Mt 23,13-22
Jézus egyszer így korholta a farizeusokat: Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Elzárjátok a mennyek országába vezető utat az emberek elől. Ti magatok nem mentek be oda, és azokat sem engeditek odajutni, akik be szeretnének menni. Jaj, nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Tengert és szárazföldet bejártok, hogy egyetlen pogányt megtérítsetek, és ha megtért, a kárhozat fiává teszitek, kétszerte inkább, mint magatokat. Jaj, nektek, vak vezetők! Azt mondjátok: ,,Ha valaki a templomra esküszik, az semmi; ha azonban a templom aranyára esküszik, az kötelez." Ti, esztelenek és vakok! Hát mi nagyobb: az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? - Továbbá azt mondjátok: ,,Ha valaki az oltárra esküszik, az semmi, de ha a rajta lévő áldozati ajándékra esküszik, az kötelez." - Ti, vakok! Hát mi nagyobb: az áldozati ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? Aki tehát az oltárra esküszik az esküszik az oltárra és mindarra, ami rajta van. Aki a templomra esküszik, az esküszik a templomra és arra aki ott lakik. Végül aki az égre esküszik, az az Isten trónjára esküszik és arra, aki a trónon ül.
Bevezető ima: Jézus, jóságos és szelíd pásztor, védelmezz engem szereteteddel és vonzz közel isteni szívedhez! Saját magad jöttél, hogy vezess engem; a nevemen szólítottál. Jézus engedd, hogy meghalljam ma szelíden hívó szavadat!
Kérés: Uram, töltsd be szívemet és értelmemet Szentlelkeddel, és ne engedd, hogy a gonosz csapdájába essek és engedjek a kísértéseinek, melyeket ma elém állít.
1. A farizeusok képmutatása. Máté evangéliumának ebben a részében - szinte egymás utáni fejezetekben - Jézus összesen hétszer feddi meg a farizeusokat. Nem a megátalkodott bűnöst, nem az utcanőt, nem a vámost, sőt nem is az árulásra készülőt korholja. Jézus azokkal szemben támaszt kifogásokat, akiknek az lenne a feladatuk, hogy biztonságos útra tereljék Izrael elveszett bárányait és visszavezessék őket Istenhez. Az írástudók és farizeusok sokszor a minimumot sem teljesítették a szigorú kötelezettségekből. Ők egyszerűen csak hangoskodó akadályok voltak az emberek útjában. A képmutatásuk besötétítette a szívüket és elborította elméjüket az igaz és szent dolgok előtt. Ez tette őket képtelenné arra, hogy felismerjék az ,,Igazat" és a ,,Szentség forrását", aki ott állt előttük.
2. Felforgatott értékrend. Jézus felfedi a farizeusok és írástudók képmutatását és a vezető szerepük abszurditását. ,,Vak vezetőknek" nevezi őket. Az Úr fenyítése az írástudókkal és a farizeusokkal szemben, sokkal nagyobb bűnt sugall, mint pusztán a Törvény felületes értelmezése. A templom és az oltár szimbolizálta Isten jelenlétét az emberek között. Ezek szent dolgok voltak, mert Istenre irányultak. Nagyobb hangsúlyt fektetni a felajánlott adományokra - amelyeket emberi kezek készítettek vagy állatok, amelyeket tenyésztettek - megszegi az első parancsolatot, mert többre értékeli a teremtményeket, mint a Teremtőt.
3. ,,Csak az igazság számít, segíts, Uram! Jézus sohasem veszíti el higgadtságát; azért fejezi ki tudatosan haragját, hogy felfedje a nagyobb rosszat. Elmélkedve Jézus feddő szavain, amelyeket a farizeusokhoz és írástudókhoz intéz, emlékezhetünk azokra a szavaira is, amelyeket a rossz vezetőkről mondott: ,,Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsik közül, akik hisznek bennem: jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe vetnék." (Mk 9,42). Minden alkalommal, amikor rossz példát mutatunk, megbotránkoztatunk valakit vagy csendben maradunk a bűn előtt mi is részt veszünk abban, hogy téves irányba vezessük ezeket a ,,kicsinyeket".
Beszélgetés Krisztussal: Uram, követni akarlak téged. Köszönöm a lehetőséget, hogy megvizsgáljam, miként használtam fel vezetői tulajdonságaimat, amelyeket adtál nekem. Segíts, hogy hídépítő legyek a földi és az örök élet között!
Offline
