy előbb adja meg mindenkinek a magáét, juttasson előbb mindenkit a tulajdonához, és csak azután védelmezze azt meg...

7. Minden emberi törekvés célja az élet lehetővé tétele...

8. Igazságtalanság, hogy valaki a feleslegeset megvásárolhatja, miközben valamely embertársa a legszükségesebbet nélkülözi és meg nem szerezheti; a pénz, amivel valaki a feleslegeset veszi meg, az észállamban nem is az övé...

9. ...a férfias bátorság az, hogy szilárdan szembenézünk a bajjal, szükség szerint szembenézünk vele, hidegen és bátran belehatolunk és felbontjuk alapelemeire. Ezzel a világos belátással leszünk rajta úrrá, és biztos kézzel foghatunk a baj leküzdéséhez...

10. ...az önzést saját legmagasabb fejlődési foka pusztítja el...

11. ...korunknak legfőbb alapvonása az, hogy benne az élet történelmivé és jelképessé vált, magának az életnek valóságával azonban alig találkozunk.

12. Az erény tanítható is, megszerezhető is, isteni adomány is.


HUFELAND

Úgy találjuk, hogy mindazok, akik nagyon magas életkort értek el, olyan emberek, akiknek ifjúságuk során fáradságban, munkában és megpróbáltatásban volt részük.


BATSÁNYI

1. Nemzetek, országok ! kik rút kelepcében
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében;
S gyászos koporsóba döntő vas igátok
Nyakatokról eddig le nem rázhattátok;
Ti is, kiknek vérét a természet kéri,
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri,
Jertek! s hogy sorsotok előre nézzétek,
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

2. Ha ki mindenét elvesztvén,
Reménységet sem talál:
Már annak az élet szégyen,
Kötelesség a halál.


JEAN PAUL

1. Az emlékezés az egyetlen Paradicsom, amelyből nem lehet bennünket kiűzni.

2. A szellem ifjúsága örök, örökkévalósága az ifjúság.

3. A leghosszabb békeidőszak alatt sem mondanak az emberek annyi képtelenséget és igaztalanságot, mint a legrövidebb háborúban.

4. A német nyelv a nyelvek orgonája.

5. A megtörhetetlen, nagy csoda az ember hite a csodában.


SEUME

1. Hol nincs igazság, nincs szabadság, és ahol nincs szabadság, nincs igazságosság.

2. ...ami jó, azt kétszer is szívesen hallja az ember.

3. Aki másokat lekicsinyell, az sose nagy.

4. Jaj annak az országnak, ahol nem dalolnak.

5. A zene kulcs a női szívekhez.

6. Mindennémű privilégium a szabadság és igazságosság sírja.

7. Ahol énekelnek, nyugton lehetsz; rossz embereknek nincsenek dalaik.


LÉVIS

A nemesség kötelez.


ISAAC D'ISRAELI

Amint van művészete a gondolkodásnak és művészete az írásnak, úgy létezik művészete az olvasásnak is.


FAZEKAS

1. Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!

2. Megdobban az ijjedezésre
Rákapatott jobbágy...


KARAMZIN

1. A hazaszeretetnek nem szabad elvakítania bennünket; a haza iránti szeretet a józan ész tevékenysége, nem pedig vak szenvedély.

2. A legelviselhetetlenebb dolog: haszontalanul élni a Földön.

3. A nyelv gazdagsága a gondolatok gazdagsága.

4. Nagy lelkek tehetsége felismerni a nagyságot másban.


MALTHUS

1. Biztosan mondhatjuk, hogy a népesedés, ha nincs gátolva, megkétszereződik minden huszonöt évben, vagyis növekszik mértani arányban.

2. Biztosan állíthatjuk, hogy tekintetbe véve a föld jelen átlagos állapotát, az élelmiszerek, az emberi iparkodásnak legkedvezőbb viszonyai mellett is, nem növelhetők gyorsabban, mint számtani arányban.


MADAME DE STAEL

1. ...a szellem fénye annál szükségesebb egy országban, minél közvetlenebbül vesznek részt kormányzásában az országot lakó polgárok.

2. Egy nemzetnek csak akkor van saját jellegzetessége, ha szabad.

3. A jót csak egy módon lehet szeretni: jót cselekedve.

4. A hidegvér megkettőzi a képességet és az erőt.

5. Mindent megérteni annyi, mint mindent megbocsátani.


WILHELM VON HUMBOLDT

1. Ami nincs az emberben, kívülről sem hatolhat belé.

2. Ami az egészséget illeti, a fürdőkre való utazás is az orvosi divatok közé tartozik.

3. Hihetetlen, mennyi erőt kölcsönözhet a lélek a testnek.


SAINT-JUST

1. Minden nép képes az erényre és a győzelemre; nem kényszer kell ehhez, hanem bölcs vezetés.

2. ...intézmények kellenek az erkölcsök megnemesítésére. Erre kell törekedni: íme, mindössze ennyi a tennivaló, minden egyéb ebből következik.

3. A terjedelmesen megfogalmazott törvények közveszedelmet jelentenek.

4. A köztársasági kormányzat elve az erény, vagy a terror. De mit akarnak azok, akik sem az erényről, sem a terrorról nem óhajtanak hallani?

5. Ameddig azt fogjuk látni, hogy bárki a közhivatalokban vagy a törvényszékeken előszobázik, addig semmit sem ér a kormányzat. Szörnyűség, hogy az emberek kénytelenek az igazságtevésért könyörögni.

6. A forradalomnak akkor kell megálljt parancsolni, amikor törvényeivel már teljessé tette a jólétet és a közszabadságot. Fellángolásainak éppen ez a célja, s le kell tepernie mindent és mindenkit, aki ennek ellenszegül.

7. A forradalom tetőpontjáról beszélnek: ki az, aki meg tudja állapítani, hol van a tetőpont? Ez nagyon viszonylagos. Akadtak már olyan szabad népek, akik éppen a legmagasabb csúcsokról zuhantak a legmélyebbre.

8. ...a szabadság nem honosodik meg, ha a nincstelenek fellázíthatók a dolgok új rendje ellen...

9. Az ember arra született, hogy függetlenségben éljen, hogy minden férfinak takaros felesége legyen, meg egészséges és erőteljes gyermekei: nem kellenek sem gazdagok, sem szegények.

10. A nincstelen fölötte áll a kormányzatnak és minden földi hatalmasságnak; joga van arra, hogy úrként szóljon hozzájuk...


AUGUST WILHELM SCHLEGEL

1. ...az ellentét eltűnik az arányban.

2. Mindig új gondolatokat kívántok? Cselekedjetek valami újat, majd lesz új mondanivaló is.

3. Szerencsére a költészet éppoly kevéssé vár az elméletre, mint az erény a morálra, máskülönben semmi reményünk nem volna költeményre.

4. ...aki egyszer botorul vagy nemesül arra törekedett, hogy az emberi szellem haladásába beleavatkozzék, kénytelen tovább haladni vele, különben úgy jár, mint a kutya a pecsenyesütőben, ha nem tud és nem akar szabadulni.

5. Jegyzetek egy vershez: akárha anatómiai felolvasást tartanánk egy sülthöz.

6. Az írói dicsőség gyakorta olyan, mint a nők kegye és a pénzszerzés. Ha megteremtődik a jó alap, a többi mintha már magától jönne.

7. Némely országok alattvalói számos szabadságra hivatkoznak büszkélkedve, melyeket a szabadság mind nélkülözhetővé tenne számukra. Ekképp bizonnyal azért kap akkora hangsúlyt bizonyos versek számos részletszépsége, mert maguk a versek nem szépek.

8. A morális méltatás az esztétikaival teljesen ellentétes. Ott a jó szándék minden; itt a jó szándék semmi.

9. Nincs szánalmasabb, mint ha hasztalan adjuk oda magunkat az ördögnek; például ha sikamlós költeményeket gyártunk, amelyek nem valami kiválóak.

10. A költők végül is mind Narcissusok.

11. Mintha a nők mindent a puszta kezükkel végeznének, a férfiak szerszámokkal.

12. Vannak szellemek, akikből a legnagyobb erőfeszítés és az erő határozott iránya mellől a hajlékonyság hiányzik ... Nem hatolunk mélyre, ha a fúrót nagy erővel neki szorítjuk a deszkának, de nem forgatjuk.

13. Elmondhatjuk, hogy a költőzseni jellegzetes ismérve ez: sokkal többet tud, mint amiről úgy tudja, hogy tudja.

14. Némelyek a legszívesebben hunyt szemmel szemlélnék a festményeket, hogy semmi se zavarja képzeletüket.

15. Ne korholjuk a hollandokat korlátolt művészi ízlésükért. Először is: határozottan tudják, mit akarnak. Másodszor: műfajaikat maguk hozták létre.

16. Hogy egy Diderot-val meséltessük el, milyen volt egy képkiállítás: az valóban császári fényűzés.

17. A közönségest a kolosszális kivitel mintegy megsokszorozza.

18. ...mocskos lelkekben még egy Vesta-szűz is gerjedelmet ébreszthet.

19. Maga a régi művészet sosem fog egészében visszatérni, bármily fáradhatatlanul dolgozza is fel a tudomány a természet felhalmozott kincseit. Bár a látszat már-már ezt mutatja gyakran; valami azonban mindig hiányzik, jelesül épp az, ami csak az életből fakadhat, amit modell nem adhat meg soha. A régi művészet sorsfordulói azonban szó szerint pontosan ismétlődnek.

20. Egykor természetet, ma kizárólag eszményt prédikálnak nekünk. Gyakran elfelejtjük, hogy ezek belsőleg összeegyeztethetők, hogy a szép ábrázolás a természetet eszményivé teszi, az eszményt természetessé.

21. Az angol nemzeti jellem fenségéről formált véleményt vitathatatlanul a fogadósok terjesztették elsőül...

22. A nyelv uralma a szellemen nyilvánvaló; hanem ebből még ... nem következik szent sérthetetlensége...

23. Az eszményi sosem a mennyiségben, hanem a minőségben rejlik.

24. Hogy volt egyszer egy aranykor, ez a csalkép az egyik legkomolyabb akadály eljövendő aranykor felé való közeledés útján.

25. Mindenkinek meglehet a maga misztikája, de tartsa meg magának.


CHATEAUBRIAND

1. A középszerűség nem a maga mivoltától erős, hanem azoktól a középszerűségektől, amelyeket képvisel; s ebben az értelemben félelmetesen nagy a hatalma.

2. A koldusok sebeikből élnek: vannak emberek, akik mindenből hasznot húznak, még a megvetésből is.

3. Vészes vagy dicsőséges idők után a nép hajlamos a nyugalomra; s hacsak a legcsekélyebb mértékben is elviselhető intézményekkel kormányozzák, könnyen eltűri, hogy a világ legjelentéktelenebb miniszterei vezessék.

4. Van példa rá, hogy oroszlánokat szekérbe fogtak, és gyermekek hajtották őket; de azok végül is mindig szétmarcangolták vezetőiket.

5. Kibékülünk azzal az ellenségünkkel, aki a szív és az elme kiválósága tekintetében alattunk áll; de sohasem bocsátunk meg annak, aki lélekben és tehetségben felülmúl bennünket.

6. A nagy bánatok, akárcsak a nagy örömök, megrövidíteni látszanak az időt; mindaz, ami erősen foglalkoztatja a lelket, meggátol bennünket abban, hogy számláljuk a pillanatokat.

7. A bűn és az erény egytestvérek: az ember szülte őket; Ábel és Káin egyazon atyának voltak a gyermekei.

8. Vannak emberek, akik azért nem ékesszólók, mert szívük túlságosan hangosan beszél, és meggátolja őket abban, hogy hallják, amit mondanak.

9. Ifjúkorunk örömei, amikor emlékezetünkbe idézzük őket, olyanok, mint a romok, amelyeket fáklyafényben nézünk.

10. A fa levelenként hullatja lombját: ha az emberek minden reggel megfigyelnék, hogy mit veszítettek az előző napon, észrevennék szegénységüket.

11. Valóság híján ábrándokkal igyekszünk áltatni magunkat.

12. Az ízlés a lángész józansága; ízlés nélkül a lángész csak fennkölt őrület.

13. A könyv reszket az idegen katona lépteitől.

14. Azt az ösztönt, amely hazánkhoz köt bennünket, akkor érezzük a legerősebben, amikor távol vagyunk tőle.

15. ...az ár ellen hajózók, valahányszor szembe akartak fordulni az idők folyásával, csak siettették pusztulásukat, és elsüllyedtek.

16. Az emberek hálátlanok, de az emberiség hálás.


KRILOV

1. Jó, ha gyönge erőt bajban más izma pótol,
de még segíteni se tud az ostoba:
Isten ments a szívélyes Behemóttól!
Ellenségnél rosszabb a barát, ha buta.

