|
2018-04-19 23:12:39, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
T. Fiser Ildikó - Szerelem
Ó te vak és önző érzés,
miért ejtettél rabul?
Itt lüktet, dörömböl a kérdés.
Mért tettél hályogot szememre,
béklyót mind a két kezemre?
Kalitkába zártad szívem,
facsarod, elgyötröd egészen.
Megcsillantod előttem a gyönyört,
hogy vakon utánad loholva a
mélységbe taszíts, a pokolba.
Vedd le rólam e súlyos terhet,
minek cipelése a földre vet.
Megfosztasz a sok csodától,
csak egyet engedsz közel mától,
de abban dúskálhatok.
Ha eltelek vele, mi lesz velem?
Üressé válik ifjú életem,
Mindig, ha éhes, ha szomjas leszek
csak abból az egyből meríthetek.
Mi lesz ha kiapad, másra éhezem,
kiszárad szám, elakad lélegzetem?
Akkor lesz műved tökéletes,
az élet így számomra felesleges.
Ezért most kitörök innen,
szívemből csak morzsát hagyok,
sötétben tovább nem élhetek,
éreznem kell, hogy szabad vagyok!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZERELMES VERSEK |
|
|
|
Címkék: megcsillantod, megfosztasz, dúskálhatok, lélegzetem, felesleges, meríthetek, szívemből, tökéletes, mélységbe, elgyötröd, kalitkába, szememre, gyönyört, facsarod, hályogot, szerelem, sötétben, csodától, cipelése, ejtettél, kiszárad, számomra, dörömböl, egészen, taszíts, eltelek, engedsz, szomjas, pokolba, loholva, előttem, kitörök, élhetek, morzsát, éreznem, béklyót, egyből meríthetek, Fiser Ildikó,
|
|
Offline
