Regisztráció  Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
szeretettel
  2013-10-08 14:22:38, kedd
 
   
  MESTERKÖNYV
OLVASMÁNY



Az olvasmány csakaz a fejünknek, ami az étel a szánknak. Hogyan csinálódott? Mellékes kérdés, ha kellemes ízű.


Az olvasmány is élmény. A gyönyörködtető olvasmány gyönyörködtető élmény... Ezért szeretjük a diadalmast, műveltet, nemest, szentet, eszest és érzünk az érzőkkel, szenvedőkkel, küzdőkkel.


Élő emberrel való megismerkedés soha nem szerezhet olyan örömet, mint ha elbeszélésben ismerkedünk meg olyan valakivel, akivel érzésben azonosulunk, és így örök ismerősünkké válik, kinek élete okulás nekünk. Lelke rokon, terhünkre nem válik stb.


Olvasva egy csodált hősnek az életét, voltaképp magunkban gyönyörködünk, mert erőit, tökéletességeit a magunkénak érezzük.


Magunkat olvassuk a műben.


Mindenki azért él, mert egy akarat teljesítésére jött erre a világra. Már hát a maga akarata teljesítésére. Ezért hatnak a témák, a köznapi élet apró szenvedései is: éhség, időjárási bajok, testi kis bajok, a sokféle nincs.


Az olvasmány, amely bennünk marad, lelkünknek részévé válik. A szép és nemes olvasmány nemes, szép és jó részévé; a rút, aljas olvasmány: mint a mocsokfolt, ami beleeszi magát a ruhánkba, hogy azt sem tudjuk, hogy került belé. Ilyenek az elrettentő példáknak írt emberképek, s azok a ronda igazságok, amelyek mellett az életben ellépünk, de könyvben ha elénk kerülnek, csak utólagosan látjuk, hogy mellőztük volna, ha előre tudjuk, az olvasásukat. Tehát az író lelke a nemzet lelkének ilyeténképp gazdagítója, nemesítője lehet, de megrontója is.


A rossz könyv nem opus, csak nyomtatvány. A nyomorék gyermeket nem teszi jóvá, hogy a testvérei épek.


Amit elolvasok és elfelejtem, egyszer sem volt érdemes elolvasnom.


Amely napon nem olvasol, vesztesz.


Többet olvass a szokottnál! Történelmet különösen. Kútja a halhatatlan és fenséges témáknak.


A szépirodalmi művek a kultúra virágai.



IRODALMI ÉRTÉK

A műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése. Egy lelki mámor feledhetetlenné tevése.


Minden műnek akkora az értéke, amekkora rezgést kelthet a szívekben.


Igazi értékek csak azok a művek, amelyek minden műveltségű emberben azonos szép rezgést keltenek. Mint a Biblia, a lírai versek, általában a mély érzéseket hordozó művek, mint József története, Poe Holló-ja, Szabolcska Grand Café-ja, Szent Ferenc legendája, a Szózat, a Himnusz.


Az íróművészetben nem a szemnek megjelenő valaminek kell szépnek lennie, hanem a hatásnak. Tehát sohase a jelenség legyen szép, hanem az az érzés, amit a jelenség mint történet vagy történetrész kelt az olvasóban. Ma már képtelen bábok azok a regénykisasszonyok, akik mindig csak szerelmet lélegzenek, sóhajtást emésztenek, mindig tiszta-szépek, noha sohasem mosdanak, sohasem rekedtek, sohasem sáros a cipőjük, s más efféle.


Az író hatalma nem abban rejlik, amit mond, hanem amit az olvasó fantáziájával mondat: ahogy az olvasó fantáziáját működteti.


Semmit ki ne mondj, amit az olvasó maga kitalálhat.


Nagy műveket csak az alkothat, aki nagy lakatot is tud tenni ajtajára. Gondold: mindjárt jön valaki.


Az írónak úgy kell dolgoznia, mint az egyiptomi balzsamozóknak: be kell balzsamoznia a mesét az örökkévalóságnak.


Tárd fel a köznapi élet szépségeit! Minden szép, amit szeretettel néz bárkinek a szeme. Az ideál: szeretettel néző valóság.


Aki nem a valóságot festi, csakhamar ismétli magát, s mint a szobafestő, patronokkal dolgozik.


Az író nemcsak akkor dolgozik, mikor ír, hanem amikor tanul is. Victor Hugó többet írt, mint tanult, azért modoros, és sok a szalmája.


A gondolat, ahogy megszületik, meztelen. De leírom úgy. S utána más szavakba öltöztetem. Megkapom egyben a háttéri rezgést, a nagy perspektívát is, amelyben egy-egy szó reflektorként vet sugarakat maga körül. Így nyer a mű eleven életet.


Olvasmányaiban szeret fölfelé nézni mindenki: jukker-asszonyok, kaszinó-gavallérok helyett írj lelki mágnásokat!


Ahogy a hegedűben a szép hang minden, írásban a mondat, amelynek szépségei: rövidség, könnyűség, ellentézis, ellipszis, allúzió, épitet rare.


Ne dekoráld az életet, hanem világíts bele!


Az író nem színész. Mihelyt csináltság érzik a munkáján, nem hisznek neki. Hugóban csinált az ellentézis, Béranger-ban a refrén, Dickensben a perszonifikált mondások és érzelgős jelenetek. Jókai teljesen teátrális. A nyugatos poéták versein a csináltság, és Arany versein is. A művészet: elrejteni a művészetet.


Tendenciának nem szabad kilógnia a műből. A tanulságnak magától kell előragyognia. Mihelyt tendenciózus valami, ellenmondást kelt és szinte utálatos.

Írd tehát, mintha csak a mese kedvéért írnád, meg magad sem tehetnél róla, ha véletlenül tanulságos. Ezt nevezi Pascal művészi becsületnek az utolsó fejezetben.



ÍRÓI NAGYSÁG

Az írói nagyság mértéke: melyik mennyire nemesít történetekbe burkolt példáival. Tehát: milyen erővel, mennyire maradandóan? Mennyire újak a karakterei, és mennyire hosszú életűek?


Mikszáth ereje az elmondás. Nem a történetét olvassuk, hanem őt. De nem is marad semmi egyéb az emlékezetünkben, csak az, hogy őt olvastuk.


Victor Hugo másképp mestere a formának, mégis az marad az emlékezetünkben, amit elmond, és nem ahogyan.


Minden, amiben lelkileg gyönyörködünk, kapcsol a végtelenséggel. Természeti szépségek, művészi alkotások, költészet. Tehát amelyik nem kapcsol, nem érték.


A gyarló kontárt éppen a külsőségek kereséséből ismerem meg. Nála a hősnő, a napalkonyat, az erdő, a tenger, a hold mindig gyönyörű. Az érzésed legyen gyönyörű - ha rút nőről, alkonyatról, erdőről olvasol is.


Nagy érzések írói - nagy írók. Kis érzések írói - kis írók. Semmilyen érzések írói...


Az író akkor jut a legmagasabbra, ha az alsórendű emberben is éreztetni tudja velem az örök emberit.


Az igazi műalkotást az különbözteti meg a talmitól, hogy elfelejteni nem lehet. Véremmé vált, él bennem mindhalálomig.


Minél nagyobb lobogású az elme, annál nagyobb a szikrája a tüzének.