2. Ki országa javán hasznosan dolgozik,
az eget-földet nem könnyen hagy itt:
akiben nincs erő, tehetség, igaz érdem,
annak kellemesebb az idegen haza:
nem annak fia, nem gyűlölik annyira
és senkit se bosszant, ha tétlen.

3. Sokszor gondoljuk, hogy valami újság
a dolgok lelke, túlzott bonyolúltság,
pedig a nyitjuk, ha nem is lapos,
egyszerű és mindennapos.

4. Az erősebb előtt mindig a gyenge vétkes.

5. Ha van az utánzóban ész,
könnyen számíthat gyors sikerre;
de értelem nélkül majmolni: kész
istenverés!

6. Sok bölcs megmondta már,
a hízelgésről, hogy nyomába jár a kár,
mégis minden szívhez utat talál.

7. ...a sas néha, igaz, földre ereszkedik,
de csirke sose száll föl a fellegekig.

8. Legfőbb fontosságú ügyekben
gyakran azért szakad ránk romlás és halál,
mert a közös veszélyt felejtve érthetetlen
mindenki csak azért csatázik rendületlen,
hogy őneki mi jár.

9. Akármid látják az irigyeid,
mind dühöng rád és csahol és vonít;
menj nyugodtan tovább: egy darabig ugatnak,
azután elmaradnak.

10. Ne felejtsétek a különbséget: igaz,
hogy uj rügyet bont minden uj tavasz,
de ha elszárad a gyökér,
nincs többé se fa, se levél.

11. Mig híres vagy s erős, a hitvány, sanda lelkek
szemed is félik irgalmatlanút;
de csak az kell, hogy polcodról lehullj,
elsőnek rögtön ők sújtanak, sértegetnek.

12. Kire saját szíve szabja rá sorsa átkát,
akit sohase fűt szeretet és barátság,
aki másra gonoszságot vetít:
azt hiszi, hogy - őt üldözik.

13. A pacsirtadal is csak nyöszörög
a macska karmai között.

14. Lányok, fiúk:
Mért dicséri a kakast a kakuk?
Mert az visszadicséri - a hazug!

15. ...bármilyen hasznos valami,
csak szidja, ki titkát nem ismeri;
s ha a tudatlan még előkelő is,
büszkén tönkreteszi.

16. A kártya összejöveteleink lelke: nélküle négy ember, aki szerencsétlenségére összekerült, nem tudná, mit tegyen. Teljes joggal kell kételkednünk abban, vajon a kártyajáték feltalálása előtt volt-e egyáltalán valamiféle összejövetel.

17. A mi századunkban az ifjú divatfi legyen olyan, mint a szócső: ami szó az egyik végén belekerül, azt tüstént adja ki magából a másikon; minél nevetségesebben ad valaki valamit vissza, annál szellemesebbnek tartják.


SCHLEIERMACHER

Türelem a remény művészete.


ALEXANDER VON HUMBOLDT

Mindenki legyen bátor ahhoz, hogy meggyőződése legyen.


KÁRMÁN JÓZSEF

1. Ne építs az emberekre; semmit se remélj! A szerencsétlenség elveszti fullánkja leghegyesebb éleit azokon, akik elfelejtették a szemfényvesztő reménységeket...

2. Vannak még sok jó lelkek, akikkel az élet útjain összeakadunk, oh! mely szép azokkal barátságosan kezet fogva keresztülvándorlani az életen...

3. Minden szó fontossá lesz, minden mozdulás sokat jelentővé, ahol a szíved verését egyező szívverés viszonozza, érzésedet kölcsönös érzés, szeretet szeretetedet...

4. A magányos, félre való élet, az elzárkózás a világtól elzár a gondolkodástól is.


NAPÓLEON

1. Amelyik hadvezér ütközet előtt túl sokat törődik a tartalékokkal, azt biztosan legyőzik.

2. Ha békét tudnék kötni, arra jóval büszkébb lennék, mint a katonai sikerek révén szerzett kétes hírnévre...

3. Már nincs messze az idő, amikor tudatára fogunk jutni annak, hogy Angliában csak úgy szállhatunk partra, ha előbb meghódítjuk Egyiptomot.

4. Katonák! Negyven évszázad tekint le rátok e piramisok csúcsáról!

5. Sohase kutassátok annak az embernek a politikai pártállását, aki az igazságát keresi nálatok.

6. Röviden és homályosan fogalmazzatok.

7. Jobb egy birkákból összeverődött hadsereg, amelyet oroszlán vezérel, mint egy birka parancsnoksága alatt álló oroszlánsereg.

8. Antwerpen az angolok szívének szegzett pisztoly.

9. Ha valaha ismeretlen városba kerülsz, akkor ne unatkozzál, hanem tanulmányozd a várost, hátha el kell egyszer foglalnod.

10. - Gyerünk, ébredjenek fel, miniszter polgártársak, még csak éjjel két óra van! Még nem szolgálták meg a fizetésüket, amelyet a francia néptől húznak.

11. A sajtó irányításához csak ostor és sarkantyú szükséges.

12. Minden katona a tarsolyában hordja a marsallbotot.

13. A háborúnak el kell tartania önmagát.

14. A legnagyobb erkölcstelenség az, amikor valaki olyan dologba fog, amihez nem ért.

15. A politikában ismeretlen fogalom a szív, csak a fej számít.

16. Csak a korgó gyomrok forradalma veszedelmes.

17. ...csak azok a nemzetek folytathatnak tárgyalásokat saját biztonságuk veszélyeztetése nélkül, amelyek erősek.

18. ...el kell ismernem, hogy a társadalmi állapotok fejlődése, az erkölcsök elpuhulása nem tűri, hogy az egész népből katonát faragjunk.

19. Nekem küldetésem van, és csak azért maradok életben, hogy ezt a küldetést beteljesítsem. El kell mesélnem az utókornak azokat a hőstetteket, amelyeket véghezvittetek...

20. Ha van közöttetek olyan katona, aki hajlandó megölni a császárt, itt vagyok!

21. A fő dolog, uraim, hogy ne utánozzuk a régi görögök példáját, akik hiábavaló vitatkozással töltötték az idejüket, mialatt az ellenség faltörő kosai már a város kapuit döngették.

22. ...a filozófia nagyon hasznos dolog a tudós dolgozószobájában. A katonának azonban dicsőség, rang, kitüntetés, jutalom kell. A Köztársaság seregei nagy haditetteket hajtottak végre, mert e seregek jóravaló földművelők és parasztok fiaiból rekrutálódtak...

23. Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha jövőt mutatunk neki; a vezető: reménységmondó.

24. A bátorságot nem lehet hamisítani, olyan erény, amely nem ismer képmutatást.

25. A nagy emberek meteorok: felemésztik önmagukat, hogy fénnyel árasszák el a világot.


BEETHOVEN

1. Erő az olyan emberek morálja, akik a többiek közül kitűnnek, és így az enyém is.

2. Én nem írok a karzatnak!

3. ...a zene magasabb rendű megnyilatkozás, mint minden bölcsesség és filozófia.

4. Nincs tűrhetetlenebb dolog, mint amikor az ember önmagának kénytelen szemrehányást tenni saját hibái miatt.

5. A megszokás következtében még a legragyogóbb tehetség is veszít magából.

6. A legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj nyomorúságodra - a munka.

7. A gyűlölet magától visszaszáll azokra, akik táplálják.

8. A szellemnek, a munkálkodó szellemnek nem volna szabad nyomorúságos szükséghez kötve lenni.

9. Nincs hatásosabb eszköz arra, hogy engedelmességre bírjunk másokat, mint ha elhitetjük velük, hogy okosabbak vagyunk náluk...

10. Bátorsággal mindent elérhet az ember, ha jogos.

11. Csak a legritkább esetben kövessed mások tanácsát: az olyan dologban, amelyet már meggondoltál, ki ismerhetné jobban az összes körülményeket, mint te magad?!

12. Az érzéki gyönyör a lelkek egyesülése nélkül mindig állatias volt, és az is marad: nyoma sincs utána az emberben valami nemesebb érzelemnek, inkább a megbánásnak.

13. Nincs az a szabály, amelyet meg ne lehetne sérteni avégből, hogy szebbé tegyünk valamit.

14. Anya, anya, még ha rossz is, mégiscsak anya marad.

15. A javakat, gazdagságot meg lehet szerezni, de az erkölcsi érzéseket idejekorán kell a gyermekbe oltani.

16. Bach meghalt, de fel fog ismét támadni, ha majd tanulmányozni fogják; most nem érnek rá az emberek.

17. Mire való a sok fogás étkezéseknél? Az ember nem áll sokkal a többi állat fölött, ha legnagyobb élvezete a terített asztal.

18. A katona rabszolga napi öt krajcárért eladta szabadságát.


HEGEL

1. A keresztény vallásnak sok mártírja volt - a szenvedés hősei, de nem a cselekvés hősei.

2. Az egyetlen gondolat ... amelyet a filozófia magával hoz, az értelem egyszerű gondolata, hogy ugyanis az ész uralkodik a világon, tehát a világtörténelemben is ésszerűen folynak a dolgok.

3. A forradalom fürdője a francia nemzetet ... sok olyan intézménytől tisztította meg, amelyekből az emberi szellem mint gyermekcipőiből régen kinőtt.

4. A bimbó eltűnik a virág kifakadásakor, s azt lehetne mondani, hogy a bimbót megcáfolja a virág; éppígy a gyümölcs a növény nem igazi létezésének nyilvánítja a virágot s ennek helyébe lép, mint igazsága. Ezek a formák nemcsak különböznek egymástól, hanem ki is szorítják egymást mint egymással összeférhetetlenek. Szüntelenül tevékeny természetük azonban egyúttal a szerves egység mozzanataivá teszi őket, amelyben nemcsak nem ellenkeznek egymással, hanem az egyik éppoly szükségszerű, mint a másik; és csak ez az azonos szükségszerűség alkotja az egésznek életét.

5. A filozófiának ... óvakodnia kell attól, hogy épületes akarjon lenni

6: A szellem ereje csak akkora, mint ennek az erőnek a megnyilvánulása, mélysége csak olyan mély, amennyire erőkifejtésében kiterjedni és elveszni mer.

7. Amikor egy tölgyet szeretnénk látni törzsének erejében, szétterjeszkedő ágaival és lombozatának tömegeivel, akkor nem vagyunk megelégedve, ha ehelyett egy makkot mutatnak nekünk. Így a tudomány, a szellem egy világának koronája, nem tökéletes a kezdetén.

8. ...az, ami értelmes, már ismert és közös eleme a tudománynak és a tudománytalan tudatnak, s emezt közvetlenül képesíti arra, hogy belépjen a tudományba.

9. Az igaz az egész. Az egész pedig csak fejlődése által kiteljesülő lényeg.

10. ...az ész a célszerű tevékenység.

11. ...az, ami előző korszakokban a férfiak érett szellemét foglalkoztatta, a gyermekkor ismereteivé, gyakorlataivá, sőt játékaivá süllyedt le, s a pedagógiai haladásban megismerjük majd a világ műveltségének mintegy árnyékképben utánarajzolt történetét.

12. Amit általában ismerünk, csak azért, mert ismerjük, még nem megismert valami.

13. ...bár mindenkinek van szeme, és vannak ujjai, azért még nem képes cipőt csinálni, ha kap bőrt és szerszámot - mégis mindenki közvetlenül ért a filozófiához és a filozófia megítéléséhez, mert megvan hozzá a mértéke saját természetes eszében; mintha éppígy nem volna meg a cipő mértéke is a maga lábában.

14. Az emberellenes, az állati abban van, hogy az ember megáll az érzelemben, és csak ezáltal tud megnyilatkozni.

15. ...az igaznak természete az, hogy akkor érvényesül, amikor elérkezett az ideje, és hogy csak akkor jelenik meg, ha ez az idő elérkezett, s ezért sohasem jelenik meg túl korán, sem pedig nem talál éretlen közönséget...

16. ...a módszer a tudat arról a formáról, amelyben tartalmának belső önmozgása végbemegy.

17. A tiszta lét és a tiszta semmi ... ugyanaz.

18. Ki ne tudná, hogy száz valóságos tallér különbözik száz pusztán lehetséges tallértól? hogy különbséget jelentenek vagyoni állapotomban? Mivel a száz talléron szembeszökő ez a különbözőség, azért a fogalom, azaz a tartalmi meghatározottság mint üres lehetőség és a lét különbözik egymástól...

19. ...hozzátartozik a véges dolgok létéhez mint olyanhoz, hogy az elmúlás csiráját mint magában-való létüket hordják magukban: születésük órája - haláluk órája.

20. ...minden dolog önmagában ellentmondó...

21. ...az ellentmondás ... minden mozgás és elevenség gyökere; valami csak azért mozog, csak azért törekszik és tevékenykedik, mert ellentmondást rejt magában.

