A bába - Onkológiai Intézet,Lélek Sándorné, - suzymama Blogja

Továbbiak »

Belépés

			suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!!			Suzy Mama 1901.01.01 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

A bába

2014-08-22 09:35:27, péntek


	A férfi korán kelő volt, megszokta egész életében várt rá munka az állatok mellett nem lehet henyélni. Patyolat tiszta volt az istálló és disznóól, az állatorvos csodájára járt gazdaságának és nem győzte dicsérni a gondos gazdát. Nem szerette hallani az efféléket természetes volt ez náluk, nagyszüleitől, szüleitől ezt látta és így tanulta. A kutyaház is évente megújult, éppen úgy, mint a kis tömésház a nagy házzal szemben. A kicsi lak minden húsvétra hófehér meszes ruhácskába öltözött, lábára szürke cipőt húzott, szerényen meg húzódva az eperfa árnyékában várta a vendégeket. Boldogan nyitogatta kicsi ablakszemeit, kitárta ajtó száját örömében, amikor az unokák megérkeztek és elfoglalták minden zugát. Lett volna hely a nagy házban, de senki nem akart felmenni, maradtak a takaros kis házban. Amikor még déd öreganyjuk szoknyájánál sertepertéltek az volt maga a földi paradicsom, nem tudtak tőle olyat kérni, amit meg ne tett volna értük, még kilencvenévesen sem mondta, hogy fáradt vagyok, nem tudom, nem tehetem. Oly méltósággal búcsúzott, ahogyan az életét leélte cselekvő szeretetében. A férfi, miközben kinyitotta az ajtót, hogy szellőztessen, sokáig elgondolkodott, milyen varázs lehetett öreganyja birtokában, hogy köréje csoportosult a gyereksereg. Honnan tudhatott annyi mesét, hogy minden nap máshova repítette őket a mesék birodalmába. Bárhogyan töri a fejét, nem emlékszik, hogy egyből, kettőt csinált volna, nem volt azokban egy ismétlő mondat sem. A bölcsessége faluszerte híressé tette bábaként mindenki jól ismerte, hiszen sokukat segített erre a világra. Naponta jártak hozzá tanácsát kikérni, legyen az betegség, vagy családi perpatvar. Az egész falu egy nyitott könyv volt számára, még sem hallottak vissza tőle soha semmit, egyetlen ékessége akadt az alázata mellett a megbízhatósága és hallgatása. Ezt az ajándékát vitte magával, immáron tíz éve az elszámoláskor az Úr színe elé. Kamaszodott, amikor egyszer kihallgatott egy beszélgetést. Ma is szégyelli, de nem bánta meg, sok mindent megértett abból. Kíváncsi volt miért járnak annyian a nagyanyjához és miért mondják rá, hogy a falu bölcse. Ez a történet jutott most eszébe. Érdekes nem csak a beszélgetés fonala gombolyodik, hanem az egész történet megelevenedik előtte. Elgondolkodott, lehet, hogy ma is van üzenetértéke? Kisírt szemekkel érkezett, gőgjét sutba dobva a szomszédasszony lánya. Gyermekként akaratos konok, de szorgalmas leány volt, aki nem válogatott az eszközökben, hogy kitűzött célját elérje. Kicsit furcsállották, de megszokták, hogy egyetemista lányként már derogált neki csókólom-ot köszönni, odavetett egy hangos jó reggelt, vagy jó napot, nyomatékosan, hogy egyszer és mindenkorra mindenki megjegyezze, felnőtt lett belőle, nem illik őt tegezni! Még a saját öreganyját is ekként köszöntötte. Nem haragudtak érte errefelé csak megmosolyogták. Tiszteletben tartották akaratát ezt követően, sokan magázták. Faluhelyen ez volt szokatlan, de ha így akarja, ám legyen, - gondolták. Falu szélén éldegélt egy fiú özvegy édesanyjával, szorgalmas, jóravaló gyereknek tartották. Szilveszter technikumot végzett és a helyi téesz gépállomásán dolgozott. Két éve udvarolt a gőgös lánynak. Közös jövőt terveztek, de azt is lehet mondani, hogy lány tervezett a fiú ámulattal hallgatta okos szerelmét és bólogatott. A szülők örültek a fiatalok kapcsolatának, s