A típus képét úgy kapjuk meg, hogy sok arcot egymásra fényképezünk. Az írói egyéniség képét hasonlóképpen: ha az általa alkotott alakokat rakjuk egymásra. Például Herczeg hősei mindig lajdinántok s jukker-asszonyok. A lajdinántok néha magyar ősruhát öltenek, néha polgári ruhát stb. Mintha egy lajdinántból lett színész játszana. Mikszáth mindig pajkos diák, Jókai a színházat játszó gyermek maradt: pózol és szaval.


Az író minden vonása érdekessé válhatik egy magasabb rendű világfelfogásban. Például Carlyle szemével nézve vagy Emersonéval. Így minden csekélység jelentőséget nyerhet.


Idegen országban ha utazunk, ott is az érdekel, hogy a gondolkodás más, és minden más. Az írónak mindenben másképp kell gondolkodnia.


Műved csak annyira érték, amennyi benne az új, az értékes új, amit még előtted senki meg nem mondott, mert nem tudott. Új karakter, új érzés, új látás stb. És még azon túl is: a műved annyit ér, amennyi szeretet van benne valaki vagy valami iránt.


Csak a nagy írók műveiben találsz nagy érzéseket. (Dante, Shakespeare, Egyiptomi József története.)


Az a legjobb író, akinek összegyűjtött munkáira legjobban ráillene címül: Extázisok.


Az író a fantázia orgonistája. Az ő orgonája azonban az olvasó szívében muzsikál, s az író akkor művésze ennek a hangszernek, ha csak egy-egy billentyűt érint meg. Az ő orgonáján akkordok s melódiák ezen egy-egy billentyű megnyomásából keletkeznek. Mentül nagyobb művész, antul kevesebb billentyű megnyomásával kelti elő a dallamokat, zenezsongásokat, rezgéseket.


A szeretet lángjának magassága az írónak is magasság mértéke. Kis írók csak a tétlen embereket festik, akiknek egyetlen foglalkozása a szerelem, vagyis kinek hogyan nyugtalankodik a nemző ösztöne... Ami nőket ezek az írók festenek, nem nők, hanem nőstények.


Nagy írók műveiből csak egy marad meg a századok folyamán, s mindig az, amelybe a szívét tette bele, vagy legalábbis a legtöbbet tett a szívéből, vagy a legmélyét adta a szívének. (Copperfield Dávid, Manon Lescaut.)


Ha Mark Twain mindent elvetett volna, ami rosszat írt, s csak a javát adta volna ki az írásainak, csupán két kötete maradt volna, de az többet ért volna, mint a húsz, és ő húszszorta nagyobb író volna. Az író azzal nagyobbodik, ha kevesbíti műveit!


Ha Szabolcska nem írt volna több verset háromnál, nagyobb poéta volna.


Herczeg nem tudja, hogy az író munkája: embernemesítés... Épp olyan, mint ha valamely földműves nem tudná megkülönböztetni a búzát a konkolytól, s míg másoknak búzatáblái vannak, neki konkolytáblái.


Az én írói karakterem: gyermekkori gyönyörködéseim a tavaszban, búza közt viruló lúdnyakban, jégtükörben: lírikus ellágyulásaim, tréfakedvem, fogékonyságom a kedvesség iránt.


Egyre magasabb dolgokat kell írnom életem hátralévő részében, tekintet nélkül a jövedelemre, meg hogy mindjárt kiadom-e vagy sem.


Amit nem szívbe mártott tollal írtam, az az ocsúja a termésemnek.


Amit nem kedvvel írsz, hanem munkaképpen, nem magadnak, hanem az újságnak: iparmű, nem műalkotás.


Az összes 1921-ig írt könyveid ember- s miliőfestései a "más szóval a szót" s a "múltja is adódjék" szerint újraírandók. Hiszen itt ragyogtathatod művészvoltodat.


Teljesen meg kell változtatnod az eddigi emberjelenítő jellemzéseidet.


Amit magadnak írtál: szót, sort, mondatot, művet - az marad meg. Amit az ihlet szült. Mert az észmű hideg foszforeszkálás, az ihlet pedig rezgés. Vénen az írónak ezért silány a termése: nem a szíve rezgéséből alkot, hanem hatás-kaptafákkal.


Hogy a külsőségekkel való erőkifejtés mennyire teszi értékessé a művet, tapasztalhatod Zéta műveden, ahol a kellékesre van bízva, hogy értékessé tegye a művedet. A Zéta hibája az volt, hogy több történt külsőleg, mint belsőleg. Többet írtam a szemnek, mint a szívnek.



TÉMABECSLÉS

Mindig valamelyik ösztönünk ügye, baja, sérelme, küzdelme a nagynovella témája, s leginkább a fajfenntartó ösztönünké.


Csak az az örökszép, amit a szívünkkel olvasunk. Tehát a téma annál jobb, mennél nagyobbat mozdít a mélyen.


Minden téma a végtelenség egy sugara alá állítandó.


Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s ami a végtelenségből jön mindenkinek kincse. A szív művei halhatatlanok.


Csak az a mű értékes, amely a tárgya szeretetének lángjában fogant és íródott. A vén szem már egykedvűen nézi azt, amit a fiatal lobogva nézett.


Jókai művei édes szemléletei az olvasó fantáziájának, szóval szemléletek; az én műveim érzések; más nézni a hőst és más érezni.


Csak olyan történetet írj, amelynek a hősét érzed. Szereted, vagy hogy valaki más szereti, vagy hogy ő szeret valakit. Az olyan figurát, akit nem aranyoz be semmiféle szeretet, csak szemléljük. Mihelyt azonban van valakije, vagy ő valakije valakinek, nekünk is valakink.


A miénknél különb szív a főtémája a jó regénynek. Nem azokhoz vonzódunk-e a való életben is, akik nálunknál különbek ész és erkölcs tekintetében? A gyermek is szívesebben játszik a nálánál okosabbal.


Én is megírtam összevissza mindent. Sajnos, csak ma (1918. okt. 31.) eszméltem rá: minden témámban keresnem kellett volna, hogy méltó-e a megírásra.


Mélység és kedvesség: ez a kettő a fő.


Ami kedves, igen becses. Ritka író, aki ilyet tud alkotni.


A Faust rég elfelejtett nyomtatvány, ha nem Margit tragédiája a vége. Tehát a legnagyobb mélység a tragikum.


Mi kell a nagynovella, regény és dráma témájába? Shakespeare szerint szenvedély (karakter), Dosztojevszkij szerint szenvedés, Dickens, Bazin szerint is karakter, Pierre Loti szerint poézis.


Jellemző az íróra is, hogy kit mi izgat. Mi más témái vannak Hugónak, Madáchnak, Burns-nek, és mi más témái Bródynak, Szomaházynak, Herczegnek. Gogolt csak a karakterek érdeklik... szerelem nincs a kalamárisában.


A téma próbája: a tartalom egy nagy ellentézises mondatba foglalható össze; hőse szimpatikus; a vég oly erős ellentézis, mint A bor-é.


Az eszmei magvú történetkék is halhatatlanok... De csak úgy, ha nagy a mögöttes villanás. Nem az igazság megismerése szerzi a gyönyörködést, hanem hogy a történeten át meglátjuk, felfedezzük. Elménk mintegy cigánykereket vet.


Témádat bíráld meg egy asszony szívével, egy bölcs lámpásánál, és mondd el a történetedet felnőtteknek gyermekszobában!


A szerelem csak addig alkalmas témára, míg a lelket rezgeti. Amíg a szívekben rezeg és nem az ágyékban.