22. Hogy valami mozog, nem azt jelenti, hogy ebben a pillanatban itt van, s a másik pillanatban amott, hanem azt, hogy egyazon pillanatban itt van és nincs itt, hogy egyazon helyen egyszerre van és nincs.

23. ... a természetben valamit is világosabbá teszünk-e azáltal, hogy a múlt sötétségébe visszük vissza?

24. Az idő olyan lét, amely van, amikor nincs, és nincs, amikor van...

25. Nem a tégla üti agyon az embert, mert ez a hatás csak az elért gyorsulás - azaz az idő és tér mennyiségi viszonya - útján jön létre, tehát az embert az idő és tér üti agyon.

26. Műveletlen emberek és rendek megelégszenek határozatlan képzetekkel...

27. ...a lélek alany, a test állítmány ...

28. ... érdek nélkül semmi sem jön létre ...

29. ... akinek nincs joga, annak nincs kötelessége sem, és fordítva.

30. ...semmi nagy a világon soha nem jött létre szenvedély nélkül ...

31. Az idea a lét és mulandóság adóját nem önmagából fizeti meg, hanem az egyének szenvedélyéből.

32. A szabadság megtalálta a módját, hogy fogalmát mint igazságát realizálja - és ez a célja a világtörténelemnek.

33. ...csak szellemi talajon végbemenő változásokból fakad valami új.

34. ...az érték az én véleményem a dologról.

35. ...mindenki korának gyermeke; így a filozófia is: kora gondolatokba foglalva. Éppoly ostobaság azt gondolni, hogy bármilyen filozófia túlhaladhatja saját korának határait, mint az, hogy az egyén átugorhatja saját korát.

36. Minerva baglya is csak az alkonyat beálltával kezdi meg repülését.

37. Az öntudat csak egy más öntudatban találja meg kielégülését.

38. ...az egyén a maga szükségleteiért végzett munkájával épp annyira kielégíti a többiek szükségleteit, mint a magáéit, s a maga szükségleteinek kielégítését csak a többiek munkája révén éri el.

39. ...az ember gyakorlati tevékenység által válik magáértvalóvá, mivel ösztöne arra készteti, hogy abban, ami számára közvetlenül adva van, ami külsőleg létezik a számára, önmagát alkossa meg, s benne magára ismerjen.

40. ...a műalkotás nem a műértők és a tudósok kedvéért létezik, hanem a közönség élvezetére és javára; a kritikusoknak nem kellene annyira finnyáskodniok, hiszen ők is a közönséghez tartoznak...

41. Csak semmi modorosságot! - ez volt kezdettől fogva az egyetlen nagyszabású modor, és Homéroszt, Szophoklészt, Raffaellót, Shakespeare-t csakis ebben az értelemben nevezhetjük eredetinek.


HÖLDERLIN

1. Olyan korszakban élünk, amikor minden a jobb napok eljövetelén munkálkodik.

2. ...joga van immár a szeretethez,
édes-szép joga mindenkinek.

3. Annak, mit a kor megtépni vágyott,
holnap virágban kell állnia!
Tavaszt szülnek még a rombolások...

4. Szűkös a szerelem mindörökké,
árnyék csak, amit szerethetünk...

5. Szívem szavára énbennem ragyognak
a Természet élő szép titkai.

6. Patakon csónakázni nem művészet. De ha szívünk és sorsunk le a tenger fenékig s föl az égig hány-vet bennünket, ez neveli a kormányost.

7. Meggyógyítja sebes szívünket a barátság.

8. Egy kell csak: görögök hite!

9. Ábrázolj? Ne! Taníts! S mámorodat gyülöld!
Hadd zsémbeljen a mester:
a Természet utat mutat.

10. Sors és dal - közösek.

11. ...eszményért csak az ég, ki
már eszményi magában is.

12. ...ifjúság erejét érti, ki messze lát...

13. Egynek lenni mindennel, ami él!

14. Ó, isten az ember, mikor álmodik - koldús, ha gondolkodik...

15. ...isteni lény a gyermek, amíg meg nem merült az ember kaméleonszínében.

16. Semmi sem képes oly magasra nőni és oly mélyre hullni, mint az ember.

17. Ó, igazuk van a költőknek, semmi sem oly kicsiny és kevés, hogy lelkesedni ne lehetne rajta.

18. ...az örökkön-örök Szépség, a Természet, önmagában mit sem veszít, mint ahogy pótlásra sem szorul.

19. ...a szépség az emberek életéből a szellembe menekül; ami Természet volt, ideál lesz...

20. Az ember mindent látó, mindent megvilágító nap, ha szeret, és ha nem szeret: sötét lakás, amelyben füstös lámpás ég.

21. ...puszta értelemből értelmes, puszta észből ésszerű dolog még sosem született.

22. A puszta értelemből nem jöhet létre filozófia, mert a filozófia több, mint a tények korlátozott ismerete.

23. ...kiküzdesz magadnak egy szabad államot, ha sikerül, s aztán azt mondod: miért is építettem?

24. Az aranynak az adja a nap színét, hogy a tűzbe vetik! Az embernek az, csak az ád teljes ifjúságot, ha széttépheti kötelékeit.

25. ...csupán az isteneket és a gyermekeket nem sújtja a nemezis.

26. Kemény szó, és én mégis kimondom, mert így igaz: nem tudok elképzelni népet, amely a németeknél ziláltabb lenne.

27. ...ha az istenien könnyű levegőtől ellágyultan az embergyűlölők is szelíddé válnak, mint a gyermekek, ha bábjából a pillangó kiszárnyal, és rajzanak a méhek - a német akkor is a kaptafájánál marad, és nem sokat törődik az időjárással.

28. ...igazán istenien csak a mély szenvedésben csendül fel bennünk a világ életdala.

29. Mint szerelmesek civódása, olyanok a világban levő disszonanciák. Megbékélést rejt a viszály, s egymásra talál mind, ami szétvált.

30. Erdővé növekedj! légy egy egész világ...

31. Boldog, ki asszonyt bir, szeretőt s nemest,
házat s hazát, mely szégyene nem leszen:
íly honra s ily bölcs férfiakra
még a nap is gyönyörűbben ébred.

32. Mert hát az ember lelke, ha nem saját
földben gyökérzik, mint a növény, kiég...

33. ...mint ahogy a szivárvány is csak zivatar után szép, a költeményben is a hamisból, a tévedésből, a szenvedésből csak annál szebben és örvendetesebben emelkedik ki, ami igaz és harmonikus...

34. ...alkonyidőn jönnek aranynapok is.

35. Jőjj, te mutass nékünk utat, első, szép, komoly óra...

36. Jöttem, szemem hogy égiekre vessem,
s ők vetnek engem az embersors fenekére...

37. Rejtély, hogyan születik tisztán valami.

38. ...a legjobbat,
míg él, az ember is
megrögzítheti emlékezetébe,
s a teljesség így az övé is.

39. Nehéz a nyomoruság,
de a boldogság nehezebb súly.

40. ...ahol veszély támad,
lesz ott menedék is.

41. ...magyaráztassék meg
jól a világ. Német vers, ez a dolgod

42. Csak jel vagyunk, s mögötte semmi...

43. Nehézléptű
az idő, de világra hozza majd
az igazságot...

44. ...a tökéletesség panasztalan.

45. Az élet szépségét az ember adja,
még a Természeten is úr parancsa...


KIS JÁNOS

A nyomorultakat veszni ne hagyjátok:
A mással közlőtt jó visszaszáll reátok.
Ma te vagy a szegény gyámola s bástyája,
Holnap, úgy fordulhat, te szorulsz reája.


WORDSWORTH

1. A gyermek a férfi apja.

2. ...a Természet nem csal meg szívet,
amely szereti; előjoga, hogy, míg
csak tart életünk, örömről örömre
vezessen...


OWEN

1. ...az emberiség minden érzelmét és szokását befolyásolni lehet.

2. ...minden ember képes begyakorolni sokkal magasabb termelést, mint ami szükségleteit kielégíti...

3. ...minden körösséget meg lehet szervezni olyan módon, hogy nemcsak megszüntetjük a földön a bűnt, a szegénységet és nagy részben a nyomort is, hanem minden egyén részére olyan körülményeket tudunk biztosítani, amelyekben több boldogságban lehet része, mint amennyit a társadalomban uralkodó alapelvek alapján bármely egyén ma élvez.

4. Születése percétől mindenki részesüljön született hajlamai legteljesebb kiművelésében fizikai, erkölcsi, szellemi és gyakorlati téren. Mindenkit képessé kell tenni továbbá, hogy az elsajátított ismeretek birtokában másokat is nevelni és képezni tudjon.

5. Megfelelő eszközöket kell teremtenünk a kedvünk szerinti utazáshoz, hogy utunkat kellemessé és szórakoztatóvá tehessük.

6. Meg kell teremteni az egész társadalom maradandó javát szolgáltató tettekhez mindenki részére a legteljesebb cselekvési szabadságot.

7. Az ember jellemét úgy kell alakítani, hogy minden esetben csakis az igazságot képviselje szóban, cselekedeteiben és arckifejezésében is - jó szándékú megértést kell tanúsítanunk az emberek érzelmeivel, gondolkodásmódjával és magatartásával szemben, s őszinte jóindulatot az emberiség minden tagja iránt.

8. Meg kell szabadítani magunkat a babonáktól, a halálfélelemtől és földöntúli erőktől való rettegéstől.

9. ...olyan társadalomban kell élnünk, melynek törvényei, intézményei és berendezése összhangban állanak az emberi természet törvényeivel ismernünk kell a legjobb módszereket, amelyek által a gyakorlatban összhangba tudjuk hozni azokat a feltételeket, melyek révén létre; hozhatjuk az óhajtott társadalmat.

10. ...sokan azok közül, akiket a jelenlegi bírák az érvényes törvények erejével halálra ítéltek, amennyiben ugyanolyan körülmények között születtek és nevelkedtek volna, mint ezek a bírák, ma talán ők szabnának ugyanilyen szörnyű büntetéseket a törvény jelenlegi nagyra becsült tisztségviselői fejére.

11. ...óriási mennyiségben állnak rendelkezésre a minden ember számára jólétet és boldogságot jelentő javak, ám társadalmi ellenőrzésükkel és felhasználásukkal senki sem törődik.

12. ...magas bérek mellett az ország átlagos életszínvonala is emelkedik; az alacsony béreket minden osztály megsínyli, legfőképpen élelmet kell mindenkinek vásárolnia, és a munkás bérének csak fennmaradó részét költheti ipari termékekre.

13. ...a megfelelő módon irányított kézi munka a gazdaságos és nemzeti jólét forrása.

14. ...a megfelelő módon irányított termelőmunka a társadalom részére mindenkor haszonnal fog járni mindenütt a földön, hosszú évszázadokon keresztül, bármilyen mértékben szaporodjon is a föld lakossága.

15. ...a dolgozó osztályokat sújtó munkanélküliség közvetlen oka az összes javakban előállott túltermelés, aminek következtében, a ma érvényben levő kereskedelmi rendszer mellett, a világ összes piacai túl vannak halmozva áruval.

16. A természetes értékmérő csakis az emberi munka, azaz az ember szellemi és fizikai képességeinek együttes kifejtése.

17. Egyesek vagyongyűjtési vágya annyira irracionálissá válik, mint, mondjuk, üvegben tárolni és elraktározni a vizet, holott ebből a felmérhetetlen értékű folyadékból mindnyájunk szükségleténél jóval több áll rendelkezésünkre.

18. ...bár a gyermek nevet viselő anyag, mint minden természet alkotta mű, végtelen sok változatot mutat, mindegyik rendelkezik azzal a plasztikus tulajdonsággal, amely lehetővé teszi, hogy józan irányítás mellett kitartó munkával végül is a racionális elképzeléseknek és kívánalmaknak teljesen megfelelő formát öltsön.

19. A forradalmak pedig nem szűnnek meg addig, amíg a mai társadalmi rendszert, elveiben és gyakorlatban, tökéletesen meg nem változtatjuk...

20. ...a felnőtt férfiak általános választójoga ma népszerű vesszőparipa, amely gyakorlatilag nem oszt, nem szoroz, viszont kielégíti a legenergikusabb, de legkevesebb gyakorlati ismerettel rendelkező népréteget...

21. ...a kereskedelem arra neveli gyermekeit, hogy minden képességüket a "vásárolj olcsón" és "adj el drágán" elv megvalósítására használják fel...

22. ...eljött a világ minden nemzetét átalakító intézmények megteremtésének ideje - bárhol éljenek is, függetlenül bőrük színétől, hajlamaiktól és szokásaiktól -, hogy megtanulják egymást nemcsak szeretni, hanem kivétel nélkül mindnyájan érezzék egymás kölcsönös megsegítésének szükségét is.

23. ...a kardokból ekevasat kovácsolunk, dárdáinkból pedig gallyak nyesésére alkalmas szerszámot készítünk...

