Regisztráció  Belépés
szatucsek.blog.xfree.hu
Mond el egy vonalnak, mi az a gömb! Szatucsek Tibor
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
Rendes és speciális temetők : Debrecen
  2018-07-19 18:35:19, csütörtök
 
  "A népek találkozását elősegítő utak keresztezésében létrejött település a sokszínű kereskedelem mellett gyakran került a hadak útjába. Békés időkben találkozási hely, máskor hadszíntér, megint máskor nagyhatalmi határterület volt. A debreceni Nagyerdőben és a keleti erdős pusztákon fellelt - részben rekonstruált - ,,ördögárok" is katonai sánc része volt a római birodalom északkeleti véd területén. A 19. századi magyar nemzeti forradalom és szabadságharc katonai eseményei pedig közvetlen felvonulási, sőt harci cselekmények helyszínévé tették a várost és környékét. Itt zajlott a szabadságharc egyik utolsó ütközete, a hősök és áldozatok Debrecen földjében leltek végső nyughelyre.

Debrecen temetkezési szokásai a 16. század derekát megelőzően pontosan olyanok voltak, mint bármely magyarországi településé. A római katolikus egyházi szabályoknak megfelelően a templom körüli megszentelt kertbe (,,cinterembe") vagy a templom padlója alá, esetleg kriptájába temetkeztek. Amikor viszont a hitújítás helyi eseményeit lezáró debreceni zsinat megállapította, hogy Krisztust nem temették megszentelt földbe, attól kezdve a reformátusok valamennyi temetője a város kapuin kívüli homokdombokra került. Ehhez a helyi szokáshoz csatlakozott a háromszáz év távollét után Debrecenbe visszatérő római katolikus egyház is, amely a Szent Anna utcai kapun kívülre kért temetőhelyet 1717-ben a városi elöljáróságtól. Az 1746-ban felszentelt katolikus Szent Anna templomuk körül már nem jött létre temető, és annak kriptája is csak a magasabb rendűeknek nyújtott végső nyughelyet. A város legutoljára kialakított felekezeti temetője szintén a külsőségben nyílt meg 1844-ben a letelepedő zsidó lakosok számára. A felekezeti sírkertek mellett sokszor volt szükség speciális temetőhelyekre. A sajnálatosan gyakran pusztító járványokban (pestis, kolera) elhaltakat, a fertőzés megállítása érdekében a lakott várostól biztonságos távolságban igyekeztek tömegsírokba temetni. Ezek a járványtemetők később többnyire ,,rendes" temetők lettek, napjainkban pedig zömmel a lakott város részei."
[- Papp József -]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
Honvédtemető : Debrecen
  2018-07-18 09:47:19, szerda
 
  "Debrecenben az 1867-es kiegyezésig kellett várni ahhoz, hogy a város lakosai méltó emlékhelyeknél róhassák le a tiszteletüket a magyar forradalom és szabadságharc hősei előtt. Az első, ünnepségek megtartására is alkalmas térség a város központjában, a Nagytemplom és a Kollégium közötti Emlékkertben jött létre. Itt leplezték le azt a haldokló oroszlánt mintázó monumentális emlékművet 1867. augusztus 2-án, amelyet évekig Vecsey Imre építőmester Piac utcai kőfaragó műhelyébe befalazva bújtattak el a hatóságok elől. Az eredetileg a Hosszúpályi országút melletti honvédsírra szánt szobrot a Simonffy Imre polgármester vezetésével megalakult bizottság 1879-ben a Csigekert melletti, akkor már Honvédtemetőnek nevezett sírkertbe akarta áthelyezni az Emlékkertből. A hősi temető szépítésére és az odavezető mai Honvédtemető utca rendezésére létrejött testület kimondta, hogy a temetődomb tetejére olyan téglaalapozás készüljön, amelyre méltó honvédemlék helyezhető el. Azonban a ,,Haldokló oroszlán" kifaragására pénzt adományozók véleményére tekintettel végül úgy döntöttek, hogy Marschalkó János szobrász alkotása az Emlékkertben marad, és a temető legmagasabb pontjára Boross Sándor kőfaragó mester ajándékát, a vörös márvány obeliszket állítják fel. Legközelebb két évtized múlva merült fel ismét az eredeti ötlet, amikor a feliratos emlékművet a temetői sétányra helyezték át. Helyét a Csigedomb tetején 1899-ben, a ,,debreceni csata" ötvenéves évfordulójára foglalta el a Haldokló oroszlán emlékmű, amely innen az 1930-as években került mai helyére, amikor a dombtetőn felépített mauzóleum előtti lépcsősorba helyezték át."