A szerelemnek csak annyi helyet engedjünk, mint ebédben az édességnek. Módjával, máskülönben nem a teljes életet írja az író.


Leghatásosabb az olyan téma, amely mögött egy másik történet lappang, vagy valami olyan gondolat, amely a történet mögött világít.


A legértékesebb témákat a rút adja, ha fundamentum. Megírná-e a témádat Victor Hugo, Zola, Daudet, Mikszáth? De leginkább: megírná-e poéta, versben? A nem belletrisztikai művek próbája is: akkora érték, amekkora érzést kelt a mű.


Jókai regényei kalandregények. Titkos ajtók, süllyesztők, írások bőven.


A Biblia primitív elbeszélő, de ott, ahol emberi szív lükög benne vagy karakter rajzolódik elő... Csak a szíve történetét írd, csak lelki szituációt!


Témák témája: a nagy ellentézisvég felé vergődő szív.


Csak egy-két feledhetetlen karaktered és egyetlen jeleneted legyen, amely melegít. Egy érdekes szépjelenet többet ér minden más tervezésnél. Megadja az előzményeket, és egységes a mű.


Nagynovella végső fejezeteit mindig könnyen írod. Ebből láthatod: hogyha tisztán áll előtted a téma, könnyű a munkád.


Ha a regény főfigurája nő vagy gyermek, a mű szerencsés csillagzat alatt fogant. Mindenkinek szimpatikus, mert a nő és a gyermek maga az eleven élet.


A lelki embereken volt mindig a világ szeme. Az állati embert megvetettük. Erő s gazdagság szívet nem hódított. De a lelki embereket holtuk után is isteni tisztelettel becsülte meg a népek emlékezete, a lelkiség ösztönös tisztelete.


A témát ne úgy értsd, hogy a hősödnek kell mindig lelki embernek lennie. Az író legyen lelki ember, s akkor témája is lelki téma mindig.


Mindig vizsgáld, amin nevetsz, ami elérzékenyít s ami tetszik.


Egy gondolat is lehet örök, ha egyvalaki lélek fényes és meleg belsejéből szakadt, nem pedig kopott klisétárból.


A szép és könnyű gondolat szinte azonnal életre kel. Megmozdul a papíron.


Szomorú történetet csak vénasszonyok szeretnek elmondani. Férfitársaságban a szerelmes história mindig komikus.


Mennyi minden hever az emlékezetemben: megíratlan alak és miliő! Csak végig kell gondolnom a gyermekkoromat.


Nem írtam még a lányról, kinek anyja meghal, s apja neveli. Az apai szeretetről a lány iránt: hogy angyalként szereti, s benne az angyallá vált feleséget látja és érzi.


A szív világának köre bővíthető igazságot világító történetekkel. Az igazságnak mindenki örül.


Egy leányt hozzákényszerítenek máshoz. Választania kell a szülői tisztelet és a szerelem között. (Lány helyett lehetne tán legény, aki szabadságharcba megy.) Egy novella, amely azzal végződik, hogy a leány éjjel kimegy a házból, és ez a kimenés festendő.


Egy apa értesíti a gyermekeit, hogy új anyát kapnak. Milyen érzéssel hallják? A kicsik örülnek, a nagyok hallgatnak, a nagylány könnyez.


Egy szökés története (büntetés elől): apróra ha megírod a gyötrelmeket, látnivaló, hogy felér egy bűnhődéssel.


Azt még senki se írta meg, micsoda izgalom a szülőknek, mikor az első legény megjelenik a nagylányuk mellett, akár jó parti, akár rossz.


Fiú- s lánytestvér mért szereti egymást?... Egy tizenöt éves vagy fiatalabb fiú, aki be van avatva lánytestvére titkába: levélhordó, fontoskodó s bosszuló. (Komikus gyermek-szerelem.)


Lantosok könyve: megírni a magyar történelmet olyan dalokban, amelyeket bármely paraszt a maga költészetének érezhet.


Tárca a kövirózsáról, a növényvilág proletárjáról. A magvát elfújja a szél jó földbe is, de ő a rosszat választja.


Csináld meg a magyar Márszejészt!


Csak a legeslegjobb témáidat írd meg. Kifogysz már az életből.


Csak érzelmi témáid legyenek! Az érzés csak érzéssel fogható fel. Nem elemezhető, nem bontható.


A fejből jött részek értéktelenek, különösen az okoskodások. Ismeretközlések: ha már egyszer az olvasó fejébe jutnak, a könyvben unalmasakká válnak.


Vesd el, ha kőbe vésni nem érdemes! Vesd el, amivel nem vesztesz!


Csak az első személyben elmondható témákat írd meg!


Magadnak írott részecske: lelkednek egy darabja.


Adj érzéseket, ha fájdalmasakat is, az embereknek!



MŰFAJOK

Ami versre érdemes, ne pocsékold prózára. Ha Poe A holló-ját prózában írja meg, csak rövid életű tárca lett volna belőle.


Más a gyémánt egy szép nőnek a homlokán, és más a kirakat tányérján.


A világ legszebb versei prózában mind elfelejtett novellák volnának.


Örököt alkotni csak versben lehet.


Ami tanár kezében tanköltemény, poéta kezében Faust, Hamlet... Közönséges ember kezében vasárnapi prédikáció lett volna belőle.


A vers annál jobb, minél dalolhatóbb. A dal nem hal meg.


A vers azért szebb dalolva, mert hatványozottá válik benne a rezgés.


A zene azért a leghatásosabb a művészetek között, mert legnagyobb benne a rezgés. Nem is egyéb, csak az.


A regényt elolvasom és elvetem. A verset szívembe elteszem.


Tűzijáték a vers, nem fafaragászat.


Minden strófának magában is műremeknek kell lennie. Egy hibás gyöngyszem a füzéren: rossz fog a szép nő fogsorában.


...van-e benne idézhető mondás? Adsz-e verseddel valamit? Amelyik verseskönyv nem ad semmit az olvasónak, olyasmit, amit attól fogva magával hordoz mind életén által - elvetendő.


A népdal mozaikmű; minden sor befejezett mondat, az utolsó sor a legszebb, de az első tartja fenn.


Poe szerint elég a költői hatás előidézésére 100-120 sor, de valamivel a középen túl meg kell indítani az Unterstromot.


Verses elbeszélés. Bizonyára minden szabad benne, csak minden sora szép legyen, minden strófája magában is műalkotás. Maga a mese mellékes... Ha töredék marad, akkor is becses, akkor is egész. Magadnak írd!


A prózaírás csak pénzszerzésre jó. Hamar avul és mindig hibás. Az író életében is. Hát még a halála után!


Grillparzer véleménye: a novella prózában megírt vers. Minden novellát meg lehet írni versnek is. Tehát a kisnovella kalyibaépítés márványból, juhkolomp aranyból, kapanyél elefántcsontból.


A kisnovella értelmi tartalmú, a nagynovella érzelmi.


A kisnovella azért értelmi magvú, mert kis húron nagy rezgést nem is lehet produkálni. Vagy ha lehet: vers.


Vallomás című novellám magja egyetlen ige: beszél. A láthatatlan ember egy szépjelenet elgondolása.


Aktuális kisnovella: egy szótári szóból vett karakter és komikusságig való túlzása. Például: Mért nincs vége a háborúnak! Egy részeg, aki el akarja mondani az ideáját a végeztetésére, de elfelejtette.