24. Az ember nem nevezheti magát addig joggal ésszerű lénynek, amíg fel nem fedezi és a gyakorlatban meg nem valósítja azokat az elveket, amelyek lehetővé tennék a viták elintézését háború nélkül.

25. A közös étkeztetések rendszerében az új szövetkezetek tagjai sokkal olcsóbban és sokkal kényelmesebben, kevesebb fáradsággal jutnak élelemhez, mintha egyénileg vagy háztartások keretében kellene magukról gondoskodni. A tagok pedig, ha egyszer beleszoktak a közös étkezés nyújtotta kényelembe, soha többé nem kívánkoznak visszatérni a régi rendszerhez.

26. A manapság viselt egész sereg különféle ruházati cikk előállítására fordított idő, költség, munka és ötlet árán olyan öltözékhez jutunk, amely hátráltat bennünket fizikai erőnk kifejtésében, továbbá az emberi testnek szánalmat keltő és részvétet ébresztő külsőt ad; egyben bizonyítéka az összes osztályok értelmi színvonalának.

27. ...mindenki olyan nevelésben részesüljön, ami alkalmassá teszi fizikai termelőmunkára, illetve szellemi javak alkotására; senkit sem óhajtunk eltartani, aki nem vesz részt a társadalom javát szolgáló termelésben a társadalom javára, vagy nem állítja elő az általa elfogyasztott javak ellenértékét.

28. Ti jó és erényes jellemű, szorgos emberek! Ne hagyjátok többé magatokat elnyomni! Ajánlom nektek, ne tűrjétek továbbra a buták, a henyélők, a hivalkodók és gonoszok uralmát!... Hiszen nektek csupán három napig kellene tétlenül élnetek, mint ahogy ők egész életüket leélik, és akkor egyszer s mindenkorra meggyőzhetitek ezeket a tévhitben leledzőket, hogy kezetekben olyan hatalom van, amellyel a társadalom elnyomottaivá, ugyanolyan rabszolgákká tehetitek őket, mint amivé eddig benneteket kényszerítettek.

29. Hozzatok létre olyan állapotokat, amelyben csak egyféle verseny van ki képes az emberiség boldogulásának biztosítására többet tenni társainál.

30. ...ez ideig megakadályoztak benneteket még abban is, hogy fogalmat alkossatok az igazi boldogság mibenlétéről; ez pedig azoknak a tévedéseknek ... kizárólagos következménye, amelyek hozzátartoznak minden vallásnak a mai napig hirdetett alapvető tételeihez.

31. A mai erkölcsi nyomorban igen nagy erénynek minősítik a szüzességet a papságnak nevezett alacsonyrendű embercsoport természetellenes felfogása alapján, akik szerte a földön mindenütt kisajátítják az emberiség véleményének és érzelmeinek irányítását, mintha ők maguk isteni lények lennének...

32. ...a férfi és a nő tökéletes alkotás; testük minden porcikája lényük lényeges részét alkotja, a természetnek semmiképpen sem lehet célja, hogy egymást ne ismerjék meg tökéletesen, vagy hogy valamilyen titok vagy misztikum lappangjon a két nem között mindörökké...

33. Természettől fogva tiszta és őszinte erény kölcsönös vonzalom nélkül nem létezik; a prostitúció viszont ott tenyészik, ahol vonzalom nélküli, erőszakolt kapcsolat jön létre.


WALTER SCOTT

1. Nem baj, ha a regény folyamán szívfacsaró módon próbára teszi idegeinket, ám ... óvakodjék attól, hogy könyvének végét teljesen sötét fellegek borítsák. Csillogtasson meg előttünk egy kis napfényt is az utolsó fejezetben.

2. ...minden terjedelmesebb történet, miközben befejezéséhez közeleg, egyre többet veszít érdekességéből. Olyan ez, asszonyom, mint az ön teája; kitűnő zöld tea, kiváló kínai tea, de szükségképpen gyengébbé és ízetlenebbé válik, mire az utolsó csészére kerül a sor.

3. A regényben megengedhető, hogy a fiatalok szüleik kérdezése nélkül szeressenek egymásba, mert hol lenne enélkül a szükséges bonyodalom? De végül mindig meg kell szerezniük szüleik jóváhagyását.

4. ...még a hírneves Seherezáde, a mesemondók királynője sem tudott minden apró körülményt emlékezetében megtartani.


FOURIER

1. ...semmi jelentősége annak, ha egy fölfedező nem ír szépen vagy módszeresen, mivel nem követelhetünk tőle mást, mint hogy hasznos legyen a fölfedezése.

2. ...mindenki fölismerhette, hogy háromszáz társult falusi családnak csak egy jól gondozott csűre lenne háromszáz rendetlen csűr helyett; csak egy szőlőerjesztő helyiségük a többségükben végletes tudatlansággal gondozott kád helyett ... hogy csak egy tejesasszonyt küldenének a városba rugós szekéren vitt tejeshordóval, ami megtakarítaná azt a száz fél napot, amelyet a száz füles kannát vivő száz tejesasszony vesztegetne el; íme néhány ama megtakarítások közül, amelyeket a különböző megfigyelők észrevettek, anélkül azonban, hogy akár a huszadrészét is jelezték volna annak a haszonnak, amelyet a mezőgazdasági társulás eredményezne.

3. ...a társas rendben az emberek más hajlamokat vesznek föl, mint amilyenekkel most rendelkeznek, és szívesebben töltik idejüket vidéken, mint városban...

4. ...az anyagi és szellemi világ mozgásrendszere egységet képez.

5. ...az ember nem azért csalárd, hogy örömöt leljen a csalásban, hanem egyedül azért, hogy vagyonhoz jusson. Mutassatok neki egy olyan üzletet, amelyben ezer tallért szerezhet egy hazugsággal, és háromezret egy igazsággal; az igazságot fogja választani, bármily csalárd legyen is.

6. ...kibontakoztatnunk kell a természetet, és nem helyesbítenünk.

7. Társadalmaink előrehaladása a lajháréhoz hasonlít, amelynek minden lépte nyögéssel számlálódik; a civilizáció, ehhez az állathoz hasonlóan, elképzelhetetlen lassúsággal halad előre a politikai viharokon át...

8. Ha számba vesszük, mennyi kellemetlenséggel jár a családi élet és az örök érvényű házasság, csodálkoznunk kell a férfinem ostobaságán, hogy sohasem gondolkodott rajta, hogyan törjön ki ebből az életformából.

9. ...minél ravaszabb egy férfi, minél nagyobb csábító, annál könnyebben juthat a házasság révén bőséghez és közmegbecsüléshez; ugyanez áll a nőkre.

10. Hogy valaki óriási vagyonhoz jusson egy fiatal lány kihasználása árán, olyan örvendetes eredmény ez, hogy a közvélemény mindent megbocsát annak a fickónak, aki ezt a mesterhúzást meg tudta csinálni.

11. Az elnyomás, ha kevésbé szembetűnő is a művelt családokban, nem kevésbé valóságos.

12. ...a társadalmi fejlődés és a korszakváltások abban a mértékben valósulnak meg, ahogyan a nők előrehaladnak a szabadság felé; a társadalmi rend hanyatlása pedig abban a mértékben következik be, ahogyan csökken a nők szabadsága.

13. A nők iránt tanúsított méltányosság első lépése az lett volna, hogy szerelmi nagykorúságot adjanak nekik...

14. A gyönyör az egyetlen fegyver, amelyet Isten használhat, hogy megfékezzen és szándékainak megvalósítására kényszerítsen bennünket: vonzással és nem kényszerrel kormányozza a Világegyetemet...

15. Mi más az erkölcstan a tudományok rendszerében, mint a szekér ötödik kereke, a testet öltött tehetetlenség? Mindenütt, ahol egyedül lép föl valamely bűn ellen, biztosak lehetünk a vereségében.

16. Ha erkölcsről értekeznek, megfeledkeznek arról, hogy elismerjék a gyöngébb nem jogait, holott a nők elnyomása alapjaiban rendíti meg az igazságosságot.

17. Ha emberi jogokról értekeznek, megfeledkeznek arról, hogy elismerjék a munkához való jogot...

18. ...nehéz dolog szót emelni a nap őrültsége, a nagy népszerűségnek örvendő rögeszmék ellen.

19. ...ma semmit sem tisztelnek jobban az emberek, mint az áruhalmozást és az üzérkedést, amelyeket mai szóhasználattal spekulációnak és banküzletnek hívnak, mivel nem illik nevükön nevezni a dolgokat.

20. Ha már nem tudtok ellenszert valamely társadalmi bűnre, legalább merjétek bevallani, hogy ez a bűn szerencsétlenség...

21. Amikor azt tanácsolják nektek, hogy tűrjétek meg az üzérkedést és az áruhalmozást, mert még nagyobb bajtól tartanak, ahhoz a tudatlanhoz hasonlítanak, aki azt tanácsolná nektek, hogy tápláljátok a lázat, mert nem tudná, hogy milyen gyógyszerrel lehet levinni.

22. A civilizált rend azt igényelné, hogy az apa és a fiú hajlamai bizonyos mértékben megfeleljenek egymásnak, azonban ... a természet abban leli örömét, hogy éles határt von apa és fiú közé...


KISFALUDY SÁNDOR

1. Az ész ezer bajt okozó; -
Ezt el lehet kerűlni;
A szív, minthogy ragadozó,
Könnyü benn elmerűlni.

2. Szerelem a föld, víz, tűz, ég, -
S azt te mégsem ismernéd még? -
Kémleld ki csak szívedet,
Megtanít az tégedet.

3. Erdők, mezők felvídúlnak,
Csillagzatok megfordúlnak,
A szerencse forgandó -
Csak ínségem állandó!

4. Jobb élet-e, avagy halál,
Amire most érkezem?
Óh, hazám! azt kérdezem.

5. Más most egész természetem: -
Mert szeretek s szerettetem...


NOVALIS

1. A festő tulajdonképpen a szemével fest. Művészete abban áll, hogy szabályosan és szépen lát.

2. Emberré lenni művészet.

3. A természet kővé vált varázsváros.

4. A föld csak azt uralja,
ki mélyeibe túr...

5. Boldog a Bölcs, ki Kövét nem a kinti világban akarja
föllelhetni, hanem ő maga lesz az a kő...
s végül is erre talál: Ismerd meg magadat.

6. Forogva a létuton egyre alább
ki ne álljon senki, ha győzi a láb;
ölelje szívére a lányt szorosan -
az ifjukor elfut, a tréfa rohan.


QUINTANA

1. Reszkessetek, mert az, mi gyalázat itt ma,
holnapra por lesz. Nem látjátok-e végre,
mily lángok csapnak az égre
a földön szerte, hogy lerázza nyakáról
a nép a szolgaságot?

2. ...fusson, ki nem remél, ha gyáva, ha gyenge,
és rejtse a porba fejét, aki visszaretten...


FRIEDRICH SCHLEGEL

1. Annyi, de annyi a költészet, s mégis: mi sem ritkább, mint egy költemény!

2. Ott kell fúrni a deszkát, ahol a legvastagabb.

3. Abból, amit a művészet filozófiájának neveznek, rendszerint e kettő valamelyike hiányzik; vagy a filozófia, vagy a művészet.

4. Zsenialitást kell követelnünk mindenkitől, anélkül azonban, hogy valóban elvárnánk.

5. A regények szívesen végzik úgy, ahogy a Miatyánk kezdi: Isten országával itt a földön.

6. Egy klasszikus írásműnek nem kell maradéktalanul megértettnek lennie. Hanem azoknak, akik műveltek, s akik magukat művelik, kell hogy mind többet akarjanak tanulni belőle.

7. A kritikus: rágódó-kérődző olvasó. Tehát nem szabadna, hogy csak egyetlen gyomra legyen.

8. Maximák, ideálok, imperatívuszok és posztulátumok: ma olykor az erkölcs aprópénzei.

9. Az igazi író vagy senkinek sem ír vagy mindenkinek ír. Aki azért ír, hogy ezek vagy azok olvassák, megérdemli, hogy ne olvassák.

10. A kritika célja, mondják, olvasók művelése! Holott aki művelt akar lenni, magának kell művelnie magát. Udvariatlan dolog ez; de már csak nem lehet változtatni rajta.

11. Mi sem pikánsabb, mint ha egy zseniális embernek modorosságai vannak; már persze, ha ő rendelkezik velük, nem pedig azok vele; utóbbi szellemi elmeszesedéshez vezet.

12. Nem fölösleges-e egyetlen regénynél többet írni, hacsak a művész nem vált közben netán új emberré?

13. Semmiféle tárgyról nem filozofálnak ritkábban, mint a filozófiáról.

14. Némely uralkodóról azt mondták: igen szeretetreméltó magánember lett volna, csak épp királynak nem volt megfelelő. Nem így vagyunk-e a Bibliával is? Nem egyszerűen afféle szeretni való magánkönyv ez, csak épp Bibliává nem kellene válnia?