[- Papp József -]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A második Balkán-háború...
  2018-07-17 10:56:18, kedd
 
  1913.06.11. Meggyilkolják Mahmud Sevk török miniszterelnököt. A hatalom az ultranacionalista ifjútörök triumvirátus (Enver, Talaat, Dezsemal) kezébe kerül, amit reakciós és németbarát politika követ, 1914-ben pedig minden arab politikai szervezetet betiltanak.
1913.06.14. A Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt és a 48-as Függetlenségi Kossuth Párt fuzionál Egyesült Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt néven.
1913.06.14. A különböző függetlenségi frakciókból létrejön az Egyesült Negyvennyolcas és Függetlenségi Párt.
1913.06.16. Megnyílt a városligeti Széchenyi-gyógyfürdő.
1913.06.29. Az 1912-es szerb-bolgár egyezmény szerinti macedóniai területekre (valamint a vitatott Skopjéra) igényt tartva, Bulgária hadüzenet nélkül támadást indít a macedóniai Bregalnicánál Szerbia ellen, amivel széthullik a Balkán Szövetség, és elkezdődik a második Balkán-háború (1913. jún. 29/16-aug. 10/júl. 28.) . A nagyhatalmak attól tartanak, hogy a Szorosok (és esetleg Konstantinápoly) bolgár kézre kerülnek.
1913.06.29. Szerbia és Görögország megtámadja Bulgáriát, s ezzel megkezdődik a második Balkán-háború. Augusztus 10-én a bukaresti békében Bulgária az első Balkán-háborúban szerzett területei nagy részéről lemondásra kényszerül.
1913.06.30. A szerb-görög-montenegrói szövetséghez csatlakozva a Porta megtámadja Bulgáriát.
1913.07.05. Hódmezővásárhelyen megalakul az Országos Kossuth Lajos Párt; a királysértés vádjával az 1913. évi 34. tc. által megszüntetett Országos Köztársasági Párt helyett.
1913.07.05. Az Országos Köztársasági Párt - a király megsértéséről és királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913. évi XXXIV. törvény miatt - felveszi az Országos Kossuth Lajos Párt nevet.
1913.07.07. Bulgária veresége Bregalnicánál.
1913.07.10. Románia is hadat üzen Bulgáriának, s másnap megindítja támadását.
1913.07.19. A román csapatok 20 km-re megközelítik Szófiát.
1913.07.20. Bulgária békét kér.
1913.07.23. A török csapatok visszafoglalják Drinápolyt.
1913.07.29. A nagyhatalmak Albániát hathatalmi ellenőrzés alatt álló független államnak ismerik el, alkotmányos monarchiaként, garantálva semlegességét . Ismail Kemal ideiglenes kormányát nem ismerik el, helyette októberben létrehozzák az ugyancsak vlorëi székhelyű Nemzetközi Ellenőrző Bizottságot. Esad Toptani, Kemal belügyminisztere ellenközpontot alakít.
1913.07.29. Az uralkodó szentesíti a hajdúdorogi magyar görög katolikus püspökség felállításáról szóló 1913. évi XXXV. törvénycikket.
1913.07.31. Fegyverszünet a második Balkán-háborúban.
1913.08.01 - 02. A világháború előtti utolsó finnországi országgyűlési választáson a Szociáldemokrata Párt 43,1%-os (90 mandátum a 200-ból) többséggel győz, a 19,9%-kal (38) második Finn Párt és a 14,1%-kal (28) harmadik Ifjúfinn Párt előtt. A Svéd Néppárt 13,1%-kal (26) negyedik.
1913.08.01. A Monarchia közli Németországgal a Szerbia elleni preventív háború szükségességét, amit az elfogad.
1913.08.04. / 07.22. Oroszországban felkelés előkészítésének vádjával halálra ítélik a balti Flotta 52 matrózát. Szentpétervárott és Moszkvában tüntetéseken tiltakoznak az ítélet ellen.
1913.08.10. / 07.28. Bukarestben Bulgária békét köt Szerbiával, Görögországgal, Romániával és Montenegróval . Dél-Dobrudzsa Bulgáriától Romániához kerül. Macedóniát Szerbia és a Janinát is megszerző Görögország felosztja, kis részt juttatva Bulgáriának (Prini-Macedónia). Bulgária kezén az Égei-korridor marad Dedeagač/Alexandrupolisszal. Jóváhagyják a független Albánia létrehozását fejedelemségként.
1913.08.11. Görögország Észak-Epiruszt követeli, de kérését elutasítják. Ugyancsak elutasítják az olasz-osztrák javaslatot Albánia keleti határaira.
1913.08.12. A londoni nagyköveti konferencia megállapodása szerint az Égei-tenger szigeteire egyik nagyhatalom sem tarthat igényt, Albánia határait hat hónapon belül meg kell állapítani, és ki kell jelölni az ország fejedelmét.
1913.09.01. A betiltott Magyar Köztársaság c. folyóirat helyett Nagy György elindítja a Kossuth Lajos Lapját.
1913.09.14. Újra megalakul az Alkotmánypárt.
1913.09.29. A nagyhatalmak blokádja által kikényszerített bolgár-török béke megkötése Isztambulban, amelynek értelmében a Porta visszakapja Kelet-Trákiát Drinápollyal .
1913.09.30. Hódmezővásárhely : Befejeződnek az újvárosi és tabáni munkásház építkezések. Összesen 105 munkásházat adnak át.
1913.10.08 - 11.10. / 09.25 - 10.28. A kijevi vérvádperben a vádlott (Mendel Beljisz) védelmében lép fel többek között Alekszandr Blok és Makszim Gorkij.
1913.10.18. A Monarchia ultimátuma az Albánia egy részét is megszállva tartó Szerbiának ("októberi válság").
1913.10.18. Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumban követeli Szerbiától Albánia kiürítését.
1913.10.20. Szerbia kiüríti az általa megszállt albán területeket.
1913.10.28. Török-német katonai egyezmény aláírása.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
Muszkatemető : Debrecen
  2018-07-16 17:09:12, hétfő
 