A nagyelbeszélés a szívvel való kegyetlen játék, vagy harc egy másik vagy tán egy harmadik szívvel, sokszorosan ütközetesen. Vagy éppen magával való harc, s ez tán a leghatásosabb, mert ebben történik a visszaforgás, mielőtt a lyukba esne.


A nagynovellának a nagyjelenetben kell nagynak lennie.


Meglepetésekre dolgozni ugyanazon megítélés alá tartozik, mint a kalandregények.


A közönség azért megy színházba, hogy gyönyörködjön. A regénybe is azért. A különbség: a szem gyönyörködése a regényben szinte utálatos, mert a szép a regényben rút.


A regény is tanítómester. Aki ezt nem tudja, csak henyéknek szórakoztató szolgája! (De nem ismeretközlő mester, hanem szív- és karakternevelő.)


Értelmi részek a regényben: ha kijutnak a köztudatba, a regényben pocsolyákká válnak. Rontanak a regény értékén.


A regény úgy becses, ha mentül szembeötlőbb benne a karakter, s mentül inkább ez érdekel, nem a mese. A csodás mesék gyermekszobába valók és műveletlen emberek elképtetésére.


Főkövetelménye a regénynek - Dosztojevszkij szerint -, hogy az alakok újak legyenek, vagyis még meg nem írottak. Ezt különösen a női figurákra nézve jó megjegyeznem.


Regényben még inkább ott kell lennie a hősnek mindig a színpadon. Minden fejezetnek őróla kell szólnia.


Regényben éppenséggel belül kell történnie mindennek. Milyen hamis Goethének az intése: "man kommt zu schauen". Arra jönnek, lehet, de azért hálásak, ha nem a szemüknek adunk, hanem a szívüknek.


A történelmi regény olyan tömött legyen, mint Bernard Shaw Cézár és Kleopátrá-ja.


Dosztojevszkij azért írt oly fenséges műveket, mert voltaképpen tragédiaíró volt, csak a témáit regénynek írta meg.


A dráma első jelenete a bonyodalom csíráját már elénk vetíti. A világ legnagyobb mestere ebben Victor Hugo. Ebben is mentül több az, amit a hallgatóság kitalál, kiegészít, kiérez, mentül jobban foglalkoztatod a közönség szívét és elméjét, annál élvezetesebb neki a műved.


Talán drámában is az átlátszó történet az igazi. Csak ahogy magától folyik. Semmi váratlan, hökkentő, döbbentő, semmi gubancos bonyodalom, csak éles nyíratú karakterek... És kedvesség, mint A bor harmadik felvonásában. Szív, karakter, kedvesség vagy fenség.


A dráma nem azért becses, mert két művészetnek a hatása egyszerre, hanem mert már maga az élőszó rezgés. Olvasva is hatásosabb az elbeszélő műnél... Micsoda rögtön-hatásos a Hamlet vagy Ibsen legtöbb drámájának már csak az első jelenete is!


Regényt azért nem tudunk színpadra tenni, mert nem tudjuk kiszedni belőle a lényeges részeket. Sajnáljuk elvetni, ami nem lényeges.


A komikus mű értéke mindig problematikus. Csak az igen finom humor becses. Ha könnycseppel van megszentelve.


Anekdotának talán szabály: egy várakozás feloldása a nevetségesben. Az első részben tehát van valami fontos, valami komoly, amely azonban a rendesnek, a vártnak, a szokottnak visszájába oldódik. A jó anekdota tehát az, amelyik mentül feljebb csigázza a várakozást, figyelmet. Mikszáth ezt a várakozást még azzal is fokozta, hogy épp a legérdekesebb helyen köhögött. (És Tóth Béla dadogott.)


A legrövidebb levélben is kell valami kis művészi vonásnak lenni.


Csak a meleg szavak a szem a levélben, a többi szalma és ocsú. Ezért lehet a levél bármely rövid.


Egy sornak sem szabad ordinárénak lenni. A hosszú levél fecsegés. Szép levélnél többet ér egy szebb rövid. Örömet írj! Mézet a szívnek, csemegét a hiúságnak! Adj!


Mindig az ő érdekében írj. Ez legtöbbször ellentézis is egyúttal. Igen pompás dolgok kerekednek ki belőle. Tehát az ő érdekében, még ha halálos büntetés elengedésére kérsz is kegyelmet.


Az a levél a jó, amely másnap is jó.

Minden levél éppen elég hosszú, ha egy kedves mondat van benne... Ha mégis elnyúlik a leveled, vedd ki belőle a legértékesebb egy-két mondatot.



VÁZOLÁS ÉS KIDOLGOZÁS

Sose készülsz el s kínosan dolgozol, ha az első fogalmazás nem postamunka. Pihenhetsz azután. A vázolás után való munka csak játék.


Ne vesztegelj egy napnál tovább egy-egy kis részen. Vond rövidre, vagy ugorj. Utána könnyebben futsz, mint az árkot ugrott ló. Erőlködj egy kissé, míg fel nem jutottál a kaptatón. Aztán már könnyebben haladsz.


Sose olvashatod a már megírott részt, hogy a tollat meg nem kellene mártanod. Tehát ismétest ismét kezdd elölről, ha regényt írsz, az olvasást, amíg az első vázlaton túl nem vagy. Mert az olvasottak képzetraja a csepű, amelyből fonsz.


Regényírásban mindig az a bajom, hogy széles, nagy, folyton széjjelomló sokaságát látom magam előtt a jeleneteknek, epizódoknak. A sok kanyargó közt elvész a fonalam. A munkámat azzal nehezítem meg, hogy nem komponálom meg a történetet kellőképp és munka közben oldok, fejtek.


Ne irtózz az elnagyolástól. A jellemző vonások a csiszolás szakaszába tartoznak... Minden lehet érdekes, akármilyen rövid is, csak a váz legyen jó. Festészetben is sok képvázlat művészibb és értékesebb a kidolgozott festménynél.


A regénynek első fogalmazása, vagyis első megírása olyanféle munka legyen, mint ha be volnál zárva, amíg meg nem írod.


Szobába zárva bizonyára összevonnád az előzményeket a szépjelenetig, s ha kibocsátanának, akkor újraírnád elölről az írógép alá... Ne írj, csak vázolj!


A nagyjelenet minden! A többi csak előzmény. Ha így vázolod a regényt, a befejezés után könnyű munka minden bővítés és epizód.

Tehát ha azzal ülsz az íróasztalhoz, hogy regényt írsz, kezdd azon, hogy csak tizedrésznyire rövidített, egyjelenetes nagynovellának írod meg. Tehát igen elnagyoltan, igen vázlatosan; csak azt, ami a szívből jön és a szívhez szólhat.


A regényt ne regénynek szándékold, hanem csak novellának. A kompozíció tehát csak egy szépjelenet, amelynek az előzményeit bevezetésképpen, röviden mondod el.


Próbáld írni először drámának, azután írd meg regénynek. Először add ki a regényt, azután, mintha abból csináltad volna, a drámát. Esetleg álnévvel a drámát.


Idővesztegetés mindjárt az első fogalmazás írásakor festeni a részleteket is. Ha képet festesz, nem fested ki először a kezét vagy a fél szemét vagy a lábát.


Csak vázolj, mint mikor a kőmíves a deszkákat lerakja.


Amiben nincsenek arányok - téglahalom. Építs!


Meg kell várnod, míg nem pattan, mint a villamosszikra, a fundamentális ötlet, amelyre ráépítheted a művedet.


