|
2018-11-05 16:32:13, hétfő
|
| |
| |
|
|
| |
Paula S. Tizzis:
Eltűntél, én Édesanyám!
Oly, egyedül vagyok én Tenélküled,
nem nézhetem többé mosolygós szemed,
dolgos és élettől pezsgő lényedet,
és már nem szoríthatom meg két kezed.
Itt hagytál engem, búcsú nélkül,
összetörve, reménytelenül.
Nem tudtam Tőled elköszönni,
és sok hibámat jóvátenni.
Már nem tudom elmondani,
mennyire nagyon szeretlek.
Én nem tudok lemondani,
folyton várlak, és kereslek.
Szívembe, mint égő lándzsa,
tövig, durván belemártva,
úgy égeti lényed varázsa,
az én anyukám hiánya.
Már nem látogathatlak meg vidéken,
csak a temető maradt már énnékem.
Oda akármikor kimehetek,
sírodra virágot helyezhetek.
Bárcsak itt lennél még mivelünk,
engednéd, hogy boldoggá tegyünk!
Minden nap vinnék virágot Neked,
és simogatnám ölelő kezed.
Elmondanám, amit már nem tehetek,
tőled kaptam a legtöbb szeretetet.
Te voltál az én legnagyobb kincsem,
az anyukám, aki többé nincsen.
Nem bújhatok már soha Hozzád,
hogy tested mindentől megóvjon,
és hogy féltő, puha karod
csak óvón körém fonódjon.
Itt állok fázva, árván az ég alatt,
elmentél és nekem semmim sem maradt.
Megszűnt minden jó lenni,
nem tudok már szeretni.
Most már hiába kiáltom: "Szeretlek Édesanyám!"
A hangom nem ér utol, elmossa a végtelen ár.
Többet nem ízlelhetem büszkén e szót ajkamon,
én itt vagyok, te ott vagy a túloldalon.
1997. augusztus
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK - PAULA S.TIZZIS |
|
|
|
Címkék: látogathatlak, reménytelenül, szoríthatom, helyezhetek, elköszönni, legnagyobb, belemártva, túloldalon, tenélküled, ízlelhetem, szeretetet, elmondanám, összetörve, simogatnám, elmondani, lemondani, mindentől, augusztus, szeretlek, jóvátenni, akármikor, édesanyám, kimehetek, mosolygós, megóvjon, bújhatok, boldoggá, kereslek, mennyire, szívembe, lényedet, végtelen, nézhetem, szeretni, fonódjon, engednéd, temető maradt, legtöbb szeretetet, Paula, Szeretlek Édesanyám,
|
|
Offline