annak ellenére, hogy a fiú édesanyja kicsit furcsállotta a lány rátartiságát, úgy gondolta a fiatalság elmúlik, amint megérik változik az asszony a házasság alatt, meg aztán az sem baj, ha a gyenge ember mellé erős asszony kerül. Ment minden a maga módján egy ideig. A lány hercegnő volt a kapcsolatban a fiú meg a kis inas. Egy hercegnő még sem engedheti meg magának, hogy a pórnép között lakjon, - töprengett egy délután a szobája egyik sarkában. A kollégiumból kiköltözött nem bírta a kötöttséget, no meg hárman egy szobába összezárva túl közönséges az ő helyzetében. Ott voltak még a kötött szabályok, amikhez nem fűlött gyönyörű fogsora. Pedig, aki volt kollégista az tudja, mennyire nincs annak rendje. A portást le lehet kenyerezni, megfizetni az otthonról hozott felpucolt sárgalábúak, disznótorosok, borocskák, ágyas pálinkák, elhomályosítják a látást, süketté teszik a füleket, nem ismerik fel a nemeket, nem látnak, és nem hallanak. Emancipált kollégiumban nincs szükség szemüvegre, hallókészülékre a nyugdíjas szolgáknak. Hősünk ennyivel nem érte be neki szabadság kellett és bérelt lakás. Meg is lett ennek az ára, sorban mentek a vágóhídra az állatok, fogyott a majorság. A szülőknek egyre több földet kellett bérelniük a munka sokasodott kellett a pénz, sok pénz a városi csillogásra. A fáradtságtól már egymáshoz sem szóltak csak dolgoztak...A falusi kislány hamarosan a városi butikok kedvence lett. Bámulták az otthoni lányok, amint végig vonult kecsesen, kifutónak nézve lába alatt a flasztert, úgy nézett ki, mint egy igazi topmodell. Egyre többet foglalkozott magával és kevesebbet Szilveszterrel. Mondták is sokan akkoriban, na, ezek sem sokáig esznek egy kenyérből. Második évben szakítottak. A fiú munkába temetkezett sírni is látták, a seb sokáig sajgott. A következő évben a gépállomás irodájába városi lány került az anya alkohol problémája miatt szülei váltak és lány az apjával visszaköltözött a faluba a nagyanyjához. Egyszerű teremtés volt hálás minden jó szóért. Tetszett neki a fiú, de annak nagy bánata észrevétlenné tette a közeledését. Hiába sündörögtek körülötte sokan, mindenkinek csak a kedvességéből jutott így sok barátra lelt, mégis magányos maradt. Elérkezett az egyetemista lány diplomaosztója nagy ünnepséget rendeztek a fél falut meghívták, nem maradt ki az irodista lány sem, akit maga a téesz pártitkára hívatott meg. Az ünnepelt sármos fiúval érkezett, mintha a divatlapból léptek volna ki, mindezt tetézte a fekete csillogó nyitott tetejű kétüléses sportkocsi. A falu macskakövén lassan, komótosan gördültek végig, olyanok voltak, mintha egy modern meséből léptek volna ki, ünnepeltették magukat. Egyre nőtt a kíváncsi tömeg minden tekintet rájuk tapadt, találgatták, ki lehet, mi lehet az ismeretlen? Ilyen fiatalon ekkora gazdagság és hatalom, nem mindenkinek adatik meg. A meglepetés akkor hágott a tetőfokra, amikor bejelentették eljegyzést is ünnepelnek ezen az estén. Nem váratott sokat ennek a hatása, ahogyan az lenni szokott, az irigység mellett az aggodalom is szárnyra kapott. Nem valók ezek egymáshoz, hiába a pompa, a lány parasztszármazását megtagadni nem tudja, ruhát lehet cserélni, de gyerekkori mintát, gondolkodást-, és szokásformát soha. Józan-paraszti ésszel máshogyan gondolkodik az ember, bármennyi diplomát gyűjt be sorsa komódjába, mondogatták a tapasztalt öregek. Mint egy lakodalomban hajnalig tartott a dínomdánom. A gazdag idegen brillírozott, jobbra, balra kacsingatott, számára játék volt a nagy felhajtás. Különösen az egyszerű, szomorú szemű lányt nézegette, aki nem is vette észre mert Szilveszterre gondolt a csendes, halk beszédű, nyílt