A vázolás már csak azért is elnagyolandó, mert írás közben ivódik bele az író lelkébe a karakterek életmelege: a velük való együttérzés... Míg össze nem melegszel az alakjaiddal, míg világosan nem látod őket, nem láthatod, mely vonások fontosak, melyek másod- s harmadrendűek, hol kell bőnek lenned s hol rövidnek, színesnek és szimplának.


Nagyold el a vázlatot, aprózd a kidolgozást!


A vázolás közben előötlő epizódokat, bővítéseket jegyezd félre.


Ne fogj bele, amíg nem átlátszó az épületrajz, mert akkor nehezen dolgozol.


Ha már a fundamentum deszkáit leraktad, gyors riportstílusban írd meg az egészet, még a főjelenetet is. Így a szerkezet egységes és könnyen áttekinthető.


Legelőször is az ellentézises pontokat jegyezd a vázoló-cédulára. Hosszú párbeszédek helyett elsorolások. Csak a karaktert jegyző szavak. Az élőszó. Bevezetés: mint a balladák első sora, és mintha az egészet rímtelen versben írnád.


...a karaktereket szabd ki, és a fő rezgéspontokat: mi miatt fognak ütközni?


Semmi értelme több jelenetnek azon túl, hogy a szereplő karakterek meg vannak világítva. Csak a főjelenetre igyekezz.


A való élet történeteiben is vannak hézagok, elnagyolások, szakadások, s mindig csak egy jelenet a történet. Mentül kevesebb billentyűnyomással orgonálj az olvasó szívén!


Ember-jellemzés egy-két ecsetvonás, mint mikor a festő csak az árnyék és világosság vonalaira ügyel.


Jó kezdet s jó vég - már magában is műalkotás.


Az Aggyisten, Biri elejét milyen rosszul írtam, s mi jól a Ki-ki a párjával-ét. Az újságban való közlés természete is rendeli, hogy az első közlemény érdekes legyen.


Victor Hugo semmi egyebet nem nézett a témája munkába vételekor, csak a végét, hogy mekkora a kontraszt.


Kezdődhetik a történet az ismert jelenet végső hullámainál. Az Egri csillagok és az Isten rabjai első fejezete rosszul van megválasztva: lomhán indul, nem szituációból. S éppen így A láthatatlan ember is.


Az első lap: ne csak az első mondattal iparkodj megfogni az olvasó érdeklődését, hanem az első jelenet teljes egészével. A mű végzése után aztán megjön az első mondat is.


A kezdetnek olyan frappánsnak kell lennie, mint ahogy Blaháné penderült a színpadra. Üsd meg benne az izgalom első akkordját.


Ne művészi mondatot keress indulónak, csak várakozást, érdeklődést keltőt.


Ne fogj munkába, míg a főfigurád lelki-karakterlapját meg nem csináltad. Ez úgy kell, mint az építéshez a két tervrajz. Egyik a mese, másik a karakterek. Jobb, ha megállapítod előre a dominánsot, a vörös fonalat.


Az örök művekben minél kisebb a műnek a térfogata és minél nagyobb a mű mögött érezhető eszme, annál értékesebb az alkotás.


A ki nem elégített érdeklődés jobb, mint az unatkozó. Tehát, mint a bolti kirakat, olyan legyen az eleje. Mi van beljebb?


A főjelenetig telegrafikus rövidség. Mindent lehet röviden, csak a karakterek legyenek világosak, és az ellentézisek szögleteiben vázolj. Mintha egy dráma főjelenetét mondanád el, előrebocsátva röviden az előzményeket. Mint irodalmi felolvasásokon is szokás, hogy néhány szóval elmondják az előzményeket, és csak azután olvasnak.


A folytatás akkor könnyű, ha az írandó ízt éppúgy egy mondatba foglalhatod, mint az egész regényt foglaltad egy ellentézises mondatba.


Valahányszor új ízt kezdesz, állapítsd meg előre az ellentézist, s ha nem találsz erőset, írd fordítottját a szokottnak, vártnak, rendesnek, ó klisének.


Keresd benne a szituációt, extázist. Ezek fordítják ki a karaktert a burokból.


Ha nem drámai a szerkezet: minden íz vagy fejezet egy rezgésnek a története, lefolyása. Vékony fonalra fűzött extázisok sora, amelyekben a figyelmet feszítő erő csak a részletezés meg az eltolódások. (Ida regénye, Boldog halál szekere s egyéb regényeim, de különösen az első-személyű elbeszélések.)


Könnyen dolgozol, ha az ellentézis vonalán halad a történeted, s a lelki karaktereid már világosan kirajzolódtak. Akkor már lehetne a történeted akár olyan rövid, mint Egyiptomi Józsefé, vagy mint Jézus története feltámadása után, mikor az éjjel halászó Péter magára kapta az ingét.

Tehát legislegelső dolgod, hogy az ellentézis vonalát megállapítsd, a karaktereket előre megfesd.



FUNDAMENTUM

Az élet tanulsága szerint jó elbeszélő az, aki folytonosan leköti a figyelmünket, és amit elmond, bennünk marad.


Csak azt jegyezzük meg, ami, ha csak egy percre is, izgalmat keltett bennünk. A bécsi szecessziós Szántóföld szebb Palmier képeinél.


Az elbeszélő mű hősének izgalma az olvasónak is izgalma. Rövidebben: az író izgalma az olvasó izgalma.


Wigand könyveinek tartalma szinte semmi, de az a szeretet, amely minden vonásán s minden szaván érzik, mind izgalom... A könyv érzelmi részei mindig újak s frissek maradnak. "La qualitée qui fait le poéte c'est l'émotion et rien qu'elle."


Becsessé, érdekessé válik minden, ha valaki szereti. A szív nagy aranyozó (Hebbel kutyája, Wigand művei).


A hideg talpú író nem író. Tehát Dosztojevszkij fogja fel helyesen: extázist extázisra keress és írj!


Nem hogy mi történik vele, hanem hogy mi történik akkor a szívében.


Krisztus szívének egy sugara a Herdeninstinkt minden mozzanata. Tehát az embervédelem, jóság, könyörületesség, s minden áldozat azért, akit szeretünk, még inkább azért, akit gyűlölünk. Kímélet még az állat iránt is.


Az ihlettel írt mű vagy művész azért hat, mert a rezgés rezgést kelt a szívekben.


Minden művészet fundamentuma a kontraszt. Festő művében az árnyék vagy a színkontraszt. Az "Unbewusste" s a "Bewusste" túlsúlya. Egy jegynek a kiemelése a többi közül.


Csak a szív történetét írd. Minden egyéb csak szalma!


Az elbeszélés folyamata olyan legyen, mint a sötétben futó villamoskocsi: jobbra-balra szikrázzon.

Sötétben különösen a fénypontok hatnak.


Tolsztoj a Szergiusz atyá-ban egy szentenciát vet fundamentumul: "Az szolgál Istennek, aki embertársainak szolgál." És az erre épített mesét bibliai stílusban mondja el.


Shakespeare emberei mindig lázban vannak.



REZGÉS

Tanulságos a népdal, hogy csupa rezgés. Egy-egy sorában több a gyönyörűsége szívünknek, mint Szomaházy összes munkáiban.


Bazin nem tud írni, se jellemezni, de mindig a szívnek szól. És ez az egyetlen, amit tud.

Bazin egyetlen húrja: a szenvedő állapot, helyzet a társadalomban. Tehát: szűkölködés, ínség, betegség, reménytelenség. De még időjárással való bajlakodás is. Az érdeklődés az efféle művek iránt azon alapul, hogy másoknak a szenvedését érzelmileg fogjuk fel. A nyáj-ösztön rezeg bennünk, a nőnek, gyermeknek, védtelennek, ártatlannak tehetetlensége.


