|
2018-07-18 18:47:34, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Hirth Éva - A vágy sóhaja
A folyó oly csendesen folydogál,
csak a szellő színészkedik rajta,
a nap nem látszik a szürke égen,
a ködfátyol teljesen eltakarja.
Egy vashídon állok, a korlát hideg,
lelki szemeimmel most is látlak,
látom, mikor utoljára itt jártam veled,
jó volna, ha újra megtalálnálak...
A könnycseppek most olyan nehezek,
mik kitörnek kisírt szemeimből,
nehéz a szívem, talán sosem látlak,
a vágy sóhaja kirobban lelkemből. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - HIRTH ÉVA |
|
|
|
Címkék: megtalálnálak, könnycseppek, színészkedik, szemeimből, szemeimmel, folydogál, ködfátyol, csendesen, eltakarja, lelkemből, kitörnek, utoljára, teljesen, kirobban, vashídon, látszik, nehezek, korlát, kisírt, sóhaja, látlak, szívem, jártam, szellő, szürke, mikor, látom, volna, veled, olyan, talán, hirth, állok, rajta, nehéz, folyó, vágy sóhaja, szellő színészkedik, szürke égen, ködfátyol teljesen, vashídon állok, korlát hideg, könnycseppek most, Hirth Éva,
|
|
Offline