tekintetű fiúra. A múló órák és az elfogyasztott alkohol hatása a vőlegényt egyre jobban felbátorította, a lányhoz lépett és táncra kérte mindezt látva a menyasszony szeme szikrát szórt feléjük dühében. Akkor nyugodott csak meg, mikor látta a lány ülve maradt. A kikosarazott férfi egy pillanatra körülnézett az eddig magasra tartott feje félrebillent a nyakán, az arca eltorzult - nem szokott ő az ilyesmihez. - Buta falusi liba, kire vársz? -sziszegte a fogai között, ami azért nem sikerülhetett túl halkra, mert még azok is odakapták a fejüket, akik nem látták az előzményeket. A lány összerezzent a gúnyos hangra, megszégyenülve ült egy pillanatig apró pici útszéli kavicsnak érezte magát, amit épp most rúgtak arrébb. Szemei megteltek könnyel felállt és elindult, az ajtóig hallani vélte, amint a szégyen bilincsei a lábain csörrennek. Lassan bandukolt hazafelé, érezte valaki követi, nem sokára be is éri, a léptek neszéből erre következtetett. Máskor félne a sötét kihalt utcán, most nem érdekelte mi történik vele ezután. Meghalt benne a félelem, a megaláztatás és a szégyen ráfeszült köpönyegénél rosszabb nem jöhet. - Mi a baj, mi történt? - hallotta Szilveszter hangját. Talán egy nappal később nem mesélte volna el, de most nem tudta magában tartani, ki tőrt belőle megszégyenítésének története. A fiú átölelte vállát kissé közelebb húzta magához, sajnálta, átélte a megalázás minden pillanatának borzalmát. Mind a ketten tudták közös áldozatai egy helyzetnek, ami ezután összeköti őket. A barátság vékony szála kötéllé erősödött az idők során. A lány egyik reggel nem érkezett meg az irodába. A fiú aggódni kezdett, mert az utóbbi időben gyengélkedett. Nem sokkal később a kórházból telefonáltak súlyos vakbélgyulladás miatt azonnal meg kellett operálni az utolsó pillanatban fedezték fel napok óta tartó rosszullétének az okát, a vakbél körüli tályog a hasüregbe szivárgott súlyos szövődmény lépett fel vérmérgezés előtti tünetekkel. Életveszélyes állapotban szállították az intenzív osztályra, géppel lélegeztették, sokáig harcoltak az életért fiatal szervezete végül megfutamította a halált és az élet győzedelmeskedett. Szilveszter ez idő alatt döbbent rá milyen sokat jelent neki a lány. A vasárnapi misén is megjelent gyónt és áldozott, pedig gyerekkora óta nem járt Isten házában, valahogy elmaradt a hitét azonban megtartotta, de vallását nem gyakorolta.Nem sokára kedvese lábadozását segítette és minden szabad percüket együtt töltöttek. Az egészség visszanyerését ünnepelték, amikor Szilveszter megkérte a kezét. Csendes, szép lakodalom volt az övék. Egy év elteltével kisfiú érkezett aranyszőke hajjal, kék óriás szemekkel az apjára hasonlítva, következő évben is meglátogatta őket a gólya, őzike barna szemű gesztenyebarna hajú, cseppnyi lánykát tartott a csőrében, aki az anyját formázta. Szépen éltek, gyarapodtak. Eközben gőgkisasszony -így nevezték a faluban-, egyre soványabban, sápadtan, főleg gyakrabban jelent meg a szülői háznál. Kisfiát egy alkalommal a szüleinél hagyta. Volt meglepetés, mikor a nagyanyja megjelent az óvodában a gyerekkel. Nem sokkal később szivárogtak a hírek, vállnak, a férfi már új kapcsolatban él, az asszony összeroppant képtelen gyermeke ellátásáról gondoskodni. Viharos válásról lehetett hallani, óriási balhékkal, anyagi vitákkal. Volt az asszony családjának egy öröklött birtoka amit az esküvőre eladtak, hogy ne menjen a puccos házasságba, pucéron. Az osztozkodásnál egymás torkának estek meg is feledkeztek a kisfiúról. A gyerek zaklatott volt és félt a hangos szótól. Nem játszott csak figyelt, ugrásra készen, hogy menekülni tudjon. Egy