Az elbeszélésképlet éppúgy szeizmografikus, mint a hegedűjátéké: folytonosan rezgő, fel-felemelkedő extázisok.


Hogy az elsőszemélyű elbeszélésben mennyire mindegy a szerkezet, s mennyire minden a bármily csekélyke rezgés, példázza Baskircsev naplója. Folyton-folyvást csak az az egy érdekel bennünket, hogy ez a nem is történelmi egyéniség hogyan látja, hogyan fogja fel a köznapi élet legapróbb mozzanatait is.


Az egyes ízek értéke a szeizmográf-tábla szerint becsülendő meg. Vesd el, ami rezgés nélkül való.


Rezgés mindenből keletkezhetik, mert mindent szerethetünk.


Értéktelen ízek mindazok, amelyekben nem a szíved rezgését érzi az olvasó. Tehát csak vékonyan, hellyel-közzel az okoskodást, filozofálást.


A kisnovellának éppúgy kell mélypontjának lenni, mint a nagynak. A nagynál főjelenet a neve. Itt csak nyomaték. Például a Magyar sors végén, a kérdés után hangulatfestő néhány mondatot toldottam be és megismételtem a kérdést.


A nagynovella képe egy vasút ábrája lehetne, amelyen egy vonat halad, s az út mellett telegráf-oszlopokként szituáció és szituáció. A lokomotív neve pedig: karakter.


Az előre vetődő árnyék: szerkezeti munka, de utólag is csinálható. Az eleje a műnek igazítandó a vég szerint. Például az Isten rabjai-ban a kertész és a liliom.



EXTÁZIS

Naplók, önéletrajzok tanulsága, hogy az élet apró testi és lelki izgalmak és bajok sorozata.


Nincs az életnek olyan perce, hogy valami kis izgalom ne foglalkoztatna bennünket.


Az izgalmat keresd, amelyben a karakter előötlik. Bajt, szorultságot és a karaktert tengelyében bántó helyzetet, esetet.


A szív legkisebb rezdületeitől mekkora skála a szeretetből való szenvedésekig!


A szenvedések rezgése nagyobb, mint a boldogságé... Nótákban is a fájdalmas szövegűeket érezzük értékeseknek.


A legerősebb rezgések a szituációk, mikor nagy érzések állnak egymással szemben. Minden ellentézis. Szívextázis. Szív zokogása.


A nagyjelenetben mindig van valami, ami józan szemmel nézve esztelenség. A fösvény, aki szórja a kincsét; a vallásos, aki káromkodik s más efféle.


Nagynovellában fő a nagy gőzű, csökönyös vagy egyébképpen rendetlen akarat, hogy valamit teljes erejével vagy lelke gyökerével, élete árán is akarva akar. Olykor maga vesztére esztelenül, mert ez kelt extázist, nagy cselekedetet, nagy bajt.

Fűtsd az akaratot, szenvedélyt, a legerősebb rezgéseket, és ütköztesd. Ha más akarat alá van helyezve valamely akarat és attól szabadulni akar, az is akarat, nagy erőkifejtés, de ha passzív, akkor csak mellékfigura lehet.


Az apró testi bajokat a regényírók teljesen figyelmen kívül hagyják, s csak lelki kérdések bogozásával foglalkoznak, mintha a testünk olyan gép volna, mint az évenként egyszer felhúzandó óra.

Bármi testi szükség is kelthet extázist. Például Ézsaut egy tál lencse ejtette extázisba.


Az extázis ne fejezze be a történetet, csak feszítse. Vess közbe időt, másoknak más izgalmát, új nehézségeket, testi szükséget, bőrérzést stb. Ezek a függesztések megvannak a hegedűben is. Például Chopin kilencedik szerenádja második fele, Sarasate kottája szerint. Bár ő csak a végponttal játszik, hogy nem ott végez és nem akkor, ahol és amikor várjuk.


Dante történetei szerencsétlenül végződnek. A szerencsétlen vég művészibbnek látszik, mert a rezgés a végtelenbe enyész.



ELLENTÉZIS

Kalamárisodban ne csak ténta legyen, hanem ellentézis is.


Minden elbeszélés érdekessége ellentézisen alapul.


Két nő ha találkozik: csók vagy panaszkodás vagy dicsekvés, de utána mindig a pletyka következik.


Minden női lélek két fővonása: a hiúság és az anyaság.


Ami az órában a rugó, az a műben az ellentézis.


Egyiptomi József történetében nincs semmi, de semmi művészet, csak az óriás érzelmi ellentézis. S nézd a Goncourt-testvérek regényeit, akik az írás minden mesterfogását ismerik, csak a fundamentum-ellentézist nem.


A Boldog halál szekeré-ben nincs más, csak ellentézisek. Ezek részletezése közbevetések, eltolódások stb. által.


Az ellentézis minden, ha szerkesztesz, akár kicsiben, akár nagyban. Ez az első, amit meg kell találnod.


Az ellentézis az a varázsvessző, amellyel a legnagyobb rezgéseket keltjük. Az író hímzőrámája az ellentézis!


Ellentézis-fundamentum nélkül nincs műalkotás, még csak egy levél se.


Fonási ötletekben is azonnal az ellentézist nézd, keresd, mint a festő az árnyékvonalat.


Az ellentézis természete, hogy rendet teremt. Oszt is, köt is. Árnyék és világosság egyszerre.


Valaki olyasmit sürget, amiről tudjuk, hogy kára vagy baja kél belőle.


Szolga, aki az urának parancsol.


Valakinek azt kell cselekednie, amire nem való vagy képtelen.


Aki jót téve magának tesz rosszat. Lehet, mint illetéktelen beavatkozás, komikus. Lehet, mint nemes beavatkozás, fenséges. Az is, ha valaki nem hozzáillő munkát végez vagy feladatot teljesít. Például pap fej, mészáros kenyeret dagaszt.


Könnyű fonatra alkalmas mindig az olyan ellentézis, amely a gyermeket olyan helyzetbe vagy feladat elé állítja, mely korával és erejével nem egyezik, nem neki való, kényszerhelyzet...


Mellőzve a komikum tereit, igen magasrendűek lehetnek: ha gyermeknek az apa vagy az anya dolgát kell végeznie; vagy nőnek férfi munkáját; vagy gyermekre olyan megbízás vagy parancs nehezül, amelyet csak felnőtt végezhetne.


Mondat is örök, ha nagy ellentézis: "Szeresd ellenségedet", vagy: "Ismerd meg magadat."


Idill a leglehetetlenebb miliőben, időben.


Jézus élete csupa ellentézis mindvégig, hogy a latrok között feszítik fel. Angyalok közt születik, s latrok közt hal meg.


Ha valaki csak magában, magáért szenved, inkább gyötrelmes olvasmány, de ha másért... A szeretet mértéke: mennyit képes valaki valakiért szenvedni. Ezek a legerősebb fundamentumok minden regényben. Minden más szeretet voltaképpen csak kedvtelés. Az olvasó nem hisz benne.


A szép nőt hogy szereti hősöd, nem érdekes, míg azt nem látjuk, hogy szenved érte. (1917. febr. 22.) Bár előbb tudtam volna!


A főjelenet mindig érzelmi, nagy ellentézis. Itt csapnak legmagasabbra a kontra-hullámok. Itt támad kétség a már bizonyos vég iránt.



