Regisztráció  Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/34 oldal   Bejegyzések száma: 331 
Jó éjszakát!
  2017-05-22 23:58:13, hétfő
 
  Kedves Mindannyiotoknak



 
 
0 komment , kategória:  Jó éjszakát!  
Bizalom
  2017-05-22 23:55:04, hétfő
 
 
Garai Gábor:Bizalom

És ha százszor is becsapnak, és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
Ha tulajdon fiam
tagad meg,
és ha nem harminc ezüstért,
de egy rongyos garasért adnak el engem
barátaim,
S ha megcsal a reménység,
S ha kudarcaim térdre kényszerítenek,
S elátkozom már, hogy megszülettem,
S ha csak a bosszút hízlalja a hála
híveimben,
S ha rágalom kerít be, -
Akkor se mondom, hogy nem, hogy nem
érdemes!

Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, végtelen
magányban, mert irgalmatlan az élet...

De csöndes szóval eltűnődve mondom:
Bizalmam sarkig kitárt kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú,
Ki-bejárhat rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!

Kit tegnap itt a gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból,
Ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!

Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
Nem tudok mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.

De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mammut és az ősgyík,
a múltba porlad a gyűlölet és a gyanakvás.
Dühünk lehül,
csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül,
S az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Úgy írtam én
  2017-05-22 23:53:52, hétfő
 
  Bella István: Úgy írtam én

Úgy írtam én eddig a verset,
ahogy csak népmesék születnek,

a valót mondtam, s nem a világot,
a szelet, s nem a mozduló ágat,

csak úgy, ahogy a semmibe nézett
egy - ki tudja ki - és megébredt.

Hát ahogy fölnéz, sírástól
bugyborékol a rét, tűz táncol,

zöld ág, leveles hasú kígyó
forgolódik, sziszeg a kíntól.

E dalokat kell eltemetnem,
hogy dallá magamat tehessem -

ifjúságom kell megtagadnom,
hogy fiatal, s egyetlen maradjon -

mert várjon virág, vagy csak a föld,
nem mindegy, hogy mit örököl:

csak, ami voltam, az leszek.
Nincs szebb és rettenetesebb
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Sorsokat írok
  2017-05-22 23:53:15, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Verses képeslapok  
A Magyar Miséből egy dal
  2017-05-22 23:51:07, hétfő
 
  Tolcsvay László:A Magyar Miséből egy dal

Egy magányosan átvirrasztott éjszaka után,
Magam mögött hagytam mindent egy új nap hajnalán,
Nem néztem én, hogy merre visz az út,
De éreztem, hogy a végtelenbe fut.

Akkor utolért egy ismeretlen, furcsa hangulat,
Addig sosem volt az életemben ilyen tiszta pillanat.
A város szélén lassan felkelt a nap,
S bennem megszólalt egy gondolat:

Dicsőség a magasságban Istennek!
Glória, glória!
És a földön békesség a jóakaratú embereknek!
Glória, glória!

Akkor rádöbbentem szorongásom káprázat csupán,
És rájöttem, a szabadság még most is vár reám,
S ha sorsom álmából felébredek,
Megújíthatnám az életemet.

De míg a tényektől nem látom a valóságot,
Addig sosem fogom meglelni az igazságot,
Nem értem miért csapom be önmagam,
Nem értem miért vagyok céltalan!?


Link
 
 
0 komment , kategória:  Zene,-dalszövegek videókkal is  
Szolgálj, szívem!
  2017-05-22 23:49:16, hétfő
 
  Várnai Zseni - Szolgálj, szívem!



Csak kis kitartás! - biztatom magam,
még futni kell, még minden messze van.
Szolgálj, szívem, még egy kicsit nekem,
jaj, meg ne állj az úton hirtelen,
sok a dolgunk még s nem mutathatom,
hogy a harcot már nem bírom nagyon,
és este, ha ágyamba roskadok,
érzem, nagyon, nagyon fáradt vagyok.

Kicsit nehéz volt, jól tudod, szívem,
elkoptunk, de ne sejtse senki sem,
higgyék csak azt: az óra jól ketyeg,
nem irgalmaznak ám az emberek,
csak hajtsd a vért, arcom piros legyen,
frissen induljak minden reggelen,
csak én tudom, ha ágyba roskadok,
estére már milyen fáradt vagyok.

Szemem árkos és ajkam szögletén
a két vonás már mély lett és kemény,
sokat sírtam; eső után a föld
ilyen barázdált, csapzott, elgyötört...
de ha mosolygok, mint ha nap kigyúl,
arcom hegy-völgye lágyan kisimul,
csak este, ha ágyamba roskadok,
érzem megint, nagyon fáradt vagyok.

Csak kis kitartás, - kipp-kopp... pontosan,
holnap sikerül minden biztosan,
a félúton, szívem, jaj meg ne állj,
kipp-kopp... tovább is híven kalapálj,
a hegynek föl kicsit nehéz az út,
szív kell hozzá, de aki odajut,
a csillagok közt csillagként ragyog...
csak este, este oly fáradt vagyok.