15. Új, vagy nem új: ez az, amire egy adott műnél a legmagasabb rendű és a legalacsonyabb rendű álláspontról, vagyis a történelem és a kíváncsiság álláspontjáról rákérdezünk.

16. Filozófussá csak válni lehet, filozófusnak lenni nem. Mihelyt azt hisszük, hogy filozófusok vagyunk, megszűnünk filozófusnak lenni.

17. A kinyomtatás úgy viszonylik a gondolkodáshoz, ahogyan a gyermekágyas szoba az első csókhoz.

18. Minden műveletlen ember önmaga karikatúrája.

19. A történész: visszafelé tekintő próféta.

20. ...az érzékiségé rossz embereket kis időre megtévesztheti: elhiteti velük, hogy szeretni tudnak.

21. Szép az, ami egyszerre ingerlően vonzó és fenséges.

22. Eddig még mindenki megtalálta a régiekben, amire szüksége volt, vagy amit óhajtott; kiváltképpen önmagát.

23. Minél inkább lesz tudomány a költészet, annál inkább lesz művészet is egyben.

24. Némelyeknek az igazsághoz van zsenialitásuk ; másoknak a tévedéshez van talentumuk. Ezt a talentumot ugyanolyan nagy szorgalom támogatja. Akár egy ínyencséghez, gyakran egyetlen tévedéshez is az emberi szellem minden égtájáról hordják össze fáradhatatlan művészettel az alkotóelemeket.

25. Minél többet tud valaki, annál több a tanulnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak tudása, hogy mi mindent nem tudunk.

26. Miért hiányzik mindig a morál minden lehetséges alapelvének divatos jegyzékeiből a nevetséges? Talán mert ez az elv a gyakorlatban általános érvényű?

27. Filozofálni annyi, mint közösen keresni a mindentudást.

28. Az emberi természet sajátsága, hogy túl kell emelkednie az emberi természeten.

29. A legfőbb jó és az egyedül hasznos a műveltség.

30. A vallás képviselőjeként fellépni: bűnösebb cselekedet ez, mintha vallást akarnánk alapítani.

31. A kereszténység tulajdonképpeni központi nézete: a bűn.

32. Gondolj valami végest - végtelenné művelve: embert gondolsz.

33. A tulajdonképpeni szeretet sosem tisztán jelentkezik, hanem sokféle köntösben és alakban: mint bizalom, mint alázat, mint áhítat, mint derű, mint hűség és mint szemérem, mint hála; a legtöbbször azonban mint vágyakozás és csendes mélabú.

34. Ha nagy hatásra törekszel, gyújtsd lángra, műveld az ifjakat s a nőket. Itt leled meg leginkább a friss erőt s az egészséget, és ez volt mindig is a legfontosabb reformációk útja.

35. Család csak egy szerető asszony körül alakulhat.

36. Minden ember valamelyest nevetséges és groteszk, csupán mert ember; és a művészek bizony ebből a szempontból kétszeresen emberek.


CSOKONAI

1. Szép szabadság! ó, sehol sincs
E világon olly becses kincs,
Melly tenállad nagyobb volna,
Vagy tégedet kipótolna.

2. Az olly madár igen ritka,
Mellynek kedves a kalitka...

3. Az enyim, a tied mennyi lármát szüle,
Miolta a miénk nevezet elűe.

4. ...gonosz erkölccsel senki sem született.

5. Óh, áldott természet! óh, csak te vagy nékem
Az a tetőled nyert birtokom s vidékem,
Mellynek én örökös földesura lettem,
Mihelyt teáltalad embernek születtem.

6. Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!
Meddig lesz körmöd közt a Mindenhatóság?
Míg ülsz a királyok koronáján, kincsén?
A vitézek kardján s a népek bilincsén?

7. Hát már hogy valaki böjtölget pénteken,
Hogy étlen s mezítláb jár a szent helyeken,
Ollyan nagy érdem-é egy-két liturgia,
Hogy az ember azzal lehet Isten fia?

8. Magyar! Hajnal hasad!

9. Ó, idő, te egy egész!
Nincsen neked sem kezdeted, se véged;
És csupán a véges ész
Szabdalt fel apró részeidre téged.

10. A természet majd az értelemmel
Bölcsebbé tesz engemet.

11. Földiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A bóldogtalan,
S mint védangyalának
Bókol úntalan. -

12. Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák! -
Isten véletek!

13. Drága kincsem, galambocskám,
Csikóbőrös kulacsocskám!
Érted halok, érted élek,
Száz leányért nem cseréllek.

14. Mi is emelhet fel egy halandót jobban,
Mint ha az emberség tüzétől fellobban...

15. Gyarló tudatlanság! zablátlan indúlat!
Két démon, melly minden szépet, jót feldúlat.

16. Lépj a franciáknak kimívelt kertébe...

17. Rajta, nemes lelkek! álljunk ki a gátra,
Már Európában csak mi vagyunk hátra,
Hívnak magok után a többi nemzetek:
"Magyarok! derék nép! mit késtek? jöjjetek!..."

18. Iszom, ha szívem örvend.
Iszom, ha bánat éri;
S ha szíhatok borocskát,
A gondjaim csucsúlnak.

19. ...aki egyszer van és kezdett lenni,
Örök halál annak semmiségbe menni.

20. ...a lerontó halál...
...mindent új képre s új életre bont el;
Ő a természetnek segédje s szolgája,
őáltala forog ennek karikája;
De legkissebb rész sem veszhet el kezéről,
Ő csak bont, de számol minden részecskéről...

21. ...Ha az embereknek dolgait vizsgálom,
Azt a jó, bölcs, igaz Istent nem találom...

22. ...mi az erkölcsnek, e száraz dajkának,
S az észnek, e tőlünk vállalt mostohának,
Hideg intésein makacsúlva járunk,
A nyert jót megvetjük s képzelteket várunk.

23. Miért szükség nékem a haláltól félni,
Ha csakugyan egykor meg kell szűnnöm élni?
Mért olly édes nékem az halhatatlanság,
Ha ez a reményem merő hasztalanság?

24. Négy milliárd ember tölté be szívemet.
Uram! mind egyforma teremtésid ezek...

25. Sem több, sem kevesebb, csak ember lehetek...

26. ...régibb út a hit, mintsem az értelem,
...minden nép elébb lett theologussá,
Mint kételkedővé vagy philosophussá.

27. Én az álmot élet nélkül nem találom.
Hiszen ha porrá lesz testünknek porfala:
Csak semmivé válik; ami semmi vala...

28. Köszönöm, hogy nemes állatnak születtem,
S nem bánóm, hogy ismét minerállá lettem.

29. ...Míg az eszköz megvan, addig kergessünk célt,
S aki a célig ért, az nem hiába élt. -

30. ...a kitisztázott értelem okosít,
S maga az igazság napja világosít...

31. Ó, felséges virtus, ott tetszesz te nagynak,
Hol a cselekvőnek akadályi vagynak.


LAJOS FÜLÖP FRANCIA KIRÁLY

A dicsőségre egy vasat sem!


METTERNICH

1. Pozsonynál kezdődik Ázsia.

2. Semmi sem sebez jobban az igazságnál.

3. Olaszország? Földrajzi fogalom.


AUSTEN

1. Általánosan elfogadott igazság, hogy egy nőtlen férfinak - szép vagyon birtokában - kell hogy feleségre is szüksége legyen.

2. Egész életem gyakorlatában önző teremtés voltam, de nem úgy az elveimben.


BOLYAI FARKAS

1. Omoljanak le a mindent elválasztó falak, hogy egy boldog háznép legyen az emberi nem.

2. Senki se gazdag, se szegény ne legyen, s senkinek semmije se, s mindennek mindene legyen.

3. Aki boldog, könnyebben boldogit másokat is; mi csurogjon az olyan forrásból, mely maga is száraz?


CHARLES LAMB

Tétlenkedni rosszabb, mint túl sokat dolgozni.


BERZSENYI

1. A vidámság csak a valóságnak
S szűk jelenvalónak szedheti rózsáit...

2. ...minden emberek csak egyneműek,
S minden közjó az egyesből ered!

3. ...minden ország támasza, talpköve
A tiszta erkölcs, mely ha megvész,
Róma ledűl, s rabigába görbed.

4. Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz.

5. Forgó viszontság járma alatt nyögünk,
Tündér szerencsénk kénye hány, vet,
Játszva emel, s mosolyogva ver le.

6. Csak sast nemzenek a sasok,
S nem szűl gyáva nyulat Núbia párduca.

7. Forr a világ bús tengere, ó magyar!

8. Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

9. Holnappal ne törődj, messze ne álmodozz,
Légy víg, légy te okos, míg lehet, élj s örülj.
Míg szólunk, az idő hirtelen elrepül,
Mint a nyíl s zuhogó patak.

10. Minden órádnak leszakaszd virágát,
A jövendőnek sivatag homályit
Bízd az Istenség vezető kezére,
S élj az idővel!

11. A derék nem fél az idők mohától,
A koporsóból kitör és eget kér,
Érdemét a jók, nemesek, s jövendő
Századok áldják.

12. Partra szállottam. Levonom vitorlám,
A szelek mérgét nemesen kiálltam.
Sok Charybdis közt, sok ezer veszélyben
Izzada orcám.

13. Van kies szőlőm, van arany kalásszal
Biztató földem: szeretett Szabadság
Lakja hajlékom. Kegyes istenimtől
Kérjek-e többet?

14. Isten! kit a bölcs Lángesze fel nem ér,
Csak titkon érző lelke ohajtva sejt:
Léted világít, mint az égő
Nap, de szemünk bele nem tekinthet.

15. Már elestvéledtem,
Béborult az élet vidám álorcája!
Még két mulatótárs van ébren mellettem:
A szelíd szerelem hamvadó szikrája
S bús melancholiám szomorgó nótája.

16. Nem te valál gyöző, hanem a kor lelke: szabadság,
Melynek zászlóit hordta dicső sereged.
A népek fényes csalatásba merülve imádtak,
S a szent emberiség sorsa kezedbe került.
Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted,
S isteni pálmádat váltja töviskoszorú.
Amely kéz felemelt, az ver most porba viszontag;
Benned az emberiség űgye boszulva vagyon.


E. T. A. HOFFMANN

1. Az isteni és a démoni erőknek ... összeütközése teremti meg a földi lét fogalmát, miként a kivívott győzelem a földöntúliét.

2. ...a szerelem, az asszony adta gyönyörűség révén már a földön is beteljesedhet az, ami csupán mennyei ígéretként lakozik keblünkben...

3. Szabad-e, ha csak egy pillanatunk van is egy ember megmentésére, hatogatnunk a segítséget?

4. Mikor a nyelv elhallgat, megszálal a muzsika.

5. A zene tárgya egyes-egyedül a végtelenség...


CAMPBELL

Az eljövendő események előrevetik árnyékukat.


ÉTIENNE

1. A közvélemény kormányozza a világot.

2. Akkor van az ember legjobban kiszolgálva, ha önmaga szolgálja ki magát.

3. Az ember mindig visszatér első szerelméhez.


FELSŐBÜKI NAGY PÁL

1. Vegyük az alkotmány sáncaiba az egész népet, erősítsük meg ezzel nemzetiségünket.

2. A nemzetiség fontosabb az alkotmánynál is, mert az elveszett alkotmányt huszonnégy óra alatt vissza lehet szerezni, de a nemzetiséggel elhal a nemzet is.


KLElST

1. Ez az előnyünk -
Rosszhirű agglegénynép - minekünk,
Hogy amit mások szűken s bajosan,
Nővel, gyerekkel osztnak meg naponta,
Mi azt alkalmas órán egy baráttat
Élvezzük bőviben.

2. A baj az párosan jön.

3. Van írás sok, marón fogalmazott,
Mely hogy van Isten, el nem ismeri -
Az ördögöt, amennyire tudom,
Egy ateista sem tagadta még...

4. Aki annyira félti a nevét,
Alighanem jogtalan viseli.

5. Jaj neked, lélek, ki arra se vagy jó,
Hogy megismerd a saját kedvesed!


VITKOVICS MIHÁLY

Szép vagy lyánka! ne tudd; jót tettél férfi! felejtsd el:
Néktek ezen két mód ád igaz emberi díszt.


THOMAS MOORE

1. Sokkal becsesb a sír, vagy börtön,
Melyből egy honfinév ragyog,
Babéritoknál, ti, szabadság
Romján emelkedett nagyok.

2. Kívánsz nagy nyereményt? ezt halld meg üzér!
Ha kergeted a hasznocska szagát:
Végy embert oly áron, amennyit megér;
És add el, amennyire tartja magát.


PELLICO

1. Csak az erényes ember bír oly tulajdonokkal, melyek érdemessé teszik a barátságra.

2. Mielőtt valakit erényesnek ismernél, azon lehetőség, hogy nem az, legyen elég arra, miszerint iránta az általános udvariasság korlátai közt maradj!