SZÉP ÉS RÚT

Az igazi műalkotás az értelmünknek éppoly végtelen, mint a természet alkotása. (Goethe)


A fenségesnek átellenes pólusa a rút. A kettő együtt adja a végtelenség zenéjét.


Nagy értékű széppé válik a rút, ha vonatkozásba kerül a világegyetemmel egy könnycseppen át... Vie profonde de l'ame.


A fenséges szépnek a fundamentuma a rút. De különben is magasrendű szépségek fakadnak a rútból, ha ellentézisnek fundamentuma vagy oldala.


Természetes ellentézise a szépnek a rút, csak nem mernek hozzányúlni a gyenge írók.


Esztétika: szép az, amit, ha csak egy percre is, szeretünk, ami meleg érzést kelt bennünk. Csak a meleg érzés, megindulás, ihlet az értékes. A hideg rezgés, a borzalom nem.


Különösen a természet életének apróságai a végtelenséggel való érintkezések. Másrészt ezek a meglátások is a szeretet egy neme, mert a képeket a szemlélet veszi fel, és azt jegyezzük meg, ami ha csak egy percre is, izgalmat keltett bennünk, holott mások nem érezték érdemesnek az észrevevésre.


Az emberek csak akkor látják, mennyi minden szépben élnek, ha az író megmutatja. Mennyi juhász ment már szamáron, de csak azóta szép, mióta Petőfiben rezdülést keltett.


A kész szépet adni nem virtus. A rútat tedd széppé és vidd az olvasó szívébe. Milyen nagy különbség Beniczkyné és Dosztojevszkij között, Hófehérke és Hugo Békája között! Olykor rút a szép, olykor szép a rút.


A szép nő szép miliőben és az idilli jelenet szép helyen, szép időben: érezzük, hogy csinálmány, mint az aranyhajú grófkisasszony.


A kirakati képek azért rútak, mert kinyaltak. Mert nem igazi szépek! Ha gyümölcs, nincs rajta ütődés, féregszúrás; ha ember, nincs rajta szeplő, pörsenés, rendetlen hajfürt.


Ostoba esztétikusok a görög szobrok szépségéről: hogy bennük koncentrálva van minden szép. De mennyivel szebb egy rút öreg szobra, ha rajta a legkisebb vonás is egyéni!


Ne mondj szépnek semmit, hacsak nem a más szájával!


Mindig gyanakodva nézz az írásodban a szépre, hacsak nem az írott figura mond szépnek valamit. De te ne mondj szépnek semmit - se embert, se tájat. Ahol ez a jelző fordul elő: szép, törölj!


A szeretet legyen szép, ne az embered! Szép nőt szeretni: nincs benne semmi csodálatos. De rútat ha szeretve látsz, s tán halálig is, vagy egy piszkos kis gyereket! (1917. febr. 22.)


Mikor a rút a szép. A töppedt szőlőszem a szőlőfestményen, és a barack rothadási foltja. A csupa ép alma címfestők művészete. Böcklin Hullámjáték-ában a rút Kentaur a szép nők között.


Szeretett figurádról is mondj valami rosszat, valami kis hibát a lelki karakterében. És hitvány vagy éppen gonosz emberről is mondj valami jót. Ha egyebet nem, azt, hogy kit szeret vagy ki szereti.


A legsüllyedtebb, rondább, alsórendű állati ember is szimpatikussá válik, ha látjuk, hogy szenvedésében van valakije, akire gondol, vagy aki őrá gondol, siratja, segíteni iparkodik rajta, osztozik bújában, gyalázatában.


A szép lány, ha hibáját is megmondom, egyszerre nem tündér, hanem ember. A gonosztevő, ha valami jót mondok róla, egyszerre nem ördög, hanem ember. Jókai ezt nem tudta.


Mályvacsoport, s mellette egy korhadt kóró vagy tört cserép... Tolsztoj Napóleonja érdekesebb reggeli mosakodásában, mint a csatatéren.


Egy dicséretes vonás még a gonosztevőn is. Testileg is, lelkileg is. Hibája, gyengesége a legtökéletesebb embernek, legszebb lánynak is.


Tehát magának a Paradicsomnak a leírása is úgy művészi, ha valami kis rútat is mondunk róla.


"Mindenki másképp fogja fel a szépet, csak az igaz hat egyformán, ereje-változatlan." (Maupassant) Ez ugyan nem igaz, csak annyi, hogy az igaz nagyobb rezgést kelt.


A szerencsétlenségek szerepe a regényben: lelki vedlések. Ezt érezzük szépnek ösztönien Bazin regényeiben. Ő maga se tud bizonyára erről semmit. Csak csinálja belső sugallat szerint, mint a madár a fészket. (1921. ápr. 26.)


Valójában nem rút semmi se, és nem szép semmi se, mert széppé és rúttá mindent a felfogás teszen. (1922. jan. 12.)


Világmegvetés, ócsárlás, leszólás márcsak azért is mellőzendő, mert ugyanazt másnak látja az, akinek valami kellemes foglalkoztatja a fejét. A templomba menő menyasszonynak szép az az utca, amely egy elhagyott feleségnek rút.


Legmagasabb rendű szépségek a nagy bajok, nagy jajok, lelki szenvedések, siralmak, tragédiák, kétségbeesések, vigasztalanságok.


Szép: ami igaz!

 
 
0 komment , kategória:  GÁRDONYI GÉZA TITKOSNAPLÓ  
Címkék: férfitársaságban, örökkévalóságnak, elbeszélésképlet, leglehetetlenebb, vigasztalanságok, világfelfogásban, megkülönböztetni, tökéletességeit, bevezetésképpen, belletrisztikai, könyörületesség, legtökéletesebb, ismeretközlések, riportstílusban, szőlőfestményen, zenezsongásokat, gyönyörködéseim, szerencsétlenül, elefántcsontból, kényszerhelyzet, feledhetetlenné, emlékezetünkben, szabadságharcba, szeizmografikus, foszforeszkálás, világegyetemmel, gyermekszobában, meglepetésekre, tizedrésznyire, dosztojevszkij, grófkisasszony, kibocsátanának, foglalkoztatja, kalandregények, végtelenséggel, nagynovellának, olvasmány csakaz, gyönyörködtető olvasmány, csodált hősnek, magunkénak érezzük, akarat teljesítésére, maga akarata, köznapi élet, sokféle nincs, elrettentő példáknak, ronda igazságok, életben ellépünk, nemzet lelkének, rossz könyv, nyomorék gyermeket, testvérei épek, szépirodalmi művek, IRODALMI ÉRTÉK, Szabolcska Grand Café-ja, Szent Ferenc, Victor Hugó, ÍRÓI NAGYSÁG, Victor Hugo, Például Herczeg, Például Carlyle, Egyiptomi József, Copperfield Dávid, Manon Lescaut, Mark Twain, Pierre Loti, Bernard Shaw Cézár, Tóth Béla, VÁZOLÁS ÉS KIDOLGOZÁS, Egyiptomi Józsefé, Tehát Dosztojevszkij, Például Ézsaut, Például Chopin, SZÉP ÉS RÚT, Hugo Békája, Böcklin Hullámjáték-ában, Tolsztoj Napóleonja,
Új komment
Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!
Felhasználónév:
Jelszó:
Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:  
 
Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés   Kép: Képbeszúrás   Link: Beszúrás