Sose pihentem, nem volt rá jogom...
Most meg-megállok s felfohászkodom:
- Ó Istenem, kicsit még el ne hagyj!
szegény szívem, te meg szaladj, szaladj...
Csak kis kitartás, még egy hős iram,
fussunk dalolva bátran és vígan...
de este már a dal is csak dadog;
altassatok el engem, csillagok!
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Add tovább!
  2017-05-22 23:48:16, hétfő
 
  Szeretettel nyújtom át Nektek
a videó változatát:


Link
 
 
0 komment , kategória:  Saját készítésű videók  
A felhő
  2017-05-22 23:39:58, hétfő
 
  Shelley: A felhő




Tengert, vad esőt hozok aszu mezők
virágaira:
s ha alél a levél, hős fátylat a dél
tüzes álmaira.
Szárnyam szór harmatot a pici
bimbóra, ha álmatag
pihen anyja szivén, akit a fény
táncában ringat a nap.
Korbácsom a jég: a zöld vidék
nyög alattam messzi fehérben,
s mint permeteg, tovább megyek
s mennydörgés a nevetésem.

Szörnyű hegyeket hóval temetek
s a fenyők sírnak komoran:
s ez az én fehér párnám, hol az Éj
ringat jég-karjaiban.
Nagy tornyaimon kormányosom,
a villám őrködik:
pincémben örök vihar dörög
és rázza láncait:
és földi tájon, óceánon
vezetőm simán suhan át,
mert a bíbor mélységek alól
vágy hívja, ezer najád:
völgyek, hegyek, patak felett
és tó és bérc felett
akárhová száll, mindig vele jár
a szellem, akit szeret:
s míg rajtam az Ég kék mosolya ég,
neki folyton a könnye pereg.

Vad tollazata tüzében a
meteorszemü, vérszinü Nap
fedélzetem hátán terem,
ha sápad a virradat:
ahogy egy kigyúlt sas ülhet a dúlt
földrengésrázta hegyen,
hol szárnya arany lángjaiban
egy percre megpihen.
S ha az Alkonyatot tükrözve lobog
szelíden az óceán,
fentről meg a mély ég lila
gyászleple hull reám:
mint gerle ülök fészkem fölött
szárnycsukva és puhán.

A fehér tűz-öltözetü lány, az a gömbölyü,
akinek a neve Hold,
padlómon, mely szélhozta pehely,
éjfélkor égbe bolyg:
S ha lépte nyomán, melyet talán
nesznek angyal se hisz,
kilyukad fekete sátram szövete,
benéznek a csillagok is:
és én nevetek: hogy nyüzsgenek
arany méh-rajaik,
s továbbszakitom szélvert plafonom,
mig a föld vizeit, tavait,
e sok szivemet megjárt kis eget,
fényükkel nem kövezik.

Tűzzel kötöm át a Nap derekát
s a Holdét gyöngybe fonom:
vulkán feketül, csillag menekül
ha vihar viszi vad lobogóm.
Két fok között hidként feszülök,
tengerem leszakad, -
napfényölő, biztos tető:
hegyláncok tartanak.
Ha a légi Hatalmak elém leborúlnak,
orkán, tűz s hó követ,
a büszke Szivárvány ezer szine vár rám,
diadalkapu! - s én megyek:
szférák tüze szent fényt sző odafent,
lent meg a Föld nevet.

Dajkám a Menny, a végtelen:
Föld és Víz lánya vagyok:
járok a Világ pórusain át:
változom s nem halok.
Mert mikor a tiszta egekről vissza-
vonul a sötét vihar
s a szél s a nap új kék dómba borúl
konvex sugaraival:
az eső komor barlangjaiból

én csak nevetek siromon
s mint földből a lélek, a méhből uj élet:
kitörök s lerombolom.

(Fordította:Szabó Lőrinc)




 
 
0 komment , kategória:  Versek, képek tavasztól-télig  
Kung Fu-ce
  2017-05-22 23:36:26, hétfő
 
  Kung Fu-ce

Lelkünk révén

Az emberek a lelkük révén közel állnak egymáshoz,
csupán a szokásaik miatt kerülnek távol egymástól.

Nem jelent ez mást, csak annyit,
hogy a lélek közös, de az út más és más


Kung Fu-ce

Hibák

Barátaidat csöndesen figyelmeztesd,
és ügyesen veszed rá az igazságra.

Ha ez nem használ, hagyd abba,
ne hozz szégyent magadra a barátaid elvesztésével.


Fordította: Tőzsér Richárd

BÖLCSEK MESÉI
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Négy évszak - tavasz
  2017-05-22 23:34:07, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Versek, képek tavasztól-télig  
     1/34 oldal   Bejegyzések száma: 331 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 331 db bejegyzés
e év: 1597 db bejegyzés
Összes: 27256 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 844
  • e Hét: 11608
  • e Hónap: 82044
  • e Év: 464574
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.