  "Debrecen nyugati külsősége 1849. augusztus 2-án sorsfordító eseménynek, a magyar szabadságharc egyik utolsó ütközetének színhelye volt. A hadszíntér a korabeli lakott várostól több kilométerre, a Köntöskert és Csigekert kerítésétől északra, a Hortobágy felé haladó országút (mai Balmazújvárosi út) két oldalán lévő Köntösgát legelőin és az azon kívüli cserépvetők területén volt. Az összecsapásban a tízszeres túlerőben lévő orosz cári csapatok döntő győzelmet arattak a Nagysándor József tábornok vezette magyar honvédsereg felett. A tragikus ütközet után három napig kint a csatatéren hevertek az elesettek, mert a győztes parancsnok csak a szabadrablás ideje után oldotta fel a zárlatot. A tetemek eltakarítására kötelezett városi vezetésnek 112 honvéd és 634 orosz katona tömegsírba helyezését jelentette a feladatra kirendelt mezőrend­őr-kapitány. Az elhunytak végső nyughelye a csatatérhez közeli Csige tava melletti Csigedomb lett, így a város első hősi temetője az egyik lezárt rendkívüli sírkertben jött létre, amelyet az 1812-ben készült térkép."
[- Papp József -]
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
69 éve
  2018-07-15 13:14:14, vasárnap
 
  Eredetileg vasúti tiszt volt, de a háború után állásából elbocsátották. Ekkor Ugodra került, ahol az erdőgazdaság vasúti üzemének vezetésével bízták meg. Számos itt dolgozó személlyel került bizalmas viszonyba, akikkel elhatározták, hogy az 1949-ben a celldömölki ünnepségre utazó Rákosi Mátyás vonatát felrobbantják. Míg erre sor kerülhetett volna, több helyen felgyújtották a szovjet jóvátételre összegyűjtött gabonát a terményraktárakban, s fegyvereket gyűjtöttek az esetleges bakonyi fegyveres harcra.
Budapesti Rögtönítélő Bíróság - Br. I.11.768/ 1949. számú ítéletében - 1949. július 15-én halálra ítélte, s mindkettőjüket azonnal ki is végezték.
 
 
0 komment , kategória:  Diktatúrák áldozatai  
A temetés jövője...
  2018-07-14 12:55:12, szombat
 
  Fa cseperedik a magzati pózban elhelyezett elhunytból?

"Veszprém - Az interneten robbant be az ökotemetkezésről szóló hír, amelynek lényege, hogy az elhunytat magzati pózban helyezik el egy speciális kapszulában, majd ezt eresztik le a sírhelybe, s ebből a bomlási folyamatok megindulását követően egy fa cseperedik. Utánajártunk, hogy Veszprémben elképzelhető-e majdan hasonló.