3. A szívet elajándékozni fölötte nagy dolog: sietve elvetni, az bűnös eszélytelenség és méltatlanság.

4. Becsület csak az erényben van; s nincs erény más föllétei alatt, mint megbánni folytonosan a rosszat, s a megjavulást föltenni magunkban.

5. Ha valaki kevésre becsüli az oltárokat, a házasélet szent voltát, az illendőséget, a jámborságot, és ezt kiáltozza: "Haza! haza!", ne higgy neki! Képmutató a hazafiságban, a legrosszabb polgár.

6. ...a szolgaság szintoly túlzás, mint a tiszteletlenség.

7. Az ember lelkiismerete csak az igazságban talál nyugalmat.

8. Tiszteld minden aggastyánban szülőid- és őseidnek képét! Az öregség tiszteletreméltó minden nemes lélek előtt.

9. Már ifjúkorodban legyen föltételed hozzáfogni a szépen beszéléshez. Ne élj keresett csínnal, ismétlem: de becsületes, választékos szavakkal, melyek másokban vidámságot, vigaszt, jóakaratot szülnek, s az erény óhajtását gerjesztik fel.

10. ...légy udvarias! Az udvariasság, szeretetreméltó bánásmódot szabván eléd, arra fog bírni, hogy valóban szeress.


CLAUSEWITZ

1. A háború a politikának folytatása csupán, csakhogy más eszközökkel.

2. A háború a véletlen országa.

3. ...erős léleknek nem azt nevezzük, mely csupán erős indulatokra képes, hanem azt, mely a legerősebb indulatoknál sem veszti el egyensúlyát...

4. ...a jellemszilárdság önfejűséggé válik, ha az idegen belátás iránti ellenszegülés nem valamely jobb meggyőződésből, nem valamely magasabb elvbe vetett hitből, hanem ellenszegülő érzelemből veszi eredetét.

5. A gondolkozás művészet. Attól kezdve, amidőn a logikus a vonalat meghúzza, amidőn a felismerés eredményét képező előmondatok megszűnnek, amidőn az ítélet kezd működni: művészettel van dolgunk.

6. A harci erény nagyon különbözik a puszta bátorságtól s még inkább a háború tárgya iránti lelkesültségtől.

7. Meggondolt merészség jellemzi a hős hadvezért.

8. A háborúban - inkább, mint az élet bármely más terén - a dolgok egészen másképp fejlődnek, mint azt eleve képzeltük, s a tárgyaknak a közelben egész más színezetük van, mint a távolban.

9. A legjobb hadászat az, mely azt tartja: hogy mindig jó erősek legyünk, éspedig mindenekelőtt általában, azután a döntő ponton.

10. Ha a hadtörténelemben lapozgatunk, általában véve látni fogjuk, hogy voltaképpen a szakadatlan előretörekvés a cél felé, vagyis a cselekvés a háborúban a kivételes, a szünetelés, a semmittevés pedig a rendes állapot.

11. Majdnem hihetetlen, hogy a legkisebb sikernek is mily jótékony hatása van.

12. Minden támadásnak védelemmel kell végződnie...

13. Csak az, aki csekély eszközökkel nagyot művel, csak az éri el a célt.

14. ...a politika: az értelem; a háború: pusztán csak eszköz, és nem megfordítva. Keli tehát, hogy a katonai nézőpont maradjon az alárendelt.

15. A politika maga vezeti fővonalakban a háborút, de azért amidőn a tollat a karddal fölcseréli, nem szűnik meg saját törvényei szerint gondolkozni.


CHAMISSO

1. A paraszt nem játékszer.

2. A tulajdon dönt el mindent a világon.

3. Hamis a jelen, hazudik az élet.

4. Ha van hatalmad, tiéd a jog is ezen a földön.


STENDHAL

1. A szerelem olyan, mint a láz, megszületik és elmúlik, anélkül hogy abba akaratunk beleavatkoznék.

2. ...egy nő, midőn szeretőt választ, inkább a többi nő véleménye szerint ítéli meg, mintsem a saját véleménye alapján.

3. Világos, hogy a szemérem háromnegyed része nevelés dolga.

4. A szemérem rendkívül hízelgő élvezetekhez juttatja a szerelmes férfit: figyelmezteti, hogy milyen kemény törvényeket szegtek meg érette. A hölgyek élvezete viszont mámorítóbbá válik; mivel egy erős szokást kell megtörni, a lélek annál jobban felkavarodik.

5. Minél emelkedettebb jellemű egy nő, annál borzalmasabbak kitörései.

6. Semmiféle szemtelenséget sem követ oly gyorsan a bűnhődés, mintha egy bizalmas barátunknak megvalljuk, hogy szenvedélyesen szeretünk.

7. Két szerelmes érzései csaknem sohasem egyformák. A szenvedélyes serelemnek megvannak a maga állomásai, egyiken egyik, másikon a másik fél szerelme erősebb.

8. ...hála fölényes társasági nyelvének és irodalmának, Párizs Európa szalonja, s az is lesz mindig.

9. ...egy ország gazdagságát nem néhány mértéktelen vagyon alkotja, hanem nagyszámú közepes vagyon.

10. Nem gáncsolok és nem dicsérek, csupán megfigyelek.

11. A fiatal lányok jelenlegi nevelése - a véletlennek és a legostobább gőgnek ez a gyümölcse - parlagon hagyja a legragyogóbb képességeket, a legértékesebbeket az ő, valamint a mi boldogságunk szempontjából.

12. Csak egyetlen eszköz biztosíthat a nők részéről a mainál több hűséget a házasságban: a fiatal lányoknak szabadságot adni, valamint a válás lehetőségét a házasoknak.

13. E világ legmulatságosabb visszássága az, hogy az emberek úgy hiszik, tudják azt, amit nyilvánvalóan tudniuk kellene. Hallgassuk csak meg őket, ha politikáról, erről az annyira bonyolult tudományról beszélnek, vagy a házasságról és az erkölcsökről.

14. A magányban mindent megszerezhetünk, csak jellemet nem.

15. Leghelyesebb, ha a nők prózai emberhez mennek feleségül, s regényes szeretőt tartanak.

16. Minden látogatásnak az a vége, hogy a nő sokkal jobban bánik kedvesével, mint szándékozott.

17. Csak egy nagy lélek mer egyszerű stílusban írni...

18. Minél szélesebb körben tetszik valaki, annál sekélyesebb a tetszés.

19. Amíg nincs hatezer frank járadékunk, nem szabad mással törődnünk, mint a pénzzel; miután ezt elértük, többet ne gondoljunk rá.

20. A nagy lelkek elrejtőznek, senki sem gyanítja létüket, rendszerint csak valamennyi eredetiség árulkodik felőlük. Sokkal több nagy lélek él a világon, mint gondolnók.

21. Milyen nagyszerű pillanat, mikor először szorítjuk meg a szeretett nő kezét! Az egyetlen ehhez hasonlítható érzés a hatalom elragadó boldogsága, melyet a miniszterek és a királyok színleg semmibe vesznek.

22. Természetellenes és lehetetlen volna, hogy az ember ne tegye mindig, minden pillanatban, ami e pillanatban lehetséges, s ami a legtöbb örömhöz juttatja.

23. Boldog az a férj, ki mindent elmondhat feleségének.

24. A mi korunkban negyvenévesen fogják legjobban érezni magukat a férfiak, addigra elveszítik gyanakvásukat és igényességüket, cserébe könnyedséget és vidámságot nyernek.

25. A nők hatalma túlságosan nagy Franciaországban, a nő hatalma túlságosan kicsiny.

26. A szerelem az egyetlen olyan szenvedély, mely maga gyártotta pénzzel jutalmaz.

27. Tehetnek bármit, szépművészetek dolgában a franciák sohasem fogják meghaladni a csinosat.

28. Aki nem tud titkot tartani, szeretni sem tud.

29. Senki sem táplálhat magában egyszerre két szerelmet.

30. Nincs íze annak, amit az egyik szerető erőszakkal vesz el a másiktól.

31. A férfi rendszerint csak pubertásának fénykorában szeret.

32. Az elégségesnél több ok nélkül senkit sem szabad megfosztani a szerelem jogától.

33. Senki sem szerethet, ha nem jogosítja fel a szerelem meggyőződése (a viszontszerelem reménye).

34. A szerelmet rendszerint fukarság űzi el a házból.

35. Nem illik szeretni azt, kit szégyellnénk házastársul kívánni.

36. Az igazi szerető csak kedvese gyöngédségére vágyik.

37. A nyilvánossá vált szerelem ritkán tartós.

38. A túlságosan könnyű siker rövidesen megfosztja varázsától a szerelmet; az akadályok emelik értékét.

39. A kihunyó szerelem gyorsan elpusztul, s csak ritkán éled ujjá.

40. A szerelmes férfi mindig félénk.

41. Az igazi féltékenység mindig növeli a szerelem érzését.

42. A szerelem mit sem tud megtagadni a szerelemtől.

43. A gyönyörök túlzott élvezete megakadályozza a szerelem születését.

44. A tökéletes boldogság megsemmisíti a reményt. Távlat nélküli világot teremt.

45. Többet birtokolj,
Egyben gyönyörködj
És gyakran cserélj.

46. Eredetiséget és igazságot csak a részletekben találunk! Részletet, minél több részletet!

47. ...szeretem a népet, gyűlölöm elnyomóit, de folyamatos gyötrelem volna, ha a nép között kellene élnem.

48. Félreérthetetlennek kell lenni. Ha nem vagyok érthető, egész világom összedől.

49. Szeretem az erőt. De abból az erőből, amit szeretek, a hangya ugyanannyit mutathat, mint az elefánt.

50. Csak nem bíznánk fontos állást olyan fiatalemberre, aki lelkesedéssel gyanúsítható!

51. Az igazi úr életében csak egyetlen gazságot követ el; de az nagyon hasznos gazság legyen.

52. Gyakran azon veszem észre magam, hogy boldogabb vagyok, mint húszéves koromban. Pedig most már a negyvenhez közeledem.

53. Az egyetlen baj az, ha az ember élete unalomban telik el.

54. Az élet oly rövid, hogy az ember ne fossza meg magát az örömtől, még ha az öröm veszélyt rejteget is.

55. A boldogság növelése erényes dolog, a baj szaporítása bűn. Minden más csak képmutatás vagy kispolgári majomkodás.

56. Az, akinek szenvedélyei vannak, nem unatkozhatik; nélkülük azonban ostoba az ember.

57. Ha meglévő szenvedélyeinket nem tudjuk kielégíteni, mások után kell nézni.

58. Fel kell rázni az életet, mert különben összerágja az embert.

59. Csak a valódi az, amelyért a világon fáradozni érdemes.

60. Az ember mindig látja minden kellemetlenségét jelen helyzetének, de semmit sem lát azokból, amelyek abban a helyzetben várnak rá, ami után vágyakozik.

61. A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.

62. Az erős elhatározás a legszépségesebb szerencsétlenséget is egyetlen pillanat alatt elviselhető állapottá változtatja.


RAUPACH

A hatalom azé, akiben a tömegek hisznek.


SCHEFER

1. Aki óhajt és remél, az már a jövőben él.
2.
2. Az embernek nincs más célja, mint hogy emberré legyen.


GRIMM TESTVÉREK

...mindenütt jobb, mint meghalni.


MANZONI

1. ...az igazságot sohasem lehet olyan élesen elválasztani az igazságtalanságtól, hogy csak az egyik vagy csak a másik legyen egyik vagy másik részen.

2. Aki fejét bűnre adta, árnyéktól is fél, ebadta...

3. A mértékletes és tisztességes életmódnak ... megvan az az előnye is, hogy minél jobban megcsontosodott, minél mélyebben gyökeret vert valakiben, annál hamarabb megérzi az ember, ha csak egy hajszálnyit is eltér tőle...

4. A gonoszság útja ... széles; de ez nem jelenthet annyit, hogy kényelmes is; bőven vannak rajta buktatók, göröngyös szakaszok, és ámbár lefelé lejt, mégis csupa bosszúság, csupa gyötrődés.

5. Hogy ... jót cselekedhessünk, tudnunk kell, mi a jó; ezt pedig, mint minden egyebet is, csak szenvedélyeinken keresztül, értékítéleteink segítségével, fogalmaink útján tudhatjuk meg; ezek pedig meglehetősen ingatagok.

6. ...a konokság, ha megtörik, néha úgy ravaszkodik, úgy dühöng, úgy fenekedik, hogy az ember inkább azt kívánná: bárcsak maradt volna szilárd és hajthatatlan mindvégig, minden józan ész és nyilvánvaló igazság ellenére...

7. ...a téveszmékben és főképpen a tömeg téveszméiben legérdekesebb és leghasznosabb azt megfigyelni, hogy milyen utat kellett megtenniök, milyen alakban és milyen módon juthattak be az emberek elméjébe, és hogyan hatalmasodhattak el benne.