emberkét engedett magához az őzikeszemű kislányt. A kicsi lány többször vitt játékot kis barátjának megosztotta vele a játék örömét, néha meg simogatta fekete fürtös fejecskéjét, ilyenkor mosolyogni is látták a gyereket. Ebben az időben történt, hogy a kislány édesanyja valami rendellenességet észlelt magán este elmondta a férjének, aki másnap orvoshoz vitte asszonyát. A vizsgálat nem tartott sokáig, hamarosan levél érkezett visszahívták, lesújtó eredményt tártak elé, rossz kilátásokkal. Kétségbe estek, ott volt a két gyerek fel kell nevelni őket! Nem adják fel, harcolni fognak, döntöttek közösen! Álmatlan éjszakák, átsírt nappalok következtek, rettegve várták a fővárosi Onkológiai Intézet szövettanát. Híre ment a faluban mekkora baj van a családban. A falu apraja nagyja velük sírt bánatukban. Meghallotta a rossz hírt az elhagyott asszony, elment a bölcs öregasszonyhoz tanácsot kérni saját helyzetére, de ha már ott volt rákérdezett Szilveszterék tragédiájára. Kapott is választ azonnal mindenre. A sajátjára azt, gőggel vett sikernek bánat az adóssága viszont, ha jósággal kiegyenlítődik a szomorúságot még hordozni kell egy ideig, de elfogy egyszer. Akkor tiszta lappal lehet kezdeni egy olyan partiban, ahol nem játszanak cinkelt lapokkal. Szép értékeket kapott a szülői házban, annak mentén, hozzátéve a saját gyűjteménye gyöngyszemeit, fűzheti tovább az élete láncát, hogy milyen kapocs kerül rá arra kell majd figyelnie. Szilveszterékről annyit mondott. Egy lélek lakik két testben így az erejük megkétszereződött, amivel csatát nyertek, ennek az lett az eredménye, hogy most a háború győzelmét ünnepelhetik.Nem értette az asszony, miket hord össze az öreg bába, hogy lehet a halál árnyékában megnyert háborúról beszélni, tán csak nem az eszét veszítette vénségére? - morfondírozott magában. Kérdezett volna, de még sem tette, tudta, többet úgy sem mondana. De, bizony tudta a néne miről beszél. Szilveszter látogatta meg nem is oly régen, talán egy fertály órával előbb, és örömszárnyakon érkezett, elmondta, minden rendben van, csak a leleteket cserélték fel. A férfi emlékei itt végéhez értek, öreganyja töpörödötten, kissé meggörbült háttal, ráncos, csontos arcával és gyönyörűen csillogó, tiszta tekintetével megjelent előtte egy pillanatra. Biztosan így volt, nem csak képzelete szülte a képet, mert kezei még intésre álltak. Elindult, várt rá a munka a készülődés öröme, felesége szorgoskodott mellette az eperfa árnyékában, a két stokedlire fektetett létrára hordta az ágyneműket, hogy friss illatot szívjanak magukba. Alig várták a délutánt, hogy az unokák megérkezzenek és hangos legyen a kis ház. Lélek Sándorné

0 komment , kategória: Általános

Címkék: rendellenességet, szilveszterékről, visszaköltözött, vakbélgyulladás, szomszédasszony, kilencvenévesen, hallókészülékre, elhomályosítják, megbízhatósága, osztozkodásnál, megmosolyogták, felbátorította, rosszullétének, elgondolkodott, kiegyenlítődik, megszégyenülve, visszanyerését, szilveszterrel, gesztenyebarna, következtetett, sertepertéltek, diplomaosztója, öregasszonyhoz, örömszárnyakon, megfutamította, morfondírozott, gyöngyszemeit, életveszélyes, lélegeztették, elszámoláskor, szorgoskodott, sikerülhetett, ünnepeltették, megelevenedik, szellőztessen, nagyszüleitől, férfi korán, állatok mellett, állatorvos csodájára, gondos gazdát, efféléket természetes, nagy házzal, eperfa árnyékában, unokák megérkeztek, nagy házban, volt maga, földi paradicsom, életét leélte, mesék birodalmába, ismétlő mondat, bölcsessége faluszerte, egész falu, Onkológiai Intézet, Lélek Sándorné,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]