Mérges Király Szomorú Kiabál Mosoly Kacsintás haha hihi bibibi angyalka ohh... ... buli van... na ki a király? puszika draga baratom... hát ezt nem hiszem el haha-hehe-hihi i love you lol.. nagyon morcika... maga a devil pc-man vagyok peace satanka tuzeske lassan alvas kaos :) bloaoa merges miki idiota .... sir puszika
 
 
Félkövér: [b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt: [i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés: [c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás: [kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás: [link] http://tvn.hu [/link]
ReceptBázis
Parmezános tepsis krumpli
Sajtos,sonkás buci
Kemencés harcsa egészben
Hússal töltött tészta
SAJTSZÓSZOS TÉSZTA
GOFRI
Isteni Csörögefánk
Céklafőzelék almával-burgonyával
Kinder Tejszelet
Hideg őszibarack krémleves
még több recept
Véleményezd!
12.14. 14:12 Csapadékos, hűvös lesz a hétvége időjárása
12.14. 14:12 Gázolás és fakidőlés miatt késnek a miskolci vonatok
12.14. 14:12 Már több mint hatszáz vidékfejlesztési pályázatot jelentettek meg a Leader ...
12.14. 14:03 Rómában mutatják be Mátrai Erik Porticus 3.5. című fényinstallációját
12.14. 14:03 Együttműködési megállapodás jött létre a hallgatói és munkaerő-utánpótlás b...
12.14. 14:02 MNB: az adósságfék szabályok segítik a hitelezés egészséges szerkezetének f...
12.14. 13:52 Hoppál Péter: új raktárat kap az Országos Széchényi Könyvtár
12.14. 13:52 Háromszáz diák szavalja el a Szótatot a székesfehérvári Vörösmarty Színházb...
12.14. 13:52 Stratégiai megállapodást kötött a Magyar Művészeti Akadémia a Nagycsaládoso...
12.14. 13:52 MSZP: a budapestiek szavazhatnak a 3-as metró akadálymentesítéséről
Tudjátok ?
Melyik szigetelés a hatékonyabb?
Miért akarják megváltoztatni egy ima szövegét?
Meddig mehet el egy müfordito ?
Létezik a földön olyan lakatlan sziget ami nincs semelyik ország tulajdonában?
Ki mondta, negyedik kérdés ?
még több kérdés
Blog Címkék
Ludi Delfino  Ludi Delfino  Nyilas Samu: Fény és homály.  Mindenütt jelenvaló Schvalm Ró...  Tóth Árpád - Megváltozik…...  Az Úr legyen veletek - békés e...  Betlehem  Képes idézetek  H. Czékmány Ilona festménye  Az Úr legyen veletek - békés e...  Mézes fűszerek  Tóth Árpád - Megváltozik…...  Az egész világ  A nebrai korong  Ludi Delfino  Kiss Tamás  Ludi Delfino  Advent  Adventi gondolatok  Tompa Mihály: Pusztuló erdő.  Fejes István: A természetben.  Ludi Delfino  Lesznai Anna  Film Börtönregény (Teljes film...  Ismert színészek érettségi fot...  2017. december 9., szombati Na...  Ludi Delfino  Légy hát hálás mindenért, amit...  Juhász Gyula: Karácsony felé  Nagy öröm.....  Az egész világ  Hihetetlen: SZÍRIUSZI FÖLDÖNKÍ...  Advent Második Vasárnapja  Ma meggyújtottuk a második gye...  Művészetről  Ludi Delfino  Enigmák : A kongresszusi képvi...  Juhász Gyula: Karácsony felé  Böszörmény Zoltán: Magyar gyás...  Képes idézetek  Téli vers  karácsony  Advent második angyala  Fejes István: A természetben.  Böszörmény Zoltán: Magyar gyás...  Ludi Delfino  Tarjáni Imre  karácsony  Film Börtönregény (Teljes film...  Képek  Ludi Delfino  Kata......SZERETETTEL  Hogyan csökkenthető lemaradásu...  Macska nő  2017. december 9., szombati Na...  Tóth Árpád - Taposom még…...  Ludi Delfino  Kata......SZERETETTEL  Már 2 gyertya ég  Egyre gyakoribb  Film Karácsony a kastélyban 20...  Kata......SZERETETTEL  Kata......SZERETETTEL  Mit tanultam “a mennyei ...  Az első csésze  Képes idézetek  Jó reggelt! Örömteli hetet!  karácsonyi mézes gyümölcskenyé...  Ludi Delfino  karácsony  Mindenütt jelenvaló Schvalm Ró...  Képes idézetek  Szép gondolatok...  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Áldott vasárnapot kívánok szer...  Képek, bejegyzések betegségem ...  Ludi Delfino  karácsony  karácsony  karácsony  Ludi Delfino  Kolumbán Jenő  Advent Második Vasárnapja  Tóth Árpád - Miért kelsz újra&...  Tóth Árpád - Megváltozik…...  Mit tanultam “a mennyei ...  Ludi Delfino  Ludi Delfino  Hihetetlen: SZÍRIUSZI FÖLDÖNKÍ...  Szép napot mindenkinek!  Tematikus nap  Consolatio...  Ne feledd!  Babits Mihály  Ludi Delfino  karácsonyi mézes gyümölcskenyé...  Csontos Gabriella  Kata......SZERETETTEL  Az egyetlen 
Bejegyzés Címkék
olvasmány csakaz, gyönyörködtető olvasmány, csodált hősnek, magunkénak érezzük, akarat teljesítésére, maga akarata, köznapi élet, sokféle nincs, elrettentő példáknak, ronda igazságok, életben ellépünk, nemzet lelkének, rossz könyv, nyomorék gyermeket, testvérei épek, szépirodalmi művek, kultúra virágai, szép rezgésnek, lelki mámor, lírai versek, mély érzéseket, szemnek megjelenő, jelenség legyen, jelenség mint, olvasó fantáziájával, olvasó fantáziáját, olvasó maga, egyiptomi balzsamozóknak, valóságot festi, háttéri rezgést, nagy perspektívát, szép hang, perszonifikált mondások, nyugatos poéták, tanulságnak magától, mese kedvéért, utolsó fejezetben, írói nagyság, történetét olvassuk, gyarló kontárt, külsőségek kereséséből, hold mindig, érzésed legyen, alsórendű emberben, örök emberit, igazi műalkotást, típus képét, írói egyéniség, általa alkotott, lajdinántok néha, lajdinántból lett, színházat játszó, magasabb rendű, írónak mindenben, műved annyit, nagy írók, fantázia orgonistája, olvasó szívében, szeretet lángjának, tétlen embereket, nemző ösztöne, írók festenek, századok folyamán, szívét tette, legtöbbet tett, legmélyét adta, javát adta, kedvesség iránt, összes 1921-ig, eddigi emberjelenítő, ihlet szült, észmű hideg, ihlet pedig, írónak ezért, szíve rezgéséből, külsőségekkel való, nagynovella témája, fajfenntartó ösztönünké, szívünkkel olvasunk, téma annál, szív művei, tárgya szeretetének, fiatal lobogva, olvasó fantáziájának, hősét érzed, olyan figurát, miénknél különb, való életben, nálánál okosabbal, legnagyobb mélység, karakterek érdeklik, téma próbája, nagy ellentézises, eszmei magvú, mögöttes villanás, igazság megismerése, asszony szívével, bölcs lámpásánál, történetedet felnőtteknek, szerelem csak, lelket rezgeti, , ,
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4603
  • e Hét: 33992
  • e Hónap: 110920
  • e Év: 2713193
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.