Az embereknek szükségük van pihenésre, elcsendesedésre. Egy ünnep lényege :találkozás ember társainkkal. Amikor tehát vasárnap közösségben ünneplünk, akkor átéljük egybetartozásunkat, és erőt merítünk a többi ismerőseink, család tagjaink hitéből.
A vasárnap a közösség ünnepe. A vasárnap nem egyszerű hétvége hanem ünnep ! A nyugalom napját megtartani tehát azt jelenti, hogy néha a magam keze munkájára figyelni. Aki kapált már, vagy dolgozott szőlőben, az tudja milyen jól esik a sor végén egy kicsit kiegyenesedni, fellélegezni.
Az ember ilyenkor visszanéz, látja mit végzett. Tud gyönyörködni a munkájában, illetve áttekintést nyer arról, mert az egész táblát belátja, és olyan dolgokat is észrevesz, amelyeket a részletek figyelése közben nem láthatott meg. S akkor előre tud nézni, beosztja az erejét, idejét a továbbiakra nézve. Nem lesz ettől kisebb a teljesítménye, de emberibb lesz a munkája. És emberibb lesz ő maga is, ha néha fölegyenesedik és fölfelé tekint.
Aki mindig csak lefelé néz, az géppé alázza meg magát és ember voltát veszíti el.
Milyenek a vasárnapjaink és az ünnepeink ? Milyen a pihenésünk, milyen a szabadságunk ? Beragyogja-e minden vasárnapunkat, pihenésünket ? Megerősít e család, akivel éppen szabadságolok ? Vagy én meg tudom-e erősíteni őket ? Hajlandóak vagyunk-e a magunkéról az övékre tekinteni ? Mindezeket döntse el mindenki maga. Adja meg maga válaszait !
xMagazin
Offline