Tóth János, a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VKSZ) temetkezési csoportvezetője kérdésünkre elmondta, maga az ideológia maximálisan megfelel a kegyeleti érzéseknek, hiszen az elhunytból egy új élet keletkezik. Azonban ez a temetkezési mód egyelőre csak egy olasz designer cég terve, hiszen a temetkezésnek, a test elhelyezésének nagyon szigorú szabályai vannak. Létezik viszont egy másik, hasonló mód is, amelyet a forgalmazók már hazánkban is igyekeznek népszerűsíteni. Eszerint a hamvakat elhelyezik egy olyan lebomló urnában, amely speciális szerves anyagokat és magvakat tartalmaz, amiből később ugyancsak egy fa nő ki.

- A probléma ezzel ott kezdődik, hogy az elhamvasztott test szervetlen anyag, amelyből nem képes semmilyen zöld növény kifejlődni. Persze nyilván a hamvakon átmegy, keresztülfut a gyökérzet, de annak fejlődését nem segíti. A növény meg fogja találni és magába szívja a hamvakon kívül azokat a szerves anyagokat, amik a növekedését segítik - fogalmazott Tóth János.

Tóth János, a VKSZ temetkezési csoportvezetője szerint az ideológia megfelel a kegyeleti érzéseknek, de a kapszulás temetkezés a szigorú előírások miatt megvalósíthatatlan.
A szakember ugyanakkor hozzátette, remek ötlet, ha a sírhelyen egy előnevelt fát ültetünk el, hiszen ilyen módon is emléket állíthatunk szeretteinknek. A megyeszékhelyen azonban ez nem lehetséges, mert a város nem rendelkezik olyan nagyságrendű területtel, ahol mondjuk egy kegyeleti parkot alakíthatnának ki. Ehhez legalább egyhektárnyi terület kellene, hiszen ideális esetben a fákat öt-hat méteres távolságban kellene elültetni.

A hamvszórás kétségkívül a legolcsóbb temetkezési forma - nincs sírhelymegváltás, -gondozás, nem kell a helyet újraváltani -, azonban nem csak ezért népszerű. Akinek távol élnek a szerettei, esetleg nincsenek rokonai, azok praktikus okokból kérik a hamvszórást."

B. Virág Rita / VEOL
 
 
0 komment , kategória:  Temetők története  
A Balkán...
  2018-07-11 09:57:54, szerda
 
