2018-03-16 15:56:49, péntek
|
|
|
|
|
|
Fricz Brigitta: Veled
Mikor Veled vagyok, csak állok szótlanul,
Az arcomon ragyog minden szó, józanul.
Szemedben ég a tűz, hozzámérsz, reszketek.
A Vágy karodba űz, de benne elveszek.
Mikor Veled vagyok, simítom arcodat,
A járdán andalog egy kósza gondolat:
Hogy Te meg én talán... Hogy még igaz lehet...
Fakó házak falán árny fogja meg kezed.
Mikor velem talál a lázas éjszaka,
Minden csók új halál - ha nem kísérsz haza.
Mosolygó illatod ruhámban lel hazát,
Karodban ringatod a testem válaszát.
Mikor velem marad a kába suttogás,
A holdfény rám ragad, akár egy vallomás.
Ilyenkor álmosan az ablakodra száll
A Csend. Átsuhan rajtunk a félhomály.
Mikor Feléd megyek, a hangod hallgatom,
Játékszered leszek - azzá teszel, s hagyom.
Mert Nélküled megöl a gyáva, új remény,
Hisz nem vagy itt, s gyötör, hogy nem lehetsz enyém...
Mert nem vagy itt, s legyűr a fájdalom,
Lehunyva két szemem, hiányod fájlalom.
Vénámból messze száll a fáradt képzelet,
Az emlék rád talál. Minden perc kell veled!
Régen Magányt növel egy csonka érzelem,
Karod, ha mást ölel, csak félig létezem.
De egyesülve él és újra felragyog
A nappal és az éj, mikor Veled vagyok! |
|
|
0 komment
, kategória: SZERELMES VERSEK |
|
Címkék: játékszered, hozzámérsz, hallgatom, ablakodra, szemedben, reszketek, szótlanul, félhomály, felragyog, egyesülve, válaszát, ringatod, karodban, gondolat, mosolygó, ruhámban, suttogás, holdfény, fájlalom, lehunyva, nélküled, elveszek, vénámból, képzelet, vallomás, fájdalom, ilyenkor, brigitta, arcomon, kísérsz, éjszaka, hiányod, illatod, karodba, álmosan, átsuhan, arcomon ragyog, járdán andalog, kósza gondolat, lázas éjszaka, testem válaszát, kába suttogás, ablakodra száll, hangod hallgatom, fáradt képzelet, csonka érzelem, Fricz Brigitta, Mikor Veled, Hogy Te, Mikor Feléd, Mert Nélküled, Régen Magányt,
|
|