|
2018-10-20 15:29:51, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Dsida Jenő Zúg az őszi szél
Könnyelmű, bolondos fajta vagyunk.
De októberben nagyon félünk.
Sápadt az arcunk, fátylas a szemünk
s begyújtjuk a lobogó nagy tüzet.
Gyümölcsök helyett kis szobánkban
a polcokra meséket rakunk,
duruzsoló, piros, érett meséket:
fehér időkre kellenek.
Gondjainkkal megtömjük a kályhát,
- hiszen annyi van, annyi van! -
rövidke négy hónapig, öt hónapig
bizton eltartanak.
Vacogva megcsókoljuk egymást.
Aztán egy egész lompos fenyő-erdőt
húzunk magunkra takarónak:
Téli álomra térünk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ŐSZI VERSEK |
|
|
|
Címkék: megcsókoljuk, gondjainkkal, szobánkban, gyümölcsök, begyújtjuk, eltartanak, októberben, takarónak, megtömjük, könnyelmű, duruzsoló, magunkra, kellenek, bolondos, polcokra, hónapig, kályhát, vacogva, helyett, rövidke, meséket, egymást, fátylas, szemünk, vagyunk, nagyon, időkre, húzunk, álomra, hiszen, térünk, félünk, sápadt, lobogó, bizton, arcunk, őszi szél, lobogó nagy, polcokra meséket, egész lompos, Dsida Jenő, Dsida Jenő Zúg,
|
|
Offline