  1913.01. Megjelenik Magyar Kultúra c. katolikus folyóirat.
1913.01.04. Az ellenzék bojkottálja a képviselőházi üléseket tiltakozásul a kivételes törvények és az 1912. december 12-én beterjesztett választójogi javaslat ellen.
1913.01.07. Poincaré köztársasági elnökké választásával Franciaországban a háborús irányvonal győz.
1913.01.10. Hódmezővásárhely : A vásárhelyi Virradat nevű szabadkőműves páholyt a hazai szabadkőműves szövetségbe fogadják.
1913.01.18. A görög flotta győzelme Tenedosznál a törökök fölött
1913.01.23. A béke elfogadása miatt az ifjútörök Enver pasa vezette, szultánellenes pánoszmán szárnyának (az unionista Haladás és Egység Pártja) sikeres államcsínye A miniszterelnök Mahmud Sevk pasa lesz. Keményebb feltételeket fogalmaznak meg a Balkán Szövetség felé.
1913.01.30. A német Reichstag egyet nem értését fejezi ki a birodalmi kancellár mint porosz miniszterelnök lengyel-politikájával szemben.
1913.02.03. Lejár a fegyverszünet, s a béketárgyalások kudarcaként a Balkánon kiújul a háború.
1913.02.13. A kormány eredménytelen tárgyalásokat folytat a Román Nemzeti Párt vezetőivel.
1913.03.05. A görög csapatok elfoglalják Janinát.
1913.03.06. A londoni konferencia Epirusz, Dél- és Nyugat-Macedónia, valamint az Égei-tenger partvidékének Görögországhoz csatolásáról dönt.
1913.03.06. / 02.21. Oroszországban nagyszabású országos ünnepségeket rendeznek a Romanov-ház trónra kerülésének 300. évfordulóján (tulajdonképpen 1613-1762 között uralkodtak, az 1762-1917 között uralkodó cárok a Holstein-Gottorp család sarjai).
1913.03.11. A londoni konferencia Szkutari Albániához csatolásáról dönt. Montenegró azonban folytatja a város ostromát.
1913.03.18. Thesszalonikiben meggyilkolják I. György görög királyt. Utódja fia, I. Konsztantin (1913-1917) lesz.
1913.03.26. A londoni konferencia kompromisszumos megoldásként ideiglenesen a Balkán Szövetség javaslatánál nagyobb, de etnikai határainál kisebb Albániát körvonalaz .
1913.03.26. A bolgár csapatok elfoglalják Drinápolyt, majd a Konstantinápolyt védő csataldzsai sáncokhoz érnek.
1913.03.31 - 04.06. / 03.18 - 24. Pánszláv tüntetések Szentpétervárott a szerb-bolgár seregek törökök fölötti győzelme alkalmából.
1913.03.31. Nagyhatalmi követi konferencia Szentpétervárott a balkáni államok egymás közötti viszonyairól, különösen az elmérgesedett bolgár-román viszonyról.
1913.04.12. Kihirdetik a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913:VII. törvénycikket, mely elrendeli, hogy minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető hatásköre van, fiatalkorúak bíróságát kell felállítani. A fiatalkorúak bírájának joghatósága elé tartozik minden 15 éven aluli gyermek, továbbá azok a 15-18 év közötti fiatalkorúak, akik nem sajtóvétséget, illetve olyan bűncselekményt követtek el, amelyet halál- vagy fegyházbüntetéssel sújt a büntető törvény. A fiatalkorúak bíróságai 1904.01.01-jén kezdik meg működésüket. (A Budapesti Büntetőtörvényszék adatai szerint a fiatalkorúak ügyeinek száma 1914-ben 4750, 1915-ben már 6667, 1916-ban pedig 7347 volt.)
1913.04.14. Az Országos Köztársasági Párt közgyűlése Makón.
1913.04.16. A győzelemből való kisemmizéstől tartó Bulgária (1912 márciusi hadi céljainak elúszását látva) fegyverszünetet köt a Portával. A nagyhatalmak, teljes tűzszünetet deklarálva, azonnal folytatják a béketárgyalásokat.
1913.04.23. Miközben a nagyhatalmak blokád alá vonják a montenegrói partokat (Antivari), Esed Toptani helyőrségparancsnok szabad elvonulás és albán uralkodóként való elismerése fejében átadja Szkutari városát az ostromló montenegrói csapatoknak .
1913.04.30. Az uralkodó szentesíti az új választójogi törvényt, amely 110 ezer fővel, azaz négytized százalékkal emeli a választójogosultak számát.
1913.04.30. - 05.04. A nagyhatalmak londoni konferenciájának nyomása és a tengeri blokád fenntartása Szerbia és Montenegró meghátrálásának kikényszerítése ("szkutari válság") .
1913.05.01. Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumban követeli, hogy Montenegró ürítse ki az áprilisban elfoglalt Szkutarit.
1913.05.04. Montenegró pénzbeli kárpótlás fejében átadja Szkutarit Albániának.
1913.05.08. A Monarchia és Olaszország titkos szerződést köt Albánia felosztására .
1913.05.09. A szentpétervári román-bolgár szerződés ("pétervári jegyzőkönyv") szerint a semlegesség fejében Romániát illeti a constanţai vasúti összeköttetés miatt fontos és Románia által már 1878-ban követelt Szilisztra, rekompenzációként Bulgária déli területgyarapodása miatt,
1913.05.30. Az első Balkán-háborút lezáró londoni békével az Oszmán Birodalom kiszorul Európából (az Enosz-Midia vonal csak a főváros előterét hagyja kezén). A török területek elosztását és Albánia sorsát a nagyhatalmak a Balkán Szövetségre bízzák. Görögország annektálja Krétát. Bulgária a Balkán legnagyobb államává válik. A Porta elismeri Albániát, s júniusban kivonja területéről csapatait. Mivel a győztesek nem tudnak megegyezni a zsákmányon, a londoni béke értelmében a cárhoz fordulnak, aki Bulgária rovására készül dönteni (Bulgária kárpótolja Romániát, s ismerje el a szerbek macedóniai igényét) .
1913.05.30. Aláírják a Balkán-háborút lezáró londoni békét.
1913.06.01. Bolgárellenes szerb-görög titkos katonai szerződés Macedónia felosztására .
1913.06.03. Felmentik Désy Zoltánt a rágalmazás vádja alól. Désy ugyanis Európa legnagyobb panamistájának nevezte Lukács László miniszterelnököt. Másnap Lukács lemond.
1913.06.10. A lemondott Lukács László helyére a király Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnökké.
1913.06.10. Tisza István alakít kormányt.
 
 
0 komment , kategória:  Kronológia  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 7 db bejegyzés
e év: 61 db bejegyzés
Összes: 1071 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 17
  • e Hét: 124
  • e Hónap: 2807
  • e Év: 58418
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.