|
2018-07-23 14:34:36, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Igazgyöngyök
Egyszer régen, mikor még nem volt bánat,
S a kék vizekben tündökölt a hold,
Tündér leány állott a tenger partján,
S a hab lágyan, szerelmesen dalolt...
De egy este... messze észak felől
Orkán hadával érkezett a tél,
A tündér sírt és fényes könnyeit
Zúgó tengerbe hullatta a szél...
Aztán elment... a tenger várta, várta,
És fodros habja többé nem dalolt.
Ködös, borongós, néma éjszakákon
Sötét vizén nem tündökölt a hold...
S a mélybe hallott tündér könnyekből
Lettek a fényes igazgyöngy szemek...
A gyöngyhalász néha megtalálja
A mélybe rejtett tündér-könnyeket...
Én is ilyen gyöngyhalász vagyok,
És verseim az igazgyöngyszemek...
Egyszer lelkembe zokogott egy tündér
S azóta néha gyöngyszemet lelek...
/Wass Albert/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - WASS ALBERT |
|
|
|
Címkék: igazgyöngyszemek, gyöngyhalász, gyöngyszemet, igazgyöngyök, szerelmesen, éjszakákon, igazgyöngy, megtalálja, könnyekből, tündökölt, könnyeket, érkezett, zokogott, borongós, hullatta, könnyeit, lelkembe, tengerbe, vizekben, hadával, rejtett, egyszer, hallott, partján, verseim, szemek, albert, fényes, tündér, elment, vagyok, fodros, dalolt, tenger, állott, mélybe, tenger partján, tündér sírt, tenger várta, mélybe hallott, fényes igazgyöngy, gyöngyhalász néha, mélybe rejtett, Wass Albert,
|
|
Offline