8. ...előbb figyeljünk, tájékozódjunk, mérlegeljünk, gondolkodjunk, és csak azután beszéljünk.

9. ...a felháborodott tömeg szívesebben tulajdonítja a bajt egy-egy elvetemedett embernek, akin bosszút állhat, mintsem elismerné, hogy olyan okból ered, amely ellen semmit sem tehet...

10. ...közveszedelemben, mikor a megszokott rend hosszabb időre felborul, az erény mindig szemlátomást meggyarapodik, felmagasztosul; de sajnos, ezzel együtt és rendszerint még nagyobb mértékben meggyarapodik az emberi alávalóság is.

11. ...ha mindenki vagy sok ember sokáig azt hiszi, hogy valami különös dolog megtörténik, egyszercsak okvetlenül akad valaki, aki azt hiszi, hogy ő maga is megtette.

12. A nép mendemondáiból a tanult emberek azt vették át, amit össze tudtak egyeztetni a maguk eszméivel, viszont a tanult emberek eszméiből a nép azt vette át, amit meg tudott érteni, éspedig úgy vette át, ahogy értette; és ebből az egész zűrzavarból alakult ki az általános téboly mérhetetlen és zűrzavaros tömege.

13. ...ha valami kis jót tehet az ember, nem kell fűnek-fának elmondania.

14. ...a bajok gyakorta azért következnek be, mert okot adunk rá, viszont még a legnagyobb óvatosság és a legtisztességesebb viselkedés sem elegendő arra, hogy elhárítsa őket...


VARNHAGEN VON ENSE

Az ember csak azért fél a haláltól, mert még nem volt eléggé boldog; teljes boldogságban örömest meghalna.


FÁY ANDRÁS

1. Magyarom! Elvész az eredeti karakter a sok követésben...

2. Rátót hazánkban fekszik s ezért találkoznak közügyeinkben rátótiak.

3. Mi ízesebb hús a fácánnál? mégis két neme az embereknek nem eheti: a fogatlan, aki nem rághatja, s a rossz gyomrú, aki nem emésztheti. Vigasztalástokra ez, hazám koszorús írói, ti kevesek!

4. Hazám írói, keveset kell írni; tudósai, keveset olvasni, de jól emésztve.


BYRON

1. Törvény nem véd meg itt, ha nem véded magad.

2. Kis örömök a lenn elérhetők;
Mind elmossák mohó árjukkal az idők.

3. ...lehetsz-e holt,
Ha emlékemben képed még ragyog?

4. ...nőkhöz az nem ért,
Ki végsikert könyörgéstől remél.
A hódolt szív a nőnek csak szemét.

5. A szép Természet legdrágább anya.
Százféle arcú, ám mindig szeret.

6. Ha az ember életét a boldogság szerint számítaná, és az örömteljes órákat éveknek számolná, mondd, számolhatnánk-e hatvanig?

7. A boldogság emléke már nem boldogság, de a fájdalom emléke még fájdalom.

8. A férfiélet nem csak szerelem,
a nő élete szerelemre vár...

9. ...a nő számára nincsen más, csak egy:
mindig szeret, és mindig tönkremegy.

10. Oh! szerelem, te rossznak istennője!
S ördögnek téged mégsem mond a dőre!

11. Görög sziget, hellen haza !
Hol Sapphó lángolt s énekelt,
hol béke, harc babért hoza,
hol Phőbus egykor égre kelt!
Most is virúl örök nyarad,
de más, mint napod, nem maradt.

12. Ha kacagok a földi dolgokon,
azért van, hogy ne sírjak...

13. Száll és apad az asszonyszív szeszélye,
használd dagályát, s eljutsz - tudja ég,
hová?

14. ...fejével számit, tervez férfi, de
az asszonynak szívében a feje.

15. Mi a hazugság végre is? Igazság,
mely álarcot hord.

16. A balsors tiszta szemmértéket ad.

17. ...szerelmünk gyors, de hosszan gyűlölünk.

18. Művelt világunk már csak két csoportból
áll: untatókból és unatkozókból!

19. Ha bánod ifjúságod, mért is élj?

20. Sose félj
egy a halál is.

21. Nézz hát, légy szemes
és tedd a dolgod.

22. Egy reggelen fölébredtem, s úgy találtam, hogy híres vagyok.


CABET

1. Valamennyien mindenkiért - mindenki valamennyiért.

2. Mindenkinek szükségletei szerint - mindenkitől ereje szerint.

3. Lehetetlenség elfogadni, hogy az embernek az a sorsa, hogy szerencsétlen legyen a Földön... Nem kevésbé elfogadhatatlan az is, hogy természeténél fogva rossz.

4. Az orvosság, a baj egyetlen orvossága a gazdagság és a nyomor megszüntetése, vagyis az Egyenlőség és a Vagyonközösség létrehozása...


SCHOPENHAUER

1. Ha fájdalomtól ment állapotunkhoz még az unalomnak hiánya is hozzájárul, lényegében elértük a földi boldogságot.

2. ...nyerni fogunk rajta, ha élvezeteket áldozunk föl, hogy fájdalmakat kerülhessünk ki.

3. Az ostoba ember az élet élvezetei után futkos, és megcsalottnak látja magát; a bölcs kikerüli a bajokat.

4. ...a boldogság és élvezet olyan, mint a délibáb, mely csak messziről látható, s mihelyt közeledünk feléje, eltűnik; míg a fájdalom és szenvedés reális, közvetlenül magamagát képviseli, és sem illúzióra, sem reménységre nem szorul.

5. ...arra, hogy ne legyen nagyon boldogtalan az ember, legbiztosabb szer, ha nem kívánja, hogy nagyon boldog legyen.

6. ...éveket töltünk el valami munkára való előkészülettel, mialatt annak kivitelére való erőinket észrevétlen rabolja el az idő.

7. ...a világon okulást igen, de boldogságot nem lehet találni.

8. ...vizsgáljuk meg este, mielőtt elaludnánk, mit tettünk aznap.

9. Teljesen az, ami, csak addig lehet valaki, amíg egyedül van; aki tehát nem szereti a magányosságot, nem szereti a szabadságot sem: mert csak akkor szabad az ember, ha egyedül van.

10. ...a legtöbb társaság olyan, hogy aki azt a magányosságra elcseréli, jó vásárt csinált.

11. ...bármi szorosan kössön is össze embereket barátság, szerelem és házasság, egészen komolyan mégis csak magamagát és legföljebb még gyermekét fogja fel mindenki.

12. ...az elkülönülésre és egyedüllétre való hajlandóság az egyes emberben mindig az illető szellemi értékével arányban fejlődik.

13. ...ritka kivételek leszámításával a világon csak magány és aljasság között lehet választani.

14. ...az öregkornak nercnélkülisége bizonyos önmagával való megelégedettségnek veti meg alapját...

15. ...könyv és iskola mesterkélt, a természet rendjétől távol álló intézmény.

16. ...a társaságot is olyan tűzhöz hasonlíthatjuk, melynél az okos ember, kellő távolságban, melengeti magát, és nem markol bele, mint az ostoba.

17. ...tekintsünk többet azokra, akik rosszabbul állanak, mint mi, mint azokra, akikről úgy látszik, hogy jobban megyen dolguk.

18. ...nincs az a gyűlölség, ami annyira engesztelhetetlen volna, mint az irigység...

19. ...fontos dolgokban, hacsak nincs rá szükség, semmit se mozgassunk meg.

20. ...nyilvánvalóan elkövetett hibáinkat ne iparkodjunk önmagunk előtt mentegetni, szépítgetni vagy kisebbíteni, ahogyan tenni szoktuk, hanem ismerjük be őket, és állítsuk teljes nagyságukban világosan szemünk elé, hadd tehessük föl szilárdan magunkban, hogy jövőre elkerüljük.

21. ...iparkodjunk azt, ami birtokunkban van, néha olybá tekinteni, amilyennek látnók, ha már elvesztettük volna: mégpedig mindenünket, bármi legyen is ... mert többnyire csak ha elvesztettünk valamit, tudjuk meg, mi volt az értéke.

22. A fáradozás és az ellenállással való küzdés épp olyan szükséglete az embernek, mint a vakondnak, hogy földet túrjon: A nyugalmat, melyet valami maradandó élvezet okozta megelégedettség idézne elő, nem tudná elviselni. Akadályokkal megküzdeni: életének legnagyobb élvezete.

23. ...az alvás az egész emberre nézve az, ami az órának a fölhúzás.

24. Meg kell szoknunk, hogy szellemi erőinket egészen fiziológiai funkciónak tekintsük, s aszerint kezeljük, kíméljük, erőltessük őket...

25. ...aki Pegazusát járomba fogja, és múzsáját ostorral hajtja, éppúgy meglakol érte, mint aki Venusnak kényszerűségből szolgált.

26. ...mindenki csak annyi lehet másnak, mint amennyi az őneki. A tulajdonképpeni nagy szellemek, miként a sasok, a magasban fészkelnek, egymagukban.

27. ...rokon lelkek már távolról köszöntik egymást.

28. Az emlékezet úgy működik, mint egy camera obscura gyűjtőlencséje: mindent összevon, és ezáltal sokkal szebb képet mutat, mint amilyen az eredetije.

29. Másokkal való érintkezésünkben fölényre csak úgy teszünk szert, ha semmi tekintetben sem szorulunk másokra, és ezt éreztetjük is. Ezért tanácsos, ha mindenkivel, legyen az férfi vagy nő, időről időre éreztetjük, hogy igen könnyen nélkülözni tudnók: ez megerősíti a barátságot.

30. Kutyák is alig bírják el a nagyon barátságos viselkedést, nemhogy emberek.

31. ...aki félelem nélkül szegi meg klubjának törvényeit, meg fogja szegni az államéit is, mihelyt veszedelem nélkül teheti.

32. Megbocsátani és felejteni annyi, mint becses tapasztaltokat az ablakon kidobni.

33. ...gonoszság a világ lényege: a vad emberek fölfalják, a szelídek megcsalják egymást, és ezt nevezik a világ folyásának.

34. Nem rablóhadjárat-e alapjában véve majd minden háború?

35. Az evangélium igen szépen leckéztet a szálkáról a más szemében és a gerendáról a magunkéban, de a szem természete magával hozza, hogy kifelé lát, és nem magamagát látja; ezért a magunk hibáinak fölismerésére igen alkalmas eszköz azoknak másokon való észrevevése és ócsárlása. Megjavulásunkhoz tükörre van szükségünk.

36. ...többet adok egy hű kutyának farkcsóválására, mint száz ... barátságnyilvánításra és mímelésre.

37. Kevés dolog van, ami olyan biztosan jókedvre derítené az embereket, mint az, ha egy nemrégiben minket ért nagy szerencsétlenséget mondunk el nekik, vagy ha valami személyes gyöngeségünket nyíltan föltárjuk előttük.

38. ...hiúságunknak kielégítése, mint naponta láthatjuk, olyan élvezet, melyet az emberek mindennél többre becsülnek, de ami mégis csak önmaguknak másokkal való összehasonlítása útján lehetséges. De semmiféle fölényére sem büszke annyira az ember, mint a szellemire: hiszen csak ezen alapszik az állatok fölött való elsőbbsége.

39. ...mindennemű szellemi elsőbbség olyan tulajdonság, ami nagyon elszigetel: futnak tőle és gyűlölik, és ürügyül ehhez mindenféle hibát költenek tulajdonosa ellen. Épp így hat a nők között a szépség: igen szép leányok nem találnak barátnőket, sőt kísérőket sem.

40. Aki azért jött a világra, hogy azt komolyan és a fontos dolgokban fölvilágosítsa, szerencséjének mondhatja, ha ép bőrrel menekül.

41. Aki azt akarja, hogy ítélete hitelre találjon, mondja ki azt hidégen és indulat nélkül.

42. Ha azt gyanítjuk valakiről, hogy hazudik, tegyünk úgy, mintha elhinnők: akkor vérszemet kap, még nagyobbat hazudik, és leleplezi magát,

43. Általában tanácsosabb, ha avval mutatja ki eszét az ember, amit elhallgat, mint avval, amit elmond.

44. ...amennyire érzéketlenek és egykedvűek az emberek általános igazságok iránt, annyira sóvárognak egyéniek után.

45. Semmiféle pénzt sem használhatunk fel jobban, mint azt, amellyel megcsalattuk magunkat: mert közvetten tapasztalást vásároltunk rajta.

46. "Sem szeretni, sem gyűlölni" magában foglalja a felét minden életbölcsességnek; "semmit sem mondani és semmit sem hinni el" a másik felét.

47. Haragot vagy gyűlölséget ... sohasem szabad másképp kimutatni, mint tettekben. Ezt az utóbbit annál tökéletesebben tudjuk megtenni, minél tökéletesebben elkerültük az előbbit. Csak a hidegvérű állatok mérgesek.

48. ...életünk folyása semmi esetre sem egyszerűen a magunk műve, hanem két tényezőnek, az események sorozatának és elhatározásaink sorozatának produktuma; amely kettő mindig átnyúlik egymásba, és kölcsönösen módosítja egymást.

49. ...áldozzál a gonosz démonoknak! Vagyis ne sajnáljunk bizonyos mennyiségű fáradtságot, időt, kényelmetlenséget, körülményességet, pénzt vagy nélkülözést, hogy valamely szerencsétlenség lehetősége előtt elzárhassuk a kaput; és minél nagyobb az áldozat, annál kisebb, távolabb levő, valószínűtlenebb lesz ez a lehetőség. Legvilágosabb példája ennek a szabálynak a biztosító díj. Ez nyilvános és mindenkitől bemutatott áldozat a gonosz démonok oltárán.

50. Egész életünkön keresztül mindig csak. a jelent tartjuk birtokunkban és sohase többet. A különbség csak az, hogy az elején hosszú jövőt látunk magunk előtt, a vége felé pedig hosszú múltat magunk mögött.

51. ...gyermekéveink nem egyebek folytonos poézisnél.

52. ...már gyermekéveinkben kialakul világnézetünk szilárd alapja, s vele együtt annak sekély vagy mély részei is; később kiképződik és befejeződik, de lényegében meg nem változik.

53. Aki ostobának született, annak ostobán kell meghalnia.

54. ...gyermekkorunkban az élet olyannak mutatkozik, mint egy színházi díszlet messziről nézve; öregségünkben pedig mint ugyanez a lehető legközelebbről.

55. Mint ahogy tavasz kezdetén minden lombnak ugyanolyan színe és majdnem ugyanolyan formája van, úgy kora gyermekségünkben mi is mind hasonlóak vagyunk egymáshoz, tehát pompásan összehangzunk. De fölserdülésünkkel kezdetét veszi a szétágazás, mely mint a kör sugaraié, egyre nagyobb és nagyobb lesz.

56. Sokat nyernénk vele, ha idején való fölvilágosítással ki tudnók irtani az ifjúságból azt a balhiedelmet, hogy a világban sokat lehet elérni.

57. ...életünk első felét a boldogság után való kielégítetlen vágyódás jellemzi, második felét a boldogtalanságtól való aggódás.

58. Elsősorban elfogulatlanság az, amit az érett férfi életének tapasztalata útján szerzett, és aminél fogva a világot más szemmel nézi, mint az ifjú és a gyermek.

59. ...az életet valami hímzett szövethez lehet hasonlítani, melyet mindenki élete első felében jobbik oldaláról, második felében visszájárul lát: az utóbbi nem olyan szép, de tanulságosabb, mert megismerhető rajta a fonalak összefüggése.

60. Fiatal embernél értelembeli és erkölcsi tekintetben is rossz jel, ha az emberek tetteiben és üzelmeiben korán el tud igazodni, ha azonnal otthonos bennük, és mintha előkészítették volna, úgy lép közéjük: ez közönséges lélekre vall. Viszont ilyen értelemben a csodálkozó, meglepődött, ügyetlen és visszás magaviselet nemesebb fajtájú természetre mutat.

61. ...mért látja az ember öregkorában az életet, mely mögötte van, olyan rövidnek? Mert olyan rövidnek tartja, amilyen rövid az emléke. Ebből ugyanis minden jelentéktelen és kellemetlen dolog kiesett, tehát kevés maradt meg.

62. ...életünk első negyven esztendeje a szöveget adja, a többi harminc a hozzá való kommentárt, mely megtanít rá, hogy a szövegnek igazi értelmét és összefüggését tanulságával és minden finomságával együtt igazán megértsük.

63. Az emberi élet tulajdonképpen sem hosszúnak, sem rövidnek nem mondható; mert alapjában véve ez az a mérték, mely után minden más időtartamot megbecsülünk.
 
 
0 komment , kategória:  BÖLCSESSÉGEK KÖNYVE  
Címkék: összeolvasztásuk, kaméleonszínében, értékkülönbségei, sportkirándulást, közveszedelemben, törvényhozásának, megváltoztatható, arckifejezésében, ruházkodhassanak, szenvedélyeinken, hatalmasodhattak, termékenységének, meghatározottság, vagyonszerzéshez, legnevetségesebb, összejöveteleink, felhasználásának, elmondhatatlanul, szétmarcangolták, valószínűtlenebb, ünnepélyességgel, természetszerűen, szerencsétlennek, cselekedetszámba, embertársainknak, legeslegrosszabb, szerencsétlenség, bizalmatlanságot, vigasztalástokra, szenvedélyeinket, cseresznyefákról, tudatlanságunkat, emlékezőképesség, mesterembereknek, tiszteletreméltó, lelkiismeretesen, emberi elme, tudatlanságba merült, mindenség mértékéül, emberi nemre, filozófia olyannak, nagyon keveseknek, törvényhozás olyannak, emberi társadalomban, három vétkes, egész emberi, nagyravágyásból megalkotja, köztársaságok erejét, emberi nemet, maguk természetes, dolgok igazságát, bizonyoshoz tartani, RÁKÓCZI FERENC, MIKES KELEMEN, TORRES VILLARROEL, Szent Felsége, Julius Caesar, MADAME DU DEFFAND, FALUDI FERENC, SAMUEL JOHNSON, NAGY FRIGYES POROSZ KIRÁLY, VINCENT DE GOURNAY, MADAME DE POMPADOUR, ADAM SMITH, Hogy Krisztusnak, KATALIN OROSZ CÁRNŐ, Megkérdeztem, Amikor Isten, Ulrich Hutten, Örök Asszonyi, BARÉRE DE VIEUZAC, LAJOS FRANCIA KIRÁLY, ÁNYOS PÁL, VERSEGHY FERENC, PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM, ROUGET DE LISLE, JEAN PAUL, ISAAC, Lúdas Matyi, MADAME DE STAEL, WILHELM VON HUMBOLDT, AUGUST WILHELM SCHLEGEL, ALEXANDER VON HUMBOLDT, KÁRMÁN JÓZSEF, WALTER SCOTT, KISFALUDY SÁNDOR, FRIEDRICH SCHLEGEL, LAJOS FÜLÖP FRANCIA KIRÁLY, BOLYAI FARKAS, CHARLES LAMB, FELSŐBÜKI NAGY PÁL, VITKOVICS MIHÁLY, THOMAS MOORE, Párizs Európa, GRIMM TESTVÉREK, VARNHAGEN VON ENSE,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Parmezános tepsis krumpli
Sajtos,sonkás buci
Kemencés harcsa egészben
Hússal töltött tészta
SAJTSZÓSZOS TÉSZTA
GOFRI
Isteni Csörögefánk
Céklafőzelék almával-burgonyával
Kinder Tejszelet
Hideg őszibarack krémleves
még több recept
Véleményezd!
11.24. 19:13 Tulajdonost vált egy budapesti luxusszálloda
11.24. 18:33 Washington nem ad több fegyvert a szíriai kurdoknak, Ankara üdvözli a bejel...
11.24. 18:13 Tőzsde - Vegyes zárás Nyugat-Európában
11.24. 18:13 Megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum első világháborús vándorkiállítása Kecskem...
11.24. 18:03 Az izraeli ultraortodox egészségügyi miniszter bejelentette lemondását
11.24. 17:52 Devizapiac - Forinterősödés este
11.24. 17:43 A román kormány saját javaslattal módosítaná a civil szervezetek működését ...
11.24. 17:42 A Román Akadémia szervezeti keretében folytatja munkáját a székelyföldi rom...
11.24. 17:33 BÉT - Alacsony forgalom mellett kereskedtek
11.24. 17:32 EU-keleti partnerség - Tusk: az Európai Unió elítéli az ukrajnai orosz agre...
Tudjátok ?
Neked esett már le az állad?
Melyik ez a szép szomorú melódia?
Primitív, vagy egyszerű?
Ki tudja miért állt le a póker játék ?
Segítesz ilyet gyártani?
még több kérdés
Blog Címkék
Szép gondolatok...  Könnyű dalt szeretnék írni a k...  Szép gondolatok...  Együtt...  A csend varázsa  Nincs Cím  Szép gondolatok...  A csend varázsa  nem volt katarzis..  Szép gondolatok...  A szeretet himnusza  Áldott, békés napot Mindenkine...  Tallóztam  Körbenézel S  Mulatságos hírek - még több il...  Sütőtök  Jó reggelt kívánok!  Hajlik a nyír …  Kata......SZERETETTEL  Szép gondolatok...  Isépy Nata: Haldoklik a mese  November 21.  Love !  Ima  Nincs Cím  Horváth Ilon: Sokszínű napjain...  Nincs Cím  Vidor Miklós: A néma állomás  A szeretet himnusza  Őszi Imádság...  Tudod-e ?  Kiengesztelődés  Szép gondolatok...  A sokféleségtől  Szép délutánt !  Szép napot mindenkinek!  Tompa Mihály - Gróf Mikó Imréh...  Régi képek színesben  csendélet.. nostalgia Tatiana ...  Az a legfontosabb  Vers, őszire  Kata......SZERETETTEL  Szép napot !  Könnyű dalt szeretnék írni a k...  A szeretet célt ad az életnek  Tallóztam  November 21.  Kívánság  Kiengesztelődés  Szép estét !  Ők ma gyerekek  Kata......SZERETETTEL  A magnéziumhiány  Esti romantika  Szép gondolatok...  Kata......SZERETETTEL  A szeretet himnusza  Napról napra  Az öv  Körbenézel S  Nincs Cím  Kata......SZERETETTEL  Csak csendesen  Love !  Idd ezt  Tóth Attila Jó éjszakát!  Szapáry József: A múltak ál...  Jöjjetek énhozzám  Szép gondolatok...  Kata......SZERETETTEL  A hét vicces képe!  Örömóda  Sütőtök  Love !  Gyulai Pál: Kandallómnál  Az a legfontosabb  Szép gondolatok...  Tompa Mihály - Emléklapok.  Tallóztam  Embernek maradni....  Jó éjszakát, szép álmokat!  Végre hazaérsz  Várnai Zseni Csak ember tűr....  Csillagos éj  Nincs Cím  Áldott, békés napot Mindenkine...  Érzelmi zsarolás  Látogatóim  Megigazítás  Régi képek színesben  Vörös-lencsekrémleves cukkinis...  Hajlik a nyír …  November 22.  Lencsefasírt zöldségekkel  Vörös-lencsekrémleves cukkinis...  Körbenézel S  November 21.  Vers, őszire  Anyám az őszben  A szeretet himnusza 
Bejegyzés Címkék
emberi elme, tudatlanságba merült, mindenség mértékéül, emberi nemre, filozófia olyannak, nagyon keveseknek, törvényhozás olyannak, emberi társadalomban, három vétkes, egész emberi, nagyravágyásból megalkotja, köztársaságok erejét, emberi nemet, maguk természetes, dolgok igazságát, bizonyoshoz tartani, közönséges hagyományoknak, természetes okokat, maguk saját, tudatlanok fizikája, isteni akarat, tudatlanság szülötte, képzelet annál, világ gyermekkorában, emberek természettől, ember természetes, tudatlanság leánya, gyermekek emlékezete, emberek először, kétséges vagy, ebből származó, emberek nagy, nagyon szomorú, eszmék rendjének, dolgok rendjéhez, emberi dolgok, kultúra intézményei, emberek előbb, szükségest érzik, népek természete, kormányzott emberek, emberek természetszerűen, jótétemények ésszerűségének, társadalmi élettől, erősek tulajdonsága, szükségszerűség vagy, gyengék kívánják, hatalmasok visszautasítják, nagyravágyók előmozdítják, fejedelmek megvédik, természetes szabadság, test fenntartására, társadalmi szolgaság, emberek olyan, értelmes emberek, hasznosságok egyenletes, dolgok természetes, társadalmi világot, magunk emberi, három művelet, nagy költészetnek, mindennapi embert, költők magukat, tudatlan ember, mindenség mértékévé, plebejusok mindig, meglevő állapotokat, nemesek viszont, urakkal szemben, urak szabadsága, zsarnok Tarquiniusokkal, római történelem, figyelmes olvasót, következő szempontokból, római erény, mértékletesség ekkora, költői fenségesnek, ember szorgalommal, természetes igazságosságot, törvények bizonyára, embereket egyenként, közösségben igazságra, házasság tisztaságát, jeles magyar, teológia állandó, józan észnek, érzékek gyakorlása, vallási elvek, korlátolt emberi, távollévőknek soha, érdem helyettesíti, legnemesebb ősöket, kritika könnyű, művészet nehéz, gyakorlatot kell, rövidséget részesítsük, szabályok tömege, ember csak, kormányt szidni, kapitánynak semmi, énekes viszi, , ,
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák